Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-21 / 68. szám

VÉGET ÉRT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA

(Folytatás az 1. oldalról.)

iekmények viszonylag nagy számával függ össze az, hogy a Leg- Telsőbb Bíróság eseti döntéseivel segítette az ittas vezetés miatti cselekmények megítélését és kollégiumi állásfoglalásban összefoglalta a járművezetéstől eltiltásra vonatkozó korábbi eseti állásfoglalásait.

Egységes bírósági gyakorlat

Miként korábban is, e beszámolási időszakban is igen csekély volt és az összbűnözéshez képest százalékosan alig fejezhető ki az állam elleni bűncselekmények száma. A szóban forgó években öt kémkedési ügyet «•tárgyaltak bíróságaink, másodfokon a Legfelsőbb Bíróság. Ezek közül egy ügy országunk hátrányára felhasználható gazdasági, négy pedig katonai adatok kiszolgáltatásával volt kapcsolatos.

Dr. Szilbereky Jenő kijelentette, hogy a bíróságok büntetéskiszabási gyakorlata a beszámolás időszakában törvényes, általában egységes és egyúttal egyéniesített is volt. Fokozottan szigorú volt az ítélkezés azokban az ügyekben, amelyeknek elszapo- Todottsága ezt szükségessé tette, fgy a munkakerülő, az erőszakos, valamint a korrupciós bűncselekmények elkövetőivel, továbbá a visszaesőkkel és azokkal szemben, akik a bűncselekményt csoportosan . vagy szervezetten követték el. Ezután így folytatta:

— Büntető eljárásunk alapelvei a gyakorlatban érvényesülnek, a vádlottak korlátozás nélkül élhettek és élnek is védekezési jogukkal. Nagy súlyt helyeztünk és helyezünk arra is, hogy a büntető ügyekben az előzetes letartóztatást bíróságaink csak akkor rendeljék el, illetőleg tartsák fenn, ha annak a törvényben meghatározott feltételei valóban fennállnak. Ezután az igazságszolgáltatás egyik nagy területéről, az emberek egymás közötti pereinek tapasztalatairól szólt a miniszter.

— Ezek a perek — mondotta —- az állampolgárok alapvető életviszonyaira, személyi, családi, vagyoni jogvitáira vonatkoznak. A perek száma országosan, évente szinte változatlanul 160 ezer körül mozog. Ugyanakkor növekedett — több százezer — az úgynevezett peren kívüli eljárások száma. A perek és a peren kívüli eljárások, valamint az érdekeltek számát tekintve ezek az ügyek évente több mint 1 millió lakost érintenek. Kevés az egyezségkötéssel befejeződő ügy, így az esetek jó részében a bíróság ítélettel dönt. Foglalkozott a beszámoló

— egyebek között — az egyéni <és közösségi érdekek egyeztetésének bírói kérdésével, a különféle személyiségvédelmi, a tulajdoni — köztük az örökösödési és a közös tulajdon megszüntetésére irányuló — perek tapasztalataival.

Több a gazdasági per

A gazdálkodó szervezetek közötti jogvitákat eldöntő gazdasági bíráskodásról szólva a Legfelsőbb Bíróság elnöke elmondta, hogy az ítélkezési gyakorlat

— a jogszabályok törvényes alkalmazása során — következetesen érvényesít bizonyos alapvető gazdaságpolitikai és jogpolitikai célokat. így megkönnyíti a szerződéskötést a gazdálkodó szervezetek számára, ezzel erősíti a szerződések gazdaságszervező szerepét; a szerződésszegés

— külön is a minőségi követelmények megsértése — esetén szigorúan alkalmazza a jogkövetkezményeket; különös figyelmet fordít a fogyasztók, felhasználók, a megrendelők védelmére. A gazdasági perek száma az elmúlt években bizonyos emelkedést mutat — a korábbihoz képeit 20 százalékkal — és évi 16 ezer körül mozog.

Külön kitért az elnök arra, hogy legnagyobb arányban az úgynevezett lakásszavatossági perek száma emelkedett. Ez — mint mondotta — nem pozitív jelenség. Arra is utal, hogy a lakások árának emelkedésével nem tartott lépést azok minősége. Jelzi azonban azt is: a lakásépítéseket végző vállalatok — különösen Budapesten — nem tesznek eleget annak a kötelezettségüknek, hogy időben kijavítsák- a hibákat, ha hibásan teljesítettek.

Elmondta, hogy tisztességtelen gazdasági tevékenység miatt, a törvényi rendelkezések szerint, az erre feljogosított szervek indítványára gazdasági bírság is kiszabható. Az ilyen ügyek száma 1986-ban a Legfelsőbb Bíróság előtt 28 volt. Egyes ügyekben több millió forint bírságot szabtak ki.

— A munkaügyi ítélkezés elvi irányítása körében — folytatta dr. Szilbereky Jenő — következetes törekvésünk volt a hatékony munka biztosítása. Ezt a célt segíti elő a Legfelsőbb Bíróság által a munkafegyelemmel összefüggő ítélkezési feladatokról az elmúlt év őszén hozott irányelv is. A munkaidő jobb kihasználását, a fegyelmezett munkavégzést, végső soron a hatékonyságot «szolgálja a bírósági gyakorlatnak utat mutató irányelv, amelynek központi gondolata az, hogy a munkafegyelem megtartásának követelménye a dolgozókra és a munkáltatókra is felelősségteljes feladatokat hárít.

Ezután a bírói munkához kapcsolódó néhány személyi és szervezeti jellegű kérdésről tájékoztatta az Országgyűlést a Legfelsőbb Bíróság elnöke:

Elhúzódó eljárások

— 1983-ban tartott beszámolómban már említettem, hogy a bírósági eljárások egy része lelassult, elhúzódnak a perek; azóta a helyzet tovább romlott. A büntető ügyekben az eljárások időszerűségét mutató statisztikák képe kedvezőtlen. Megnövekedett a fél évnél, egy évnél hosz- szabb idő alatt befejezett ügyek száma. A polgári pereknél mind gyakrabban fordul elő a tárgyalások több hónap késéssel történő kitűzése és gyakori elhalasztása. Az okok sokfélék: a bíróságok munkaterhe mellett, az ügyintézési hiányosságokon kívül nemegyszer szerepel a felek rosszhiszemű magatartása, a tanúk mulasztása, a szakértői késedelmek, sőt szakértő felesleges kirendelése is, többször a jogi képviselők eljárása sem szolgálja az ügy mielőbbi befejezését. Márpedig az állampolgárok jogvitáinak, pereinek, büntető ügyeinek gyors, de egyben alapos intézése még a közhangulatot is befolyásolhatja. Ez az igazgatásinak tűnő kérdés hovatovább törvényességi problémává lesz.

— A beszámolási időszakban a társadalmi, a gazdasági, az államélet területét érintő jelentős jogszabályok léptek hatályba, a szabályozott életviszonyok egy része azonban nem teljesen kialakult, illetőleg gyors változást mutat. A jogi szabályozás többMarkója Imre és Lázár György a szünetben.

sége — erre is figyelemmel — keresetszabályozás. Egyes esetekben maga a jogszabály utal arra, hogy a részletmegoldásokat a jogalkalmazónak, illetőleg a bírósági gyakorlatnak kell kialakítania. Ilyen körülmények között szükségképpen előtérbe került a Legfelsőbb Bíróság jogértelmező, az ítélkezési gyakorlatot irányító feladata.

— Nem szeretném, ha a beszámolót hallva valakiben az a kérdés merülne fel: vajon a bíróság tévedhetetlen? A feltételezett kérdésre mégis azt válaszolom, hogy az államhatalmi szervek között a bíróságot sajátos alkotmányos helyzete, függetlensége, törvénybe foglalt szervezeti és működési elvei, a bíróság eljárásában a törvényesség jogi biztosítékai, a bírósági jogorvoslatok kiépített rendszere a legalkalmasabbá teszik az igazságszolgáltatási feladat hatékony ellátására, a valóságnak megfelelő tények, az igazság feltárására és a helyes értékítéletet kifejező igazságosság érvényesítésére. Tudni kell, hogy az első fokú ítéletek ellen az érdekelteknek csak a 20—25 százaléka fellebbezett, 75—80 százaléka elfogadta a döntést. A legfőbb ügyészhez és a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez érkezett törvényességi óvás iránti kérelmek száma a két évben nem emelkedett, és a befejezett ügyek 10 százaléka körül mozgott.

— Társadalmunkban nagy jelentőségű a bíróságok jelzése az állami, társadalmi szervekhez, az ügyekben szerzett általánosítható tapasztalatokról és a jogsértéseket előidéző okokról. Ez segíti az illetékes szerveket, nemcsak a jogsértések megszüntetésében, hanem azok megelőzésében is. A Legfelsőbb Bíróság a beszámolási időszakban is több esetben adott jelzést különböző szerveknek. A jelzésekre az érintettek intézkedtek, s erről tájékoztatást is adtak.

Végezetül a szónok hangsúlyozta:

— A Legfelsőbb Bíróság működésének és az igazságszolgáltatásnak a társadalmi hatása, a jogi eszközök alkalmazása társadalmi viszonyainkra igen jelentős, a szocializmustól idegen jelenségek kiküszöbölésében, a pozitív folyamatok erősítésében. Ehhez és az egészséges közgondolkozás és közmorál alakításához az igazságszolgáltatáson kívül azonban továbbra is szükséges más állami és társadalmi, gazdasági szervek együttes fellépése. Minderre biztosíték jogpolitikánk, az a szilárd követelmény, hogy törvényességünk a társadalom és egyén érdekét egyaránt szolgálja.

Dr. Szilbereky Jenő kérte, hogy beszámolóját az Országgyűlés fogadja el. Ezután dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész tartotta meg beszámolóját.

Beszámoló az ügyészi szervezet munkájáról

— Az ügyészi szervezet tevékenységéről, az ügyészség tapasztalatairól, a törvényesség érvényesüléséről, arról, hogy az ügyészek műként működtek közre az alkotmányos elvek megvalósításában, a közrend és közbiztonság fenntartásában, a TiszlteLt Országgyűlésnek legutóbb 1983-lban számoltam be — kezdte 'beszédét dr. Szíjártó Károly, majd elmondta:

— Azóta az ügyészi munkát is meghatározó gazdaságii, társadalmi viszonyainkban jelentős változások következtéik be. Előrehaladást értünk el a gazdaság- irányítás továbbfejlesztése, gazdaságunk szerkezetének átalakítása terén, bár még sok a tennivalónk. Növekedett a vállalatok önállósága. Űj tartalmat kapott a .gazdálkodó szervek felügyelete. Az elmúlt években a tanácsrendszer is módosult. Közelebb jutottunk a ikétfokú igazgatás teljes körű bevezetéséhez.

A pozitív irányú gazdaságii, társadalmi változások, a demokratizmus .kitelj esedése mellett •azonban — az utóbbi egy-két évben — szaporodtak a társadalomtól idegen vonások is. A negatív tendenciák és a nemkívánatos jelenségek felszámolásának alapvető feltétele az azokat létrehozó okok megszüntetése. Erre tudatosain törekedni — társadalmi előrehaladásumk érdekében — minden szervnek és minden becsülé- tes állampolgárnak kötelessége. Ügyészi munkánk során különös jelentősége volt annak, hogy a társadalmi viszonyok gyors változása következtében az élet szinte minden területén gyakran változtak a jogszabályok. A jogszabályváltozások leginkább a gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgálták. Ebben a helyzetben az ügy^sgi tevékenység súlypontjába is a .gazdálkodás törvényességének fokozottabb segítése került. Közreműködésiünk célja az volt, hogy erősödjenek a szerződéses kapcsolatok, érvényesüljenek a tisztességes .gazdálkodás elvei, szilárduljon a munkafegyelem, megfelelően védjék és .gyarapítsák a társadalmi tulajdont, és ne szenvedjenek sérelmét a dolgozóknak a munkaviszonnyal: kapcsolatos jogiad. Ugyanakkor a munkáltató is követelje meg a fegyelem megtartását.

Mindezekkel összhangban — jelentette dr. Szíjártó Károly — szabályoztam a gazdálkodás törvényességét segítő ügyészi feladatok teljesítését. Nagyobb szerepet kapott az ellenőrző szervek felelősségének fokozása, az ügyészi vizsgálat és vizsgálatkez- deményezés. Előtérbe helyeztük, hogy az irányítást, a felügyeletet ellátó szervek tegyenek eleget e’Henőrzési kötelezettségüknek. táriák fel a hiányosságokat és hozzanak megfelelő Intézkedéseket a hibák, illetve okaik megszüntetésére.

Gyenge pont a szerződéses fegyelem

A továbbiakban a legfőbb ügyész a tapasztalaitok között megemlítette, hogy a gazdálkodó

szervezetek kapcsolatainak még mindig gyenge pontja a Szerződéses fegyelem hosszú idő óta észlelt alacsony szintje, és alig javuló állapota. Sokszor felelőtlenül vállalt és meg nem tartott határidők, a nem megfelelő minőségben vagy választékban szállított termékek is kárt okoznak a népgazdaságnak. Ezért a gazdasági perek kapcsán fokozták az ügyészi fellépéseket, s megfelelő indítványokkal segítették a bíróság ítélkezését. Törekedtek a gazdasági bírság minél szélesebb körű alkalmazására.

Ezután arról beszélt dr. Szíjártó Károly, hogy népgazdaságunk fejlődésében ,ma egyik alapkérdés a munkavégzés hatékonyságának javítása. Fontos érdek fűződik tehát ahhoz, hogy a (gazdálkodó szervezetek vezetői az erkölcsi és anyagi ösztönzés mellett, szükség' esetén a jogszabályokban meghatározott adminisztratív eszközök differenciált alkalmazásával — a fegyelmi és kártérítési felelősség érvényesítésével — Is mozdítsák elő a rmaigiasabb követelményeknek megfelelő mun- kaerikölcs biztosítását. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy a fegyelmi és kártérítési joiglkör gyakorlói határozottan lépjenek fel még az esetileg előforduló vétkes kötelességszegésekkel szemben is.

Vizsgálati tapasztalatok szerint^ munkáltatók fegyelmi gyakorlata sokszor eltér az említett követelményektől. A fegyelmezetlenségek megtörésének oka alapvetően nem a jogi szabályozás esetleges hiányosságaiban keresendő. A gondot az okozza, hogy a rendelkezésire álló jogi eszközeikkel a munkahelyi vezetők naigy része egyáltalán ,nem él, vagy azcíkaf helytelenül alkalmazza, Sck az olyan munkahely, ahol az legzolat’ian távolüétet, a kéréseket vagv a munkahelyi alkoholfogyasztást semmiféle joghátrány nem követi vagy pedig az olyan jelentéktelen, hogy a dolgozót nem készteti helytelen magatartásának megváltoztatására.

Követendő témaként a közélet tisztességének követelményéről beszélt a legfőbb ügyész, hangsúlyozva, hogy ha az erkölcsi kö- vete’nriényekben. a munkavégzés és az emberi magatartás fegyelmezettségében lazulás következik be. akkor szaporodnak a törvénysértő esetek. Államunk és állampolgáraink rendkívüli módon érzékenyek a negatív jelenségekre. Mindenki előtt világos, hogy az állam csáik akkor töltheti be szerepét, ha alkalmazottal a törvények betartását saiiáf magúikra nézve is kötelezőnek tartják.

A közélet tisztasága

— Hazánkban — folytatta — a közélet tisztasága egészében megfelelő, noha a korrupciós bűncselekmények száma lassan növekszik. 1986-ban .már több mint ezer vált ismertté. Közöttük előfordult hivatali visszaélés, csalás, okirathaimisítás is. Ellenük szigorúan léptünk fel.

Állampolgáraink nagy többsége megtartja törvényeinket, erkölcsi normáink szerint él és dolgozik. Ugyanakkor sajnos szaporodnak a jogsértések, a társadalomtól idegen jelenségek, a szocialista erkölccsel ö'sze nem egyeztethető olyan felfogások és maigatar.tásfprmák is. amelyek olvkor már életvitelként értékelhetők. Közülük a legnagyobb elEGYÜTTES VITA

lenórzést a munkanélküli vagy a teljesítménnyel nem arányos jövedelem megszerzése, a munkakerülő életmód, a mértéktelen al- kohoLfogyasztás váltja ki.

Az elmúlt években többször vizsgáltuk a munkakerülő életmód megelőzését szolgáló .jogszabályok, érvényesülését, a köz- veszélyes mumkakerül őfckel szemben alkalmazott intézkedések hatékonyságát. Az elemzés tapasztalatai alapján a többi között a büntető jog szabályok módosítását, kiegészítését javasoltuk. A Büntető Törvénykönyv módosult, a korábban szabálysértésnek minősülő cselekmények súlyosabb esetei bűncselekmény- nyé váltak, és a törvény egy súlyosabb szankciót is bevezetett: a szigorított javító-nevelő munkát.

A közveszélyes munkakerüléssel is összefügg az alkoholizmus, melynek visszaszorítása csak széles társadalmi összefogással oldható meg.

Az alkoholistával szemben — végső soron — kimondható kötelező intézeti gyógykezelés is. Évente mintegy 300 alkoholista munkaterápiás intézeti kezelését kezdeményezzük. Ezen felül a büntető eljárásokban évente több mint ezer személy kényszergyógyítását rendelik el.

A társadalmunkban észlelt negatív jelenségeket elemezve dr. Szíjártó Károly szóvá tette, hogy az utóbbi időben — főleg a fiatalok között — terjed a kábítószer és az azt pótló anyagok élvezete. A társadalomra és az egyénre egyaránt káros, súlyos következményeit már több tudományos kutatás feltárta. Ügy tűnik azonban, hogy az eddig tett intézkedések visszatartó ereje nem elégséges. Részben ennek tudható be, hogy a fiatalkorúak, sőt a gyermekkorúak körében is szaporodnak a deviáns magatartások. Már közel 10 éve fokozatos emelkedését mutatják a bűnözési adatok.

Korrupciós összefonódások

Ezután arról beszélt, hogy a társadalmi tulajdon védelmét, a károk megtéríttetését az ügyészség az elmúlt években is fontos feladatának tekintette. A kár megtérítését az ügyészek többnyire már a büntető eljárás során indítványozták. A tapasztalatok szerint a gazdálkodó szervek nem törődnek megfelelően a kár megtéríttetésével, még a jelentős kárt okozó magatartások esetén sem. A társadalmi tulajdonban kárt okozó bűncselekmények intenzívebb megelőzésére kell törekedni. Ebben a bűnüldöző szerveknek a korábbinál is nagyobb szerepet kell vállalniuk. Elsősorban azonban az ágazati és felügyeleti ellenőrzés erősítése szükséges.

Ismertette a legfőbb ügyész azt a tapasztalatot is, hogy az új gazdálkodási formák (gazdasági munkaközösségek, kisvállalatok, kisszövetkezetek) kedvező gazdasági eredményei mellett — működésük szabályozottságának hiányosságai miatt — olykor^ bűnelkövetésre is nyílik lehetőség, főleg ott, ahol a felügyeleti és belső ellenőrzés is elmarad, vagy az nem megfelelő. Korrupciós ösz- szefonódások is előfordulnak az érintett szervek vagyonkezeléssel megbízott dolgozói között. Ez súlyos bűncselekmények elkövetésére ad lehetőséget.

A beszámoló következő része a bűnözés alakulásával foglalkozott:

— A bűnözést az jellemzi — mondotta dr. Szíjártó Károly —, hogy az 1980-as évek elejétől nagyságrendje, szerkezete kedvezőtlenül változott. Egyre gyorsabb ütemű növekedésének tendenciája vált uralkodóvá. Az évről évre tapasztalt emelkedés hátrányosan érinti a közbiztonságot. Egyes bűncselekmények, mint például a betöréses lopások szaporodása és egy részéhek fel- derítetlensége ma már gondokat okoz. Bűnözési helyzetünk ennek ellenére nemzetközi összehasonlításban és az európai országok nagy többségéhez viszonyítva is kedvező. Az ismertté vált bűncselekmények száma és a népességhez mért gyakorisága a korábbiaknál magasabb. 1986-ban több mint 18Í ezer közA többség becsületesen él

Ezután ANTALFFY GYÖRGY

(Csongrád m. 9. vk.), a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság véleményét tolmácsolva kiemelte: a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, a bírói, valamint az ügyészi szervezet egésze eleget tett alapvető kötelezettségének. Megelégedéssel nyugtázta, hogy az ítélkezési gyakorlat megfelelt az elvárásoknak; a jogszabályok az élet változó körülményeihez igazodtak.

BARTA ALAJOS (Heves m.

4. vk.), az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára felszólalásában hangsúlyozta, a szocialista törvényesség történelmi vívmányunk. A társadalom tagjainak többsége tiszteli törvényeinket, becsületesen él. Éppen ezért kelt nagy visszatetszést, hogy a bűnözés társadalmi Veszélyességében kedvezőtlen tendenciák érvényesülnek. A törvények betartásában fordulatra van szükség — hívta fel a figyelmet a képviselő.

PEJÁK EMIL (Budapest, 56. vk.), a HNF Budapesti Bizottságának vezető titkára egyebek között arról szólt, hogy a bűnüldöző és az Igazságügyi szervek helyzete Budapesten az utóbbi

vádas bűncselekményre derült fény, így 10 000 lakosra közel 172 bűncselekmény jutott. 1985. évhez viszonyítva 10.3 százalékkal növekedett a bűncselekmények száma.

Az Ismertté vált bűnelkövetők száma 1986-ban meghaladta a 93 ezret, így 10 000 lakosra 87 elkövető jut. Egyre több a büntetett előéletűek és a visszaesők száma is. A bűncselekményt elkövetők között gyakran találkozunk fiatalkorúakkal. Arányuk 11 százalék. A büntetőjogilag felelősségre nem vonható 14 éven aluli gyermekkorú elkövetők száma is növekszik, ma már 4 ezer.

Javuló hatósági ügyintézés

A továbbiaikban így folytatta a szónok:

— Ügyészi munkánk minden területén arra törekedtünk, hogy az alkotmányban foglalt elvék és a jogszabályok törvényes végrehajtását segítsük, sajátos eszközeinkkel támogassuk a központi állami akarat és a társadalompolitikai célkitűzések megvalósítását. Feladatunknak tartottuk az állampolgárok törvényes jogainak és jogos érdekeinek a védelmét is. Tapasztalataink alapján azt is megállapíthatjuk, hogy hazánkban a törvényesség megfelelően érvényesül. Erre utal, hogy törvénysértő, vagy megalapozatlan bírói ítélet viszonylag kis számban fordul elő. Ez okból 1986-ban összesen 463 törvényességi óvást nyújtottam be a Legfelsőbb Bírósághoz. Harminchat százaléka büntetőjogi tárgyú, míg 64 százaléka a polgári, munkajogi és szövetkezeti jogviszonyokhoz kapcsolódott. A törvényességi óvásaim 96—97 százalékával a Legfelsőbb Bíróság egyetértett. A hatósági ügyintézés törvényessége javulásának tendenciáját támasztja alá az a tény is, hogy az ügyészséghez érkező törvényességi kérelmek, közérdekű bejelentések és panaszok 1986- ban 9,1 százalékkal csökkentek, számuk összesen 4726 volt.

A büntető eljárások során a differenciált felelősségre vonás biztosítására kiemelt figyelmet fordítunk, arra törekszünk, hogy a kiszabott büntetések és intézkedések igazodjanak a cselekmény tárgyi súlyához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához. Indítványainkkal segítjük, hogy az egyéniesített felelősségre vonás alkalmával a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel és a társadalomra különösen veszélyes visszaesőkkel szemben a törvény fokozott szigora érvényesüljön. Támogatjuk, hogy példás büntetésben részesüljenek azok, akik munkakerülő, vagy alkoholista életmódjukból, harácsoló, vagy élősdi szemléletükből fakadóan követnek el bűncselekményeket. Hasonlóképpen járunk el az erőszakos, garázda jellegű, vagy a közélet tisztaságát veszélyeztető bűncselekmények elkövetőivel, továbbá azokkal szemben, akik csoportosan, illetve szervezetten követik el a bűncselekményeket. Hathatósan szorgalmazzuk, hogy a bűncselekménnyel szerzett vagyoni előnyt minden esetben és maradéktalanul elvonják, és az okozott kár megtérítése érdekében minden törvényes eszközt igénybe vegyenek.

Változatlanul feladatunknak tartjuk az irányító, ellenőrző és felügyeleti szervek törvényessé- - gért való felelősségiének fokozását. A törvénysértők felelősségre vonásának elvét személyre és beosztásra tekintet nélkül igyekszünk érvényesíteni. Nagy gondot fordítunk az állampolgári jogok és kötelezettségek együttes érvényesítésére. Beszámolója befejező részében a legfőbb ügyész arról szólt, hogy az elmúlt években is törekedtek az ügyészi tevékenység és a szervezet korszerűsítésére, hatékonyabb működési feltételeinek kialakítására, egyebek között a létszámhelyzet javítására is. Továbbra is erősíteni szükséges az ügyészi pálya — alkotmányos szerepének megfelelő — társadalmi tekintélyét, vonzását — mondotta végezetül dr. Szíjártó Károly, és kérte az Országgyűlést, hogy a beszámolót fogadja el.

években jelentős mértékben romlott, tevékenységük feltételeinek romlása nehezíti az eddig elért eredmények megtartását, Budapest veszélyeztetettebb helyzetben van, mint az ország más területei, s ezt tükrözi az ügyek egyre növekvő száma is.

BÍRÓ IMRE (országos lista) kanonok, az OBT Katolikus Bizottságának főtitkára arról beszélt. hogy a hívő emberek is vállalkoznak a bűn elleni küzdelemre, a bűnözés növekvő és terjedő jelenségeinek visszaszorítására. Az egyház képviselői nem kívülállóként hallgatták a beszámolót érről a szomorú témáról, hanem mint olyanok, akik szintén érdekeltek — hivatásuk szerint is — a bűn elleni küzdelemben.