Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-18 / 92. szám

KATONA LAJOS NÉPRAJZTUDÓS ÍRTA A nyúl hozza? K atona Lajos a századfor­duló kimagasló egyéni­sége volt, az összehason­lító és a magyar irodalomtörté­net, a népmese- és a néphitkuta­tás jeles úttörője, a Néprajzi Társaság egyik alapító tagja — később alelnöke —, az Ethnog- raphia című folyóirat szerkesz­tője. Öt esztendővel ezelőtt je­lent meg a Gondolat Könyvkia­dó A magyar néprajz klassziku­sai elnevezésű sorozatában Ka­tona Lajos népszokásokról írott tanulmánycsokra, a Folklór­kalendárium. írásai ma is élve­zetesek, módszere, stílusa példa lehet az utódok számára. Tavaszünnep lévén, egyik hús­véti ihletésű írásából közlünk részleteket. * „Húsvét előtt egy-két héttel rendesen megjelennek a cseme- gésboltok ablakaiban a feltá­madás ünnepének ama hagyo­mányos és jelképes kísérői, ame­lyek közt az ősrégi bárány és a szintén tisztes korú hímes tojás’ mellett újabban a német Oster­hase is évről évre növekvő ke­lendőségnek örvend. Pedig vaj­mi kevés köze van az ünnep szimbolikájához. Mindössze annyi, hogy Németországban, E húsvét reggelén apám lecsavarta a szódásü­veget a nyakáról, teleöntötte vízzel, s beletett három szál gyöngyvirágot. Aztán ke­zünkbe adta az egészet, s el­indított minket: A húsvét azért jó, mondta, mert ilyen­kor nyitva van minden ajtó, mehettek, benyithattok, s meglocsolhatjátok a nénit. Ki-ki megehet előre egy to­jást, a többit, pénzt, süte­ményt, haza kell hozni, mert abból fogunk élni májusig. — Én pedig —jelentette be nékünk — szintén elme­gyek, azokhoz a régi lányok­hoz, akiknek valaha udvarol­tam. Bekopogok hozzájuk, s leveszem a sipkám. En va­gyok, én vagyok, könyör­göm, mondom, vacakul, ron­gyosan, én vagyok a Pista. A kíváncsi Lajcsinak szá­ján kiszaladt? —'S? Apám tovább beszélt: — S... a Csivornok Pista va­gyok, ha emlékezik nagysád, valaha szerettük egymást, remegtünk egymásért. Csak­hogy nem azért jöttem, ked­ves ismerősöm. Csupán sze­rencsédet jelentem, mert ve­lem se ágyad, se széked, se asztalod, csak három kis sze- mecskéd, és egy szódavízüve­ged volna, s én, nézz rám, Katica.. Apám csúfondárosan fel­kacagott, s elindult a fejün­ket simogatva, szelíden be­kivált délnémet vidékeken, a ki­sebb gyerekeket azzal a mesével fizetik ki, ha nagyon firtatják a húsvéti tojás eredetét, hogy'a nyulacska rakta s nem ty.úk tojta, mint a többi közönséges tojást. Ennek a mesének a hitelét a badeni nagyhercegségben még azzal is támogatják, hogy hús­vét másnapján, a sokfelé szoká­szélve: — beszéljetek útköz­ben is. Beszéljetek mindig, mindig, mindenfelé. Köny- nyebb úgy az élet, nagyobb a barátság és a megértés. Be­széljetek szépen, a napról, az időről, aki beszélni tud, an­nak nem szakadhat meg a szíve, hanem csak ellágyul. — Azzal ő balra ment, mi előre, szerteszéjjel, és folyton beszélgettünk. — Ide bemegyünk, mó- kuskáim — mondta Lajcsi. — Kis Katicám — csivog- ta Miki —, igen, édes mákvi­rágom. Bementünk, a néni kövér volt és szemüveges. Én meg­nyomtam a szódásüveg kal- lantyúját, de a spriccelés nem röpült elő belőle, hanem csak csöpögött, akár a megfázott orr. Erre Lajcsi az ujjaira vette, ami lecsöpögött, és az­zal hintette meg a nénit, s közben beszéltünk: — Édes egészséget kívánunk, néni. Derék szívét emelje az ég magasra. Legyen öröme gye­rekeiben. — Amen — csivogta Mi­ki. sós Emaus-járás alkalmával, úgy intézik a szülők a dolgot, hogy az apró nép az erdőben előre elrejtett piros tojásokra bukkanjon mintegy vaktában, nem tudván persze, hogy eleve kijelölt helyeken kerestetik ve­lük a fűbe dugott tojásokat. Né­ha a szerencsés véletlen úgy akarja, hogy az ily keresgélés — A néni katolikus? — kérdezte okosan Lajcsi. — Sok pénzt ad nekünk a néni? —faggatta Miki. Ah, elmentünk mi még a zsidó paphoz is akkor. Lajcsi a szakállára hintette a vizet, s a pap úgy nevetett a sok beszédünkön; hogy még a szemei is csillogtak belé. Az­tán még nagyobbat villant a tekintete, azt mondta, hogy náluk nincs piros tojás — és kacagott ezen —, de ad ne­künk laskát. Nagy fehér korongok vol­tak ezek, rece-rucásak, meg­kóstoltuk, mint a száraz pa­pír, olyan volt, és mindig re- pedt-ropogott. Közben már tele volt minden zsebünk to­jással, a kezünk kenyérrel, a Miki szájába raktuk be a pénzünket, folyton kérdez­getve öt — Nem nyeltél le egyet, édesem? — s a néni és a bácsi nagyot nevettek raj­it . , amikor látták, hogy / ‘ tesszük mi a pénzt. Alkonyaikor aztán haza­kerültünk. — Menjünk las­san, bajtársaim — mondtam testvéreimnek. közben csakugyan sikerül egy- egy nyulat is kiugratni a bokor­ból, s akkor aztán szentül hiszik a gyermekek, hogy a húsvéti to­jások szerzője riadt fel előlük a fészkéről. Ezeket a fészkeket ábrázolják cukrászaink kiraka­taiban azok a fü helyett zöld papírszeletkékkel bélelt kosár­kák, amelyekbe egész halom ki- sebb-nagyobb cukortojás van beágyalva. A leleményes műipar a divat szeszélyes és hazátlan, nemzeti érzés nélküli tündérének zsar­noki uralmát szolgálja. Minden tőle telhetőt megkísért, hogy az egyszer felkapott motívumokat többé-kevésbé tetszetős és néha szellemes változatokká dolgoz­za fel. Hagyományhoz nem igen kötött nagyobb szabadsága és a tehetősebb osztályok fényűző hajlamaival versengő , találé­konysága merészen kitágítja azt a szűk kört, amelyben a húsvéti festett tojások díszítésének né­pies technikája mozog. Ez ugyanis rendesen beéri azzal, hogy a börzsönnyel vagy egyéb házilag előállítható festékekkel színezett tojás héjára késheggyel húsvéti vonatkozású ábrákat karcol be. Köztük a diadalmi lobogóval, a feltámadás jelvé; nyével díszített bárány a legked­veltebb és legstílszerűbb.” Miki megrázta a fejét, s csak úgy csörgött a szája a pénztől. — Még megsiketül, öcsémuram, ha himbálja — vélte Lajcsi. Apánk a földön ülve, szelíd mosollyal fogadott. Mikor Miki kiköpte a sok pénzt, azt mondta, hű, a kisgrófját, szí­vemre, gyerek — és össze­csókolta őt... mikor mi tet­tük le a tojásokat, kenyeret, húst, gyümölcsöt, mi lettünk az angyalok, vén életének vi- rágocskái. Aztán rövid hallgatás után megszólalt: — Ugyanis apá­tok már semmit sem ér. Meg­rakták a hátát, és kiröhögték a szívét... hanem daloljunk valamit, uraim. Sötét volt már akkor, s apám megütötte a térdét, mintha hangvilla lenne az uj­ja. Mi a földön ültünk, s utá­na zümmögtük a hangot. — Nem szeretem, ha az urak hamisan énekelnek — sut­togta az apám. Majd bezárta az ajtót, amely nálunk mindig nyitva volt. Becsukta az ablakot is, pedig ezt is tárva tartottuk * máskülönben. Aztán elkezdte a szegények énekét. Később a régi szerelőről dalolt ne­künk, egyedül, siránkozó lw aggal, s mi csukott szájjal, zü tögve kísértük, míg miit a csendes éj. Elszakadt a film ... Váradi Hédi nem is olyan régen még meglepetést szer­zett ... A televízió Mester­sége: színész című portréso­rozatában olyannyira meg­fontoltan nyilatkozott, érde­kesen beszélt életéről, pályá­járól, hogy egykettőre meg­változott a róla alkotott kép, amit addig őriztem. Az egyórás „vendégeskedés” arról győzött meg, hogy va­lójában komoly, bölcs szí­nész. Nem pedig az a csacs­ka, negédes, mindennek örülő nő, ahogyan például a rádió Könyvről könyvért iro­dalmi vetélkedőit vezette ... Tudom, az a „szerep” nem igazán volt az övé, de hát mit tehetett, ha a színház­ban, a filmgyárban nem hal­mozták el feladatokkal. Szinkronokat vállalt, önálló esttel járta az országot. Mindezt akkor tette, amikor hosszú-hosszú évekig egyál­talán nem jutott színpadi szerephez. Eltűnt. Vagy „el­tüntették”? Pályájának csúcsa a hat­vanas évekre tehető. Tizen­két évi Madách Színház-i tagság után a Nemzetibe ke­rült, ahol számos drámai és vígjátéki figurát keltett élet­re. Kitűnő jelíemábrázoló volt. Emlékezetes alakítást nyújtott Cleopátraként, Jú­liaként, Évaként, Stuart Máriaként. A legutóbbi si­kerét a Csütörtöki hölgyek­ben aratta. Filmszerepeire is jól emlékszünk, csak néhány cím: Vasvirág, Kölyök, Álba Regia, Már nem olyan időket élünk, Kötelék, Nápolyi látni és ... És? Mintha elszakadt volna a film .. . Jászai-díjat 1960-ban, érdemes és kiváló művészi kitüntetést 1973- ban, Kossuth-díjat pedig 1975-ben kapott. Súlyos betegsége végleg elszakította élete filmjét. Ezen túl csak filmkockákat őrzünk a hajdani népi kollé­gistáról, a sikerekben bővel­kedő művészről és a mellő­zöttség időszakában is erős maradó színészről, az újraé­ledő, a pálya más reflekto­raiban álló Váradi Hédiről. (b. t.) # Török János Húsvéti locsolkodás című festménye GELLÉRI ANDOR ENDRE Húsvéti rajz (részlet) • • •• ORVOSSZEMMEL Fájdalmak, vizsgálati adatok és a valóság HÚSVÉTI KOSZONTO Sok ember számára a szívtáji dalom az életveszély lehető­jét, a nehezen csillapítható Fájás az agydaganat gyanúját heti fel. A laboratóriumi sgálatok számszerű adatait a képzett laikusok nemegyszer orvosoknál „biztosabban” ékelik, a szélesebb lehetősé- c meggondolását mellőzve. Érezhetünk szívtáji fájdalmat ;kő okozta görcs, bordaközi igzsába,gyomor- és nyombél-* :cly következtében, övsömör ipangási szakában, izomhú- dás, mellhártya- és tüdőgyul- lás miatt, hogy csak a legfon- ;abbakat említsük. A tény te- t: a szívtáji fájdalom nem fel­lenül szíveredetű. A combra és a nemiszervre gárzó fájdalom, a vizelési in­tek mellett — vagy azok nél- 1 — nem ritkán arra készteti embert, hogy nemibetegség anújával orvoshoz forduljon, nikor pedig kiderül, hogy az en panaszokat vesekő okoz- , megkönnyebbül a beteg, jól­TANÁCSOK NŐKNEK lehet, olykor a kő csak műtéttel vagy más urológiai beavatko­zással távolítható A helyes diagnózis birtoka a konzer­vatív, gyógyszeres, diétás rend­szabályok önmagukban is a megoldás reményét ébresztik. A bőrpírt és viszketést okozó tényező csupán kenőcsök segít­ségével aligha szüntethető meg rövid úton. Reális az ilyen igye­kezet, ha körülírtan, viszonylag kis helyen jön létre az elválto­zás, s főleg ha a helyi hatás is­mert vagy gyanítható. Ha azon­ban szervezetszerte jelentkezik az ilyen jellegű bőrelváltozás, és a test mindkét oldalán egyidejű- ' leg, akkor általános szervezeti jelenségre' kell gondolni. Nagy valószínűséggel allergiáról van szó, amely megfelelő gyógyszer­szedést von maga után. A gyomorégésnek sem feltét­lenül a gyomorsavtúltengés a magyarázata. Gyomorsav hiá­nya esetén a gyomorba kerülő tápanyag, gyógyszer elégtelen bontása miatt alakulhat ki a gyomornyálkahártya izgalma, ami gyomorégésnek megfelelő érzést vált ki. Egyes élelmisze­rekkel szembeni szervezeti érzé­kenység szintén égésérzéssel jár­hat. A nyelőcső visszeres vérzé­sét, ami erős visszértágulat meg- repedésének következménye, májzsugor eredményezi. A máj­zsugorodást pedig legkönnyeb­ben a rendszeres alkoholfo­gyasztás okozza. A sárgakari- ka-látás nem szemészeti problé­ma, hanem a szívtámogatás cél­jából adagolt digitálisz felhal­mozódása, mérgező hatása eredményeként jön létre. Az in­farktus kapcsán jelentkező át­meneti cukorvizelés nem a cu­korbaj bizonyítéka, bár az ellenőrzés ezzel kapcsolatban célszeríf. A fenti néhány példa is bizo­nyítja, hogy a szervezet rendel­lenességeit összefüggéseikben kell értékelni, ami kizárólag az orvos feladata. Dr. Honti Géza Bőrápolás — nem csak ünnepnapokra K téli zord időjárás, a tavaszi szél, eső megviselte bőrún- . így únneptájt, de máskor sem nagyon van időnk órákat i a kozmetikusnál, nem beszélve az utána fizetendő forin- ról. Most a házi szépségápoláshoz kértünk tanácsokat czi Zoltünné kozmetikustól, aki nemrégiben nagysikerű nutatót tartott a kecskeméti Alföld Áruházban. Aki ide n jutott el, íme a „tananyag”: i tavaszi kozmetika három szempontja: a • vitaminhiány lása, a bőrgyulladások meg- itetése és a szeplő elleni /védelem. A vitaminpótlásra íatásosabbak a receptre ható gyógyszertári készít- íyek. A száraz bőrűeknek D2- és E-vitamin-ampullát, ve C-vitamin-kapszulát íl a szakember. A zsíros-bő­knek B|2 kivételével minden készítmény megfelelő. Kü- féle pakolásokat is kcszíthe- k házilag. Legegyszerűbb az nevezett majonézpakolás, i csukamájolaj és tojássárga éréké. A száraz bőrűek eh- még tejszínt is vegyítsenek. l nyers uborkakarikákat — szelet kell csak — inkább a hibás arcúak (szeplősök, ifoltosak) használják, anis az uborkának halványl­ila tása is van. Az idősebb osztálynak — akik általá- i zsír- és vizhiányos bőrűek egkiválóbb a jelentős P-vita­i-tartalmú narancspakolás. P-vitamin szabályozó szere- játszik az érfalak áteresztő lességénél. Egy narancsot fél-. águnk, a belét kiszedjük ', hogy ne sértsük meg a hé- Csukamájolaj, tojássárgája pár csepp narancslé keveré- töltünk a „tartályba”, s 2 n át állni hagyjuk. Ezt is ­it minden pakolást — húsz cig hagyjuk az arcon, t szeplő elleni fényvédclmct Több el kell kezdeni. Jó ké­mény erre az Achromin, il- 'e az Exotic krém. De főleg á meg az alapozókrém mindenna­pi használatáról. Különösen jó hatást érhetünk el házi kozmetikával, ha hetente legalább egyszer a már készen kapható bőrradírt is alkalmaz­zuk. Eddig csak az arcbőr külső ápolásáról volt szó. Nem kevés­bé fontos a belső ápolás: az egészséges, változatos étrend, amely sok gyümölcsöt, zöldsé­get és főzeléket tartalmaz, ugyanakkor széhidrátokban és zsírban szegény. Idetartozik az alkohol és a dohányzás mellőzé­se. Érdemes egyébként több fo­lyadékot inni. Különösen a ros­tos gyümölcsleveknek van ked­vező élettani hatásuk. Mindezt pedig ki kell egészíteni a jó leve­gőn történő, egészséges test­mozgással. A húsvéti készülődés mellett _ „Dolgozik Váczi Zoltánné kozmetikus. egy kis kikapcsolódásként érde­mes önmagunkkal törődni, hi­szen külsőnk, megjelenésünk meghatározza kedélyállapotun­kat is — és nem csak az ünnep­napokon. P. S. VÍZSZINTES: 1. Lángol. 3. Négysoros népi rigmus, így kez­dődik (Zárt betűk: K, B.) 6. Az idézett rigmus második sora (Zárt betűk: Z, S, V, G.) 10. Dunántúli megyeszékhely. 12. Deficit. 14. Balszerencse. 15. Hasznos vonuló madár. 17. Előidézője. 18. Kis sebességgel haladó. 19. Vászon készül belő­le. 20. Kitűnő vadászkutya. 22. .„.. Mit Tud? (Vetélkedő.) 23. Ősvezér. 24. Tisztelt Cím! 26. A Föld legmagasabb fiatal, gyűrt hegysége. 29. Területmér­ték. 31. Szovjet autók betűjele. 33. ... ul-Medzsid, török szul­tán, 1839—<1 között uralko­dott. 34. A szebbik nem. 35. Végnélküli cél! 36. Természet la­tin szóval. 39. Erika becézve. 4L „Egy ... egy lélek”. 44. Égites­tek között levő tér. 45. Mesefilm címe. 46. Fénymáz. 47. Viharos keleti szél Erdélyben. 49. Hang­talanul vés! 50 Gépkocsi rövidí­tése. 51. Különböző skálahan­gok. 53. A felsőfok jele. 54. Skandináv mitológiai istenalak, a zivatar szelleme. 56. Első lesz a versenyen. 58. Erőlködve, akadozva beszél. 60. Helyen­ként vastag! 62. Réggé! és dél között. 65. A házba! 66. . . . és kalapács, a Szovjetunió állami jelképe. 68. Zavaros est! 69. Ille­ték rövidítése. 70. Gottwaldow cseh város korábbi neve. 71. Nyersszinű. 73. Rezsi eredeti francia szóval. FÜGGŐLEGES: 1.’Sértetlen. 2. Nyelőcső. 3. Kártyalap. 4. A kohóban van! 5. A rövidlátás orvosi neve. 6. Szany határai! 7. Szabó István híres filmje. 8. ... Hungarorum, Anonymus történeti műve. 9. Pest megyei név 37. község, híres a Turjános nevű láperdeje. 11. Több allam apró­pénze. 13. Nátrium vegyjele. 16. E.E.É.E.E. 18. Őserdei kúszó­növény. 19. A rigmus harmadik sora (Zárt betűk: T, T.) 21. A moha része! 22. Némái} kel! 25. ... és Gek; Gajdar ifjúsági regénye. 27. Hallgat a szavára. 28. Sehonnai, bitang. 30. Férfi- 32. Domináló. 35. Pajta. Katonai vezényszó. 38. Gardner, amerikai színész­nő. 40. A magno belső része! 42. Dátumrag. 43. Táviratilag öl. 48. Nincs párja. 49. A rigmus befejező sora (Zárt betűk: I, Ü, R, Á.) 50. Gazdasági hivatal röviditése. 52. Kudarcot vall. 54. Belső-ázsiai folyó, vize a Lop-nor-tavat táplálja. 55. Fél­rész! 57. Vörösbarna színű. 59. A nagymosás egyik mozzanatát végzi. 61. Zsírkő, lágy ásvány. 63. Azonos a vízszintes 46. szá­mú sorral. 64. Három egymás után következő kártyalap. 67. A málnásban van! 69. Színmű­vésznő (Éva). 71. Előadó rövidí­tése. 72. A rádium vegyjele. 74. Egyes! H. J. Beküldendő: a vízszintes 3., 6. és a függőleges 19. és 49. szá­mú sorok megfejtése. Az április 11-én közölt rejt­vény helyes megfejtése: EGY JÓ MONDÁS TÖBBET ÉR EGY ROSSZ KÖNYVNÉL. Az elmúlt héten közölt ke­resztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Kere­kes Tiborné, Tiszakécske; Hor­váth Sándorné, Kerekegyháza; Iván István, Bácsbokod; Ormos István, Kiskunfélegyháza. HARMINC VAGON HALAT FOGTAK A HORGÁSZOK A Magyar Országos Horgász Szövetség Bács-Kiskun Megyei Intéző Bi­zottsága kecskeméti, Batthyány utcai székházavató tanácskozásán értékelte a legutóbbi küldöttközgyűlés óta végzett munkát. Az egyéves időszakot átfogó értékelésből egyebek között kiderült, hogy csökkent a horgaszenge- délyt váltók száma. 1986 végén ötvennégy egyesületben húszezerkilencven horgászt tartottak nyilván Bacs-Kiskun megyeben. Külön öröm, hogy az ötvennégyből negyvenkét egyesület sajat vizen gaz­dálkodik. Megyei összesítésben 855,2 hektár víz tartozik horgaszkezelesbe, s az egyesületi vizek többségén példás a gazdálkodás. A halsűruseg sok helyen eléri a hektáronkénti 200 kilogrammot, de néhol a háromszázát is meghalad­ja. Sajnos ezek a vízterületek csak a tagoknak nyitottak. Sok helyen száznál is többen szerepelnek a belépni szándékozók listáján. A horgászat nem olcsó szórakozás. Sokba kerül az utazas. a horgaszenge- dély. Ugyanakkor a horgászat lehetősége már csaknem fél evre korlátozódott az elhúzódott tél és az őszi telepítési korlátozások miatt. Az ok to bei i haltele­pítés általában a pontyozás legertékesebb időszakát csípi le az idényből. 1 edig a több ezer forintos horgászjegy január első napjától december 31-eig szol, elvileg.. . Megyénk a tizedik helyet foglalja el az országos rangsorban. A 21,5 kg-os átlagfogás mellett azonban nagyok a szélsőségek. Örvendetes, hogy tovább javulnak a horgászás feltételei. Újra horgászvíz* lett a Fűzvölgyi-csatorna, amelyet a Paksi Htsz intenzívvé tesz. Az IB-ülésen jelentették be, hogy a Kunfehértói Előre Mgtsz egyesületet alapít. Hozzászó­lásában Jr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese elismeréssel szólt arról a fejlődésről, amely a megye horgászatát jellemzi. Mint mondta, a 30 vagonnyi kifogott hal, s a mintegy tizenötmillió forint értékű halivadék telepítése komoly népgazdasági értéket képvisel. Felhívta a figyelmet, hogy a vizek gondozása nemcsak a horgászok, hanem a vízügyiek, a társulatok és egyéb közösségek feladata is. Czakó Béla, a Magyar Országos Horgász Szövetség főtitkára követendő példaként említette, hogy a KISZ és az úttörő- szövetség több megyében is csatlakozott a horgászutánpótlás neveléséhez, segítéséhez. Ezt mar csak mi tesszük hozzá; hogy a mi megyénkben ezt a lehetőséget még nem ismerték fel. A megyei intézőbizottság kritikus- tanácskozása jól tükrözte a megyei horgászat helyzetét. Egyúttal megfelelő vitaanyagot is szolgáltatott az április 25-en tartandó megyei küldöttközgyűlésre. ßauezik István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom