Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-10 / 34. szám
QQzdQ/QQpoltihQ y munkay tőlje/ítményck • PETŐFI NÉPE • t 1987. február 10, JÓ MUNKA, SZAKÉRTELEM « JÖVEDELMEZŐSÉG A z élelmiszer-kereskedelem munkaerő- és bérhelyzetét bolygatva akaratlanul is az az ember érzése, mintha darázsfészekbe nyúlna. Nyugtalanító jó néhány megoldatlan probléma. Nők a pult mögött, a raktárakban és a pénztáraknál, akárcsak egy gyermekintézményben. Holott tudja mindenki; egy élelmiszerbolt, vagy ABC nem •derűs óvoda! Csupán a pénztáros több tonna árut rak át naponta az egyik kosárból a másikba. Gyermekét, ha orvoshoz viszi, s otthon ápolja, erre az időre valaki más ül helyette a pénztárba. Már amikor akad helyettesítője. Ha nem? Megbénul a bolt forgalma. A vevők sietnének, menniének már a dolgukra, de nem tudnak. Végre jön az üzletvezető vagy helyettese, ök az utolsó tartalékok az ilyen helyzetben, Külön pénzesládájuk van. Abba teszik a bevételt és abból adják vissza az aprót. így megkímélik a vásárlókat a további várakozástól. Az elnőiesedés következménye A szülő nők fele már nem megy vissza dolgozni munkahelyére, az üzletekbe. Tények, amelyekből persze hiba lenne túlzó következtetést levonni. No, igen — mondhatnák erre egyesek —, a Konzum Kereskedelmi Vállalat áru- értékesítő helyein a hétszázötven dolgozónak is nő 90 százaléka... Am az oly sokat hangoztatott — és más pályákra Is jellemző — elnőiesedés nem oka, inkább cjsak tünete a foglalkoztatás zavarainak, ás a továbbfejlődéshez szükséges egyéb feltételek hiányának. E kettő és az élelmiszer-kereskedelem esztendőkön át alacsony jövedelemtermelő képessége közrejátszott abban, hogy tavaly a Konzumnál az eladók között a szakképzetlenek aránya már elérte a 45 százalékot! Talán kissé túlzók a példák, de rossz rágondolni, mi lenne velünk, ha száz orvosból csak ötvenöt értene hivatásához, a többi menet közben tanulgatná; s betanított bírák ítélkeznének a vádlottak fölött? A fogyasztó és a kereskedelem egyaránt megfizeti az eladók csaknem felének képzetlenségét plusz-mínusz kiadásokkal, azaz ráfizetésekkel. Aki a pult mögött az egyik percben több, a másikban kevesebb árat számol ugyanannyi és ugyanolyan termékért, vitatható, hogy tényleg ott-e a helye. Fontos az érdekeltség Felkészültség, érdekeltség — nem új keletű fogalmak. Kereskedőbérek V Élénkülő versenytárgyalások A legnagyobb húzóerő az élelmiszer-kereskedelem helyzetének javításában és egyben ösztönzés a szakmai műveltség megszerzésére a jól dolgozók munkájának megfelelő anyagi elismerése. Az ehhez vezető út a kereskedelemben is a jövedelemtermelő képesség javítása jobb gazdálkodással, hogy legyen miből elismerni a minőségileg különb, hatékonyabb munkát. A szóban forgó Konzum is ily módon igyekszik munkaerő- és bérhelyzetén javítani. A vállalati tanáccsal egyetértve 1986-ban áttértek a keresetszint-szabályozás szerinti bérezésre. Ezzel jelentős, 10.2 millió forint adóterhet, s eredményre törekvő gazdálkodással 60 százalék nyereségnövelést vállaltak. így több pénzt — az 1985. évi 55 134- gye.1 szemben tavaly már 60 562 forintot — fizettek átlagkeresetként egy-egy dolgozójuknak, azután, hogy érdekeltté tették őket a feladatok megoldásában. A kisebb üzletek szerződésbe adása mellett a nagyobbak jövedelemérdekeltségű gazdálkodásával további tartalékhoz jutottak a forgalom növelésében. Ez, a zöldség- és gyümölcsárusítás bővítése, az a tény, hogy a prémium négyötöd részt az eredményes gazdálkodáson, és csak kisebb részben a készletek nagyságán múlik, kedvezett a jövedelmezőségnek. A kis boltokban az egy kereskedelmi dolgozóra számított havi forgalom 50—60 ezer forint volt, míg az ABC-ben elérte a 200 ezret. Igazi esélyegyenlőséget! Az alapellátásban dolgozó kereskedelmi alkalmazottak munkájuk szerinti bérezésével az idén (s sokat törődik a Konzum. A jövedelemérdekeltségű boltokban az üzletvezető dönt arról, hogy a dolgozók szorgalmát, gyorsaságát, számolási készségét, és a vevők iránti udvariasságát elismerje-e havi 200— 300 forint plusz-jövedelemmel. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a jó munka és a szakértelem egyre inkább jövedelemnövelő tényezővé válik a kereskedelemben. Amíg azonban a szakképzett és a szakképzetlen eladók keresetükkel szinte „egy vonalban” haladnak egymással, korántsem beszélhetünk a bérezés kapcsán a felkészültebb kiszolgáló szemszögéből esélyegyenlőségről. Hiszen akkora borítékot kap Ő is, mint a szakmailag mögötte kullogó társa! Kohl Antal A mezőgazdasági könyvhónap újdonságai —■■■■■ .................................................. . —... — ........ ................................................ .. ö t éve már, hogy az állami és tanácsi pénzeikből finanszírozott beruházásokra a megrendelőknek versenytárgyaláson kell kiválasztaniuk a 1 egalkalmasabb vállalkozót. A piaci hatások érvényesítése az építőiparban gyökeres változásokat hozott, és természetesen olyan reakciókat is kiváltott, amelyeket időnként újra kell jogszabályi keretbe foglalni. Ezt tette nemrégiben a Minisztertanács is, és márciustól kezdődően némileg módosította a vállalkozással és a szállítási szerződéssel kapcsolatos versenytárgyalásnál szóló, 1982. évi rendeletét. Az elmúlt időszakban kiderült, hogy a versenyhelyzet jól szolgálta az igényes partner,kapcsolatok k ialak irtását, és a piaci viszonyok jobb áttekinthetőségét. A módosított szabályokkal még egyértelműbbé kell tenni a megrendelők és a vállalkozók számára piaci helyzetüket, szerepüket, jogkörüket. Ellenőrzött felhívások A változások egyik legfontosabbikái, hogy márciusitól a versenytárgyalási felhívást nem az Árszabályozás és termékforgalmazás című kiadványban, hanem rendszeresen egy országos napilapban kell közzétenni. Ez nem pusztán elvi kérdés, hanem a gyors átfutás révén, biztonságosabb lehet a pályázók felkészülése. Annál Is inkább, mert attól kezdve egy szakértő bizottság lektorálja a beérkezett felhívásokat, és őrködik azon. hogy ne jelenjen meg félreérthető, semmitmondó, szakmailag helytelen vagy megalapozat. lan közlemény. Lektorálásuk azt is biztosítja, hogy a beruházók ne közölhessenek olyan felhívást, amelyre a felkészüléshez nem áll rendelkezésre minimálisan 60 nap, szállítási szerződések esetében 30 nap. Változatlanul fontos szempont a verseny tisztaságának, a pályázók esélyegyenlőségének védelme. Ennek érdekében a zártkörű versenytárgyalásokról, azok eredményéről a pályázókat egyszerre kell tájékoztatni. A jogszabály alkotói egyébként sokat foglalkoznak a zártkörű felhívásokkal, mert az a tapasztalait, hogy indokolatlanul megszaporodtak ezek a kivételezésre lehetőséget nyújtó pályázatok. Ha például egy tanács, a saját építővállalatát akarja előnyhöz juttatni, nem ír ki nyilvános versenyt, hanem a zártkörű ajánlatok értékelése után építőit hirdeti ki nyertesként. A piacfelügyelet jogköre Nemcsak a piacfelügyelet dolga, hogy őrködjön a verseny tisztaságán. Azok a pénzintézetek, amelyek hivatalból foglalkoznak a. beruházásokkal, szintén jogosultak rá, hogy a láthatóan prlviléglzált vállalkozókkal kötött szerződéseket ne fogadj,ák el. A piacfelügyelet egyébként márciustól nagyobb jogkört kap arra, hogy befolyását érvényesítse a versenytárgyalásokon: szakemberei részt fognak venni az értékelő tanácskozásokon, hogy ahol szabálytalanságot tapasztalnak, Indokolt esetben leállíthassák a pályázat folytatását az ajánlatok felbontásakor. Az érdekelteken kívül azonban mások nem lehetnek jelen: olyan személyek, akik csupán tájékozódni akarnak a piacon kialakult árakról. A vállalkozók már alaposan megtanulhatták a tisztességes játékszabályokat, a felkészülés pontos mód,j,át, a verseny menetét. Éppen ezért márciustól nem lesz lehetőségük arra, hogy, mint korábban, menet közben módosítsák ajánlatukat. Attól kezdve puszcán az írásba foglalt, megalapozott pályamunkák versenyeznek, nem lesz lehetőségük áralkura, licitál ásóra. Nyilvános megmérettetés A verseny természetesen kétszereplős: a megrendelők és a vállalkozók felkészültségén is múlik, mennyire veszik komolyan a dolgukat. Sem egyikük, sem másikuk nem hozhatja olyan helyzetbe a vállalkozást, a megvalósítandó beruházást, hogy minden jogi következmény nélkül visz- szalépjen. Ennek megfelelően a beruházó szervezeteknek Is tudniuk kell pontosan, mit akarnak, mennyi pénzük van a létesítményre; a vállalkozóknak pedig tisztában kell lenniük saját képességeikkel, lehetőségeikkel, teherbírásukkal. Az építési és szállítási versenytárgyalásokról szólva nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy nem csupán beruházó és kivitelező létezik. A műszaki tervek készítői, az alvállalkozók például máig Idegenkednek ettől a nyilvános megmérettetéstől, úgy tetszik, a piaol hatásoktól védve, „szélárnyékban” szerzik a munkát. Ahhoz azonban, hogy a verseny Igazi célja, a kínálat és a kereslet egyensúlya megvalósuljon, szükség van a beruházási folyamat minden résztvevőjére. Csak így javulhat a minőség, és az árak így tükrözhetik a piac értékítéletét. Szikora Katalin Hazánk 130 ezer hektár gyümölcstermő területéről évente átlagosan 1,5—1,7 millió tonna gyümölcsöt szüretelünk le; egy lakosra átlag 181 kilogramm jut, 6 ezzel a viliágon az elsők között vagyunk az egy főre jutó termelésben. A megtermelt gyümölcs értékesítésig tartó tárolása az anyagcsere törvényszerűségeinek betartását követeli meg. A hűtés előnyeit évszázadokkal korábban felismerték már (a .hőmérséklet csökkentésével az életfolyamatok lelassíthatók, sőt meg is gátolhatok. így a fogyaszthatósági idő meghosszabbodik, a veszteségek csökkennek). Az 1920-as években ismerték fel iaz oxigéncsökkentés és a széndioxid-növelés adta előnyöket. s a szabályozott légterű (SZL) tá'rctélk sora épült. A növények tárolhatósága fajtámként változik, Sass Pál könyve részletesen ismerteti az egyes gyümölcsök -tárolhatóságának SZOVJETUNIÓ élettani alapjait, az érésmeghatá- rozási módszereket, a környezeti, illetve termőhelyi tényezők szerepét és a termesztési tényezőket. Igen részletes gyakorlati útmutatót találunk a tárolási módok és eljárások megismerésére, a tárolási körülmények (hőmérséklet, páratartalom, levegő összetétele, vegyszeres kezelések) adta lehetőségek felhasználására. Táblázatok, grafikonok sora teszi szeimlé- letessebbé a tárolási veszteségek és a betegségek, a műszaki ismeretek és az üzemeltetés szabályainak felismerését, a legfontosabb gyümölcseink rövid tárolástech- nológiáij ának törvényszerűségeit. A kitűnően szerkesztett, összeállított. a legfrissebb külföldi és hazad kutatást eredményeket is feldolgozó kötet a felsőoktatási intézmények hallgatóinak és a gyakorlati szakembereknek is fontos kézikönyve lesz. A 487 oldalas könyv tartalmas, korszerű információi mellett szép —BaaMB DR. SASS PÁL Gyümölcs tárolás tipográfiájáért, gondos nyomdai előáll Utasáért ds dicséreteit érdemel. Kerekes Magdolna Fórum kisvállalkozóknak A Magyar Kereskedelmi Kamara már évekkel ezelőtt megalakította a kisvállalkozói tagozatot, amelynek keretében a különböző kisvállalkozások képviselői hallgathatnak meg rendszeresen aktuális kérdésekről szóló előadásokat, vitathatják meg egymással és illetékes szakemberekkel a működésükkel kapcsolatos gondjaikat. A kedvező tapasztalatok indokolják, hogy a központi tagozattal együttműködve a Magyar Kereskedelmi Kamara területi bizottságai is kiemelt figyelmet fordítsanak a kisvállalkozások problémáira. A rendszeres munka előkészítéseként a kamara Délalföldi Területi Bizottsága február 12-én 10 órától megbeszélést szervez Szegeden a Bács- Kiskun, Békés és Csongrád megye kisvállalkozói részére. A kollektív szerződés hatékony eszköz Nemrég a Chinvaliban (a Grúziához tartozó Dél-Oszétföld fővárosa) üzemelő Elekt- rovibromasina gyár vezetősége csaknem másfél hónapig halogatta az újjáépített galván- üzem beindítását. Ez alatt az idő alatt a munkásoknak munkabért fizettek, mivel a beüzemelés a vezetőség hibájából késett. Mi is történt? — Az — mondja Zelim Alborov, a gyári szakszervezeti bizottság elnöke —, hogy a szakszervezeti bizottság az újjáépített üzem munkavédelmi ellenőrzésénél a szellőztető- rendszerben komoly hibákat fedezett fel. Más szóval: a vezetőség nem teljesítette az év elején a dolgozókkal kötött kollektív szeződés egyik pontját: „Biztosítani kell a galvánüzem dolgozóinak teljes biztonságát, a galvánüze- met fel kell szerelni a szükséges szűrő- és légtisztító berendezéseikkel”. Ilyen esetekben a szakszervezet kötelező jóváhagyására lett volna szükség, mi azonban a beindításhoz mindaddig nem járultunk hozzá, amíg az összes hibákat ki nem javították. A galvánüzem állása természetesen jelentős kárt okozott a gyárnak: nem termelt, a munkabéreket azonban, miként azt a munkaügyi törvények megkövetelik, kifizettük a dolgozóknak. A vétkes vezetőket adminisztratív úton vonták felelősségre. A szakszervezeti bizottság azonban, mivel a munkások érdekelt nem érte sérelem, csak a szóbeli megrovásra szorítkozott (emlékeztetni szeretnék arra, hogy a vezetőség képviselői a dolgozókkal együtt szakszervezetünk tagjai). Tekintetbe vettük az eset kivételes jellegét, valamint a vezetőség fogadkozását, hogy ilyesmi a jövőben nem fordul majd elő. A vezetőség az egész évre vállalt kötelezettségeket gyakorlatilag már teljesítette. Például a be- és kirakodási munkák valamennyi nemét gépesítette, a dolgozók kényelmes bevásárlásához kész- és félkésztermékeket árusító üzlet nyílt meg a gyár területén. Ebből a gyárnak is, a dolgozóknak is hasznuk van, — A kollektív szerződés — kommentálja Vruzmak Szanakojev, Dél-Oszétia Szakszervezeti Tanácsának elnöke — hatékony eszköz a szakszervezetek kezében a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításához, számos szociális probléma megoldásához. A szerződés tartalmát maguk a dolgozók határozzák meg: a szerződéstervezetet megvitatják a brigádokban, a termelési részlegekben, az üzemekben, az elhangzott kiegészítések és észrevételek figyelembevételével módosítják azt, és csak azután írja alá a vezetőség és a szakszervezeti bizottság. Másodszor: mert a szerződés betartását szigorúan ellenőrzik: a szakszervezeti bizottság időszakonként meghallgatja a vezetőség beszámoló jelentéseit s kétszer egy évben ugyanezt teszi az üzemék kollektívájának közgyűlése. S végül azért, mert a nem teljesített kollektív szerződést, amely mindkét fél számára kötelező érvényű, a szakszervezetek a vétkesektől szigorúan számonkérhetik. Nemrég például egy • Elcktrovlbromasina gyár Chinvaliban. Az üzemi szakszervezeti bizottság munkavédelmi bizottsága az egyik műhelyben. óvoda építésének a félbeszakítása miatt, amelyet a kollektív szerződés irányzott elő, a szakszervezetek követelésére leváltották Dél- Oszétia egyik nagy ércbányájának az igazgatóját, Vitalij Sahparonovot. Egyébként ez az eset nem egyedülálló. A hanyag vezetőkkel kapcsolatos hasonló rendszabályokat a törvény biztosította a szovjet szakszervezeteknek, és amikor szükséges, széleskörűen élnek ezekkel e jogaikkal is. Van Bajburt (APN—KS) KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BACS-KISKUN megyei igazgatóságának közlése GAZDASÁGI JELZÉS! RÁBA 300-AS TRAKTOR Megkezdődött a sorozatgyártás A Győri Rába gyárban megkezdődött a 300-as típusú traktorok sorozatigyártása. A továbbfejlesztett, 280 lóerős Rába-mo- tor.ral felszerelt erőgépek kísérleti darabjait korábban sikerrel próbálták ki a különböző mező- gazdasági termelési rendszerekben. Az első, 12 gépből álló sorozatot is a négy nagy rendszer, az I'KR, a KITE, a KSZE és a GITR vásárolta meg. Ezek a traktorok februárban elkészülnek, a későbbiekben pedig az igényeknek megfelelő mennyiségben gyártják a korszerű, nagyteljesítményű gépeket. A Rába 300-as traktor sokkal többet tud, mint a 250 lóerős korábbi típusú. Teljesítménye na* gyobb, üzemanyag-fogyasztása ehhez mérten kedvező, s jobban kíméli a környezetet, minthogy motorja tökéletesebben égeti el az üzemanyagot. Vezetőfülkéje légkondicionált, karosszériáján^!: formaterveit az Iparműveszeti Főiskolán készítették el. Irányára 2 millió 252 ezer forint.
