Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-17 / 64. szám

ÜUAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IX MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KUL ért t4. Ilin Ár«: 1,80 Ft 1987, március II. fcsdd DZSEM TONNASZÁMRA A Kecskeméti Konzervgyár egyik legrégebbi és legnagyobb megrendelője a Szovjetunió. A vállalat II. telepén 2600 tonna vegyes dzsem készül részükre. Ebben az évben már félezer tonnányit elszállítottak. Mielőtt a vákuumüstbe kerülne a gyümölcs, gondos váloga­tással biztosítják a kiváló minőséget. A töltőgépekről műszakonként 20 tonna lekvár készül a kü­lönböző, ízletes gyümölcsökből. (P. Z.) BÉCSI PÁRBESZÉD „A háborúk nélküli világért Nyílt, építő párbeszédet folytatott a békéről a világ min­den részéről érkezett, mintegy 200 közéleti személyiség a hét­főn véget ért bécsi dialóguson. A békeerők 14 éve működő nemzetközi összekötő fóruma immár negyedszer rendezte meg a tanácskozást az osztrák fővárosban. „A háborúk és erőszak nélküli világért’’ volt a jelszava az idei háromnapos konferenciának, amelyen a legkülönbözőbb világnézetű, párt­állású személyiségek vettek részt Nyugat- és Kelet-Európá- ból, Latin-Amerikából, Afrikából, Ázsiából, Ausztráliából. 95 • ÍHi V Szovjet— amerikai szakértői tárgyalások Hétfőn Genfben felújították az atomfegyver-kísérletek be­szüntetésének kérdéseivel fog­lalkozó szovjet—amerikai szak­értői tárgyalásokat. A szovjet tárgyalóküldöttséget Andranyik Petroszjanc, az Állami Atom­energia-ügyi Bizottság elnöke, az amerikai delegációt Róbert Bar­ker, a hadügyminiszter atomener­gia-ügyi tanácsadója vezeti. A szakértői megbeszéléseken a szovjet fél megállapodásra kí­ván jutni arról, hogy megkezdőd­jenek az atomfegyver-kísérletek teljes betiltásával kapcsolatos átfogó tárgyalások. NATO—VSZ TANÁCSKOZÁS Építő légkörben Pozitív, építő légkör jellemez­te a NATO-hoz, illetve a VSZ- hez tartozó 23 ország képvise­lőinek hétfői bécsi találkozóját. A 23 állam képviselői ezúttal ne­gyedszer tanácskoztak arról, mi­lyen keretek között legyenek tár­gyalások az európai hagyomá­nyos haderők és fegyverzetek csökkentéséről. Az olasz * nagy- követségen tartott ülésen most is napirenden volt az a kérdés, hogy a semleges és el nem köte­lezett országokat valamilyen for­mában be kell vonni ezekbe a tárgyalásokba. Emellett érdemi eszmecsere alakult ki a leszere­lési mandátum tartalmi kérdé­seiről. A következő ülésre egy hét múlva, luxemburgi elnöklettel, a bécsi spanyol nagykövetségen kerül sor. Nelly Maes, a belgiumi Fla- mand Nacionalista Párt parla­menti képviselője arra mutatott rá hétfőn a sajtó képviselői előtt, hogy a Szovjetunió új politikája nyíltabb légkört, újabb vitalehe­tőségeket biztosít a békemozgal­mak számára is. Ezt tükrözte a bécsi dialógus is: míg például hét kelet- és nyugat-európai ország — A számvetés azt mutatja, hogy a közös gazdaságok, az egy évvel korábbihoz képest, az el­múlt évben több tekintetben is előbbre lépteik. A mérleg szerin­ti eredményük — az országos adatok szerint — 6,5 százalékkal javult, a termelés értéke pedig 5,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nehéz kö­rülmények között — például aszálykárok — született teljesít­mények összefüggésben vannak a Politikai Bizottság 1985-ben hozott ajánlásával, amely a me­zőgazdasági termelés feszültsé­geit feltárva, a helyzet és a kö­rülmények javításához mutatott irányt. Ennek nyomán egész sor központi és ágazati intézkedés történt; ezek végső soron hozzá­járultak a teljesítmények javu­lásához. Mindenekelőtt az állat- tenyésztésben alakult kedvezőb­ben a szövetkezeti gazdálkodók pozíciója. A szabályozó rendszer az elmúlt évben is — és 1987-ben szintén — a korábbinál jobban tekintetbe vette a mezőgazdasá­képviselői közösen foglaltak ál­lást az eurórakéták ellen, egy gaulleista képviselő a francia kon­zervatív kormány ismert állás­pontját hangoztatta arról, hogy Párizs saját atomütőerejét nem kívánja csökkenteni. Az eltérő nézetek mit sem változtattak azon, hogy valamennyi résztvevő hasz­nosnak ítélje a tanácskozást. gi termelés sajátosságait, ami több ágazatban kedvezőbb felté­teleket teremtett. A szövetkeze­tek tavaly maguk is segítették a kedvező folyamatok kibontakoz­tatását, többek között a költsé­gek csökkentésével. A tsz-ek, amint a mérlegekből kiderült, a képződött nyereség­nek mintegy ötödét tartalékol­ták. Például Hajdú-Bihar és Ba­ranya megyében két-háromszo- rosára nőtt az adómentesen fel­halmozható tartalék összege, je­léül annak, hogy az üzemek elő- relátóbban terveznek. Ez új vo­nás a gazdálkodásban, korábban ugyanis a tartalékalapok évről évre többnyire csak kisebb mér­tékben nőttek. A beruházások­nál is kedvező folyamat bonta­kozott ki. A mezőgazdasági alap- tevékenység az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott a fejlesztések­nél, bővítéseknél. Az üzemek — A munkabizottságokban közös állásfoglalásokat dolgoztak ki többek között a biztonságpoliti­ka, a békéért való nemzetközi együttműködés kérdéseiről. Nyílt levéllel fordultak a bécsi utóta­lálkozó résztvevőihez, üdvözölte munkájukat és ahhoz sikert kí­vántak. V i A magyar békemozgalmat Ba­logh Andrásnak, az Országos Bé­ketanács elnökhelyettesének ve­zetésével képviselte küldöttség a tanácskozáson. A bécsi dialógus résztvevői hét­főn délután közös vitát folytat­tak az európai utótalálkozón résztvevő több küldöttség képvi­selőivel. A találkozó vendégei kö­zött volt Erdős André magyar nagykövet is. gazdaságok örvendetes módon — főként azok­ra a területekre koncentrálnak, amelyek a népgazdaság szempont- < jából is biztatóak; ide sorolha­tók az állattenyésztési létesítmé­nyek, új gépek, berendezések és az élelmiszer-feldolgozó részle­gek, üzemek. Beruházásra a gaz­daságok tavaly 1985-höz képest 6,5 százalékkal többet fordítottak. Az alaptevékenység aránya a termelésben jelenleg 60 százalé­kos, és 40. százalékot tesz ki az úgynevezett kiegészítő tevékeny­ség, amelynek jövedelme részint az alapvető mezőgazdasági ter­melés fejlesztését szolgálja. A kiegészítő jövedelmeket nö­velni kell, ám anélkül, hogy az alaptevékenységben visszaesés következne be. További tartalé­kok vannak a belső érdekeltségi viszonyok korszerűsítésében. Az idén negyven gazdaságban kísér­leti vállalkozási formát vezettek be, ettől is azt reméljük, hogy a jó kezdeményezések hamarabb testet öltenek. A termelők differenciálódása az elmúlt évben az indokoltnál nagyobb arányban elmélyült. Azokban a megyékben, ahol har­madik éve pusztított az aszály, (Folytatás a 2. oldalon.) LILLA HELYETT FÉLEGYHAZA ’87 ORSZÁGOS MÉRLEG: Előbbre léptek a közös A termelőszövetkezetekben zömmel befejeződtek a zár- számadó, tervkészítő közgyűlések, amelyen a kollektívák ele­mezték a gazdálkodás elmúlt évi tapasztalatait és számba- vették a teendőket. A termelőszövetkezeti fórumok munká­jának tapasztalatairól Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára nyilatkozott az MTI munka­társának. DUNAVECSÉTŐL ALPÁRIG, LAJOSMIZSÉTÖL MAJSÁIG I A használt ruhákat tisztítva forgalmazzák. Felvételünkön: 60 kg uha tér egyszerre ebbe a vegytisztító gépbe, amit Faragó Tóth János ppen feltölt. (Straszer András felvétele) „Tisztán” szolgáltatnak Két évvel ezelőtt gazdasági megfontolásokból vált négyfelé a Kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezet, a BŰ­VÉSZ. Az ufód kisszövetkezetek tevékenységi körönként osz­tották el egymás között a feladatokat, földrajzi elhelyezkedés szerint a területet. Mindez a szövetkezetek profilját, adottsá­gait is meghatározta, bizonyos szempontból a sorsukat is el­döntötte. Az egyik utódnak, a Kecske­méti Textiltisztító Kisszövetke­zetnek (a TEKISZ-nek) mint a neve is mutatja, munkából a textiltisztítás, területből pedig a megyeszékhelyen kívül Duna- vecsétől Tiszaalpárig, Lajosmi- zsétől Kiskunmajsáig jó nagy darab jutott. Ily módon nem ke­vés fuvarköltség terheli az egyéb­ként sem nyereséges tevékeny­ségüket. Hátrányos helyzetük ki­egyensúlyozására kezdték el a használt ruhák értékesítését, ami beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Mindebből az kö­vetkezne, hogy érdemes lenne növelni a kereskedelmi tevé­kenységüket —, csakhogy a gaz­dasági szabályozók éppen ennek ellenkezőjére ösztönöznek. A TEKISZ kijelölt fogyasztási szol­gáltató szövetkezet, s mint ilyen, tevékenységének nagyobb részé­ben szolgáltatnia kell. Túl az aránytartás kényszerű­ségén, társadalompolitikai cél­kitűzéseinknek is a lakossági szol­(Folytatás a 2. oldalon.) Kultúrakölcsönzés Néhány éve elismeréssel üd­vözölhettük a kalocsai népmű­velők kezdeményezését, a Vi- gadót. Ez az elnevezés egy programcsokrot takart gyer­mekeknek, felnőtteknek. A helyi művelődési központ­hoz kötődő népművészek, cso­portok, illetve meghívott mű­vészek, előadók közreműködé­sével félnapos vagy egész na­pos rendezvénysorozatot kí­náltak a Vigadó szervezői — kilépve az intézmény falai kö­zül — a környező falvak mű­velődési házaiban, nagyobb üzemek kulturális létesítmé­nyeiben. Vagyis sokszor kipró­bált közművelődési prog­ramjaikat a kisebb települése­ken élők igényei szerint állí­tották össze színesen, élmény- gazdag időtöltést kínálva. A napokban került kezembe egy meghívó, amely a kerek­egyházi Katona József Műve­lődési Házba invitál. Itt teg­nap egyhetes rendezvénysoro­zat kezdődött Faluról falura címmel, amelynek kezdemé­nyezője a megyeszékhely Er­dei Ferenc Művelődési Köz­pontja. Széki népéletet bemu­tató fotótárlat, finn gyermek- rajz-íciállitás, táncház, báb­színház, a Kecskeméti Szim­fonikus Zenekar, a Hegedűs együttes, a kecskeméti nép- táncegyüttes műsora, komp­lex egészségügyi ismeretter­jesztő program... — A kíná­lat minden bizonnyal tényle­ges érdeklődést kelt Kerekegy­házán. Mondhatni: a Faluról falura a kalocsai Vigadó egy hétnyi­te terebélyesedett változata, azzal a különbséggel, hogy az előbbi naponta egy, míg a Vi- gadó egyetlen délután nyolc- tízféle programot kínál. A Faluról falura meghívó­jához magyarázatot is mellé­keltek, s ebben megfogalmazó­dik a cél, miszerint az Erdei Ferenc Művelődési Központ együttműködve a Kecskemét környéki települések művelő­dési igényeivel, azokat a kap­csolódási pontokat igyekszik megragadni, amelyek falun és városban egyaránt jellem­zők, igényként jelentkeznek. A népművelők szerint az ilyen rendezvénysorozat hozzásegít ahhoz is, hogy a különböző formák, módszerek szélesebb körben elterjedjenek, meg­honosodhassanak. A szerve­zők szándéka, hogy a közmű­velődési szolgáltatások ' kö­rét bővítsék azokkal a témák­kal, amelyek már korábban, a kísérletek során, kiállták a próbát, ugyanakkor tükrözik korunk társadalmi kihívá­sait, és az arra adott válaszo­kat is — olvasható a meghívó mellékletében. A városok művelődési intét- ményeinék többsége ma már jól felkészült, különböző terü­letekre szakosodott szakem­bergárdával, korszerű tech­nikai eszközökkel, illetve kedvezőbb anyagi feltételek­kel, lehetőségekkel rendel­kezik. A falvak jó része ilyes­mivel nem dicsekedhet. Ezért is jelentős az olyan segítő kez­deményezés, mint a Vigadó és a Faluról falura rendezvény- sorozat. Ügy is fogalmazhat­nánk, hogy a meglévő progra­mok igények szerinti kölcsön­zése, vagy színházi kifejezés­sel élve: a városi közművelő­dési intézmények tájolása. S az efféle kezdeményezések, ha általánosan elterjednének, két­ségtelenül új korszakot nyit­hatnának napjaink falvainak közművelődésében. Koloh Elek Eredmények, tervek az asztalos kisszövetkezetnél Űj nevet adott a Kiskunfél­egyházi Asztalosipari Kisszövet­kezet a Lilla szekrénysorának. Idén, év elejétől „Félegyháza ’87 fantázianéven fut e' termékcsa­ládjuk. Az átkeresztelést nem az tette szükségessé, hogy a bú-, toregyüttes már nem elég kelen­dő, hiszen csupán az elmúlt esz­tendőkben több mint négyszáz garnitúrát értékesítettek belőle. A kisszövetkezet szakemberei egyrészt így akartak utalni a gyártás helyére, másrészt jelez­ni kívánták, hogy néhány kisebb módosítást is végrehajtottak a szekrénysoron. A változtatások­nál figyelembe vették a vásár­lói igényeket: a sokpolcos szek­rényrészt például fiókokkal he­lyettesítették, a korábbi egy üvegajtós bárszekrényt, kétaj­tóssá alakították át. • Továbbra is népszerűek a fél- egyházi fényezett szekrények. Képünkön az előtérben Tóth Ti­bor és Szécsényl Imre az egyik befejező műveleten, az ajtók fel­szerelésén dolgozik. Bizonyára a vásárlói igények szerinti munka is szerepet ját­szik abban, hogy a félegyházi kisszövetkezet az elmúlt évet igen jó eredménnyel zárta: ötvenegy millió forintos árbevétel mellett csaknem kilencmilliós nyeresé­get könyvelhettek el. Termékeik kelendőségét ékesen bizonyítja, hogy 1987-ben már eddig lekö­tötték kapacitásuk kilencven százalékát. Ebben az esztendő­ben a tervek szerint 1700 szek- rényigami túrát gyártanak. Bt- vemkétmillió forintos értékben;

Next

/
Oldalképek
Tartalom