Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-02 / 51. szám
% 1987. március 2. • PETŐFI NÉPE • « RUGALMAS-E A RUGALMAS MUNKAIDŐ? I. Az „úttörő” Kunság Volánnál IÍZ ÉV ALATT MEGTÉRÜL Hőszigetelés és fűtési költség Könyvelőt keres az egyik kecskeméti vállalat. Hirdetésükben csábító lehetőségként említik a rugalmas munkaidőrendet. Megkérdeztem adminisztrátor ismerősömet: szeretne-e ilyen munkahelyen dolgozni? De mennyire! — volt a válasz lényege. Mindazok, akiket erről, rögtönzött véleménykutatá0 som során megkérdeztem, hasonlóan feleltek. A magánügy — magánügy Konkrétan milyen is ez a sokak által óhajtott munkarend? Lényege úgy is meghatározható, hogy a munkáltató és a munkavállaló (kollektíva) egyezsége alapján a dolgozó munkaideje egy részével saját belátása szerint gazdálkodik. Az úgynevezett törzsidőben — ami, ahogyan a név» is jelzi, a nap „törzsét” jelenti — mindenkinek kötelező a munkahelyén dolgozni, ezt megelőzően és ezt követően viszont bármikor el lehet menni. Ugyancsak meghatározott a , .peremidő”, annak az időintervallumnak a kezdete és a vége, amelyen belül a munkahelyen lehet tartózkodni, azaz dolgozni. Adott az az óraszám is, amit egységnyi időben, például egyik hónapról a másikra vagy egyik negyedévről a másikra tartozásként, illetve követelésként át lehet vinni. A rugalmas munkaidőrend nem ad annyi szabadságot, amennyit általában azok feltétéleznek róla, akik csak felületesen ismerik, de annyit mindenképpen, ameny- nyire szükség van ahhoz, hogy az ember a magánélete problémáit ne a. munkaidő terhére oldja meg. Célja tehát egyértelmű: a törtnapi hiányzások csökkentése, ezáltal a munkaidőalap védelme. Jellegéből adódik, hogy a termelésben dolgozókat ebbe a munkarendbe nem lehet bevonni. Akik már tapasztalatból ismerik A Kunság Volánnál mintegy háromszázan már harmadik éve rugalmas időrendben dolgoznak. — Annak idején én voltam ennek az egyik legnagyobb ellenzője, most pedig egyértelműen a híve vagyok — mondja Nyers Andrásné munkaügyi csoportvezető. — Azért elleneztem, mert többletadminisztrációval jár, de mint kiderült, nem annyival többel, mint amennyire számítottam. Érkezéskor, távozáskor blokkolni kell, a ledolgozott munkaidejét mindenki maga számolja ki, a közvetlen főnöke ellenőrzi. A törzsidő negyed tíztől negyed háromig tart. Pluszban, mínuszban nyolc órát lehet átvinni egyik hónapról a másikra, de mindenki vigyáz arra, hogy ne gyűjtsön, sok tartozást, hiszen nagyon nehéz ám azt a napi munkaidő után ledolgozni! Különösen a nőknek, köztük is a kisgyerekeseknek, akiket a bölcsőde, óvoda, iskola munkaideje köt. Járai György igazgatóhelyettes a munkáltató szempontjából mondja el a rugalmas munkaidővel kapcsolatos tapasztalataikat: ) — A munkaidőalap védelmének jó módszere ez. Mert mi volt korábban, és mi van még most is általában azoknál a vállalatoknál, ahol kötött munkaidőben dolgoznak? A főnök általában elengedi a kéredzkedőt, így a magánügyek intézése a munkaidő rovására történik. A rugalmas munkaidőben kéredzkedni sem kell, a magánügy intézésére fordított időt viszont szigorúan le kell dolgozni. — A társadalmi rendezvényeket ugyan munkaidőn kívül tartjuk — folytatja az igazgatóhelyettes —, de egyes, nem általunk szervezett szakmai programok, előadások, tanácskozások továbbra is délelőttönként, kora délután vannak. Az ember bizony meggondolja, melyiken vegyen részt, akár előadóként is. Vannak persze munkakörök — mint például a telefonközpontosé, a külső ügyfelekkel foglalkozóké —, amiket nem lehetett. bevonni a rugalmas időrendibe', ötszázan dolgoznak vállalatunknál nem fizikai munkakörben, hatvan százalékuk a „rugalmasban”. Így vállalati szinten számottevő az a munkaidő-mennyiség, amit a törtnapi hiányzások megszűnésével e rendszernek köszönhetően meg tudunk takarítani. Amit Nyers Andrásné munkaügyi csoportvezető mondott, hogy a rugalmas munkaidő adta szabadsággal nem élnek vissza a dolgozók (nem érdemes, mert nehéz a tartozást letörleszteni), a munkaidőkartonokról is kiderül. bevált Bármelyiket veszem kézbe, egyik sem mondható nagyon „tarkának”. Ugyanaz a személy reggelenként öt-, tíz-, de legtöbb harmincperces eltéréssel ugyanabban az időpontban kezdi a munkanapot. Azok a pár perces eltérések viszont nagyon sokat jelentenek számára! Ó, azok a reggeli rohanások! Erről- beszélgetünk a tervgazdasági osztály dolgozóival. Szabó Mihályné mondja: — Ó, azok a reggeli ideges rohanások! Amíg a gyerekeim kicsik -voltak, fél nyolcra kellett járnom dolgozni, gyakran úgy estem be az ajtón, hogy szakadt rólam a víz. És ha a rohanás ellenére késtem, a jogos figyelmeztetést is tudomásul kellett vennem. Hiába keltünk fel mindig a rátartással számított időben, két gyereket útrakészíteni, óvodába, iskolába vinni, s még pontos időre be is érni a munkahelyre, nagyon nehéz volt! A rugalmas munkaidő ettől a kimerítő feszültségtől menti meg a kisgyerekes kolléganőket, arról nem beszélve, hogy így nincs ké- «?s, nincs fegyelmezetlenkedés. Várkonyi Miklósné: — Ha viszont az ember kénytelen a buszközlekedés miatt korábban bejönni és hasonló okok miatt később hazamenni, nem vesznek kárba azok a napi 20—30 percek sem! Dorogi László csoportvezető: — Ha máshol is bevezetnék a rugalmas munkaidőt, csökkenne a reggeli és a délutáni csúcsforgalom. Talán mondanom sem kell, hogy ez nem csák a vállalatunk érdeke. A rugalmas munkaidő megold egy másik gondot is: nem kell a kisgyerekeknek az iskolában (vagy előtte) várakozniuk (vagy rendetlenkedniük) a tanítás kezdetéig. Az az anyuka, aki fél nyolcra jár dolgozni, legalább hétkor kénytelen „letenni” a gyereket az iskola előtt. Joggal merül fel a kérdés: ha ilyen sok előnye van a rugalmas munikaidőrendnek, miért nem terjedt el szélesebb körben? Erre keressük a választ cikkünk második részében. Almási Márta (Folytatjuk.) Günter Kahnt: Zöldtrágyázás Növénytermesztésünk fejlődése, intenzív növekedése, a nagyüzemi gépesítés, a kemi- záliás és a növénynemesítés eredményeinek köszönhető elsősorban, de eredményeink mellett számc® területen vannak megoldásra, váró feladatok is. Ilyen például a szélsőséges talajokon, a termékenység fokozása, javítása, a művelés enengiaitafeairékosaibb megoldása, az egydldnilú műtrágyázás helyett szerves trágyákkal hozzájárulni a ter- mésb izl joniságh oz. Ezek a tsr- mésailalkíitó tényezőik késztetik a növénytermesztőiket airrai, hegy számbavegyók és értékeljék a korábban résziben már ismert, de feledésbe ment eljárásokat. A zöldtrágyázás a környezetkímélő szemlélet és a költségek csökkentésére irányuló törekvések kapcsán újra divatba jött. De mi is tulajdonképpen a zöldtrágyázás? Trágyázás-e, vagy inkább egyfajta tailajművteűés? Pótol ia-e a növények számára nélkülözhetetlen tápelemeket? A növényi szervezettől, a talaj típustól függően .milyen zöldtrágyainö- vénylt célszerű választani? Mindig hasznos-e ez a módszer? A zöldtrágyázással kapcsolatos kérdéseinkre ad választ G. Kaihntnak, az NSZK kiváló szakemberének könyve melyet a Mezőgazdasági Kiadó fordíttaitott le, Antal József és Radics László a magyar kiadás gondozója. Az ábrák, táblázatok sorával, irodalomjegyzékkel kiegészített kötet a téma részletes megismerését, a környezetkímélő szemlélet módszereit, legfrissebb tudnivalóit adja közré. K. M. MARKETING-TRÉNING VEZETŐKNEK Előrelépés a reklámpropagandában Az üzleti éjeiben egyre nagyobb szerepe van a reklámnak. Ősi igazságot tartalmaz az a közmondás, hogy a jó bornak is kell a cégér. Tavaly október végén megalakult a Magyar Reklámszövetség Bács-Kiskun megyei szervezete. Megválasztották a vezetőséget, a szakbizottságok vezetőit. A szervezetbe azóta 40 vállalat és szövetkezet lépett be, ezenkívül 43 egyéni tagja van. Kalmár Pált, a Szigma Kereskedelmi Vállalat igazgatóját, a szervezet megyei elnökét elképzeléseikről kérdezem. — Alapvető feladatunk a szem- . léletváltoztatás, a megye reklámpropaganda-tevékenységének koordinálása. Már a megyei szervezet megalakítását előkészítő tanácskozáson sok szó esett a reklámpropaganda javításának szükségességéről. Érdeklődéssel figyelték a Magyar Hirdető által bemutatott, a jelenlegi helyzetet jól jellemző videofilmei, amely egyértelműen igazolta, hogy a közterületi reklámozás rendkívül elhanyagolt — kezdi a beszélgetést. — Hallhatnánk erről részletesebben? — Sok a zöldövezetet takaró tábla. Bőven találunk városképbe nem illő, esztétikai szempontból kifogásolható reklámokat. Hiányosak a neonok és a világítóberendezések, az üzletek kirakatai sok esetiben inkább raktárnak néznek ki, mint az árut kínáló eszközöknek. El is határoztuk, hogy a Magyar Hirdető felülvizsgálja a városokban elhelyezett reklámtáblákat és intézkedik a műszakilag, esztétikailag kifogásolható eszközök cseréjéről. A tanácsokkal közösen megalakítják a közterületi zsűriket. — Milyen feladatokat vállal a megyei szervezet a Kecskeméten március 19. és 20. között. ismét megrendezendő tavaszi napok rendezvénysorozatával kapcsolatban? — A városi tanács kereskedelmi osztálya és a Magyar Reklám Szövetség megyei szervezete kirakatversenyt hirdet. A szervezet által készített egységes kecskeméti tavaszi napok feliratú tábla kihelyezése kötelező, amelyen a kirakat rendezőjének, valamint munkahelyének neve is szerepel. A legjobb kirakatokat az értékelő bizottság döntése alapján díjazzák. — A közelmúltban a megyei szervezet vezetősége megvitatta az idei munkatervét. Mit érdemes az idei tennivalók közül kiemelni? — Elég gazdag programot irányoztunk elő. A többi között bemutatjuk a cannes-i reklámfilm- fesztivál díjnyertes alkotásait. Találkozót szervezünk a kirakat- rendezőknek tapasztalatcsere céljából. Részt veszünk az idei májusi VI. országos marketing-konferencián. Magunk is rendezünk egy kerekasztal-beszélgetést ugyancsak májusban, Hatékonyan, de hogyan? címmel. A témája: a reklám szerepe a megváltozott gazdasági körülmények között. — Törekednek-e reklámszakemberek képzésére? — Ezzel kapcsolatosan elhatároztuk, hogy tanfolyamokat, oktatásokat szervezünk. Marketing-tréningeket rendezünk felsőszintű vezetők részére. A kecskeméti Berkes Ferenc szakközépiskolában dekoratőrklubot szervezünk, ahol a kirakatrendezők közreműködésével a fiatalok elsajátíthatják a dekoráció alapfogásait. Egyébként olyan javaslat is elhangzott, hogy a reklám- szakemberek tapasztalatainak kicserélésire klubot szervezzünk. Sokat tanulhatunk egymástól és a szemléletváltozáshoz feltétlenül szükséges új ismeretek szerzése — hangoztatja végezetül Kalmár Pál. Kereskedő Sándor Az elmúlt években sokan és sokféleképpen hallatták véleményüket az energiaválságról. Attól függően, kit, hogyan érintett a váratlan és gyakori árrobbanás. Volt, aki az emberiség újabb veszedelmét emlegette, mások inkább azon morfondíroztak, hazánkban meddig elegendők az energia- készletek. S hogy a vita egyáltalán nem elvi jellegű, az rögtön kiderült, amikor szigorítani kezdték a hőtechnikai szabványokat. Ez ugyanis már zsebre megy, és pénztárcánk érzékeny szenzorként közvetíti a világpiacon végbemenő árváltozásokat. A legjelentősebbek 1973-ban és ’74-ben „robbantak”, és ezekre a nyugati országok szigorú energiatakarékossági intézkedésekkel válaszoltak, például az épületek jobb hővédelmét szolgáló szabványokat léptettek életbe. Az építési engedélyhez Mi sem tétlenkedtünk. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a szakintézetek számításai alapján kidolgoztatta az Épületek és épületha- tároló szerkezetek hőtechnikai számításai című szabvány tervezetét. Ez egy ideig csak tervezet maradt; értelmetlen lett volna ugyanis addig bevezetni, amíg nem volt elegendő, valóban hatékony hő- szigetelési képességű falazóanyag, ablak, ajtó. Hivatalosan a magyar hőtechnikai szabvány 1979. április elsején lépett életbe, és a korábbihoz képest meglehetősen szigorúnak bizonyult, ugyanis a falakra és a födémekre kétszeresen jobb értéket írt elő. Üj követelményértékként bevezették az átlagos homlokzati hőátbocsájtási tényezőt, ami arra szolgált,1 hogy megakadályozza óriási ablakfelületek kialakítását. A szigorúbb szabványok nyomán folytatott kísérletek azt igazolták, hogy az ezek szerint épített lakóházak energiafogyasztása jelentősen, 30 százalékkal kevesebb, mint ha a régi módon építették volna azokat. De nemcsak ezt figyelték az ellenőrök, hanem azt is, hogy még mindig korai volt büntetéssel fenyegetni a rendelkezések megszegőit, ugyanis az országban nem lehetett folyamatosan kapni a hőszabványnak megfelelő építőanyagokat. Ezért határoztak úgy az illetékesek, hogy 1981. január 1-jéig eltérhetnek a házépítők a követelményértékektől. Ettől kezdve azonban építési engedélyt nem adtak ki annak, aki a tervhez nem mellékelte a hőtechnikai számításokat. Utólag is megtehető Az időközben, 1980-ban megszületett energiagazdálkodási kormányprogram is segítette a hőtechnikai szabványok megvalósulását, amikor kimondta: „az épületek hőveszteségének csökkentését új, korszerű építő- és szigetelőanyagok gyártásával is elő kell segíteni.” Ezután megkezdődött az építőanyag-iparban a gyártókapacitások bővítése: Tapolcán 870 millió forintos költséggel az évente 18 ezer tonna bazaltgyapot szigetelőlemezt előállító gyár építése, megkezdték működésüket a Poro- ton falazóblokkot készítő üzemek, és elkezdődött az évente 563 ezer köbméter kapacitású Mátra Gázbetongyár beruházása. Kazincbarcikán bővítették a gázszilikátgyártás feltételeit, Fűzfőn pedig a polisztirol habét. A kormányzat 100 ezer forintos kölcsönnel támogatja azokat, akik utólag vállalkoznak lakóházuk hőszigetelésére, és a tavaly fölemelt építési kölcsön is ösztönzi energiatakarékosságra az építőket. Azt is sokan, sokféleképpen számolták már ki, megéri-e ekkora befektetés. Ha abból az adatból indulunk ki, hogy az ország teljes energiafogyasztásának mintegy negyedét fordítjuk az épületek üzemeltetésére, ennek pedig 70—80 százalékát a fűtés emészti fel» nem állhat ellen semmilyen másik érv. S habár a korszerű, hőtakarékos építőanyagok valóban többe kerülnek, mint a hagyományosak (ezek aN kalmazása miatt egy száz négyzetméteres családi ház körülbelül 30—40 ezer forinttal kerül többe), a fűtőanyag- megtakarítás mindenképpen behozza ennek árát. Ha ismét nagyobb összefüggésben vizsgáljuk a megtakarítást, ebben a tervidőszakban, 1990-ig a népg; ság -számára .200 ezer tonna olajegyenértékű energiát lehet megtakarítani. Az pedig senki számára nem közömbös, hogy a zömében importból vásárolt energiahordozókért mennyit kell kiadni az államkasszából, az itthon termeiteket pedig hogyan dotáljuk. Öreg napjainkban Ám éppen emiatt csalóka a megtérülés számítási képlete, mert az államilag támogatott árú fűtőanyagokat tekintve az építés többletköltségei 20 év alatt térülnek meg, ám ha a valóságos árat vesszük alapul, akkor 10 év után. Ettől kezdve már a családi kassza is megérzi a takarékos fűtést. S e kevesebb kiadás már akkor is nagy öröm, amikor nőni kezdenek a gyerekek, s még inkább az, amikor már a nyugdíjasnapjainikat mor- zsolgatjuk. Talán akkor örülünk legjobban a fiatalkori előrelátásunknak ! Szikora Katalin PARADICSOMPOR KECSKEMÉTRŐL (Pásztor Zoltán felvételei) Január végén indult az idén el Kecskeméti Konzervgyár pam- dicsomiporító üzeme. Ebben az évben 630 tonna kiváló minőségű párád iésocmport készítenek. A teljes meranyáiséget exportálják, 150 tonnát a szocialista országok vesznek meg, a többit tőkés megrendelőknek küldik Nyugat-Euró- pába és Kanadába. A vásárlók leves porok, pizzakrémek készítésére használják a 25 kilós zsákokba csomagolt paradi csőm port. Belföldi felhasználók egyelőre nem érdeklődnek ez iránt a korszerű termék iránt. lEbben az évben tovább fejlesztik az üzemet egy dán fluid-ágy üzembe állításával Ez tovább javítja a termék minőségét. Pályázatot hirdetünk ellenőri munkakör betöltásére FELTÉTELEK: közgazdaságtudományi egyetem, vagy számviteli főiskolai végzettség, 5 éves szakmai gyakorlat, rendszeres gépkocsi- használat. Fizetés a TOT elnökségének ajánlása keretein belül, megegyezéssel. PÁLYÁZATOKAT: Kiskunsági TESZÖV titkárának, 6000 Kecskemét, Szövetség tér 1. címre várjuk. • 573
