Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-25 / 71. szám

1987. március 25. • PETŐFI NÉPE • 5

ORSZÁGOS KERESKEDELMI ÉS HITELBANK RT.

Fiók alakult Baján is

Mintegy kétéves előkészítő munka után 1987. január elsején Baján is megalakult az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. fiókja. A főváros, Eger és Szeged mellett e városban is megindult a kötvények adásvétele. Az OKHB Rt. egész hálózatára kiterjedő, s ezzel gyakorlatilag az egész országot átfogó kötvénypiacot szervez. Á kötvénynek mint értékpapírnak a forgalmazásába a bajai bankszerv is bekapcsolódott, és jelen van a kötvénypiacon.

A kötvények vételével és eladásával, illetve ezek bizományosi vételével és eladásával, a gazdálkodó szervezetek kötvénykibocsátásának lebonyolításával, a kötvények letéti kezelésével, kamat-, illetve törlesztőszelvények beváltásával foglalkozik. E bankműveleteket magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek részére egyaránt elvégzi.

Az értékpapírok adásvétele a hétfői napokon megadott árfolyamok figyelembevételével történik, a mindenkori árfolyamtáblázat megtalálható a banknál. Amennyiben a piaci kereslet—kínálat indokolja, a vételi árfolyamtól lefelé, az eladási árfolyamtól felfelé is eltérhet, tehát bizonyos esetekben alku tárgyát képezheti az árfolyam. A bizományba átvett, illetve átadott kötvények árfolyamát a bank az üzletféllel

Nyilvánvaló dolog, hogy nekünk autósoknak kicsit nehezünkre esik, ha csak rövid időre is, de meg kell válnunk kedvencünktől.

így történt ez lügen úrral is, aki Trabantját 1985 júliusában szervizre jelentette be. Előjegyzésbe vették, s fél év múlva már sorra is került. Miután kis kedvence 12 napig állt a szerviz udvarán, a szerelők nem tudtak vele mit kezdeni, Illgen úr kicsit ideges lett.

Személyesen kereste meg a művezetőt, aki sajnálattal tájékoztatta: csak akkor tudják autóját megjavítani, ha szerez hozzá kardántegelyt.

Illgen úr mit tehetett mást, megvásárolta a kívánt alkatrészt, és elvitte a műhelybe. Néhány nap múlva fékdobbal segítette ki a szerelőket. A meghajtómű egyik nagyon fontos alkatrészének beszerzése azonban már nagyobb bonyodalmakkal járt. Egyenesen a gyártóüzembe kellett mennie érte, mert üzletekben már nem kapott.

Ebből is láthatjuk, hogy nekünk, autósoknak bizonyos áldozatokat kell vállalnunk, még akkor is, ha az nem a mi dolgunk lenne. Képzeljék csak el, mi lenne, ha nem lenne autónk, milyen beszerzési örömökről mondhatnánk le. Az önellátás ma már minden szolgáltatás nélkülözhetetlen alkotóeleme.

Egy másik példa megmutatja nekünk, hogy a szerelőműhelyekben rövidesen

történt megállapodás alapján határozza meg. A bizományosi díj a kötvény értékének háromnegyed százalékától másfél százalékáig terjedhet. E díj megállapításánál figyelembe veszi a kötvény névértékét, valamint a vételieladási lehetőségeket is.

A bank vállalja az országban kibocsátott valamennyi kötvény esedékes kamatának és a törlesztőrészeknek a kifizetését, függetlenül attól, hogy azt hol, melyik bankban vásárolták. Ugyancsak vállalja a kötvény letéti kezelését is, így nem állhat fenn annak veszélye, hogy ellopják, vagy az valamilyen oknál fogva megsemmisül.

Vállalkozik arra is, hogy a kötvény- kibocsátások lebonyolítása során a kibocsátott értékpapírt a gazdálkodó szervezetektől megvásárolja, és azokat mint saját készletét értékesíti. Megjegyezzük: a kötvény névértéke mentes mindennemű adó és illeték alól, s ez a kötvény után járó kamatra is kiterjed. A kötvény mentes a végrehajtás, a zálogjog és magatartási jog alól is. A kötvény szabadon átruházható és örökölhető. Az eddig kibocsátott és forgalomban lévő kötvények legnagyobb része évi 11 százalékkal kamatozik. A kötvény visszafizetési ideje 5—7 év.

Marosvásárhelyiné Gergely Anna igazgató

megszűnik a nehéz fizikai munka. Azokon a munkahelyeken, ahol csak fél- munkát végeznek, ott a feltételek már ma is rendkívül kedvezőek az ilyen tervek számára.

Magdeburgban, Storkmann asszony Wartburgját időszakos ellenőrzésre vitte a helyi műhelybe. Megfelelő várakozási idő után elhozhatta kocsiját, sőt még egy nagyon bensőséges hangú levelet is kapott hozzá, amelyen ez állt:

Kedves ügyfelünk!

Autóján a következő hiányosságokat állapítottuk meg, illetve kérjük, hogy a következő munkákat végeztesse el sürgősen: fékbetétcsere, váltójavítás, kuplungállítás. Önmaga biztonsága érdekében reméljük, figyelembe veszi észrevételeinket. Egyébiránt jó utat kíván a helyi szerviz „Lelkesedés" szocialista brigádja.

A szerelők igazi minőségi munkát végeztek anélkül, hogy egyetlen ujjal is hozzáértek volna az autóhoz. így a legjobb úton haladtak afelé, hogy nemcsak a nehéz fizikai munka szűnjön meg a műhelyben, hanem maga a munka is.

Egy ugyanis világos: ilyen fél-, illetve negyedmunkavégzésnek egy szép napon semmilyen köze nem lesz a tényleges, alkotó, értékteremtő munkához.

Hartmut Berlin Fordította: Szabó Béla

FEL VONO-HAJTÓ MÜVEK EXPORTRA

• A Ganz-MA VÁG Mozdony-, Vagon ős Gépgyár zalaegerszegi gyárában 4 és 6 személyes felvonókhoz korszerű hajtóműveket gyártanak. Az ebben az évben elkészítendő négyszáz felvonó-hajtóműből százat külföldön értékesítenek.

Autótulajdonosok kálváriája

VESZTESÉG, ALAPHIÁNY, TARTOZÁSOK

Kialszik-e a Pásztortűz?

Durva hangnem — erőszakos tagtoborzás

Ez hát a PM megyei vezetőjének véleménye. De nézzük meg, hogyan vélekedik egy bugaci dolgozó. Szerinte miért került ilyen helyzetbe a Pásztortűz kisszövetkezet. Guth Ottóné 1985 szeptemberétől tagja a szövetkezetnek. Műszakvezetőként közvetlen kapcsolata volt a vezetőkkel, s jól ismeri az üzemben, a szalag mellett történteket is.

— Elsősorban Feri bácsi (Szolnoki Ferenc) összeférhetetlensége miatt mentek el a emberek — vélekedik Guth Ottóné. — Lejött az üzembe, s kiabált, durván beszélt a dolgozókkal. Talán én sem lennék már itt, ha mindent a szívemre vettem volna. De nem minden ember hajlandó eltűrni a durva beszédet. Egyébként már nyugdíjba vonult Feri bácsi, de még most is mindenbe beleszól. Egyre rosszabb a helyzet. Engem is csak az tart itt, hogy azt hallottam, hamarosan beköltözik az üzem Kecskemétre.

— Azt mondják, most is beleszólok mindenbe? — kérdi Szolnoki Ferenc, amikor ismertetem vele a Guthnétól hallottakat. — Azt hiszem, ez így nem igaz. Inkább úgy mondanám, nem bírom megállni szó nélkül, ha látok valami rendellenességet az üzemben. Szólnom kell, hiába vagyok nyugdíjas. A másik, hogy olykor-olykor odamondtám. Elismerem, nem mindenkivel beszéltem a legfinomabban. Tudom, hogy nagyon szigorú voltam, de azt is tudom, hogy tiszteltek az emberek.

Tóth Istvánná, aki 1986 júniusában ment el a Pásztortüz kisszövetkezettől, másképp látja a dolgokat:

— Olyannyira csúnyán beszélt, hogy még az ember hozzátartozóit is belekeverte a káromkodásba — mondja, még most is felháborodva, Tóthné. — De volt itt más probléma is! Már néhány hónapja ott dolgoztam, amikor észrevettem, hogy rendszeresen, havonta levonnak háromszáz forintot a fizetésemből. Nem csak én jártam így, hát egyszer megkérdeztük Feri bácsit, milyen jogon teszik ezt. Erre azt válaszolta, hogy a tagsági díjat gyűjtik be tőlünk részletekben. Mi felháborodva tiltakoztunk, hogy nem akarunk tagok lenni. Ő azt mondta, meg kell lennie a szükséges taglétszámnak, mert anélkül nem mehet a szövetkezed Aztán már nem sokáig maradtam. Átmentem a bugaci Aranykalász Szakszövetkezetbe dolgozni, s kértem, adják ki a levont pénzeket — összesen háromezer forintot. Erre az volt a válasz, hogy akkor kapom meg, ha nem lesz veszteséges a Pásztortűz. így állunk most. És én úgy érzem, a pénzem odavan, pedig éppen építkezem, és higgye el, szükség van itt minden fillérre!

Lehet-e újrakezdeni?

A Pásztortüz Élelmiszeripari Kisszövetkezet ökölvívónyelven padlón van. Fel lehet-e innen állni? Lehet-e újrakezdeni? Erről kérdezem Nagy Pétert, aki 1986. június 16. óta áll a szövetkezet élén.

— Kilábalni ebből a nehéz pénzügyi helyzetből csak központi támogatással tudunk — mondja az elnök. — Ha ezt megkapjuk, április közepétől Kecskeméten, a Napsugár utcában új helyre költözünk. Itt magasabb színvonalon, fejlettebb technológiával, fiatal, bizonyítani akaró szakembergárdával képesek leszünk felállni a padlóról. Ehhez biztosítékot nyújt a mar meglévő 31,5 millió forintos rendelésállományunk. Emellett rendelkezünk még erre az évre 40—50 milliós kapacitással, aminek,a lekötésére tárgyalásokat folytatunk. Új helyünkön, a Reszelőgyár szomszédságában lehetőségünk nyílik bérraktározási és kiszerelési tevékenység folytatására is. Hagyományos, jól bevált termékünkből, az ecetes, reszelt tormából idén várhatóan ötszáz tonnányit tudunk értékesíteni. Ennek árbevétele 33 millió forintot tesz ki. Ha tehát megkapjuk a kért húszmilliós kölcsönt, egyenesbe kerülünk.

Kialszik-e a Pásztortűz? Egyelőre nem tudni. Mindenesetre az eddigi tevékenysége nem kevés tanulsággal szolgál Gaál Béla

• ( ímké/ik a Fenség-S vegyessalátával töltött üvegeket.

hantjának pedig elvágták a fékcsöveit! Kaptam egy névtelen levelet is, amiben ez állt: „Szolnoki, kiválasztottad-e már magadnak azt a fát, amelyikre felkötöd magad? Amennyiben nem akasztod fel magad, úgyis börtönbe kerülsz!” Mondja uram, lehet ilyen körülmények között dolgozni? Az elnököm itthagyott, s én 1984. december 28-án elvállaltam az elnöki tisztet. Még alig kezdődött meg az új esztendő, amikor 1985. január 10-én már meg is érkeztek a népi ellenőrök, majd a Pénzügyminisztérium megyei revizorai. Meggyőződésem, hogy a vezetőjük, Sándor Miklós tönkre akar tenni. Tudomásomra jutott, hogy kijelentette: én egy gazember vagyok, akit hamarosan börtönbe csukát. Ezek után feljelentettem, mert a vizsgálatait személyem elleninek, elfogultnak tartom.

A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósaga Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának vezetője, Sándor Miklós fejcsóválva hallgatja a vádakat. Lassan negyvenedik éve áll pénzügyi szolgálatban, a PM megyei igazgatóságát 15 esztendeje vezeti, de ilyen kellemetlen, érthetetlen üggyel még nem találkozott.

— Évente mintegy hétszáz ellenőrzést tartunk a megye gazdálkodó szerveinél — mondja. — Ez a feladatunk. Kétévenként valamennyi vállalat, szövetkezet munkáját át kell vizsgálnunk az állami ellenőrzésről szóló jogszabály alapján. Ezek az ellenőrzések tehát egyáltalán nem ötletszerűek, s főleg nem személyre szólóak! Ezért is érthetetlenek számomra Szolnoki Ferenc vádjai. Amikor megkezdtük náluk az első vizsgálatot, én még nem is ismertem őt. Miért akartam volna ártani neki? A revízió azonban olyan pénzügyi szabálytalanságokat fedett fel, amelyek felett nem hunyhattunk szemet.

Adóhátralék-e a 892 ezer forint?

Nagy halom jegyzőkönyvet tesz az asztalra. Valamennyi a Pásztortűz kisszövetkezettel kapcsolatos. Az egyik arról tudósít, hogy a szövetkezet 1984- ben beleltározta befejezetlen termelését, s ezzel 4,5 millióval — szabálytalanul — megnövelte mérlegeredmenyét. Ám Szolnoki Ferenc saját számláján ugyancsak jelentős tartozások vannak. A papírok tanúsága szerint részére 1984-ben 1 millió 541 ezer 588 forintot számolt el a kisszövetkezet. Kérték a revizorok, hogy hitelt érdemlően igazolja, milyen tényleges költségei merültek fel. Ám ő csak a villanyszámlákat tudta bemutatni. Ennek figyelembevételével az igazgatóság 810 ezer 996 forint adóösszeget állapított meg, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy Szolnoki nem fizette ki az erre járó 81 ezer forintnyi községfejlesztési adót sem. Összesen tehát a bérleti díj és a költségtérítés együttes összege (több mint kétmillió forint) után 892 ezer forintnyi adóhiányt állapítottak meg Szolnoki Ferenc terhére. A döntést Szolnoki megfellebbezte, majd a másodfokú döntés ellen is felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.

— A kérelem alapján a Pénzügyminisztérium becslési eljárást rendelt el

— emlékezik a történtekre Sándor Miklós. — Az egyik szakértő a Vízügytől, a másik a MAGÉV-től érkezett. Ők ugyancsak furcsa dolgokat tártak fel. Különösen a vízfelhasználásra vonatkozó megállapítások voltak döbbenetesek, amelyekből kiderült, hogy Szolnoki Ferenc 11 forint 10 fillért számolt fel köbméterenként. Ilyen összeget vezetékes ipari vízért lehet elszámolni. Ő pedig csőkútból biztosította a vizet a termeléshez.

Idézzük itt most a szakértő megállapításait, amelyek az 1984-es esztendőre érvényesek: „az ivóvízre vonatkozó 999 ezer forint önköltsége jogtalan, megalapozatlan. A tényleges önköltség éves szinten mintegy háromezerkétszáz forintot tesz ki”.

— Azt hiszem, a számok magukért beszélnek — mondja Sándor Miklós.

— Én nem akarok kikészíteni senkit, de aki szabálytalanságot követ el, annak felelnie kell tettéért. Az pedig nem személyeskedés, ha érvényt akarunk szerezni a törvény előírásainak.

(Az adóhátralékkal kapcsolatos vizsgálatok mée tartanak.)

1987. március 10. Már több mint tíz perccel elmúlt délután egy óra, mégsem kezdődhet el a Pásztortüz Élelmiszer- ipari Kisszövetkezet közgyűlése. Á meghívón tizenhárom órát tüntettek fel a szervezők a kezdés időpontjául, ám a bugaci üzem csomagolóhelyiségében még mindig várni kell néhány szövetkezeti tagra, mert nélkülük nem lehet határozatképes e fórum. Nagy Péter, az elnök érthetően ideges. Kéri az ajtó közelében állókat, nézzenek ki az udvarra, nem cselleng-e ott is néhány ember. Végezetül nagy nehezen csak összejön a szükséges taglétszám. Csupán ennyire érdekli az itt dolgozókat saját munkahelyük jelene, s főleg jövője? Mert a közgyűlésén a legfontosabb kérdés: megmarad-e egyáltalán a kisz- szövetkezet? Súlyos kérdés ez, de cseppet sem meglepő, ha idézünk néhány adatot az elnöki beszámolóból. Eszerint a Pásztortűznek négymillió forintot meghaladó alaphiánya, 727 ezer forint vesztesége és több mint 20 millió forint tartozása van. Miként juthatott ilyen válságos helyzetbe ez a néhány éve olyan ígéretesen induló vállalkozás?

A Fenség-S karrierje

Bár néhány napja nyugdíjba vonult, mégis először Szolnoki Ferencet kérdezem a kezdetekről. Neki ugyanis döntő szerepe volt az üzem létrehozásában. A későbbiekben pedig üzemvezetői, elnökhelyettesi, majd elnöki tisztet töltött be.

— A létesítmény, a gépek, a berendezések saját tulajdonomat képezik — világosít fel Szolnoki Ferenc, majd magyarázatképpen hozzáfűzi: — Volt ugyanis egy kis megtakarított pénzem és örököltem is. Ennek a pénznek a nagy részét fordítottam az üzem létrehozására. Ha éh ezt a pár milliómat betettem volna kamatra, vagy kötvényekbe fektetem, kényelmesen megélhettem volna. De létrehoztam az üzemet, mert hasznosítani szerettem volna az élelmiszeriparban szerzett tapasztalataimat, szakmai tudásomat. Élőször a félegyházi Primőr kisszövetkezetnek dolgoztunk másfél évig, de úgy láttuk, mostohán kezelnek bennünket. Ezért 1983 decemberében 27 taggal itt, Buga- con létrehoztuk az önálló kisszövetkezetet. Termékeink, a „Fenség-S” tormák, savanyúságok hamar közkedveltté váltak országszerte. Igen biztatóan indultunk, 1984 első hónapjában ki- lenc-milliós termelést tudtunk produkálni.

Vajon hogyan fogadta az új kisszövetkezetet a helyi tanács?

— Örültünk az új munkalehetőségnek — emlékezik Endre Imre, a bugaci tanács elnöke. — Úgy ítéltük meg, kedvező, hogy bővülnek a bugaci és a környékbeli emberek lehetősegei. Tudtuk, hogy a kisszövetkezet termekei keresettek a boltokban. Épp ezért azt gondoltuk, hogy hosszú tavon képesek lesznek kenyeret biztosítani az ott dolgozók számára.

A légvárak sokba kerülnek

A bugaci Pásztortűz tehát dinamikus fejlődésnek indult. Nőtt a taglétszámuk, bővült tevékenységük. Az élelmiszeripar mellett faipari, belkereskedelmi, építőipari, vendéglátói, vasmegmunkáló majd autószerviz-tevékenységbe fogtak. Ezek mellett még játéktermek működtetését is tervbe vették a fővárosban. Időközben az irodájuk átköltözött Kecskemétre, s egyre nagyobb területen szóródtak szét a kisszövetkezet különféle egységei.

— Bizony, ez az időszak mar nyugtalanított bennünket — magyarázza dr. Gönczöl Imréné, a községi tanács titkára. — A korábbi évi 40 milliós termelési értékkel szemben 80—100 millió forintot céloztak meg, s ez már irreális volt. Kértük is őket, hogy inkább tervezzenek 50 milliós árbevételt, de azt termeljék is meg. Kezdtük félteni az emberek munkahelyét, hiszen ekkor már csaknem 80 bugaci kapott itt munkalehetőséget. Elmondtuk Szolnoki Ferencnek aggályainkat, de ő nem hallgatott ránk. Figyelmeztettük, hogy e légvárak a későbbiekben még sokba kerülhetnek. Tudtuk, hogy elképzeléseivel a fellegekben jár. Mégsem tehettünk mást, mert ekkorra már Kecskemétre került át a központjuk.

• A bogáéi üzem külső

képe; már csak néhány napig dolgozik itt a Pásztortűz kisszövetkezet.

— Most is azt mondom, hogy nem építettem légvárakat — tiltakozik Szol- < noki Ferenc. — Mert miféle vezető az, aki nem törekszik egyre többre és többre?

Ez hangzatos érv, az elmaradó eredmények azonban alaposan megkérdőjelezték a tevékenységi körök bővítésének helyességét. Talán ennek „köszönhető”, hogy lassan megindult egy munkaerő-erózió. Főleg a tagok szama lett kevesebb. A vezető posztokon is sűrűn történtek változások. Mendemondák, pletykák keltek szárnyra. Jó párszor a törvényesség kereteit is áthágták.

Áthágott szabályok — növekvő aktacsomók

A Kecskeméti Városi Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályán sem ismeretlen a Pásztortűz kisszövetkezet neve. Bár mindössze négy éve működik önállóan, máris legalább öt- kilónyi akta gyűlt össze róla. Dr. Agud Károly osztályvezető rutinos kézzel kutat a papírok között. Nem kell sokáig keresgélnie. Látszik, sűrűn forgatja a bugaciak dossziéját.

— Valóban alaposan ismertem őket — mondja az osztályvezető —, sajnos sok jót nem mondhatok róluk. Nem egy esetben kint voltam, mint az állami törvényességi felügyeleti szerv képviselője közgyűléseiken és fel is szólaltam. Egy alkalommal például fel kellett hívnom a tagság figyelmét arra, hogy jól gondolják meg, mire szavaznak. Feltűnt ugyanis, hogy bár vezetőjük. Szolnoki Ferenc elképzelései nem reálisak, mégis bólogatnak valamennyi javaslatára, és meg is szavazzák. Láttam, hogy a tagok nincsenek tisztában saját helyzetükkel, mert egyszerűen nem tájékoztatták őket. Ezért ott a helyszínen megpróbáltam elmagyarázni, hogy a tagok anyagilag is felelősek a kisszövetkezet helyzetéért.

De más alkalommal is csorbát szenvedett a törvényesség. Az osztályvezető ennek illusztrálására az 1985. november 15-én történteket idézi fel:

— Szolnoki Ferenc ez alkalommal rosszul érezte magát és kórházba vitték. Ekkor írásban felhatalmazta a nemrégiben odakerült főkönyvelőt, hogy távollétében ő lássa el az elnöki teendőket. Ezzel megsértették az alapszabályt, hiszen a kisszövetkezetnek ekkor volt egy választott elnökhelyettese, aki ilyen esetben az elnök helyébe lép. Közbe kellett tehát avatkoznunk, hogy érvényt szerezzünk a törvényességnek.

Rágalmak, feljelentések

Pár ilyen kihágásból még nem lett volna nagyobb baj, ám akadtak komolyabbak is. Emellett a termelésben is egyre több gond adódott.

— Nem csoda ez — érvel Szolnoki Ferenc szenvedélyesen — kívülről lehetetlenné tették a termelést. Napról napra egymásnak adták a kilincset a különböző ellenőrök. Rá kellett jönnöm, hogy ki akarnak nyírni engem és a szövetkezetét is. Ráadásul az akkori elnököm, akivel korábban jól kijöttem, hirtelen szembe fordult velem. Ellenem uszította a dolgozókat. Szörnyű időszak következett. Valaki félig kicsavarta a kocsim bal első kerekének a csavarjait. Elmentem egy kilométert és kishíján felborultam. A feleségem Tra-