Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-24 / 70. szám

PÉCSI KESZTYŰK ÉS BŐRRUHÁK — MÓRI GYÜMÖLCSLEVEK — KÓSTOLÓ BAJÁRÓL Körkép kereskedelmi rendezvényekről NÉPMŰVÉSZEK KALÁKÁBAN — MINISKANZEN JAKABSZÁLLÁSON Hasznos és szép együtt • A Népművészeti Egyesület Bács-Kiskun Megyei Szervezet* tavaly nyáron táborozásra hívta a friss diplomás pedagógusokat. Képünkön a szövéssel ismerkedő óvónők. A Népművészeti Egyesület Bács-Kiskun Megyei Szerve­zete öt esztendővel ezelőtt jött létre. A cél azóta sem változott: a népi kultúra ha­gyományainak ápolása, illet­ve a mai környezethez, életmódhoz való igazítása. Az emlí« tett hagyományok abban az értelemben is újraélednek, hogy az egyesület tagjai messzemenőkig kiveszik részüket a társa­dalmi munkából, vagyis kalákában dolgoznak. Hol?'Az utób­bi esztendők legfontosabb eredménye, hogy Jakabszállás ta­tárában, a Worfold-dűlőben levő tanyai iskola épületében ki­alakítottak egy alkotóházat. Áldozatos munkájuk révén nyí­lik mód arra, hogy a jövőben megfelelő környezetben alkot­hassanak. -f Az országban több helyen — például Velemben, Tiszavárkony- foan — létesült hasonló népmű­vészeti műhely, ugyancsak ön­erőből. Jakabszálláson két esz­tendővel ezelőtt kezdődtek el a munkálatok, s tavaly augusztus 20-án birtokukba vehették az egyesület tagjai az alkotóházat. A felszerelés, a berendezés min- . den esztendőben bővül. Az idén arra is lesz lehetőségük, hogy megteremtsék a technikai felté­teleket. Elképzeléseik között sze­repel, hogy három-négy kisebb házat építenek. Ezek a vendé­gek, a népművészek elszálláso­lását szolgálnák, ugyanakkor be­mutatnák a Duna—Tisza közi faltechnikákat (vertfal, vályog stb.). A miniskanzen megvalósí­tásában néprajzosok segítenek, Csete György építész pedig szak- tanácsadóként vesz részt. A ter­vek hamarosan valóra válnak: a napokban értesültünk arról, hogy a Soros-alapítványból 200 ezer forintot kapott a Népművészeti Egyesület Bács-Kiskun Megyei Szervezete a jakabszállási mini- skanzen, létrehozására. A megyei szervezet mintegy 150 tagot számlál, örvendett* lenne, ha minél több fiatal je­lentkezne a népművészek közös­ségébe. A jövőben is közösen kí­vánják megvalósítani fontos jel­szavukat: hasznos és szép együtt érvényesüljön, ne váljon külön e két funkció. Azt ugyancsak lé­nyegesnek tartják, hogy tovább folytatódjanak a játszótéri prog­ramok, hogy a megye települése­in esztétikus és praktikus játé­kok várják a gyerekeket a köz­tereken. Tavasztól őszig tanfo­lyamokat szerveznek játékkészí- tő és -faragó csoportoknak. Április 25-étől a kiskunfélegy­házi Szakmaközi Művelődési Ház­ban mutatkoznak be alkotásaik­kal a Bács-Kiskun megyei nép­művészek. A tárlat legjobb da­rabjai a nyíregyházi országos népművészeti pályázatra kerül­nek majd. B. T. Forgalmának növelésére él-e a kereskedelem azokkal a lehe­tőségekkel, amelyeket a Kecske­méti Tavaszi Napok kínálnak? Menet közben, a rendezvények kezdete után pár nappal rövi­den a körkép: A jó felkészülésnek és a ter­mékbemutatóknak is köszönhe­tően, a múlt hét második fele öt millió 775 ezer forint bevétel­lel zárult a Centrum Áruházban. Az értékesítés az előző időszaké­nál napi 500 ezer forinttal volt nagyobb. Ugyanekkora a forga­lom emelkedése a megyeszék­hely másik nagy áruházában, az Alföldben. Szabó Balázs igazga­tó tájékoztatása szerint a pécsi Hunor Kesztyűgyár termékeiből sokan vásároltak. Folytatásaként a tavaszi napok áruházi prog­ramjának. hétfőn egy orgonista, és egy dobos tartott zenés be­mutatót abból az alkalomból, hogy magyar és külföldi hang­szereket is bőséges választékban kínálnak. Csupán pianínóból nyolcat adtak el eddig. Miközben az Alföld már a pénteki és szombati ingyenes kozmetikai kezelésre készül Hé- lia és Fabulon testápolószerek­kel, a Dobó körúti Húsáruházból egy jóval korábbi kereskedelmi eseményről számolhatunk be. Há­rom termelő: a Bácshús, a Kecs­keméti Konzervgyár és a Móri Állami Gazdaság áruiból látott — természetesen vásárlásra is kí­nált — válogatást a tavaszi na­pok vevőközönsége. A bajai vas­tag csemegekolbász, extra ke­nőmájas, műbélbe töltött sonka­lapocka és zöldséges felvágott, a konzervgyár rostos gyümölcsle- vei, zellerrel és bazsalikommal Ízesített paradicsom-ivólevet mellett színesíti1, javítja a vá­lasztékot a móriak Mandarin, Kiwi, Maracuja gyümölcslévé és Muskotályos szőlőszörpje. Nem messze ide az Univer Áfész városközponti ABC-jében • Nagy sikere van az Alföldben a Trial hangszerkiállításának és -vá­sárának. is élénkebb a forgalom a tavaszi napok kezdete óta. Pénteken és szombaton 1,4 millió forint ér­tékű áru cserélt itt gazdát. A bevétel '150 ezer forinttal volt nagyobb, mint más hétvégeken. Élénk érdeklődés kísérte a Fúrj- tenyésztő Egyesülettel rendezett közvélemény-kutatást a fürjto- jásból készült turmixszal kap­csolatban. Az árubemutatók és -kóstolók azonban ezzel még nem értek véget. Tegnap a Kecs­keméti Sütő- és Édesipari, a Ba­romfifeldolgozó Vállalat és a Borgazdasági Kombinát termé­keiről kértek véleményt a fo­gyasztóktól. Az 5 forint 50 fil­lérrel olcsóbban kapható bolgár szilvabefőtt, a napi 7—8 ezer fo­rintos süteményforgalom, s az ABC-ben levő 9 fajta kecskemé­ti képeslap azt mutatja: több út­ja lehetséges a forgalom növe­lésének. Hasonlóképpen gondolkodtak a Szivárvány Kisáruházban is, ahol mertek vállalkozni a vasár­napi nyitva tartásra, ötven pár cipő, továbbá ingek, blúzok vés kötött áruk eladásával 70 ezer forint bevételhez jutottak. Nyit­va volt vasárnap az Univer Afész piaccsarnoki élelmiszer-áruháza is. Vezetője, Kemény László a 123 ezer forint forgalmat mintegy felmérésnek tekintette a követ­kező vasárnapi árusításhoz való fölkészülésre. Több ilyen, kezdeményező — a vasárnap»értékesítéssel is meg­próbálkozó — szakemberre len­ne szükség a kereskedelemben. Akkor talán nem maradna zárva Kecskemét három népművészeti boltja, mint ahogyan történt ez vasárnap, a tavaszi napok nyitá­nya után nem sokkal! K—1 • A Tisza-par- tl város taná­csa az idei fej­lesztési kereté­ből 18 millió forintot költ a szakorvosi rendelő építé­sének befeje­zésére. A la­kosság egész­ségügyi ellátá­sában új kor. szakot nyitó lé­tesítményt a tervek szerint október végén adják át. Mű­ködése teszi majd lehetővé Tiszakécskén a Jövő év elejétől • szabad orvos- választást, amit kísérleti jelleg­gel vezetnek be. (Tóth Sán­dor felvétele) Szerencsés város ez a Kecs­kemét! Hallom mostanában az ország minden tájára elvető­dött ismerőseimtől. Hogy miért szerencsés? Mert sok szó esik róla a sajtóban, rádióban, te­levízióban. S rendszerint va­lami esemény kapcsán, elő­nyös oldaláról — szép képek­ben is — megmutatva. Nem minden városnak, megyeszék­helynek adatott, adatik meg az ilyen előnyös ihelyzet. Bevallom, bántja a fülemet ez a kétes értékű szó, hogy szerencse, mert a vélet­lenek összejátszását helyezi előtérbe, holott mindenki tud­ja ... De hát tényleg minden­ki tudja? Gondoljuk csak meg, honnét is tudnák azt a más vidékiek„ hogy mennyi munka, hosszú ideig tartó fá­radozás előzte meg ezt a sze­rencsét”. De még idehaza sem tudhatja mindenki. Mert lassan, sajnos, a nevét is elfelejti az „egyszerű” — ez esetben a nem zenei beál­lítottságú — honpolgár, hogy nyék között működő Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet neve azóta ismertté vált az egész világon, ahol az ének­zenei nevelés fontosságát fel­ismerték. A Budapesti Tavaszi Fesz­tivál kibővülése során tehát nem véletlenül esett a válasz­tás Szentendre és Sopron mel- . lett, éppen Kecskemétre. S örülhetünk, nemcsak a város, de a megye szempontjából is, ennek a „szerencsének", mert alkalom kínálkozik az orszá­gos és nemzetközi jelentőségű események mellett egyéb ér­tékek, helyi lehetőségek meg­mutatására. Bizonyítva, hogy megfelelő szervezettséggel, ér­tékgyarapító gondoskodással, szívós munkával és összefo­gással a fővároson kívül is ki­alakulhatnak kulturális köz­pontok, színvonalas bemuta­tók megtartására alkalmas körülmények. Jóleső látvány ezekben a napokban a sok sétáló, néze­lődő helybéli mellett a kirán­dulók, köztük a külföldiek né­pes csapata, a szépen alakuló városközpontot birtokba vevő sok érdeklődő honfitárs. Ked­ves szemünknek a tanácsháza harangjátékára várók, és az udvaron bemutatott alumí­nium harangokat megszólal­tató felnőttek és gyermekek, a fényképezők, a naiv művészek múzeumának udvarán üldö- gélők, és a művelődési köz­pont lépcsőjén felfelé sietők, kiállításokra, zenei és más rendezvényekre igyekvők, mo­dem filmmontázsra emlékez­tető, nyüzsgő serege. A hosz- szú tél után a nyomasztó ké­pektől felszabadult város moz­galmassága bizakodást cső- pögtet a szívekbe. Tavaszi hangok csendül­nek, zengenek mindenfelé. A ritka zenei „csemegék” mel­lett, amelyek azért nem olcsó szórakozást jelentenek, örven­dezünk a szemet, lelket gyö­nyörködtető — és főleg min­denki számára elérhető — mű­vészeti élményeknek is. Fényes Adolf romantikus festményei­nek, Barcsay mester és Klossy Irén ritkán látott képeinek, a különféle kiállításoknak, be­mutatóknak, sportesemények­nek, a tömegeket vonzó1 úgy­nevezett kísérő rendezvények- neK. Talán mégis igaz, hogy sze­rencsések vagyunk? Csak az­tán élni is tudjunk a sokféle lehetőséggel... F. Tóth Pál ki volt például Némesszeghy Lajosné, az új éneknevelési módszer apostola. S fel kelle­ne idézni újra azoknak a ne­vét és érdemeit is, akik az S példáját követve megszállot­tan munkálkodtak az első ze­nei általánosban, majd az első középiskolai ének-zenei tago­zatú osztályban és a későbbi összevont, közös célú iskolá­ban a művelt, ieneértő ifjúság, a jövendő közönség kinevelé­sén. Immáron évtizedek óta, és ma már valóban korszerű körülmények között. Két évtizede annak is, hogy az éltető hagyományok, a nép­művészet mesterei, a névi éne­kesek, zenészek először talál­koztak ebben a városban, az egész országból és a közeli ál­lamokból is összeseregelve. És azóta is találkoznak rendsze­resen. De annak is a tizenhetedik éve lesz a nyáron, hogy az első nemzetközi Kodály-sze- mináriumra sor került Kecs­keméten. És a méltó körülmé­VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! $ MOSZKVA PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 70. szára Ára: 1,80 Ft 1987. március 24. kedd tanácskozás A Varsái Szerződés tagállamai­nak külügyminiszterei hétfőn megérkeztek Moszkvába, ahol részt vesznek a VSZ Külügymi­niszteri Bizottságának sáron kö­vetkező ülésén. A seremetyevói repülőtéren Eduard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter, az SZKP KB PB tagja fogadta a vendégeket: Pe- tar Mladenov bolgár külügymi­nisztert, a BKP KB PB tagját, Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminisztert, a CSKP KB tagját, Marian Orzechoxvski len­gyel külügyminisztert, a LEMP KB ŰB tagját, Várkonyi Péter magyar külügyminisztert, az MSZMP KB tagját, Oskar Fi­schen, az NDK külügyminiszte­rét, az NSZEP KB tagját és loan. Totu román 'külügyminisz­tert, az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának póttagját Romany Pál látogatása Kunszentmiklóson Hétfőn Kunszentaniklósra látogatott Roraány Pál. a megyei pártbi­zottság első titkára. Részt vett a programon dr. Bak István ország­gyűlési képviselő Is. A városi jogú nagyközségi pártbizottságon a ven­déget Bene János első titkár tájékoztatta a település és a térség gaz­dasági helyzetéről, kulturális életéről. Részletesen szólt az ipari üze­mek és termelőszövetkezetek elmúlt évi eredményeiről, az évindulás, a munkásgyűlések és a beszámoló taggyűlések tapasztalatairól. A tá­jékoztatón részt vett Mózes Ernő tanácselnök, aki a nagyközség fej­lesztési elgondolásait, április 4-el ünnepi felkészülését ismertette. Romány Pál ezt követően a JKözép-Magyarországi Tejipari Vállalat helyi üzemét kereste fel; ahol Nemes Nagy Ferenc igazgató számolt be munkájuk­ról. Elmondta, hogy az üzem na­ponta körülbelül 15 ezer liter •tejet dolgoz fel, elsősorban sajt­nak. Kiemelte, hogy az utóbbi években készítményeik országo­san is ismertté váltak. A fo­gyasztók kedvence a Parenyica (amelyből kéthetenként mint­egy tíz mázsát szállítanak oszt­rák exportra), a Pásztor sajt és a sajtszalámi. Termékeiket az egész ország területére szállít­ják, ám a kereskedelem keve­set rendel a megye városaiba. Ezután a megyei pártbizottság első titkára megtekintette az ál­talános művelődési központot. Ga­lambos Sándor igazgató mutat­ta be az intézményt, és beszélt a művelődési központ munkájáról. Romány Pál programja a Há­ziipari Szövetkezetben folytató­dott, ahol Horváth Lászlóné el­nök és Fórizs Jánosné alapszer­vezeti titkár adott tájékoztatást munkájukról. Kiemelték, hogy a szövetkezet dolgozóinak kéthar­mad része bedolgozó, az üzem létszáma mindössze 93 fő. Ter­melésük kétharmad részét a kon­fekciótermékek gyártása teszi ki. Nagy 'gondot fordítanak a kis- és középszériás, jó minőségű, el­sősorban választékbővítő termé­kek előállítására. Figyelemmel kísérik a fogyasztói véleménye­ket. A textilruházati termelést és értékesítést új gyártástechnológia bevezetésével, jobb minőséggel és új módszerekkel kívánják ja­vítani. A megyei pártbizottság első titkárának programja a Textil­hasznosító Vállalat helyi üzemé­ben fejeződött be. Itt Romány Pált Kóta György igazgató és Bé­kési Győző alapszervezeti titkár fogadta és tájékoztatta. Az üzem 1971 óta működik, profilja a hasz­nált textilhulladékok ipari fel­dolgozása, hasznosítása. 1975- ben korszerűsítették termékszer­kezetüket, aminek eredménye az lett, hogy az elmúlt években a nem szőtt termékek gyártásá­ra szakosodtak. 1986-ban tőkés exportra 10 millió, a szovjet pi­acra több mint 326 millió forint értékű terméket szállítottak. Az üzem vezetői ezt követően a tervekről szóltak. Kiemelték, hogy az évtized végéig termé­keik értékesítésére megfelelő piacot látnak. Az üzemlátogatást ”• követően Romány Pál munkásokkal, szo­cialista brigádvezetőkkel talál­kozott. akikkel kötetlen beszél­getést folytatott. ÉPÜL A TISZAKÉCSKEI RENDELŐ Leszerelési konferencia Több mint harminc or­szág képviselőinek részvé­telével hétfőin megnyúlt Pekingben az ázsiai és a csendes-óceáni regionális leszerelési konferencia, amely része az ENSZ le­szerelési világkampányá­nak. A megnyitó ülésen mon­dott beszédében. Van Li kí­nai miniszterelnök-helyet­tes tófejtette, a je8enle<*i generáció történelmi fel­adató és kötelessége a le­szerelés ügyének támoga­tása és előmozdítása. Je­lenleg nem beszélhetünk valódi enyhülésiről a nem­zetközi helyzetben:, és to­vábbra *s fennáll a hábo­rú veszélye. A fegyverke­zési verseny fokozódása és kiterjesztése a világűrre nem csak hattailimas erőfor­rásokat emészt fel, hanem súlyosan veszélyezteti as egész világ békéjét és biz­tonságéit is — mondotta a kínai miniszterelnök-he­lyettes.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom