Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-24 / 46. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI Bács-Kiskun gazdasága és társadalma 1986-ban PETŐFI NtPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évi. 46. szám Árai 1,80 Ft 1987. február 24. kedd Koszorúzások a szovjet hadsereg napján A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta megalakulásának 69. évfordulója alkalmából koszorúzása ünnepséget tartottak tegnap a gellérthegyi Felszabadulási-emlékműnél . A szovjet és a magyar Himnusz elhangzása után a fegyveres erők nevében Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, Kamara János belügyminiszter és Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka, a Szovjetunió budapesti nagykövetsége képviseletében Borisz Sztukalin nagykövet, Igor Mihe- jev követtanácsos és Vlagyimir Zotov ezredes, katonai és légügyi attasé helyezte el a kegyelet és a megemlékezés virágait. Megkoszorúzták az emlékművet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. a Magyar .Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a budapesti katonai attasétestiilet képviselői, Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport koszorúját Alekszej Gyemidov vezérezredes, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka, Anatolij Makunyin altábornagy és Jurij Vodolazov vezérőrnagy, a katonai tanács tagija helyezte el az emlékművön, amelyet ezután megkoszorúztak a Magyar— Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Honvédelmi Szövetség képviselői is. A koszorúzása ünnepség az Inteti náci on álé hangjaival ért véget. • Megyénkben is megemlékeztek az évfordulóról. Kecskeméten, a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél tartott délelőtti ünnepségen a szovjet hadsereg Déli Hadseregcsoportjának koszorúján kívül elhelyezték a megemlékezés és a kegyelet virágait a megyei fegyveres testületeknek, a KISZ megyei bizottságának, az MHSZ megyei szervezetének képviselői és a Kecskeméti Konzervgyár Magyar—Szovjfet Baráti Társasága tagcsoportjának küldöttei. NEMZETISÉGI ANYANYELVOKTATÁS Diplomaosztó ünnepség Baján Akik tegnap a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán dr. Juhász Károly főigazgató kezéből átvették a német nyelv oktatására jogosító tanítói oklevelet, nagy áldozatot hoztak második képesítésük megszerzéséért. Ugyanis az országban csak itt képeznek olyan német szakos tanítókat, akik az oktatómunka mellett vállalták, hogy az égető nyelvtanítóhiány enyhítésére elvégzik a másféléves kiegészítő tagozatot. Most tizennégyen kaptak oklevelet. Amint megtudtam, valamennyien számíthattak a családjuk támogatására, másképp el sem lehetett volna képzelni, hogy például Mosonmagyaróvárról, Vértes- somlyóról és más távoli tájakról Bajára jöjjenek tanulni. Dr. Fekete Bertalan főigazgató-helyettes ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi anyanyelvi oktatás jobbítását szolgálja a főiskolán folyó nemzetiségi kiegészítő szakkollégiumi képzés; az, hogy most tizennégy, jövőre pedig várhatóan csaknem kétszer több képzett nevelőt bocsáthatnak útra. Ez az oktatás mellett a nemzetiségi politika szempontjából is számottevő eredmény. A nemzetiségi anyanyelvoktatás legfontosabb tényezői a felkészült pedagógusok, hiszen csak ők képesek a nemzetiségi anyanyelvet, szokásokat, hagyományokat a tanulóifjúság körében tovább örökíteni. Befejezésül dr. Zorn Antal, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének alelnöke köszöntötte a friss diplomás német szakos tanítókat. Elmondta, hogy munkájukra nagyon nagy igény van. Azt kérte, hogy vegyék ki részüket a német szövetség tevékenységéből és kifejezte meggyőződését, hogy a most átadott oklevelekkel nemcsak tanítókat, hanem nemzetiségi népművelőket is kapott az iskolaügy. G. Z. Az MSZMP Központi Bizottsága 1986. november 19—2Ó-ai ülésén megfogalmazta, hogy a XIII. kongresszuson elfogadott határozat végrehajtása megkezdődött, és annak számos eleme a megvalósulás folyamatában van. Megállapította azt is, hogy a gazdasági fejlődés élénkülése 1985—1986-ban nem következett be, a VII. ötéves terv első évének eredményei nem ki- elégítőek. A megye szocialista iparának ^ termelése 1986-han 2,3 százalék- HMB VuV Ä'xjt, Ä sySPI kai haladta* .meg az egy évvel ko- JSk ráibbit. A növekedés az élelmi- iMfeM?'' ' JH szer.iparban bekövetkezett, meg- f «.EjT’’**' jfl közelítőleg 10 százalékos terme- p jr* ” lésibővülés eredménye. , JmP? • i« A nehéziparban mindössze 0,7 5* •mMÜ " J|j^* százalékkal lépte túl1 az 1985. “ ■ JM évit, a könnyűiparban és az egyéb iparban viszont csökkent *£> H a termelés, az utóbbiban közel 6 százalékkal. A minisztériumi és HH|, , g a tanácsi szektorban 2,7, illetve amA V 4,8 százalék volt a növekedés, a ' szövetkezetek pedig közel azonos s/ szinten téliesítettek, mint egy telek változása miatt a felszínre hozott kőolaj mennyisége mind- össze 190 ezer tonna volt, az egy évvel korábbinak csaknem háromnegyedére visszaesett. Az 1985. évii növekedéssel szemben mérséklődött a felszínre hozott földgáz mennyisége is, nem érte el aiz egyimilliárd köbmétert. Változatlanul dinamikusan bővült a mágneses hangrögzítő termelése, s már nem csökkent az előállított fürdőkádlak száma sem; az elmúlt évben csaknem 133 ezer darab készült el. Az élelmiszeripari vállalatok csaknem 7,5 ezer tornával több vágott bai- romfilt és 38 ezer hektoliterrel • BővUlt a kereskedelem és a vendéglátóipar forgalma. Felvételünk a kecskeméti Alföld Áruházban készült, az NDK-áruk vásárán. • Az élelmiszeripari vállalatok csaknem 7,5 ezer tonnával több vágott baromfit termeltek. Ké. pünkön a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalatnál osztályozzák a libamájat. több palackozott bort termeltek. Ugyanjaikkor a hordésbor memy- nyisége közel a felére vdsszar esett. A megyei szocialista ipar termelékenysége — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján — 1986-ban 2,6 százalékkal haladta meg az előző évit. A tanácsi vállalatoknál ennél nagyobb mértékű — 5,1 százalék — volt a növekedés. A termelésihez hasonlóan a termelékenység is az élelmiszeriparban alakult a legkedvezőbben, ebben az ágazatban több mint 9 százalékkal emelkedett. A szocialista iparban foglalkoztatottaik száma 63,6 ezer fő volt 1986-ban, az egy évvel korábbival csaknem azonos szinten alakult. Létszámbővülés csak a könnyű- és az élelmiszeriparban történt, de itt sem haladta meg az 1,0, illetve a 0,6 százalékot. A fizikai foglalkozásúak száma némileg meghaladta az 52 ezer főit, s az egy évvel korábbival azonos volt. A megye szocialista iparában foglalkoztatottak havi átlagbére 5642, havi átlagkeresete pedig GANZ VILLAMOSSÁGI MÜVEK BAJAI GYÁRA Túlteljesített nyereségterv Az utóbbi időben ha a Ganz Villamossági Művek bajai készülékgyára szerepelt hasábjainkon, a Ganz Electric elnevezést használtuk. A vállalat ugyanis erre, a külföldi piaeon jobb hangzásúnak ítélt névre cserélte a régit. A nemzetközi cégbíróság azonban nem jegyezte be ezt a vállalatot, mondván, hogy az túlságosan hasonlít a híres amerikai villamosipari vállalat, a General Electric elnevezésére. A döntést követően a Ganz Villamossági Művek a hazai piacon is visszatért a régi levélpapírok és pecsétek használatára. A bajai készülékgyár 1986-os tevékenységéről Svecz Zoltán műszaki igazgatóhelyettestől kaptunk tájékoztatást. Eszerint a vasútbiztosító és felvonóvezérlő berendezéseket, valamint járműalkatrészeket gyártó kollektíva 340 millió forint értékű áru eladását tervezte külső megrendelők részére, s 177 millió forint értékű berendezést a vállalat gyárainak szándékoztak átadni to- vábbszerelésre. Az összegként adódó 517 milliós termelésinél azonban lényegesen többet, 550 milliót teljesítettek, úgy, hogy 332 millió lett a külső megrendelőknek, s 218 a továbbszerelésre szállított berendezések értéke. A 89 milliós nyereségterv 110 millióra teljesült, amivel a bajaink továbbra is a vállalat egyik • DVM 12-es dízel-elektromos mozdony vezetőfülkéjének villamos berendezései Baján, a Ganz Villamossági Művek készülékgyárában. MÁTÓL MOSZKVÁBAN Szakszervezeti kongresszus A Szovjetunió minden részéből megérkeztek már tegnap a küldöttek, hogy részt vegyenek a szakszervezetek XVIII. kongresszusának mun. Icájában. Gyári munkások, termel őszövetkezeti parasztok, orvosok, tanárok épp úgy, minit a művészek képviselői, vagy a messzi északról érkezett hegyi pásztorok. A tanácskozás ma kezdődik a Kreml kongresszusi palotájában*, ahol a szovjet dolgozóik 140 milliós táborát ötezren képviselik majd. A kongresszus megnyitása előtt a legtöbb küldött ugyanarról beszélt: a szakszervezeti mozgalom megújulásáról, újjászületéséről, a néhol megtépázott tekintély visszanyeréséről, A szakszervezeti aktivisták nyilatkozatainak már előzetesen nagy teret szentelt a szovjet sajtó. A megkülönböztetett figyelem érthető, hiszen a dolgozók legnagyobb, 31 szakágazatot tömörítő tömegszervezetének tanácskozásától sokait remélnek. Az új irányvonalat jelzi a szakszervezetek elnökének, Salajevnek ma elhangzó beszámolója is, amelyben a mozgalom további feladatait az SZKP XXVII. kongresszusának és a KB januári plénumának szellemében' határozzák meg. Az átalakítás a jövőben még nagyobb felelősséget helyez az aktivisták vállára. Több küldött úgy nyilatkozott, várjai, hogy a tanácskozás pontosan jelölje meg a szakszervezeti bizottságok feladatait, vessen véget a bürokráciának, az aktivisták ne kívülállóként szemlél jék a dolgozók problémáit, a szakszervezet a valóságban is képviselje a munkások érdekeit Egy moszkvai brdgádvezető így fogalmazott: „Túl sokat beszéltünk már a változásokról, ideje, hogy tegyünk is valamit, ne csak a szavainkban legyen változás.” legjobb gyárának számítanak. Olyannyira, hogy az itteni dolgozók 60 ezer forintot alig meghaladó keresetszintje ellenére több nyereséget mutattak fel, mint a 90 ezernél is többet fizető fővárosi, központi gyárak. A bajaiak által régóta kifogásolt nagy különbség okának magyarázatául legfeljebb az szolgál, hogy a fővárosi gyárakban dolgozó szakmunkások nagyobb értékű, tehát nagyobb hozzáértést kívánó berendezések gyártásán dolgoznak, EXPORTHOZ KELLETT mint például a paksi atomerőmű generátorai. Az 1986-os esztendőben a Baján készített főbb termékek a következők voltak: 33 darab csuklós trolibusz, 14 ötezer lóerős tirisz- taros mozdony, 10 dízel-elektromos mozdony, s 15 darab egyiptomi megrendelésre készült villamos elektromos berendezései, valamint a MÁV-nak szállított vasútbiztosító, s a Ganz-MÁVAG megrendelésére gyártott liftvezérlő berendezések. B. F. I. 5869 forint volt, töfblb mint 7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A inggyei. székhelyű szocialista ipar értékesítése meghaladta a 28,6 milliárd forintot összehasonlítható áron kedvezőbben aHalkult, mint egy évvel korábbam. A külkereskedelmi célú eladás megközelítette a 8,8 milliárd forintot. A külkereskedelmi forgalom közel felét kitevő rubelelszámolású export árbevétele na- gyohb arányban — egyötöddel —, a nem rubelelszámolásúé pedig alig 2 százalékkal emelkedett. A szocialista relációban történt értékesítés az egyéb és az élelmiszeriparban nőtt dinamikusan, a konvertibilis export pedig éppen ezekben az ágazatokban esett vissza, az élelmiszeriparban több mint 8 százalékkal. (Folytatás a 3. oldalon.) Szovjet—kínai határtárgyalások A korábbi megállapodásoknak megfelelően február 9. és 23. között szovjet—kínai tárgyalásokat tartottak Moszkvában a két ország közötti határkérdésekről Igor Rogacsov szovjet és Csien Csi-csen kínai külügymimiszter- helvettes vezetésével. Mindkét fél kifejezte elégedettségét a tárgyalások felújítása kapcsán. A két küldöttség megállapodott abban, hogy meg fogják vizsgálni a szovjet—kínai államhatár nyomvonalát egész hosszában, mégpedig a határ keleti részétől kezdve. A tárgyalások nyílt, tárgyszerű légkörben zajlottak le. A határkérdések megvitatásának következő fordulója Pekingiben lesz. Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter hétfőn fogadto a tárgyalásokon aészt vett kínai kormányküldöttség vezetőjét. A szovjet diplomácia vezetője a találkozón elmondta, hogy a Szovjetunióban nagy figyelemmel kísérik a Kínában megindult korszerűsítési folyamatot és sok sálkert kívánnak megvalósításához. Ezt követően Eduard Sevardnadze tájékoztatta Csien' Csi-csen külügy- minisízter-helyiettesit az SZKP KB januári üléséről, az átalakítási folyamat, a társadalmi-gazdasági fejlődés gyorsításának jelentőségéről. Alagútkemence rekordidő alatt Az év elején rövid határidővel jelentős tőkés megrendelést kapott a Kisbéri Állami Gazdaság vasszerkezeti üzeme. Hátromsizáz- ezer darab fém szerszámosládát kell gyártaniuk, ebből az első negyedévben 30 ezer darabolt vár vásárlójuk. A kisbériek elvállalták a munkált, bár festőműhelyük nem volt alkalmas ekkora mennyiség gyártására. Ezért olyan üzemet kerestek, amelyik rövid idő alatt el tud készíteni egy szárító alag- útkemiemcét. a hozzá csatlakozó szállítópályával és vezérlőberendezéssel. 'A határidő rövidsége miatt nem volt könnyű a festőműhely rekonstrukciójára kivitelezőt találniuk. Végül a Kecskeméti TÖVÁLL vállalta a munka elvégzését. A szerződésit január 23-án írta alá a két cég, s a napokban — első ütemben — már el is készült az inínasugárzÓK szárító alagút, a szikkasztó és a szállítópálya egy része. Ez lehetővé teszi, hogy a kisbériek időre eljuttassák a megrendelőknek az első 30 ezer szerszámosládát. Közben a TÖVÁLL — második ütemben — • A lakatosüzemben már az utolsó simításokat végzik festés előtt az alagútkemencén. * március végiére előállítja a zsír- talanítót, a vízszáriitót és befejezi a 30 méteres szállítópálya hiányzó szakaszát is. G, B.
