Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-16 / 63. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 63. szám Ára: 1,80 Ft 1H7. «árclna 16. hétfő Szűrös Mátyás New Yorkban Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke szombaton este New Yorkba érkezett. Az amerikai képvi­selőház külügyi bizottságá­nak elnöke, Dante Fascell meghívására tesz látogatást az Egyesült Államokban és útja során megbeszéléseket folytat az amerikai állami, társadalmi és gazdasági élet vezető személyiségeivel. Szűrös Mátyást New York Kennedy repülőterén dr. Há­zi Vencel, hazánk washingto­ni nagykövete, dr. Esztergá­lyos Ferenc, Magyarország állandó ENSZ-lképviselője és dr. Bánlaki György, New York-i főkonzul köszöntötte. A megbeszélések Washing­tonban hétfőn kezdődnek meg. KÖPECZI BÉLA: KÖTELESSÉGÜNK MINDEN ESZKÖZZEL SEGÍTENI AZ ORSZÁG MŰVELŐDÉSÉT Kastélykönyvtár-avató Solton • A könyvtár egyik termé­ben Vécsey­emlékhelyet alakítottak ki. • Köpeczi Bé­la művelődési miniszter avat­ta íel a Vé­csey-kastélyt. (Straszer And­rás felvételei) Szombaton, a március közepé­re cseppet sem jellemző ziman­kó sem bírta otthonmaradásra a Soltiakat. Az is igaz, nem akár­milyen eseményre készültek. Már reggeltől kezdve különféle prog­ramok várták a falubelieket: lö­vész-, asztalitenisz-, és sakk­verseny, haditechnikai bemutató. Sajnos az időjárás nem kedve­zett a nagy érdeklődéssel várt lát­ványosságnak, a hőlégballonok és sárkányrepülők bemutatójá­nak. A nap folyamán több kiál­lítás is nyílt. Weinträger Adolf festőművész. Kiss Irén népmű­vész, Simon János naiv festő és Féner Tamás fotóművész alko­tásait, valamint az általános is­kolások rajzait és az idősek ké­zimunkáit felvonultató tárlatok. A FIN rendezvényeinek sorá­ba tartozó ünnepi műsor délután fél négykor kezdődött az 51-es úton lévő solti helységnévtáblá­nál. 48-as huszárok — civilben a helyi Szikra Termelőszövet­kezet lovasai — fogadták aKun- szentmiklósról érkező forradal­mi lángot és a történelmi zász­lókat. A fess huszárok az utolsó száz métereket a kokárdás, ün­neplő közönség sorfala között tették meg a Vécsey-kastály ud­varáig. A forradalmi láng, a forradal­mi ifjúsági zászló, a Ráikóczi-sza- badságharc, az 1848—49-es forra­dalom és szabadságharc, az 1919- es Tanácsköztársaság, valamint a nógrádi partizánok zászlójá­nak köszöntése után dr. Faragó Márta körzeti orvos az első és Nacsáné Makai Edit a jelenlegi községi KISZ-titkár emléksza­lagot kötött a forradalmi ifjúsági zászlóra. A Himnusz közös el- ■éneklését követően Czere Erika nyolcadikos mondta el Petőfi Sándor 1848 című versét. Ezután Prohászka János, a Solti Nagyközségi Közös Tanács elnöke üdvözölte a falu népét és a vendégeket, köztük Köpeczi Béla művelődési minisztert, Ro- mány Pált, a megyei pártbizott­ság első titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnö­két és dr. Bánk József érsek­püspököt. Köpeczi Béla avatóbeszédében mindenekelőtt köszönetét mon­dott mindazoknak, akik közös erőfeszítésével sikerült az ősi kastélyt helyreállítani. Megem­lékezvén Vécsey Károly 48-as honvéd tábornokról, az aradi vértanúk egyikéről, aki Solton, ebben a kastélyban töltötte gyer­mekéveit, a művelődési miniszter így folytatta: — Jelképes Jelentőségű, hogy a rendbehozott kastélyt éppen most, a szabadságharc évfordu­lójának előestéjén adtuk át ren­deltetésének. Az 1848—49-es szabadságharc kiemelkedő helyet foglalt el a korabeli forradalmak között: egyszerre küzdött az ország füg­getlenségéért és a társadalmi ha­ladásért. A szemlélet és az em­beri magatartás szempontjából a hazaszeretet, az áldozatválla­lás, a nagy célokért való küzdés számos példáját adta, olyan tu­lajdonságokra emlékeztet, ame­lyekre ma is nagy szükség van, ha problémáinkat — a kor új követelményeit tekintetbe véve — meg akarjuk oldani, ha az 1945 után megkezdett úton előre akarunk haladni, ha szocializ­must és hazafiságot együtt kí­vánunk látni és érvényesíteni. Az a tény, hogy könyvtárat rendeztek be a Vécsey-kastély- ban, példa egy mai kötelessé­günkre, arra, hogy minden esz­közzel segítsük az ország műve­lődését — hangsúlyozta a mi­niszter. Ma is érvényes a szabad­ságharcot előkészítő reformkor­nak az a törekvése, hogy a kimű­velt emberfők sokasága szolgál­ja az egyes ember és az ország fejlődését. A gazdaságot csak akkor tudjuk fejleszteni, a de­mokráciát csak akkor tudjuk ki­teljesíteni, ha olyan emberek él­nek és dolgoznak ebben az or­szágban, akik megfelelő általá­nos műveltséggel és korszerű szakismeretekkel rendelkeznek, akik képesek részt venni tudato­san a termelőmunkában és meg­állják a helyüket a közéletben, akik humanista-szocialista er­kölcs alapján tudják alakítani magánéletüket, emberi kapcso­lataikat. A megnehezült gazda­sági körülmények között sem mondhatunk le a szocialista po­litikánk — ezen belül a művelő­déspolitikánk — alapvető céljá­ról, hogy mindenkihez eljuttas­suk a tudomány, az irodalom és a művészetek értékeit. Mostaná­ban sokat beszélnek értékzavar­ról. Valóban jelentkezik értékza­var gazdasági-társadalmi folya­matok, de kulturális-erkölcsi té­nyezők változása következtében is. Vannak eszközeink, amelyek­kel az értéktelenséget vissza le­het szorítani, közöttük a legfon­tosabb az egyén felkészítése a helyes választásra az iskolákban és a közművelődés intézményei­ben, a családban és a szélesebb közösségben. PONTOSAN TÜKRÖZNI AZ ÁTALAKÍTÁS FOLYAMATÁT Szovjet újságírók kongresszusa MOSZKVA A szovjet fővárosban szombat délelőtt megkezdte munká­ját a Szovjet Újságírók Szövetségének VI. kongresszusa. A kongresszuson megjelent Jegor Ligacsov, az SZKP KB titká­ra, Nyikolaj Rizskov miniszterelnök és az SZKP KB Politikai Bizottságának több más tagja. A külföldi vendégek sorában ott vannak a Nemzetközi Újságíró Szervedet vezetői, vala­mint a testvéri országok újságíró-szövetségeinek delegációi, köztük a magyar küldöttség Pálfy Józsefnek, a MUOSZ elnö­kének vezetésével. A 85 ezer tagot számláló és ez­zel a Szovjetunió legnagyobb tag­létszámú alkotói szövetségének számító szervezet tanácskozásán a 760 küldött megvitatja a szov­jet tömegtájékoztatásra háruló feladatokat, a szövetség új szer­vezeti szabályzatának terveze­tét, s megválasztja az új vezető­séget. A szovjet központi sajtó mun­kája az utóbbi két évben jelen­tős átalakuláson ment át: majd­nem a teljes vezetés kicserélődött, megújult a tartalmi munka. A vezető lapok elsődleges szószó­lói lettek a nyíltság politikájá­nak. Ennek eredményeként je­lentősen növekedett a központi újságok olvasótábora. A szovjet sajtó feladata, hogy pontosan tükrözze az országban zajló átalakítási folyamatot, se­gítse a pártnak és az államnak a (Folytatás a 2. oldalon.) KOSZORÚZÁSOK, NAGYGYŰLÉSEK Emlékezés 1848. március 15-ére A magyar történelem kiemelkedő eseményére, az 1848. március 15-én a fővárosban kirobbant polgári forradalomra, és az azt követő szabadságharcra emlékezett vasárnap az or­szág. Koszorúzási ünnepségeken, nagygyűléseken adóztak tisztelettel a forradalmár elődök emlékének. Budapesten a Magyar Nemze­ti Múzeum előtt, a múzeumkert­ben és környékén több ezren hallgatták' meg és nézték végig a KISZ Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által szervezett ünnepi nagygyűlést és műsort. Az ün­nepség elnökségében ott volt Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, továbbá a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, az Országos Béketanácsnak, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának, más állami, társadalmi és tömegszervezetnek, a fegyve­res erőknek és testületeknek a képviselői, valamint az ötven évvel ezelőtt zászlót bontott Már­ciusi Front alapító tagjai. A nagygyűlés résztvevőit Krá- likné Cser Erzsébet, a KISZ KB titkára köszöntötte, majd Pozs­gay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott ünnepi beszédet. — Nekünk magyaroknak volt részünk nemzeti tragédiákban, több is annál, mint ami éppen elégséges lett volna ahhoz, hogy belátásra és józanságra intsen egy népet — mondotta Pozsgay Imre. De sohasem feledhetjük, hogy nem volt egyetlen korsza­ka sem történelmünknek, ami­kor legalább egyszer fel ne emel­te volna a fejét ez a nép, össze­fogva az országban élő nemzeti­ségekkel Is, hogy megváltsa he­lyét, szabadságát és jövőjét itt Európában. A továbbiakban arról szólt, hogy a magyar történelemnek ebből a nagy vonulatából Is ki­emelkedik és jelképpé magasz­tosul egyetlen nap: 1848. márci­us 15-e. Ez a dicsőséges nap su­gárzik az időben visszafelé és előre is napjainkig a történelem­re, a láthatóbbá, érthetőbbé és mérhetőbbé téve sorsot és gon­dot, szándékot és eredményt, s segít megvonni lehetőségeink és értékeink megőrzésének és el- vesztegetésének egyenlegét — hangoztatta. Tanuljuk el a magyar történe­lemnek ettől a nagyszerű korsza­kától és éppoly nagyszerű embe­reitől, hogy aki tenni akar a ha­záért és az emberiségért valamit, annak fel kell emelkednie a kor és a feladat követelményeihez, erkölcsben és tudásban egyaránt. Ez minden nagy vállalkozás alap­ja. így lehet győzni, és így lehet tisztességgel, lelki meghasonlás nélkül elviselni a vereséget is. A továbbiakban Pozsgay Imre a fél évszázada zászlót bontott progresszív nemzeti egységmoz­galomra, a Márciusi Frontra em­lékezett. Pozsgay Imre ezután hangsú­lyozta: Nekünk, mai magyarok­nak bárhol a világon, s itt Ma­gyarországon tudnunk kell, hogy az emberiség választás előtt áll, B a tót: !a megmaradás és hala­dás együttes lehetősége, vagy a pusztulás. Előttünk is ez a végső kérdés áll. Nekünk mindenek­előtt itt, helyben van dolgunk. A magiunk szocialista társadalmi reformját kell megvalósítanunk, a magunk országát kell rendbe tennünk, a magunk környezetét •kell emberhez illő és nekünk megfelelő környezetté alakíta­nunk. Ez lehet a mi hozzájáru­lásunk az emberiség jövőjéhez. A kis népeknek nincs más lehe­tősége ma csak az, hogy lélek­ben, erkölcsben, szellemben vál­jék nagy néppé, ellenkező eset­ben folyton szegényedik és mor­zsolódik. A nemzetek között ver­seny van a világban, szerencsé­re nemcsak fegyverkezési ' ver­seny, hanem az emberi-nemzeti minőség versenye is. E verseny­ben mi alapozhatunk múltunk, történelmünk valódi értékeire, a magunk által kiküzdött szo­cializmus vívmányaira, elköte­lezettségünkre a demokrácia fej­lesztésében. Az ünnepi nagygyűlés szónoka végezetül a mai ifjakhoz szólt: — Ne kövessétek el hibáinkat, merítsetek erényeinkből! A HNF OT főtitkárának be­széde után megkoszorúzták a Nemzeti Múzeum lépcsőjének, mellvédjén lévő emléktáblát. Ünnepség Kiskőrösön ■ • —' f ■ ■ . Bács-Kiskun megyében is megemlé­keztek tegnap nemzeti ünne­pünkről. A Soltról érkező forradalmi láng és a tör­ténelmi zász­lók fogadásá­val kezdődött délután Kis­kőrösön, a Pe­tőfi-szobor- nál a hagyo­mányos már­cius 15-ei ün­nepség. Bács- Kiskun kiemelt rendezvé­nyeire felvo­nultatott for­radalmi ifjú- • sági zászlóra Újhelyi József alapító titkár — ma városi népfronttitkár — és Dávid József, a KISZ városi bizottságának jelenlegi titkára kötött emlékszalagot. A Himnusz hangjai után a kecskeméti Ka­tona József Színház két művé­sze, Tallós Rita és Barbinek Pé­ter lépett színpadra, erre az al­kalomra • összeállított irodalmi műsorával. A kiskőrösi polgárokat, a vá­ros párt- és állami vezetőit, a tömegszervezetek képviselőit, valamint a vendégeket, köztük Szakolczai Pált, a megyei párt- bizottság titkárát és Farkas Jó­zsefet, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának titkárát Ta- nacközi Katalin, a megyei KISZ. bizottság titkára köszöntötte. Ezek után Szakolczai Pál, az ünnepség szónoka vette át a szót, és egyebek mellett 1848-nak má­ra vonatkozó üzenetéről is be­szélt : — Mai fiatalságunknak is kí­vánhatjuk a reformkor alkotó vitáit, a lelkesedést, a tettvágyat, ami előre vitte a forradalmat és aminek mostanában sokszor hiá­nyát érezzük. Az ünnepen sem szabad megfeledkezni arról, hogy történelmi visszatekintésünk ne­mes célja mindig az, hogy elő­deink örömét-bánatát, győzel­meit és kudarcait értően és lel­kesítőén bemutassuk. Azért, hogy a mostani nemzedékre is mondhassuk: jó hazafiak, béke­időben is hittel, akarattal, szak­értelemmel dolgoznak, képesek önzetlenül viselkedni, modem európai életet élni, tudatos és- egészséges életmódot folytatni, a közérdekeket, a nemzeti ügyet szolgálni. Ügy vélem, soha sem fog elavulni ■ Petőfi gondolata: „Jóra termett nép honában / Egy a szív, az akarat / A Közérdek mellett minden / Különérdek el­marad.” — Ugyanúgy, mint'. 139 évvel ezelőtt, ma is fontos, hogy meg­ismerjük társadalmunkat, ki­sebb közösségeinket, saját ma­gunkat, s merjük megmondani, mi az, amit másképp kell csi­nálnunk, mit cselekszünk he­lyesen és hol hibázunk — hang­súlyozta a szónok. Dicsérjük azt, aki megérdemli és bíráljuk azt, (Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződtek a zárszámadások Befejeződtek a zárszámadások a megyében. Már csak azokban a gazdaságokban van hátra a közgyűlés, amelyekben egy-egy fontosabb változás elfogadása tartozik a hatáskörébe. A Lászlófalvi Egyetértés Ter­melőszövetkezet eredményes évet •mondhat magáénak, a múlt év­ben húszmillió far irattal lépték fúl a tervezett árbevételüket, így 225,6 millió forintot értek el. A mérleg szerinti nyereségük is meghaladja a tervezettet, 8,4 mil­lió forinttal zártak, annak ellené­re, hogy az aszály miatt a növény­termesztés eredménytoiesése 8 millió forint volt Egyik legered­ményesebb ágazatnak a szőlőter­mesztés bizonyult, 2340 .tonna szőlőt takaríthattak be, 12 millió forintos eredménnyel. Az állat­tenyésztés veszteségeit sikerült csökkenteni azzal, hogy a tehené­szet és a juh állomány mind na­gyobb részét helyezőik ki kister­melőknek. A háztáji termékfor­galmazásiban megkétszereződött a paradicsom-, de csökkent a te) értékesítése. Beruházásra its sókat fordítottak tavaly — több minit 23 millió forintot — melyből a( fűrészüzemi rekonstrukció volt a. legjelentősebb. A Solti Szikra Termelőszövet­kezet növénytermesztési főága­zata 9,7 millió forint nyereséget ért el, az állattenyésztés pedig ennek kétszeresét. Az idén az alaptevékenységben a magasabb hozamok elérését célozták meg. A múlt év egyik fönte« változta­tása volt, hogy a területüktől tá­vol lévő melléküzemágak telep­helyeit megszüntették. Ebben az évben a fejlesztések között szere­pel a kukoricatermesztésben az öntözés megvalósítása, a tejelő tehenészeti telep rekonstrukció­ja és egy szárítóberendezés építé­se. A szomszédos Solti Rákóczi Ter­melőszövetkezet gyenge adott­ságú, kis területű gazdaság. Még­is .meghatározó az alaptevékeny­ségük. melynek termelési értéke 58,7 millió forint volt a múlt év­ben, A gazdaságban .tavaly a leg­kiemelkedőbbnek a napraforgó­termesztés bizonyult, ágazati eredménye meghaladta a három­millió forintot. A tsz .1986-bam eä- ér.t nyeresége 5,3 miilMó forint. Fejlesztésre nem áll rendelkezé­sükre túl nagy összeg, ezért a he­lyi áfésszel közösen építenek hús­boltot, ahol a .gazdaság hízói kö­zül értékesítenek majd. A Csólyospálosi Kunsági Szak- szövetkezetben a múlt évre terve­zett nyereségtervüket 10 százalék­kal teljesttették túl, így 6,3 millió forint lett. Az árbevételük az elő­ző évhez képest 3 millió forinttal nőtt meg. A növények közül leg­jobban a. kender fizetett. A ta­pasztalatokat felhasználva az idén 250 hektárra növelik termőterüiie- tét. A melléktevékenységük közül a varroda, .bővítésére költöttek ta­valy. Ebben az évben az állatte­nyésztők szociális, épületét szeret­nék felépíteni, valamint a szántó­földi munkákhoz traktort vásá­rolnak. A Dunaszentbenedeki Ű) Haj­nal Termelőszövetkezet több mint 9.4 millió forint nyereséggel zárta a .múlt évet. A növénytermesztés­ben legjobb eredményt 716 hek­táron a búzatermesztéssel érték el 5,4 tonna átlagterméssel. Leg­gyengébben a 25 hektáron ter­mett zöldbab fizetett, 2,7 tonnát takaríthattak be hektáronként Az állattenyésztésben, a helyi vi­szonyok között, a tejtermelés ki­emelkedő volt, tehenenként 4664 liter .tejet fejhettek. Az idén a növénytermelés hozamainak nö­velése érdekében a műtrágya-fel­használás 8—10 százalékos emelé­sét, a szerves trágya nagyobb ará­nyú felhasználását, a takarmá­nyozási költségek csökkentését határozták el. Gépi beruházásra 5.4 millió forintot költenek, MTZ—82-es és T—150-es traktort* valamint E—512-es kombájnt vá­sárolnak. G. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom