Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. március 2. Arany Jánosra emlékezve A KÖLTŐ HUMORA Még nagykő­rösi tanárkodá­sa éveiben ér­te Arany Jánost az a kivételes tiszteletadás, hogy — 1858- ban, negyvenegy éves korában — megválasztották az Akadé­mia tagjának. A költőnek és tudósnak szólt ez a megtisztelte­tés, mint ahogy a nemsokára ezt követő fővárosi meghívás, az ott reá váró, egyre nagyobb fénnyel övezett irodalmi, aka­démiai tisztség, s a nemzet őszinte megbecsülése is. Hadd idézzem meg most a kevéssé ismert, a hétköznapokon gyak­ran derűs szavú, tréfálódó, csipkelődő Arany Jánost. Köszö­net érte az életrajzíró Keresztury Dezsőnek és Törös László tanár úrnak, aki a kilenc nagykőrösi esztendő apró részleteit is megörökítette könyvében. • Arany János első nagykőrösi arcképe 1855-ből. (Barabás Miklós rajza) Nagy szélű derelye... Nehezen állt kötél­nek, ami­kor a nagyszalontai kényszerű visszavonultságából 1851-ben a magyar irodalom tanárának hívták Nagykőrösre. Mintha csak érezte volna, hogy nehe­zebb napok várnak rá és családjára. Sokszor pa­naszolja a nagy drágaságot, a méltatlan lakáskö- ' '1 menyeket, a rengeteg fejfájdító dolgozatjavítást. . .hét, hogy csak pihentetőül kevert tréíás szava­kat, mondatokat a növendékek dolgozatait bíráló megjegyzéseibe? Sokat őriznek még ezek közül ma is a nagykőrösi Arany János Emlékmúzeum táro­lóiban. Erős Dániel növendékének gyarló verse alá ezt írta: „Dániel ugyan erős, de a vers gyenge." Hoff er Endrének pedig egy novellakísérletére: „nagy szélű derelye: sok a tésztája, kevés a túrója.” Mészáros Zsigmond dolgozata alá: „Igen jó! Azt hiszem azon. ban, hegedűn még jobban elhúzta volna.” Dicsér is, örül is, útbaigazításokat ad az arra érdemeseknek. „Csinos és jó!” „Igen értelmes, csi­nos dolgozat.” Kedvelt kifejezése ilyenkor a „csi­nos”. Sokan megőrizték, családi ereklyeként muto­gatták később ezeket a dolgozatokat. Lelkem, fatty am! Baráti kádenciák versbéli búcsúztatása a baráti társaságban, mintha a disznó búcsúzna gazdájától. Amolyan kálvinista kántori halottbúcsúztatás ez: Ha valami éjjel paplanodban korog, Az én lelkem lesz az, amely ott kucorog; Az lesz, amely a legszebb női társaságban Egyszer csak megröffen hátul a nadrágban... Majd a disznó végső elköszönéseként: Baráti emlékül azt a gyűrűt hagyom, Melybe, ha jól sejtem, farkam dugva vagyon. Igazi disznóölési népszokás versben való megörö­kítése ez. Sok hasonlóval együtt bizony kimaradt az „Arany összes versei” kötetből. A szerkesztő üzeni Petőfihez fűző­dő őszinte, testvé­ri, baráti érzése, az elvesztett költőtárs hiánya, fájdalma egész éle­tén át elkíséri. Szerencsére ennek a csodálatos ba­rátságnak néma tanúi, leveleik jórészt megmarad­tak, könyvekbe is bekerültek. Megható legtöbbnél még a megszólítás is: „Lelkem, fáttyam!” „Sándor- ■csám!” ,JCedves jó Sándorom!” Majd egy kis fél­reértést oszlatva, csöndesítve: „Kedves makrancos öcsém!” Később pedig: „Mylord!” „Vitéz kapitány uram.” Sosem tudta kiheverni Petőfi elvesztését, de a derű visszatért barátaihoz fűződő kapcsolatá­ban. Tompa Mihálynak írta a legtöbb levelet, egy­szer például rigmusos bevezetővel: Drága barát Hamván! hozzád siet íme, rohanvánf?) Kőrösön írt levelem, hol sok uborka terem. Gyulai Pálnak gyakran ilyenképpen: „Kedves ki­csim.” „Kicsi Palim.” (Tudvalévőén Gyulai alacsony termetű volt.) Szász Károlynaik: „Fiam, Kari!” Talán ezek a tréfás hangú levelek oldották fel gyakran szorongó érzéseit, melyeket a császári ön­kény sokféle németesítő intézkedése is kiváltott. Külön tanul­mányt érdemelné­nek a baráti al­kalmakra írt rigmusok, akkori szóval,, latinosán: kádenciák. Ezek közül közismert a Névnapra című, melyet Fodor Gerzson tiszteletére írt, de a legtöbb csak kéziratban, barátok között terjedt és maradt fenn. Akad köztük pajzán és népiesen szókimondó is. Például tanártársa, Szilágyi Sándor disznajának Nem apadt el tréfálódóked­ve akkor sem, amikor már a fővárosban saját irodalmi lapja, a Koszorú hasábjairól üzenhetett olvasóinak és a kéz­iratok szerzőinek. „G. K. úrnak Sz.fehérvár. ön sok verset írt, mondja. Majd ha kevesebbet ír, azokból küldjön.’’ „Az epigrammák jeligére: Él-etlenek és élet-le­nek.” „Tündér múltja. Nincs jövője.” „Abony. Cikkeit vettük, jóízűen ettük, köszönet érte.” Nem kell idézgetni, csak elővenni versei gyűjte­ményét, hogy lássuk, még öreg napjaiban sem tu­dott olyan fáradt és elgyötört lenni, hogy akadé­miai jegyzeteiben, úti céduláin, leveleiben elő ne csillanjon egy-egy fanyar humorú sor, időnként, vagy tán legtöbbször versbe szedve. Ilyert a Búcsú a fürdőtől című ötsorosa is: Isten veled Karlsbad szép tája! — örökké az ember nem állja, Rothad neki tüdeje-mája; — Így végződik a földi pálya. Alás’szolgája! Nem hiszem, hogy a napilap szerkesztője, legyen akármilyen bőkezű, adhat ennél több helyet sze­rény kis böngésző, a nagy költő egyik szép jellem­vonásait felidéző soraimnak, amelyek apropója az, hogy Arany János 1817. v: is 2-án született. Te­hát „csak” 170 esztendővel ezelőtt. Mint nagykőrö­si „öregdiák” tartozom emlékének ennyivel. Már csak azért is, mivel a kétszázadik évfordulóra íran­dó cikkre vonatkozóan nincs semmi biztató ígére­tem. F. Tóth Pál Spanyolok az Újvilágban A madridi Amerika Múzeum kiállítása A nyoloszaz műtárgy ötezer év kultúrájáról ad számot. A régészeti leletek, festmények, textíliák, agyag- és kőszobrok, használati tár­gyaik, ezüstedények, aranykimcsek, Latin-Amerika kultúrhaigyomá- myait képviselik. A ínyoteszáz műtárgy Madridiból, az Amerika Mú­zeumiból érkezett, hogy Spanyolok az Újvilágban címmel március 22-éiig a Magyar Nemzeti Galériában — Bécs után és Köln előtt — a magyar közönség is megcsodálhassa. Nemcsak Kolumbusz hajójának megérkezésétől, a spanyol hódítók megjelenésétől tárja elénk a több. ezer esztendős indián kultúrák tárgyi emlékeit. A legrégibb műtárgy, egy nőalak szobra éppen i. e. 3200-ból Ecuadorból való. S miniden valószínűség szerint ez a legrégibb újvilági lelet, amely a Valdivia- kultúra magas színvonalát jelzi. A kiállítás bevezetése: a két hadvezér, Cortes és Pizairro portréja,® a hódítás szakaszait filmlsizierűm bemutató különleges, gyöngyházbe- raikósos festméniysorözat helyi stílusban megfestve. • Miguel és Juan Gonzalez: „Mexico meghódítása”. • Ülő férfi, Peru: MochHa. kultúra (i. *z. 50—650) Ha szakmailag nem is, a közönség számára min­den bizonnyal a legérdekesebb a Quimbayák arany­kincse, a kolumbiai kincslelet, amely most látható először hazánkban. A kultikus tárgyak, sírleletek, ruha- és testdíszek, ember alakú aranytárgyak min­den fémműves technikát felvonultatnak. A precolumbiánus (Kolumbusz előtti) időkből míves 'kőszobrok, pompás kerámiaedények és em­beralakos festett szobrocskák, dús mintázatú, fafa- ragványok kerültek elő. Teljes színpompájukban maradtak fenn több ezer éves textíliák, halotti lep­lek, ingek, szőnyegek. Szerencsére tízezerszámra kerültek elő Peruban sírmellékletként agyagszobrok —, amelyek, mint valami kerámia képeskönyv jelenítették meg a maohis'ta kultúrát: lakóinak foglalkozását, vallási jelképeit, növényeiket, állataikat, szertartásaikat. Ezek a korai kultúrák, az elmekák, a maják, a közép-amerikai aztékok, a perui inkák, vagy Para- oas, Mache és Nazza Costa Rica, az Antilláik, Ko­lumbia és Ecuador lakóinak művészi teljesítménye­it szemléltetik. A tiszta indián művészetekhez hasonlóan gazdag az 1500-as évek egyházi és világi kultúrájának be­mutatása is. Festmények, plasztikák, mozaikok, iparművészeti tárgyak, könyvek tudósítanak a 16— 19. század történéseiről. S a nyolcszáz műtárgy közül egy könyv, amely nekünk különösen érdekes lehet: Éder X Ferenc magyar misszionárius munkájának kivonatos ki­adása. „készült Budán 1790-ben.” Az ősi Palen,gue városból származó maja írásos feliratok, naptárak és szobortöredékek zárják a rendkívül gazdag, látványos kiállítást. K. M. S SAJTOPOSTA Miért volt vízhiány a matkói iskolában? kislánya, kisfia sem kapott íer­— Gyermekeink távoli tanyák­ról jármaik a helji Iskolába. Sok helyütt szinte úttalan utakon gyalogolva cipelik nehéz táskáju­kat. ami már egymagában is elég fárasztó. Nemrégen még súlyo­sabb lett a terhük, hiszen a könyvek, füzetek és tanszerek meleltt ivó-, illetve íkézmosóvizet is vinniük kellett. Hosszabb, ideig tartott ez a tarthatatlan állapot, bár szülői értekezleten és falugyűlésen egy­aránt hangoztattuk; ahol sok kisdiák van együtt órákon, át, ott alighanem elemi szükséglet a víz. Nélkülözhetetlen a minimá­lis higiéniai követelmények be­tartásához. Úgy tűnik, nálunk, a külterületen még ezzel kapcsola­tosan is elnézőek az illetékesek, akik nem nagyon siettek a gon­dot megoldani. Feltehetően csak a szerencsének köszönhető, hogy a vízhiányos napokon egyikünk Sertéstartók kerestek fel bennünket a minap Kecelröl, illetve Kiskummajsáról, s egy­behangzóan állították: nem értik, hogy egyes átvevők mi­ént fizetnek eltérő — általában kisebb összegű — árat ugyan­azon minőségű állatért, holott a takarmány mindegyik kis­termelőnek ugyanannyi forint­jába kerül. A fkivásárlás 'legfontosabb tud ni váló iról. meg az árbeli differenciáik okairól a Duna— Tisza Közi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatóját, Suhajda Istvánt kérdeztük: — Megvénkbeni az idén, ösz- szesen 580 ezer diarab — a ta­valyi mennyiségnél 4 száza­lékkal több — hízott sertést veszünk áit, zömét a háztáji és kisegítő gazdaságokból. Á szerződéseket a velünk kap­csolatban álló mezőgazdasági nagyüzemek és áfészek kötöt­ték, vagy kötik meg a gazdák­kal, akik az ügyintéző szak­embertől a itakarmányellátás- sal, a hiizIal'ássaL, valamint az átvétellel kapcsolatban részle­tes tájékoztatást kaptak és kapnak. — Hallhatnánk konkrétu­mokat az egységes árakról? — Hús-, valamint húsjelte- gű sertés után 95—120 kiló kö­zött 41,20, 121-itől 140 kilóig 34, 140 kiló fölött 32.50 forint alapárat fizetünk. Ehhez még^. Mindig figyelmesen böngészem a megyei 'Lap hirdetéseit, (fcüliö- mösen a „Gépek és alkatrészek”, az „Egyéb adásvételek” és a „Vál­lalkozás” címszó alatti ajánilato- kat, melyek közül számosat hasz­nosítottam már. Legutóbb a feb­ruár 11-ei számban megjelent egyik keretes közleményen, akadit meg a tekintetem. Megtudtam belőle: a Vídia hajai raktáráru­háza, engedményes, vásárt tart, és például kazánokat, csaptelepeket és. más vas-műszaki cikkeket árusít szinte fél áron vagy az eredeti értéknél jóval, öles,óbban. Kapóra jött a reklám, már in­dultaim is lakhelyemről a Duna menti városiba. Ahöl szertefosz­lott reményem... A raktáráruház kereskedői tudtomra adták: a csaptelepek és a vas-műszaki cikkek enged­ményes eladásáról szóló sajtó- közlemény tévesen jelent meg. Mit tehettem egyebet, sarkon for­dultam. A hazafelé vezető,, má­sodszori ötven kilométeres úton jobb híján azon meditáltam: va­jon megéri-e egy vállalatnak tozest... Az előzőeket a matkó pusztai szülök panasza alapján jegyeztük fal. Hogy valójában miért követ­kezett be a sajnálatos eset? A tanyai körzet iskolájának igazga­tója, Bucsi Rozália érdeklődé­sünkre ezeket felelte: — Matkón összesen 111 tanu­lója van a szóban forgó oktatási intézménynek, ahol 8 pedagógus tanít. Feladatuk természetesen nemcsak az iskolai nevelés, ha­nem az is, hogy ügyeljenek a közegészségügyi előírások betar­tására. A vízellátási gondot azon­nal jelezték.. E pusztai iskolában hagyomá­nyos kiútbói, imatoros szivattyú segítségével nyerik a vizet, mely­nek egyik csővezetéke fagyott szét a nagy hidegben. A műszaki zavar mielőbbi elhárítása érdeké­ben a közigazgatásilag illetékes hozzászámítandó a március 31-éig érvényes, úgynevezett időszaki felár, a kilónkénti 1 forint, melyet szintén az átadó * kap meg. A hizlalást megszer­vező, s az átadás—átvételit le­bonyolító gazdasági szerveket mennyiségi felárban — ez ki­lón kiénit szintén 1 forint — részesítjük, ám ,hogy abból mennyit juttatnak a kisterme­lőknek. ők határozzák meg. Ez utóbbi már egyféle jöve­delemkülönbséget jelenít amit megelőz az, ha nem hússertést veszünk át, mert Ilyenkor az elsőként említett súlykategó­riában csupán 39,20 forint a kilónként fizetendő ár. — Más okból Is előfordulhat az olvasóink által kifogásolt árdifferencia? — Igen. Köztudomású, hogy Bács-KiskiU'niban a hízottser- tés-állomáinyhoz képesít szűkös a vágó- és feldolgozókaipaci- i tás. Másutt, például a Dunán­túlon és Borsodban meg éppen az a gond, hogy alig kihasz­náltak a vágóhidak. E megyék­ből rendszeresen, jönnek szer­vezők és felvásárolják az álla­tokat. Áraikat a miénktől füg­getlenül alakítják. Mindez va­lamiféle versenyt is jelent az érintett húsipari cégek között, a kistermelőnek viszont vá­lasztási lehetősége vám: dönt­het a megyei, vagy a megyén kívüli felvásárló mellett. olyasmit is meghirdetni, ami a valóságban nem létezik? Nekem égy ,n,ap szabadságomba és bor­sos útiköltségbe került leszűrni a tanulságot, 'hogy előbb célsze­rű ellenőrizni, igaz-e a reklám ... — írja szerkesztőségünkhöz eljut­tatott levelében a Harta, Kossuth u. 131. szám alatt lakó Csanáki Vincéné. ODD K iadóh ivataluink tá jék oztatása szerint a Petőfi Népében, szó sze­rint látott napvilágot az a hir­detési szöveg, melynek közlését megrendelte a Vídia Keresikedeli-' mi Vállalat. A tévedést tehát a megrendelő követte ed. Apropói, tévedés! A szabálysértési kódex közrenddel, és közbiztons, ággal foglalkozó fejezete jogellenesnek minősíti a,z érdekeltek megtévesz­tésére alkalmas hirdetés (reklám) közzétételét, és kimondja: felel,őst- ségre vonás esetén háromezer fo­rintig terjedő pénzbírság szabha­tó ki. sen intézkedett, s a jajvitási mun­kát a környékbeli Petőfi Tsz szakemberei végezték el. Ez né­hány napot igénybe vett. A szol­gáltatás helyreálltáig azt kértük a tanulóktól, hogy kóztörléshez vizes szalvétát, inni pedig teát 'hozzanak magukkal. A SZERK. MEGJEGYZÉSE: Az a gyanúnk, hogy a szivaty- tjrús kút — a leggondosabb keze­lés, meg a rendszeres karbantar­tás ellenére is, — bármikor meg- hibásodhat, tönkremehet. Műkö­désképtelensége különösen kelle­metlen lehet egy iskolában, pél­dául a maitkópusztaiiban. melynek diákjait a vizes törülköző, vagy a tea a jövőben ás csak a szeren­csével határos módon óvhatja meg a vízhiány egészségire káros következményeitől. Ilyenkor in­dokolt ,Lenne vízzel megtöltött lejtőt bocsátani a (gyerekek és tanáraik rendelkezéséire! CIKKÜNK NYOMÁN Előkerült a hiányzó ezres Február 16-án tettük szóvá Sajtó­posta rovatunkban, hogy a 70. élet­évében járó, s gyengén látó kiskun- halasi Markai István, a helyi Z-es számú takarmányüzletben vásárolt január 26-án, amikor a kereskedők pontatlanok voltak vele szemben, mert a blokkon levő összegnél 1000 forinttal többet fizettettek vele. Mi­ivel minderre otthon, szemüveget hasz- *nálva, vagyis a pénztártól való tá­vozást követően jött rá, az utólagos reklamációja eredménytelen volt, jóllehet, pénztárzárlatra is sor került. Nos, e történetet elsősorban a ta­nulsága miatt vittük nyilvánosság elé, azt hangsúlyozva: az áru érté­kének kifizetésekor támadt vitát azonnal ki kell vizsgálni. Soraink azonban meglepő következménnyel jártak, melyről a napokban lapunk­hoz küldött levelében Így számolt be olvasónk: „Lemondtam már a pénzemről, tu­domásul véve, hogy késve reklamál­tam. Az üzlet dolgozói azonban sze­rencsére nem Így gondolkodtak, újból elkezdték keresni a hiányzó forint­jaimat. Azt nem tudom, hogy körül­belül egy hónap elteltével miképpen lehet kideríteni a pénztári munka közbeni tévedést, mindenesetre i ezút­tal eredményes volt a fizetési jegy­zékeken szereplő összeg és a tényle­ges bevétel ellenőrzése, ugyanis elő­került az a bizonyos ezres. A cikk megjelenését követő harmadik na­pon visszakaptam. Köszönet érte mindazoknak,. akiken múlott az ügyem .rendezése!” ÜZENJÜK Jenővári Márknénak, Bajára: ön azt írja levelében, hogy igen alacsony nyugdíját képtelen ki­egészíteni, mivel pluszjövedelem- szerzésit lehetővé tevő munkát sehol sem kap, csőikként látása miatt. Nos, e iganidja orvoslásá­hoz mi sem tudunk segítséget nyújtani, felhívjuk ‘aizonban a fi­gyelmét .a imélitányosságból törté­nő nyugdíjemelés tehetőségére, melyről az SZMT elnökségi, ülé­séről szóló, február 21-i cikkünk­ben írtunk bővebben. Ennek lé­nyege: a nyugellátások havi 3500 forint felső határiig egészíthetők kii a rászorulók esetében, s mind­erről a megyei társadalombizto­sítási, tanács dönt. Javasoljuk, hogy írásos kéred,mét e szervhez küldje meg. Levélcím: Kecske­mét, Kisfaludy u. 6. 6000. „Lakásra van szükségem” jel­igére, Kiskunfélegyházára: Az állam polgár tulajdonában lévő bérlemény szerződését a bérbeadó felmondhatja a következő hónap utolsó napjára, feltéve, ha a la­kásra a maga, vagy a közeli hoz­zátartozója számára van szüksé­ge, s egyidejűleg felajánlja a bérlőnek másik megfelelő, ugyan, abban a helységbein található, beköltözésre alkalmas otthont, útóhhi kötelezettség nem álil fenn, ha a bérlő tulaj doniéiban, már van lakás, ilyenkor viszont pénzbeli térítést 'igényelhet a kiköltözés fejében. Vita esetén ez ügyiben a bíróság illetékes dönteni. helvéciai tanácselnök személye­A sertés-felvásárlásról Megtéveszthet-e a hirdetés? Riadókészültségben a csótányirtók — Ei egyszerűen elképesztő ... Je­len voltam családi otthonom mind- • egyik négyzetméterének kialakítá­sánál, láttam, hogy a mesterek pre­cízen, tisztán dolgoztak, és most tea- ■ék, kész a ház és hemzsegnek ben­ne a csótányok — dühöng a kalocsai Kovács Lajos. — Nagyon szépen megépített, új, modern lakásba költöztem, a hatodik emeleten. Mikorra berendeztem a szo­bákat, döbbentem pillantottam a társbérlőkre, a csótányokra, melyek rutinosan vették birtokba aa ajtó- és ablaktokokat. Olyan undorom van, legszívesebben végleg elhagynám ezt a környezetet — mondja felháborod­va a kecskeméti Széchenyivárosban lakó Pappné. Még hosszan folytathatnánk olva­sóink hasonló panaszait, melyek lé­nyege: támadnak a csótányok. De hát mit kell tudni róluk? Van-e haté­kony védekező szer és módszer el­lenük? A kérdésekkel felkerestük a Kecs­keméti Városgazdálkodási Vállalat kártevőirtó részlegének vezetőjét, Szokoll Zoltán mérnököt, aki Így vá­laszolt: — A csótány az egyik legszapo­rább rovarfajta, amely évenként há- romszor-négyszer is petét rak. Ki­fejlődéséhez különösen alkalmas a 15 Celsius-fok körüli hőmérséklet, és a nedvesség. Az épületekbe a cső­vezetékek mentén jut be, és a ré­sekben, repedésekben, a falszögle­tekben. a mosdó, a WC-kagyló, a gáztűzhely és a hűtőszekrény alatt, az élelmiszer-tároló szekrények mö­gött, meg a szemétgyűjtők mellett ha­mar megbúvik, és onnan Indul kör­útra a lakásban. Közben különféle kórokozó tapad hozzá, és ezáltal ter­jeszti a fertőzést. Ami az irtást illeti, annak legelső fázisa, hogy minden érintett lakás- tulajdonos és -bérlő küzdje le a szé­gyenérzetét, és rögtön szóljon a szak­embereknek. A 20-802-es telefonunkon éjjel-nappali ügyelet van, de szemé­lyesen és levélben Is felkereshetnek minket a Kecskemét, Végvár u. 1. szám alatt. Gépkocsival rendelkező stábunk mostantól kezdve úgymond riadókészültségben van. A csótány ellen számos vegyszer hatásos, például a K-OTHRIN 2,5 FW ■koncentrátum, mely megfelelő per­metezés .után 4—6 hetes hatástartós- íágot biztosit. E készítmények nem szennyezik a felületet és szagtalanok. Egy irtási művelet összdíja csupán 80—200 forint között van. Szerkeszti: Velkel Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611

Next

/
Oldalképek
Tartalom