Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-16 / 90. szám

YILAG »ŐUTÁNÁI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. ért. 90. szám Ára: 1,80 Ft 1987. április 10. csütörtök Kádár János fogadta Poul Schlütert A dán kormányfő elutazott hazánkból Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja szerdán délben az Országházban fogadta Poul Schlütert, a Dán Király­ság miniszterelnökét, aki hiva­talos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű megbe­szélésen foglalkoztak a nemzet­közi élet időszerű kérdéseivel, ezen belül az európai kontinens helyzetével. Különös figyelmet fordítottak a béke megőrzésé­(Folytatás a 2. oldalon.) SZOVJET—AMERIKAI TÁRGYALÁSOK Jelentős haladás néhány kérdésben Shultz sajtóértekezlete MOSZKVA Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a moszkvai Kremlben fogadta George Shultz amerikai külügyminisztert, aki ezekben a napokban Nyikolaj Rizskov kor­mányfővel és Eduard Sevard- nadze külügyminiszterrel foly­tatott hivatalos tárgyalásokat a szovjet fővárosban. Szovjet részről hangsúlyozták, hogy a látogatásra a két ország szempontjából felelősségteljes pillanatban került sor, s a szovjet vezetés új külpolitikai kezdemé­nyezéseinek fényében különös je­lentősége volt. George Shultz a keddi találkozón átadta Mihail Gorbacsovnak Ronald Reagan elnök személyes üzenetét. A mélyreható eszmecsere so­rán kiderült, hogy a felek a ko­rábbinál jobban megértik egymás álláspontját. Mindazonáltal George Shultz nem értett egyet a szovjet vezetés' több értékelésé­vel, s az elsősorban leszerelési kérdésekről folytatott tárgyalá­sok menete megmutatta, hogy az Egyesült Államok vezetése gya­korlatilag nem kész a határozott (Folytatás a 2. oldalon.) A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE, TÁJÉKOZTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL MUNKAMEGBESZÉLÉS, ÜZEMLÁTOGATÁSOK. AKTlVAÉRTEKEZLET Kecskemétre látogatott a SZOT főtitkára A megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes végrehajtó bizottsági ülése Tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyeházán együttes ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Végrehajtó Bizottsága és a Bács-Kis- kun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A két testület tagjait és a meghívottakat — közöttük dr. Juszt Lajos egészségügyi miniszter- helyettest és Földes! Istvánt, a Központi Bizottság munkatársát, me­gyei instruktort — Romany Pál, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte, majd miután a testületek elfogadták a tanácskozás napi­rendjét. megkezdődött azok érdemi tárgyalása. • A baromfifeldolgozó egyik üzemében Borkicsné Nagy Ilona, Bara­nyai Tibor (középen) és Darula János. összevontan vitatta meg az együttes ülés azt a két jelentést, amely a megye lakosságának egészségügyi állapotáról, a fej­lesztés fő feladatairól készült és azt, amely a hátrányos helyzetű társadalmi rétegekről való gon­doskodás tapasztalatairól szól. Az első témával összefüggés­ben megállapították a jelenlé­vők, hogy az utóbbi hét eszten­dőben — a Politikai Bizottság 1979 szeptemberében határozta meg a legfőbb országos felada­tokat — a lakosság egészségi ál­lapota az erőfeszítések ellenére romlott. Mindez annak ellenére következett be, hogy a VI. ötéves tervidőszakban az egészségügy kiemelt támogatást élvezett, az ott dolgozók döntő többsége tisz­tességgel, hivatástudattal vé­gezte tennivalóit. Ezek a megál­lapítások Bács-Kiskun megyére Is érvényesek. Szűkebb hazánk­ban sem alakult ki az emberek nagyobb részében az egészség megőrzéséért érzett felelősség- tudat, nem erősödött az elvárt mértékben a megelőzés szemlé­lete. Nőtt a halálozási arány, amely nemcsak a lakosság öre­gedésének következményeként Jött létre. Az emberek egészében nem tudatosult, hogy az egészség ér­ték. Táplálkozási szokásaink korszerűtlenek, nem javultak. Sok az elhízott ember, többsé­gük nem sportol, keveset mozog. Az alkoholfogyasztók aránya magas és növekvő. A dohányzás­ban a világranglistán igen „elő­kelő” helyet foglalunk el. A Politikai Bizottság határo­zatának szellemében Bács-Kis­kun megye is törekszik javítani az egészségügyi intézményrend­szer személyi és tárgyi feltételeit. Olyan intézkedésekre van szük­ség, amelyek alkalmasak a kiala­kult rossz helyzet kedvező befo­lyásolására. Az egészségügyben általánossá kell tenni a betegsé­gek megelőzésének mindennapi gyakorlatát — állapította meg az együttes ülés elé terjesztett jelentés, amely a továbbiakban részletezi azokat a területeket, ahol a kiemelt feladatokat meg kell valósítani. A hátrányos helyzetű társa­dalmi rétegekről való gondosko­dás tapasztalatairól előterjesz­tett jelentés az előző témához hasonlóan nagy felelősséggel és alapos elemzéssel taglalja a hátrányos helyzetet, s az abból kivezető út lehetséges módozata­it. Megállapítja, hogy a problé­mák, a feszültségek megnyugta­tó megoldására csak hosszabb távon, átfogó szociálpolitikai rendszer keretében, részben az ország gazdasági helyzetének függvényében nyílik lehetőség. Az együttes ülés a két napi­rendi pontot a vitában, a hozzá­szólásokban elhangzott javasla­tok, kiegészítések és pontosítá­sok figyelembevételével azzal fogadta el, hogy azokat a me­gyei pártbizottság soron követ­kező ülése elé terjeszti végleges jóváhagyás és a feladatok pon­tos, ütemezett meghatározása érdekében. A két testület ezután tájékoz­tatót vett tudomásul a Kiváló Vállalat és a Kiváló Szövetkezet pályázatokról és a nagy októberi szocialistá forradalom közelgő 70. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny helyzetéről. A napirend előadója Princz Lász­ló, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára volt; Ezután a két végrehajtó bizott­ság dr. Matos László megyei ta­nácselnök-helyettes előterjeszté­sében szóbeli tájékoztatót hall­gatott meg Bács-Kiskun mező- gazdasági üzemeinek helyzeté­ről, a tavaszi munkákról. El­hangzott, hogy az őszi vetésű kalászosok tíz százaléka minő­síthető jónak, harminc százaléka közepesnek, a többi pedig gyen­gének. A kipusztulások mérté­ke napjainkban még nem vég­legesíthető, de az már több mint valószínű, hogy körülbelül hat­ezer hektárt kell tavaszi vetésű növényekkel pótolni. Főleg pi­acképes terményekre van szük­ség, ahol lehet, szóját is érdemes vetni. Mindenképpen a fontos növények közé számít a kuko­rica is. A kertészeti kultúrák közül el­sősorban a szőlő károsodott a tél folyamán, amihez hozzájá­rult, hogy az előző két rendkívüli tél és az aszály következtében legyengültek az ültetvények, s így érte őket a mínusz 20—30 fokos hideg. Az ilyen károkozás azonban ma még csak részben becsülhető, de az valószínű, hogy a tavalyinál nem lesz kevesebb szőlőtermés, legrosszabb esetben azzal megegyező. Ebben közre­játszik, hogy sok gazdaság éppen az előző évek tapasztalatai alap­ján nagy területeken betakarta a szőlőt. De a takarást természe­tesen nem lehetett elvégezni a magas művelésű ültetvényeken. A barackosokban 60—70 százalé­kos a fagykár, de közepes ter­més még remélhető, egyéb gyü­mölcsökből pedig még jó szüret is lehetséges. Mindent egybevetve — hang­zott a tájékoztatás — Bács-Kis­kun megyében 1,5—2 milliárd forint a becsült kár valószínű összege. Ennek mérséklésére fel­készültek a gazdaságok, sőt már intézkedések is történtek a ki­pusztult vetések pótlására azon túl, hogy ipari melléktevékeny­séget szerveztek több helyen. Az elmúlt tíz nap alatt a me­gye területén 40—100 milliméter eső esett, ami nagyon jól jött az őszi kalászosoknak, de hátrál­tatta a tavaszi munkák megindí­tását, folytatását. Néhány he­lyen, elsősorban a homoktala­jokon azonban már megindult a munka. Az együttes ülés tudomásul vette a tájékoztatót, ugyanak­kor indokoltnak tartja a mező- gazdasági termelőszövetkezetek, üzemek segítségét, s felhívja a figyelmüket, hogy szükség ese­tén forduljanak a megyei tanács mezőgazdasági osztályához. A tanácskozás bejelentésekkel ért véget. G. S. Az SZMT titkáraival és az ága­zati szakszervezetek megyei tit­káraival találkozott tegnap reg­gel kecskeméti munkalátogatásá­nak első programjaként Bara­nyai Tibor, az MSZMP KB tag­ja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára. Dr. Körös Gáspár vezető titkár tájékoztató­ja és több, a szakszervezeti tevé­kenység megyei tapasztalatait, sajátosságait összegező, a gondo­kat megosztó felszólalás után a SZOT főtitkára kifejezte azt a véleményét, hogy a beszámoló és valamennyi hozzászóló reálisan tükrözte az ország, a megye mos­tani állapotát. Hangoztatta: azt kell támogatná a tömegszervezet­tnek, tisztségviselőinek, iami az ügyeket előreviszi. Baranyai Tibor ezt követően dr. Kőrös Gáspárral és Aradi Lász- lóné megyei ÉDOSZ-titkárral a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalathoz látogatott. Dr. Tobak István vezérigazgató rövid tájé­koztatójából különösen a lét­számhiányból adódó gondok eny­hítésére bevezetett intézkedések keltették föl érdeklődését. Bor- kicsné Nagy Ilona szakszervezeti titkár is kifejtette véleményét a többletmunkák díjazásának kü­lönböző módozatairól. Darula Já­nos termelési igazgató kíséreté­ben egy modern feldolgozósort és az úgynevezett továbbfeldol­gozó részleget tekintették meg. A déli órákban Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a SZOT főtitkárát, aki találkozott a párt megyei végre­hajtó bizottságának tagjaival. A szakszervezeti székházban megrendezett aktívaértekezle­ten dr. Szűcs Endre, az SZMT elnöke köszöntötte Baranyai Ti­bort és a megjelenteket. A főtit­kár röviden elemezte gazdasági nehézségeink kialakulásának okait. Tanulságként azt emelte ki, hogy sohasem szabad reményein­ket a valóság szembesítése nél­kül realitásnak elfogadni. A ked­vezőtlen jelekből minél előbb von­juk le a következtetéseket, vál­laljuk az elkerülhetetlen, nem mindig népszerű döntéseket, an­nál könnyebben úrrá leszünk a bajokon. Természetesen a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa a jövőben Is minden, a dolgozókat közvet- lenül-közvetve érintő kérdésben véleményt nyilvánít. Befolyását arra szeretné fölhasználni, hogy a gazdasági egyensúly, illetve a versenyképesség megtartásához, adósságaink törlesztéséhez szük­séges többlet elsősorban a jobban irányított, jobban szervezett, jobb minőségű munka eredménye le­gyen. Az előzetesen beküldött kérdé­sekkel kapcsolatban elmondta, hogy olyan, mostanában pokakat foglalkoztató ügyekben, mint pél­dául a nyugdíjkorhatár esetle­ges megváltoztatása, a személyi jövedelemadó bevezetése, álta­lában az adózás reformja, még nincs döntés. Az illetékeseket el­sősorban a javítás szándéka ve­zérli. Ezért célszerű, ha a terve­zetek nyilvános megvitatásakor, a rendelkezések ismertetésekor az — ismételjük — esetleges vál­tozások kedvező vonásai is kel­lő figyelmet kapjanak. Elsősorban mindenkinek a ma­ga helyén kell többet tenni, ez a gazdasági életben várt kedvező fordulat alapvető feltétele. A Helvéciái Állami Gazdaság­ban fejezte be egész napos mun­kalátogatását Baranyai Tibor. Az új körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó mezőgazdasági nagyüzem múltjáról, jelenéről dr. Mészáros István igazgató és Orbán Nándor, a vállalati szak- szervezeti bizottság titkára tájé­koztatta a SZOT főtitkárát. Szó­ba kerültek a mezőgazdasági ér­dekvédelem sajátos problémái is. H. N. A hét végén tetőzik a Tisza Az előjelzések szerint a hét végén tetőzik a Tisza a megyénk területén. Valószínűleg eléri a víz magassága a 760 centimétert. Ez még nem veszé­lyezteti a nyári gátakat, de a tiszaugi híd környékén levő üdülőket a tulaj­donosok az ünnepek alatt csak csóna­kokkal tudjálk megközelíteni. (P. Z.) FEJLESZTI EXPORTKÉPESSÉGÉT A SZIM Űj számítógép-vezérlésű esztergagépekkel dolgoznak A SZIM kecskeméti gyárának termékei mind hazai, mind nem­zetközi mércével mérve is a korszerű termékek kategóriá­jába sorolhatók. A korszerűsé­get ebben az esetben a gazda­ságosan előállítható, bel- és kül­piacon egyaránt jól értékesíthe­tő gyártmányok jelentik. A mai szabályozók minden gazdálkodó egységet az export fokozására ösztönöznek. így természetesen a kecskeméti gyárnak is egyik fő törekvése a külföldi értékesíté­sek növelése. A SZIM sajátos helyzetéből adódóan két alapvető tényező akadályozza az export dinamiku­sabb növekedését. Nevezetesen, hogy a gépiparon belül a háttér­ipari szférában működik, ennek megfelelően elsődleges felada­ta — tőkés import kiváltásán keresztül— a hazai felhasználók minőségi és mennyiségi igényei­nek maradéktalan kielégítése. Termékeik egy része az Ikarus és Rába által gyártott járművek­ben, az NC és CNC szerszámgé­pekben közvetett export formá­jában jelennek meg. A közvet­len külföldi piacnak szánt ter­mékek — mint például a közúti fékalkatrészek — esetében vi­szont a licencszerződések szab­nak gátat a saját értékesítésnek. Akad gond a belföldi piaci igé­nyek teljesítésében is. A golyós­orsó részegység gyártását aszúk kapacitás akadályozza. Mindezek ellenére 1986-ban a kecskeméti gyár közvetlen szo­cialista exportja 30 millió, tő­kés kivitele pedig 18 millió fo­rint volt. Fejlesztési tevékeny­ségük központi elemeként keze­lik exportképességük fokozását; a minőség javításán, a gyárt­mány- és gyártásfejlesztés gyor­sításán keresztül. Ezt a célt két anyagi forrásból valósítják meg: a saját pénzeszközökből és a működő külföldi tőke bevoná­sából. A mintegy ötvenmillió forint értékű sajáterős fejleszté­sük már az idei év első félévé­ben teljes egészében megvaló­sul. Eddig hat darab új nagy termelékenységű számítógép-ve­zérlésű NC és CNC esztergagé­pet, illetve megmunkáló közpon­tot helyeztek üzembe. A külföl­di tőke bevonásával létrehozan­dó közös vállalat alapításával kapcsolatos tárgyalások meg­kezdődtek. A hosszú távra szóló fejlesz­tési és vállalatirányítási stra­tégiának köszönhetően a SZIM Kecskeméti Gyára biztonságban érezheti magát. K. A. • A múlt héten érkezett, a héten már termel. A tavalyi lipcsei vásáron aranyérmet nyert új MC—403 típusú megmunkáló központ, telepítés közben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom