Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

1987. február 21. • PETŐFI NÉPE • 3 BESZÉLGETÉS — FALUGYŰLÉS KÖZBEN Lászlófalva újra Szentkirály lesz? • A község története az Árpád-korba nyúlik vissza. A képen: közép­kori lakóház alapjai feltárás közben. Lászlófalva kétezer lakója kö­zül több mint kétszázan jöttek cl a falugyűlésre, hogy meghall­gassák a tanácselnök beszámoló­ját, valamint az Univer Áfész éves tájékoztatóját. Halasi Jó­zsi bácsi sem sajnálta a fáradsá­got. Tősgyökeres lászlófaivi, s ugyan ki adhatna hitelesebb tá­jékoztatást a község életéről, mint egy idevalósi? — Gondolom, most elsősorban a névváltoztatásunkra kíváncsi­ak az emberek — kezdi, amikor megkérem, hogy mondjon véle­ményt a falugyűlésen szóba ke­rülő kérdésekről. — Tudja, én, de még a szüle­im is itt születtünk, az akkori Szentkirályon. Aztán jött az 1952-es esztendő, s a falu neve egyik pillanatról a másikra Lász­lófalva lett. Csupán csak a vélet­lenek játéka lenne, hogy az ak­kori tanácselnöknek éppen Lász­ló volt a keresztneve? — s cin­kosan rám kacsint. — De ez már a múlté, felesleges boncolgatni. Ma pedig láthatta, egyhangúlag megszavaztuk a régi, Szentkirály nevet. Nagy örömmel fogadtuk az ötletet, s mindannyian mel­lette voltunk. De azzal a felté­tellel, hogy ezért nem kell fizet­niük a falu lakóinak, mert bi­zony van itt elég helye a pénz­nek. Ez derült ki Szecsődi György tanácselnök beszámolójából is. Mint elmondta, a VII. ötéves terv időszakában újabb négy tante­remmel bővül az általános isko- ' Ja, további hat kilométerrel nő a belterületi utak hossza, az Univer Áfész üzlete előtt parkí­rozót építenek és fejlesztik a közműhálózatot. Az idősek szá­mára napközi otthon alakul, saz óvoda tetőcseréje sem halaszt- i ható már. — Azokról a dolgokról nem is beszélve, melyek a következő öt esztendő terveibe sem férnek bele — folytatja Józsi bácsi tü­relemmel a tájékoztatásomat. — Ilyen például a gázvezeték, no meg egyre többen szeretnének telefonhoz jutni. Nézze, én már idős, nyugdíjas ember vagyok. A gyerekeim Kecskeméten laknak, s nem hiszem, hogy valaha is ideköltöznek. Mégis, minden olyan elképzelést támogatok, amellyel szebbé, komfortosabbá válhat a falunk. Nagy fájdalma a szentkirályiaknak, hogy a szomszédos községekben már van vezetékes gáz, egyedül csak nálunk nincs. A körzet országgyűlési képvi­selője, Miskó István megnyugtató hírt közölt a falugyűlés résztve­vőivel: már készül a lászlófaivi gázvezeték terve. — Egyébként az elmúlt öt esz­tendőre sem lehet panasz — jegy­zi meg beszélgetőpartnerem. S valóban nem múlt el nyom­talanul az öt év. A közvilágítá­si hálózatot hatszáz méterrel nö­velték, bővült az általános isko­la, s két kilométer hosszú járda épült. A vízellátási gondok eny­hítésére száz köbméteres hid- roglóbuszt állítottak fel, vala­mint új, mélyfúrású kutat ké­szítettek. Lászlófalva 1985-től közvetlenül hívható az átadott crossbar-központ jóvoltából. De mit mond a falu fejlődéséről az idevalósi? — Nem akarom tovább sorol­ni a tényeket, hiszen a tanácsel­nök beszélt erről. Köztünk, idő­sek között oly gyakran elhangzik mostanában: „Ha a szüléink visszacsöppennének ide, nemigen ismernének rá a mai Szentki­rályra!” Farkas Andrea Felmérés az idősek életkörülményeiről A statisztika időskorúnak ne­vezi a 60 évesnél idősebb férfia­kat, az 55 évesnél idősebb nőket, valamint azokat, akik fiatalab­bak ugyan, de korkedvezmény­nyel vagy betegség miatt már nyugdíjasok. Róluk, életkörül­ményeikről, munkavállalási le­hetőségeikről, egészségi állapo­tukról ad képet a KSH Idősko­rúak helyzete című kiadványa, amelyet a Statisztikai Kiadóvál­lalat tett közzé az 1984. évi mik- rocenzus (kis népszámlálás) ada­tai alapján. Az összesítés szerint a nyugdíj- korhatáron felüliek száma 1984 végén 2,3 millió volt, s 2,2 mil­lióan élveztek valamilyen jog­címen nyugdíjat. (A nyugdíjasok száma jelenleg már 2,3 millió.) összességében 1,9 millióan sa­ját, 300 ezren pedig özvegyi jo­gon kaptak nyugdíjat. E két adat ma 2 millió, illetve 300 ezer. A saját jogú nyugdíjasok száma a nemek között csaknem egyenlően oszlik meg, özvegyi jogon azonban csaknem kizáró­lak nők élveznek nyugdíjat. Az időskorúak 15 százaléká­nak nincs életben lévő gyermeke, 25 százalékuknak egy, csaknem egyharmaduknak 2, a többieknek 3 vagy több gyermeke van. A nyugdíjasok 32 százaléka él együtt gyermekeivel. A nyugdíjasok 80 százaléká­nak nyugdíja nem éri el a 4 ezer forintot. Közülük legtöbben nők, s ennek alapvető oka, hogy több­nyire ők azok, akik özvegyi nyugdíjat kapnak, amely lénye­gesen alacsonyabb, mint a saját jogon kapható összeg. E korosztály egyötöde tudja rendszeres vagy alkalmi munka- vállalásból kiegészíteni nyugdí­ját. Az idősek életkörülményeit többnyire anyagi helyzetüknél is nagyobb mértékben meghatá­rozza egészségi állapotuk. A sta­tisztikai felmérések szdrint 45 százalékuk az átlagosnál rosz- szabbnak tartja egészségi állapo­tát, s csupán 4 százalék érzi úgy, hogy egészségesebb kortársai­nál. Különösen azok érzik gyen­gének egészségüket, akik egye­dül laknak, s nem kapnak csa­ládi segítséget. Az időskorúak több mint felének van tartós be­tegsége. Az idült egészségi prob­lémákat súlyosbítja, hogy az időskorúak körében az alkohol- fogyasztás meglehetősen nagy­mértékű, a férfiaknak csaknem kétharmada rendszeresen fo­gyaszt ' szeszes italt. A nyugdíjasok szabadidejüket általában jól használják fel; 1,1 millióan kertészkednek, méhész- kednek, barkácsolnak, egymillió- an kézimunkáznak, 230 ezren vé­geznek rendszeresen társadalmi munkát. Legfőbb szórakozásuk a televíziónézés, a rádióhallgatás, az újság- és könyvolvasás. A megkérdezettek 15 százalé­ka néhány éven belül életkörül­ményeinek' javulását várja, 38 százalékuk úgy véli, hogy nem következik be változás, 40 szá­zalékuk rosszabbodással számol, 7 százalékuk pedig nem tudja megítélni a változás irányát. i 18. A szovjet—magyar előtt Kitiltott, pontosabban önkén­tesen száműzött lett a ibunkerből Borbély Pál is, a Népsport is­mert és közkedvelt újságírója, öt Mund i á 1 - részvéte 1 le 1 a háta mö­gött neki volt bátorsága Mezeyék asztalára csapni. Meg is lett a következménye: miután vissza­tért Mexikóból, elvették tőle a labdarúgórovat vezetését, és ma már nem is írhat a fociról. (Mi­előtt e cikksorozat írásához kezd­tem, fölhívtam őt telefonon né­hány adat pontosítása végett. Beszélgetésünket valahogy így zárta: „Én nem nyilatkozhatok és interjút sem adhatok senkinek I sem, mert leállítottak. Arra kér- 1 lek, írásodban ne bántsd ezeket a szerencsétlen sportújságírókat, elég áldatlan helyzetben vannak ők amúgy is.”) Bocsák Miklós még meg sem érkezett Mexikóba, amikor kitil­tották. Mezey közölte ugyanis, hogy ilátni sem akarja Coman- jillában, mert úgy tudja, hogy Bocsák készülő könyve eleve rossz szándékú, válogatottelle- nes lesz. A szovjetek nyilvános főpróbát hirdettek négy nappal a Mundiál előtt és harmincöt—negyvenezer néző előtt egy mexikói csapatot 4li­re vertek. Nem volt zárt kapu. A bevételt fölajánlották a szegé­nyeknek egy szociális otthon épí­tésére. Szimpatikus gesztus volt. Elhoztak magukkal néhány régi futballsztárt is és a mérkőzés szünetében ők dedikáltak. Legna­gyobb sikere a legendás kapus­nak, Lev Jasinnak volt. A szovjetek sajtószóvivője el­mondta, hogy játékosaik napon­ta kétszer úsznak, hogy izmaik megszokják a kevesebb oxigént ezen a földrajzi magasságon. Már fél éve, hogy kikísérletezték ezt a módszert a szovjet orvosok, és esküsznek rá, hogy az úszás ki­válóan segíti a fizikai alkalmaz­kodást a nehéz és szokatlan mexi­kói körülményekhez, a magas­sághoz, a forrásághoz és a száraz­sághoz. Egy nappal a Mundiál kezdete előtt Piatini, a franciák első em­bere nyilatkozik, hogy csoportjá­ban csak a szovjet válogatottat tartja nehéz ellenfélnek. Június l_jén. a sajtóban megje­lenik egy mexikói közvélemény­kutatás eredménye. Eszerint a helyiek 47 százaléka hisz a szov­jet csapat győzelmében és csak 24 százaléka a magyaréban, a többiek a döntetlenre szavaztak. Mezey György a magyar—szov­jet mérkőzés előtti este megláto­gatta újságíróinkat a szállodá­ban, talán, hogy utoljára kezet nyújtson nekik. Udvarias volt, kijelentette, hogy minden kér­désre szívesen, válaszol, hiszen a Mundiál után úgyis leköszön és külföldre szerződik edzőnek. Ellipszis alakú asztalt ültünk körbe vagy .húszán, én a sarok­ban húzódtam meg. Mint kívül­álló, minit hallgató, csak figyel­tem. Föltűnt, hogy sok — lényeges — dolog mellett a kapitány hir­telen megjegyezte, hogy milyen nagy jelentősége van az orvos munkájának, mert nagyon szigo­rúak a doppingvizsgálatok és ilyenkor még a Coca-cola is za­vart okozhat. Semmi ilyen jelle­gű kérdés nem volt. ezért tűnt föl számomra, hogy Mezey mégis fontosnak tartotta mindezt el­mondani. Vajon miért? ... Simáin János (Folytatjuk.) Számítógép a postahivatalban ÁLTALÁNOS ISKOLA A beiratkozás új rendje Az oktatási törvény és; az 'Új tankötelezettségi rendelet alap­ján. az 1937/88-as tanévre már új módon történik az általános is­kolai beiratkozás. Minit azt a Mű­velődési M misztériumba« el­mondták, ennek célja, hogy a gyermekek fejlettségüknek, tes­ti, szellemi érettségüknek a leg­inkább megfelelő időpontban lépjenek az első osztályba. A .törvény értelmében tehát az idén azok 'a gyermekek lesznek tankötelesek, akik 1981. május 31-éiig születtek; ha ezt az óvoda véleménye — a folyamatos meg­figyelés alapján — megerősíti. A június 1. és szeptember 30, kö­zött születettek a szüleik kérésé­re szintén iskolába léphetnek, amennyiben ezzel az óvoda szak- véleménye megegyezik. Abban az esetben, ha a szakvélemény és a szülők .kérése között eltérés van, a szülőknek a nevelési tanácsadó véleményét kell íkérnii. Az októ­ber 1. és december 31. között szü­letésű gyermekek beiskolázása csiak rendkívül indokolt esetben lehetséges — ehhez ugyancsak a nevelési tanácsadó véleményét kérik. A beiskolázás napját — 1987. március 1. és április 30. között — a fővárosi, illetve a megyei taná­csok művelődési osztályai ha­tározzák meg, s ennek pontos időpontját a szokásos módon és Időben közük Budapesten, az új első osztályosak behatása április 23-án és 24-én. lesz. Az óvodavezetők a beiratkozásit megelőzően 6—8 héttel adják át a szülőknek a .gyermék fejlettsé­gét tanúsító szakvéleményt. Ez — a rendszeres orvosi vizsgálat, va­lamint a folyamatos megfigyelés alapján — javasolhatja a gyer­mek felvételét az általános isko­la első évfolyamába, vagy egy­éves további óvodai nevelését, vagy részvételét a nevelési ta­nácsadó, illetve szakértői bizott­ság vizsgálatán, A lezajlott vizs­gálatok alapján elkészült véle­ményt a nevelési .tanácsadók a beíratás előtt időben megküldik a szülőknek. A körzeti általános iskola nem utasíthatja el azoknak, a felvéte­lét, akiknek beiskolázását az óvoda, illetve a nevelési tanács­adó javasolja, függetlenül attól, hogy a gyermek a hatodik élet­évét az adott év május 31-éig vagy június 1. és december 31. között tölti be, Az új gyakorlat tehát szükségtelenné tészi az is­kolák által korábban szervezett úgynevezett iskolaérettségi vizs­gálatokat. Természetesen, a szülő kérheti a gyermek felvételét más iskolába is: ennek teljesítése azonban az adott intézmények lehetőségeitől függ. Azon gyermekek érettségét, akik nem jártak óvodába, illetve iskolai életmódra előkészítő fog­lalkozásra, szintén a nevelési ta­nácsadó szakvéleménye hatá­rozza meg. A posta azt tervezi, hogy a ta­valy indított sikeres soproni kí­sérlet nyomán fokoza.to.sim több postahivatalban ás bevezeti a szá­mítógépes kiszolgálás rendsze­rét. Ennek elősegítésére az idén 20 millió forintért vásárolnak micros zámítógépeket. Elsőiként — még márciusban — a szombathelyi 1. számú hivatalt, a főportát gépesítik: a hat mun­kahely .mindegyikét számító­géppel látják el. Ezzel lehetővé v.álik, hogy az ügyfelek — a cso- magfeladás kivételével — bármely ablaknál valamennyi .postai szol­gáltatást Igénybe vehessék. A számítógép tárolja az egyes szol­gáltatások díjtételeit, a különböző tarifákat és más adatokat, így például valutaárfolyamokat, ne­veket, címeket. Könyveli, össze­síti a forgalmat, automatikusan elkészíti a napi elszámolást, jó­váírja a kamatot. Számottevően könnyíti a gép a postai dolgozók munkáját, keze­lése egyszerű, hamar elsajátítha­tó. Az ügyfelek számára is ked­vező az új rendszer, mert, ha egyszerre kívánnak például le­velet és pénzt feladni, táviratoz­ni, képeslapot, lottót vásárolni vagy éppen takarékbetétkönyvet váltani, nem kell másjmás ab­laknál sorba állniuk, mindent egy helyen elintézhetnek. Az évtized végéig további nagy forgalmú postahivatali okban is bevezetik a számítógépes kiszol­gálást. Erre a célra 60 millió fo­rintot fordít a posta. Jelentős ez az esszéig, de a posta megítélése szerint megéri a befektetés, mert Ugrásszerű javulás várható a szolgáltatások színvonalában. KENDŐZETLENÜL A tervező tervez... Van egy magyar közmondás, amely úgy kezdő­dik, hogy „ember tervez...” A közmondás má­sodik fele azonban a tervezés kimenetelét már az égi hatalmakra, a sorsra bízza, eleve fölmen­tést adva az embernek arra az esetre, ha terve nem sikerül. Mi tagadás, kényelmes álláspont, de tegyük hozzá: ma már korántsem mondható korszerűnek, s főleg elfogadhatónak. Mert, ha az ember tervez, akkor számításba veszi lehetősé­geit — anyagi és szellemi erőit —, s ha célját mégsem éri el, csakis önmagát hibáztathatja. Nem jól tervezett, valamit kihagyott a számí­tásból. Persze tervezni sok mindent lehet: utat, hidat, gépeket, épületeket, családi látogatást, ünnepsé­get, pihenést stb. Nem szükséges mindegyikhez mérnöki szakképzettség. De egy épületet, vagy annak bővítését csakis szakember tervezheti meg. Korábban volt egy olyan ösztönző — 1986-ban szüntették meg — miszerint a tervező érdekelt volt abban, hogy minél drágábban elkészíthető épületeket tervezzen. Az már nem érdekelte, hogy a megbízónak valóban van-e annyi pénze, az oedig csak kevesek fejében fordult meg, hoav valóban szükséges-e a legdrágább anyagokból mondjuk szarvasmarha-istállót építeni. Ez a szemlélet időnként még felbukkan. A kö­zelmúltban például a lajosmizsei szociális ott­hon konvháiának bővítésével, annak megterve­zésével összefüggésben tapasztalhattunk ilyet. A megvei munkavédelmi felügyelőség ugyanis el­rendelte (éppen egy évvel ezelőtt), hogy a szó­ban forgó konyhához öltözőt és a konyhai dol­gozók részére étkezőhelyiséget kell kialakítani, s egyéb bővítéseket végrehajtani. Ennek megfele­lően a megyei tanács tervosztálya vállalkozási szerződést kötött a megyei tervezővállalattal, úgynevezett egyszerűsített beruházási program elkészítésére. A program el is készült, s aszerint a konyha bővítése 30—35 millió forintba kerül. A terv — amellett, hogy rettenetes drága meg­oldást javasol — nem számol azzal, mi lesz a felszabaduló épületrésszel — merthogy egy tel­jesen újat terveztek a régi helyett. Érthető, hogy a megrendelőnek először elakadt a lélegzete, majd ismét leült tárgyalni a terve­zőkkel — immár a helyszínen. A megbízást ter­mészetesen fenntartotta a megrendelő, azzal a kéréssel, hogy lehetőleg gazdaságosan készüljön az újabb terv. Érdekes módon erre is volt lehe­tőség, mégpedig úgy, hogy az eredeti elképzelés a bővítésre, használhatóságra, alapterületre nem változott. Csupán az építés költsége csökkent — egyharmadára, s valószínűleg a tízmillió forin­tot sem éri el. Persze ez is sok pénz, de a 30—35 millióhoz képest mégis kisebb összeg. A lajosmizsei konyihabővítés tervezésének kö­rülményeit példaként is értelmezhetjük: nem biztos, hogy az a jó, a célszerű, az igényeknek megfelelő, ami drága. Az olcsó, vagy a kevésbé drága megoldások is betölthetik azt a funkciót, amiért létrehozták az épületet, a gépet stb. De a szemléletet úgy látszik nehéz megváltoztatni. Innen, ebből a „mindent beleadni” felfogásból ered, hogy 500-as cementet használnak ott is, ahol a 300-as is megfelelne; hogy öntvényeink 25—30 százalékkal több anyagot tartalmaznak a szükségesnél, hogy mi magyarok 20—25 száza­lékkal több energiát használunk fel ugyanarra a megoldásra, mint a nálunk fejlettebb, gazda­gabb országok iparában. Ne higgyük, hogy csupán az OTP ravasz üz­leti fogása a takarékosságra buzdító, ösztökélő jelszó. Mert nem az az okos ember, aki — ha van — bőkezűen szórja a pénzét. Az "ilyen min­dig szegény marad. Az viszi valamire, aki kö­rültekintően gazdálkodik, a célszerűség, a prak­tikum törvényei szerint mérlegel. — dorgál — AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL Az alkohol veszélyezteti a jövő generációját A bűnüldözéssel foglalkozó szak­emberek szinte naponta találkoz­nak az alkohol „rabjaival”. So­kan e szenvedélyük miatt kerül­nek összeütközésbe a törvénnyel. Sajnálatos tény, hogy az italo­zás szokássá vált mind a család­ban, mind a munkahelyen, első­sorban a férfiak között. A fiatalkorúak és az ital A fiatalkorúak is gyakran kerül­nek hajiba az italozás miatt. Egyik ügyünkben két fiatal engedély nélkül, ittasan indított be egy járművet munkahelyén. Parko­ló munkagépeknek hajítottak, majd belerahiantak egy épületbe. A jár­mű is tönkrement. A vizsgálat során kiderült, hogy brigádjuk munkaidő alatt névnapot ünne­pelt, s ők együtt ittak a felnőt­tekkel. Elmondásuk szerint azért néztek a pohár fenekére, mert féltek, hogy a főnök „megharag­szik” rájuk, ha visszautasítják a koccintást. A brigádtagok ellen fegyelmi és kártérítési eljárás in­dult, a fiataloknak pedig bíróság előtt kellett felelniük tettükért. Az alkoholizmus egyre inkább terjed a fiatalok körében. A sta­tisztikák pedig arra mutatnak, hogy az italozás és a bűnözés kö­zött szoros összefüggés van. Néz­zük a közlekedési bűncselekmé­nyeket. Bács-Kiskun megyében 1982-ben. 11 esetben, 1986-ban már 27 esetben ítéltek el fiatal­korút ittas vezetésért. S ezzel a fiatal nemcsak saját életét és tes­ti épségét veszélyezteti, hanem veszélyt jelent másokra nézve is. Tavaly 10 alkalommal került a kórházba olyan fiatal, aki ittas­sága miatt vesztette el uralmát a motor vagy a gépkocsi felett. Ne­kihajtott egy fának vagy egy épü­letnek, árokiba borult, illetve ko­molyabb balesetet okozott. Miért isznak? A 14—18 évesek egyre többször, a huszonévesek igen gyakorta ita­loznak, s ebben az állapotban nem mindig tudják felmérni tet­teik következményeit. A bíróság elé kerülő fiatalok többségénél az alkoholizmus és a bűnözés okai nagyrészt a rendezetlen családi körülményekből, és a rossz bará­ti körből adódnak. Az alkoholista szülők ritkán alkalmasak gyermekeik nevelé­sére. Talán ezzel magyarázható, hogy az állami gondozásba vétel­nek 70—80 százalékára a szülők alkoholizálása miatt kerül sor. A gyerekek, akik szeretet, irányítás nélkül nőnek fel, s csak rossz példát látnak magúik körül, gyak­ran hajlamosaik maguk Is a po­hár után nyúlni. Jelentős tehát a szülőik felelőssége. Elhanyagolt gyerekek A gyerekkor legnagyobb tragé­diája, ha a családban az anya is iszik Az, akinek hivatása, hogy védelmet, biztonságot és támaszt nyújtson gyerekének. A bírósáig a közelmúltban 10 hónapi szabadságvesztésre és kényszerelvonó kezelésre ítélt egy .asszonyt, mert elhanyagolta két kiskorú gyermekének neve. lését és gondozását. Három- és hétéves gyermekét magára hagy­ta élelem nélkül a fűtetlen la­kásban. Több óra múlva tért ha­za, ittasan és kábulatában lefe­küdt. A kicsik az anyjuk szaty­rában itólálit hideg tejet itták, s egy üveges lecsót bontottak fel, hogy ehessenek. A két gyerek ma már intézetben él, ahol megfele­lően gondoskodnak róluk. Any­jukat emlegetik, áki az alkoholt fontossabbnak találta náluk. A fiatalok érdekében cselek­szünk akkor, amikor életmód­jukért bíróság előtt vonjuk fele­lősségre a szülőket. A megyében 1986-ban 56 személyt Ítéltek el kiskorú veszélyeztetése miatt. Dr. Babay Imre, ti fiatalkorúak ügyésze

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom