Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

szabad idő

művelődés

A gépjármű-vezetői alkalmasság vizsgálatáról

A közlekedésben részt vevők :özül legfontosabb szerepük a ;épjánnűvezetőknek van, akik- lek alkalmasságmegállapítását

íz 1/1976. EüM-rendelet szabá- yozza. A vizsgálat célja annak negállapítása, hogy a gépjár- nűvezetőnek vagy jelöltnek ián-e olyan betegsége, testi, zellemi, érzékszervi fogyatékossága, ami őt a vezetésre igészségileg alkalmatlanná te- kzi, illetve milyen fogyatékosság setén lehet még gépjárművet jezetni.

Előzetes orvosi vizsgálatot lelet végezni azoknál, akik 16. ■letévük betöltése után gépjár- nűvet kívánnak vezetni. A vizsgálat módjáról a körzeti orvo- iok, illetve a közlekedési taninézetek pontos felvilágosítást idnak.

A jelöltek, illetve vezetők két ;soportba sorolhatók: akiket a cöznapi nyelvhasználatban úrvezetőknek nevezünk (tehát a »épjárművezetés nem hivatásuk), illetve akik gépjárművezetői munkakörben dolgoznak.

Mivel a vizsgálat célja a vezető egészségi állapotának meghatározása, előzetesen ki kell kérni a körzeti orvos nyilatkozatát, hogy a vizsgált személy előzetesen kezelés alatt állt-e valamilyen tartós betegség miatt. Erre vonatkozóan még a „Jelentkezési lap”-on is nyilatkozni kell. A vizsgálat elvégzéséhez száz- forintos okmánybélyeg is kell. Ha a gépjárművezető — lakását megváltoztatva — más helyiségbe költözik és a soron következő alkalmassági vizsgálatra lakóhelye szerint már más orvosi szem illetékes, úgy az előző helyen kitöltött törzslapját magával kell vinnie.

A vizsgálat egyszerű belgyógyászati jellegű. Ugyanakkor fontos a látás és az esetleges színtévesztés megállapítása is. Elváltozások esetén további szakvizsgálatra is sor kerül.

A kizáró okok közül meg kell említeni a magas vérnyomás, a szívbetegségek, a mozgásszervi és az idegrendszeri elváltozások megállapítását. Külön hangsúlyozni kell — mint kizáró okot — a túlzott alkoholfogyasztást, az epilepsziát, az elmebetegséget. A cukorbetegség csak súlyosabb esetben jelent alkalmatlanságot. A test vagy a végtagok torzulása, illetőleg a végtagok csonkoltsága nem jelent feltétlenül alkalmatlanságot, az ilyen testi fogyatékosok legfeljebb átalakított gépjárművet használhatnak, ha megfelelnek az egyéb egészségügyi követelményeknek.

Az alkalmassági vizsgálatot első fokon a csoportvezető belgyógyász főorvosok, az üzemi omosok, valamint az erre kijelölt omosok végzik. Alkalmatlanság megállapítása esetén véleményük megfellebbezhető, melyet az ügyfél kérésére azonnal továbbítanak az orvosszak- értői bizottsághoz. >

A hivatásos gépjárművezetők állásvállalás esetén pályaalkalmassági vizsgálaton is kötelesek részt venni.

A vizsgálatot végző orvosok a biztonságos közlekedés érdekében nagy felelősséggel, szigorral végzik munkájukat.

Dr. Faragó Kálmán

főorvos

Ez is, az is - a divatról

Az aktuális divat néhány jellegzetességéről számol be rajzos illusztrációnk. S ha közülük valamelyik ismerősnek tűnne, ne csodálkozzunk: hiszen a divat 5—10 -20 év nként ismétli önmagát.

1. A legújUaktualitások egyike az Y- vonal. Vagyi .3 a váll, vékony a derék, és a csípő csakúg), mint a keskeny lábsziluett.

2. Hosszú és szűk a klasszikus szoknya divatvonala, kihangsúlyozza az alakot — hasonlóan az 50-es évekhez.

3. Ismét mellényt viselünk! Most a legdivatosabb az úgynevezett férfimellény fazon és ennek különféle változatai.

4. Cipővásárlás előtt jó ha tudjuk: az új cipőmódi a fekete lakk — reggeltől estig különböző fazonokban és sarokmagassággal.

Ml LETT A KÉZMŰVESMÜHELLYEL?

VILLON

A szerencsémet szidd, ne engem azzal hiába harcolok.

Villon Nagy testamentumából idézünk. Vas István fordításában; folytása a vízszintes 1. és függőleges 1. számú sor.

VÍZSZINTES: 1 .Az idézet első folytatása (Zárt betűk: N, G, L.) 14. Kimegy a fejéből. 15. Lőszeres láda. 16. Négylábú. 17. Fekete István írása egy gólyáról. 18. A Ludolf-féle szám neve. 19. A Rákóczi-szabadság- harc elindítója (Tamás.) 21. Foghús (ford.) 22. A tömeg mértékegységének röv. jele. 23. A nóta szerint ennek tövén költ a ruca. 25. Énekhang. 26. Bolygó. 28. Hitvány. 31. Azonos betűk. 32. Erőművéről ismert, Várpalotához csatolt helység. 34. A mondás szerint: mindennek ... van. 35. Korallzátony. 37. Folyó Thaiföldön. 38. Mesealak. 40. Irat. 41. NSZK-beli és portugál gépkocsik jele. 42. Metszet. 43. Csonthéjas gyü- 'mölcs, névelővel. 44. A vas vegyjele. 45. Silány ló. 46. Heves lefolyású. 47. Tudományos tétel. 48. Egy svájci nagyvárosból való. 50. Goriot... (Balzac írása.) 51. Közép-európai folyó. 54. Tova. 55. Az istenek ... (H. G. Wells regénye.) 58. Áramforrás. 59. Három római szám: az első a másodiknak tízszerese, a harmadiknak ötvenszerese. 61. Befog. 62. Szolmizációs háti 64., Fohász. 65. Meglátszik. 67 Gázló része! 68. Csend jelzöj lehet. 70. Az ujj része. 7! Mc; szüntető a tüzet. 73. Ki .'áj zi. 75. Egyhangú.

FÜGGŐLEGES: 1. A versidézet befejező része. 2. Augusztus 18-án van. 3. Főiskola rövidítése volt. 4. Egykori címzésrövidítés. 5. Férfinév. 6. Női név. 7. Férfinév. 8. Te meg ő. 9.

... gabona (Petőfi.) 10. Kicsinyítő képző. 11. Északi férfinév. 12. Nincs egy,... sem (szólásmondás.) 13. Érzékel. 18. Pompás tollazatú madár. 21. Ceruza. 23. Kártyaszín. 24. Szerepet formáló. 27.... Gallen. 29. Füzér. 30. A Bánk bán egyik alakja. 33. Zenei kifejezés (gyöngéden, kedvesen.) 36. Boka egynemű betűi. 39. Francia terület- mérték. 40. Tromf. 42. Tisztító- és pipereeszköz. 43. Juhok istállója. 44. Skálahangok egy Ka- rinthy-mű címéből. 45. Gina egynemű betűi. 46. Franz Kafka ismert regénye. 47. Színültig. 49. Nem kell (két szó.) 50. Szopránszerep A denevér című daljátékban. 52. Csakhogy. 53. Harcias nő. 56. Páncélszekrénybe tesz. 57. Attila egyik hadvezére, kivel meg akarták öletni. 60. „ ... a levelem Balog Máriának” (műdal.) 63. Algériai kikötő. 66. A Tizenkét szék egyik társszerzője (Ilja.) 68. Uncle. .., az USA tréfás alakja. 69. A toll művésze. 72. Állóvíz. 73. Szögfüggvény rövidített jele. 74.

' Fontos kormányszervünk nevének rövidítése.

E. B.

Beküldendő: a versidézet.

A február I4-én közölt rejtvény helyes megfejtése: KOVÁCS MARGIT; CZOBEL BÉLA; VAJDA; FERENCZY; K ERÉNYI JENŐ; BAR- CSAY.

' • elmúlt héten közölt kereszt- itvény megfejtői közül könyv- ■Iványt nyertek: Palásthy Gé- Hetényegyháza; özv. Pataki iidorné, Mélykút; Komlósi Ri- iu, Bácsalmás; dr. Gáspár Zsuzsa, Kecskemét; Petz Eszter, Baja.

HORGÁSZOKNAK

t természetes vizek halállo- \ mányának védelme miatt Mezőgazdasági és Élelmesügyi Minisztérium Bács- iskun megye egész területére ljes horgászati tilalmat rendelt t 1987. február 13. és február !. között. A rendelettel kap- olatban kérdeztük Selmeci mőt, a Magyar Országos Hor- isz Szövetség Bács-Kiskun legyei Intéző Bizottságának lkárát: — Mi inddkolja a tilal- at?

— A rendkívüli téli időjárás, vastag jégréteg miatt nem volt

Megkérdeztük: — Mi indokolta a tilalmat?

megfelelő az asszimiláció — mondta. — A víz alatti növényzet nem termelte, hanem fogyasztotta az oxigént. A zárt horgászkezelésű vizek iszaprétegéből káros gázok szabadultak fel. Mindezek —• halélettani szempontból —- veszélyes helyzethez vezettek. Az ország különböző helyeiről már jelentettek halpusztulást is. Szerencsére a megyében nem tapasztaltunk

hasonlót. Ez alapvetően annak köszönhető, hogy nagyon sok vizen védték a halállományt. A szikrai holtágban például nyolcvan léket vágtak halőreink és a horgászok. Sajnos, a horgászok közül nagyon kevesen segítettek a vízben élő halfajok élet- feltételeinek biztosításában. Voltak, akiknek az aktivitásuk abban nyilvánult meg, hogy a lékeknél „pipáló” haícsapatokat merítőszákkal „mentették”. Halőrünk két horgászt ért tetten a szikrai Holt-Tiszánál. Öt pontyot és egy balint talált a szákjukban. A halak szájában azonban nem lehetett fellelni a horog által okozott sérülést. Február 3-án este a töserdei melegvízi befolyónál ketten „horgásztak”, s megpróbáltak kereket oldani. A halőr azonban utolérte őket, önkéntes rendőrként felnyittatta a gépkocsi csomagtartóját és több mint ötven kiló halat talált. Feltehetően a náluk talált vágóhoroggal, szigonnyal fogták a halat. A történtek alapján kértük a horgászati tilalom elrendelését, hiszen valamennyi lék mellé nem tudunk a megyében őrt állítani. Ebben a rendkívüli helyzetben csakis az lehetett a cél, hogy a horgászok ne a halfogással, hanem a halmentéssel foglalkozzanak — mondta Selmeci Ernő, a MOHOSZ megyei IB-titkára.

B. 1.

M

ajd két évvel ezelőtt, lapunk Művészportré sorozatában vallott munkásságáról Nagy Kristóf szobrászművész. Mint az ilyenkor lenni szokott, szóba került a jövendő is. A városhoz közeli volt tanyasi iskolában egy kézműves szabadiskola terve, ehhez illeszkedve az egyre gyarapodó, régi mesterségek szerszámait, eszközeit felvonultató gyűjtemény, a mintegy harminc különféle szekeret, szánt számláló kocsipark, és nem mellékesen, a lovak. Kérdezhetném, mi valósult meg mindebből, de tudom, hogy semmi. Éppen ezért inkább azt firtatom, mi (nem) történt azóta, mi az oka annak, hogy — úgy tűnik — Nagy Kristóf akkor a „fellegek között lova- golt”.

— Három éve — amikor visz- szaadtuk műtermünket a városnak — utalták ki a szóbanforgó tanyát, amit azóta megvásároltam. A legideálisabb helyszíne lett volna régóta dédelgetett vágyam, a kézművescentrum létrehozásának. Úgy gondoltam, még nem késő, élnek olyan idős mesterek, akiktől el lehetne lesni a különféle mesterségek for- télyait, s a fogásokat megtanulva — akár videón is megörökítve — meg lehetne őrizni, s tovább lehetne adni. Ehhez jött volna pluszban a gyűjteményem’ amit — nem mellékesen — föl is ajánlottam a városnak. Rendkívül gazdag anyagom van kovács-, faműves-, fazekas-, textiles- és bőrösszerszámokból, olyan régi mezőgazda- sági eszközökből, mint amilyen például a szárazmalom, s nem is beszélek a kocsikról és a szánokról. A tanya mellett béreltem öt hold legelőt- Azt terveztem, hogy ezeket a ma már csak múzeumban látható eszközöket működés közben is bemutatom. A gyűjtemény egyébként néhány millió forintot ér.

— Esnem talált támogatókat? — Pontosan. Ráébredtem, hogy ez az egész nem kell senkinek, nem tekintik értéknek. Persze nem olyan helyen áll a tanya, hogy idegenforgalmi látványosság lehetne. De gondolhatnánk az iskolákra, tanfolyamokat tarthatnának, művészeti továbbképzéseket, remek műhely- háttere lehetne a népi iparművészeti múzeumnak. Az a baj, hogy senki sem lát benne üzletet. Saját erőből pedig nem bírom. Nem kis pénzbe került

csak az, hogy a gyűjteményt megmentsem az enyészettől. A harminc kocsinak is magam építettem kocsiszint. Korábban azért tartottam a lovakat és azért próbálkoztam a lovastanfolyammal — ami végül nem jött be —, hogy mindehhez anyagi alapot teremtsek. Akkor meg rámfogták, hogy milliomos vagyok. Felületesen ítélnek az emberek. Személyesen nem győződtek meg arról, mit csinálok a tanyán, csak hallomásból szerezték az értesüléseket.

— Mindez azt jelenti, hogy belefáradt, feladta a terveit?

— Szó sincs róla. hz tény, hogy rossz a közérzetem, kudarcot vallottam. De ebbe nem nyugszom bele. Harminchat évesen az ember nem helyezkedhet olyan álláspontra, mintha nyugdíjas volna. Nem elégedhet meg azzal, hogy álmait csak részben tudja valóra váltani. Az itt eltöltött első tíz év biztatott arra, hogy ilyen terveket dédelgessek, de valami időközben megromlott körülöttem. Lehet, hogy én sem tudok alkalmazkodni ... A tanyát mindenképpen megpróbálom tovább üzemeltetni, — Jiosszú idő után végre beszerelték a villanyt is.

Nem mellékesen el kell ugyanis tartanom a családomat, négy gyermekemet. Megélhetési gondjaim vannak.

— Mint szobrász, min dolgozik jelenleg?

— Vártam a kérdést, sokszor kérik számon, miért nem mű- vészkedem. Csakhogy ahhoz kedvező légkör kellene. Napi gondokkal küszködve nem lehet alkotni. Hogy kimentem a tanyára, messzebb kerültem a lehetséges megrendelőktől. Olyan ez, mint mikor a színész nem kap szerepet — elfelejtik.

— Ezek szerint nem kap?

— Évek óta nem kapok hivatalos megrendelést. Tavaly lett volna egy játszótéri megbízásom a bajai Petőfi-szigetre. A terv elkészült, végül — minden indoklás nélkül — egy pesti művész kapta a feladatot. Saját magam szereztem megbízást a Gerébi-kastély parkberendezéseinek, kerti bútorainak, plasztikáinak elkészítésére. Most is ezen dolgozom, a profilomba vág. Emellett inkább intimebb témákkal foglalkozom: érmeket csinálok, apró kőszobrocskákat faragok. Ennek ellenére nem mondom, hogy holtvágányon vagyok. Kormos Emese

DOPP azaz Ducki Krzysztof, Orosz István, Pinczehelyi Sándor és Pócs Péter. Ők négyen, plakáttervező grafikusművészek, mutatják be alkotásaikat a Kecskeméti Galériában.

A nyolcvanas évek magyar plakátművészete felvirágzásának ékes bizonyítéka ez a kiállítás. Az alkotók nagyjából egyivásúak, talán Pinczehelyi tartozik egy korábbi generációhoz. O már egy évtizede —a pécsi műhely tagjaként — a politikai plakát megújításán dolgozik. Pócs Péter a lengyel szürrealista iskolára visszavezethető motívumokkal vonult be a magyar alkalmazott grafikába, s készítette megállásra kényszerítő munkáit. Ducki Krzysztof ugyancsak ebből a régi plakáthagyományból merít — nem direktbe. Orosz István művei a századeleji metszetekre emlékeztető mívességükkel tűnnek ki.

A művészek nem csak a kiállítás idejére csoportosultak: közösen terveznek és készítenek olyan plakátokat, amelyekkel a plakátművészet megújulását szolgálják. Egyebek mellett ezekkel a gondolatokkal ajánlotta a nagyszámú érdeklődő figyelmébe a bemutatott anyagot a megnyitón Lóska Lajos művészettörténész. A kiállítás március 31-éig lesz nyitva.

Aki félrevezette a világot

Ha valaki egész életében vigyázott a stílusra, akkor ősszel búcsúzik. Nem az élettől, mert azt nehezen lehet megszervezni, csak a munkahelyétől. A megkomponált búcsúhoz hozzátartozik a fáradt őszi napfény, a száraz falevelek zizegése, meg a szüreti hangulat.

Nagyapám szegény már áprilisban ment volna Isten hírével, de visszatartotta a stílusérzék. Nem mondom, túl sokat nem dolgozott szeptemberig, ám aktív volt — már ami a munkakönyvi bejegyzését illeti.

Ez a várakozás jó alkalmat adott neki az önvizsgálatra, számbavételre, amit a nyugdíjas-búcsúztatók egy tarlóra fantáziátlan szónokai megtett útnak, meg jól végzett munkának, esetleg dolgos életnek szoktak emlegetni. Mivel a befelé tekintés nemigen tartozott nagyapám pszichológiai erősségei közé, szüksége volt hallgatóságra, akinek elmesélhette ezt az úgynevezett megtett utat. Ez voltam én, aki egyrészt kéznél is voltam, másrészt két-három kismálna fejében az ajtónyikorgást is elhallgattam volna napestig.

Legott elballagtunk a kocsmába, kiültünk az udvaron az eperfa alá, nagyapám megrendelte a kismálnát meg a fröccsöt, és megkezdődött a visszapillantás.

— Tudod fiam, mekkora úr voltam én a Gerédy-majorban? Gépész úrnak szólított a sok rongyos. (Más kérdés, hogy a családban — mint később megtudtam — az egy főre eső cipők száma körülbelül egy volt, minthogy a négy gyereknek összesen két párra tellett.)

— Aztán amikor a háború után fölültem a Hoffer traktorra, csak úgy bámult a sok ágrólszakadt! (A szóban forgó ágrólsza- kadtak aztán olyan sikerrel érvényesültek a történelem viharaiban, hogy amelyiküknek nincs ma emeletes háza, annak az unokája csak a kertek alatt mer szégyenszemre elsompolyogni a diszkóba.)

— Amikor a kendergyárba kerültem és tőlem függött, hogy működnek-e a gépek, bizony mindenki szeretett. (Nocsak, gondoltam, megindult a deklasszálódás. Először urazzák, aztán bámulják, most már csak szeretik?)

— De a mostani téesszel is nagyon meg vagyok elégedve. Akárhogy töröm a fejem,

nem jut olyan az eszembe, hogy valamikor is bántottak volna a ßnökeim. (Ez az gondoltam — stimmel. így lesz az úrból szolga.)

' — Tudod fiam, mi az én sikerem titka? Az, hogy soha nem ellenkeztem, mindig hajlottam a jó szóra, elvégeztem a munkámat becsülettel és nem követelőztem. Ez az én példám fiam, jegyezd meg jól!

Elhallgatott, fürkészve nézett rám, mint aki azon töpreng, vajon elmondhatja-e ennek a gyereknek, hogy hol ásta el a Lajos- aranyakat. Én egyre jobban feszengtem, a következő kismálna is időszerű lett volna már, amikor közelebb hajolt hozzám.

— Elárulok neked egy titkot fiam, de jól őrizd meg! Átvertem én ezt az egész világot. Mindenkinek igazat adtam, mindig azt csináltam, amit mondtak, negyven évig helyeseltem, de — és föltartotta a mutatóujját — hogy közben miket gondoltam! Ha ezek tudnák! — és úgy elkezdett nevetni, mint akinek sikerült a nagy hecc. Félrevezette az egész világot.

Hámori Zoltán