Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-15 / 89. szám

Y-> IDŐJÁRÁS Előrejelzés as ország területére ma estig: Általában gyengén, időnként közepesen felhős lesz az ég, eső nem Várható. Ai észak], északkeleti szél tőbbrel« élénk, néha erős lesi. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 fok körül alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIL évf. 89. (szám _____Ára: 1,80 Ft 1987, április 15. szerda M ihail Gorbacsov megbeszélése George Shultzcal Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke is megbeszélést tartott George Shultz ameri­kai külügyminiszterrel. A moszkvai Kremlben kedden Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is megbeszélést folytatott George Shultz ameri­kai külügyminiszterrel. Az amerikai diplomácia vezetője a szovjet kormány meghívására hétfőn érkezett munkalátoga­tásra Moszkvába. A Moszkvában folyó szovjet— amerikai külügyminiszteri tár­gyalásokat az érintkezési pon­tok tárgyszerű, kiegyensúlyo­zott, nyugodt keresése jellemzi — jelentette ki keddi sajtóérte­kezletén Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium tá­jékoztatási főosztályának veze­tője. Eduard Sevardnadze és George Shultz munkacsoportok felállí­tásáról állapodott meg, amelyek feladata konkrét kérdések meg­vitatása és a felek álláspontjá­nak kidolgozása a következő ta­lálkozóra. A megvitatandó té­mák között szerepel a közepes hatótávolságú rakéták, valamint a hadászati fegyverek ügye is. A két külügyminiszter eddig a leghosszabb időt a biztonság­gal összefüggő kérdések megvi­tatására fordította a megbeszélé­seken, de véleményt cseréltek humanitárius és emberi jogi kér­désekről, a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban lévő amerikai, illetve szovjet dip­lomáciai képviseletek munkafel­tételeiről. A külügyminiszterek megállapították: néhány esetben az álláspontok közel állnak egy­máshoz, túlnyomórészt azonban az eltérések jellemzőek. A sajtóértekezleten Jurij Kas- lev nagykövet, a bécsi utókon­ferencián részt vevő szovjet kül­döttség vezetője elmondta: a tárgyalások keretében kedden több órás eszmecserét folytat­tak az emberi jogokkal összefüg­gő kérdésekről. Az amerikai fél adatai szerint mindössze kevés­sel több mint 200 családról van szó. Geraszimov elmondta, hogy George Shultz kedden átadta Mihail Gorbacsovnak Ronald Reagan levelét. Ennek tartalmát nem ismertette, de kifejtette, hogy a szovjet fél nem ellenzi az újabb csúcstalálkozót. Szovjet megítélés szerint azonban ennek csak akkor van értelme, ha az eredménnyel jár. A szóvivő nem bocsátkozott további részletek­be a tárgyalásokat illetően. A KISZ- delegáció moszkvai programja A KISZ Központi Bizottságá­nak delegációja, amely Hámori Csaba vezetésével hétfőn érke­zett Moszkvába — a Lenini Kom- szomol kongresszusára meghívott más küldöttségekkel együtt — kedden koszorút helyezett el az ismeretlen katona sírjánál és a Lenin-mauzóleumnál. A magyar ifjúsági küldöttség ezután meg­koszorúzta Landler Jenő sírját és Kun Béla emléktábláját, majd megtekintette a fiatal képzőmű­vészeknek a Komszomol XX. kongresszusát köszöntő kiállítá­sát. A délután folyamán a dele­gáció a szocialista országok if­júságának műszaki-tudományos alkotó munkáját bemutató ki­állításon járt. Moszkvában hetedik alka­lommal állítják ki a fiatal al­kotók legsikerültebb szellemi termékeit a szocialista országok ifjúsági szervezetei. Á mostani kiállításon a KISZ első ízben az alkotások helyszíni értékesí­tésével is foglalkozik. A Szovjetunió népgazdasági kiállításának területén megren­dezett nagyszabású bemutatón a magyar kiállítási terület az Ifjúsági Műszaki Központ nevet viseli, ahol innovációs alapkész­letet mutatnak be. A közönség körében különösen nagy sikert aratott a „Top Pipi Grill” elne­vezésű gyorsbüfé, a tejsavóból készült „Fauna” üdítőital, a sok ötletes gyermekjáték és számí­tógépprogram. A KGST belkereskedelmi minisztereinek tanácskozása Budapesten tegnap Juhár Zol­tán belkereskedelmi miniszter elnökletével megkezdődött a KGST-tagországok belkereske­delmi minisztereinek 19. találko­zója. . A tanácskozáson tájékozódnak a magyar élelmiszer-kereske­delem működésének tapaszta­latairól, valamint megvitatják a műszaki-tudományos fejlesz­tés főbb irányait a KGST-orszá- gok belkereskedelmében. Ki­emelten foglalkoznak az állami és szövetkezeti belkereskedel­mi választékcsere, a határmenti és az áruházi csereforgalom bő­vítésének lehetőségeivel és az azt elősegítő új együttműködési for­mákkal és módszerekkel. A de­legációk a gyakorlatban is meg­ismerkednek — Budapesten és Győrött — a magyar belkereske­delemmel. A magyar kormány nevében a résztvevőket Marjai József mi­niszterelnök-helyettes üdvözölte. (MTI) A számok tükrében A mérlegadatok sok min­dent elárulnak a szakértők­nek. Nemcsak a veszteség vagy a nyereség összegét mutatják ki, hanem a mélyebb össze­függésekre, a gazdálkodást befolyásoló folyamatokra is rávilágítanak. Éppen ezért kap mindig nagy figyelmet a Pénz­ügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának a vállala­ti mérlegeket összegező vizs­gálata. Ennek eredményei hí­ven tükrözik azokat a jelen­ségeket, amelyekre az utóbbi hónapokban már az irányítás fölhívta a figyelmet. A népgazdaság összteljesít­ménye elmarad a várttól, a hatékonyság sem növekedett a kívánt mértékben és az ex­portban sem következett be áttörés. Aktívum helyett kül­kereskedelmi mérleghiánnyal zártuk a tavalyi esztendőt. A számok „nyelvére” for­dítva mindez a következőkép­pen néz ki: a vállalatok ösz- szes eredménye 4,3 százalék­kal haladta meg az előző esz­tendeit, ám jóval elmaradt a tervezettől. Kevesebb vállalat zárta veszteséggel az eszten­dőt, mint 1985-ben, viszont a hiány nagyobb mértékű. A ki­vitelben a rubelelszámolású export ugyan növekedett, de a számunkra létfontosságú konvertibilis elszámolású ki­vitel viszont csökkent. Az elemzések szerint ebben fő szerepet az ipari export el­maradása játszott. De ugyan­így elmaradt az előző évitől az élelmiszeripar és az építő­ipar kivitele is, a mezőgazda­ságé viszont növekedett. A teljesítmények a kivitelhez ha­sonlóan alakultak az egyes ágazatokban. Ha mindehhez hozzávesz- szük, hogy a konvertibilis im­port a tervezettnél jobban nö­vekedett, akkor egyértelműen látszik, hogy ezek a tenden­ciák hosszabb távon nem tart­hatók fenn. A termelés hatékonyságá­ban fontos szerepet játszanak a költségek is. A termeléshez közvetlenül kötődő kiadások közül az anyag- és energia- költségek a termelés növeke­désével kisebb mértékben emelkedtek, ám a keresetek növekedése meghaladta azt. Már az elmúlt év végén lát­szott: a gazdaság elmaradó teljesítménye és a növekvő központi kiadások a költség- vetés terven felüli hiányának kialakulásához vezetnek. Am az még feltűnőbb, hogy mi­közben alig növekedtek a gaz­dálkodók költségvetési befi­zetései, csaknem 16 százalék­kal emelkedtek a támogatá­sok. S ebből adódik a követ­keztetés — jó néhány válla­latnál a költségvetési pénzek mérsékelték vagy tüntették el a hiányt. Évről évre visszaté­rő probléma, különösen egy- egy szabályozóváltozás előtt, hogy a vállalatok vezetői at­tól félnek, a növekvő adók miatt egyre kevesebb szaba­don fölhasználható nyereség­re tehetnek szert. És a válto­zások, illetve szigorítások be­vezetése utáni mérlegelem­zések viszont ezzel ellentétes tendenciát mutatnak, minden várakozás ellenére a vállalati szféra évről évre főbb jöve­delmet mondhat magáénak. Az eredményeket szemlélve optimizmusra egyáltalán nincs okunk, s az is biztos, hogy t tendenciák nem válhatnak általánossá a magyar gazda­ságban. Az utóbbi években végérvényese n bebizonyoso­dott, hogy nincs más válasz­tásunk, mint a veszteséges te­vékenységek leépítése, az ál­lami támogatások mérséklé­se, s emellett a hatékonyság növelése. Egyszóval a gazda­ság dinamikus fejlődési pá­lyára való állítása. Az átmenet hosszabb ideig tart, mint arra számítani le­hetett, s egyik évről a másik­ra nem várhatjuk, hogy a ked­vezőtlen tendenciák egy csa­pásra eltűnjenek. De változ­tatásához nemcsak komoly munkára, hanem közös erő­feszítésekre is szükség van.. Egyrészt a kemény költség- vetési politikára, amely szigo­rúan véghezviszi a támogatá­sok csökkentését, takarékos- sági célkitűzéseit, másrészt olyan vállalati magatartásra, amely elsősorban saját erejé­ből kívánja problémáit meg­oldani és nyereségét növelni. L. M. A dán kormányfő Bács-Kiskunba látogatott Tegnap Bács-Kiskun megyébe látogatott Poul Schlüter, a Dán Királyság miniszterelnöké, aki Lázár György miniszterelnök meghívására hivatalos látogatá­son tartózkodik hazánkban.. A magas rangú vendéget és feleségét, valamint a kíséreté­ben érkezett személyiségeket a kecskeméti városháza főbejára­tánál fogadta Romány Pál, a me­gyei pártbizottság első titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke. A megérkezés pil­lanatait otthonos hangulatúvá tette a vendégek számára a Skive-i gimnázium kórusa. A magyarországi kiránduláson részt vevő dán fiatalok épp ezen a na­pon utaztak Kecskemétre, hogy a város zenei intézményeivel is­merkedjenek. Hazájuk kormány­főjét rögtönzött koncerttel, vi­dám dán népdalokkal köszöntöt­ték. A főtéren összegyűlt nézők között pedig egy dán turistacso­port tagjait is felfedezhettük. Az aarhusi pedagógusok — piros-fe­hér — nemzeti színű — zászlócs­kákkal üdvözölték miniszterel­nöküket. Bács-Kiskun megye politikai, gazdasági és kulturális életéről Romány Pál tájékoztatta a ven­dégeket. Ezt követően dr. Mező Mihály, a városi tanács elnöke tartott ismertetőt a megyeszék­hely mindennapjairól. A vendé­gek megtekintették a tanácsháza dísztermét, ahol Poul Schlüter a szívélyes fogadtatást köszönő sorokat jegyzett be a város ven­dégkönyvébe. A városháza kapuján kilépő vendégeket a harangjáték hang­jai kísérték a látogatás követke­ző állomásáig, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetig. A sé­ta közben a miniszterelnök né­hány percre megállt a Kéttemp­• Az érkezés pillanatai: kecskeméti ki­ránduláson részt vevő dán gimnazisták rögtönzött kon­certtel köszön­tötték hazájuk kormányfőjét. • Napsütéses tavaszi puszta és lovasbemu­tató fogadta a vendégeket Bugacon. (Straszer András felvé­telei) lom közi élelmiszer-pavilonnál, ahol a választékról és a zöldség- .árakról is érdeklődött. A Kodály intézetben Ittzés Mi­hály igazgatóhelyettes beszélt a világ minden tájáról ideérkező hallgatók felkészítéséről, s a magyar—dán zenei kapcsolatok­ról. Ezután két külföldi hallgató — egy trinidadi és egy egyesült államokbeli zenetanárnő — adott Kodály és Brahms műveiből összeállított koncertet. A vendégek kecskeméti prog­ramja a Magyar Népi Iparművé­szeti Múzeumban zárult, ahol Kriskóné Dávid Mária igazgató kalauzolta a látogatókat. A mi­niszterelnök felesége a búcsúzás­nál színes húsvéti tojásokkal te­li népművészeti tálat kapott ajándékul. A dán kormányfő Bács-Kis­kun megyei látogatása Bugacon folytatódott. A frissen felújított, kívül-belül megfiatalodott bu­gaci csárdánál dr. Villányi Mik­lós mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztériumi államtitkár és Laczkó Gyula, a Kiskunfél­egyházi Lenin Termelőszövetke­zet elnöke köszöntötte a vendé­geket. A fokozatosan kiépülő bu­gaci üdülőkörzettel és a magya­ron ízekkel való ismerkedés után látványos lovasbemutatót tar­tottak a szövetkezet csikósai. A legnagyobb tapsot a pusztaötös kapita. A bemutató után Poul Schlüter és felesége Juhász Lász­ló világbajnokunk négyesfoga­tán ismerkedett a napsütéses ta­vaszi puszta látnivalóival. A dán kormányfő és kísérete Bugáéról a délutáni órákban visszautazott Budapestre. L. D. TÖBB MINT SZÁZNEGYVENMILLIÓS KÁRT OKOZOTT A TÉL Gyorsítják a közutak javítását Borsos Sándor, a KM Szegedi Közúti Igazgatóság kecskeméti üzemmérnökségének útfenntartási ve­zető mérnöke megdöbbentő számadatokat közölt arról, hogy milyen károkat okozott az elmúlt hős át­sző tél a megye közútjain. Mint mondta, lokális kis terjedelmű burkolatjavításhoz 4 ezer tonna külön­böző aszfalttípusra van igény, amely 8,2 millióba kerül. Nagy felületen javítható 56 millió forintos költséggel 860 négyzetméter út, míg csak aszfalt- szőnyegezéssel állítható helyre 400 ezer négyzetmé­ter útburkolat, amely 83 millió forintos költséget igényelt. Ezekhez a szükséges anyagiak rendelkezés­re állnak, de sajnos az egyhetes esős idő jelentő» mértékben akadályozta a munkát. Április 10-éig a már említett 4 ezer tonna külön­böző anyagtípusból kisebb burkolatjavításra 867 tonnát dolgoztak be, amely 8 670 négyzetméternyi felületet jelent. Ezt a munkát, amennyiben az idő­járás engedi, erőteljesen folytatják. Anagymeny- nyiségű csapadék elvezetése végett közúthálózaton árok- és padkarendezéssel is foglalkozniuk kellett. (Folytatás a 2. oldalon.) Nincs belvízveszély a Duna-tájon Péntektől hétfőig 40 milliméter csftpadék hullott a Duna-melléken: a télen és a tavasszal összessé­gében 100 milliméterrel több, mint tavaly, az első félévben. Mégslncs jelentősebb gond a bel­vízzel a Duna menti és Kiskun­sági Vízgazdálkodási Társulat Uletékességi területén. Erről szá­molt be a keddi műszaki tanács­kozáson Lovrity József a Tasstól Dusnokig, Dunaegyházátjpl Lajos- mizséig tnlntegy 225 ezer hektár vízgazdálkodásáért felelős tár­sulás igazgatója. A mélyebben fekvő solti, du- naegyházi földeken akadnak még termőhelyet károsító, pangó vi­zek, de ezek elvezetése is meg­(Folytatás a 2. oldalon.) • A vízgazdálkodási társulat, brigádja a Maloméri-csatorna aposíagl szakaszán dolgozik. Megkezdték a parti bokrok, fák Irtását, a meder tisztítását. # A Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben Itt* zés Mihály igazgatóhelyettes a magyar—dán zenei kapcsolatokról beszélt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom