Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-03 / 52. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. március 3. bem\™tóAszló' „Drámaíróvá is lettem” Egyetlen drámája sem égette be magát Németh László leikébe, húgába, sorsába annyira, mint az elsőszülött Villámlénynél. Az érzel- «Jieit szigorúan lekötöző férfi kétszer zokogott úgy, „mintha a szive rostjai szakadnának nyalábokra az embernek... egyszer Pt>có (kislánya) holttesténél, s egyszer Ellának a Villámfénynél megjelenése után, amikor egy fél éjjel kínoztuk egymást” írta naplójában 1942 októberében. Kulcs az életműhöz Első színműve vélt bukásának, meghurcoltatásának fájdalma menekítette a kudarc ki beszedésére csalogató naplóírásba. Az önérzet gátjai csak néhány mondatig tartják vissza a keserűség áradását: „1938. április. A Villámfénynél 24-én vasárnap megy utol- szor. Az év legsivára/bb bukása; a vele egy napon indult Félperces szerelem is elérte a huszonötöt ... Futball-labda ilesz a darabomból, amelyet a diadalmas Kék róka rugdal maga előtt... Adják a komikusam szűk, előírásaimtól eltérő színpadon ... Rendkívüli nehezen lábadozok a bukásból.” . Vissizaemlékezéseiben úira és újra visszatér drámaírói indulásához. „Az a darab, amelyben én nemeseik próbát tettem a drámaírással, hanem drámaíróvá is lettem, a Viilémfénymél, kétségkívül abból a kétségbeesésből kapta enejét, amellyel egy legendaként bontakozó élet csapódott az elkárhozásnak érzett fialnak; az életet irányító eszme a rábízott emberek igényeiben adott valóságnak, hogy milyen hatalmas volt ez a kétségbeesés, az mutatja a legjobban, hogy egymást követő darabok egész sorában tér vissza új és új változatban.” (Életemről, munkáimról.) Noha gyászkenetes napoknak mondta műveinek bemutatóit, még súlyos betegen is megnézett V i] lámfénynél -előad ásókat.. Feltehetően. Nagy Imre körorvos szájából hallotta vissza utoljára színpadról gondolatait — „én a magam lelkiismereti ügyét vittem a nyilvánosság elé” — 1974. március 28-án, Szabadkáin. Közélet ? Magánélet ? Sejtjei mélyén érezte, hogy „az elkárhozódás vívódásait” kilávázó mű a bemutatás méltatlan körülményei, némely színésziek éntetlen játéka ellenére egyik legjobb drámája, önmagában is fenntartaná szerzője nevét. Persze, hogy gyötörte a viszonylagos érdektelenség, hiszen a színpadot olyan dobogónak szerette volna látni, amelyen a legmagasabb szellem szót ért a legalacsonyabbaL hiszen nemzetnagasztóként akart elsősorban hatni. Keserűsége oldódásával barátok ellenében is védelmezte. Ebben nincs dobogás? — móibatlamkodott Gulyás Pál kifogásaira. Van bizony. Máiig melegítő! A sokaságnál érzékenyebb, lelkiismeretesebb, a hirdetett elveikkel azonosuló igazság fanatikusa föláldozhatja-e nyugalmát, úgynevezett társadalmi előrehaladását, családja jólétét elveiért, másokért? Elképzelhető-e hit és valóság közös nevezője? Vállalható-e késői, a társadalmi szokásokkal és talán a természeti törvényekkel perlekedő szerelem? Követhetjük-e" az életünket villámfényként megvilágító pillanatok sugallatait? Jogunk van-e a fölismert hazugságok leleplezésére, ha ez kínos szeretteinknek, ügyeinknek? A kecskeméti előadáson ritkán izzanak fel a drámai ívek, csak néha szikráznak föl a szenvedélyes indulatok. Szerepek, szereplők Szereposztási gondok miatt halványabb a lehetségesnél a produkció. Az olyan gondolkodót, etikai nagyságot, mint Nagy Imre körorvos (Németh László), csak a test és a szellem üdeségével hódító ifjú hölgy tudná a lehetetlent ostromló közös vállalkozásba fölemelni. Sivók Irén Salaként elkerülte az annak idején Németh . Lászlót is aggasztó veszélyt (kékharisnyává szürkül, lotyóvá zül• Sata (Sivók Irén) és Nagy Imre (Nagy Attila). (Vujovics György felvétele) llk a színpadon), csalt éppen a nagy példaképet elgyűrűző flui- dum spórolódott el alakításából, így 'kevésbé érthető a körorvos villámíónyszerű késői föllobba- nása. Nagy kockázatot vállalt kétszeres Jászaii-diíjas, érdemes művész színészünk! Csupa magabiztosság, diadalmas határozottság, gyanútlan önbizalom, Hamlet és Bánk bán Nagy Attila. Nagy Imre pedig tétova az élet köznapi dolgaiban. a .kétségbeesés farkasa”, túlérzékeny, kora közönyétől joggal sértődött családja jólét-kelepcéibe bonyolódó Németh László. Tiszteletre méltó elszántsággal, több mint három évtizedes színészi pálya teljes eszköztárával, illő alázattal, ünnepélyesen értelmező szövegmondással, a mű filozófiájának érvényesítésével próbálta a lelkében zajgó drámát fel izzítani, kivetíteni, alkat és feladat különbözőséglét feledtetni. Időnként sikerült a varázslat. Adós maradt Petényi Ilona a fészekőrző, családja jövőjéért aggódó Anna következetes határozottságával. erejével, így gyengítette a házaspár konfliktusát. Kissé jellegtelen, de 'mégis egyé- níthető Feleséget formált szerepéből. Jóízűen oldotta meg hálás feladatát Réti Erika. Mintha Németh Lászlót, azaz a körorvost valamivel pimaszul ostobább Határvári Árpád bosszantotta volna, mint most Dallos József különben karakteres alakításában. Idősebbek igazolhatják: voltak olyan falusi kiskirály-kakas jegyzők, mint amilyet Vitéz László a nézők elé tett. Ha csipetnyi nagyvonalúságot is kevert volna Bakos figurájába, pályafutása egyik legjelentősebb állomásának minősithetnők színvonalas alakítását. Seprődi Kiss Attila ragaszkodott a szerzői utasításokhoz. A premieren koszosán szomorkodó tükör és több pongyolaság a műgond fogyatékosságaira figyelmeztet. Azt valahogyan megértem, hogy a kényszermegoldás kis színpadon .nem lehetett érzékeltetni a férfizug és a nappali eltérő ’hangulatát. Az már azonban sehogyan sem fér a fejembe. hogy miért ásítoznak félig üresen a könyvespolcok az életet betűkkel övező üdvösségorvos dolgozójában. A dósságtörlesztés A premier közönsége — itt volt Németh Lászlóné, Ella asszony is — rokonszenves kezdeményezésnek minősítette az adósságtörlesztést. E sorok írója (is) az eddigieknél több Németh László-drámát szeretne látni a kecskeméti színpadon. Éppen ezért érezte szükségesnek a mérce szigorítását. Hogyan is mondta Sata Imre bácsinak? ..Engem jobban bánt, ha valamit félig mondok meg, mintha egészen elhallgatom.” Helt&l Nándor CSENDES EMLÉKIDÉZÉS tt IR Ö K SZÖV ET S> É « E Tavaly szeptemberben, kopogtattam lakásának ajtaján. Szürke panelház első emeletén lakott, Kiskunhalason.. Zajos környék az, morgolódott is érte. Az állomás tövében soha sincs egy nyugodt perc ... Zsigray Julianna két szobájában mégis mintha csend honolt volna. Az emlékezés csendje. A múlt egy-egy pillanatát idézte fel az antik bútort a 'horgolt csipke, a fényképéket rejtő lád.ika, a blondelkereites tükör, a megisár- gult fedelű könyv. Minden egyes berendezési tárgy feleselt a modern, lakótelepi környezettel, á kék műanyag padlóval, a barma sötétítőfüggönnyel. Zsigrav Julianna köztük élt. Halasra csábította egy ódon panasztház. A fővárosból. Budáról költözött vidékre. Valójában a nyüzsgő élettől távol érezte magát jól mindig. Töröfcszentmikló- son születeti ott teltek gyermekévei, tehát a vidékhez való vonzódása érthető. Csodálattal beszélt ezekről az élményeiről, amikor lapunk számára készítettük a múltidéző albumot. Beteg volt, kórházban is feküdt. Az utóbbi években, hónapokban ágyhoz kötötte ízületi, betegsége. Éppen ezért nem emgedite meg, hogy fotót készítsek iróla. Vagy nem akarta viszontlátni magát az újságban — túl a nyolcadik ikszen? Zsigray Julianna azit sem szerette, ha írónőnek szólították. Távol állt tőle ez a fajta megkülönböztetés, csak egyszerűen írónak nevezte magát. Írónak. Sohasem akart betűvető lenni, inkább énekelni vágyott. Az Üj Idők novefliapályáaata azonban meghozta számára a sikert, sőt, később a lapnál kapott állást. He?czeg Ferenc, Kosztolányi, Szabó Lőrinc. Hunyady Sándor — csak néhányat említek, akik körülvették a szerkesztőségben. Az a bizonyos Szűts Mara házassága című novellája óriási visszhangra lelt, egy csapásra népszerűvé tette Zsigrayt. Ezt a művét mégis szerette volna mindig elfeledni. De nem tudta,, és akárhogyan is értékeljük ennyi év távlatából, mégiscsak az ő nevéhez fűződik. Történelmi művei izgalmas olvasmányok, zeneszer-' zőkról írott regényei népszerűek. A magyar társadalomról, a. középosztály viliágáról szóló „tudósításai” maradandó értékű elemzések. Pontos megfigyelőként •rögzítette ezeket, hiszen Zsigray Julianna maga is ebben a miliőben! nevelkedett és élt. Legutóbbi találkozásunkkor ült a fotelban. Kényelmesen, botjára támaszkodva, Elcsuklott a hangja. A múlt őszön több művészünk távozott el az élők sorából, akiket az író(nő) is ismert. Izgatottan beszélt a filmekről, hiszen kilenc forgatókönyvet írt. Rendezőkkel. filmsztárokkal került baráti kapcsolatba; akiket most szólít el sorban a sors ... Nyolcvannégy évesen Zsigray Julianna Is elszól íttatott. Utolsó könyvét e sorokkal ajánlotta: „Nagy köszönettel fáradozásáért, hogy múltammal megküzdött." Köszönet Zsigray Juliannának is — saját küzdelmeiért... Borzák Tibor (Zsigray Julianna temetése ma délután két órakor lesz a kiskunhalas! régi református temetőben.) fiatalokról - fiataloknak KÖZÉPISKOLÁSOK A HAZASZERETETRŐL A Himnusz nem csak egy dal • „1848-ban bizonyára én is ott lettem volna a múzeumkertben.” I. Egy pályázat tanulságai Ez év január 9-én ötven középiskolához küldte szét pályázati felhíyását a Bács-Kiskun megyei KISZ-bizottság. A rendezőik között szerepel a kiiskőrösd Petőfi Sándor Társaság, a helyi gimnázium, valamint a kunszantmiklósi Damjanich János Gimnázium. A pályázat témakörei — melyek közül szabadon vála&zithaittak a három-három tagú csapatok — a következők voltak: A Petőfi-kul- tusz ápolása lakóhelyemen, Petőfi szellemi örökségének megbecsülése iskolámban, Napjaink haza- fisága és forradalmisága. 'Mindössze tizeinkét dolgozat érkezett a megyéből, a közülük nyolcat a kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola tanulói készítették. Már maga ez a rendkívül alacsony szám ás elgondolkodtató. A dolgozatokat olvasva még elszomorítóbb a kép. Ez volt a négytagú zsűri véleménye is. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy hiába kerestem olyan személyt, aki a pályázat meghirdetőjét képviselte volna. Ügy gondolták, ez már egyediül a szakemberek dolga? A pályamunkák között egy sem akadt, amely a Petőfi szellemi örökségének megbecsülése iskolámban című témakör feldolgozásával megpróbálkozott volna. A •Petőfi-kultusz ápolása lakóhelyemen témánál természetesen előnyben voltak — és sajnos csak ők vállalkoztak erre a feladatra —. akik dlyan településen élnek, amely kapcsolódik a költő életéhez. Az első három helyet kiskőrösi diákok szerezték meg. Közülük is kiemelkedett a Petőfi Sándor Gimnázium harmadik osztályos tanulóinak — Kaposi Gabriella, Gyulai Franciska és Csatai Éva — pályázata. A kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium, a kunszeri tmiklósi Damjanich János Gimnázium — innen két pályázat érkezett —, valamint a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium csapata mint meghívott vehet részt a verseny további fordulójában. Utoljára hagytam, és nem véletlenül, a napjaink hazai,iságá.ról és forradalmiságáról szóló pályázatokat. Előrebocsátom, hogy ösz- szesen három csapat vállalkozott e téma feldolgozására. Egyetlen munka sem érte el a kívánt színvonalat, értékelhetetlennek bizonyultak. A diákok dolgozataikhoz minden adatot felhasználtak — a KISZ kongresszusának célkitűzéseitől a Demokritosz-idézetig —, ami könyvekben, encdklopédiák- ■’ban e címszavak alatt megtalálható. Egyedül „csak” a saját gondolataikat. érzéseiket, véleményüket felejtették ki munkájukból. Ez indított. bennünket arna. hogy néhány diákat megkérdezzünk a hazafiságról. n. Ez szerinted hazafiság? Elsőként a kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnáziumba látogattunk el. (Beszélgetőpartnereink kiválasztását a véletlenre bíztuk, hiszen nem az iskolájukról, hanem a mai fiatalok gondolkodásmódjáról szeretnénk képet adni.) Három harmadikos és négy negyedikes tanuló mondja el a következőkben, mit is jelent számára magyarnak lenni: — Szerintem az ember akkor érzi leginkább, hagy magyar, amikor bajban van, no meg ha a csapat győz. Ha azonban veszít, általában nemzetközivé válunk. — Történelmi példaképem Károlyi és még Széchenyi. Ok gazdagok voltak, de nem sajnálták vagyonukat a haza fejlődésére áldozni. Ezerkilencszáztól ez már más Magyarország, s csak a történelmi múltra hivatkozva vagyunk magyarok. Most konkrét magyar példakép sincs. Egyébként az alacsonyabb színvonalú iskolákban sokan csak István, Mátyás király és Kossuth nevét ismerik. Ok hogyan választhatnának példaképet maguknak? — Ha majd mindenünk meglesz, a 'magyarságunkat is tudjuk demonstrálni. Akár tűzijátékot is rendezhetünk. — Hogy elhagynám-e a hazámat, ha erre módom lenne? Ha megtenném, egyedül csak a jobb lét, a magasabb életszínvonal motiválna. — Természetesen büszkeséggel tölt el, ha egy 'magyar származású tudós külföldön, sikereket ér el, de mindjárt az is felmerül bennem: ezt itthon miért nem tehette meg? — Tudod, amikor elkezdtük az anyaggyűjtést arról, hogy lakóhelyünk miként ápolja Petőfi kultuszát, nem egészen önként tettük. Meg kellett csinálni. De munka közben megszerettük ezt a témát és nem bánjuk, hogy belefogtunk, mert sokat tanultunk. Hallottunk egy idős férfiről, aki harminc évvel ezelőtt disszidált, s nemrégiben hazatért ide, Kiskőrösre, mert az volt a legnagyobb vágya, hogy még halála előtt elmenjen a Petöfi-házba. Az jutott eszembe: közülünk vajon ki fog eljönni ide csak ezért harminc év múlva? — Egyébként nézd meg, milyen kínszenvedés folyik a Nemzeti Színházzal. A nagy pénzeket az idősek, meg a külföldön élő magyarok adják. Hát nem röhej, hogy már téglajegyek'kel és egyéb reklámfogásokkal 'kell könyörögni az adományokért ? Ez szerinted hazafiság? — Az idősek el vannak keseredve, hogy mi lesz a magyarságtudatunkkal. Pedig már a szüléink sem beszélnek erről velünk. no meg bennünket sem érdekel nagyon. — Én nagy hibát látok a történelemtankönyvekben. Száraza k, lélektelenek. Ä tanárok igyekeznek valami érzelmet belevinni, de ez nem pótolhatja az anyag hiányosságait. Az ünnepeinkről jobb nem beszélni. Formálisak lettek. Itt régen éjfélkor köszöntöttük Petőfi születésnapját, de ma már csak délután lehet megtartani, mert alig akadna valaki, aki eljönne. — Én sem azért, mentem el Pesten a Nemzeti Múzeumhoz március 15-én, hogy Varga Miklóst hallgassam, hanem a hangulatért, az érzésért, hogy most összetartozunk, s ml, magyarok egy régi nagy eseményt ünnepiünk. m. Itthon biztonságban érzem magam A kecskeméti Kada Elek Köz- gazdasági Szakközépiskola elsős, harmadikos és negyedikes tanulói, hatan beszéltek a hazaszeretetről: — Ha a Himnuszt hallom, kis borzongás fog el, különösen amikor a szövegre is jobban odafigyelek. Egy biztos, nem élnék máshol, én magyar vagyok. Biztonságérzetet ad, hogy itthon vagyok, tudok beszélni az emberekkel és még egy más városban is otthon érzem magam. Az volna a legrosszabb, ha az embernek csak akkor jutna eszembe a haza. szeretet, amikor március 15-ét írunk... — Hirtelen nem is jut erről eszembe semmi. De ha látom a televízióban, hogy egy magyar sportoló a dobogó legtetején áll és elhangzik a Himnusz, bizony elérzékenyülök. Amikor külföldi diákkal találkozom és dicséri az országot, kihúzom magam. Ha rosszat hallok róla, elkedvetlene. dem, de igyekszem megvédeni. 1848-ban bizonyára és is ott let. tem volna a múzeumkertben, de most már ez csak egy történelmi esemény. — Nem nagy gondolatok jutnak eszembe a hazaszeretetről, hanem a mindennapi élet apró örömei, gondjai. Az, hogy elmegyek egy üzletbe vásárolni, egy könyvtárba olvasni vagy épp hazamegyek. Ügy teszek, ahogy jónak látom, akárkihez elmehetek, biztonságban érzem magam. Biztos, hogy jó külföldön is élni, de ott számomra minden olyan idegen lenne. — Nekem is a mindennapok jutnak erről a szóról eszembe. Nemcsak az, hogy aki itt él, szeresse a hazáját, hanem az is, hogy tegyen érte valamit. Apró mindennapi dolgokkal, legjobb képessége szerint dolgozzon mindenki. S javítson az ország helyzetén! — Sokan azt gondolják a hazaszeretetről, hogy fegyvert kell fogni. Szerintem ahhoz nem kell nagy embernek lenni, hogy rámondhassák: - szereti a hazáját. Tavalyelőtt a Szovjetunióban jártam és az ottani diákok megpróbálták elénekelni a magyar Himnusz első két sorát magyarul, hogy kedveskedjenek nekünk. Ez nagyon jólesett_mind- annyiunknak és együtt énekeltünk. Igazán megható volt, és ott éreztem először, hogy milyen jó is magyarnak lenni. — Büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok. Ez az ország annyit szenvedett évszázadok alatt, de végül is mindig talpra- állt. Szerintem az a hazafiság. ha valaki az ország javát szolgálja. A Himnusz nemcsak egy dal, mindenki át tudja érezni, mit jelent az, ami mögötte van. Farkas Andrea Temesl László >/ * fvy Zsigray Julianna (1903—1987) • az volt a legnagyobb vágya, hogy még halála előtt elmenjen a Petőfi-házba.”
