Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-13 / 61. szám

1987. március 13. • PETŐFI NÉPE • 5 ISMÉT A SKÁLA Lesz verseny a színes tévéknél Ha megrajzolnánk a televíziós ké­szülékek kínálatának görbéjét, akkor az a görbe valóban nagyon görbe len­ne. Volt idő, amikor OTP-hitelre is kí­nálták a színes készüléket, és volt, ami­kor készpénzért, de még pult alól sem lehetett kapni. Az ingadozások egyfelől a kereslet hullámzásaival függtek ösz- sze, másfelől — és inkább — azzal, hogy mikor, honnan, mennyi képcsö­vet importáltak a hazai gyártáshoz. Mert amikor Lengyelországból folya­matosan érkezett a képcső, nem volt hiány készáruból sem, de amikor csak konvertibilis devizáért lehetett impor­tálni, akkor a hazai áruellátásban hiá­nyok támadtak. A hiányokat néhány vállalat kész­áru-importtal próbálta pótolni, ápi a Nyugat-Európából behozott készülé­keket lényegesen drágábban adták, mint a hazaiakat. Időközben az itthoni gyártás is fejlődött, megjelentek a kor­szerűbb, a távirányításos, a teletext vé­telére is alkalmas típusok, minek kö­vetkeztében a kínált termékek átlagára jócskán megemelkedett. Ma is, amikor a piac nagyjából kiegyensúlyozott, in­kább az értékesebb készülékek látha­tók az üzletekben, semmint az olcsóbb fajták. Hetven ember negyvenezret Ebbe a piaci helyzetbe avatkozik most be a Skála-Coop, élvén kereske­dőházi jogosítványával. A fogyasztói körökben csak áruházairól, üzleteiről ismert szövetkezeti vállalat már koráb­ban létrehozta külkereskedelmi részle­gét, a Skála World Trade-et, és január­ban vegyesvállalatot alapított színes te­levíziós készülékek gyártására, vagyis — mint kereskedőházhoz illő — jelen­tős pénzt fektetett be a termelésbe is. Nem keveset, hiszen a 20 millió nyu­gatnémet márka alaptőkével létreho­zott vegyesvállalat 65 százalékban a Skála-Coop tulajdona, és a már majd­nem száz magyarországi vegyesvállalat között ez — a Selectronic Kft. — a legnagyobb termelő vegyesvállalat. A külföldi tulajdonos sem holmi kis névtelen cégecske, hanem a világhírű amerikai ITT, pontosabban annak stuttgarti fiókvállalata, a Standard Electric Lorezn (SEL). A Skála-Coop és a SEL együttmű­ködése színes televíziók és képmagnók hazai összeszerelésére terjed ki, és emi­att szakmai körökben vitát váltott ki. Néhány korábbi hasonló termelési ko­operáció ugyanis gazdaságtalannak minősült, ezért többen okkal megkér­dőjelezték az új vegyesvállalat majdani termékeinek piacképességét. Csakhogy — állítják a Skála-Coopnál — a koráb­bi hasonló együttműködések azért pro­dukáltak drága árut, mert a magyaror­szági összeszerelés elmaradott, kevéssé gépesített módszerekkel folyt, miáltal a késztermék néha valóban többe került, mint ha azt importálták volna, és nem csupán az alkatrészeket. A Selectroni- ka Kft. viszont olyan üzemet hozott létre a budapesti Nagyszombat utcá­ban, amely robottechnikát alkalmaz. Hogy a robottechnika milyen terme­lékenységgel jár, azt talán érzékelteti, hogy a Selectronic az idén negyvenezer televíziós készüléket tervez összeszerel­ni, mindössze 70 alkalmazottal. S ez csupán az együttműködés első, tehát kezdő, gyakorlatlan évére szóló elkép­zelés. A termelést gyors tempóban nö­velik, minek eredményeként öt év alatt meg akarják kétszerezni a kibocsátan­dó készáru mennyiségét, vagyis nyolc­vanezer színes tévét szerelnek össze. Vállalta a kockázatot Arról is érdemes szót ejteni, hogy az összeszerelés során, körülbelül másfél év múlva megkezdik a hazai alkatré­szek felhasználását is, tehát a magyar ipar védelmén sem esik csorba. Sőt, remélhető, hogy az új vegyesvállalat magas színvonalú termékei egyenesen ösztönzően hatnak a hazai termelésre. A Selectronic Kft. ugyanis nemcsak analóg, hanem digitális és sarkított képcsövű — jobb képérzetet nyújtó — készülékekkel színesíti a választé­kot, mondhatni, tör be a hazai piacra. S az, hogy piacról, betörésről szólha­tunk, teszi igazán figyelemreméltóvá a vállalkozást. Márpedig a sokáig inga­dozó kínálat után most végre alkal­mazhatjuk ezeket a kifejezéseket, hi­szen hosszú szünet után 1987 az első esztendő, amikor a két magyar gyártó, a Videoton és az Orion, vállalta annyi színes televízió szállítását, amennyit a belkereskedelmi vállalatok kértek. Mi­ből következőleg, ha megjelennek a Se­lectronic gyártmányai, akkor igazi ver­senyhelyzet alakulhat ki. Ilyen körülmények között, tehát amikor nem hiányhelyzetben kerülnek forgalomba az ITT és a Skála közös termékei, már kockázatosnak is minő­sülhet az új vállalkozás. A magyar ke­reskedőház azonban nem fél attól, hogy készülékei eladatlanul maradnak, mert — mint állítják — ezek éppen korszerűségük miatt versenyképesek lesznek. Attól függ, hogy mennyiért adják — válaszolhatja az olvasó. Az árról még nem nyilatkozik egyértelműen a Skála, csupán annyit mond, hogy az körülbelül 20 százalékkal alacsonyabb lesz, mint a korábban készáruként im­A Mohácsi Dunavölgye Mezőgazdasági Termelőszövetkezet termelésfejlesztési célból lakossági kötvényt bocsát ki 300 millió Ft összegben 10 000 és 50 000 Ft-os címletekben A kötvény lejárata 6 év, kamata évi 11 %. A kötvényeket 1990-től 4 év alatt fizetjük vissza, a kamatfizetés 1988. március 1-jétől kezdődik. A kötvényeket belföldi magánszemélyek 1987. március 1-jétől március 31-éig vásárolhatják elsősorban az ORSZÁGOS KERESKEDELMI ÉS HITELBANK RT (OKHB Rt. mohácsi, siklósi, bajai és kiskunhalasi bankszervénél, valamint a budapesti főpénztárnál: Rosenberg házaspár u. 4. és konkrét igény esetén az összes OKHB Rt. pénztárainál. További részletes felvilágosítás kérhető a jelzett bankszervektől és közvetlenül a kibocsátó tsz-től (Mohács 10-555-ös telefonon.) „Dunavölgye" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Mohács—Margitta-sziget. 680 portált hasonló tudású színes tévék ára volt. Ám a Magyarországon lengyel képcsővel készülő gépekhez képest ez sem alacsony ár; hozzávetőlegesen 36 ezer forint. Ez bizony a Nyugat-Euró- pában alkalmazott fogyasztói árakhoz mérve is drága, amint drágább nálunk manapság szinte minden elektronikai, sőt, szinte minden korszerű műszaki cikk, mint mondjuk a szomszédos Ausztriában, nem is szólva az NSZK- ban vagy a Japánban kialakult árakról. Leszoríthatja az árakat Nem kizárt azonban, hogy éppen a televíziós készülékek kínálatának erő­teljes növekedése, a várható verseny­helyzet lesz az, ami előbb-utóbb leszo­ríthatja az árszínvonalat. Még akkor is, ha a Selectronic termékei csak részben maradnak itthon, a megállapodás ér­telmében ugyanis a stuttgarti tulajdo­nos a termelés felfutásával párhuzamo­san mind több készüléket visszavásá­rol. Az idén még csak 10 ezer darabot, később 20, majd öt év múlva 40 ezret. Dehát így is már az idén 30 ezer televí­zióval növekszik a belföldi árualap. S ami a vegyesvállalat tevékenységé­ből talán a leginkább szívdobogtató: a Nagyszombat utcai üzemben nemcsak televíziók, hanem képmagnók is ké­szülnek importált alkatrészekből. Igaz, kis mennyiségben: az idén csupán ezer, öt év múlva pedig 30 ezer videomagnó összeszerelését tervezik, és a képmag­nók teljes egészükben itthon kerülnek forgalomba. Mindebből kiolvasható: a vegyesvál­lalati forma nem csupán arra jó, hogy működő tőkét vonjon be a magyar gaz­daságba, hanem arra is alkalmas, hogy korszerűbb technikát, technológiát ho­nosítson meg, hogy magas műszaki színvonalú termékekkel gazdagítsa a hazai kínálatot, sőt, jó esetben még ar­ra is, hogy némileg leszorítsa a műszaki cikkek magas árszínvonalát. G. Zs. m ifli Az ember és a munka Mustár, édeskömény, lencse, szá­razbab, paprika, zöldbab, borsó és még sok másféle mag megy át a Kalocsai Agráripari Egyesülés Da- mas gyártmányú tisztító gépsorán. Lakatos Sándor, Beszedics László és Domonics Lajos a múlt évben kétezerötszáz órán át üzemeltette a berendezést, hogy a 25—30 álllan- dó partner vetőmagigényét kielégít­se. így például átrostáltak 500 ton­na mustármagot és 800 tonna fény­magot is, exportra. A vetési szük­ségleten kívül élelmiszer-ipari fel- használásra is termelnek. Jelenleg a Szakmári Petőfi Termelőszövetke­zetnek 13 tonna édesköményt tisztí­tanak. (Straszer András felvételei) Dr. Mészáros János: — Mi hangoljuk össze a KGST- programot. Dr. Hanzséros Ferenc: — Exportérdek is. ALLATEGESZSEGUGYI KUTATÁSOK Importmegtakarítás,, antigének exportja A közelmúltban dr. Mészáros János egyetemi tanár, az Állatorrostudományi Kutatóintézet igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja szakmai előadást tartott Kecskemé­ten a megye állatorvosainak. Referátumának témája a sertésállomány Aujeszky-féle betegségtől való mentesítése volt, illetve a fertőzés megelőzése. A téma azért is fontos, mert ez ér január l-jétől azokért a sertésekért, amelyek e betegségtől, valamint a leptospirózistól és a brucellózis­tól mentesek, kilónként1 forinttal többet adnak a felvásárlók. Állománycsere esetén pedig kocánként 2500 forint állami támogatást Ezért általános törekvés a nagyüzemekben — mivel az említett kedvezmények egyelőre csak ezekre vonatkoznak — az úgynevezett hármas mcntesí- tés. A kutatóinté­zet igazgatójával az előadás után az általa irányí­tott intézmény munkájáról be­szélgettünk. — Értesülése­im szerint, széles körű kutatási programjuk van. Melyek ezek? — Nagyon hosszú lenne a felsorolása. Célunk hazánk sok milli­árd forint értékű állatállományának a betegségektől való rilegóvása vagy olyan hatásos gyógyszerek, diagnoszti­kai eljárások kidolgozása, amelyek elő­segítik a megelőzést és gyorsítják a jó­szágok gyógyulását. Itt van például az Aujeszky-féle betegség, amelyet ma­gyar állatorvos fedezett fel. A mentesí­tés során a jelenleginek többszörösére emelkedik a vérsavóvizsgálaton alapu­ló diagnózis iránti igény. Csak a jelen­leginél olcsóbb és gyorsabb eljárással lehet kielégíteni. Ezért a fertőzött álla­tok felismerésére egy korszerű eljárást vettünk át külföldről. Nagyüzemi módszert dolgoztunk ki a szarvasmar- ha-leukózis vírusával fertőzött állatok felismerésére szolgáló antigén előállítá­sára. Eddig mintegy 10 millió forint értékűt állítottunk elő ebből. E külön­ben csak devizáért kapható diagnoszti­kai készlet hazai előállításával, majd az Országos Állategészségügyi Intézetnek való átadásával lehetővé tettük a széles körű felmérő és mentesítési programok időben való megkezdését hazánkban is, ami elősegíti exportunkat is. Még azt is hozzáteszem: az antigénekből nagy mennyiséget exportáltunk Csehszlová­kiába és Kubába. — Foglalkoznak a takarmányozás gazdaságosabbá tételével is? — A húslisztek tárolásakor romlási folyamatok jelentkezhetnek. Olyan el­járást dolgoztunk ki, amely a szervet­len és a szerves savak különféle kombi­nációinak felhasználásával a romlást és a'bakteriális szennyeződést meggátol­ja. Az ilyeh húslisztek etetése a háziál­latok természetes védekezőmechaniz­musának erősödését segíti elő. Felesle­gessé válik egyes antibiotikumok és ho- zamfokozók alkalmazása, amelyek fő­ként tőkés importból származnak. Ez ismét devizamegtakarítást jelent, a ta­karmány önköltsége pedig tíz százalék­kal csökken. KAZAHSZTÁN KŐOLAJA Új kitermelési technológiák — A hazai tapasztalaton kívül mi­ként hasznosítják a külföldi kutatási eredményeket? — Azzal kezdeném, hogy a KGST- országokban kialakult állategészségü­gyi kutatásokat mi koordináljuk már évtizedek óta. Azt is mondhatnám, hogy az említett országok komplex programjait mi hangoljuk össze. Ter­mészetesen a nyugati országokkal is gazdag kapcsolatokat létesítettünk. A többi között az Egyesült Államok, Japán, Belgium, Franciaország és Hol­landia kutatóival. Besegítünk egymás­nak egy-egy programba. A japánokkal például halkórtani tudományos együtt­működést alakítottunk ki. — Új tudományágak alakulnak ki. Itt van például a biotechnológia. Lépést tudnak tartani a világgal? — Hát ez bizony nem könnyű. Fel­gyorsultak e tekintetben is az esemé­nyek. Szinte naponta hallunk újabb fel­fedezésekről a génsebészetben, a diag­nosztikai eljárások korszerűsitésében. Mi mindenesetre erőnkhöz képest igyekszünk lépést tartani. Kutatóink járják a világot, tanulnak a külföldi kollégáktól, s természetesen azok is tő­lük, Ezek a tapasztalatcserék rendkívül hasznosak. Beszélgetésünkbe bekapcsolódott dr. Hanzséros Ferenc, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főfelügye­lője is. Az ő témája a sertésegészségügy ellenőrzése. — A már említett három betegségtől való mentesítési program érdekében mit tesz a minisztérium? — Gondoskodunk az oltóanyagok gyártásáról, a betegségek megelőzésé­ről. Ma már a bel- és külkereskedelem­ben egyaránt döntő a minőség. Az egészséges jószág jóval értékesebb, te­hát nemcsak közegészségügyi, de ex­portérdek is a hazai állomány betegség­től való megvédése. Ezért is hozták az említett rendeleteket, amelyek anyagi­lag is ösztönzik a termelőket az állat­egészségügyi szabályok gondosabb be­tartására — hangoztatta a főfelügyelő. Kereskedő Sándor A szakemberek egyre gyakrabban nevezik Nyugat-Kazahsztánt a Szov­jetunió legnagyobb távlatokkal rendel­kező fűtőanyagbázisai egyikének. A Kaszpi-tengeri bemélyedésben —, amely nyugatról keletre 1000 kilomé­terre, északról délre több mint 500 kilo­méterre húzódik — az utóbbi években több sokatígérő kőolaj- és földgázlelő­helyet nyitottak meg. Ennek ellenére az itteni kitermelés a vártnál sokkal több bonyolult problémát vetett fel. — A megközelítőleg azonos össze­tételű szibériai kőolajjal szemben Nyu- gat-Kazahsztánban szinte minden lelő­hely terméke más és más minőségű — mondta Tolentaj Omarov, a kazah vegyipari, kőolajipari és természetes sók intézetének igazgatója. — A ré­tegfluidok szokatlan együttese a rend­kívül magas hőmérséklet és nyomás — mindez persze a tudományos kuta­tók számára értékes terep. Másrészt azonban igen bonyolult feladat a kiter­melés szempontjából, hogy minden egyes esetben egyedi fúrási és kiterme­lési technológiát kell kidolgoznunk. — Mit tettek eddig a szovjet tudósok ezeknek a problémáknak a megoldásá­ra? — A Mangislak-félszigeten találha­tó Uzeny lelőhelyen sikerült egy rend­kívül hatékony kitermelési technológi­át bevezetni a mintegy 30 százalék pa­raffint tartalmazó kőolaj felszínre ho­zatalához. A probléma megoldásán — mivel itt a rétegnyomás az eddig ismert egyetlen módszerrel sem volt megoldható — a tudósok hosszú éveken keresztül dol­goztak. Ennek eredményeként született meg és alkalmazzuk sikerrel a forró víz meghatározott szabályok szerinti be- préselésének eredeti technológiáját. Ennek köszönhetően az öt év alatt to­vábbi több mint kétmillió tonna kőola­jat hoztunk a felszínre. Sok gondot okoz a szakembereknek a Buzacsi-félszigeten talált kőolaj. Bár viszonylag nem túl mélyen — 300— 1000 méteren — található, de a kiter­melést nagyban nehezíti az olaj magas­fokú viszkozitása. Itt — a Szovjetunió­ban elsőként — nagynyomású gőzt hí­vatunk a hordozórétegekbe. Ugyanitt folyik egy másik technológia — az úgy­nevezett rétegen belüli égetés — kipró­bálása is. Az eddigi eredmények igen ígéretesek. — Elmondható-e, hogy a Kaszpi- tengeri bemélyedés ma az új kőolajkiter­melési módszerek és technológiák egyik legfontosabb próbapályája? — Minden túlzás nélkül. Példaként említhetem a zsanazsoli és tengizi lelő­helyeket. Az itteni kőolaj nagy mennyi­ségű kénhidrogént és egyéb más agresz- szív összetevőt tartalmaz, amelyek a szó szoros értelmében szétmarják a ha­gyományos kőolajfúró berendezéseket. Ennek ellenére eddig már több ezer tonnát termeltünk ki ebből a maró kő­olajból. Kifejlesztettük és kipróbáltuk a kénhidrogénnel szemben ellenálló fémfajtákat és kutatások folynak új korrózióálló kötőanyagok létrehozásá­ra is. Elkészült egy ipari berendezés, amelynek segítségével leválasztjuk a ként, és a kísérőgázokat a kőolaj kiszo­rítására visszajuttatjuk a rétegekbe. A. Nurmanov • Kőolajkitermelés a Mangislak-félszigeten 1 \ 1 M-'M, \ , f m\ t / rri\ /- * He ír#=Ttr;,T \\ I pMSSKKS» r _ 4 L h

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom