Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-12 / 60. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BA'CS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 60. szán Ára: 1,80 Ft 1987. március 12. csütörtök Ülést tart az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága A végrehajtó bizottság március 12-ére, csütörtökön 13.30 órára Kecskemétre, a megyeháza földszinti nagy­termébe összehívta a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács- Kiskun Megyei Bizottságának ülését. Az ülés napirendjére a következők tárgyalását ja­vasolja: — Jelentés a párt vezető szerepe érvényesülésének megyei tapasztalatairól, ja­vaslat a további feladatokra. — Jelentés a megye gaz­daságának 1987. év eleji ta­pasztalatairól. A munkaügyi, a személyzeti és oktatási osztály tevékenységéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnapi ülésén a Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága négy napirendi témát tárgyalt meg. Elsőként a testület elfogadta azt a jelentést, amely a lejárt határidejű határozatok vég- óhajtásáról készült, majd tudo­másul vette azt a tájékoztatót, amely számot adott a megyei ta­nács tisztségviselőinek a két vb- ülés közötti, testületi feladatokat érintő tevékenységéről. Második napirendi pontként vitatta meg a testület a végrehaj­tó bizottság munkaügyi osztálya tevékenységéről előterjesztett beszámolót, amelynek dr. Tóth Imre osztályvezető volt az elő­adója, s amelynek tárgyalásában részt vett Mátyás Pál, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal fog­lalkoztatáspolitikai és területi főosztályának helyettes vezetője is. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy az utóbbi évek­ben egyre fontosabbá, hangsúlyo­sabbá válik az osztály munkája, jelentősen bővültek a jogszabá­lyi feladatok, de az osztály szer­vezeti, működési szabályzatát 1982 óta nem módosították. Mint is­meretes, a szakigazgatási szerv megszervezte a munkaerő-köz­vetítés új típusú intézményét, a megyei munkaügyi szolgálatot, s ennek bajai és kiskunhalasi ki- rendeltségeit. Megállapította a végrehajtó bi­zottság azt is, hogy az osztály folyamatosan vizsgálja és úgyszól­ván naprakész állapotban tartja a foglalkoztatottság alakulását, a községek népességmegtartó ké­pességének tükrében. Valameny- nyi községre munkaerőmérleggel rendelkeznek, s e feladat jó el­látása érdekében konzultációs kapcsolatot tartanaik a helységek tanácsi, gazdasági vezetőivel. Ko­moly eredmény, hogy az utóbbi öt évben összesen húsz mezőgaz­dasági termelőszövetkezet ho­zott létre — a munkaügyi osztály segítségével és közreműködésével — melléküzemágakat, átlagosan 15—180 fő foglalkoztatását meg­oldva. A nyugdíjasok foglalkoztatási körének bővítése egyre nehezeb­bé válik, jóllehet az elmúlt két évben munkavállalási hajlandó­ságuk növekedett. Jellemző az is, hogy a munkáltatók — főleg az úgynevezett hiányszakmákban — szívesebben alkalmaznak teljes munkaidős nyugdíjast. 1983-ban például 251 volt'az ilyen nyugdí­jasok száma, s ez az elmúlt év­ben már 365-re emelkedett. E jelenség magyarázata a szabá­lyozók és a munkaerő-kereslet alakulásában található. Bács-Kis­kun megyére egyébként még ma is a munkaerő-kereslet a jellem­ző. Nem kedvező a felnőtt dolgo­zók képzése (átképzés, kiképzés, továbbképzés), ezeknek a száma évről évre csökken, öt évvel ez­előtt például még 707, az elmúlt tanévben pedig már csak 209 fel­nőtt dolgozó tett szakmunkásvizs­gát a megyében. A képzés szer­vezése vállalati hatáskörbe ke­rült és jellemző, hogy 1983-tól napjainkig egyetlen vállalat sem terjesztett elő a szakigazgatási szervhez felnőttképzési tervet. Ezen a helyzeten az sem változ­tatott jelentősen, hogy 1984 óta 13 munkáltató részére engedélye­zett az osztály több mint ötmil­lió forint átképzési támogatást. Pedig — és ez nemcsak Bács-Kis­kun megyei, hanem országos ta­pasztalat is — a képzés jelentő­sége a gazdasági szerkezet függ­vényében nagyobb hangsúlyt ka­pott. A végrehajtó bizottság azt is megállapította, hogy a szakigaz­gatási szerv a munkáltatók ré­széről folyamatosan erőteljes — és irreális — fejlesztési törekvé­seket kénytelen regisztrálni. Két évvel ezelőtt, 1985 őszén úgy tűnt, hogy megkezdődött egy tu­datos és ésszerű létszámleépítés, illetve -átcsoportosítás. De az 1986- os fejlesztési tervek ismere­tében már a munkáltatók 1500-zal kívánták növelni létszámukat, az 1987- re bejelentett igény pedig ennek majdnem a kétszerese. . A testület elfogadta a beszámo­lót, megállapítva, hogy az osz­tály a rábízott feladatokat jó szervezéssel, naprakészen, a jog­szabályi előírásokat betartva, magas színvonalon látja el, s eb­ben nem kis része van a szak- igazgatási szerv vezetőjének. El­fogadta a végrehajtó bizottság a munkaügyi osztály tevékenysé­gének további fejlesztését szol­gáló határozati javaslatot is. Harmadik napirendi pontként — dr. Simon Jenő osztályvezető előtérjesz’tésében — megvitatta a testület a végrehajtó bizottság személyzeti és oktatási osztályá­nak a munkáját. Ennek tárgya­lásán részt vett dr. Pivamyik Já­nos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője is. A munkát körültekintőnek, elő­relátónak, emberközpontúnak minősítette a testület, amely hangsúlyozta azt is, hogy egyre nehezebb jól képzett, politikailag is elkötelezett, ügyszerető embe­reket találni az apparátusokba. A végrehajtó bizottság elfogadta a beszámolót, határozott a mun­ka továbbfejlesztése érdekében szükséges tennivalókról, s egyben elismerését fejezte ki az osztály valamennyi munkatársának és vezetőjének. Végül egyéb ügyeket tárgyalt a végrehajtó hizottság. Ennek keretében áttekintette a tanácsok és az intézmények létszámhelyze­tének vizsgálatáról készült jelen­tést, elfogadta az igazgatási osz­tály ügyrendjét, határozott a pá­lyakezdő fiatal szakemberek le­telepedési támogatásáról szóló ko­rábbi határozat módosításáról. G. 8. Kommunista munkások Egyik megyei üzemünkben beszámoló taggyűlésen vettem részt, ahol az alapszervezet kommunistái, néhány kivétel­től eltekintve, valamennyien munkások. Már a beszámoló arra engedett következtetni, hogy nem a forró kását ke­rülgető taggyűlésre csöppen­tem be, mert az általános „mi mindent csináltunk, oldottunk meg’’ mellett a kemény, rövid tőmondatokból az is kiderült, mit nem valósítottak meg; sőt az is, ki ezért a felelős. En­nek ellenére a légkör nem volt izzó a beszámoló elhangzása után; senki sem ugrott talpra, senki sem magyarázkodott vö­rösre hevülő arccal. Inkább nehezen kezdődött az eszme­csere, mert a kommunisták. még egyszer végiggondolták, latolgatták a hallottakat. Elsőként egy fiatal munkás állt fel. Keze a vasportól imitt-amott fekete, de nem volt zavarban, a szavakat jól fűzve kérte számon az őszin­teséget, a lelkesedést, a kriti­kát és önkritikát. A párt- és a gazdasági vezetők nyíltsá­gának hiányát, és ezzel pár­huzamosan a munkások, a kommunisták belenyugvását ostorozta. Érdemes volt odafi­gyelni, hiszen nemcsak az el­méletet ütköztette a gyakor­lattal, hanem próbálta ott az üzemben, a taggyűlésen meg­találni i az ellentmondások okát is. , A másik, már idősebb mun­kás ezzel kezdte: „Korábban több volt a szabadidő, akadt lehetőség arra is, hogy elbe­szélgessünk a fiatalokkal, a pártonkívüliekkel, szervez­zünk, lelkesítsünk. Most mi, van a munkaidő után? Válla­lati gmk! Vissza kell állítani a főmunkaidő becsületét!" Jól látja ia „hajtás" következmé­nyeit is. Az emberek, olykor még a kommunisták is, elide­genednek egymástól, képtele­nek kialakítani a munkahelye­ken jó szaktársi, baráti lég­kört, és mert az ember telje­sítő- és tűrőképességének is vannak határai, egyre több a baleset. És otthon?- A család alig látja az apát, képtelenek a harmonikus családi életre, mert a hajszában mindenki kimerül, idegessé, ingerültté válik. Mindezek a tények rá­nyomják a bélyegüket a párt­munkára is. Nem jut idő po­litizálásra, a rendezvények látogatására, mások meggyő­zésére, a szükséges tudás meg­szerzésére, sőt, még szórako­zásra sem. Bár a kritika keményen ütött, mégsem volt sértő. Az­után a harmadik felszólalóra kellett figyelni: „Tanúi va­gyunk a gazdaság megújulá­sának, de meg kell újulnia a pártmunkának is. Nem új el­méletet, hanem új munka- módszert és -stílust várunk el­sősorban önmagunktól, a kom­munistáktól, a pártcsoportok­tól, az alapszervezetünktől." Régóta jogosak e kívánalmak, amelyek egyeznek a felsőbb pártszervek elgondolásaival, de megvalósításuk döcögve ha­lad, néhány helyen meg is rekedt... E taggyűlésen munkások fejtették I ki véleményüket. Nem írtak le „tiszteletkörö­ket", világos szavakkal, őszin­tén beszéltek. A közösség ba­jait „teregették ki", és önma- guktól. a kommunista kollek­tívától várnak megoldást. Sza­vaikból a kívülálló is erőt me­ríthetett. Gémes Gábor Kádár János fogadta Nyikolaj Szilcsenkót és Fedot Krivdát Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára. Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága (tagjának, a Miniszter­tanács elnökének társaságában tegnap a Központi Bizottság szék- házában fogadlta Nyikolaj Szil- csenko vezérezredest, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőd főparancsnokának távozó magyarországi képviselő­jét és a helyébe kinevezett Fedot krivda hadseregtábornakoL A közvetlen, elvtársi légkörű találkozón jelen volt Varga Pé­ter, a KB Közigazgatási' és Ad­minisztratív Osztályának vezetője és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. A Magyar (Népköztársaság El­nöki Tanácsa Nyikolaj Szilcsenko vezérezredesnek, a Varsói Szerző­dés Egyesített Fegyveres Erőd fő­parancsnoka magyarországi kép­viselőjének hazánkban kifejtett kiemelkedő tevékenysége elisme­réseként a Vörös Zászló Érdem­rend kitüntetést adományozta. A kitüntetést tegnap az Országház­ban Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke nyújtotta át. A ki- kiitünfetés átadásánál jelen volt Horváth István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Czi- nege Lajos, a kormány elnökhe­lyettese, Kárpáti Ferenc vezérez­redes, honvédelmi miniszter, Fe­dot Krivda hadseregtábomok, Borisz Sztukalin. a Szovjetunió budapesti nagykövete. Ha lakható, miért lakhatatlan? (3. oldal) V Professzor Haitiből (4. oldal) Rugalmas ipari szövetkezetek (5. oldal) SPORT (1. oldal) KORSZERŰBB FELTÉTELEK Javult a gyógyszer- ellátás Tegnap tartották meg Kecs­keméten szokásos évi munka- értekezletüket a Bács-Kiskun Megyei Tanács Gyógyszertári Központjának dolgozói. A résztvevőknek dr. Nagymarosi Károly igazgató számolt be a vállalat 1986. évi munkájának eredményeiről, az idei eszten­dő feladatairól. Mint elmond­ta, tavaly a megelőző évekhez képest magasabb szintű volt a gyógyszerellátás Bács-Kis­kun ban. Jelentősen emelke­dett a helyben készült gyógy­szerek száma, s a központi gyógyszer-előállító laboratóri­um is egyre több készitmény- nyel látja cl a megye 92 pati­káját. Ez utóbbi eredmény jó­részt annak köszönhető, hogy az elmúlt évben korszerűbb feltételek mellett végezhette munkáját a megyei laborató­rium, a gyógyszertári központ új kecskeméti telephelyén. Ugyanitt az idén raktárépület is készül. Átadását júliusra tervezik. A beszámolót hozzászólások követték. Többen hangsúlyoz­ták a gyógyszerészek nagyobb anyagi-erkölcsi megbecsülé­sének szükségességét. Annál is inkább, mivel a patikában dolgozók szakmai feladataik ellátásán túl fontos részt vál­lalnak az egészségmegőrzés társadalmi programjából is. A továbbiakban dr. Gubacsi László megyei főorvos hat sze­mélynek nyújtotta át az egész­ségügyi miniszter Kiváló Mun­káért kitüntetését, négyen pe­dig Miniszteri dicséretben ré­szesültek. Sz. K. Földek, települések, környezet Vita a Parlamentben A földtörvény tervezetét tegnapi munkaülésén megvitatta az Or­szággyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága, azt követően, hogy az előző napokban más parlamenti szakbizottságok­ban is véleményt nyilvánítottak a képviselők a tavaszi ülésszakon napirendre kerülő törvényjaüaslatl témáról. Ezúttal Dénes Lajos me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes előterjesztésében tá­jékozódott a bizottság a formálódó törvénynek a természet védelmé­vel, a települések fejlesztésével, a környezet megóvásáyal kapcsola­tos rendelkezéseiről. Helmut Kohl újra kancellár A nyugatnémet Szövetségi Gyűlés (Bundestag) tegnap déli ülésén titkos szavazással újra Helmut Kohlt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökét választotta meg kormányfőnek. A Kohl által vezetett koalíció pártjai, a Kereszténydemokrata—Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) és Szabaddemokrata Párt (FDP) az 1987. január 25-én megtartott országos választásokon megszerezték a szavazatok 53,3 szá­zalékát, s így megfelelő többséggel rendelkezmiék a törvényhozásban. Kohlra, akivel szemben nem volt ellenjelölt, 253 képviselő Szava­zott, 225-en ellene foglaltak állást, hatan tartózkodtak, s három sza­vazat érvénytelen volt. A parlamenti szavazás előtt Kohl elnökletével ülést tartott a kor­mány, s ezen megvitatták a megalakítandó új kabinet összetételét. • Kovács Ferenc a szegedi leányvállalat kalocsai kirendeltségén programot készít a rendszertervek alapján. PROGRAM A SÜTŐIPARNAK Számítógépbázis Kalocsán Kirendeltséget nyitott az ÉGSZJ DÉLQRG (Épitésgazdasá- gi és Szervezési Intézet Dél-ma­gyarországi Szervező Leányválla­lata) a közelmúltban Kalocsán, a Sütő- és Édesipari Vállalat iro­daházának második emeletén. A szegedi Leányvállalat az előzetes felmérések során tapasztalhatta!, hogy a kalocsai és a környékbeid gazdálkodó egységek igénylik az ügyvitel, a bérszámfejtés haté­konyabbá tételét a számítástech­nika alkalmazásával. A kiren­deltség első lépésként egy IBM- PcXT számítógépet és egy Vi­deoton sornyomtatót állított be, de a későbbiekben, az Igényektől függően, bővíti gépparkját. Az ÉGSZI DÉLORG Kalocsán először a helyi Sütő- és Édesipari Vállalattal került kapcsolatba. Itt tavaly nyáron kezdték meg a program kidolgozását a lízing út­ján beszerzett IBM személyi szá­mítógépre. A programot több lép­csőben munkálják ki, öt eszten­dő alatt. Az ütemterv alapján először az ügyvitelt, a bérszám­fejtést és az anyagnyilvántartást teszik hatékonyabbá; a későb­biekben pediig a döntések előké­szítésénél is segítségül, hívják a komputert. A számítógépek felihasználása a sütőiparban ma még egyedül­álló hazánkban. Ezért másfél év eltelte után a kalocsai cég be­számol tapasztalatairól a Sütő­ipari Gazdasági Társaság előtt, és javaslatot tesz más hasonló üze­meknek a számítógépek konkrét alkalma zására. O. B. A vitában felszólaló képviselők egyetértésüket fejezték ki azzal, hogy a majdani új törvénnyel az eddiginél biztonságosabbá kell tenni a termőföld védelmét, a földtulajdonosok és földhaszná­lók termelési körülményeit, gaz­dasági önállóságát. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a föld alapvétő környezeti elem, ilyenformán az új törvénynek biztosítania kell a földek minősé­gének fokozott védelmét. Meg kell teremteni — hangsúlyozták — a napjainkban olyannyira fon­tossá vált természetvédelem érde­keinek és a földtörvény céljai­nak összhangját. Abrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnöke a törvénytervezet értékes vonása­ként említette, hogy kidolgozása­kor a jogalkotók a mai szempon­tokon túl figyelembe vették a jövőben esedékes teendőket Is, gondolva a következő generációk érdekeire. Kilényi Géza, az MTA Államtudományi Kutató Programiroda vezetője helyeselte a földvédelmi bírság bevezetését. Straub F. Bruno (országos lis­ta), a bizottság elnöike egyebek között annak a véleményének adott hangot, hogy a települések belterületi részén fekvő — forga­lomképessé váló — ingatlanok tekintetében, településfejlesztési okokból, érdemes lenne megadni az elővásárlási jogot a helyi ta­nácsoknak. Tekintettel arra, hogy a fel­szólaló képviselők többsége a „tartós földhasználat”-tal kap­csolatban aggályát fejezte ki, s többen kezdeményezték e jogin­tézmény kihagyását az új tör­vényből — a bizottság elnöke nyílt szavazást rendelt el, amely, nek eredményeképpen a bizott­ság, két képviselő kivételével, egyértelműen úgy foglalt állást, hogy az Országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottságá­nál kezdeményezni fogja ennek a fogalomnak a kiiktatását a jogsza­bály tervezetéből.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom