Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-23 / 45. szám
NMBKMNH) QQzdQ/QQpolitikciv munka j Idjc/ilmcnycK j PETŐFI NÉPE m 5 1987. február 23. ELNÖKVÁLASZTÁS DUSNOKON Demokratikus alapon döntött a tagság A múlt év közepén megüresedett az elnöki szék a Dusnoki Munkás-Paraszt Tsz-ben. ■Elnök után kellett némi. S hogy ikä legyen? Mint mindenütt, itt is voltak önjelöltek és a közösség által megfelelőnek tartott vezető. Munkahelyi megbeszélések kezdődtek. A szövetkezetben kilenc helyen tartottak jelölőgyűlést. 317- •en mondtak véleményt. Az egyik elnökhelyettesre Penoff Lászlódra 62-en, a másikra, Szécsény Ferencre pedig 11-en szavaztak. Az eddig hivatalosan szóba sem került dr. Parti István 238 szavazatot kapott. Hatan tartózkodtak. Mindez 1986 novemberében zajlott. A tagság véleménye: „elnökhelyetteseket nem tartunk, a Dusnokon élő jó szakembert, dr. Parti Istvánt választjuk meg elnöknek.” A jelölőbizottság megkérdezte, hogy a jelenlegi vezetők együtt dolgoznának-e megválasztásuk esetén. A válasz: nem. Parti Istvánt legelőször november 18-án kereste fel a jelölőbizottság. Tájékoztatták arról, hogy a tsz-tagság elnöknek szeretné a szövetkezetben. Parti vállalta, de kifejtette, hogy a jelenlegi két elnökhelyettes között is ellentét van, s velük a jövőben nem garantálható az egységes vezetés ás szellem. Attól is elzárkózott, hogy kettős vagy hármas jelölés legyen a választáson. Hogy miért? Mert annyira egyértelmű volt a tagság véleménye, hogy a két név felírása a szavazólapra fölösleges. Mert a közgyűlésen is bárkinek módjában áll javaslatot tenni másik elnök személyére. Mert (példa volt rá) nem jó olyan szavazólapot készíteni, amellyel megtéveszthetik az embereket. Ügy érzem, ma már ez utóbbi indokolatlan óvatosság. Ugyanis a kalocsai városi pártbizottság, valamint a megyei pártbizottság illetékesei egyértelműen kifejtették: felülről semmilyen módon nem szabad beleavatkozni a dusnoki elnökválasztásba. Az legyen elnök, akit a nép akar. Másrészt Bács-Kiskunban a választások valóban demokratikusak. Erre példaként szolgáltak a képviselő jelölések, a vállalati tanácsok alakulása, az igazgató- választások is. Mindenütt az lett a vezető, a képviselő, akit az emberek többsége óhajtott. Megpróbáltam választ találni arra is, hogy megválasztása esetén Parti István miért nem akart együtt dolgozni a két elnökhelyettessel. Az egyik ok, hogy Penoff és Szécsény ugyancsak nem látták lehetőségét a közös munkának. A másik pedig elemzés eredménye. Parti felmérte a szövetkezet helyzetét. Földjeik annyival nem rosszabbak, mint eredményeik a fajsziakéhoz képest. Gépesítettségük a környező gazdaságokénál jobb. A középvezetők felkészültek. A tagság szorgalma sem kisebb, mint a környékbeli községekben élőknek. Akkor hol a baj? Egyértelmű, hogy a legfelső vezetésben, amit úgy lehet megszüntetni, ha ezektől az emberektől megválnak. Eljött a közgyűlés ideje, 1987. február 7. A tagság egyöntetűen azt kívánta, előbb tegyék rendbe az elnökhelyettesek dolgát és utána kerüljön sor a választásra. Penoff László egy órát beszélt, utána lemondott. A tagság elfogadta. Szécsény Ferenc nem volt jelen, de ő is benyújtotta lemondását. A szavazás eredménye: ■ jelenlévő 455 tagból 451-en szavaztak dr. Parti Istvánra, egy érvénytelen volt, hárman nem juttatták vissza a szavazólapot. Megnyugodtak a kedélyek Dua- nokon? Ügy tűnik. A tagság elérte célját, közülük való a tsz- elnök. Ki is dr. Parti István? 49 éves, tősgyökeres dusnoki, agrármérnök, a mezőgazdasági üzemek vezetéselméletéből írta doktori disszertációját, két gyermeke van. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát szántóipusztai kerületének igazgatója volt, elnökké történt megválasztásáig. Szerinte a szövetkezetben a legnagyobb feladat kibékíteni az embereket saját magukkal, egymással és a múltjukkal. Szóval az egység létrehozása a legfontosabb. Csakis ilyen körülmények között lehet a gazdálkodás színvonalát, az eredményt javítani. Fontos, hogy mindenkinek legyen munkája egész évben. Az elnöknek pedig fontos, hogy az elhatározások, vágyak valóra váljanak: „Én itt nem bukhatok meg! Ügy kell dolgoznom, hogy Innét mehessek nyugdíjba és a pihenőévekben se legyen szégyenkeznivalóm . í .” Cs. I. MI A KÜLÖNBSÉG? mm i : ■ m Bllllil A nagyobb jövedelemszerzés útja: a szállítmányozás A reform kibontakoztatása, a gazdaság korszerűsítése az áru- fuvarozással szemben is egyre magasabb követelményeket támaszt. A kezdeti, az áruk hely- változtatását szolgáló egyszerű tevékenységnél, ma sokkal többet követelnek, azaz nem csupán szállítást, hanem szállítmányozást. A Kunság Volán vezetői szerencsére már korábban gondoltak a magasabb osztályba „lépésre”, s 1983-ban Baján megkezdték egy kétezer négyzetméteres raktár építését. A raktár — ezer négyzetméter fűthető, ugyanennyi nyitott — huszonhárommillió forintba került, s tavaly közös beruházásból — Dutép—Bácshús, Volán — elkészült az iparvágány is. Ilyen módon a raktár közúton, vasúton egyaránt megközelíthető. A bértárolás is szolgáltatás A raktár a Kunság Volán bajai üzemegységének területén kapott helyet, ahol már a múlt évben megkezdték különböző árucikkek bértárolását. Elkülönítve tartanak itt üdítőitalokat, kerámiatárgyakat, élelmiszercikkeket, bútort, műanyagokat, raklapokat, göngyölegeket, tüzép-árukat. Az üzemegység vezetőiéitől, Böröcz Páltól a forgalom iránt érdeklődtünk. — Az éves raktárforgalmunk 600—800 vagon, de egyre növekszik. Megrendelőink közül már sokan élnek szolgáltatást bővítő tevékenységünkkel, azzal, hogy az iparvágányra adják fel áruikat. Ez jó a megrendelőnek, a címzettnek, de nekünk is. Mi akkor szállítunk, amikor szabad kapacitásunk van, illetve amikora címzett fogadni tudja,. Ez sem a megrendelőnek, sem a címzettnek nem jelent ki- és berakodá- si gondót, kocsiálláspénzt. Az árut ideszállítjuk, raktározzuk, feladjuk, illetve a címzett célállomásáról elfuvaroztatjuk. Iskolapéldája ez a szállítmá- - nyozásnak, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy itt is készítenek egységrakományokat élelmiszerekből, tüzép-árukból, granulátumokból, deszkából, pántolással, raklapra vagy anélkül. Kiszerelés, csomagolás A Kunság Volán bajai raktárának természetesen más lehetőségei is vannak, amelyek ugyancsak a szállítmányozás fogalomkörébe tartoznak. Az elmúlt évben kezdődött, hogy a címükre feladott méhészcukrot — rossz kifejezéssel élve — kiszerelték, azaz nagy tételekből kisebbeket állítottak össze. Nemcsak ennél az egy árunál követték ezt a gyakorlatot, sőt csomagolásra is vállalkoztak. — A múlt évi bevételünk 3,4 millió forint volt a szállítmányozásból, a raktározásból, de arra törekszünk, hogy ez növekedjék. Ezt azzal tudjuk elérni, hogy gyorsítjuk a tárolási sebességet. A raktározás a már elmondottakon kívül azt is lehetővé teszi, hogy jobban ütemezhetjük a fuvarfeladatokat. Lehetőséget ad ez a szombati, vasárnapi szállításra, az üres futások csökkentésére, a kapacitás lekötésére. A példa is bizonyítja: lisztet, cukrot, s nem romlandó élelmiszereket, iparcikkeket, vegyianyagokat, alapanyagokat, vasárnap és ünnepnap is szállíthatnak, ha azok nálunk vannak tárolva. Kapcsolat a tengerrel Az természetes, hogy a Kunság Volánnak sok vállalattal, termelőüzemmel van kereskedelmi kapcsolata. Ez az új rendszer megkívánja a nagyobb alkalmazkodóképességet, a fuvarozáson kívüli egyéb tennivalókat, bizonyos adminisztráció átvállalását, sőt konkrét kereskedelmi tevékenységet is. — Ebben az évben — folytatta Böröcz Pál — nagyobb bevételt Szeretnénk elérni, amelyhez természetesen nagyobb áruforgalmat, raktárforgalmat, szállítmányozást kell vállalni. Nagykereskedelmi jogot is szereztünk a háztartási kerámiatárgyak forgalmazására. Sárospatakról, He- jőcsabáról mi fuvarozzuk el ezeket, a tárgyakat, raktározzuk, s mi „terítjük” 80—100 kilométeres körzetben a bolthálózatba. Sokan nem tudják, hogy feladható az áru olyan módon is, hogy mi az adott telephelyről a vasút- vagy hajóállomásra elszállítjuk, berakjuk, sőt a célállomáson :ls vállaljuk a címzettnek való fuvarozást, s az ezzel kapcsolatos ügyviteli munkát. A fuvarozáson kívüli munkáért kapott összeg az, ami nagyobb jövedelemhez juttatja a vállalatot. Apropó, vízi szállítás. A Kunság Volán bajai raktárában nagy konténerbe rakják a magyar műanyag-alapanyagot, kiszállítják a hajóállomásra, ott Duna-ten- gerjárókba emelik, amelyek végighajóznak a Dunán a tengerig, s onnan az arab és az afrikai országokba szállítják rakományukat. Gémes Gábor Ember és munka Baján, a Kismotor- és Gépgyár 5. számú gyárában üzembe állított MA—T 65-ös CNC-vezér- lésű esztergagép alkalmas az itt készülő, több száz féle kisebb méretű alkatrész termelékeny megmunkálására. A gép egyedi specialitásai — a két, egymástól függetlenül mozgatható szerszámtartó, valamint a több méter hosszú alapanyag feldolgozását elősegítő aldagoló — részint kibővítik az alkalmazás lehetőségét, részint meggyorsítják a forgácsolást. Straszer András képein Tóth Károly esztergályos ellenőrzi a berendezés működését és a végeredményt. A víz minden élőlény, í*y a növények életműködéséhez is alapvetően szükséges tényező. Szerepe a növény életében igen sokoldalú: tápanyagként, testet építő ve- gyületként és az életfolyamatok működésében egyaránt nélkülözhetetlen. A víz oldja a talaj ásványi anyagait és azoknak, valamint a vízben oldódó asszimilátumok- nak (a fotoszintézis termékeinek) a szállítóközege. Víz szükséges az ozmózishoz és a tungor- nyomás fenntartásához, ami a lágyabb növényi szervek, szövetek kellő tartását adja. A víz fontos hőmérséklet-szabályozó tényező is, mert a párologtatás hőt von el a növényi testből. A növények vízgazdálkodásának egyensúlyát három folyamat, a vízfelvétel, a vízszállítás és a vízleadás összhangja szabja meg. Érthető, hogy ha e tényezők közül akár csak egyben is Fák röntgenezése zavar támad, a növény először megbetegszik, súlyosabb esetben egyes részei vagy az egész növény elszárad, elpusztul. Egyszerű az eset, ha külső ok, például aszály okozta vízhiány miatt nincs vízfelvétel, bonyolultabb! ha a víznek a növényen belüli szállítását (következésképpen leadását) zavarja valami. Érdekes hír érkezett arról, hogy már az öreg fáknak is hasznára válhat a korszerű röntgen- technika. Adolf Habermehl professzor és Hans-Werner Ridger a marburgi (NSZK) egyetem radiológiai központjában olyan hordozható, számítógépes to- mográfot fejlesztettek ki, amely bepillantást enged az élő fák belsejébe. Eddig egy fa egészségi állapotát csak a külső jelekből lehetett megbecsülni — most a röntgengép felvilágosít arról, vajon egy fa rothad-e belülről, hogy áll a törzsében a vízszállítás, nem jelent-e veszélyt a környezetére például azzal, hogy egy vihar kitöri. Az új eljárással már sok száz fát vizsgáltak meg a szövetségii kutatási és technológiai minisztérium támogatásával. Így a vörösrothadás — a fenyők elterjedt és külsőleg csak későn észrevehető gombabetegsége — is kimutalíhatóvá vált különféle stádiumokban. Napjainkban a savas esők miatti veszélyes erdőpusztulás közvetlen okainak kutatásába ugyancsak bevonták a törzsön belüli vízvezetésre vonatkozó számítógépes tomográfiával nyert eddigi felismeréseket. Az eljárás egyébként különféle csövek vizsgálatára is alkalmas. • Képünkön: fa vizsgálata röntgen-tomográfiái. (KS) • Elektromos és dízelüzemű targoncákkal történik a rakodás.
