Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-27 / 73. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. március 27. AZ OTTHONBAN VOLT AZ ELSŐ NYILVÁNOS VETÍTÉS ecskeméten 1 ' • -I 1 . •• -»—v r • i t r + r t L“ 'ír Film a dunapataji David családról NÉPZENE ÉS NÉPTÁNC: TISZTA FORRÁSBÓL A Kecskeméti Tavaszi Napok műsorainak sorá­ban rangos helyet érdemelt ki szű­kebb hazánk népdalköreinek, néptánc­együtteseinek Tiszta forrás című össze­állítása. Ilyen gálát ritkán lát az ember. Kétévente vannak ugyan minősítő ver­senyek, de azokról jobb, ha most nem ejtünk szót, hiszen olyankor a színház­terem még félig sem szokott megtel­ni... Hétfőn este viszont jóval több nézőt vonzott a Bács-Kiskun megye színeit, gazdag folklóranyagát felsora­koztató program. Öröm volt nézni, hallgatni a tehetsé­ges amatőr csoportokat. Szívem szerint nem is nevezném őket amatőröknek. Azokat a fiatalokat és idősebbeket (és legidősebbeket!), akik az éneklést, a táncolást éltető elemüknek tartják. Ezüst lajtorja Mert manapság inkább gyógyszereken él az ember, minthogy a dal nyújtson számára nyugalmat, az ének, a tánc öröme jelentsen ünnepet. S az út pedig vezessen fel a nem látható égi lajtorjá­ra ... Ezt az utóbbi hasonlatot az est házi­gazdájától, a szép hangú Budai Ilona népdalénekestől kölcsönöztem. 'És Kecskeméten néhány fokra feljutottak a folklórműsor szereplői és szemlélői. Mintha csak az égi lajtorját jelképezte volna a puritán színpadi díszlet, az „ég­ből” lecsüngő ezüst drótszál, amin az előző este még virágkosár lógott. Lám, egy műsorral később predig véletlenül „lajtorja” lett belőle. • A Csátaljai Székely Népdalkor. (Tóth Sándor felvételei) • Fiatalok, szépek, tehetsé­gesek: a bajai diákegyesület tán­cosai. Bajban vagyok, amikor a produkci­ókat kell méltatni, ugyanis valamennyi műsorszám és valamennyi résztvevő megérdemelné, hogy megemlítsem ne­vüket vagy legalább a csoport nevét leírjam. Sajnos, ettől el kell tekintenem, hiszen a hely szűkös. A Hegedűs együt­tes — több alkalommal kísérőként is szerepelt — és a Régi Zene együttes „kedvcsinálója”, meglepetése az Unga- resca közös előadása volt. Hasonlóan forró pillanatokat okozott az est folya­mán a Kecskemét Néptáncegyüttes, a tiszakécskei Tisza '83 citerazenekar (Liszt II. magyar rapszódiájának fel­dolgozásával!), a bajai Csitaonica Délszláv Népiegyüttes, a tízéves Kiskő­rösi Szlovák és a Csátaljai Székely Nép­dalkor. Ha már az emlékezetes percek előidézőit sorolom, hadd emeljem ki a fegyelmezett és tehetséges fiatalokból álló bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskola és Diákegyesület Táncegyütte­sét, akik ismételten „berobbantak” Kecskeméten. (Két évvel ezelőtt „star­toltak” — óriási szakmai meglepetés­sel.) Sokak számára az est fénypontja az öregcsertöiek lakodalmas produkci­ója (Szép a rozmaringszál) volt. A szó­lótáncosok között két fiatal tehetséget ismerhettünk meg az uszódi Borsos Já­nos és Szabó Krisztina személyében. A végén hadd éljek egy javaslattal. Jó lenne, ha hasonló, „egy kis hazait” tálaló estekre évente többször is jegyet válthatna a közönség, hiszen a forrás nem apadt még ki... Borzák Tibor ' ecskeméten . az Otthon moziban kíván­csian, elfogódottan figyelte a napok­ban a közönség ifj. Schiffer Pál nyilvá­nosság előtt először vetített filmjét, melynek főszereplője a Dunapatajon élő Dávid család. Ifj. Schiffer Pál, Balázs Béla-díjas rendező több jelentős produkcióval mutatkozott már be (Fekete vonat, Mit csinálnak a cigánygyerekek, Faluszéli házak, Cséplő Gyuri, A pártfogolt, Nyugodjak békében, Földi paradicsom, Kovbojok). Ezeknek, a többségükben nem1 mozifilmeknek a közélete bizo­nyítja, hogy nemcsak elkészítésüknek van „éppen most” pillanata, hanem az irántuk való érdeklődésünknek is. Ben­nük kristályosodott ki ifj. Schiffer Pál sajátos alkotói módszere, melyet „szi­tuációs dokumentumfilmnek” nevez. /— A film forgatásakor azzal a mód­szerrel dolgoztunk, amellyel a Cséplő Gyuri és A pártfogolt című filmjeink készültek. Ezeket később „nem fikciós játékfilmnek” vagy „szituációs doku­mentumfilmnek” keresztelték. Meg­próbáltunk azonban továbblépni ezen az úton; elszakadni a tematikus kiindu­lástól, még inkább koncentrálni az em­beri drámákra, ötvözni a tragikus és komikus elemeket — mondja a rende­ző. A szakma és a közönség körében mostanában egyre nagyobb elismerést KONYYKSPOI ( A margón „Nálam alig fiatalabb állampolgár­társaim, a csövesek sorsa és jövőtlensé- gük, mint a vízbe dobott kavics köröcs- kéi, gyűrűzik szét előttem, s a mélybe ránt. Egyre bonyolultabb, vigasztala­nabb összefüggésrendszerekkel szembe­sít, amelyek bizonytalanná teszik életem eddig szilárdnak vélt világnézetét, nor­máit, a továbblépésről alkotott elképze­léseimet" — írja Kőbányai János A margón című új könyvében. A periférián, a társadalom szélén élők hétköznapjait, életútjait, vágyait és szenvedéseit, örömeit és kiúttalansá­gát tárja elénk kötetében a szerző. Kik ők és hogyan kerültek ide? Van-e jövő­J nő Krakkóban lakik, a férfi /I Varsóban. A férfi szomba- / 1 ton táviratozik: „ Vasárnap érkezem. Szeretlek, Staszek". Vasárnap megérkezik, a nő nincs a pályaudvaron. A lakásán sem ta­lálja. Sehol semmilyen üzenet vagy értesítés. Kétségbeesetten tér vissza Varsóba. Ott egy ideig súlyos belső küzdelmet folytat önmagával, majd ezt a táviratot küldi el: „Mindennek vége. Stanislaw". A nő csütörtökön kapja meg a szombaton feladott táviratot. Ellenőrzi a dátumot, kétségbeesik a félreértés miatt, Varsóba utazik, ahol megmagyarázza, hogy nem ér­kezett meg hozzá idejében a távirat. Ezután kibékülnek. Miután a nő hazatér Krakkóba, Posta és szerelem megkapja a másik táviratot, amely szintén néhány napig utazott: „Min­dennek vége. Stanislaw". Hirtelen felindulásában ezt táv- iratozza vissza: „Örökre búcsúzom. Halina". Eközben a férfi újra feladott neki egy táviratot: „Vasárnap érkezem. Szeretlek. Staszek". 4 férfi meg is érkezik vasárnap, de a nő nincs a pályaudvaron. A laká­sán sem találja. Visszatér Varsóba. Küzd önmagával, majd ezt a távira­tot küldi a nőnek: „Mindennek vége. Stanislaw". A nő csütörtökön kapja meg a táviratot, amelyet a férfi szombaton feladott: „ Vasárnap érkezem" stb. A félreértés miatt kétségbeesve utazik Varsóba, de a férfi, aki köz­ben már megkapta a táviratot: „Örökre búcsúzom. Halina", azt hitte, ez a válasz arra a táviratra, hogy „Vasárnap érkezem" stb., nem tudta, hogy ez valójában még arra a táviratra válasz, hogy „Mindennek vége" stb. A kimagyarázkodás után azonban kibékülnek. Am, amikor a nő visszatér Krak­kóba, megkapja ezt a táviratot: „Mindennek vége", amire válaszul ismét azt táviratozza, hogy „Búcsú­zom örökre" stb. Eközben a férfi újra feladott egy táviratot: „Vasárnap érkezem" stb., valóban meg is érkezik vasárnap, de . . . stb. És ez így ment volna a végtelensé­gig tovább, amíg a boldogtalan sze­relmespár végleg el nem vált volna egymástól. Am, szerencsére a leg­utolsó áremelés után a táviratok kezdtek gyorsabban utazni, igazi távirati sebességgel, így teljesítik feladatukat, és talán elvezetik hő­seinket a happy endig. Stefánia Grodzienska (Ford.: Lipcseyné Bánfalvi Júlia) arató rendezőt sokan üdvözölhetik me­gyénkben is ismerősként (több ankéton személyesen is találkozhattak vele a né­zők), azt azonban idáig bizonyosan ke­vesen tudták, hogy nem csak ankéto­kon járt itt, éveken keresztül forgatott is. A dokumentumfilm első részének eseményei nagy, az első világháború éveitől a hatvanas évekig nyúló időin­tervallumot ölelnek föl; az idős szülők, Dávid József és felesége beszélnek az eltelt évtizedek mindennapi küzdelmei­ről, s közben bemutatkoznak a család többi tagjai is. A második rész a legidő­sebb fiú, Dávid József és annak József nevű fia életét követi nyomon. A har­madik részben Dávid Jánost, a második fiút és családját ismerjük meg. A ne­gyedik rész ismét a teljes családra össz­pontosít. A rendező beszélgetésünk során rö­viden így jellemezte új filmjét. — A Dávid család című produkció az 1981-ben elkezdett, A paraszti élet változásai című filmdokumentációs programból nőtt ki. A legelső anyag az egyik dunapataji Dávid unoka esküvő­je volt. Abból indultunk ki, hogy egy átlagos község átlagos családját válasz- szűk ki, de a négy év folyamán, miköz­ben követtük az események alakulását, izgalmas családregény kerekedett belő­jük, vagy csak a jövőtlenségből élnek? A három nagy fejezetre tagolódó könyv nagyobb része ezekre a kérdé­sekre keres választ. Kőbányai eredeti foglalkozása jo­gász. Ném csoda hát, hogy könyvének első részében a törvényalkotók és -vég­rehajtók, a jogászok és ügyvédek hét­köznapjaival és ünnepnapjaival foglal­kozik. Ők azok, akik érvényesítik a rájuk bízott népakaratot. „A jognak asztalánál” — ahová Petőfi mindenkit egyenlőnek képzelt —, vannak felszol­gálók, üresen maradt székek és meg nem hívott vendégek. Kőbányai János hívatlan vendége volt a százötvenedik budapesti jogászbálnak. Kívülről és fö­lülről látta és érezte az Intercontinental tükrös termeinek fényét, csillogását, hallotta a pezsgős poharak koccanását. A bársony, a plüss, a fény és az arany mögött azonban leplezhetetlenül ott kuncog az üresség, a póz és a máz. Fölemelkedik a cigányzenésznek intő- csettintő kéz, melyen súlyos arany pe­csétgyűrű hivalkodik... A könyv egyik fejezetében, mely a Sírkő Gyalog József esztergályosnak cí­met viseli, ugyanezek a kezek több ezer oldalas aktákat tudnak összeírni, csak azért, hogy egy-kétezer forintot lefa­ragjanak egy üzemi balesetet szenve­dett munkás temetési költségeiből, me­lyet özvegye kérvényezett. — Az eleset­tek, az ilyen-olyan érdekeknek kiszol­gáltatottak, a szélmalomharcba belefá­radtak gyerekei közül vajon hányán válnak csövessé? Margó-blues, írja Kőbányai, és meg­szólaltatja Mártát, Csöpit, Franciát, Palit és Lacit. Megismerjük életfilozófi­ájukat, melynek lényege egy korlátlan szabadságvágy, melyben benne van a perspektívátlanság, az egyik napról a másikra való élet, a csavargás, a beat- és rockkoncert, a balatoni kirándulá­le. A Dávid család reprezentálja Duna- patajnak és az egész vidéknek egy kö­zépparaszti családtípusát, tagjainak többsége — a kilenc gyerek közül nyolc, és az unokák többsége ma is — a községben él. A család történeté­ben elsősorban az volt izgalmas szá­munkra, hogy egyrészt megtestesül benne a hagyományos magyar paraszti életformához való ragaszkodás, a föld iránti szeretet, a több lábon álló gazda­sághoz és a szülőfaluhoz való kötődés, hűség. Másrészt követhettük — az épp a nyolcvanas évek első felében megje­lent — új gazdálkodási forma kialaku­lását a családban. Végül is eredeti szán­dékunktól eltérően nem kísértük végig a teljes család minden tagjának sorsát, hanem kiválasztottuk a két, általunk legjellemzőbbnek vélt fiútestvér élet- stratégiájának bemutatását. A harma­dik generáció, az unokáké, még tisz­tábban mutatta a lehetséges új életfor­matípusok különbözőségét. Nem ítél­kezni akartunk, nem is véleményt mon­dani, inkább tényeket, magatartástípu­sokat fölsorakoztatni, abban a re­ményben, hogy mások is magukra is­mernek, hogy tanulságul szolgálhat Dávidék története más községekben, esetleg városokban élő családok szá­mára is. Károlyi Júlia sok, a testi-lelki szabadság, s mindez töményen, munka és termelés nélkül. A zene számukra központi kategória, nemcsak életfilozófiát, de mindennapi viselkedésük keretét is adja. Jól példáz­za ezt egy életkép Francia és társai hét­köznapjaiból: „Mert az akkori fiata­loknak sokat jelentett a Beatrice. Kísér­tük őket mindenfelé. Alsógöd, Harta, Dusnok, Dunaújváros. Hartán bevittek minket a rendőrségre, mert kitekertük egy Iádnak a nyakát, meg akartuk sütni. Bement Nagy Feró az őrsre, és azt mondta, hogy addig nem játszanak, amíg ezeket a srácokat fogva tartják. Kiengedtek, pedig már köröztek ben­nünket." Vannak, akik önhibájukból sodród­tak a társadalom perifériájára, vannak, akik különböző okok miatt választot­ták ezt az életformát. Akárhogy is, mindez része létünknek és világunk­nak, a mai magyar valóságnak. „Á csövesek körébén végzéli'hHyag- gyűjtés ... tökéletesen meggyőzött: ha valakihez, akkor a csövesekhez nincs közöm. Nemcsak ruhájuk, őrjöngésük, hanem primitív, fasisztoid világnézetük miatt sem. Bármilyen konfrontációs helyzetben az ellenkező oldalon állná­nak. Félek tőlük. De a létkörülmények­hez, amelyek az elborzadásunkat kivál­tó személyiségüket kialakították, való­ban nincs közöm?... Türelmetlenségük megnyilvánulásait a társadalmi rend sem fogadja el, de megérthetné ...” — állapítja meg a szerző. Kőbányai könyve tehát inkább érté­kes tényfeltáró irodalom, mintsem szívderítő olvasmány. Társadalmunk­nak igenis szüksége van rá, hogy a ne­gatív jelenségeket is őszintén tárja fel, mert az így szerzett tanulságok szüksé­gesek ahhoz, hogy a valóságon változ­tatni tudjunk. Vujovich Andrea KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától reggel 8 órái| tart; szombaton, vasárnap es ün­nepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőt­teknek: Kecskemét, Nyíri út 38. T.: 20-488, központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambulancia. T.: 22-822. Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc. Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit a munkaszüneti napokon a kecs­keméti kórház két épületeben látják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállas, központi rendelő (T.: 220); Kunszent­miklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75). Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-340); Lakitelek: dr. Széli L. (Lakitelek, egészségház, T.: 42- 105); Izsák: dr. Tóth M. (Izsák, Kos­suth tér 6. T.: 23); Tiszaalpár: dr. Feke­te F. (Tiszaalpár, Mátyás király u. 2. T.: 44-050). BAJA: a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. T.: 11-244. Itt fogadják a bajai, bácsborsódi, bácsszentgvörgyi, bátmo- nostori, csátaljai, csávoíyi, dávodi, ér­sekcsanádi, felsőszentiváni, garai, her­cegszántói, nagybaracskai, nemesnád­udvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket. T.: 12 vagy 105. Fogászati ügyelet a város és kör­nyékének lakói részére minden szom­baton 8—12 óráig. Szakorvosi rendelő- intézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben el­látják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. T.: 62-520. Ellátják a kiskunfélegyházi, gá­tén, kunszállási, pálmonostori, petofi- szállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje hét­végeken: szombaton es vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és lászlófalvi betege­ket látják el. (T.: 41-261). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő- Csoma, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. T.: 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213- as mellék. URH-szoba: 219-es mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167), Harta, Du- napataj: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Ba­ross u. 6. T.: 84); Fájsz, Dusnok: dr. Kiss J.) Dusnok, Vörös Hadsereg u. 27. T.: 12); Hajós: dr. Pap I. (Hajós, Kos­suth u. 1. T.: 10). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet. T.: 21-011, 275-ös mel­lék. Itt látják el a balotaszállási, harka- kötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállá- si, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskun­majsa, központi rendelő (T.: 25); Já­noshalma, Kéleshalom, Borota, Rém: Jánoshalma, Központi rendelő (T.: 88); Mélykút: központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. Bartha I. (Ke- lebia, Ady E. u. 106. T.: 30). GYÓGYSZERTÁRAK---------- A péntek esti zárórától f hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: 1 Kecskemét, Szabadság tér; Baja. Tóth Kálmán tér 2.; Bácsal­más. Hősök tere 4.; Iszák, Dózsa Gy. ii. 7.; Jánoshalma. Béke u. 1/a; Kalocsa, Széchenyi-lakótelep; Kiskörös, Kos­suth u. 5.; Kiskunfélegyháza, Attila u. 1.; Kiskunmajsa, Hősök tere 3.; Kun­szentmiklós, Kálvin tér 7.; Soltvadkert, Ifjúság u. 2. Tiszakécske, Béke u. 132.; Kiskunhalas, Kossuth u. 15—19; Solt, Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLAT­KÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Temesváry I. (Kecskemét, Halasi út 34 T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­retnie: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.), Nemesnádudvar, Sü- kösd, Érsekcsanád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/a T.: 12-482), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/a T.: 45), Felsőszentiván, Csávoly, Bács- bokod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hu­nyadi u. 28. T.: 14), Bácsborsód, Ma­daras, Katymár: dr. Varga M. (Mada­ras, Hunyadi u. 1/a T.: 2), Hercegszán­tó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Varga I. (Dávod, Dózsa u. 37.) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Dobos E. (Kalocsa, Magyar u. 3. T.: 800), Tass, Szalkszentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa u. 31. T.: Kunszentmiklós: 310), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K., (Dunavecse, Bajcsy-Zs. u. 17/a), Solt, Újsolt, Duna­egyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Németh I. (Solt, Lep­ke u. 4.), Harta, Dunatetétlen, Állam­puszta: dr. Kohány S. (Harta, Védgát- sor), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás király u. 10. T.: 3), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Vén J. u. 24. T.: 11), Miske, Drágszél, Hajós, Csá­szártöltés: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12), Fájsz, Dusnok, Bátya- BAFAMI: dr. Kis Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35. T.: 20). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecs­kemét, Széchenyi tér 1—3. IV/59. T.: 24168), Kecskemét, Ballószög, Helvé­cia, Városföld: dr. Bocskov P. J. (Kecs­kemét, Törekvés Tsz. T.: 27-455), Ja­kabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26.), László- falva, Nyárlőrinc: dr. Pillér J. (László- falva, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), La­josmizse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29. T.: 99), Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Tiszasor u. 64. T.: 41-095), Kerekegyháza, Kunba­racs, Ladánybene: dr. Tóth B. (La­dánybene, Piactér u. 12. T.: 7). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös, dr, Bo­ros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10.), Ágas­egyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Bocsányi u. 4. T.: 185), Kun­szentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay T. (Kunszentmiklós, Mikulás u. I. T.: 93). Szabadszállás. Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszál­lás, Könyves K. u. 7.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvad­kert, Bocskai u. 83.), Akasztó, Csen­gőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kas- kantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent Imre u. 15.), Kecel, Imrehegy: dr. Fara­gó Gy. (Kecel, Temető u. 8.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Kiss L. (Kiskun­félegyháza, Bajcsy-Zs. u. 2. T.: 62-292), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmonosto- ra, Petőfiszállás: dr. Fekete M. (Kis­kunfélegyháza, Jókai u. 61. T.: 62-455), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Geszti M. (Kiskunmajsa, Lenin u. 12. T.: 33), Jászszentlászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 4), Bugac, Kunszállás: dr. Cső­ke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 4). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Gasztonyi Gy. (Kiskunhalas, So­mogyi B. u. 13.), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Előre Tsz. T.: 22-377), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Mészáros I. (Mélykút, Petőfi tér 16. T.: 102), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kun­baja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Máté- telke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom