Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-28 / 74. szám
í házunk tája időszerű növényvédelmi tanácsok Mező Gábor (39 éves) a Bács-Kiskun Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás növényvédelmi laboratóriumának vezetője. Szőkébb munkaterülete a növényvédelmi előrejelzés, amelyeket lapunkban eddig is, s a kővetkezőkben is rendszeresen közlünk. Munkatársaival együtt készített előrejelzései elsősorban a háztáji- és hobbikert-tulajdonosoknak, kistermelőknek szólnak. A védekezési eljárásokat, a vegyszerhasználatot ennek figyelembevételével ajánlja. Most három fontos, időszerű tennivalóra hívja fel a ügyeimet. Palántaágyak talajfertőtlenítése. Primőr zöldségfélék palántáinak előállításakor jelentős veszteséget lehet elkerülni a megfelelően végzett talajfertőtlenítéssel. A magágyföldnek vagy takaróföldnek szánt talajban sokféle károsító szervezet élhet. Az állati kártevők közül idetartoznak többek között a fonálférgek, a drótférgek és a cserebogárpajorok. Ezenkívül előfordulnak palántadőlést okozó gombák, valamint csíraképes gyommagvak is. Az említett károsítok ellen talajfertőtlenítéssel védekezünk. A Basamid G mindegyikük ellen, egyszerre véd. A szert egyenletesen kell a felületre szórni, majd 10—15 cm mélyen bedolgozni. A gázhatás kifejtéséhez 5 milliméter öntözővíz szükséges. Kezelés után 3—4 héttel az átforgatott, átszellőztetett talajon, a vetés megkezdése előtt salátamag próbacsíráz- tatásával győződhetünk meg arról, hogy minden — a zöldségnövények számára káros — szermaradvány elillant-e a talajból. Az általános talajfertőtlenítő szereken kívül vannak olyan készítmények is, amelyek csak a talajlakó rovarokat pusztítják, így a Basudin 5 G, a Diazinon 5 G, és a Diazol 5 G, mindegyik a cserebogárpajorok és drótférgek ellen hatásos. Ezeket a granulátumokat az ültetés előtt közvetlenül kell kiszórni. A lótücsök ellen hatásos a Galition 5 G és a Buvatox 5 G, melyekből nedves talajfelszínre csalétekként szóljunk. Talajlakó gombák ellen a palántaágyak beöntözésére Zineb 80 (0,5 százalékos oldat formájában 1 1/m2 adagolásban) és a Chinoin-Fundazol 50 WP (0,05 százalékos oldatból 2,51/m2) alkalmas. A takácsatkák ellen. Az alma- termesztőknek mind súlyosabb gondjává válik a gyümölcsfák takácsatka-fertőzöttsége. Ebben esetenként a termesztők is hibásak: kellő információ hiányában ugyanis rossz szereket használtak, vagy ha a szerek jók is voltak, rossz időpontban alkalmazták őket. Az ez évi védekezések sikere érdekében az alábbi szempontokra kell tekintettel lenni: A gyümölcsfákon élősködő takácsatkáknak két nagy csoportjuk van: a tojás alakban telelők (például piros gyümölcsfa-takácsatka, barna gyümölcsfa-takácsatka), és kifejlett egyedekkel telelők (például közönséges takácsatka, ga- lagonya-takácsatka). Ennek ismerete azért fontos, mert a két csoport egyedei ellen némiképp eltérően kell védekezni. A telelő tojások ellen nagyon jó eredménnyel használható a lemosó szerek egy része, azaz az Ágról, a mészkénlé és a Noven- da. Gyenge atkatojás-fertőzött- ség esetén megfelelő eredményt ad a gyérítő hatású Báriumpoli- szulfid 45, a Neopol és a Nevi- kén. A permetezéseket a rügy- pattanáshoz minél közelebbi időpontban kell végrehajtani. A telelő kifejlett egyedekkel szemben a lemosó szereknek csak gyenge (gyérítő) hatásuk van. A telelő helyeiket rügyfa- kadás és zöldbimbós állapot idején (áprilisban) tömegesen elhagyó atkák ellen speciális atkaölő szereket kell alkalmazni, azaz a Mitac 20 EC-t és a Pol- Akaritoxot. Ugyancsak a speciális atkaölő szereket kell bevetni virágzás után a tojásokból kikelt lárvák ellen is. A permetezések kivitelezésénél törekedni kell arra, hogy a permedé minden kezelendő növényrészt egyenletesen, bőségesen érjen. Ugyancsak törekedni kell az atkaölő szerek váltogatására, vagyis kerülni kell egyazon atkaölő szer egész éven át tartó kizárólagos alkalmazását. Nagyon megfontoltan kell alkalmazni az úgynevezett szintetikus piretroidokat (Decis 2,5 EC; Chinetrin 25 EC). Ezek a készítmények ugyanis a takácsatkákat nem irtják, de a takácsatkák természetes ellenségeit (ragadozó atkákat, ragadozó poloskákat, atkafaló bódékét stb.) igen. Túlzottan gyakori (néha indokolatlan) alkalmazásuk következménye a takácsatkák tömeges felszaporodása és súlyos kártétele lesz. A körte-levélbolhák. A lárvák és a kifejlett egyedek szívogatá- sa nyomán torz levelek jelennek meg, leáll a hajtásnővekedés, súlyos esetben pedig idő előtti lombhullás, majd később terméshullás következik be. Ezen a közvetlen kártételen kívül jelentkezik egy közvetett kártétel is: a levélbolhák lárvái mézharmatot termelnek, amely az erősen fertőzött fáknak szinte minden részét beborítja. A ragadós mézharmat-bevonaton egy idő után megtelepszik a korompenész nevű gomba, s ettől a fertőzött növények fekete színűvé válnak. A körte-levélbolháknak a kifejlett egyedei telelnek különböző védett helyeken: kéregrepedések között, lehullot levelek alatt, elszáradt növénymaradványok védelmében stb. Tavasszal korán, általában már rügypattanás előtt elhagyják telelőhelyeiket, és rövidesen elkezdik a tojásrakást. Az apró, sárga tojásokat a rügyek mellé, illetve a fiatal, zsenge növényrészekre (levelekre, virágokra, hajtásvégekre) helyezik el, így a lárvák kelés után azonnal elkezdhetik a táplálkozást. A körte-levélbolhák kifejlett egyedei (amelyek leginkább a levéltetvekre hasonlítanak) szabad szemmel is jól láthatók. A lárvakelés figyelemmel követésének fontos szerepe van a védekezések időzítésében. Az egész évi védekezések alapját a lemosó permetezések képezik. Ezeket a rügypattanáshoz minél közelebbi időpontban kell végrehajtani Novendával vagy Ag- rollal. Az Ágról rügypattanás után is használható az úgynevezett „egérfüles” stádiumig, de koncentrációja ekkor már csak 2 százalék lehet. Lombfakadás után — kivéve a virágzás időszakát — a Mitac 20 EC és a Decis 2,5 EC használható. A permetezéseket nagy lémennyiséggel, áztatásszerűen kell elvégezni, és a permedéhez célszerű Nonit nedvesítőszert keverni. Tekintettel arra, hogy a körte-levélbolhák egyik fajának évente 3—5 nemzedéke is lehet, számítani kell a permetezések évközbeni megismétlésének szükségességére. Mivel a körte-levélbolhák csak a fiatal hajtásvégeken károsítanak, a fák metszését úgy kell irányítani, hogy a vízhajtásképződés minél kisebb mértékű legyen. Törekedni kell a ritka, szellős korona kialakítására, hogy a permedé a fák minden részét megfelelően érhesse. Felhívom a figyelmüket, hogy a vegyszerhasználatnál tartsák be az életvédelmi és egészség- ügyi előírásokat, amit a gyártók valamennyi vegyszer csomagolóanyagára, címkéjére rányomtatnak. AZ UDVARBAN Vethetünk fűmagot, létesíthetünk új gyepet, illetve, a kipusztult gyepterület fűcsomói helyére vethetünk fűmagot az udvarba. Az orgonabokrokat már nem ajánlatos megmetszeni, a rózsatöveket, -fákat azonban most kell. Figyeljünk állatainkra, ha A KERTBEN A nyulak és az őzek a télen sok helyen megrágták a gyümölcsfák törzsének kérgét. A keletkezett sebeket vágjuk egyenesre és a fa koronájából kivágott vesszővel készítsünk áthidalást. Ezzel a fát megóvjuk a pusztulástól. Az alma és körtefákat most ifjítsuk meg. A vastag vázágakat úgy fűrészeljük le, hogy a csonkokon erős és egészséges vessző maradjon. Az ősszel ültetett csemegedjük a szabadba, szükségük van a napfényre, valamint a több vitaminra. Takarmányukba keveijenek béta-karotint (ez egyébként a szaporodási teljesítmény javítását is elősegíti), valamint vitaminokat. ték koronáját most vágjuk visz- sza, ez fontos és szakértelmet igénylő művelet, mert kihat a fa koronájának formájára, növekedésére. A hét végén fejezzük be a fák metszését, és figyeljük meg, hogy duzzadnak-e a szőlőrügyek és ennek függvényében metsszük a tőkéket. A szamó- caágyást tisztítsuk meg a száraz levelektől, a talaját lazítsuk fel. Aki saját maga akar sárgadiny- nyét termeszteni, az most ültesse el tápkockába a magját. Ajánlott fajták: Vöröshúsú ananász, Ezüst ananász, Muskotály, Magyar kincs. Javasoljuk, hogy a zöldségek közé (elsősorban sárgarépa mellé) köztesként vessenek kaporA SZOBÁBAN Fejezzék be a szobanövények átültetését, és érdemes megkezdeni az erkélyládák előkészítését. Ebből a tavalyi földet távolítsák el, az edényt alaposan magot. Ez gyógy- és fűszer- növény, ugyanakkor a talajban is értékes anyagokat választ ki a gyökere, azt is megfigyelték, hogy minden vele szomszédos növény egészségesen fejlődik. mossák ki és friss földdel töltsék meg. Ha az éjszakák már fagymentesek akkor ültethető ezekbe árvácska, százszorszép és más tavaszi virág. Csukafogási tilalom A kedvezőtlen időjárási viszonyokra való tekintettel a csuka fogási tilalmát a Bács-Kiskun Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a megye összes természetes vizein — kivéve az intenzíven üzemeltetett vízterületeket — meghosszabbítja. A tilalmi idő 1987. április 1. 00 órától április 17. 24.00 óráig érvényes. A megjelölt időben tilos a csukára horgászni és halászni, kivéve a mesterséges szaporítás célját szolgáló és külön engedély alapján végezhető csukaegyedek befogását. A fenti intézkedés maradéktalan betartását a hivatásos és társadalmi halőrök fokozott figyelemmel ellenőrzik. VÁSÁROK Március 29-én, országos állatvásár: Szabadszálláson és Pécsett. Autóvásár: Kecskeméten, Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Csongrádon és Pécsett. Április 5-én országos állatvásár: Kisteleken, Jászberényben és Jászapátin. Autóvásár: Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Tiszakécskén, Cegléden, Gyulán, Hódmezővásárhelyen, Jászberényben és Kaposvárott. művelődés BARCSAY JENŐ KIÁLLÍTÁSA Síkok, színfoltok és árnyékok ritmusa A Kecskeméti Tavaszi Napokon, az Erdei Ferenc Művelődési Központban a XX. századi magyar piktúra és grafika immár klasszikus mesterének, Barcsay Jenőnek az alkotásait láthatják az érdeklődők. Barcsay 1900-ban született Erdélyben. Huszonnégy esztendővel később Vaszary János és Rud- nay Gyula növendékeként kapott diplomát a Képzőművészeti Főiskolán. Tanulmányait Franciaországban, majd Itáliában folytatta. Hazaérkezése után néhány évvel — önálló képzőművészeti tevékenységével párhuzamosan — már tanított, s 1945-től csaknem három évtizedig az anatómia és a tárgyábrázolás profesz- szora volt a Képzőművészeti Főiskolán. 1954-ben Kossuth- díjjal tüntették ki. Művészi és pedagógiai tevékenysége mellett igen jelentős szakirodalmi munkássága is. Több kiadásban megjelent — országhatárainkon kívül is — a Művészeti anatómia, az Ember és drapéria, a Tér és forma című kötete. Czóbel Bélával és Kmetty Jánossal jelentős mértékben hozzájárult a szentendrei iskola felvirágoztatásához. Munkásságának eredményei a legérzékletesebben közösségi életre szánt faliképeiben összegződnek. A kecskeméti kiállításon látható képek egy része a legfrissebbek közül való; a nyolcvanas években születtek. A korábbi, a hatvanas és a hetvenes esztendők terméséből válogatott munkák is hasonló tartalmi és formai jellegzetességeket mutatszínfoltok, hangulati intenzitásuk teljességével arról a Bar- csayról beszélnek, aki — ha vászonhoz vagy papírhoz nyúl — már jó előre tisztában van a leendő kép kompozíciójával, a vonalak, a színek, a fény, az árnyékok problematikájával, a teljes kép lényegével. Alkotásmódjának kettőssége: a termé- szetelvűség és a gyakran egyidejű konstruktiv képépítkezés változó arányban, de minden alkotói periódusában tetten érhető. Az általános megragadására irányuló törekvés, a tárgyak, fogalmak, állapotok közös jegyeinek kiemelése címválasztásában — Kapuk, Kapuívek, Tér, Hajnal, Napsütés, Gyász, Gond — is érvényre jut. Szinte mindegyik ürügyén hasonló kérdésekre keres választ: általában a festői értelemben vett tér- és formai problémák, a dolgok szerkezete és a dolgok szerkezetéből fakadó szépségek foglalkoztatják. Hogy milyen festői eszközökkel írható át saját képein a látvány, arról saját szavaival így vall: „A távoli és a közeli, az egyforma vastagságú kontúrvonalak miatt a síkon marad, de ugyanakkor a bennünk levő tapasztalat teret sejt, s a kettő eredményeképpen nagy feszültség keletkezik a síkon. Elmegyek a végső egyszerűsítésig a megformálásban, de a természettel bizonyos kapcsolatot mindig megtartok. A természetben látott, tapasztalt formákból indulok ki, amelyeket aztán, ha kell, végsőkig absztrahálok. Károlyi Júlia nak. Festményei, melyeken a vonalak szerepe mindig elsődleges, a grafikus Barcsayról árulkodnak. Grafikáin viszont nagy szerepet kapnak a színek. A mester megfogalmazása szerint: „nagyon szeretek rajzolni, és az bizonyos, hogy a rajzot a festészettől elválasztani nem lehet. Rajz nélkül nincs festészet. De a festészet nélkül van rajz.” Már a harmincas években 9 Mozaikterv foglalkoztatták a sík- és térábrázolás problémái. Párizsi útjáról is elsősorban ilyen hatásokat hozott, Cézanne és Braque képi gondolkodásmódja hozzájárult alkotói egyénisége kialakításához. A mostani kiállítás látogatói is meggyőződhetnek arról, hogy a tömörített ábrázolás, a szigorú képszerkesztés milyen fontos^ része Barcsay festészetének. Átmeneti megszakításokkal egész életművén — így a közelmúltban születetteken is — átvonul a minden részletében alaposan megtervezett, de azért a játékosságot sem nélkülöző kísérletezés a síkok, a színfoltok és az árnyékok ritmikus egybekapcsolásával. Képei, a függőleges és vízszintes kontúrokkal körülvett Deák Mór a Szerelő-Szerelő Aznap reggel is nagyon rosszul ébredtem, mint a pályaudvarokon mindig. Előző nap megint nem sikerült találkoznom senkivel, akinél meghúzhattam volna magam; jegyet váltottam hát valami közeli állomásig — talán Gárdony lehetett az —, s egy felhasított várótermi fotelben kucorogtam. Azt hittem, megszokom majd lassan a pályaudvarok bűzpárás hajnalait, s rosszul ébredtem mégis, a szokottnál is rosz- szabbul... mintha egy vízcsap csöpögött volna elzár- hatatlanul a fejemben. Szokott reggeli csavargásom azonban megszánt, s elé- bem vetette egy ismerősömet. Gyorsan elkunyeráltam a lakáskulcsát, hogy legalább mosakodni tudjak; de persze nem volt víz. Gondolhattam volna, amilyen az én szerencsém — csöpp-csöpp, felelte az agyamban csöpögő csapnak az a kölcsönkért. Magam elé húztam a telefont, s feltárcsáztam a Szerelő- Központot. Ma már tudom, hogy valahol mellécsúszhatott az ujjam: akkor nem figyeltem rá különösebben. Hányszor, de hányszor próbáltam azóta is ugyanúgy feltárcsázni! Sokáig csend volt a vonalban, csak kicsi egerek kaparásztak meg cincogtak fáradhatatlanul; aztán a legnagyobb egér hosszan felvisított, egyszer, kétszer, háromszor — és felvették a kagylót: — Halló! Tessék parancsolni — szólt bele kellemes hangján valaki. — Csöpög a csap — mondtam, s örülök, hogy senki nem látott, mert az alsó ajkam úgy lefittyedt, mint gyerekkorom pityergései előtt. — Értem — nyugtatott meg a vonal másik vége —, cím? Kirohantam a ház elé, megnézni a címet. — Tíz percen belül ott leszek — ígérte a hang. És ott volt! — Csöpög a csap — mondtam neki ismét, és beszívtam az alsó ajakamat. — Igen — bólogatott, mint aki mindent tud. — Mit lehetne tenni? A Szerelő szemügyre vett. — Pihenjen le, majd megcsinálom. Lefeküdtem, várva a fürdőszobából a vízzubogást. Aztán elszenderülhettem, mert a Szerelő hangja emelt ki bódulatomból: — Na, ez kész — gyújtott rá mosolyogva. — Más kívánság? — Egy pillanat — mondtam, mert éreztem, hogy vers mosódik ki a gondolat-csöp- pekből —, pillanat, ne haragudjon — s már nem figyeltem rá. — Mindig mondtam, hogy aranymosás a versírás — jegyzete meg a Szerelő, cinkosan hunyorítva. — Hogyan?... lepődtem meg — ... maga ...? — A Szerelő ahol tud, segít — emeli fel a mutatóujját —, de ahogy elnézem, ráfér magára a kollégám segítsége is. A kolléga Közérzet-Szerelő volt, és nagyon vidám. — Az én nevem Edvin, segítek a kedvin — nyújtott kezet. Ezt én találtam ki. Hallotta már? — Nem — vallottam be. És nem sértődött meg! No, így lettem boldog. Telefonálhatok? — kérdezte Edvin, amikor végzett; s hívott még néhány szerelőt. Az események követhetetlenné gyorsultak: ki figyel minden kis részletre, ha jó! érzi magát? Jött egy Albérlet-Szerelő, egy Munkahely- Szerelő, egy Barát-Szerelő, és egy Szerető-Szerelő, aztán egy Apa-Szerelő, egy Anya- Szerelő, aztán egy Tehetség- Szerelő. Aztán az ismerősöm. — Na, sikerült lezuhanyoznod? — kérdezte. Úgy megszorongattam a kezét, hogy belejajdult. — Köszönöm, köszönöm — kiáltoztam, és elviharzot- tam az albérletembe. — Na milyen? — kérdezte az Albérlet-Szerelő. Úgy megölelgettem, hogy csontja ropogott belé. — Köszönöm, köszönöm — kiáltoztam, és elviharzot- tam a munkahelyemre. — Na, hogy tetszik? — kérdezte a Munkahely- Szerelő. Az alsó ajkam megint lefittyedt, úgyhogy gyorsan egy csókot cuppantottam a kezére: — Köszönöm, köszönöm (Folyt, a köv. oldalon) #
