Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-28 / 74. szám

í házunk tája időszerű növényvédelmi tanácsok Mező Gábor (39 éves) a Bács-Kiskun Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás növényvédelmi laboratóriumának vezetője. Szőkébb munkaterülete a növényvédelmi előrejelzés, amelyeket lapunkban eddig is, s a kővetkezőkben is rendszeresen közlünk. Munkatársaival együtt készített előrejelzései elsősorban a háztáji- és hobbikert-tulajdonosoknak, kistermelőknek szólnak. A védekezési eljárásokat, a vegyszerhasználatot ennek figyelembevételével ajánlja. Most három fontos, időszerű tennivalóra hívja fel a ügyeimet. Palántaágyak talajfertőtlení­tése. Primőr zöldségfélék palán­táinak előállításakor jelentős veszteséget lehet elkerülni a megfelelően végzett talajfertőt­lenítéssel. A magágyföldnek vagy takaróföldnek szánt talaj­ban sokféle károsító szervezet élhet. Az állati kártevők közül idetartoznak többek között a fonálférgek, a drótférgek és a cserebogárpajorok. Ezenkívül előfordulnak palántadőlést okozó gombák, valamint csíra­képes gyommagvak is. Az emlí­tett károsítok ellen talajfertőtle­nítéssel védekezünk. A Basamid G mindegyikük ellen, egyszerre véd. A szert egyenletesen kell a felületre szórni, majd 10—15 cm mélyen bedolgozni. A gázhatás kifejté­séhez 5 milliméter öntözővíz szükséges. Kezelés után 3—4 héttel az átforgatott, átszellőz­tetett talajon, a vetés megkezdé­se előtt salátamag próbacsíráz- tatásával győződhetünk meg ar­ról, hogy minden — a zöldség­növények számára káros — szermaradvány elillant-e a talaj­ból. Az általános talajfertőtlenítő szereken kívül vannak olyan ké­szítmények is, amelyek csak a talajlakó rovarokat pusztítják, így a Basudin 5 G, a Diazinon 5 G, és a Diazol 5 G, mindegyik a cserebogárpajorok és drótfér­gek ellen hatásos. Ezeket a gra­nulátumokat az ültetés előtt közvetlenül kell kiszórni. A ló­tücsök ellen hatásos a Galition 5 G és a Buvatox 5 G, melyek­ből nedves talajfelszínre csalé­tekként szóljunk. Talajlakó gombák ellen a pa­lántaágyak beöntözésére Zineb 80 (0,5 százalékos oldat formá­jában 1 1/m2 adagolásban) és a Chinoin-Fundazol 50 WP (0,05 százalékos oldatból 2,51/m2) al­kalmas. A takácsatkák ellen. Az alma- termesztőknek mind súlyosabb gondjává válik a gyümölcsfák takácsatka-fertőzöttsége. Eb­ben esetenként a termesztők is hibásak: kellő információ hiá­nyában ugyanis rossz szereket használtak, vagy ha a szerek jók is voltak, rossz időpontban al­kalmazták őket. Az ez évi véde­kezések sikere érdekében az alábbi szempontokra kell tekin­tettel lenni: A gyümölcsfákon élősködő takácsatkáknak két nagy csoportjuk van: a tojás alakban telelők (például piros gyümölcsfa-takácsatka, barna gyümölcsfa-takácsatka), és ki­fejlett egyedekkel telelők (pél­dául közönséges takácsatka, ga- lagonya-takácsatka). Ennek is­merete azért fontos, mert a két csoport egyedei ellen némiképp eltérően kell védekezni. A telelő tojások ellen nagyon jó eredménnyel használható a lemosó szerek egy része, azaz az Ágról, a mészkénlé és a Noven- da. Gyenge atkatojás-fertőzött- ség esetén megfelelő eredményt ad a gyérítő hatású Báriumpoli- szulfid 45, a Neopol és a Nevi- kén. A permetezéseket a rügy- pattanáshoz minél közelebbi időpontban kell végrehajtani. A telelő kifejlett egyedekkel szemben a lemosó szereknek csak gyenge (gyérítő) hatásuk van. A telelő helyeiket rügyfa- kadás és zöldbimbós állapot idején (áprilisban) tömegesen elhagyó atkák ellen speciális at­kaölő szereket kell alkalmazni, azaz a Mitac 20 EC-t és a Pol- Akaritoxot. Ugyancsak a speci­ális atkaölő szereket kell bevetni virágzás után a tojásokból ki­kelt lárvák ellen is. A permete­zések kivitelezésénél törekedni kell arra, hogy a permedé min­den kezelendő növényrészt egyenletesen, bőségesen érjen. Ugyancsak törekedni kell az at­kaölő szerek váltogatására, vagyis kerülni kell egyazon at­kaölő szer egész éven át tartó kizárólagos alkalmazását. Nagyon megfontoltan kell al­kalmazni az úgynevezett szinte­tikus piretroidokat (Decis 2,5 EC; Chinetrin 25 EC). Ezek a készítmények ugyanis a takács­atkákat nem irtják, de a takács­atkák természetes ellenségeit (ragadozó atkákat, ragadozó poloskákat, atkafaló bódékét stb.) igen. Túlzottan gyakori (néha indokolatlan) alkalmazá­suk következménye a takácsat­kák tömeges felszaporodása és súlyos kártétele lesz. A körte-levélbolhák. A lárvák és a kifejlett egyedek szívogatá- sa nyomán torz levelek jelennek meg, leáll a hajtásnővekedés, súlyos esetben pedig idő előtti lombhullás, majd később ter­méshullás következik be. Ezen a közvetlen kártételen kívül je­lentkezik egy közvetett kártétel is: a levélbolhák lárvái mézhar­matot termelnek, amely az erő­sen fertőzött fáknak szinte min­den részét beborítja. A ragadós mézharmat-bevonaton egy idő után megtelepszik a korompe­nész nevű gomba, s ettől a fertő­zött növények fekete színűvé válnak. A körte-levélbolháknak a kifejlett egyedei telelnek kü­lönböző védett helyeken: kéreg­repedések között, lehullot leve­lek alatt, elszáradt növényma­radványok védelmében stb. Ta­vasszal korán, általában már rügypattanás előtt elhagyják te­lelőhelyeiket, és rövidesen el­kezdik a tojásrakást. Az apró, sárga tojásokat a rügyek mellé, illetve a fiatal, zsenge növényré­szekre (levelekre, virágokra, hajtásvégekre) helyezik el, így a lárvák kelés után azonnal el­kezdhetik a táplálkozást. A körte-levélbolhák kifejlett egyedei (amelyek leginkább a levéltetvekre hasonlítanak) sza­bad szemmel is jól láthatók. A lárvakelés figyelemmel köve­tésének fontos szerepe van a vé­dekezések időzítésében. Az egész évi védekezések alapját a lemosó permetezések képezik. Ezeket a rügypattanáshoz minél közelebbi időpontban kell vég­rehajtani Novendával vagy Ag- rollal. Az Ágról rügypattanás után is használható az úgyneve­zett „egérfüles” stádiumig, de koncentrációja ekkor már csak 2 százalék lehet. Lombfakadás után — kivéve a virágzás időszakát — a Mitac 20 EC és a Decis 2,5 EC hasz­nálható. A permetezéseket nagy lé­mennyiséggel, áztatásszerűen kell elvégezni, és a permedéhez célszerű Nonit nedvesítőszert keverni. Tekintettel arra, hogy a körte-levélbolhák egyik fajá­nak évente 3—5 nemzedéke is lehet, számítani kell a permete­zések évközbeni megismétlésé­nek szükségességére. Mivel a körte-levélbolhák csak a fiatal hajtásvégeken károsítanak, a fák metszését úgy kell irányíta­ni, hogy a vízhajtásképződés minél kisebb mértékű legyen. Törekedni kell a ritka, szellős korona kialakítására, hogy a permedé a fák minden részét megfelelően érhesse. Felhívom a figyelmüket, hogy a vegyszerhasználatnál tartsák be az életvédelmi és egészség- ügyi előírásokat, amit a gyártók valamennyi vegyszer csomago­lóanyagára, címkéjére rányom­tatnak. AZ UDVARBAN Vethetünk fűmagot, létesít­hetünk új gyepet, illetve, a ki­pusztult gyepterület fűcsomói helyére vethetünk fűmagot az udvarba. Az orgonabokrokat már nem ajánlatos megmetsze­ni, a rózsatöveket, -fákat azon­ban most kell. Figyeljünk állatainkra, ha A KERTBEN A nyulak és az őzek a télen sok helyen megrágták a gyü­mölcsfák törzsének kérgét. A keletkezett sebeket vágjuk egyenesre és a fa koronájából kivágott vesszővel készítsünk áthidalást. Ezzel a fát megóvjuk a pusztulástól. Az alma és kör­tefákat most ifjítsuk meg. A vastag vázágakat úgy fűré­szeljük le, hogy a csonkokon erős és egészséges vessző ma­radjon. Az ősszel ültetett cseme­gedjük a szabadba, szükségük van a napfényre, valamint a több vitaminra. Takarmányuk­ba keveijenek béta-karotint (ez egyébként a szaporodási teljesítmény javítását is elő­segíti), valamint vitamino­kat. ték koronáját most vágjuk visz- sza, ez fontos és szakértelmet igénylő művelet, mert kihat a fa koronájának formájára, növe­kedésére. A hét végén fejezzük be a fák metszését, és figyeljük meg, hogy duzzadnak-e a szőlő­rügyek és ennek függvényében metsszük a tőkéket. A szamó- caágyást tisztítsuk meg a száraz levelektől, a talaját lazítsuk fel. Aki saját maga akar sárgadiny- nyét termeszteni, az most ültes­se el tápkockába a magját. Ajánlott fajták: Vöröshúsú ana­nász, Ezüst ananász, Musko­tály, Magyar kincs. Javasoljuk, hogy a zöldségek közé (elsősorban sárgarépa mel­lé) köztesként vessenek kapor­A SZOBÁBAN Fejezzék be a szobanövények átültetését, és érdemes megkez­deni az erkélyládák előkészíté­sét. Ebből a tavalyi földet távo­lítsák el, az edényt alaposan magot. Ez gyógy- és fűszer- növény, ugyanakkor a talajban is értékes anyagokat választ ki a gyökere, azt is megfigyel­ték, hogy minden vele szomszé­dos növény egészségesen fejlő­dik. mossák ki és friss földdel töltsék meg. Ha az éjszakák már fagy­mentesek akkor ültethető ezek­be árvácska, százszorszép és más tavaszi virág. Csuka­fogási tilalom A kedvezőtlen időjárási viszonyokra való tekintettel a csuka fogási tilalmát a Bács-Kiskun Megyei Ta­nács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a me­gye összes természetes vizein — kivéve az intenzíven üze­meltetett vízterületeket — meghosszabbítja. A tilalmi idő 1987. április 1. 00 órától április 17. 24.00 óráig érvé­nyes. A megjelölt időben tilos a csukára horgászni és halász­ni, kivéve a mesterséges sza­porítás célját szolgáló és kü­lön engedély alapján végez­hető csukaegyedek befogá­sát. A fenti intézkedés mara­déktalan betartását a hiva­tásos és társadalmi halőrök fokozott figyelemmel ellen­őrzik. VÁSÁROK Március 29-én, országos állatvásár: Szabadszálláson és Pécsett. Autóvásár: Kecskeméten, Szegeden, Hódmezővá­sárhelyen, Csongrádon és Pécsett. Április 5-én országos állatvásár: Kisteleken, Jászberény­ben és Jászapátin. Autóvásár: Kiskunfélegyházán, Kiskun­halason, Tiszakécskén, Cegléden, Gyulán, Hódmezővásár­helyen, Jászberényben és Kaposvárott. művelődés BARCSAY JENŐ KIÁLLÍTÁSA Síkok, színfoltok és árnyékok ritmusa A Kecskeméti Tavaszi Napo­kon, az Erdei Ferenc Művelő­dési Központban a XX. századi magyar piktúra és grafika im­már klasszikus mesterének, Barcsay Jenőnek az alkotásait láthatják az érdeklődők. Bar­csay 1900-ban született Erdély­ben. Huszonnégy esztendővel később Vaszary János és Rud- nay Gyula növendékeként ka­pott diplomát a Képzőművésze­ti Főiskolán. Tanulmányait Franciaországban, majd Itáliá­ban folytatta. Hazaérkezése után néhány évvel — önálló képzőművészeti tevékenységével párhuzamosan — már tanított, s 1945-től csak­nem három évtizedig az anató­mia és a tárgyábrázolás profesz- szora volt a Képzőművészeti Főiskolán. 1954-ben Kossuth- díjjal tüntették ki. Művészi és pedagógiai tevékenysége mellett igen jelentős szakirodalmi mun­kássága is. Több kiadásban megjelent — országhatárainkon kívül is — a Művészeti anató­mia, az Ember és drapéria, a Tér és forma című kötete. Czóbel Bélával és Kmetty Jánossal je­lentős mértékben hozzájárult a szentendrei iskola felvirágozta­tásához. Munkásságának ered­ményei a legérzékletesebben kö­zösségi életre szánt faliképeiben összegződnek. A kecskeméti kiállításon lát­ható képek egy része a legfris­sebbek közül való; a nyolcvanas években születtek. A korábbi, a hatvanas és a hetvenes eszten­dők terméséből válogatott mun­kák is hasonló tartalmi és for­mai jellegzetességeket mutat­színfoltok, hangulati intenzitá­suk teljességével arról a Bar- csayról beszélnek, aki — ha vá­szonhoz vagy papírhoz nyúl — már jó előre tisztában van a le­endő kép kompozíciójával, a vonalak, a színek, a fény, az ár­nyékok problematikájával, a teljes kép lényegével. Alkotás­módjának kettőssége: a termé- szetelvűség és a gyakran egyide­jű konstruktiv képépítkezés vál­tozó arányban, de minden alko­tói periódusában tetten érhető. Az általános megragadására irányuló törekvés, a tárgyak, fo­galmak, állapotok közös jegyei­nek kiemelése címválasztásában — Kapuk, Kapuívek, Tér, Haj­nal, Napsütés, Gyász, Gond — is érvényre jut. Szinte mind­egyik ürügyén hasonló kérdé­sekre keres választ: általában a festői értelemben vett tér- és for­mai problémák, a dolgok szer­kezete és a dolgok szerkezetéből fakadó szépségek foglalkoztat­ják. Hogy milyen festői eszközök­kel írható át saját képein a lát­vány, arról saját szavaival így vall: „A távoli és a közeli, az egyforma vastagságú kontúrvo­nalak miatt a síkon marad, de ugyanakkor a bennünk levő ta­pasztalat teret sejt, s a kettő eredményeképpen nagy feszült­ség keletkezik a síkon. Elme­gyek a végső egyszerűsítésig a megformálásban, de a termé­szettel bizonyos kapcsolatot mindig megtartok. A természet­ben látott, tapasztalt formákból indulok ki, amelyeket aztán, ha kell, végsőkig absztrahálok. Károlyi Júlia nak. Festményei, melyeken a vonalak szerepe mindig elsődle­ges, a grafikus Barcsayról árul­kodnak. Grafikáin viszont nagy szerepet kapnak a színek. A mester megfogalmazása sze­rint: „nagyon szeretek rajzolni, és az bizonyos, hogy a rajzot a festészettől elválasztani nem le­het. Rajz nélkül nincs festészet. De a festészet nélkül van rajz.” Már a harmincas években 9 Mozaikterv foglalkoztatták a sík- és téráb­rázolás problémái. Párizsi útjá­ról is elsősorban ilyen hatásokat hozott, Cézanne és Braque képi gondolkodásmódja hozzájárult alkotói egyénisége kialakításá­hoz. A mostani kiállítás látoga­tói is meggyőződhetnek arról, hogy a tömörített ábrázolás, a szigorú képszerkesztés milyen fontos^ része Barcsay festészeté­nek. Átmeneti megszakítások­kal egész életművén — így a kö­zelmúltban születetteken is — átvonul a minden részletében alaposan megtervezett, de azért a játékosságot sem nélkülöző kísérletezés a síkok, a színfoltok és az árnyékok ritmikus egybe­kapcsolásával. Képei, a függőleges és víz­szintes kontúrokkal körülvett Deák Mór a Szerelő-Szerelő Aznap reggel is nagyon rosszul ébredtem, mint a pá­lyaudvarokon mindig. Előző nap megint nem sikerült ta­lálkoznom senkivel, akinél meghúzhattam volna ma­gam; jegyet váltottam hát valami közeli állomásig — talán Gárdony lehetett az —, s egy felhasított váróter­mi fotelben kucorogtam. Azt hittem, megszokom majd las­san a pályaudvarok bűzpárás hajnalait, s rosszul ébredtem mégis, a szokottnál is rosz- szabbul... mintha egy víz­csap csöpögött volna elzár- hatatlanul a fejemben. Szokott reggeli csavargá­som azonban megszánt, s elé- bem vetette egy ismerősömet. Gyorsan elkunyeráltam a la­káskulcsát, hogy legalább mosakodni tudjak; de persze nem volt víz. Gondolhattam volna, amilyen az én szeren­csém — csöpp-csöpp, felelte az agyamban csöpögő csap­nak az a kölcsönkért. Ma­gam elé húztam a telefont, s feltárcsáztam a Szerelő- Központot. Ma már tudom, hogy vala­hol mellécsúszhatott az uj­jam: akkor nem figyeltem rá különösebben. Hányszor, de hányszor próbáltam azóta is ugyanúgy feltárcsázni! Sokáig csend volt a vonal­ban, csak kicsi egerek kapa­rásztak meg cincogtak fá­radhatatlanul; aztán a legna­gyobb egér hosszan felvisí­tott, egyszer, kétszer, három­szor — és felvették a kagy­lót: — Halló! Tessék paran­csolni — szólt bele kellemes hangján valaki. — Csöpög a csap — mondtam, s örülök, hogy senki nem látott, mert az alsó ajkam úgy lefittyedt, mint gyerekkorom pityergései előtt. — Értem — nyugtatott meg a vonal másik vége —, cím? Kirohantam a ház elé, megnézni a címet. — Tíz percen belül ott le­szek — ígérte a hang. És ott volt! — Csöpög a csap — mondtam neki ismét, és be­szívtam az alsó ajakamat. — Igen — bólogatott, mint aki mindent tud. — Mit lehetne tenni? A Szerelő szemügyre vett. — Pihenjen le, majd meg­csinálom. Lefeküdtem, várva a für­dőszobából a vízzubogást. Aztán elszenderülhettem, mert a Szerelő hangja emelt ki bódulatomból: — Na, ez kész — gyújtott rá mosolyogva. — Más kí­vánság? — Egy pillanat — mond­tam, mert éreztem, hogy vers mosódik ki a gondolat-csöp- pekből —, pillanat, ne hara­gudjon — s már nem figyel­tem rá. — Mindig mondtam, hogy aranymosás a versírás — jegyzete meg a Szerelő, cin­kosan hunyorítva. — Hogyan?... lepődtem meg — ... maga ...? — A Szerelő ahol tud, se­gít — emeli fel a mutatóujját —, de ahogy elnézem, ráfér magára a kollégám segítsége is. A kolléga Közérzet-Szere­lő volt, és nagyon vidám. — Az én nevem Edvin, se­gítek a kedvin — nyújtott ke­zet. Ezt én találtam ki. Hal­lotta már? — Nem — vallottam be. És nem sértődött meg! No, így lettem boldog. Telefonálhatok? — kérdezte Edvin, amikor vég­zett; s hívott még néhány sze­relőt. Az események követhe­tetlenné gyorsultak: ki figyel minden kis részletre, ha jó! érzi magát? Jött egy Albér­let-Szerelő, egy Munkahely- Szerelő, egy Barát-Szerelő, és egy Szerető-Szerelő, aztán egy Apa-Szerelő, egy Anya- Szerelő, aztán egy Tehetség- Szerelő. Aztán az ismerő­söm. — Na, sikerült lezuha­nyoznod? — kérdezte. Úgy megszorongattam a kezét, hogy belejajdult. — Köszönöm, köszönöm — kiáltoztam, és elviharzot- tam az albérletembe. — Na milyen? — kérdezte az Albérlet-Szerelő. Úgy megölelgettem, hogy csontja ropogott belé. — Köszönöm, köszönöm — kiáltoztam, és elviharzot- tam a munkahelyemre. — Na, hogy tetszik? — kérdezte a Munkahely- Szerelő. Az alsó ajkam megint le­fittyedt, úgyhogy gyorsan egy csókot cuppantottam a kezére: — Köszönöm, köszönöm (Folyt, a köv. oldalon) #

Next

/
Oldalképek
Tartalom