Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-12 / 36. szám
1»B7. február 12. ♦ PETŐFI NÉPE 0 5 MAGAS SZINTŰ TÁRGYALÁS UTÁN BÁCS-KISKUN AGRÁRGAZDASÁGÁRÓL Program a megvalósítás útján DoifcAni \ytmiw A kötelességteljesítés formái Megyénk vezetői 1986. december 11-én nagy jelentőségű ügyekről tárgyaltak az Országos Tervhivatalban. A részletekről, s a megbeszélést követő intézkedésekről kérdeztük dr. Gál Gyulát, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjét, aki a tárgyalások előkészítésében és az állásfoglalások véglegesítésében részt vett. — Milyen előzményei voltak a decemberi találkozásnak? — A szőlőtermesztés, főleg a borászat termékeinek piacvesztése volt az egyik súlyos előzmény, melyet az 1086-os év indulásakor érzékeltünk. Akkor a vállalati jelzések szerint mintegy 1,5 ■milliárd forintos rendeléskiesés látszott valószínűnek. Ez a megyei bőrtermék értékének egy- harmada; egyes gazdaságoknál ennél is sokkal több, és nemcsak a feldolgozó üzemeket, hanem a termelőket is érintette. A megyei szakvezetés aktív munkával üdítőital-programot dolgozott ki és tárt a kormányzat elé. Már több jelentős fórum — így az Országgyűlés két bizottsága is — megismerte elképzeléseinket. Végül a megyei pártbizottság testületé és vezetősége kezdeményezésére a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és az OT elnöke is kérték a helyzetértékelést. Természetesen több más, jelentős agrár- és élelmiszeripari kérdéskör is szerepelt a tárgyaláson. Hangsúlyozom, hogy nem szokványos megye — tárca egyeztetés volt ez, amelyet minden évben külön-külön a főhatóságokkal folytatnak a megye vezetői. Mostani helyzetünkben eredményt elérni csupán a kérések összegezésével, a problémák feltárásával nem lehet. A vállalati, a területi, az ágazati érdekeket, gondokat a népgazdasági összképbe illesztve, körültekintően kidolgozott, konkrét és aktív programokkal, a cselekvési irány megjelölésével lehet érvényesíteni, -s mi ezt tettük, — Mit határoztak el a tárgyaláson? — Ami a konkrét eredményeket illeti: azok a régi sémák szerint — hogy tudniillik megyei támogatást kaptunk, forintban kifejezve — nem érzékelhetőek. Elhatározás született viszont főbb gondjaink hosszú távú megoldására. A szőlő-bor vertikum területén 1986 decemberében már történt intézkedés. A szőlő fagykárok miatti újranevelésének költségeihez 20 millió forinttal járult hozzá a megye szőlős gazdaságaiban a MÉM. Felmértük a mintegy félmilliárd forintnyi szőlő-plafonár feletti költségelha- tárolást és kértük annak kedvezményes rendezését. Sajnos, erről még nincsen biztató hírünk. Elfogadták azt, hogy az ültetvénykultúrák — mindenekelőtt a szőlő — elemi, természeti kárainak enyhítésében (amikor ilyen bekövetkezik) a kormányzatnak mindig részt kell vennie. Elhatározás született, hogy 1987. I. negyedév végéig komplex megyei programot dolgozunk ki a szőlőtermesztés megújítására, a borászat területén pedig a technika korszerűsítésére. A megyei stratégia csak a vállalatok tevékenységére épülhet, és annak nem sablonszerűnek, valami „egységes” megyeinek kell lennie, hanem sokfélének, de a célra orientáltnak. Ezért elindult egy komoly szakmai munka megyei és országos szakemberek felkérésével a termék- és piacváltás tennivalóinak kimunkálására. Ezek között kiemelt helyen szerepel a szovjet és a szocialista partnerek minőségi borokkal, pezsgőfélékkel történő ellátása. Más piacok felé pedig a minőség mellett egy jobb marketingtevékenység: kereskedelmi hálózat megszervezése. Ezek között foglalkozunk egy agrár-kereskedőház létrehozásával Bács-Kiskun megyében. A belföldi borforgalmazásban pedig a kulturált éttermi, idegenforgalmi eladás, a pincei árusítás megszervezése és más módszerek hozhatnak eredményt. — Egyes térségek, települések lassuló fejlődése szóba került-e? — Elemzéseink azt mutatják, hogy három térségben 45 szövetkezet, 36 település van ilyen helyzetben. Itt a keresők 60 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, kedvezőtlenek a természeti adottságok, az ingázás 30 százalékos, iparilag fejletlen a térség. A Minisztertanács 1986 végén kijelölte a hátrányos helyzetű, elmaradott vidékeket és ezek fejlesztésére jelentős központi forrásokat különített el. Sajnos, megyénk egyetlen tája sem került ebbe. Hogyan történhetett ez, érdemes volna utánanézni. A tervhivatalban tartott tárgyaláson lehetőséget kaptunk, hogy dolgozzuk ki az egyes térségek népességmegtartásának, településfejlesztésének módszereit, főleg ipartelepítéssel, az ipari tevékenység bővítésével. Néhány területen már konkrét eredményeket is elértünk (pl. Szabad- szálláson édesipari üzem létesítése), de további települések hasonló fellépését várjuk. Sok múlik azon, hogy a falvak, nagyközségek tanácsi vezetői, valamint a termelő szférában dolgozók milyen javaslatokat tesznek az asztalra. — Az agrárfejlesztés kérdései milyen módon vetődtek fel? — Nagy súllyal foglalkoztunk a több éve tartó aszály következményeivel, és az üzemi eladósodás lehetséges enyhítésével. Mindkét ügyben kormányintézkedések születtek, végrehajtásuk folyamatban van. Várhatóan 16— 20 gazdaság eladósodottságának hosszú távú rendezésére nyílik lehetőség. Megyénkben is van mód az aszály miatt 54 millió forint adókedvezmény igénybevételére. Csaknem 100 ezer hektáron folytatjuk a meliorációs programot, és mintegy egymilliárdos beruházást végzünk el. A megyei szakirányítás jogkörébe került öntözésfejlesztés koordinálása a napokban történik meg. örvendetes, hogy a mezőgazda- sági üzemek mintegy 15 ezer hektáron kívánnak fejlesztést és rekonstrukciót beindítani 1987- ben. Az viszont már kevésbé jó hír, hogy az ehhez biztosított támogatási keret az igényeknek csak a felére ad fedezetet. Kezdeményeztük, hogy száraz éghajlatú megyénkben az üzemek szándékához igazodjon az állami támogatás. A Tisza menti térségben újszerű konstrukcióban, referenciajelleggel is készülnek tervek az öntözés bővítésére. Jelentős kérdéskör volt a húsipari vállalatok megerősítése, önálló gazdálkodásuk feltételeinek biztosítása a tröszt megszűnése után. Ügy érzem, ez sikerült, hiszen a kiskunfélegyházi vállalat hiteltámogatást kapott, valamint átvett az Albertirsai Hűtőházból 200 vagonos hűtőteret. A Pácshús Vállalat tagjai pedig megvásárolhatják az abba befektetett tröszti vagyonarányt, így hozva még közelebb a termelői érdekeltséget a feldolgozáshoz. Agrárfejlesztési feladatainkat összességükben várhatóan a novemberben sorra kerülő MÉM miniszteri egyeztetésen fogjuk ismertetni és megvitatni. Ebben a kistermelési tevékenység integrációja, az ipari tevékenység fejlesztése, a belső érdekeltségi rendszer korszerűsítése és az export- bővítés is szerepel. — Végül, mi a véleménye az 1987. évi indulásról és a főbb feladatokról? — Először is meg kell köszönjük a mezőgazdasági, erdőgazdasági és vízügyi vállalatiknak, szövetkezeteknek azt a nágysze- rű, sokoldalú segítséget és helytállást, amelyet a januári tél rendkívüli körülményei között tanúsítottak. Folytatták termelési tevékenységüket, ellátták a települési szolgáltatásokat, sokszor segítettek más szolgáltatóknak, az egészségügynek, a tanyai lakosságnak. Az év indítása a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban nem látványos, de helytállást követel. Szükségesnek tartom, hogy rend legyen és fegyelem, A kollektívák és minden egyes dolgozó szorgalmát, munkaszeretetét jó érdekeltségi módszerekkel ösztönözzék. Javítanunk kell a gazdasági összefogást a mezőgazda- sági és más szektor szervezetei között Baja és Bácsalmás körzetében. Sok múlik a felvásárló, feldolgozó élelmiszeripari vállalatok szakszerű termeltetési-integrációs munkáján és korrekt magatartásán is. A belföldi és a külkereskedelmi tevékenységbe viszont az élelmiszerágazat valamennyi szervezetének még aktívabban kell bekapcsolódnia. Cs. I. ►AKS SZÁMÁRA IS ITT KÉSZÜLNEK Maris néni dióbele Atomreaktorok a pilzeni Skoda-gyárból Az első csehszlovák atomerőművet, a nehézvizes reaktorral működő A— 1-est, szovjet együttműködéssel 1972-ben építették. Ezzel megteremtették az atomenergetika kutatási és fejlesztési alapbázisát, és megindulhatott a pilzeni Skoda-műveknél a szükséges berendezések gyártása. A szovjet és a csehszlovák kormány 1970-ben írt alá megegyezést az együttműködésiről a könnyűvizes atomerőmüvek építésére. Ma négy VVER—440 típusú reaktorblokk működik a Jaslovské Bohunovice-i V—1 és V—2 atomerőművekben, és két ugyanilyen típusú reaktorblokk a du- koványl atomerőműben. 1985 végén a Csehszlovákiában termelt villamos energia 17 százaléka atomerőművekből származott, míg 1990-ben ez az arány megközelítőleg 30 százalékos lesz majd, Az ezredfordulón az atomerőművek műszaki teljesítménye 10 280 MW lesz, ami az áramtermelés 50 százalékának felel meg. A Skoda-konszernnél berendezkedtek a csehszlovák, magyar és NDK atomerőművekben használatos VVER típusú reaktorok gyártására. A VVER 440-es reaktorblokk szállításával párhuzamosan megkezdték a VVER 1000 típusú reaktorok berendezésein ek gyártását is. A VVER 1000 típusú reaktorok nemcsak a magasabb teljesítmény- nyel, de más tulajdonságaikban is eltérnek az előző típustól. Az új generációjú reaktor fűtőeleme több fütőrudat tartalmaz, s ezáltal lehetővé teszi a magasabb teljesítmény elérését. A magasabb nyomás és a magasabb kilépő hőmérséklet, valamint a vezérlőelemek használata következtében a reaktor működési hatásfoka 13 százalékkal magasabb, a tökéletesebb égésfolyamat • Az 1000 MW teljesítményű atomreaktor nyomótartályá- nak (megmunkálása. a reaktor önfogyasztásának fél százalékos csökkentéséhez vezet, A műszaki megoldás a biztonságot Is növeli. Az egész pri- mér kört egy úgynevezett védőburok veszi körül és a VVER 1000 reaktor gyártásánál alkalmazott anyagok Is ellenállóbbak a radioaktív károsodással szemben. Az atomerőművek rea.k- torjalt és turbina-berendezéseit gyártó pilzeni Skoda műszaki tanácsadást nyújt az üzemeltetők számára, olyan eljárásokat és tökéletesítéseket tervez, amelyek lerövidítik az üzemanyagcserével járó termelési kiesések időtartamát. 1980 óta a Skoda vállalat a magyarországi paksi erőmű számára négy VVER 440 típusú reaktorblokkot, az NDK-beli Nord atomerőmű számára pedig egy VVER 440-es reaktorbiok kot szállított. Emellett csehszlovák Jaslovské Bo hunice-I és dukovány n tóm erőmű vek számára to vábbi reaktorblokkoka készítettek. Az európs KGST-országokban épí tendő 22 VVER 440-es reak torblokk közül (az 1981— 1990 időszakban — 21-e csehszlovák gyártmány reaktorokkal szerelne! fel. Csehszlovákiában tíz, , Német Demokratikus Köz társaságban és Magyaror szágon négy—négy, Len gyelországban pedig háror reaktorblokk felszerelésé re került, illetve kerül sói 1990—lg a csehszlovák gép iparnak kell biztosítania , hét új típusú, 1000 MW tel jesí.tményű reaktorblokl! gyártását Is, köztük azoka' amelyeket Pakson állí.ta nak fel. Dr. Vladislav Krátky (ORBIS—KS) Ismerik azt a gyermekdalt, hogy „Töröm, töröm a mákot, / Sütök vele kalácsot..Az óvodában mindenki énekelte. No, persze felnőttként másképp játsszák ezt. Először is nem mákot törünk, hanem diót. Meg borsot egymás orra alá. De nem külön- külön, hanem egyszerre. íme a játékszabályok. Végy — lehetőleg facseme- te-lerakatban méregdrágán — egy diófasuhángot. Ültesd el a kiskertedben, és ápolgasd, nevelgesd, míg meg nem öregszel. Ha már megfelelően meg- vénültél, a fa is felnő, és teremni fog. Ezek után nincs más dolgod, mint fölmászni a tetejére egy hosszú bottal, és leverni a termést. Aztán a babáddal kettesben fölszedegetitek a rózsás köténykétekbe, leültök az asztalkátok mellé, és megtörögetitek, hogy legyen mit tenni a karácsonyi vagy húsvéti bejglibe. Ami kimarad, eladjátok a zöldségesnek, ezzel egészítve ki a többször fölemelt kisnyugdíjatokat. Ez eddig világos, nem? így gondolta a szomszéd- asszonyom, Mariska néni is. Nagyon megörült, amikor meglátta a piacon, hogy 280 forintért mérik a dióbelet. Rögtön le is mondott a bejglisütésről, s hóna alá vette mind a három kiló dióbelét, és kiballagott vele a piacra. — Mennyiért adja, nyanya? — állt meg előtte a kereskedő. — Hát, fiam, nem vagyok én olyan haszonleső, odaadom 260-ért. — Aztán őstermelői igazolványa van? — A saját fámon termett, minek ahhoz külön igazolvány? — Mert anélkül elzavarja a piacfelügyelő. Egye fene, adok érte százat, és nem ismerjük egymást! Nem jól van ez így — morfondírozott magában Maris néni, és beállított a sarki közértbe, ahol 240 forintért árulták az övénél jóval gyengébb minőségű állami diófáiét. — Mennyit adsz kilójáért, Jóska fiam? — Hát.,, száznegyvenet. Másnak annyit se adnék. Tudja, nekünk is többe van az adminisztráció, meg a pultra is föl kell tenni... Mariska néni hümmentett egyet, és elment a város másik végében levő zöldségfelvásárlóhoz. — Hát te, Miska, mennyit Ígérsz érte? — Szép a diója, Maris néném, nagyon szép. Meg. számítom magának százhúszba. Még Így is ráfizetünk. Tudja, mire a központba beszállítjuk az öt- tonnás kocsival... Leadminisztráljuk, elszállítják az ország másik felébe ... — Miért nem itt adjátok el, fiam? Keresi a nép. — Nem lehet, Maris néném. Itt a hegyvidékit áruljuk. Ez a módi. Különben nem töltené ki az árrést a költség. — Most már értem — csillant föl a szomszédasz- szonyom szeme. — Tudod mit? Mégis csak hazaviszem, és megsütöm bejglinek. Rászámítom az útiköltséget, meg az adminisztrációt, és holnaptól kezdve olyan büszkén járok az utcán, hogy piszkavassal se érik föl az orromat. No hallod, kisnyugdíjas létemre én eszem a legdrágább bejglit! Csak az adóhivatal meg ne tudja, mert még kivetik a három kiló dióbelemre a jövedelemadót. T. Ágoston László A honvédelem társadalmi feladat, amelynek ellátásában az állami szervek, a (társadalmi szervezetek és a szövetkezetek, üzemek mellett az állampolgárok személyes szolgálatuk és anyagi kötelezettségük teljesítésével vesznek részt. A szocialista államra, a népgazdaságra, az egész társa dal óimra együttesen háruló honvédelmi feladatokat és ezzel összefüggésben az ország védelméhez legközvetlenebbül kapcsolódó állampolgári kötelezettségeket a honvédelemről szóló törvény határozta meg, amikor kifejezésre juttatta, hogy „a haza védelmében személyes szolgálatával és anyagi javaival valnmeny- nyd magyar állampolgár köteles a törvény rendelkezései szerint részt venni”. A honvédelmi kötelezettség egyike; a polgári védelmi kötelezettség. amely az állampolgároknak a polgári védelemben való (részvételét hivatott biztosítani azzal a céllal, hogy felkészítse a lakosságot a támadófegyverek, elemi csapás és más rendkívüli esemény okozta károk megelőzésére, felszámolására, és hatásuk csökkentésére, továbbá az ezekkel összefüggő mentési és .mentesítési feladatok végrehajtására. Alsó és felső korhatár Polgári védelmi kötelezettség alatt állnak a férfiak 16—65 éves, a nők 16—60 éves korukig. A polgári védelmi kötelezettség önkéntes jelentkezéssel is vállalható, A polgári védelmi kötelezettség — amely magában foglalja a kiképzésben és a gyakorlaton való részvételt, a polgári védelmi szolgálat ellátását, valamint a bejelentési és megjelenési kötelezettséget — teljesítését a munkahely, illetőleg a lakóhely szerint illetékes polgári védelmi vezető rendeli el. A polgári védelmi kötelezettség egyik fontos eleme a kiképzésiben, .illetőleg gyakorlation való részvétel. Az előbbi időtartama legfeljebb évi 60 óra, a gyakorlaté pedig 3 nap. Ez természetesen nem azt jeleníti, hogy a kötelezetteket évenként ilyen időtartamú kiképzésben vagy gyakorta- _ ton kell igénybe venni. A jogszabály csak az igénybevétel lehetőségét határozza meg. Az igény- bevétel konkrét évi időtartama tekintetében a honvédelmi miniszter, illetőleg 'megbízásából a polgári védelem országos törzsparancsnoka rendelkezései az irányadók. Kiképzés, gyakorlat A polgári védelmi kiképzéssel és gyakorlattal kapcsolatos rendelkezések szerint a kiképzést a munkaidőn kívül, a lakóhelyen vagy a munkahelyen kell megtartani. Lehetőség van azonban arra is, hogy a kiképzést — a munkáltatónak (a szövetkezet vezetőségének) a hozzájárulásával — munkaidő alatt tartsák meg. Erre akkor kerülhet sor, ha ezt a több műszak, a közlekedési lehetőségek vagy más körülmények szükségessé teszik. A honvédelmi törvény 54. paragrafusa intézkedik az államigazgatási szervek és az üzemek vezető beosztású dolgozóinak polgári védelmi kiképzéséről. A honvédelmi miniszter, illetőleg a polgári védelem országos törzsparancsnoka, vagy a felügyeleti szervük összevont tanfolyamon, illetőleg központi iskolán Is gondoskodhat a képzésről. A polgári védelmi gyakorlat ideje a ^képzési év óraszámába nem számít be. Ugyancsak nem számit be a kiképzés, illetőleg a gyakorlat időtartamába a lakóhelytől vagy a munkahelyitől a kiképzés vagy a gyakorlat helyére, és az onnan való visszautazáshoz szükséges idő. A kiképzés irányelveit és rendjét, valamint tananyagát a polgári védelem országos törzsparancsnoka határozza meg. Ezzel szemben a polgári védelmi gyakorlat elrendelésére a jogszabály a honvédelmi minisztert, a polgári védelem országos törzspa- rancsnckát és az általuk megbízott polgári védelmi vezetőt egyaránt feljogosítja. Ideiglenes vagy folyamatos szolgálat A polgári védelmi kötelezettség legjelentősebb része a polgári védelmi szolgálat ellátása. A polgári védelmi szolgálat, folyamatos vagy ideiglenes jellegű lehet. A folyamatos polgári védelmi szolgálat — mint rendkívüli jellegű intézmény — bevezetése a Minisztertanács által háború idején, a rendkívüli intézkedések körében kerül sor. Ezzel szemben az ideiglenes szolgálat bevezetéséről, ha artnak szükségessége fennáll, a polgári védelem országos (törzs- parancsnokának rendelkezése alapján, a polgári védelem állam- igazgatási vagy üzemi vezetője intézkedik. Ennek megfelelően a folyamatos polgári védelmi szolgálat bevezetésére háború, illetve az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély, míg az ideiglenes szolgálat bevezetésére a szükségességtől függően (például elemi csapás, ipari vagy egyéb katasztrófa Idején), békében is sor kerülhet. A polgári védelmi szolgálat keretében az érintettek kötelesek a polgári védelmi vezetőnek az említett feladatok ellátására való felhívását, berendelését (riasztását) és az azoktól kapott feladatokat teljesíteni. Keresettérítés, baleseti járulék A munkaviszonyban álló dolgozók .részére a munkáltató átlag- keresetet köteles fizetni árra a mun ka időre, amely alatt a ’ polgári védelmi kötelezettségének teljesítése miatt nem tudott részt venni a munkáiban, A szövetkezeti tag részére is jár az említett esetre átlagkereset, illetőleg átlagrészesedés, ha egyébként (távol léte alattit köteles lett volna a szövetkezet közös munkájában részt venni. A munkaviszonyban szövetkezeti tagsági viszonyban 'nem állók részére a lakóhely szerint illetéke^ tanács pénzügyi szak- igazgatási szerve térítést fizet a polgári véde’.irtii gyakorlaton való részvétel idejére. A polgári védelmi gyakorlaton részt vevő vagy szolgálatot teljesítő személynek az előbb említett térítésen felül ingyenes elhelyezés, munkaruha és élelmezés jár. Erről az a polgári védelmi szerv köteles gondoskodni, amely a gyakorlatért felelős, vagy ahol a szolgálatot kell teljesíteni. A polgári védelmi kötelezettséget teljesítők tártérítési ügyeiben, amikor kötelezettségüket a munkahelyükön teljesítik, a munka- ü^yl viták eljárási szabályai az irányadók. A polgári védelmi kötelezettség teljesítése a törvény szigorával is kikényszeríthető, és a mulasztókat békében szabálysértés! eljárás. háború Idején büntető eljárás keretében kell felelősségre vonni és büntetni. Dr. Kevés István Csészés margarin Új létesítménnyel gyarapodott a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat rákospalotai nö- vényolajgyára. Mintegy 100 millió forintos költséggel 560 tonnás hűtötároló épült, amelyben 4—5 napi termelésnek megfelelő margarinmennyiséget alacsonyabb fokon, a minőség károsodása nélkül tar|hat.nak. A növényolaj- iparnak eddig nem volt lehetősége a mind keresettebb termék nagyobb mennyiségű helyi tárolására. A raktár lehetővé teszi a kereskedelem egyenletesebb, folyamatosabb kiszolgálását. A nö- vét\yolajgyár, amely a margarin egyedüli hazai előállítója, a Rámából, a Ligából és a Venusból 1986-ban összesen több mint 2!) ezer tonnát gyártott. Az idén fokozzák a termelést, s felkészülnek a megszokottnál képlékenyebb, a hűtőszekrény biztosította hőmérsékleten is kenhető, úgynevezett csészés margarin gyártására. Kertbarátok tanácskozása Háromnapos tanácskozásra ült össze szerdán Gárdonyban a Kertbarátok és Kistenyésztők Országos Szövetségének vezetősége. A mozgalom helyzetével és fejlesztési lehetőségeivel foglalkozó eszmecsere megnyitóján elmondták, hogy hazánkban ma már nagyon széles bázisa van a kertbarátok és kistenyésztők tevékenységének. A kertbarátkörök tagjai számottevően járulnak hozzá a hazai ellátás színvonalának javításához, s az export árualap növeléséhez.
