Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-18 / 92. szám
világ rsourrAMJAi, egyesüljetek! PETŐFI I AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évt. 92. szám Árai 2,20 Ft 1987. április 18. ■ ion bal NEPE REAGAN VÉLEMÉNYE A MOSZKVAI TÁRGYALÁSOK UTÁN: „Az idén sor kerülhet a csúcstalálkozóra” Egy és egynegyed órás tájékoztatást adott Reagan elnöknek George Shultz külügyminiszter moszkvai tárgyalásairól, a Szovjetunió új leszerelési javaslatáról, valamint a NATO Miniszteri Tanácsának brüsszeli állás- foglalásáról. A külügyminiszter a belga fővárosból egyenesen Reagan kaliforniai birtokára utazott. A megbeszélés után az elnök kijelentette: a tárgyalások „csökkentették a leszerelési kérdésekben a két fél között meglevő szakadékot”. Közölte, hogy folytatják a szovjet javaslatok megvitatását az Egyesült Államok szövetségeseivel és ezt követően „új elképzeléseket terjesztenek elő” a közepes hatótávolságú eszközök, illetve a rövid hatótávolságú rakéták kérdéséről. „Remélem, hogy módom lesz arra, hogy Gorbacsov úrral csúcs- találkozón írjuk alá a kelet— nyugati kapcsolatokban történelmi jelentőségű megállapodást” — mondotta Reagan. Az elnök kifejtette: reméli, az idén sor kerülhet a csúcstalálkozóra, amelyet nagy érdeklődéssel vár. Mint mondotta, „néhány olyan jelentékeny megállapodás született, amely érdemivé tehetné a csúcstalálkozót”. „Ezt igen gondosan elő kell készíteni, s csak akkor ülhetünk Itf, ha megvan a távlatunk az érdemi megállapodások megkötéséhez” — mondotta az amerikai elnök. Hozzáfűzte azonban, hogy reméli, még az idén sikerül tető alá hozni a megállapodást a közepes hatótávolságú eszközökről. Reagan „személyesen kíván konzultálni” az Egyesült Államok szövetségeseivel a szovjet javaslatokról. Közölte, hogy még a jövő héten az amerikai kongresszus vezetőivel is tanácskozik a moszkvai megbeszélések során felmerült kérdésekről. Baracknyílás A védettebb helyeken, már szirmot bontottak a kajszifák, a teljes virágzásra azonban még néhány napot várni kell a megyében, ahol a baracknyílással megkezdődött az egy hónapon át tartó gyümölcsfavirágzás. A kitárulkozáshoz egyenletes melegre lenne szükség a gyümölcsösökben, hogy a téli fagyoktól megmaradt rügyekből termés legyen. A virágzó barackfát Kerekegyháza utcai gyümölcsfaszegélyéből fényképezte fotósunk, Méhes! Éva. —m—■— mnnRMnm Műemlékvédelem Április 18-át nemzetközi műemléki nappá nyilvánították 1984-ben, az UNESCO Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsának (ICOMOS) javaslatára, kezdeményezésére. Ezen a napon világszerte még fokozottabb figyelmet irányítanak szakemberek a letűnt korok, stílusok építészetét, képzőművészetét őrző alkotásokra. Nem indokolatlanul — remélhetően nem is haszontalanul —, hiszen köztudott, hogy a műemlékek megmentése csak a közvélemény támogatásával, széles körű társadalmi összefogással lehetséges. Magf/arországon mintegy ki~ lecezer műemléket, illetve műemlék jellegű épületet tartanak számon napjainkban. Jó részük igen időviselte állapotban várja a felújítását, pusztulástól való megmentését. Ennek érdekében egyre több újságcikk, tévé- és rádióműsor születik, arra figyelmeztetve, hogy — a természethez hasonlóan — a műemlékeket nem őseinktől örököltük, hanem az eljövő nemzedékektől kaptuk kölcsön. S mint minden kölcsönnel, ezzel is el kell számolnunk ... „A magyar műemlékállomány romlása, lassú pusztulása majdnem törvényszerű. Okozói a nemtörődömség, a nem megfelelő célra való fel- használás és a vandalizmus mellett számos, mindennapjainkat megkeserítő gond: a munkaerőhiánytól a rossz mi* nőségű építőanyagokig. Mégsem nyugodhatunk bele, hogy szemünk láttára kopjanak, fakuljanak, rogyadozzanak az egyszer már nem kis költséggel helyreállított épületek. A társadalmi összefogás, egy- egy falu, város közös akarata, a tanácsi szervezet megértő gondoskodása többet érhet a leghathatósabb állami támogatásnál is. És megfordítva: a műemlékesek segítsége semmit nem ér ott, ahol nem közös ügy múltunk építészeti emlékeinek megóvása" — olvasható az 1983-ban kiadott, Pusztuló műemlékeink nyomában című, figyelmet érdemlő kötetben. A művészettörténészek, régészek néprajzosok már több mint egy évszázaddal ezelőtt is következetesen munkálkodtak Magyarországon — ahogy Európa más országaiban is — azért, hogy az igazán értékes épületek fennmaradjanak, újjászülethessenek. 1896-ban például, már törvényjavaslatot terjesztettek elődeink az Országgyűlés elé a műemlékek védelméről. S hazánk a világon az elsők között alkotott törvényt az úgynevezett történeti együttesek — városrészek, épületkomplexumok — védelme érdekében. Napjainkban az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium illetékes főosztálya, illetve az Országos Műemléki Felügyelőség tesz jelentős erőfeszítéseket a letűnt korok nagyszerű produkcióinak m^O' óvásáért. Persze ne feledkezzünk meg a megyék, városok tanácsainak kiemelkedő szerepéről sem. Az alig egy hónapja átadott solti Vécsey-kas- tély, az ugyancsak felújított és könyvtárrá átalakított bajai, tiszakécskei zsinagóga, Kecskemét belvárosának régi, féltő gonddal renovált szép — a megyeszékhelynek jellegzetes arculatot adó — épületei csak kiragadott példák a sok közül, amelyek azt matatják, hogy Bács-Kiskunban következetesen, áldozatkészen munkálkodnak a múlt építészeti remekeinek megmentéséért. Kétségtelen, hogy a jó példák sokasága mellett, rosszakkal is találkozhattunk, találkozhatunk. Elhamarkodott döntésekkel, meggondolatlan intézkedésekkel, hanyagsággal, amelyek megmentésre érdemes, műemlék jellegű épületek pusztulását idézték és idézhetik elő. Ezek megfontolására, átgondolására is figyelmeztet a nemzetközi műemléki nap. Amiről ne feledkezzünk meg az év többi napján sem. Koloh Elek Duna menti folklórfesztivál — kilencedszer Július 15-e és 19-e között immáron kilencedik alkalommal rendezi meg Bács-Kiskun és Tolna megye, egymással karöltve, a Duna menti folklórfesztivált. A majdnem 3 ezer kilométer hosszan hömpölygő folyó a partján élő népek közös sorsát, múltját, jelenét és jövőjét, barátságát és egymásra utaltságát szimbolizálja. A fesztiválon, a néptánc, a népzene, a népviselet színpompás seregszemléjén mindez olyan nyelven fejeződik ki, amit valamennyien értünk, amihez nem kell tolmács. A rendezők az idén is hűek maradnak a megelőző fesztiválok hagyományaihoz. A programra mintegy ezer táncos kapott meghívást a Duna menti országokból, de rajtuk kívül más nemzetek képviselői is színpadra lépnek. Üj színfoltként szeretnék az idei nyártól meghonosítani a bácskai tájegység népi gasztronómiájának és tárgyalkotó művészetének bemutatóját. A fesztivál Bács-Kiskun megyei rendezvényei július 15-én, késő délután Kalocsán kezdődnek valamennyi együttes látványos, utcai felvonulásával. A megnyitó után ünnepi műsort láthat a közönség a szabadtéri színpadon, ahol ez alkalommal bagi, budakalászi, gyulai, izményi, kalocsai, szekszárdi, budapesti és dunaújvárosi gyermek tánccsoportok, valamint a népművészet ifjú mesterei szerepelnek. Ugyanekkor gasztronómiai napokat nyitnak a bajai Vén dió vendéglőben. A fesztiválra meghívott csoportok listája igen tekintélyes. A megyénket képviselő Kalocsai Népi Együttes és a bajai Csitao- nica Délszláv Népi Együttes mellett Kalocsán mutatkozik be a törökországi Anatóliai Folklór Együttes, a csehszlovákiai Jókai Folklórcsoport, a szovjetunióbeli „Marij Pamas” (a Mari SZSZK(Folytatás a 2. oldalon.) Elutazott a szovjet szakszervezeti küldöttség A hétfőn Bács-Kiskunba érkezett szovjet testvérmegyei szakszervezeti küldöttség kedden a kecskeméti Mezőgép Vállalathoz és a vállalat tisizakécakei gyáregységébe látogatott. Szerdán a Bajai Mezőgazdasági Kombinátot keresték fel. A szovjet küldöttséget csütörtökön fogadta Babinyecz Ferenc, a megyei pártbizottság titkára. Délután baráti megbeszélésen: Grisko Vladimírba Szovjet Szakszervezetek Krím Területi Tanácsának titkára és dr. Kőrös Gáspár, az SZMT vezető titkára értékelte a tapasztalatcserét. A iszimferopoli tömegszervezeti tisztségviselő elmondotta: különösen annak örültek, hogy eléggé alaposan megismerkedhettek több szakszervezeti alapszervezet munkájával. Sok tapasztalatot szereztek az érdekvédelemről és a szakszervezetek termelést segítő tevékenységéről. Mindkét vezető testület támogatja a Mezőgép Vállalatnak azt az elgondolását, mely szerint szivesen építenének ki közelebbi kapcsolatot egy szovjet üzemmel. A delegáció tagjai és az SZMT titkárai áttekintették az együttműködési szerződést. Kölcsönösen kifejezték azt a kívánságukat, hogy a jövőben még inkább a tartalmi kérdésekre irányítsák figyelmüket. A iszovjet testvérmegyei küldöttség tegnap délelőtt hazautazott. H. N. v 4 Május elsejére elkészül • A Vaskút! Bácska Termelőszövetkezet takarmánykeverő üzemének teljesítménye már nem felelt meg a növekvő igényeknek. Ezért a közös gazdaság egy új keverőt épít, .amelynek kapacitása háromszorosa lesz a réginek. Óránként öt tonna táptakarmányt állítanak majd elő. Speciális keverékeket is készítenek, elsősorban a nyúltápok iránt nő a kereslet. A 11,5 millió forintba kerülő beruházás május 1-Jére készül el. (Méhes! Éva felvétele) • A Soltvadkerti Jó re- - ménység Szakszövetkezetben metszik az Olaszrizling szőlőt. termelőknél is. A konzervipari feldolgozásra szánt borsó vetését csak nemrégen kezdhették meg. A zöldségfélék, a fűszer- paprika, a paradicsom, a fehérpaprikák magja még alig néhány helyen van földben. Késik a palántanevelés, sőt a fóliák alól is lassabban kerülnek ki a primőrök. ! G. E. Az utóbbi hetek kiadós esőzései igaz, késleltették a tavaszi munkákat, de a megyei átlagban esett 67 milliméter eső sokat segített, hiszen a gazdasági évben március elejéig egy teljes hónapi csapadék hiányzott, amit az eddigiekkel pótolt a természet. A Bácskában és a Duna melléken az őszi kalászosokban nem számottevő a kipusztulás. A márciusi fagyok hatását már — úgy tűnik — ellensúlyozni tudta a jobbra fordult időjárás, a csapadék és a fejtrágyázás. Az elhúzódó kitavaszodás miatt mintegy három héttel később kezdték meg ezen a területen az aprómagvak és a borsó vetését. Az egyik legnagyobb gondot a cukorrépa okozza, hiszen ez ideig csupán a vetőmag fele került földbe. Elérkezett a napraforgó, a kukorica és a szója vetésének ideje is, az elvégzendők tehát igencsak összetorlódnak a tófüldeken. Éppen ezért a zőgazdasági üzemekben a hétvégi pihenőnapokra is szervezik a munkákat, emellett nyújtott és kettős műszakokat tartanak. A Kiskunságban az esők elálltával, a talaj szikkadásával megindult az élet a határban. A 130 ezer hektáros közös területből 60 ezret az őszi kalászosok foglalnak el, a gyenge vetéseken nemritkán kétszer-háromszor fejtrágyáznak. A fennmaradó terület mintegy 60 százalékán szándékoznak napraforgót és kukoricát vetni a gazdaságok, a többit a szálastakarmányok foglalják majd el. Ahol arra lehetőség nyílt, a A térség mezőgazdászainak körében nyugtalanságot váltott ki, hogy a napraforgó és a kukorica vegyszerei késve érkeztek meg. A tavasziak vetőmagjai viszont néhány keresett hibrid- kukorica kivételével rendelkezésre állnak. A szövetkezetek jól felkészítették a gépeiket, a tavaszi kampánymunkákhoz, bár az alkatrész- ellátásban ismét jelentkeztek gondok. Az ütemezett főjavításokat nehezítette az NDK-, a cseh, valamint egyes nyugati gépek alkatrészeinek hiánya. A szőlőtermesztő gazdaságokban a vizsgálatok 80—100 százalékos rügyelfagyást mutattak ki, így az ültetvények termésének csökkenésén túl, még jelentős költségnövekedés is várható. kifagyott őszi kalászosok helyén elvetették a borsót és a lucernát, a homoktalajú gazdaságok egy részében megkezdték a kukorica és a napraforgó magágyának előkészítését. A gyümölcsösökben befejezték a tél végi lemosópermetezést, a metszést, a kajszi- és az őszibarack sajnos nagyon keveset ígér. A szőlőben a megszokottnál lassabban haladnak a munkák, a szakemberek várják a fakadást, hogy még mindig javíthassanak az ültetvények állapotán. A fagykár a magas művelésű szőlőkben igen komoly, már látni a rügykárokat, míg a törzs- és a karelhalást még mindig nem lehet teljes egészében felmérni. A hagyományos, takart szőlők jobban teleltek. A késői kitavaszodás, a kéthetes csapadékos idő három-, sőt négyhetes késést okoz a zöldségA PROGRAM MÁR KÉSZ Hétvégi műszakok a földeken
