Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-18 / 41. szám
r munka j tclje/ít mé ny ck PETŐFI NÉPE • 1987. február 18. KORSZERŰBB KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Cél a hatezer liter tej A Bácsalmási AUar.nl Gazdaság tehenészed telepén tavaly 4,3 máMió liter tejet fejteik. Ez a mennyiség egy körülbelül Baja nagyságú város egész évi ellátáséra elegendő. Az ellátási kötelezettség és a szarvasmarhatartásnak n gazdaságban betöltött szerepe arra ösztönzi a szakemberekéit, hogy ae ágazat biztos pozícióját megőrizzék, a termelés fejlesztésének feltételeit megteremtsék. Az állami gazdaság azon kevesellt közé tartozik, ahol a szarvasmarhatartás korszerűsítésére jelentős beruházási, rekonstrukciós összeget fordítottak és fordítanak ma is. Támogatott nyereség? A vállalat termelési szerkezetében kulcsszerepe van az állattartásnak — mondja Oravecz Béla termelési Igazgatóhelyettes —, hiszen alaptevékenységünk másik ágában, a szántóföldi növénytermesztésben igen sokat jelent az innen kikerülő szerve* itrágya. Emellett a «szarvasmarhatartás állandó, biztos bevételi forrásunk. Míg 1984-iben a vállalati eredményűink 104,6 millió forintjából 16.4 milliót hozott a szarvaiwnar- ha-ágaaait, egy évvel később a 104,8 írnllll'ólból 11,3 millió forintot. Csakhogy, amíg 1984-ben a 16.4 millió forint ágazati nyereségből 11,5 millió volt az állami támogatás — Itehát iaz ágazat tevékenysége már maga eredményt hozott —, addig a következő évi 11,3 millió forint nyereséget egyértelműen az állami támogatás összege fedezte. — Ennek ellenére, vagy éppen ezért, igyekeznek korszerűbb szarvasmarhatartásra áttérni? — .Mindkét megfogalmazás lehet helyes, hiszen fejlesztéseink befejezése után egy koncentráltabb. megfelelőbb technikai alapokkal rendelkez/S ágazattal várhatunk csak az eddlgiéknél jobb eredményeket — válaszol Csőke Antal főágazatvezető. — A tehenészet már egy telepen van, Tompán helyezzük el ezer tehenünket. Az ötéves tervidőszak végére szeretnénk elérni a 6 ezer literes tehenenként! fejési átlagot Mégpedig úgy, hogy a mai, viszonylag maigas zsírtartalom ne csökkenjen. A hungarofríz tehenek holsteiin-frízzei vialó vissza- keresztezésével kívánjuk ezt elérni. Ma a tej zsírtartalom 4,2 százalék, ami azt jeleníti, hogy a gazdaságnak 1 liter (tej ma 10,85 Ft árbevételt hoz, igaz, ebből 2,90 az állami dotáció. Azon igyekszünk, hogy a technológiai feltételeken kívül az emberi háttér. a munkaerő jobb kihasználását is megvalósítsuk. A teljesítménybérezés mellett igen fontosnak tartjuk a premizálást. A mennyiségnövekedést és a minőségjavulást egyaránt honoráljuk mozgóbérrel. Nevelés, hizlalás — Eddig csak a tejtermelésről, a tehenészetről esett szó.,. — Nem véletlen, hiszen a szarvasmarhatartás eredményét a tehenészet „hozza” — mondja az igazgatóhelyettes. — Az üszőtelep szintén korszerűsödött. Ma a mosztongai telepen neveljük az állatokat, a saját tehénállomány fel töltése az elsőrendű feladatunk. A telephez tartozik 200 hektár gyepterület, amelynek nagyobbik része ősgyep, de a közeljövőben 50 hektáron telepíteni akarunk. A régi má tó telki, csoport,cs tartásra alkalmas, mélyalmos, kifu• üszők m mosztongai telepen. tós telepet átalakíttattuk. Most belső etetőteres — ahol géppel etethetünk —, kötetlen tantású épületeikben hizlalunk. A Duna— Tisza Közi Allaitforgalmi és Húsipari Vállalatnak tavaly 448 tonna vágómarhát adtunk át. Egy érdekes számot hadd mondjak, amivel érzékeltetni lehet a hizlalás eredményességének változását is — tavaly 43,34 forintot kaptunk a vágómarha kilogrammjáért, hajszálra ugyanannyit, mint az előző évben. Közben pedig az „előállítás” önköltsége jelentősen növekedett. Egyazon főágazatban — Hogyan szolgálják ki takarmánnyal ezt a jelentékeny szarvasmarha-állojnányt? — Nagy előrelépés, hogy ma már egy főágazathoz tartózik a takairmánytermelés és a szarvasmarha-tenyésztés — szögezi le a főágazatvezető. — így érdekeltebbek a növénytermesztők is abban, hogy időben, jó minőségű takarmánnyal álljanak az állattartók rendelkezésére. Egyébként lucernát és silókukoricát termelünk, fehérjét pedig vásárolunk. Ez utóbbit szeretnénk az idén év közepétől közvetlenül a növényolajipartól szállítani. Az elmúlt évben újítottunk: a bábolnai rendszer Vicon szenázskészítő gépsorát helyezte ki hozzánk. A kezdeti megpróbáltatásokon — meghibásodási, alkatré&zprobléma — túljutva 2500 tonna szenázst készítettünk ezzel a szerkezettel. A gépsor kapacitásának kihasználásába „besegítettek” a környező gazdaságok Is. — Mit várnak, mit várhatnak majd a rekonstrukció befejezése után? Az, Igazgatóhelyettes válasza: — A koncentráltabb termelés természetesen számszerűsíthető javulást is eredményezhet, hacsak addig a mai szabályzók nem változnak túl sokat, és főleg nem számunkra kedvezőtlenül. Az ágazat jövedelemtermelő képességét azonban mindenképpen szeretnénk állandósítani. Nem elhanyagolható szempont azonban az sem, hogy a korszerűbb telepeken embereinknek jobb munkakörülményeket tudunk biztosítani. A mostani nagy hidegben, hóban az állatok semmiben nem szenvedtek hiányt. A gondozók lelkiismeretessége előtt bizony kalapot kell érlelnünk. És nem csak most! Természetes, hogy ahol lehet, könnyíteni igyekszünk a munkájukat. Gál Eszter A NEMZETKÖZI LÉGIFORGALOM EGYIK IRÁNYTŰJE A navigátor tudja, hol van Bugac? Egyszerű parasztháznak látszik Bugacon a falu közepén. A különös csupán az, hogy kapuján frissen festett tábla figyelmeztet: „Idegeneknek belépni tilos!”, s .a ház tetején a tévéantenna mellett egy másik, egy különleges is a magasba mered. Ez a ház a benne levő drága berendezésekkel a Közlekedési Minisztérium Légiforgalmi és Repülőtér Igazgatóság irányadóállomása, a hazai és a nemzetközi polgári repülőjáratok tájékozódási pontja. — Ezek szerint — tettük fel a kérdést Palotás Gusztávnak, az állomás vezetőjének — á polgári repülőgépek valamennyi navigátora tudja, hol van Bugac? — Ha a községet konkrétan, név szerint nem is ismerik, az irányadó és más berendezések kisugárzó jeleiről tudják, hogy honnan kapják.' Itt, és a község szélén levő zárt területen három, egyenként 100 wattos adó működik, amelyéknek más és más a rendeltetése. Az irányadó a körsugárzó rádióadó, a repülőgépek navigátorainak ezt kell figyelniük, erre repül rá a repülőgép. Tulajdonképpen ez jelenti számukra a navigációs pontot, ezen az alapon tudnak tájékozódni. A következő rádióadó a buga- oi köradóhoz viszonyítva adja meg a repülőgép számára a földrajzi szélességi fokot, ez irányítja a hajózó személyzetet az 5— 15 kilométer széles, és a repülőgép típusának megfelelő magasságú légi folyosóban. A harmadik rádióadó-berendezés a távolság mérésére szolgál, azaz a repülőgép navigátora ennek az ■adónak a jeleiből képes megállapítani — pillanatok alatt —, hogy milyen távolságra van Bugáétól, az irányadótól. — Az országban hat ilyen adóállomás működik — tudjuk meg Palotás Gusztávtól —, de a repülőgépek egész útvonalán hasonló automata állomások egy- »nás „kezébe" adják át a repülőgépek felügyeletét. Belénk bújik a kiisördög, de csák azért, mert jód tudjuk, a községekben nem mindig stabil az áramszolgáltatás. Mi lesz az adókkal, ha nincs áram, vagy elromlik egy berendezés? — Valamennyi rádióadó automatikusain működik, s mindegyiknek vám tartaléka. Ha valamelyik véletlenül elromlik —, s hogy szaváiinak nyomatékeit adjon, az egyik adót kikapcsolta —, nyomban átveszi munkáját a másik... Valóban! A kikapcsolt adóállomás melletti rádió — szekrény nagyságú —. voltmérői kilengtek, s megkezdte a berendezés az adást. — Ami a villanyt illeti, arra kétszeres biztosításunk van. Ha •kimarad az áram, az elektromos energiát akkumulátorok biztosítják, s ha azokból az áram 20 százaléka elfogyott, automatikusan bekapcsolja az aggregátort. Ez nemcsak az akkumulátorokat tölti fel, hanem a berendezések működtetéséhez szükséges feszültséget is megtermeli.' — A mi dolgunk — egy beosztottam ld van — az állandó figyelés. Nincs vasárnap, ünnepnap, karácsony vagy újév, a berendezések nem maradhatnak felügyelet nélkül. A (lakásomon is van egy műszer, amely Jelzi, Jia valamelyik adó tartalékra kapcsol, kimarad a hálózati feszültség. A jelzés után természetesen bejövök, kijavítom a hl• Palotás Gusztáv munka közben. bát. Nagyobb üzemzavar esetén, rádión vagy telefonon kérek segítséget, de erre a húsz-egyné- hány év alatt alig került sor. A hiba nagyon minimális, évente egyszer, de leginkább egyszer sem fordul elő... Palotás Gusztáv 1959 óta dolgozik itt. akkor még három műszakban tevékenykedtek, minden berendezés kézi vezérlésű volt. Szerencsére, néhány év múlva —, igaz itöbb millióért — automatizálták az állomást. Az akkor még fiatal távközlési műszerész ide nősült, meggyökeresedett, sőt, MHSZ-ttdtkérkónit közéleti tekintélyt is szerzett! a községben. — Naponta meg kell vizsgálnom valamennyi rádióadót, s jelenítenem kell a tapasztaltakat, s természetesen az időjárást. Szabadságra is alig megyék, hiszen a Jelenlét ennél az állomásnál a legfontosabb, mivel rajiunk is múlik a hazai, a nemzetközi polgári légiforgalom biztonsága. Gémes Gábor DR. KAPOLYI LÁSZLÓ: A MAGYAR IPAR FEJLŐDÉSE AZ EZREDFORDULÓIG Hatékonyabb gazdasági szerkezetet A Népszava Lap- és Könyvkiadó a népszerű Fórum sorozatában ismét egy Időszerű, hasznos kötetet jelentetett meg. A kiadvány első fejezete: Mit vár a népgazdaság iparunktól?, ipart miniszterünk megfogalmazásában világos stratégiai elképzelést tartalmaz. „A magyar népgazdaság iparunktól a következő másfél évtizedben azt várja, hogy továbbra is fokozott mértékben járuljon hozzá a külső és belső gazdasági egyensúlyi feladattok teljesítéséhez, a gazdasági növekedés élénkítéséhez, a gazdaságosság érvényesítésével a hatékonyabb gazdasági struktúra kialakításához.” Dr. Ka- polyl László elöljáróban felhívja a fiigyeimet,, hogy az előrejelzések szerint a következő évtizedekben a külső gazdasági körülmények lényeges javulásával nem számolhatunk, ezért toe'ső tartalékainkat kell mozgósítanunk, megcélozva a külgazdasági környezethez való tudat osabb alkalmazkodást — hagyományos piacaink megőrzése mellett erőtel les földrajzi, ágazati, tevékenységi és (termékbővítést kell végrehajtanunk. A hosszú távú Iparfejlesztés fő feladatainak meghatározásakor dr. Kapolyl László a népgazdaság stratégiai céljait tekinti alapvetőnek, Így az ipar fejlődésében is a növekedés elsődlegessége helyett a termelés hatékonyságának növelése, a' költség- és árviszonyok javítása, a kereslet minőségi követelményeinek a kielégítése került előtérbe. Az új fejlődési pályára való átmenet Időszakában alapvető feladat az intenzív növekedés tartalékainak fokozott feltárása és érvényesítése. Dr. Kiapolyi könyvében az élőmunka hatékonyságú nalk markáns növelését, az állóeszköz-gazdálkodásunk fejlesztését stb. emeli ki. A magyar ipar fejlődése az ezredfordulóig című kötetben a szerző bemutatja ásványinyers- anyag-helyzetünikeit és kilátásait, összefoglalja a szénbányászait fejlesztését, a szénhidrogénipar korszerűsítését, 'az uránipart, az ércbányászaitok, a ba u x it ki termelést. A könyv együk legérdekesebb fejezete: A prognózis és feladatok. A szerző (Ilyen kérdéseket feszeget, minit; mi lesz a kohászattal, mi várható a gépiparban, az elektronikai—elektrotechnikai ipar várható fejlődése, a magyar vegyipar előtt álló feladatok, a könnyűipar változásai. Az ipar fejlesztésének főbb céljai és eszközei között a itudo- mánvas kutatás, a műszaki fejlesztés, a területi iparfejlesztés, a foglal közi telt. ás, m u n.kae rő-szüikség- let, az Intézmény- és finanszírozási rendszer fontosságát hangsúlyozva kiemeli a társadalmi feltételek szerepét. S. D. Illemtan vállalatvezetőknek A vállalatok, intézmények elkészítették a tavtílyi esztendő gazdasági eredményeinek métlegét, a közeli hetekben, hónapokban tudatják munkatársaikkal, hogy a végzett munka alapján mennyi nyereségrészesedés, áprilistól mekkora fizetésemelés és egyéb jutalom jár. Mivel a gazdasági vezetők számára ez az időszak a megdicsőülés, avagy a fal melletti közlekedés és bujkálás ideje, nem mindegy, hogyan viselkednek dolgozóik előtt. Íme, néhány jó tanács! Abban az esetben, ha legalább egyhavi fizetésnek megfelelő összeg jut minden dolgozónak nyereség- részesedésként, emelt fővel lépjünk be a főbejáraton. Fogjunk kezet a portással, veregessük rállon, tegyünk fel néki néhány banális kérdést, köztük azt, hogy ityeg a fityeg, meg mi új- ság a Futrinka utcában, mit csinál a család odahaza. Mosolyogjunk mindenkire, aki szembejön velünk, sőt. magabiztos tekintetünkből olvassák ki a dolgozók sikerektől duzzadó véleményünket. Az öltözködésre is gondosan ügyeljünk. Raktárunkból nem hiányozhat a dagadó mellre méretezett zakó — lehetőleg kisipari munkai —, a büszkeségünket erősítendő legalább két számmal nagyobb mellény, és a betyá- ros pörgekalap. Abban az esetben, ha legalább 15 napi munkabért kap minden vállalati dolgozó nyereségként, sétáljunk végig a legjobb termelési eredményt elért műhelyen. aztán a személyzeti osztálytól és a szakszervezettől kapott lista alapján beszélgessünk el néhány kiváló dolgozóval. A nagyobb hatás kedvéért mondanivalónkba keverjünk olyan kifejezéseket, mint a piac- orientált gyártmányfejlesztés, az exportpiaci manőverező képesség, a megromlott cserearány kivédéséhez konjunkturálisán alkalmazkodó termékváltás, no meg azt. hogy Sic itur ad astra, magyarul Szemesnek áll a világi Rendkívül szimpatikus mozzanatnak számít, ha odamegyünk valamelyik fúrógéphez, esztergapadhoz és néhány percre átvesszük a munkát a gépkezelőtől, bizonyítván, hogy nem csupán nyakkendös irodakukacok vagyunk, hanem a gyakorlati munkához is értünk. Abban az esetben, ha csak 5 napi munkabérnek megfelelő összeg lesz a nyereségrészesedés, legjobb, ha a hátsó kapun megyünk be a gyárba. Köszönjünk előre még az udvari segédmunkásnak is. vegyük fel a Bocsánat, hogy élek! elnevezésű pózt. A kebelt dagasztó nagy mellényt vigyük be a Bizományiba, helyette célszerű munkaköpenybe bújni, és segíteni a takarítónőtök a lépcsőház felmosásában. Lógó orr, szürke nyakkendös félgyász, félárbocra engedett vállalati zászló, szomorkásán legyintő kézmozdulat ezekben a napokban kötelező. Panaszos szavaink közé keverjük be a beszűkült piac, a bennünket sújtó szabályozórendszer és az ököljog érvényesülése kifejezéseket. Célszerű megvárni az esti sötétedést, s csak akkor induljunk haza, nehogy a felhecceit ipari tanulók és művezetők nyers tojással dobálják meg a fekete vállalati gépkocsinkat. Abban az esetben, ha a vállalat nem oszt nyereség- részesedést, sőt áprilisban a bérfejlesztés is elmarad, legjobb menedékjogot kérni valamelyik baráti ország budapesti nagykövetségén. Megyeszékhelyen, nagyobb településen átmeneti megoldásként sürgős esetben egy távolabb fekvő borospince is megteszi. Ha a vállalat dolgozóinak felháborodása elmúlt, költözzünk új lakásba, és kizárólag este, fal mellett közlekedjünk postásnak, tűzoltónak öltözve. Még a szanálás bejelentése előtt intézzük el, hogy érdemeink elismerése mellett mentsenek fel tisztségünkből, s aztán — új munkahelyet keresve — saját lelkiismeretünk megnyugtatására haladéktalanul kérjük vissza az iskolapénzt. Természetesen csak akkor, ha olyan iskolába jártunk, amely vállalatvezetésre jogosít. Kiss György Mihály
