Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-10 / 58. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AS UHF BACS-KUKGN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KOI, irt. 58. szára Ár*: 1,80 Ft 1>»7. március 10. kedd Kádár János fogadta a brit külügyminisztert Kulturális, gazdasági és tudományos megállapodások Sir Geoffrey Howe-t Nagy-Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság külügyminiszterét, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózko­dik hazánkban, tegnap fogadta Kádár János, az MSZMP fő­titkára. Megbeszélésükön megállapították, hogy a kapcsola­tok egyenletesen fejlődnek, jól példázzák ezt a megkötött megállapodások. Nagy jelentőséget tulajdonítottak a szovjet —amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalásoknak, amelyek nagy szerepet játszanak a kelet—nyugati kapcsolatok és a nemzetközi együttműködés fejlődésében. A brit külügyminisztert fogadtá Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke is, valamint megbeszéléseket folytatott Mar­jai Józseffel, a Minisztertanács elnökhelyettesével. Az új javaslat történelmi lehetőséget teremt NYUGATNÉMET TUDÓSOK LEVELE GORBACS ÖVHÖZ BONN Az európai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolására Irányuló szovjet javaslat történel­mi lehetőséget teremt Európa szá­mára, és ezt nem szabad elsza­lasztani — hansúlyozzák Ismert nyugatnémet tudósok, a Blätter für Deutsche und Internationale Politik című nyugatnémet folyó­irat szerkesztői Mihail Gorbacsov- hoz, az SZKP KB főtitkárához In­tézett levelükben. Az üzenetben — amelyet veze­tő nyugatnémet lapok Is közöltek — a nyugatnémet tudósok rámu­tatnak: a kelet—nyugati viszony­ban meg kell szűnnie a bizalmat­lanságnak és az ellenségeskedés­nek. Azt várjuk az NSZK kormá­nyától, hogy építő szándékú lépé­seket tegyen. Az NSZK tudósai támogatásuk­ról biztosították a Szovjetunióban végbemenő átalakulást, hangsú­lyozva: az emberiség sprsát nagy­mértékben befolyásolja, hogy a Szovjetunió, mint nagyhatalom a fejlődés milyen útját választja. Ezt megelőzően Sir Geoffrey Howe tegnap délelőtt megkoszo­rúzta a Magyar Hősök emlékmű­vét, majd a Külügyminisztérium­ban megkezdődtek a hivatalos magyar—brit külügyminiszteri tárgyalások. A tárgyalásokon elsősorban a kétoldalú kapcsolatok áttekinté­sére fordítottak nagy figyelmet. Mindkét részről fontosnak és hasznosnak minősítették a rend­szeres, magasszintű politikai ta­lálkozókat. Egyetértettek abban, hogy kölcsönös érdekek fűződ net a gazdasági-kereskedelmi kapcso­latok bővítéséhez, amire elsősor­ban az együttműködés új, korsze­rű formáinak támogatása, példá­ul vegyesválLalat létrehozása ad lehetőséget. Magyar részről ezút­tal is szorgalmazták azoknak az akadályoknak a felszámolását, amelyek nemcsak a magyar— brit gazdasági együttműködést fékezik, de általában nehézsége­ket okoznak Magyarország és a tőkés országok — különösen az Európai Gazdasági Közösség tag­államai — közötti kereskedelmi kapcsolatokban. A két külügyrtii- niszter egyetértett abban is, hogy a magyar—torit viszonyban egy­re fontosabb szerepet játszanak a kulturális, valamint a műsza­ki-tudományos kapcsolatok. (Folutatás a 2. oldalon.) A SZERVEZŐ IS VÁLLALKOZIK Az elhatározástól a kulcsátadásig • Nyolcvan lakásból már harminc elkészült a kiskunhalasi Kossuth utcában. A Bács-Kiskun Megyei Beru­házási Vállalat (Bácsiber), miint ahogyan a nevében is szerepel, a beruházások megszervezésében érdekelt. A megbízások teljesí­tésére az elhatározástól egészen a kulcsátadásig, sőt a felmerült szavatossági problémák rende­zéséig vállalkozik. Ez a tevé­kenység felöleli az építkezések előkészítésében, a terveztetésben, a kivitelezés szervezésében és el­lenőrzésében!, a műszaki átadás- átvételi eljárásban, a jogi igé­nyek érvényesítésében való köz­reműködést. Ezenkívül megfe­lelő felkés zü Itséggel és gyakor­lattal rendelkező szakember­gárdájuk alkalmas arra is, hogy a kisajátítással, területrendezés­sel, bontással és a közművesí­téssel járó feladatokat önállóéin elvégezze. A sokrétű munka ellátásához nem elegendő az alapos műszak ki felkészültség, hanem a köz­gazdasági és jogi területeken va­ló jártasság.^ a jó tárgyalókészség is nélkülözhetetlen. Nyolcvan fős dolgozói létszámuknak több mint harminc százaléka egyetemi és főiskolai végzettségű. (A tervező vállalatoknál sincs ilyen arány.) Ez a szellemi kapacitás évente mintegy másfél milliárd forint értékű beruházás előkészítésére és megvalósítására elegendő. Múlt évi tervüket 1,6 milliárd forintra teljesítették, ebből 25 millió fo­rint lebonyolítási díjként felszá­molható árbevételük származott. Eddig a munkák nagy része a lakásépítkezésekből és a velejáró közműlétesítésekből állt. Továb­bi jelentős hányada a középüle­tek, míg kisebb mértékben az ipari üzemek beruházásaiból származott. A Bácsber 1987-re kapacitásának 90 százalékát le­kötötte. A megrendelések igazolt-. jáik azt a folyamatot, hogy a la­kásépítkezések aránya csökken, a középületekre szóló megbíza­tások száma pedig emelkedik. Néhány példa az idei felada­tok közül. Befejeződik a kecske­méti széchenyivárosii gimnázium építésének első üteme és szep­tember elsejével már ebben az Intézetben is megkezdődhet a ta­nítás. Előkészítés alatt áll egy kiegészítő beruházás, az új me­gyei kórház területén. Az fdón várható a bajai kórház diagnosz­tikai tömbjének a terveztetése és az építés megkezdése. Folyama­tosan halad a Kecskeméti Ka­tona József Színház 325 millió forintos rekonstrukciója, 1988 első negyedévében kerülhet sor használatbavételére. A kiszolgáló- műhely és a színház üzemvite­li épületei már elkészültek. Itt 14 vállalkozóval állnak szerző­déses kapcsolatban, közülüik leg­nagyobb a Bácsépszer Válla­lat igazgatója, dr. Gátay Fe­renc egyben a beruházásért fe­lelős megyei biztos feladatát is ellátja, A Bácsbennél a munkák irányítására és koordinálására külön négy fős műszaki csoport alakult. A referencia-helyeket vé­gig járva válogatták ki a legmeg­bízhatóbb kivitelezőket. Az épí­tőipari .^hármas”: a beruházó- tervező—kivitelező számára egy­aránt próbatétel a színházi re­konstrukció eredményes végre­hajtása. Az eddigiek alapján! az időt és köitségfelhasználást ille­tően jobban gazdálkodtak, mint ahogy ez a korábbi hasonló ha­zai beruházások esetében tör­tént. Űj kezdeményezése a Bácstoer- nek a közvetlen részvétel és ér­dekeltség fel vállalása a megbí­zásos kapcsolatok mellett. 1987- ben egy 29 otthoniból álló saját éntékesa'tésű lakásépítkezéshez fognak hozzá. Ugyancsak fővál­lalkozói szerepben pályázták meg a széchenyivárosi lakótelep táv­hőszolgáltatásának javításához szükséges új gerincvezeték épí­tését. Az a tény, hogy már a szervező is vállalkozik, arra utak hogy a vállalat tevékenységében ezt a jelleget kívánják erősíteni. K. A. Szomszédolók Mit tehet egy népművelő, ha — amint az gyakran megesik manapság — elapad a fenn­tartóktól kapott támogatás? Hogy kínálhat az érdeklődőknek hasznos, szórakoztató elfog­laltságot, hisz olyan időket élünk, amikor egy közepes színvonalú produkció is tizenöt-húsz­ezer forintba kerül? Szerencsére azért a legtöbb szakmabeli nem a „nincs pénz, bezárom a házat” som­más záradékkal oldja meg a gondokat. Vannak ugyanis nagy tartalékai közművelődésünk­nek. Igaz, felkutatásukhoz érzékenységre, jó szervezőkészségre van szükség. Ilyen tartalék- feltárás például az egyre terjedő „szomszédo­lás” mozgalom. A népművelő a program ösz- szeállítása előtt felkeresi valamelyik szomszé­dos település, vagy közeli város művelődési intézményét, és segítséget kér a műsorszerve­zéshez. Sajnos ma még — vagy ma már? — nincs igazán hivatott szerv az ilyen kezdeményezé­sek koordinálására. A falvak kulturális ellá­tásából egyre kisebb részt vállalnak magukra a városi művelődési központok. „Nagy a szék­helyi leterheltség.” — mondják az intézmé­nyek vezetői — így próbálva elhárítani a fe­lelősséget. Valóban: egy-egy kiszállás költsé­ges dolog (drága az utaztatás, a szállítás, ma­gasak a tiszteletdíjak, stb.), viszonzásként pe­dig nem sok forint jut a megyei, vagy a váro­si intézmény kasszájába. Nem azért dolgoz­nak egész évben oly sokat — mondják az érintettek —, hogy a ráfizetéses tájolások mi­att megcsappanjon az elosztásra kerülő pénz- maradvány. A módszertani központok — egy­két kivételtől eltekintve — másféle gazdálko­dási szisztéma szerint dolgoznak, mint a több­séget jelentő falusi intézmények. A jelenlegi szabályozás szerint nekik, — a nagyoknak — érdekeik ellen hat a kistelepülések olcsó mű­sorkínálattal való segítése. E visszás helyzet ellenére nem maradnak vonzó kínálat nélkül a falusi kultúrházak. Egy­mást segítik, ki mit hoz alapon a művelődé­si házak, klubkönyvtárak. Sok népitánc­együttes, zenekar, nóta-, színjátszó- és báb­szakkör dolgozik a kistelepüléseken. Ezeket a csoportos produkciókat közvetítik egymás­hoz a szakemberek, figyelve arra is, hogy csak minimális költség terhelje a fogadókat. Kettős haszonnal jár ez a spontán mozgalom: fellé­pési, bemutatkozási lehetőséget kapnak a mű­vészeti együttesek és jóformán ingyen műsor­hoz jut — s nem egyszer plusz bevételhez i* — a vendéglátó intézmény. Örömmel halottunk például az izsáki, a ho- mokmégyi és a miskei bábcsoport, a dunaegy- házi énekkar, a bugaci citerazenekar, a sza­badszállási, kunszentmiklósi, solti, hartai táncegyüttes, a mátételki, a bácsbokodi asz- szonykórus, hogy csak néhányat említsünk kö­zülük, lelkes, önzetlen műsorszolgálatáról. A megyehatáron túlról Is érkeznek időnként vendégek, legtöbbször már viszonzásul egy korábbi bemutatkozásért. Van úgy, hogy egy- egy hét végére nemcsak műsort visznek az egyik településről a másikra. Terjednek a komplex rendezvények. A szalkszentmártoni Petőfi Sándor Művelődési Ház például éneke­sei, táncosai, hangszeresei mellett, a faluban élő és alkotó amatőr' festőket, hímzőket, gyöngyfűzőket, fotósokat is elhívta Apostag ra. Hallottunk olyan vendégeskedésekről is, amikor a közművelődési program mellett be mutatkozott a szomszéd falu termelőszövet kezete, ipari üzeme is. Manapság, amikor oly nagy igény van a- olcsó, színvonalas programokra, nagy lehető­ség ez az egyre terjedő, a városi intézmé­nyektől ösztönzést és támogatást érdemlő, többhasznú kezdeményezés. Farkas P. József az KISKUNFÉLEGYHÁZA, MOSZKVA, DAGANROG Hosszú távú együttműködés szovjet kutatóintézettel, kombináttal Az atomerőművek biztonságáért Pénteken egyezményt írt alá az Április 4. Gépipari Művék, a moszkvai Szovjet Atomerőművi Fejlesztő és Tervező Intézet, va­lamint az erőművi berendezésie­ket gyártó daganrogi kombiinát képviselője, közös tervező kol­lektíva létrehozására. Ez része annak a magyar—szovjet vegyes- vállalati együttműködésiről szóló tárgyalássorozatnak, amely az elimúillt héten kezdődött Buda­pesten. Az Ipari Minisztérium és a szovjet partnerváUaűatok — 36 nagy vállalat vezetője tagja a delegációnak — képviselői, vala­mint elméleti közgazdászok vi­tatták meg a vegyesvállailatofc létrehozásához és működéséhez szükséges feltételek gyors meg­teremtésének lehetőségeit. A két üzem és a kutatóintézet által létrehozott tervező kollek­tíva feladata, hogy 1990-ig kidol­gozza az atomerőművi és egyéb vízkezelő berendezésék techno­lógiád előírásait, biztonságtech­nikai dokumentációit alkalmas­sá tegye a kővetkező évtizedek műszaki követelményeihez. Az a cél, hogy az atomerőművek maxi­mális biztonsággal üzemeljenek. Mint Szabó Lajos, az Április 4. Gépipari Művek vezérigazgatója elmondta, ez a kapcsolat nem új, hiszen 1980 óta szoros kap­csolatot tartanák a szovjet part- nierviállalaitokkail. Ez az új for­rna azonban elvezethet a közös , vállalat létrehozásához, sőt .eset­leg közös fellépéshez egy harma­dik piacon. Az egyezményt na­gyon jelentősnek ítélte, hangsú­lyozta, hogy ez az együttműkö­désnek teljesen új és intenzív módja, amely gyorsítja a műszaki fejlesztést, és az eredményeket közvetlenül lehet hasznosítani az üzemek munkájában. A közös tervező kollektívák Kiskunfélegyházán, Moszkvában és Daganrogban működnek, és természetesen a különböző fej­lesztési feladatokat megosztva, a dokumentációkat egymás között kicserélik. G. G. MOCK AZ OSZTRÁK KÜLPOLITIKÁRÓL Jó kapcsolatok hazánkkal Az Ausztria szomszédai­val való viszony ápolása, fejlesztése változatlanul az osztrák külpolitika egyik súlypontja. Ezt hangsúlyoz­ta hétfői sajtóértekezletén Alois Mock alkancellár és külügyminiszter. Mock e vonatkozásban utalt arra, hogy áprilisban Bécsbe várják Várkonyi Péter ma­gyar külügyminisztert, míg osztrák részről többek kö­zött Franz Vranitzky kan­cellár varsói látogatása sze­repel napirenden. Az oszt­rák lakosság, a közvéle­mény is éppen azt kiséri különös figyelemmel, ér­deklődéssel, hogyan alakul Ausztria és szomszédainak viszonya, hangoztatta Mock. A konzervatív néppárthoz tartozó politikus szólt ar­ról, hogy az osztrák kor­mány a nukleáris bizton­ság területén való együtt­működésben is megállapo­dást készít elő szomszédai­val, így hazánkkal. ZÁRSZÁMADÁSOK A MEGYÉBEN Kedvező alapokkal kezdték az idei évet • A Kerekegyház! Kossuth Szakszövetkezet legnagyobb beruházása a faipari üzem volt. (Képünk még tavaly készült.) Végéhez közelednek a zárszám­adások, amelyekből kitűnik: a szövetkezetek a nehézségek elle­nére is tovább tudtak fejlődni. Jó példa követője a Kecskemé­ti Kossuth Tsz, ugyanis kis, könyv alakú, részletes zárszám­adási tájékoztatót küldtek a ta­goknak, s amit ebben közread­tak, vagyis a gazdálkodás el­múlt évi gondjai, hibái és ered­ményei őszinte, kritikus tárgyi­lagosságot, határozott, célratörő munkát tükröznek. így a zárszámadó közgyűlé­sen Forczek András elnök a ta­gok által már Ismert helyzetet elemezte, illetve kiegészítette az írásos tájékoztatót. Kitűnt, hogy a Kecskeméti Kossuth Tsz ismét képes volt termelését és nyeresé­gét növelve előbbre lépni, an­nak ellenére, hogy már a harma­dik kedvezőtlen időjárású, aszá­lyos évvel kellett megbirkózni. Az erőfeszítések sikert hoztak, a nö­vénytermesztés indokolhatóan ki­sebb hozamait és bevételeit el­lensúlyozni tudták részben az ál­lattenyésztés, de főképpen az ipari tevékenység eredményeinek növelésével. A szövetkezet nye­resége tavaly meghaladta a négy­millió forintot, ami azt jelenti, hogy 1983-hoz képest megnegy- venszereződött (akkor 115 ezer forint volt), és az 1985-ben elértet is csaknem megduplázták. Lehe­tett volna több is, de ennyi ér­tékesebb, mert valóban tiszta nyereség, nincs az idei évre át­csoportosított költségtartozás, ami ennek az évnek az eredményét terhelné. Ebben rejlik tehát a külön is elismerést kiváltó gaz­dálkodásuk legfőbb erénye. Ez ad alapot és lehetőséget a követ­kező esztendőkben 'az egyenletes fejlődéshez, amelyet új beruházá­sok megkezdésével is, mintegy garantálnak. A múlt évben 25 millió forint értékű beruházás valósult meg (öt év óta a legna­gyobb). A gépvásárlások külön Is említendők: új kombájnokkal, erő- és munkagépekkel, szállító- járművekkel gyarapodott a szö­vetkezet. A javuló gazdálkodás­sal együtt a személyi! jövedelmek is emelkedtek, az elmúlt évben átlagosan 6 százalékkal. Az idei -tervekben is a terme­lés növelését szolgáló beruházá­sok kerülnek előtérbe. A laka­tos-, a galván- és a műanyag­üzemben állítanak munkába új gépeket. Folytatódik a melioráció, befejezik a műtrágyatároló épí­tését, és megkezdődik a szakcso­portos szőlőtelepítés. Az érdekelt­ségi rendszert is szeretnék ösz­tönzőbbé tenni, hogy a munka és vállalkozás mennyisége és minő­sége szerinti bérezés, a személyi jövedelemnövekedés a szövetke­zeti és egyéni érdek összhangjá­ban valósulhasson meg. Az elmúlt napokban tartott zár­számadást a Lajosmizsei Népfront Tsz, ahor ugyancsak az ipari mel­léküzemek hozták a legjobb ered­ményt, s a szövetkezet nyeresé­ge is elérte az 5,6 millió forin­tot. Ebben az esztendőben a te­henészeti telep korszerűsítésébe és bővítésébe kezdenek, valamint 30 hektáron kajszit telepítenek. Terveik között szerepel még az idegenforgalom fejlesztése és a cipőüziemii termelés bővítése. A Kerekegyházi Kossuth Szak- szövetkezet tavalyi nyeresége 6,5 millió forint. Kiemelkedő ered­ményt hozott a kisállattenyésztés (350 ezer vadkacsát, 200 ezer csir­két értékesítettek), s a faipari, va­lamint a cipőipari üzemág is tel­jesítette tervét. A háztáji ágazat forgalma 66 millió forint volt. Az elmúlt esztendőben 15 millió fo­rint értékű beruházás valósult meg, amelyből a faipari üzem megépítése volt a legjelentősebb. Tovább fejlesztik a cipőipari üze­met és egy húsfeldolgozó létesí­tését tervezik. A rekordtermések is mutat­ják, hogy a Nagybaracskai Hala­dás Tsz fejlődése töretlen. Varga Pál elnök örömmel számolt be arról, hogy a szövetkezet fenn­állása óta a legnagyohb hektá­ronkénti termésátlagot érték el búzából (6,7 tonna), kukoricából (8,5 tonna), és téli almából (3T 1 tonna). A többi ágazat is előre­lépett; sikeres volt a beruházá­suk: a halastó, amelyben két éve kezdték a haltenyésztést, már jelentős nyereséget hozott és * megyei, illetve az országos hal­ellátásban is fontos szerepet tölt be. Tavaly a tervezettnél 36 szá­zalékkal nagyobb, csaknem 21 millió forint nyereséget értek eL Az idén a már kialakult termelé­si szerkezetet húscsirke-hizlalás- sal bővítik és a hat önelszámoló egységükben további teljesít­ménynövekedést terveznek. Ennek megfelelően alakítják beruházá­saikat. Egyebek között korszerű gépműhely épül, öt hektáron te­leltető tórendszert alakítanak W. és a sertések takarmányozáséit I* korszerűsítik. Ct. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom