Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-13 / 37. szám

1981. február 13. PETŐFI NÉPE • 5 KITARTÁS, SZAKÉRTELEM, ÖTLETESSÉG Sikeres évet zárt a Dunavecsei Béke Tsz Fejlődni — nemzedéki összefogással Amíg a Il-es számú állattartó telep felé haladtunk, volt idő be­szélgetni a_ gépkocsivezetővel: — Mi a'titka az egyre jelentő­sebb gazdasági sikereknek a du­navecsei Békénél? — kérdeztem Nagy Istvántól. A NIVA pa­rancsnoka nem beszéli a közgaz­dászok szaknyelvét, egyszerűen fogalmazott: — Régi. összeszokott, fegyel­mezett, egymásra is figyelő kol­lektíva dolgozik itt. A közös te­vékenység megtanította az em­bereket; eszik a jól szervezett, egységes cselekvés hoz ered­ményt — mondta. Meggyőző, tömör magyarázat! Talán a zárszámadáson is elég lenne ennyi indoklás; a tények úgyis magúiként beszélnek. A 4741 hektáron gazdálkodó, fél­ezer tagot számláló dunavecsei közös gazdaság — amelynek ve- ,zetcu a mai tagértekezleten ad­nak számot az 1986-os munká­ról — a tervezett 19 millió fo­rintos nyereség helyett harminc- három milliót ént el, termelési értéke meghaladta a 210 milliót JÖVEDELMEZŐ ALAPTEVÉKENYSÉG A majorok, üzemek „szemléje” után találkoztam Némedi Mik­lós elnökkel, akit a siker okairól faggattam. — Mi nem mentünk „erre-ar- ra"! — magyarázta a szövetkezet vezetője. — Akkor is maradtunk az alaptevékenységnél, amikor egyes társaink műkereskedelem­mel, patkányirtással vagy divat­cikk-forgalmazással kezdtek fog­lalkozni. Itt is vannak fiatal ag­rárszakembereik sok-sok ötlettel, elképzeléssel, de a tagság a ra­cionalizálási program indításakor úgy döntött: mindent, ami meg­vár#, fejleszteni kell, de újba (még) ne kezdjünk. — Mit jelentett ez a gyakorlat, ban? — Azt, hogy a gyümölcskerté­szet, a szántóföldi növényter­mesztés, az állattenyésztés, és az ezeket szolgáló műsziaki ágazat megmaradt. Nem számoltuk fel egyik — akkor talán még nem sok nyereséget ígérő — ágaza­tunkat sem. Ügy látjuk: hasznot csak olyan terület adhat, ame­lyet művelünk. Igyekszünk per­sze több lábon állni. Alapelvünk a precíz, az átgondolt előkészí­tés, szervezés. — Mire gondol konkrétan? — Alapos vizsgálatok után ar­ra törekedtünk, hogy például a növénykultúra a legkedvezőbb helyre kerüljön. A napraforgó vagy a kalászosok az öntéstala­jokra. míg a gyümölcsösök a ho­mokra. Az is fontos, hogy köz­gazdasági megfontolásból nem mindig a legintenzívebb techno­lógiát választjuk, hanem azokat, amelyekkel a legmagasabb fajla­gos jövedelem érhető el. Ezzel az is együttjár. hogy például az ültetvényeink nincsenek annyira leterhelve, s szántóink • talaját nem ilúgozza ki oly erősen a mű­trágya. Vagyis életet hagyunk a jövőnek is! AZ EREDMÉNYEK „MOZDONYAI” — Melyek voltak 1986-ban a „húzó” ága#atok7 — Együttesen mind szép ered­ményekkel bizonyítottak. Ki­emelkedett a napraforgó, reme­kül hozott a meggy és a szilva, sikerült a borsó és a burgonya. Az állattartásra sem fizettünk rá. — A dunavecsei Béke a Duna— Tisza közének egyik legnagyobb csonthéjasokat termelő gazdasá­ga. A gyümölcstermeléstől mene­külnek kicsik, nagyok, önöknek mégis megéri? — Nem ilehat kapkodni. A gyümölcstermeléshez tőke, türe­lem és nagy szakértelem kell. Nem tehetjük meg, hogy ha pél­dául kéjt éviben lefagy a kajszink, akkor kivágjuk az ültetvényt. Kitartás kell, mert ha végre si­kerül egy év — ötévenként van egy igazi csúcs —, az rendezi a korábbi évek számláját is. Mi évente 25 hektár gyümölcsöst újítunk föl. Cseréljük a fajokat, a talajadcttságokra és a növény- egészségügyi szempontokra fi­gyelve. Örömteli dolog, hogy 1986- ban évtizedes stagnálás után végre emelkedtek a gyü­mölcsfelvásárlási árak, így ked­vezően alakult a jövedelmező­ség is. — Jutott a műszaki fejlesztés, re is? — A technikai korszerűsítés létfontosságú munka. Mi például 12 millióért vásároltunk 1986- ban traktorokat; és * talajművelő gépeket. Sokat áldoztunk a ma­jorsági épületeik rekonstrukció­jára és útj’avításra ás. Ezerkét­száz hektárt öntözünk. A.Ceglédi Állami Gazdasággal kötött szer­ződés alapján új, nagy teljesít­ményű' ömtözőgépeket kölcsönöz­tünk a szezonra. Az ilyen fej­lesztések elengedhetetlenek, mi 1987- ben is sikeres évet szeret­nénk zárni. NAGYÜZEM ÉS HÁZTÁJI Azt is megtudtam még Duna- vecsén, hogy a szövetkezetnek jelentős a háztáji ágazata is. Több száz hektáron hibridkuko­rica-vetőmag előállítására vállal­koztak, de a paprikatermesztés nagyüzemi segítését is sikerült megoldaniuk. Sokat adnak a munkafegyelemre. A magtermel­tetés igen komoly, felelősségtel­jes munka. A normáknál évek óta siker­rel alkalmazzák azit az elvet, hegy bizonyos mérhető munká­kat a mennyiség és a minőség szerint is értékelnek, fizetnek. Ha például egy erőgépkezelő fel­adatán hibátlanul végzi el, a fi­gyelmetlen, fegyelmezetlen társa fizetéséhez viszonyítva jelentős többletjövedelemre is szert tehet. * Rekordnyereség egy szövetke­zetiben ma. amikor oly sokan pa­naszkodnak? Aszály, kedvezőtlen árak, és korszerűtlen szabályo­zók! A Duna-parti nagyközség­ben a több éves kitartó, tervsze­rű közös munka, a helyes ter­vezés és a pontos, színvonalas végrehajtás hozta az eredményt. Ez nem ititolk, nem különleges adottság, követni, folytatni kell... Farkas P. József © Szövetségben a kisgazdaságokkal — szállítják a nevelőtápot a közös keverőüzeméből A műszaki fejlesztés fontos­ságáról szólt a közelmúltban Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, amikor a buda­pesti Fegyver- és Gázkészülék- gyárban tartott munkásgyűlé- sen szólalt föl. Mint elmon­dotta. az MSZMP Központi Bizottsága tavaly december 28-án nagy jelentőségű állás­foglalást fogadott el a műsza­ki fejlődés meggyorsításáról és a tudományos kutatás ered­ményességének fokozásáról. Hozzátette azonban, hogy ez elsősorban eszköz a különbö­ző társadalmi é,s gazdasági feladatok megoldásához. Olyan eszköz, amely azt a célt szol­gálja* hogy alkalmazásával jobban kialégüljenek a társa­dalmi szükségletek, jobban erősödjék a társadalom. Mondani és hirdetni mindezt ma azért látszik szükségesnek, mert a műszaki tudás rangja veszített egykori fényéből, s ez kivált a fiatal műszakiak szempontjából fontos, hiszen a közelmúlt sokat emlegetett jel­szavával ólve, ma ők képvise­lik azt a jövőt, amely előttünk van. A műszaiki értelmiség, s ebből következően a műszaki fejlesztés értékvesztése egy hosszú, nem mindig átgondolt társadalmi termelő folyamat eredménye. Ennek mára olyan anomáliái támadtak. hogy egyes szakmákban a munká­sok többet keresnek, mint a diplomás mérnökök. s hogy számos nagyvállalat ma első­sorban szakmunkásokat keres hirdetéseiben, és nem fejlesz­teni képes mérnököket. Szellemi erő és gyakorlat Márpedig a műszaki haladás korunkban a kát világrendszer közciit,i küzdelem döntő poli­tikai tényezőjévé vált. Az egyes országok nemzetközi súlya hosszú távon főként a tudományos-műszaki eredmé­nyektől, és ezek sikeres gya­korlati alkalmazásától függ. Itt bátran megállhatunk egy szóra, mert ez az a pont, ahol a műszaki fejlődés legerőtel­jesebben mutatkozó ellent­mondása található. Mi mindig is büszkék lehettünk, most Is azek lehetünk azokra a honfi­társainkra, akik pompás gon­dolatokkal, ötletekkel bizony í- tetták, hegy szellemi erő dol­gában felvesszük a versenyt • Készül az ebéd... A négy éve átadott üzemi konyhán naponta há- romszázötvencn étkeznek. COLOR STAR TELEVÍZIÓK Megkezdték a felülvizsgálatot Huszonhárom Videoton-márka- szervizben, valamint 39 budapes­ti és vidéki szervizben megkezd­ték a Color Star • televíziók mű­szaki felülvizsgálatét, :s előrelát­hatóan a hónap második felében már az első készülékcserékeit is lebonyolítják. Szabó Ferenc, a Videoton Elektrotechnikai Vállalat televí­ziógyára belföldi vevőszolgálatá­nak vezetőhelyetíese elmondta, hogy a díjmentes elővizsgálat so­rán portalanítják a készülékeket, ha szükséges, kicserélik a biztosi- ‘ tékokat, s minősítő munkalapon „bizonyítványt” adnak a készülék állapotáról, elhasználtságl fokáról. Mivel a kedvezményes csere egyik feltétele a Color Star mű­ködőképessége, a szakemberek — a megrendelők költségére — el­végzik a hibás készülékek javítá­sát is. A felülvizsgálat Időpontjá­ról a munkát végző szerviz érte­síti a cseréit igénylőket, s az idő­pont. egyeztetése után a szerelők a lakásban végzik el a munkát A műszaki felülvizsgálatot kö­vetően a szerelőktől felbélyegzett megcímzett levelezőlapot • kapnak a megrende'ők. s azon aláhúzás­sal kell megjelölniük, hogy a Color Star helyett milyen készü­léktípusra tartanak igényt. Nyolc­féléből választhatnak, a legol­csóbb 22 800, a legdrágább 41 800 forintba kerül. Levélben küldenek értesítést' arról, hogy melyik áru­házban, mikor kell jelentkezniük a csere lebonyolítására. Mint ismeretes, a Videoton az OTP bevonásával sokféle kedvez­ményben részesíti a készülékcse­rét igénylőiket. A szokásos 50 szá­zalék helyett csak 20 százalék előleget kell befizetniük, s a hi­telt 24 hónap — a 3500 forintnál alacsonyabb nyugdíjban részesü­lőknek 36 hónap — alatt kell le- törlasztsniülc. más országokkal. Ám a gya­korlat azt mutatja, hogy ezek­nek a gondolatoknak csak egy elenyésző része tárgyiasul az országhatárokon belül, időben. Rubik Ernő nevét az egész világ Ismeri. EVe vajon hány magyar vállalatvezetőnek okoz lelkiismeretfurdalást, hogy másodszori világsikerét csak és kizárólag a multinacionális Matchbox cég közreműködésé­vel érte el? Hogy a Matchbox most meggazdagodik a hajto­gatható lapokból, míg a ieg-l alább akikora, ha nem nagyobb szenzációnak számító kockából a magyar résztvevők — egy­szerűen tönkrementek? A műszaki elmaradás okai Az innováció olyan bűvös szó, amely újra és újra föl­hangzik a sajtóban, a műsza­ki haladáséit felelősek berkei­ben. S nyilvánvalóvá válik az is, hogy megújulni és megújí­tani csak erre alkalmas közeg­ben lehet. Olyan közegben, amely arra készteti az alkotó gondolatokkal rendelkező mérnököt, hogy alkosson, s ne csak a saját napi gondjaival törődjön. Ilyen egyszerű és Ilyen bonyolult ez. Ugyanis a műszakiak átlagkeresete 1960 és 1982 között 272 százalékkal, a fizikai dolgozóké 300 száza­lékkal, míg a nem fizikai, de nem is műszaki dolgozóké 322 százalékkal nőtt. Ez egyszerűbben fogalmazva azt jelenti, hogy a vizsgált időszakban a fizikaiakhoz ké­pest a műszakiak keresete 28 százalékkal csökkent. A nem fizikai és nem Is műszakiak­hoz képest ez a lemaradás még nagyobb Nem véletlenül vezetett ez a tendencia a mű­szaki megújulás értékvesztésé­hez, s ez sokszoros áttétellel végső soron mai gazdasági gondjainkhoz. Számos ország­hoz képest több területen ala­kult ki lemaradás. Elsősorban a mikroelektronika, a robot- technika, az információs tech­nológia, a nagy pontosságú megmunkálási és felületkeze­lési technológiák terén. Vagyis ott. ahol az igen magas elmé­leti tudás nélkül nem lehet jelentős gyakorlati eredménye­ket elérni. A termelés króni­kus gyengesége: a nem meg­felelő minőség, amelynek okát a többi között a műszaki fel­tételek színvonalában, illetve a szervezettség és az érdekeltség hiányában, az emberi hibák­ban, a technológiai és a mun­kafegyelem megsértésében kell keresni. Nem állítható, hogy nem történt változás ezen a téren az elmúlt évek során. Vannak olyan vállalatok, ahol a mű­szakiak átlagbére kétszerese a vállalati átlagbérnek, azonban ma nem ez a jellemző. S ép­pen ezért az itt-ott már föl­lelhető kedvező változások még nem képesek jó irányban befolyásolni a közvéleményt. Holott erre nagy szükség vol­na, s éppen a fiatalok, a jövő szakemberei miatt is. Akik hinni akarnak a tudás értéké­ben és fontosságában, s akiket olv Igen könnyű rossz, begyö­pösödött vezetői szemlélettel elriasztani a műszaki fejlesztés sehol sem könnyű, mindenütt nagy kitartást és szorgalmat igénylő pályájáról. Fiatalok, példaképek Az ország egyik felsőoktatá­si intézményében a műszaki szakmákat tanuló diákok kö­zött felmérésit végeztek, hogy kit tekintenek az egye­temi oktatók közül példakép­nek. és miért. Az is a kérdé- •ék között volt, hogy példa­képükben mi oz, ami tetszik, s mi az. ami nem. A válasz a kérdezőket nem újszerűsé­gével. hanem egyöntetűségé­vel lepte meg. Az ifjúság ideálja természetesen az az oktató volt, aki a legtöbbet tudta a szakmáról, akinek a legkorszerűbb gondolatai vol­taik. Viszont azt is látták a diákok, hogy példaképül vá­lasztott tanáruk lényegesen kevesebbet keres, mint kollé­gái az olyan termelőüzemek­ben, ahol szinte semmiféle műszaki innováció nem fű­ződik tevékenység ükhöz, S azt is nehezményezték, hogy mind a péLdakép, mind más pedagógusok jövedelmüket ki­egészítő más mellékfoglalko­zásokra fordítják energiájuk egy jelentős részét* s nem a diákokra. Az eltolódott értékrend el­tolódott következtetéseket szül éppen azok körében, akiknek feladata a jövő mű­szaki problémáinak megoldá­sa lesz. A kör úgy tűnik, itt zárul be feloldhaitatlanul, hi­szen ahhoz, hogy a hazai mű­szaki fejlesztők jobb anyagi és erkölcsi elismerésit kapja­nak, az kellene, hogy tevé­kenységük folytán gazdaságo­sabb, eredményesebb legyen a termelés. A kör azonban mégsem zá­rul le reménytelenül. Egyrészt az az országos program, amely a legfelső politikai irá­nyítás támogatását élvezve minél radikálisabban kívánja felgyorsítani a hazai műsza­ki fejlődést, kétségkívül hoz majd eredményeket. Másrészt már ms( is vannak olyan ta­pasztalatok, amelyeket nem lehet, és nem is szobád nem észrevenni. Jó példaként em­líthető az a folyamat, amely a számítástechnikai 'kultúra területén kezdődött el ha­zánkban. Az állami és társa­dalmi szervezetek, karöltve a sajtóval és a tömegkommuni­káció más eszközeivel, nem­zetközi mércével mérve is fi­gyelemreméltó gyorsasággal és széles körben szervezték meg a gyermekeik és felnőttek számára a különböző számító- gépes ismeretek oktatását és képzését. Csak a tudást tisztelni! A fiatalabb korosztály — olykor bizony az egészen fia­talok is — a dolgok termé­szeténél fogva az élen járnak ebben az új kultúrában. Van ma már olyan számítógépes tanfolyam az országban, ahol a padsorokban ülnek a fel­nőttek. és a katedránál ma­gyaráz a 18—20 éves diák, aki esetleg még csak közép- iskolás, de máris a számító- gépes ismeretek mestere. Amilyen szokatlan, volta­képpen olyan természetes ez, hiszen a fiatal agy rugalma­sabb és fogékonyabb, mint az idősebb. Ez a tanulság alig­hanem kiterjeszthető az egész műszaki innovációra. És már­is levonható belőle egy — ta­lán a legfontosabb — tanul­ság, hogy csak a tudást, az eredményeket szabad tisztel­ni, elfelejtve életkori, társa­dalmi, gazdasági pozíciót, rangot. Mert csak az a tár­sadalmi közeg tud eredmé­nyesen megújulni, amelyik megteremti ennek a feltételét. Vagyis kész az önművelésre, a megújulásra, az értékek és a gondolatok megfontolt, kor­rekt megbecsülésére. B. A. Az érték nélküli üveg is értékes! TISZTARA MOSOTT, CÍMKE ÉS ZÁRÓKUPAK NÉLKÜLI BÉBIÉTELES, BÉBIITALOS ÜVEGEIT visszaváltja az Univer szövetkezet DARABJÁT 1,— FT-ÉRT. Kecskeméten a városközponti, a petőfivárosi, a piaci, a hunyadivárosi és a széchenyivárosi ABC-áruházakban, Városföldön és Hetényegyházán az üzletházban, \ Kerekegyházán az ABC-áruházban, Fülöpházán és Kunbaracson a vegyesboltban, Agasegyházán az áruházban és a vegyesboltban, Ballószögben a vegyesboltban, Orgoványon a kisáruházban, Jakabszálláson az ABC-áruházban, Lakiteleken a piaci élelmiszerüzletben, Nyárlőrincen és Lászlófalván az önkiszolgálóboltban. 81 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom