Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-14 / 38. szám
> Ln N O Oö >> 03 > z zuk cl, hogy sok tényt kapja nak. Fényszegény helyen levele ik keskenyebbek lesznek, nen alakul ki a mutatós levélrózsa é: a virágzati fellevelek színe is fa kóbb. Kevesen tudják, hogy < meleg nyári hónapokban májú: közepétől szeptember közepéi; az erkélyen is nevelhetők. A ki helyezéskor természetesen foko zatos edzéssel kell hozzászól: tatni a közvetlen napfényhez,; friss levegőhöz. A levélrózsák közepében, í c iszternában mindig legyen ví; és az öntözéshez lehetőleg lágt vizet használjunk. Az élénk színű fellevelek két há rom hónapig frissek marad nak, majd elpusztul az egész le vélrózsa, de oldalt új sarjaka hoz. A sarjnövényeket, amikoi levélrózsájuk már kifejlődött é: gyökereik is megjelentek, éle: késsel válasszuk le a töröl, majc egyenként ültessük tíz centimé teres cserépbe. > N C □ < > 7 3 03 > Z > 7s m 73 —I 03 m # « > közül szeretnénk ezúttal ne hányra felhívni a figyelmet. Kisüzemi, integrált háztáj termesztésre ajánljuk a Delta Koráll, Mobil és Sláger paradi csom-fajtáinkat. Házikerti tér mesztésre és hajtatásra alkalma sak a Gála F 1, Módi F 1 éí Lugas F 1, valamint a Zömöl fajtáink. Külön is szeretnénk felhívni £ fi gyelmet a K 5—1 determinál! növekedésű, közepes tenyészidejű hibridre, amelynek palántáit júniusban (4—5 hetes korban) javasoljuk kiültetni. Ha a kora őszi fagyok ellen fóliává védik a növényeket, a szedés későbbre halasztható. A pirosar szedett termés pedig akár karácsonyig is eltartható. Étkezési paprikafajtáink köz ül ajánljuk hajtatásra vagy hajtatással kezdődő szabadföld termesztésre a Fehérözön Syntartással foglalkozó termesztőke t, hogy gerberaaknázólégy- fertőzés gyanúja esetén minél Z T. P' 3 SS O: fi OÍ ft'l s & § ÜS' % C: aT> £T s? srss o < rR Kutatók a zöldségtermesztés fejlesztéséért ÍDONSÁCOK KISTERMELŐKNEK N f i c+ £ 2-0 O 73 m Z o 73 C/5 rri' O 73 O m ! & o* & CD' ea 1987. február 14. • PETŐFI NÉPE • 9 • Fekecs Anikó • Anka Sándor Hímévalapozó évek után a Móricz gimnázium M VÁROS ÉS VIDÉKE Tiszakécske KÉT DIÁK A PÁLYAVÁLASZTÁSRÓL Tiszaikécskón 1963-ban kezdődött el a középfokú oktatási, s ma már elmondhatjuk, hogy a Móricz Zsigmctnd Gimnázium kiállttá a itekintélyérlt, hírnévért folyó próbát. Mindig nagyobb a bizalom olyan középiskolák iránt, amelyek möigött nagy hagyómá- nyok és sikerek állnak. Egy fiatal, utakat, módszereket kereső iskoláinak bizonyítania kell. Ezit tette Tászaikécsfce város gimnáziuma is. Egyetemet, főiskolát végzett növendékei >ma már a katedrán állnak, gyógyítanak, terveznek. A Móricz Zsiigmond Gimnázium tanulói az Ország számos felső- oktatási intézményébe eljutottak Hosszú évek átlagát tekintve 60— 65 százalékos az iskolábani végzettek felvételi aránya. Az eredményes évek közül szép példa az 1985-ös tanév, amikor húrom diákot vettek feil >az orvostudományi egyetemre, s emellett a jogi és műszaki egyetemekre, tanárképző főiskolákra is bejutottak a felvételiző negyedikesek. A sikeres felvételit tudatos, tervszerű fölkészítő munka előzi meg. Az oktatás folyamatában külön hangsúlyt kap a tehetséges tanulók foglalkoztatása. Különösem a versenyek és pályázatok adta lehetőségeket használják ki a tanárok. Szép sikerekkel dicsekedhet a kécskei gimnázium: 1981-ben Bogár Ferenc a középiskolai tanulmányi vérseny fizika országos döntőjében 6. helyezést ért el, 1986-ban pedig Bányai Petra 3, osztályos tanuló a magyar irodaiam döntőjén tizedik lett. Jelenleg is több diák küzd a továbbjutásért. Az 1986/1987-es tanév 55 végzős diákja közül harmincán jelentkeznek felsőoktatási intézménybe: hat tanuló egyetemre, tizennégy főiskolára és tíz tanítóképzőbe. Tizenkét negyedikes az érettségi után szakmát tanul. Fekecs Anikó a Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika— kémia szakára jelentkezik. Pályaválasztásáról így vall: — Már az általános iskola felső tagozatában arra gondoltam, hogy majd tanítani szeretnék. Biz a vágyam az évek elteltével erősödött. Főként a reál tantárgyak iránt érdeklődtem, különösen a matematikát és a fizikát szerettem. A gimnáziumban a kémia híve lettem, ezt Mudrií Gabriella tanárnőnek köszönhetem ö szerettette meg velem ezt a tantárgyat. iNéigy év óta tudatosan készülőik a felvételire. Versenyeken veszek részt, értem is el eredményeket, egyetemi előkészítőre járok, s otthon is oldok meg önszorgalomból matematikai és kémiai feladatokat. Nagyon szeretném, ha sikerülne a felvételim, nem is tudok más pályát elképzelni magamnak. Anka Sándor az érettségi után szakmát akar tanulni. Választása nem hirtelen ötlet, régóta az autószerelő szakmához vonzódik. Arra a kérdésre, hogy ki segített a pályaválasztásiban, így válaszol: — Már (gyermekkorom óta érdekelnek a gépiek. Édesapám a Salohov Tsz-ben gépiszerelő, s én — hacsak lehet — ott lábaitlan- kodom körülötte, amikor dolgozik. Figyelem a munkáját. Számomra egy gép belseje titok, * amit föl kell tárni. Ehhez piersze tanulni kell. Ezért is döntöttem a gimnázium mellett. Éreztem a szükségességét, de azt is tudtam, hogy munka mellett nem tudnám megszerezni az érettségit. Nem sajnálom az-élteit négy évet A tiiszaikécskei gimnázium természetesen nemcsak az egyetemekre, főiskolákra bejutó diákjai számával méri a sikereket. Az iskola tekintélyét növeli az is, hogy a különböző munkahelyeken dolgozó érettségizett fiaital'ck becsülettel megállják a helyüket. Benke Márta Idegenekről Az olvadó hó levét engedi le épp a járdáról dr. Csitári Jó- zsefné, a Pusztatourist kirendeltségének vezetője. Mi tagadás, ilyenkor, télvíz idején jut ideje erre is: Tiszakécskén és körzetében az idegenforgalom egyelőre a nyárra korlátozódik. Ami nem jelenti azt, hogy nincs növekvőben. — Tavaly körülbelül egyhar- maddal számláltunk több vendéget, mint egy évvel korábban — hallom tőle az érdeklődés élénkülését bizonyító adatot. — Külföldről Hollandiából:, Dániából, az NSZK-ból, az NDK_ból és Cseszlovákiából összesen száz- harmimehárman jártak itt és mintegy kilencszáznegyven éjszakára foglaltak szállást a segítségünkkel. Az ötszázhetvenegy hazai turista ezerkétszáz vendég- éjszakát töltött el nálunk. Persze ezek csak a mi szolgálatainkat igénybe vevő vendégek voltak; rajtuk kívül sokan nyaraltak itt olyanok is. akik miaguk szereztek szállást. A Tisza partján huszonöt üdülőházat bérel a kirendeltség, ezek az idegenek rendelkezésére állnak. Egy négyszemélyes házikóért — amelynek összkomfortosnak és tisztának kell' lennie — napi Lászlófalva a Dunai—Tisza köze ősi települése, 600-évesinél is nagyobb múltra tekint vissza — igiaz. a régebbi térképieken hiába keresnénk ugyanis 1952-iig Szentkirálynak hívták. Az egykori név nem imént feledésbe, őrzik határrészek elnevezései, és az idősebbek emlékezete is. Nemrégiben a televízióból arról szereztünk tudomást, hogy a lakosság szeretné ha a régi nevet visszakapná falujuk. Mi ál] a lokálpatrióták felbuzdulása mögött? Az utóbbi években ott végzett régésze ti ásatások eredményei, amelyek tanúsítják, hogy már régen lakait hely Lász- lófalva, s hegy az eredeti nevét I. — vagy Szent — István királyról kapufa. Mint Pásztor Gézáné pedagógus, a népfront helyi elnöké tájékoztatott, a közös óhaj mögött a nagy király tisztelete áll. barátságosan hatszáz forintot fizet tulajdonosának a Pusztatourist. Tolmácsként, fordítóként a helybeli nyelvtanárok segítenek be, akiknek idegenvezetői képesítésük is van. A diákoknak a Solohov Tsz bőgi turistaszállását ajánlják, ahol étkezést is biztosítanak. A külföldiek országuk pénzéért forintot kaphatnak a kirendeltségen. tavaly körülbelül százezer forintért váltottak valutát. A Pusztatourist a szervezője — helyben — a Szolnokról Induló és Tiszakürtön, az arborétumban célt érő hajoutal^nak, a nyári hétvégeken. Aki a fővárosi koncertekre vágyik elmenni — jegyet, esetleg szállást Is akar —, nem hiába jön el a kirendeltségre. i — Egy holland utazást Irodával kötött szerződés értelmében az idén nyáron kilenc héten át küldenek hozzánk családokat — mondja az idei tervekről dr. Csitári Józsefné. — Számukra a Tűs erdőben és Tiszakécskén tizenhárom hétvégi házat bérek tünk ki. Az ez évi tervekről csak eny- nyit. Mii lesz később? Van alap az optimizmusra: a kécskej és a kerekdombi gyógyvizek állami elismerése küszöbön áll... Nos, a február 16-án, hétfőn 15 órakor a művelődési házban tartandó falugyűlésen erről a témáról ás szó esik. Szecsődi György ^tanácselnök beszámolójában visz- ‘szatekint majd a VI. ötéves, tervben elért fejlődésre és beszél a VII. ötéves tervei kluisról. Fejlesztésre alig töibb mint 10 millió forintja lesz a tanácsnak. Ebből hatmilliót az őszig befejeződő négytantermes iskola bővítésére költenek, a 14 millióba kerülő hatkilométersis belterületi út kövezéséhez lakossági hozzájárulást is kérnek, s céltámogatást. Parkírozó kialakítására és harmi.ncsze- mélyfjs idősek napközi otthonának létesítésére ás gondolnak. Természetesen "sok érdekfeszítő helyi ügyről esik még szó a hétfői falugyűlésen, ahol egyébként egyúttal áfész-részközgyűlésre is sont kerítenek. A sárhalmi követ A kécskei pártbizottság ajtaja sűrűn nyíliik; férfiak, nők étkeznek vegyesen, fiatalabbak is, időre sebbek is. Van köatük gyárigaz- gaitó és szakmunkás, üzemi párt- titkár és gimnáziumi tanár. Valamennyien a propagandi&taklub mai előadására sietnék. A szinte egyfolytában lengő ajtó- szárnyak közt szőke, kékszemű, afféle örök fiatalnak született férfi tűnik fel; csak közelebbről látni rajta, hogy már az ötvenesek közé tartozik, ö Nagy Béla, akinek a nevét kimondva szinte minden ismerősének kicsúszik a száján jellemzésül valami efféle: nagyon rendes ember, milyen kár, hogy az ilyenekből nincs több stb. Nagy Béla Sárhallmon született, ott él ma is, bár vett tnár egy házat a városiban. Azt mondta egyszer, hogy majd akkor költözik be, ha nyugdíjba megy. Addig marad a tanyán. A kintieknek szükségük van rá: — Mikor mégy a városba? Intézd már el ezt yagy azt! — szólítják meg nap mint map. S ő jó szívvel segít. Huszonöt évig megvolt ehhez a tanácstagi tisztsége is. De még régebbről eredeztethető a népiszerűsége: harminc esztendeje huszonkettedmaigiávail ő alapította meg Sárthalmon a KlSZ-szer- vezettet. Tizenkilenc évig volt a külterületi földművelő fiatalok titkára. Ma a Solohov Tsz háztáji ágazatvezetője őfeléjük, a tanyák között. Nagyon szeret kertészkedni. Sokan az ő példáján merészkedtek először síkfólia alatt termeszteni zöldségeket. Keresi, hogyan lehet olcsóbban jobbat és többet előállítani. A szövetkezet pártbizottságának tagig Nagy Béla ma Is. ö az. akinek m-indig van mondanivalója minden témáról. Tudatosan próbálja vitába vinni a fórumok résztvevőit. Véleménye persze csak annak az embernek lehet, aki tájékozott. A sárhalmi „követet” minden érdekli; nyolcféle újságot járat. A .marxista egyetemen annak idején különösen a filozófiát szerette. Nem len meg, hogy Nagy Bélával itt .találkozom, a props,eain- disták klub iára Igyekvők között. Az itt hallott előadásokból mindig meríthet az ember valamit, amit Sárhalmon ép>p oly jő tudni, narrt 'benn a városban összeállította: A. Tóth Sándor SZENTKIRÁLYBÓL SZENTKIRÁLY ? Falugyűlés lesz Lászlófalván SPORT. SPORT .SPORT A SZEMLÉLETVÁLTOZÁS EREDMÉNYE Sportdressz a tankönyvek mellett Az ütő nem „ütő” • Kezdetben rossz tapasztalatok legrosszabbkor • A tanárok is szeretik Sérülés a — Márti középiskolás szinten Jó röplabdázó, csapatkapitánya volt a tavaly országos bajnokságot nyert iskolai csapiatnak is — mondta Rap>csányi István röplabdaedző, a kecskeméti közgazdasági szakközépiskola testnevelője Hajnal Mártáról aki a múlt esztendőben a KISZ KB által alapított „Jó tanuló — Jó spiortoló” díjat kapott. A jelenleg harmadik osztályba járó szakközépiskolás sportolóról még azt is megtudom, hogy a csapatban szélső ütőt játszik, de cseppet sem „ütő” módon: 170 cm-es magasságát technikás röplabdázással egészíti ki. Azután újságírói szempontból egy kevésbé jó tulajdonságáról is tudomást szerzek, nevezetesen, hogy Márti, meglehetősen szűkszavú lány, nehéz szóra bírni. tankönyv mellé, az már jól tanul és jól is sportol? — Nem egészen. Sajnos, az első tapasztalataim nagyon rosszak voltak. Tanáraink nemigen kedvelték a sportolókat, s ebben mi voltunk a hibásak. A tehetségesebbek úgy gondolták, hogy nem kell megerőltetni magukat a suliban, hiszen úgyis megélnek majd a röplabdából. Nem vagyak én sem „buzgó mócsing” a tanulásban, de össze lehet hangolni a jé jegyeket a jó sporteredményekkel. — Am mindez sok lemondást is igényel. Gondolok itt a diszkóra, szórakozásra __ — Jut idő a hobbira is. Szeretek olvasni, kötni, a diszkókat, a bálokat pedig utálom. Füst, zaj, tömeg, nem az én világom. — Nem tudom, ki terjeszti ezt rólam — ámul el, amikor bátortalanul elmondom neki, mit hallottam a szófukarságáról. — Szónoklatokat nem tartok, de a véleményemnek mindig hangot adok. Aztán mindezt alátámasztandó, gyors egymásutánban elsorolja élete eddigi főbb történéseit: a Zrínyi iskolában kezdett tanulni és röplabdázni. Hetedikes korában már hetente háromszor edzett, s nagyon megszerette a sportolást. Határozottan nem mondja ki, de szavaiból arra következtetek, hogy azért választotta az általános iskola befejezése után a közgazdaságit, mert úgy hallotta, ott gondtalanul röplab- dázhatnak a lányok. — Az első évem nagyon bejött, az általánosban mindig voltak négyeseim, a középiskolában ötös lett a bizonyítványom — emlékszik. — Ám a jobb tanulás nem jelentette azt, hogy felhagytam a röplabdával, hetente négyszer edzés, szombaton és vasárnap mérkőzések. Reggel mindig úgy készítettem a táskámat, hogy az iskolai könyvek mellett maradjon hely a sportruhának Is. „Szerencsés lány ez a Hajnal Márta” — gondhatnánk abból, amit eddig megtudtunk róla. Ám az is hozzátartozik életének eddigi történetéhez, hogy nem is oly régen súlyos sérülést szenvedett: Veszprémben játszottak mérkőzést, egy .kóbor” labda felpattant előtte, eltalálta a szemét és Márti előtt elsötétedett a világ ... — Nagyon elkeseredtem akkor, hiszen nem láttam a bal szememmel, kétszer is sírtam. Először amikor megsérültem, később amikor újra láttam. Decemberben kórházba kerültem, csak az ünnepiekre engedtek haza, utána ismét a kórterem következett. Nem lehettem ott a KISZ KB-ban a díjátadáson sem ... — Az a hír járta, hogy soha többet nem sportolhat... — Én is hallottam erről, de az orvosok ilyet soha nem mondtak. Nagyon remélem, hogy hamarosan újra • ott lehetek a piályán a többiekkel, legutóbb már elutaztam velük Nagykanizsára, de csak szurkolóként. — Ügy tűnik, nehéz játék nélkül ... — Borzasztó! Amikor eltiltottak a röplabdától, nagyon elkeseredtem. • Hajnal Márta: „A tanulás mellett sem hagytam fel a röplabdázással •.(Lakosa Zsolt felvétele) ki egyszerre jó tanuló és jó sportoló? — Kitartás és akaraterő nélkül annyit sem ér az egész, mint egy bika szarv nélkül — foglalja ösz- sze tömören, de meggyőzően. □ □ □ Hegedűs Deme Pál a Kada Elek Szakközépiskola igazgatója. Amikor Hajnal Mártáról kérdezem, nem lepődik meg. — Kedves lány, helytáll az iskolában és a sportpályán is, tanárai szeretik őt — mondja. — Dicsőséget szerzett az iskolának, intézményünkből először kapta meg diák ezt a díjat. Köszönet illeti ezért tanárait is, akikben jelentős szemléletváltozás ment végbe az utóbbi években. Pár esztendeje még mindenki nyűgnek érezte a sportolókat. Az ellenszenv azonban rokonszenvvé változott. A gyakorlat fényesen igazolta az elméletet, nevezetesen, hogy az élsport összegyeztethető a tanulással. Hajnal Márta esete jó példa er— Ennyire egyszerű az egész? Aki beszorítja a sportdresszt a — Végül megkérem, jogialja re. össze röviden, miként lehet imiatt. L RÖVIDEN • RÖVIDEN X Kiskunhalason, a Helyőrségi Művelődési Otthoniban került sor a megyei Rendőr-főkapitányság Testnevelési és Sportbizottságának évzáró közgyűlésére. Dr. Nei- ohel László rendőr ezredes, TSB- elnök megnyiitó beszédében külön kiemelte a testnevelés fontosságát, a rendőrség állományánál, megköszönte a spontalkitívák támogatását. Ezt követően Perjési Pál rendőr százados, TSB-titkár számolt be az elmúlt évi tömeg- spxmt-tmunkáról, a versenysportban előrit eredményekről és fel- adaitotoról. A megyei TSB az ösz- szetefct pontversenyben, 43 sport- bizottság között a negyedik helyet szérezte meg. Az eredmények elérésiéhez magybam hozzájárult a kecskeméti, ikiiskunihalasí és a kiskunfélegyházi sportbizottság aktivistáinak kiváló munkája. A megyei főkapitány vándorserlegét a kecskeméti rendőrkapitányság nyerte el. X Február 15-én, vasárnap „Focifarsang ’87” elnevezéssel teremlabdarúgó-tornát rendez a Kecskeméti SC a kecskeméti Lánchíd utcai sportcsarnokban. Résztvevők: KTK, Tiszakécske, KTE és a KSC. A serdülőcsapatok mérkőzése 9 órakor, az ifjúságiak körmérkőzése 13 órakor kezdődik. X Balatoni öld váron az idén háhodiik lalkatammal rendezik meg a Földvár Kupa női és férfi kispályás labdarúgótornát. A tavaszi versenyeket négy csoportban (április 24—26., május 1—3., május 8—10.. május 22—24) rendezik. A csoportok 1—4. helyezettjeit meghívják az őszi döntőkre, amelynek győztese elnyeri a kupát és az egyhetes NDK-beli utazást. Jelentkezni lehet március 15-éig az Express DBIG Bala- tonföldvár 8623, József A. u. 6. sz. címen levélben. X A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Kecskemét, Tóth László sétány 2.) felvételt hirdet az 1987-88-as tanévre iskolakötelessé váló óvodások részére testnevelés-tagozatos osztályába. A jelentkezők felmérésen vesznek részt. A felmérés időpontja 1987. február 18. és március 5. között minden munkanapon 14 és 17 óra között, az iskola tornacsarnokában. A jelentkezőket kérik, hogy sportfelszerelést vigyenek magukkal. FELKÉSZÜLÉSI KÖRKÉP Izsák: tartósítani az élcsoportbeli szereplést A mostoha időjárás, a kemény tél, a hó és jég alaposan próbára tette a tavaszi idényre készülő labdarúgócsapatokat. — Nem hiszem — mondta Nagy Károly, a bajnoki táblázat 4. helyén levő Izsáki Medosz edzője, hogy akad csapat a megyében, amely olyan gondokkal küzd, mint mi. — A tornaterembe nem mehetünk be, edzőpályánk sincs, a jó talajú füves pályánkat pedig kímélni kell. Azért igyekeztünk alkalmazkodni a körülményekhez, és amit lehetett, megtettünk. Any- nyit futottak a játékosaink, hogy aligha lesznek a tavasszal erőnléti gondjaink. Részt vettünk Du- naVecsén a teremlabdarúgó-tornán, otthon pedig a kézilabdapályán készülünk a tavaszi idényre. A játékosállományban nincs változás, szeretnénk ott maradni a megyei I. osztály élcsoportjában. —SZ— Maradona után Nykänen ellen is... Néhány hónappal ezelőtt nagy port vert fel az a nápolyi hír, hogy egy olasz lány apasági keresetet nyújtott be a bírósághoz a Napoli argentin labdarúgócsillaga, Diego Maradona ellen. Az ügy még nem zárult le, Maradona váltig tagadja, hogy ő lenne az apa ... S most egy újabb apasági ügyről hallani a sportvilágban. Amint azt a „Hymy” magyarul „Nevetni” című finn folyóirat közölte, egy 22 éves lány apasági keresettel fordult a bírósághoz az olimpiai és világbajnok síugró Matti Nykänen ellen. A marna állítja, hogy hathónapos lányának a síugrósztár az apja. Nykänent elég kellemetlenül érintette ez a bejelentés, mert tavaly novemberben házasodott, felesége Tiina, az egyik leghíresebb finn fotómodell. S ráadásul a 23 éves Nykänennek az utóbbi időben elég sok baja volt országa síszövetségével. A négysáncverse-. nyeri például ragaszkodott ahhoz, hogy együtt lakjon a feleségével, amivel megsértette a csapatra vonatkozó előírásokat. Ezért haza is küldték. Erre úgy válaszolt, hogy két hét rendkívüli szabadságot engedélyezett magának és feleségének a napfényes Sri Lankán. Hazatérése után az országos bajnokságon csak a 4. helyen végzett, ezért csak tartaléknak nevezték a mostani, oberst- dorfi északi világbajnokságra. A hazai bajnokság után viszont a Lahtiban rendezett utolsó válogatóversenyen ismét remek eredményeket ért el, s erre a finn vezetők engedtek, mégis csak indítják a vb küzdelmeiben. , A valóság vonzásában Interjú Moldova György Kossuth-díjas íróval A Petőfi Népe Szerkesztősége , valamint a dunavecsei Petőfi Sándor Művelődési Ház közös ankétsorozatot szervezett Beszélgetések címmel. Ennek keretében számos közéleti személyiséggel találkozhattak már eddig is az érdeklődők. Az an- kétfiizér legutóbbi vendége: Moldova György Kossuth- és József Attila-díjas író volt. Vele készített interjút munkatársunk. — Alig fért el a hallgatósá g az intézmény előadótermében, a találkozó végén pedig vagy ötvenméteres sor várta a dedikációt. És nem csak ez, a sorozatos újrakiadások is jelzik: Moldova György népszerű. Mit jelent ez az Ön számára? — Nem tagadom, pályafu tásom népszerűség tekintetében sokkal sikeresebb, mint azt valaha, kőbányai munkásfiúként elképzelhettem volna. Elmondhatom viszont: életemben egyetlen sort sem írtam le azért, hogy népszerű legyek. Először mindig magamban tisztázom a dolgaimat. Valahogy úgy, ahogy József Attila is gondolta: az én vezérem bensőmből vezérel. Őszintén mondom — becsületszavamat is adhatom — akkor is így írnék, ha tudnám, soha senki nem olvassa soraimat. Van is, volt is és biztosan lesz is otthon kiadatlan írásom. Ne tűnjön ez úgy, mintha én nem szeretném a sikert, nem lennék büszke'az olvasók szimpátiájára, nem esne jól, hogy írásaim sokaknak jelentenek örömet ... — Lehet ez tehát veszély is az alkotó számára ... — A siker csapda, ha be- ugr unk, netán hódolunk neki. Ha például egy „menő” kötet után elkezdek azon gondolkodni, hogy mi lehetett a siker oka, aztán igyekszem ezt a receptet megismételni. Én mindig más-más műfajban írtam. Megjelentek regényeim, novelláim, szatíráim, riportjaim; több film :m, rádiójátékom, sőt operettem is van. Ha pedig az ember több húrú hangszeren játszik, valamiként vé dve van attól, hogy a poénjait ismételgesse. Ezek persze formai dolgok. Az más kérdés, hogy mind ig úgy próbáltam írni, hogy a karácsonyi dal „egyszerű pásztora” is megérthesse soraimat. Talán nem tartozom a haza legműveletlenebb emberei közé; tanultam, tanulok és tanulni fogok mindig, de kínosan vigyázok, hogy ha lehet ne használjak például idegen szavakat. Szeretem viszont a különlegességeket, a regényes jellemeket. Ha mondjuk a főhősnek el kell jutni Éger- szegről Szombathelyre, nem a legrövidebb, a legegyszerűbb utat járja be, de az érdekesség és az igazság nem zárja ki egymást. — Ha a kortárs irodalom új és újabb prózai műveit olva ssuk, azt látjuk: literatú- ránknak gyengülnek kapcsolatai a valósággal. Kevesen indulnak útra úgy mint Ön, vagy jeles nemzedéktársai, hogy felkeressék a falu legokosabb emberét, a gyárak öreg „szakijait”, elbeszélgessenek a városszéli kocsmák törzsvendégeivel __ — Az ilyenfajta élmény- gyűjtés valóban egyre ritkább. Igen fárasztó dolog ám ez. Nem tudok szabályokat mondani, csak a saját példámat; úgy látom, hogy ehhez a bokszoló erőnléte kell. Egyet jelent például a magánélet szinte teljes megtagadásával. Gondolja el, két apró lányomtól elköszönni, hogy majd csak hetek múlva találkozunk. Elmúltam már ötvenéves, és minden nap igen fontos, amit velük tölthetek, vagy tölthetnék, de elindulok. Es az sem biztos, hogy „bejön” amiért megyek. Mi valóságos, hús-vér emberekkel találkozunk, ebből balhé, sőt pör is lehet. A riporterkedés igen kockázatos munka, ugyanakkor rosszabbul fizetik, mint amit az asztal mellett talál ki az ember. Mára eltűntek (vagy eltűnőben vannak) azok, akik ennek az alapállásnak a nagyobb alakjai voltak. Galgóczi Erzsébet, vagy Varga Domonk os már nagyon régen nem írt riportot. A kedvenceim közül meghalt az egyik legtehetségesebb, legnagyszerűbb szociográfus: Zám Tibor. A fiatalok? Jönnek, jönnek — mert nem igaz, hogy nincsenek. Például Megyesi Gusztáv, aki nagyon tehetséges, de kevés riportot ír mostanában. — Szerintem hiányzik a kez dőknek az az élettér, ami szükséges az ilyen vállalkozásokhoz. Nagy Lajos például az első igazán jelentős valóságfeltáró munkáját, a Kiskunhalmot akkor tudja megírni, amikor a Baumgarten- alapítvány jóvoltából egyéves ösztöndíjat kapott — Talán az ilyen ösztönzés hiányzik. — Valószínűleg ez is kelle ne. De úgy is igaz: a fiatalok nem vállalják a kockázatot, nem veszik a fáradságot az anyaggyűjtéshez. Jellemző, hogy megszűnt az író- szemmel című évenként megjelenő válogatás, mert egyszerűen nem jött össze elegendő anyag. Pedig nem is volt magasra állítva a mérce! A mai magyar prózára a valóságtól való visszalépés jellemző.-Mert azt, hogy valaki leül az íróasztalhoz és kollázstechnikával összevág harminc írótól egy könyvre való prózát, nem rendít meg. Biztos, hogy én nem értek hozzá, s hogy a francia vagy más külföldi irodalomban ez éppen olyan alapvető forma, mint a realista regény. Lehet, hogy ez nagyon jó, jobb mint én kétszer, de engem nem tesz boldoggá, s talán az olvasót sem. — Önnek lelkes méltatói é s megbékíthetetlen kritikusai is vannak. Ha az utóbbiak legyintenek is, a barátai reménykednek: valaha elkészül a nagy Moldova-regény. Tervez ilyet? ' — Igen, tervezek, bár ez olyan mint amikor a csatár ö tven méterről rúg gólt. Vagyis lehet, hogy regényt kell írni, lehet, hogy életem végéig szatírákat, riportokat. Egy regény terve mégis izgat. Az első két rész a Szent Imre induló és az Elhúzódó szüzesség már ismert, ha a harmadik r észt is megírnám, akkor teljessé lenne egy olyan triász, ami a — képességeim szerinti — csúcsok közelében jár. Szeretnék írni szatirikus regényt is. De az a bizonyos balzaci példa, hogy világomat összefoglaljam egy regényfolyamban, erre nem vállalkozom. — Az Élet és Irodalomb an olvashattuk: több társával együtt Ön is megvált írószövetségi tagságától. Fekete Sándor, az Uj Tükör főszerkesztője nyilatkozott döntéséről, Ón még nem. Mi indokolta a szakítást? — Én alapvetően nem értek egyet azzal, ami mostanában az írószövetségben történik, közepes írók előadásában. Ez természetesen az ő dolguk! Én nem is sértettségből vagy hiúságból döntöttem így, inkább a lelkiismeretem, a becsületem késztetett arra, hogy teljes egészében elhatároljam magam ettől. — Min dolgozik most? Ü gy hallottam, riportot ír. — Igen, a rendőrségről ir ok riportkönyvet. Nagyon hosszú munka ez, már egy éve dolgozom vele. — Nem lehet könnyű inf ormálódni egy zárt testületben ... — Csak a kezdet volt nehé z, míg megkaptam a szükséges engedélyeket az anyaggyűjtéshez. A többi azon múlik, hogy én mit adok bele. Örömmel mondhatom: nagyon kevés dologra mondták nekem a rendőrségnél, hogy nem. Rengeteg jóindulatú, segítőkész em berrel találkoztam a munkám során. A rendőrökkel eltöltött idő, a közös munka során sokat megértettem világunkból. Úgy is mondhatnám, hogy az országot ilyen közelről, ilyen teljességből még nem láttam. Ott ugyanis — ebből a nem túl optimista vetületből — a dolgok igen tisztán, élesen mutatkoznak meg. Úgy látom a magyar társadalom csak nagyon felületesen ismeri a testület munkáját. Nem tudják, hogy élnek ezek az emberek, milyen gondokkal, problémákkal küzdenek. Csak a rendőrviccek szintjén tájékozottak az emberek e területen, ami — szavamat adom rá — ne m objektív kép. — Mikor olvashatják m ajd a Moldova-rajongók a rendőrségről szóló munkát? — Talán 1988-ban. Addig még meg kell írni és el is olvassák majd még páran . . . Farkas P. József Az egykori elsősorban önellátó termelést folytató háztáji és kisegítő gazdaságok mellett megjelentek a kedvtelésből művelt kiskertek és az árutermelő, méreteikben is növekvő és a néhány nagy jövedelmet biztosító növényre szakosodó kisüzemek. Ezek nélkül ma a lakosság friss zöldséggel való ellátása elképzelhetetlen lenne. Szerepük nem hanyagolható el a konzerv- és hűtőipari nyersanyagok termelésében és, kellő szervezettség esetén, a friss exporttermékek előállításában sem. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen fajták, hibridek találhatók meg a kertekben. Dr. Király Mihály, a Zöldségtermesz- tési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat főigazgatóhelyettese ad tanácsot az újdonságot kedvelőknek. A jól ismert, általánosan előfordu ló állati kártevők (mint pl. a liszteske, a lótetű, a takácsatkák, a tripszek stb.) mellett egy új faj, a gerbera-aknázólégy is tömeges elszaporodásával és kártételével fenyegeti az üveg és fólia alatti zöldség-, illetve dísznövénytermesztést. A gerbera-^knázóléggyel először a Szentes, a Budapest, és a Győr környéki — elsősorban nagyüzemi — termesztők találkozhattak: aknáira gerbera és paradicsom növények levelein figyeltek föl. Az elmúlt években más termesztőkörzetekből is kimutatták a kártevőt, és várható, hogy megyénkben is megjelenik. A gerbera-aknázólégy Eszak-Amerikából származó, melegkedvelő faj, amely hazánkban csak a zárt termesztő- berendezések alatt képes megélni. A kultúrnövények széles körét károsíthatja, így többek között a gerberát, a krizantémot, a paradicsomot és az uborkát. Az 1—2 milliméteres kifejlett l egyek táplálkozása nyomán el- barnuló, pontszerű lyukak keletkeznek a leveleken. A sárgás színű lárvák (a nyüvek) ugyancsak a leveleket károsítják: kelésük után egyre szélesedő, szabálytalan lefutású, kanyargós aknákat készítenek. A kifejlett lárvák elhagyják a leveleken lévő aknákat és a talajban bábo- zódnak be. A legyek jól repülnek a sárga s zínre, ezért rajzásuk kiválóan negfigyelhető a mezőgazdasági jolt ok által forgalmazott SO- /EURODE fogolapokkal (kel- ő számú fogólap kihelyezésével védekezni is lehet). Háztáji gazdaságokban jelen- e g csak az úgynevezett szinteti- :us piretroidok (Chinetrin 25 IC 4—6 milliliter/100 négyzet- néter, Decis 2,5 EC 5—7 millili- er/100 négyzetméter, Fendona 0 EC 1,5 milliliter/100 négyzet- néter) alkalmazhatók jó ered- nénnyel. Ezeket a készítményeiét a legyek repülésének időszakban kell a növényekre perme- ezni. Tekintettel a gerbera-aknázó- é gy veszélyességére, a Bács- Ciskun Megyei Növényvédelmi s Agrokémiai Állomás kéri a ólia vagy üveg alatti növénymegoldással. Ezeket nem szab ad túlságosan teletölteni, meri igen nagy mennyiségeket képe sek a nyulak a vályúból kikaparni. Drótszálból készíthetünl rá kaparásgátlót, de a vályú peremét mindenképpen 1—l,í centiméterre hajtsuk vissza Üzemi ketreceken kihúzható könnyen tölthető, jó szerkesztésű vályúk találhatók. Az önetetők fémből vagy műan yag lapokból készülnek. Tartályrészből és vályúrészből állnak, a tartály belsejébe pedij ferde terelőlemezt hegesztenek Egy ilyen önetetőbe a tartál) nagyságától függően 1—2 kilogramm granulált nyúltáp i: belefér. A nyúletetők kivitelezése, f ormája és típusa a munkaigényességet és a gazdaságosságot nagymértékben befolyásolja. Vannak kis befogadóképességű — napi vagy naponta többszöri töltést igénylők — és nagy befo- gadóképességűek, amelyeket elegendő hetenként 2—3 alkalommal abrakkal feltölteni. A legegyszerűbbek a betonból készült, kör és téglalap alakú etetők. Súlyuk miatt ezeket a nyulak nem tudják felborítani, jól tisztíthatok. Hátrányuk, hogy a kisnyulak belemásznak, beleüritenek. Fémből többféle etető készül. L eginkább a vályú alakúak terjedtek el, ketrecre billenthető Intézetünk felismerve a k istermelés egyre növekvő jelentőségét, az 1960-as évektől fokozott figyelmet fordított és fordít ma is a tudományos eredmények — új fajták és termesztéstechnológiai eljárások — gyors elteijesztésére. Fontos feladatnak tartjuk a zöldségválaszték bővítését. Jelenleg a nálunk ismert és termesztett negyven zöldségfaj közül tizenkettő foglalja el az összes terület 80 százalékát. A korszerű táplálkozás megköveteli az energiában szegény, de vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag zöldségfélék választékának bővítését. A jelenleginél kedvezőbb kínálat kialakításához nélkülözhetetlen a kisgazdaságok tevékenysége. Az új eredmények bevezetése cé ljából szaktanácsadó szolgálatot hoztunk létre. Szakembereink rendszeres kapcsolatot tartanak fenn 190 termesztő üzemmel, hét konzervgyárral. négy Zöldért vállalattal, 24 á fésszel, nyolc egyéb vállalattal, s az általuk integrált kisgazdaságokkal. A kísérleti eredmények gyako rlati hasznosítását, elterjesztését elősegítik a kutatók közvetlen kapcsolatai a termesztőkkel és mindazok a szakkönyvek, ismeretteijesztő cikkek, kiadványok, amelyeket évről évre megjelentetünk. Az intézetben működő agroké miai laboratórium szolgáltatásait is évről évre több kistermesztő veszi igénybe. Jelentős az az ismeretterjesztő tevékenység is, amelyet a vetőmag vállalat végez, az általunk nemesített fajták magas biológiai értékű vetőmagvainak értékesítése kapcsán. Nemesített fajtáink közül sz ámosat a kistermesztőknek állítottak elő kutatóink. Ezek tetic, Fehérözön Szuper és Tiz enegyes fajtáinkat, amelyek rendkívül alacsony fényhiány- érzékenységüknél fogva (korai) januári kiültetéssel is termeszthetők. Tétényi Rubin hagyma fajtá nk friss piaci ellátásra szolgál — különösen a téli vitaminszegény hónapokban — csemegehagymaként, továbbá salátakészítéshez kiválóan alkalmas. A Makói bronz fajtánk előnye, hogy magról termeszthető. Kitűnően tárolható, márciusban is piacra vihetjük. Uborkáink közül csemege és b erakó-uborkának, továbbá kovászolásra és salátakészítésre egyaránt alkalmas a Kecskeméti csemege, amely igen szép alakú terméseit főképpen oldalhajtásain neveli. A Kecskeméti liv- mé hasonlóan jó tulajdonságokkal rendelkező, a holland Nimbus fajtánál jobb termőképességű, gondos ápolást és rendszeres, hosszantartó szedést kíván. További előnye, hogy liszthar- mat-toleráns és az uborka- mozaikvírussal és mézgás vara- sodással szemben ellenálló. Fűtetlen fólia alatti, kései h ajtatásra és szabadföldi korai termesztésre egyaránt kedveltek a Kecskeméti saláta F 1 és a Smaragd F 1 hibridek. Dinnyeféléink közül a Hírős N apokon is nagy sikert aratott a karácsonyig is tárolható sárgadinnyefajtánk, a Hógolyó. A fagyok előtt szedett halványzöld, illatos termés 10—12 Cel- sius-fokon tárolva az ünnepi asztal finom csemegéje. Alig ismert a Téli zöld laska- tö kfajtánk, amely könnyen tárolható és egész télen frissen fogyasztható, sokféleképpen elkészíthető zöldségféle. Kevéssé ismert zöldségféléink közé tartozik a tojásgyümölcs is. Házikerti termesztésre alkalmas a Kecskeméti 198. A fagyokig hozza dekoratív terméseit, amelyekből sokféle ételt készíthetünk. Kertjeink egyik elmaradhat atlan növénye a csemegekukorica. Sok helyütt még az arany- • mazsolát termesztik. Ma már ennél sokkal jobb fajtákat tudunk ajánlani. Közülük a Kecskeméti sárga SC 300-as friss fogyasztásra és konzervipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Április 20. körül vetve július közepén törhető. Balázs Sándor akadémikus, int ézetünk főigazgatója és kutatócsoportja a csiperkegomba komposztálás nélküli, szalma alapanyagon történő termesztésének lehetőségét kutatja. A kísérletek folynak, még néhány részletkérdés tisztázásra vár. Bízunk abban, hogy a világviszonylatban is új eljárás segítségével hamarosan lehetővé válik a csiperkegomba-termesztés széles körű elterjesztése a kis- és nagyüzemekben is. A példaként megemlített fajt ákat magam is termesztem, házikertünkben mindig megtalálhatók és minden kertészkedő- nek figyelmébe ajánlom, termesztésükhöz sok sikert kívánok. A különlegességek kedvelőine k ajánljuk a szép bromélia fajokat, a neoregeliákat. Vízszintes, álló levelei tömött, szabályos levélrózsát alkotnak, köze pén tűzpiros virágzati felleve lekkel. A neoregeliákat úgy helyez
