Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-13 / 61. szám

1987. március 13. • PETŐFI NÉPE • 3 MARGARÉTA-AKCIÓ KECSKEMÉTEN Lassítsuk a társadalmi öregedést! • A nyugdijasházban lakik a 77 éves Kovács Jánosné és a két évvel idősebb Bimbó Gergelyné. (Pásztor Zoltán fölvétele) Mit tehet a tanács ? Kezdhetem-e a mai kecskeméti időskorúak szociálpolitikai ellá­tásáról készült riportsorozatomat egy 1930-ban megjelent ciikk be­vezető soraival? Emlékeztető „Autónk künn, áll meg a .Hí­rős Város’ határában. Elhagyott teliken néhány vá­lyogból vetett ház. Ezek közüli is a legnyomorúságosaibban lakik Sonkoly I.ászliáné 78 éves öreg­asszony. Ő a kecskeméti Szegény- ügyi Hivatal legújabb felfedezett­je. Tegnap bukkant rá a kato­likus nővér és a protestáns diako­nissza, aikik karJkaröltve kutat­ják-Kecskemét szegényeit. ... Ott ‘ül az öregasszony kis szalmára, összezsugorodva és ijed­ten néz kifelé ... Remegve, fé­lénken áll ott mezítláb a decem­beri hidegben, testén néhány rongy van csupán. Holnap őt is elszállítják innen, majd megnyír­ják és megmossák. Azután em­beribb lakóhelyről gondoskod­nak számára.” Szomorú emlékeztetők lehetnek csupán e sorok — és a tömege­sen fölidézhető hasonló esetek —, mert 'más világot élünk. Mai gondjainkat csöppet sem enyhíti, hogy fél évszázada hozzávetőlege­sen ezer nyomorgót tartottak nyilu ván Kecskeméten. Fel sem vető­dik Katona József ja jós kérdése: „Dehát adihaitsz-é mindeniik szű- kölködőnek ?”, noha a híres város egyik, két világháború közti pol­gármesterének az akkori nélkü­lözéseket mentegető magyaráz­kodása szerint erre „az örök kér­désre” nincs felelet. Világprobléma Napjainkban nincs szükség a családokat egyik napról a másik­ra továbbéltető tömeges imgyera- ébédekre. Másért, másként nehéz a meg­rokkant öregek sorsa ! Telnek az évek, és egyik napról a másikra kibírhatatlanul 'nagynak tűnik a takarításra váró lakás, elkedvet­lenít öen fárasztónak a bevásár­lás. Tetszik, nem tetszik, tudomá­sul kell venni, hogy az életmód átalakulása a legkisebbek (a böL- esődések, az óvodások) után az idősek intézményesített ellátását, illetve az ehhez szükséges fölté­telek megteremtését részben kö­zösségi feladattá tette. Nálunk gazdagabb országok­ban is! I Jobb lakáskörülmények nyil­ván megkönnyítenék több nem­zedék együttélését. Életerős fel­nőttek is kínlódva küszködnek az összezártsággal, hát még a ma­guk másfajta ritmusához szokott öregek. Sokan szívesen gondos­kodnának a betegeskedő nagypa­páról, nagymamáról!, ha volna számukra egy elkülöníthető szo­ba. Örömmel1 levegőztetné a dédit a fiatalasszony, ha nem kellene gyermekéért az óvodába rohan­ni, ha másodállás nélkül is bek. dugulnának. Az időskorúak szociálpolitikai — maradj urak ennél az esetünk­ben indokoltan használt foga­lomnál — ellátása tehát minde­nekelőtt életkörülményeik általá­nos javítását feltételezi. Legyünk realisták: hiába számítanánk igyors változásra!. Öröklött ba­jaink, főként az ötvenes, évek ömi- becsapásainak következményei legalább az ezredfordulóig kísér­nek bennünket. (Éppen Kecske­méten jelentette ki Rákosi: fölös­legessé válnak a szociális ottho­nok a szocializmusban,, tehát hadd tegyem hozzá, kár költeni felújításukra ...) Korkövetelmény Vitathatatlan, a társadalmi szükséglet szétfeszítette a 'hagyo­mányos ellátás kereteit. A késlekedés megbocsáthatat­lan, mert — mint ezt az Orszá­gos Tervhivatal is megállapítot­ta — a napjainkra kialakult gya­korlat képtelen megbirkózni az adódó problémákkal. Csőikként a pénzben! ellátások vásárló- értéke, egyenetlen színvonalúak a szociális intézmények, számos képzetten és alkalmatlan ember dolgozik szociálpolitikai munka­területeken (8 elemije volt a kecskeméti intézet koráhbi igaz­gatójának), megoldatlan az egy­séges irányítás. Az öregek számarányának na­gyobbodása is sürgeti, hogy átfo­gó, a családok és a közösségek, közületiek tennivalóit meghatáro­zó szociálpolitikai tervek, intéz­kedések elviselhetővé tegyék az öregedés biológiailag lassúbb, társadalmilag sajnálatosan gyors folyamatát. E karkövetelményekkel1 össz- hangas Kecskemét rövid- és kö­zéptávú szociálpol itikaii terveze­te. Abból indul ki. hogy a tár­sadalmi, gazdasági változások megkövetelik a gondoskodás for­máinak. módszereinek áldandó fejlesztését. A lehetőségek sze­rint .garanciát nyújt betegség és öregség esetén a létbiztonságra, korlátozni igyekszik a technikai, gazdasági változásioknak az öre­gek számára nemkívánatos ha­tásait”. (A sorozat második részéből a' Margaréta-tervről' tájékozódhat­nák olvasóink.) Heltai Nándor A vasutasok egészségéért A MÁV — ez a 132 ezer dol­gozót foglalkoztató nagyvállalat — a munkaerő megszerzéséért, illetve megtartásáért folyó küz­delemben az anyagi eszközök dif­ferenciáltabb elosztása mellett egyre nagyobb szerepet szán a szociális ellátásnak, a dolgozók élet- és munkakörülményei javí­tásának. Az idén 2,5 milliárd forintot, vagyis lényegében a tavalyival azonos összeget fordítanak a MÁV-nál szociálpolitikai célok­ra. A keretnek csaknem felét a munkavégzéshez közvetlenül kap­csolódó ellátásokra — például munkásszállásra, munkásszállí­tásra, egyen- és munkaruházat­ra, oktatásra, üzemegészségügy­re, rehabilitációra — használják fel. Az üzemorvosi hálózat fejlesz­tésére, korszerűsítésére, fenntar­tására több jut a tavalyinál, ösz- szesen 96,4 millió forint. Továb­bi betegségcsoportokra terjesz­tik ki a szűrővizsgálatok rend­szerét, korszerűsítik a rendelők műszerparkját, folytatják az egészségkárosító tényezők fel- térképezését. Húsvéti csokoládéfigurák * " A Szerencsi Édesipari Válla- szíteittek belföldi megrendelés- lat Diósgyőri Csákod ádégyárá- re, míg a külföldi piacra 50 ban befejezéshez közeledik a tonnát szállítanak. Március húsvéti csokoládéfigurák közepéig münden megrendelő­gyártása. Az idén 32-féle figu- jüknek kiszállítják a húsvéti rából csaknem ezer tonnát ké- csokoládéfigurákat. HATÁRÁLLOMÁSOK: HERCEGSZÁNTÓ, KELEBIA, TOMPA Teljesítette feladatait a Vám- és Pénzügyőrség Amit behoznak: gázkályha, irha, arany Bács-Kiskun és Szolnok megye külkeres­kedelmi áruforgalma az elmúlt esztendőben valamelyest csökkent, míg a határátkelőhe­lyeken ki- és belépő utasok, a beszedett vám, és a jogsértő cselekmények száma jelentősen emelkedett. A Vám- és Pénzügyőrség dolgo­zói számára tehát a legnagyobb feladat a kül­kereskedelmi áru- és magánforgalom vámel­lenőrzése, a szeszjövedék vizsgálata és adóz­tatása, valamint az ezekkel kapcsolatos jog­sértő cselekmények felderítése, illetve elbí­rálása volt. E tennivalók végrehajtásáról kérdeztük Bódog Antal pénzügyőr alezredest, a Vám- és Pénzügyőrség Bács-Kiskun és Szolnok megyei parancsnokát. — Hogyan alakult a külke­reskedelmi áruforgalom, volt-e növekedés a vámellenőrzések számában? — A kiviteliben vámkezelt áruk mennyiségben; alig mutatnak vál­tozást. míg a behozatal jelentős mértékben növekedett. Import árukból összesen 15.5 sázalékkal többet kezeltek a belterületi vám­hivatalok, mint 1985-ben. Vám­bevételeink az 1985-ös évhez vi­szonyítva emelkedtek, s megha­ladták a 843 millió forintot. A konvertibilis forgalomban beér­kezett áruként kiszabott vám 1986-ban 6,5 százalékkal volt magasabb, mint az előző évi A. kiviteli ellenőrzés egyrészt a bel­területi vámhivataloknál jelent­kezik, ahol az exportárut felad­ják. illetve a határoknál, ahol azokat kiléptetik. A múllt év első felében a kiszállított áruk meny- nyisége csökkent, a második fél­évben növekedett. Az áruforga­lomban végzett vámellenőrzés ta­pasztalatai azt mutatják, hogy javult a vállalati fegyelem. A megye határállomásain jelentős volt a kamionforgalom, s Tompán és Hercegszántón 1986-ban 14 ezer 500 teherautó jött be, s 24 ezer 900 ment ki, az adó pedig meghaladta a 28,7 millió forintot. A kelebiai vámhivatal az elmúlt évben összesen 190 ezer kocsira - kományú küldeményt és 14 ezer darabárut tartalmazó vasúti ko­csit ellenőrző tt. Inkább bejelentik — Sajnos növekedés tapasztal­ható, aminek az utasforgalom emelkedése csak részben oka. A magyar elkövetők zöme a társas- utazások résztvevői közül kerül ki, bár a hamis ajándékozólevél­lel elkövetett valótlan árunyilat­kozat az egyéni turisták esetében is szerepel. A múlt évben 65 vámbűncselekményt lepleztünk le — ez a szám a duplájára emel­kedett —, amelyeknél a veszé­lyeztetett érték meghaladta a 4,2 millió forintot. Másfélszer több vámszábályséntés történt, amely­nek értéke 2,7 miliő forintot tett ki. A deviza-bűncselekmények száma is nőtt, amelyek 5,6 milli­ós értéket képviseltek. A deviza- szabályok megsértéséért 365 eset­ben jártunk el, az összeg itt is meghaladta az egymilliót. A kül­földiek részéről az a jellemző, hogy náluk olcsón beszerezhető műszaki cikkeket hoznak be. amelyeket itt jelentős haszonnal értékesítenek. ♦ Mi van a csomag­tartóban? megyei parancsnokság a határőr­kerület parancsnokságával közö­sen részletes és jól bevált együtt­működési tervet dolgozott ki. — Mi jellemezte a vámhi­vatalok munkáját? — Mindhárom vámhivatalunk forgalmát növekedés jellemezte. Hercegszántón változatlan a ma­gyar és a jugoszláv utasáramlás, az emberek mintegy fele kisha- tárforgalomban közlekedik. Tom­pán ilyen engedéllyel itöhb mint háromszázezer utas kelt át. A kisihatárforgalomban összesen 9 ezeír 368 esetben majdnem 26,5 millió forint vámot fizettek ki az utasok. Jelentős esemény volt a bezdáni vízi átkelőhely megnyitá­sa, amely több mint 9 ezer utas beléptetésével, illetve 463 hajó el­lenőrzésével járult hozzá az utas- és járműforgalomhoz. A tilalmi lista ellenére — Milyen volt az utas- és ajándékforgalom az elmúlt esztendőben? — Melyek azok az árucik­kek, amelyeket vámkezeltek, vagyis amit az utasok beje­lentettek, illetve mit lehet en­Csaknem 200 millió szeszadóból — Mi a tapasztalat a pálln­— Az elmúlt évben a három határátkelőhelyen 1 millió 350 ez­ren léptek 'be és ki. Az utaslét­szám több mint 40 százaléka ma­gyar, valamivel több, minit 30 százaléka jugoszláv, az egyéb or­szágokból érkező utasok száma pedig meghaladja a 24 százalékot. Az utasforgalom az elmúlt évben igen jelentősen, 22,3 százalékkal emelkedett. Az utas-vámtarifa alapján — a külföldről érkezők bejelentései szerint kiszabott ösz- szeg — beszedett vám 43 millió forint volt, majdnem 40 százalék­kal magasabb az előző évinél. Ugyanakkor az ajándék-vámtari­fa alapján beszedett vámösszeg hárommillió forint, amely 25,6 százalékos csökkenést mutat. Mindezekből azt a következtetést lehet leszűrni: a külföldről érke­ző. s vámárut behozó utasok in­kább bejelentik, megfizetik a vá­mot. mint hogy kitegyék magu­kat az elkobzás és az egyéb eljá­rás okozta zaklatásnak. Növeke­dett a tranzitutasok, illetve az autóbusszal utazók száma. A for­galom gyors, biztonságos, zavar­talan lebonyolítása érdekéiben a gedély nélkül kivinni? — Honfitársaink főleg gázkály­hát, személykópkocsiba való gáz­adagolót, irha és bőr, valamint sportruházati cikkeket, aranytár­gyakat, Vegetált, hanglemezeket, magnétofonikazettákat, rágógumit, kozmetikai termékeket, kvarc­órákat hoznak ibe. A devizaható­ság engedélye nélkül kivihető: pálinka, édesség, sütemények, sajt, vaj, dióbél, piperecikkek, gőzöiővasaló, népművészeti blúz, konzervek, befőttek. A külföldi állampolgárok azonban gyakran vásárolnak és vinnének ki olyan árucikkeket, amelyek a tilalmi listán szerepelnek. A három ha­tárállomáson az elmúlt évben 252 esetben 190 ezer forint értékben tartottak vissza ilyen belföldi árut. A vámhivatalok általában felajánlják a belföldre történő visszaszállítás lehetőségét, s ezzel a külföldiek 3 ezer esetben éltek is. — Növekedtek-e a vám- és devizaszabályok megsértésé­nek esetei? kafőzők esetében? — Bács^Kiskumlban és Szolnok megyében 78 szeszfőzde folytatott bér-, míg 14 szeszfőzde kereske­delmi főzést. A bérfőzés az 1985. évhez viszonyítva — annak elle­nére, hogy adóját emelték — 18 százalékos emelkedést mutat. A kereskedelmi szeszelőállítás csök­kent. aminek az volt az oka, hogy a nagyüzemek nem tudták meg­felelő áron értékesíteni gyümölcs­termésüket. A megyei parancs­nokság javaslatára több pálinka- palackozó létesült, amelyek kizá­rólag a bérfőzésű szesz felvásár­lásával és palackozásával foglal­koznak. Ezzel elégedettek a ter­melők. Az elmúlt évben a két megyében a beszedett bérfőzési szeszadó meghaladta a 186 millió forintot, s a kereskedelmi főzés során majdnem 5 millió hektoli­terfok pálinkát állítottak elő — mondta befejezésül Bódog Antal pén zügy őr-alezredes. Gémes Gábor Gyűjtse a kupakot! Éppen másfél évtizede, hogy állami döntés szü­letett megfelelő alapanyagú és nemzetközi színvo­nalú hazai üdítőital-gyártásról. A kísérletezés a Borgazdasági Vállalatok Trösztjének laboratóriu­mában folyt, s a feladattal megbízott team rövide­sen elkészült: szőlő alapanyagból létrehozta az üdítőitalt, amely a Márka nevet kapta. A nemzet­közileg is versenyképes szénsavas ital gyártása 1973 végén Kecskeméten, az akkori Közép-magyarorszá­gi Pincegazdaságban kezdődött; egy korszerű olasz—NSZK gépsoron töltötték a palackokat. Az addig csak a bambiféléket ismerő lakosság hamar megkedvelte az új italt, 1974-ben már 17 millió üveggel vásároltak. A tröszt többi vállalatai is el­kezdték a gyártást; s a forgalom a kétdecis üdí­tőkből 1975-ben érte el a csúcspontot 43 millió palackkal. Ettől az évtől kezdték literes üvegekbe tölteni a választékában is gazdagodó Márka csa­ládot. A Kecskemétvin Borgazdasági Kombinátban napjainkban csaknem százezer hektoliter, nyolc­féle ízesítésű Márka készül, a szőlő mellett a man­gó, a maracuja, a tonik és a meggy a legkereset­tebb. Tíz esztendeje, hogy a Kecskemétvin Csehszlo­vákiába is szállítja a Márka alapanyagát, és ugyancsak egy évtizede annak, hogy a forgalom fellendítése érdekében megkezdődött a Márka-ku- pakgyűjtési akció. Az évente megtartott sorsolás fődíja személygépkocsi, amelyet egyszer már me­gyebeli (kalocsai) gyűjtő nyert. Idén az akció -me­gyei is: az ebben a hónapban különböző helyeken és időpontokban átadott Márka-kupakokért kapott sorsjegyeket március 31-én a Kecskeméten rende­zendő gálaesten sorsolják ki. Értékes nyeremények találnak majd gazdára, de aki nem nyert, még re­ménykedhet, ugyanis az év végi országos sorsolás­ban ismét réázt vehet. • Kilépve a Budapest-centrikusságból, végre nem­csak a főváros az ilyen akció helye, hanem az a terület is, ahol a termelés a legnagyobb. A Kecs­kemétvin teljes választékot kínál Márka-félékből, ráirányítva a figyelmet az üdítőitalokra, melyek­nek fogyasztását — a korszerű táplálkozás része­ként — kívánja ösztönözni. Gyűjtse a Márka-kupakot! A következő helyek­re és Időpontban vigye el: » Kecskeméten: Csányi u. 4. március 19-én, 28-án; Kiskunhalason: Marx tér 2., március 24-én; Baján: Batthyány u. 7., március 17-én, 26-án; Szabadszálláson: Bem u. 2., március 13-án, 20- án; Kalocsán: Bajcsy-Zs. u. 18., március 18-án, 27-én; Kiskunfélegyházán: Izsáki u. 57., március 23-án. (X) • m Kecskeméti Tavasai Napok *Sy KIVÁGÁS UTÁN BEKÜLDENDŐ A BKM RENDEZŐ IRODA CÍMÉRE: 6000 Kecskemét, Luther-udvar. Telefonrendelés: 29-002. ' Megrendelem utánvéttel az lalábbi jegyeket: márc. 20, péntek este 7 óra Sportcsarnok márc. 28. szombat este 7 óra Sportcsarnok FESZTIVÁLZENEKAR vezényel; Fischer Iván, közreműködik: Kocsis Zoltán (zongora), ........... db jegyet á.: 200 Ft. 100 TAGÚ CIGÁNYZENEKAR ........... db jegyet á.: 200 Ft. m árc. 29. vasárnap este 7 óra Sportcsarnok Megjegyzés: B-GO KONCERT ........... db jegyet á.: 120 Ft O lvasható aláírás: ............................................... P ostacím (bélyeglő): ............................................ 6 99 /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom