Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-06 / 31. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. február 6. Legjobb fegyelmező erő — a feladat vn v FERENCZY KÁROLY EMLÉKEZETE Korszakot nyitott festészetünkben A Mit tehet a pedagógus? című vitához szeretnék hozzászólni, mely január 14-én Indult a Petőfi Népe hasábjain. . Természetes, hogy ha egy tanuló felel —r mondjuk történelemből — s a felelet kissé döcög, elhúzódik, az osztály többsége előbb-utóhb unatkozni és fegyel- mezetlenkedni kezd. Mennyire más a helyzet, ha minden tanuló kap feladatot: egyik forrásanyagot olvas, a másik figyeli és feljegyzi a felelő hibáit, esetleg éppen a szép nyelvi megoldásait rögzíti, majd „segít” a tanárnak értékelni, és így tovább. Persze a többféle feladat előkészítése, ellenőrzése a pedagógus számára sok pluszmunkát jelent a felkészülés során. De a tanóra hatékonyságának növelése, az órai fegyelem megtartása, s nem utolsósorban a tanulók fejlődésének differenciált segítése a pedagógus feladata, ebben nemigen tud segíteni a szülő, és abban sem, hogy a tananyag-feldolgozás, a magyarázat érdekes, aktív figyelmet igénylő legyen. Ez biztos szakmai felkészültség, terv- szerűség, egyéniség és módszertani kulturáltság kérdése. Csaknem másfél évtizedes tanári munkám tapasztalata: legnagyobb fegyelmező erő a feladat, sőt az egyénre szabott feladat. Az új oktatási törvény is azt igyekszik erősíteni, hogy a pedagógus és a szülő jobban működjön együtt la gyermek nevelésében. Az Iskola legnagyobb — és legnehezebb — feladata, hogy kihívja (nem véletlenül használom ezt a szót) a szülők bizalmát, azt, hogy minden szülő tudja, az Iskola az ő gyermekéért van, okosabbá, fegyelmezettebbé, jobbá akarja alakítani, őt, azaz ugyanazt akarja, amit az apukák, anyukák. Vannak elfogult szülők, s ennek tudatában kell lennie mindenkinek, aki a pedagóguspályára lépett. Tudni kell kezelni a konfliktusokat, tisztázva a szülőkkel, melyek azok az erkölcsi, viselkedési, tanulmányi és formai követelmények, amelyekből az iskola nem enged, s amelyeket a szülőnek el kell fogadnia. Ehhez azonban több tényezőnek is hatnia kell. Például egyetlen iskola nevelőtestülete és vezetése sem tekintheti bocsánatos bűnnek a diákok rendszeres pofozását. lelki terrorizálását, de az alacsony színvonalú oktatást sem. S ha az iskola nem kívülállónak tekinti a szülőt, akkor az elvtelenül, kritikátlanul feljelent- gető apukákkal, anyukákkal szemben az Iskola vezetésének és a tanügyi Irányításnak megvan az erkölcsi alapja és kötelessége is, hogy megvédje a pedagógust, ha véletlenül, rendkívüli esetben elcsattan egy nevelő szándékú nyakleves. Vlda Józsefné tanár Együttműködés és feszültség Aktuális problémával foglalkozik a „Mit tehet a pedagógus?” című írás. Nemcsak az iskolában, hanem az óvodában Is konfliktushoz vezethet, ha nem megfelelő a szülő és az óvónő közti kapcsolat. A gyermek érdekében az óvónőnek arra kell törekednie, hogy a szülőt megnyerje az együttműködésre. Másodsorban szakmai felkészültségét kell bizonyítania. Erre jó lehetőség a szülői értekezlet, a fogadóóra, a nyílt napok és a családlátogatás, amit nagyon fontosnak tartok. Ha ezek során az óvónő szakmai tudását bizonyítja, akkor tekintélyt Is szerez, aminek vitathatatlanul nagy a jelentősége. Az óvodákban is sok nehezen nevelhető gyermek van. Nekünk, óvónőknek, elsősorban példát kell mutatnunk, hisz erre a korosztályra az utánzás Igencsak jellemző. Az iskolákhoz hasonlóan, az óvodákban Is nagy a létszám. De ez nem lehet akadálya a fegyelemnek. Ha az óvónő személyisége, a csoportban uralkodó hangulat, a napirend jó megszervezése összhangban van, akkor a gyermekek jól érzik magukat, kellemes élményeket visznek haza. Ez esetben a szülő Is elégedett, és kész az együttműködésre. Farkas Jánosné óvónő Vízállásjelentés A nagyujjamnál árad, máshol apad, hajózó útszűkület, hajóvonták találkozása tilos — állapítom meg szakszerűen, miközben lábamon egy pár vadonatúj gyengén vízálló cipővel tapodom a Rákóczi utat, s azon tűnődöm: a Nagy Fejedelem bizonyára pellengérre állította volna az olyan mesterembert, aki nem átallja ország-világ előtt hirdetni, mily kontár munka került ki a keze alól. Visszamegyek az üzletbe, és kérdőre vonom az Eladót. A bájos hölgy kecses mozdulattal rámutat a kis címkére, mely félreérthetetlenül figyelmeztet: Óvakodj a víztől, mint a fűztől! Szaladok a Kereskedőhöz, és kérdem tőle, mi okból küldött az üzletbe olyan cipőt, melyet még az afrikai négerek sem húznának a lábukra, mivelhogy ők többnyire mezítláb járnak? A Kereskedő széttárja a kezét, és mutatja az utat egyenesen a gyárkapuig. Kérdezem az Igazgatót, miért adott a Kereskedőnek olyan lábbelit, melyet még az örömlányok sem viselnének, mivel úgyis le kellene vetniük? Az Igazgató humoros fiúnak nevez, és elküld a bőrgyárba. Kérdezem a bőrgyárban a Vezért, miért adta a cipőgyárnak azt a silány bőrt? A Vezér szól a sofőrjének, vigyen el a téeszbe. Kérdezem az Elnököt a téeszben, miért adott olyan silány anyagot a bőrgyárnak, hogy az abból készült lábbeliben a gázlómélység 3 cm. Az Elnök karon ragad, és belök az istállóba. Kérdezem a Teheneket az istállóban, miért adtak olyan vacak bőrt az Elnöknek, hogy... — de a Tehenekkel ugye nem lehet olyan értelmesen elbeszélgetni, mint az emberekkel, és válasz helyett oldalba rúgtak. Kérdezem az Olvasót: mit lehet tenni ilyen helyzetben? Végül, úgy érzem, a lehető legjobb megoldást választottam, és elmentem az Úristenhez, tegyen igazságot. A Mindenható türelmesen végighallgatott, de amikor megtudta, mely országból érkeztem, cikcakkos bárányfelhők futottak végig az arcán. — Már régóta nem tartozik a hatáskörömbe — válaszolta bánatosan. — Szólhatna tóm Lucifernek, Atyám! — kérleltem szelíden. A Mindenható megcsóválta a fejét. — Fiam — felelte —, lehetetlent kívánsz. Vagy tán azt akarod, hogy az elkárhozottak ne kapják meg méltó büntetésüket? — Nem értem önt, Atyám! — válaszoltam, és tényleg nem értettem. A Mindenható tekintete villámokat szórt. — 0, a tudatlan! — fakadt ki. — A bűnös telkeknek újabban egy pár magyar cipővel a lábukon kell álldogálniuk a Pokolbéli folyóban! Adamecz Kálmán 125 éve született Ferenczy Károly, a hazánkat az európai festészet főáramához kapcsoló nagybányai stílus meghatározó egyénisége, az impresszionizmushoz kapcsolódó magyar festészet vezető mestere. Művészetének hatása alól egy kortársa sem vonhatta ki magát. Osztatlan tekintélye az avantgárd mozgalmak térhódításáig tartott. Bécsben született 1862. február 8-án. Atyja az erdélyi vasút főigazgatója volt. Tanulmányait Budapesten és Sopronban végezte, majd Magyaróvárra került a Gazdasági Akadémiára. 1884-ben római útja során ébredt igazi hivatására. Münchenben kezdett el rajzolni, majd 1887-ben Párizsban, a művészet akkori fővárosában, a Julian-akadémián Bougereau-nak .tanítványa volt, de leginkább Bas- tian-Lepage finom naturalizmusa Ihatott rá. Életének legfőbb tartalma a munka volt, életművét oly szigorú következetességgel építette fel, mint festészetünk történetében senki más. Azt az utat, amelyet helyesnek ismert fel, sem a kezdet balsikerei, sem a későbbi elismerések hatására nem változtatta meg. Munkássága fordulatot jelent művészetünk történetében. Első korszaka Szentendréhez kapcsolódik, ahol 1889-től négy évet töltött. Itt festette a hazai finom naturalizmus néhány gyöngyszemét, a Lányok virágokat gondoznak (1889), a Kavicsot hajigáló fiúk (1890), a Kertészek (1891), és a Szarvaskertben című képét. 1893-ban Münchenbe költözött. Itt került kapcsolatba Hollósyval és körével, akik később a nagybányai művészek néven váltak ismertekké. Ferenczy festői nyelve valójában Münchenben nyerte el jellemző sajátosságait. Fejlődése során ez Időtől fogva a természet és az ember mély összeforrottságát kutatta. Művei megteltek férfias lírával és benső- séggel. Színei megélénkültek. (A művész neje, Madárdal (1893), önarckép 1893.) il 896-ban a Hollósy-iskola Nagybányára települt át, Ferenczy Károly is, aki Hollósy távozta után a kolónia vezéralakja lett. A nagybányai táj biblikus hangulata, a Papok rétje, a Klastromrét és környéke, a Zazar lapálya új lendületet adott képzeletének. Kiemelkedő alkotásainak fele Nagybányán készült. (A Háromkirályok, 1898. Esti hangulat lovakkal 1899. A hegyi beszéd 1896, Hazatérő favágók, Józsefet eladják testvérei.) Palettával ábrázolt önarcképe még színbelileg tartózkodó, de széles, merész ecsetvonásokkal festett. Kísérletei az Impresszionizmus felé vitték — negyedszázaddal a francia események után, de önállóan oldotta meg a teljes megvilágítás hatását, n színek hajszálfinom változásait a napfény hatására. A nagybányai tájat a nap minden órájában tanulmányozta és komoozíciólt a színekre építette (Fürdő fiúk. a Tél. 1902). Művei a nagybányai mozgalom szimbólumává emelkedtek, mint például a magyar festészet egyik főműve, a Márciusi est (1902), melv a nagybányai táj himnusza is lehetne. Különösen ünnepélyes, költői hangulatot árasztanak esti vagy erdei körnvezetben ábrázolt bibliai komoozíciól. (Hegyi beszéd. Háromkirályok.) Ez utóbbi képén már tovább is lépett festői elgondolásaiban. Teljes elismerését 1903-as kiállítása hozta meg Budaoesten. 1905-ben tanárnak nevezték ki a Képzőművészeti Főiskolára. Életmódja megváltozott, már csak nyaranta tért vissza Nagybányára. Műtermében. Budaoesten. új témák foglalkoztatták, figurális, főleg aktképek és a,rtistaábrázal‘á.sok. Művészete évről évre összefoglalóbbá vált. Sokasodtak halkszavú. előkelő, pszichológiailag kitűnően jellemzett arcképei, melyek hamar nagy megbecsülésre • Léderer Rudolf leánya (1909) • Október (1903) találtaik, (Béni 1906, Hármas arakép, Gyermekei 1911, Ernst Sándorné, 1916.) Mint minden igazán jelentős művész, Ferenczy Károly is koronként más és más hatást gyakorol a kortársakra. Pályatársai előtt a természet jelenségeit tisztázó festői szándék legigazibb képviselője volt, a posztm&gybáaiyaiakira — Berrnáth, Berény, Szőnyi István generációjára — képeinek emelkedett, költői hangulatával, kolorizmusának nemességével hatott. Dési Huber és kortánsai konstruktív hajlamát vették észre. A mának a nagybányai hagyomány nosztalgiája mellett egyre inkább utolsó korszakának összegező, dekoratív hajlandósága mond legtöbbet Matlsse-hoz közeledő, szőnyegszerű felfogásával. Brestyánszky Ilona KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN--------------------------------------------------------^----------------------------------------------------------------• — O RVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtói péntekig este 18 órától reggel 8 óráig tart; szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 óráitól fo- lyamatoslain a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. T.: 20-488, központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 3., C pavilon, földszinti amibudiaincia. T.: 22-822, Agnsegyháza, Ballószög, Helvécia. Hetényegvházia', Jakabszállás, Nyárlőrimc, Városföld gyermek és felinőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház emlliíitett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25), Lajosmázse, Fel- sőlajos, Ladánybene: Lajosmlzse, központi rendelő (T.: 24); Szabad- szállás, Fülöpszállás, Salts zenit im- re: Szabadszállás, központi rend elő (T.: 220); Kunszentmiklós, Kunpe- szér, Kunadacs, Tass: Kunszent- miklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalikszentmár- ton, Apostag: Dunavecse. központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunibairacs: Kerekegyháza. központi rendelő (T.: 71-340); La kitelek: dr. Glied I. (Lakiieiek, Alkotmány u. 3. (T.: 42-015). Izsák: dr. Sőreghd I. (Izsák, Rákóczi u. 19. (T.: 6); Ti- szaaíipár: dr. Szántó A. (Tiszaal- pár. Alkotmány u. 18/ia. T.: 44-086), BAJA: a hét végi ügyelte tét a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. T.: 11-244. Itt fogadják a bajai, bácsborsódi, báosszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljal. csávolyi, dávodi, ér- sekcsanádi, felsőszentiváni, ganai, hercegszántói, nagybaracskai, nemesnádudvari, sükösdi, szere miéi és vaskút! betegeket. BÁCSALMÁS: a 'rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátótefllki, kunbajai, csi- kériai, madaras!, katymári lakosokat látják el, (T.: 124). KISKÖRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. T.: 12 vagy 105. Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8—12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi ítér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetiben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdil, páhd, ikaskantyúi betegéket. Kecel, Imrehegy: Keceli, központi rendelő (T,: 08); Scdtvad- kert, Bócsa, Tázlár: Soíltvadkert, központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA; a központi ügyelet szombaton reggél 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. T.: 62-520. Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállást, pálmonostcuri, pető- fiszálilási, buglaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken: szóm,haton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonija azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszékécskei és a lász- lóCalvi betegeket látják él. (T.: 41-261). KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügy eletet: Kossuth u. 34-36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, öreg csertő-Csorna, Szakmar, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ‘ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. T.: 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as méllék. UHH-szoba: 219-es melllék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Seilt, Harta, Dunapataj, Duna- szontbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Űjsdlt, Dunaegyiháza: Solt, központi rendélő (T.: 167), Fájsz, Dusnok: dr. Juhász D. (Fájsz, Szent István u. 30. T.: 19), Hajós: dr, Zakupszky E. (Hajós, Temető u. 9. T.: 27), Dunapataj, Harta: dr. Varga Gy. (Hanta, egésiz- ségház.). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján, tartanak ügyeűetet. T.: 21-011 275-ös mellék. Itt látják el a baltataszállásl, haikakötönyi, zsartai, kun fehértói, kisszállás! és plrtói betegekét. Kiskunmajsa, Szánk, Jász- szcrflászló, Csólyospálos, Köm- pöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 25), Jánoshalma. Ké- leshalom, Boréta, Rém: Jánoshalma. központi rendélő (T.: 88), Mélykút: központi rendelő (T.; 88), Tompa. Kélebia: dr. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a kővetkező gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma, Béke u. 1/a.; Kalocsa: Széchenyi-lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske, Béke u, 132.; Kiskunhalas, Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI AL- LATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKOR HÁZ: dr. Temesváry I. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344). .bajai Állategészségügyi KERÜLET: Baja, Bátmo- nostor, Szeremle: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/a. T.: 12- 524), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa u. 149. T.: 34), Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Ulicsák A. (Gara, Kossuth u. 58. T.: 14), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván, Petőfi u. 1.), Bács- borsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. (Bácsborsód, Dózsa u. 13.), Hercegszántó, Dávod, Csát- alja, Nagybaracska: dr. Szálas L. (Hercegszántó, Dózsa u. 13.). kalocsai Állategészségügyi KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Simon E. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.), Tass, Szalkszentmárton: dr. Tlrlnger A. (Szalkszentmárton, Rákóczi u. 1.), Dunavecse, Apostag: dr. Szűts M. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/a.), Solt, Üjsolt, Dunaegyihá- za,- Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Harta, Du- natetétlen, Állampuszta: dr. Mészáros J. (Harta, Rákóczi u. 9.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.: 45), Szakmár, öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (öregcsertő, Vén J. u, 24. T.: 11), Miske, Drágszél, Hajós, Császár- töltés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.: 11), Fájsz, Dusnok, Bátya-BAFAMI: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petúr bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Nagy L. (Kecskemét, Jégvirág u. 28. T.: 24-862), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26.), Lászlófalva, Nyár- lőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 10. T.: 43-192), Lajos- mizse: dr. Cserényi P. (Lajosmi- zse, Vereb u. 2/a. T.: 137), Tiszakécske: dr. Jene! J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-101). kiskőrösi Állategészségügyi KERÜLET: Kiskőrös: dr, Ispánovlty J. (Kiskőrös, Bajcsy-Zs. u. 84.), Agasegyháza, Fülöpháza. Izsák: dr. Mészáros I. Agasegyháza, Kossuth u. 23. T.: 20), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay B. (Kunszentmiklós, Marx tér 10. T.: 8), Szabadszállás. Fülöpszállás: dr. Loboda J. (Fülöpszállás, Ady E. u. 2. T.: 19), SoLtvadkert, Bócsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bócsa, Mező I. u. 19.), Akasztó, Csengőd, Tab- di, Páhl, Soltszentimre, Kaskan- tyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Vörös Hadsereg u. 3.), Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Vasút u. 59/3.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Nagy J. (Kiskunfélegyháza, Petőfi ltp. Holló L. u. 9. T.: 62-344), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Kossuth u. 54. T.: 7), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T.: 44-111), Kiskunmajsa, Kömpöc: dr. Geszti M. (Kiskunmajsa, Lenin u. 12. T.: 33), Csólyospálos: dr. Szűts M. (Csólyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3), Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 16), Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 10). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET; Kiskunhalas: dr. Végh E. (Kiskunhalas, Kard u. 20. T.: 22-299), Zsana, Harkakötöny, PIrtó, Ba- lotaszállás, Kunfehértó: dr. Erdő- di J. (Kiskunhalas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21-070), Jánoshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415), Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: Jánoshalma: 471), Mélykút, Kisszállás: dr. Láng M. (Kisszállás, Tavasz u. 5. T.: 43), Tompa, Kelebia: dr. Patócskái G. (Kele- bia, Ady E. u. 216), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja; dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10).
