Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1987. február 2. KONFERENCIA A HÁBORÚ ELKERÜLÉSÉÉRT CSEHÁK JUDIT FELSZÓLALÁSA A fiatalok sürgető türelmetlensége A tanácskozáson ffelszólalt Cse­hák Judit is, aki az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a Miniszter- tanács nevében üdvözölte a részt­vevőket. — Pontosan nem mérhető, hogy tágabb hazánk, Európa legutób­bi négy évtizedének szélcsendes történelmében mekkora szere­pet játszottak a sokszínű, eltérő ideológiai és politikai nézeteket valló békemozgalmak — mon­dotta bevezetőben. Az azonban bizonyos, hogy egyetlen olyan korijiány sincs ma kontinensünkön, amelyiknek ne kellene döntéseinél számba venni e hatalmas erőt. A béke­mozgalmak ébresztették rá az embereket a nukleáris fegyverek világpusztító képességére, fi­gyelmeztettek, hogy ha a mai fegyverkezési ütem folytatódik, 2000-ben háború nélkül is egy alapvetően szegény világban fo­gunk élni, s bizonyították, hogy a biztonság a fegyverzeteknek jelenleginél jóval alacsonyabb szintjén is megteremthető. A kormány elnökhelyettese a továbbiakban kifejtette: a nem­zetközi békemozgalmat — érthe­tően — ideológiai és politikai különbségek osztják meg. Or­szágunk nyitottságának, aktív külpolitikájának köszönhetően számunkra mégis az a természe­tes, hogy a hazai békemozgalom keresi a kapcsolatot és a közös cselekvési területet minden olyan háborúellenes csoportosulással, amelyikkel valamilyen formá­ban együtt tud működni az eny­hülés és a leszerelés érdekében. De nemcsak a szervezett béke- megmozdulások, kétoldalú, több­oldalú tanácskozások segítik a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány külkapcsolatainak építését, hanem az állampolgá­rok egyéni és kisebb-nagyobb csoportokban kifejtett „béke­diplomáciája” is. A mozgalomban, az ifjúság va­lamennyi korcsoportja értelmes cselekvési terepet talál magá­nak — emelte ki Csehák Judit. A fiatalok sürgető türelmetlen­sége nagy hatást gyakorol a bé­kemozgalomra. ök ugyanis mást és másképpen akarnak tenni a békéért, mint a mai . felnőttek, vagy elődeik. Minthogy más az a magyar társadalom is, amely­ben a politikai élet részeseivé válnak. Amikor a társadalom és a gazdaság minden közegében egyre nagyobb terepet kap az öntevékenység, természetes igény, hogy a békemozgalom se felül­ről építkezzék, hanem ösztönözze egyes csoportok, klubok szerve­ződését. Az Országos Béketanács vezetése az utóbbi években sokat tett ennek érdekében, nem ijed meg a fiatalok heves tévedése­ket is tartalmazó vitáitól, sőt buzdítja is őket a disputára. — E tanácskozásra készülődve — időnként kicsit meghatódva — olvastam azokat a leveleket, amelyeket az ország minden pontjáról küldtek ipari munká­sok, nyugdíjasok, tainyad gyere­kek az OBT felhívására. Nagy felelősségérzettel fejtették ki gondolataikat jelenünkről és a jövőnket fenyegető veszélyek­ről: s a béke ügyét egyikük sem választotta el a hazai feladatok megoldásától, sőt többen úgy vé­lik: itthoni dolgaink rendbetéte­le a legfontosabb kötelességünk. — A szocialista országok bé­kemozgalmait gyakran éri az a vád, hogy könnyű a dolguk, hi­szen nem kell mást tenniük, mint támogatniuk kormányuk politikáját. Erre büszkék lehe­tünk, hiszen az egész emberisé­gért felelősséget érző békepoli­tikát kötelessége is támogatni minden józanul gondolkodó, jó­érzésű embernek — hangsúlyoz­ta befejezésül Csehák Judit. Esély a helsinki folyamat továbbvitelére Az ülésen többen szóltaik ar­ról, hogy a nemzetközi kulturá­lis kapcsolatok is hatékonyan szolgálhatják a béke ügyét. A kultúrának, a nemzeteket egy­máshoz közel hozó szerepére, a békés egymás mellett élés gya­korlatának; erősítésére hívta fel a közvélemény figyelmét a bu­dapesti kulturális fórum is. Az utóbbi két év szovjet békeoffen- zívája tanúbizonyságul szolgál arra. hogy van esély a helsinki folyamat továbbvitelére — han­goztatták mások, utalva a sok-’ színű, mindinkább kiszélesedő nyugat-eurónai békemozgailmak- ra. s hozzátették: a kelet—nyuga­ti együttműködés további erősí­tésére van szükség a tartós bé­ke érdekében. A gazdaság és a béke összefüg­géseit elemezve többen rámutat­tak: az egész világot sújtó meg­oldatlan gazdasági kérdések — köztük az eladósodás, a világke­reskedelem stagnálása, a növek­vő .protekcionizmus — veszélyez­tetik az államok közötti békés kapcsolatokat is. Különösen sú­lyos következményekkel jár a fegyverkezési verseny fokozó­dása. Dobozi István, az MTA Vi­lággazdasági Kutató Intézetének tudományos osztályvezetője fi­gyelmeztetett arra, milyen nagy veszélyeket raU magában egyes imperialista körök törekvése, hogy a fegyverkezési hajszát a szocialista országok gazdasági „kifárasztására” használják fel. A vitában számos értelmiségi — a szellemi munka, az alkotó- művészetek különböző terüle­tein tevékenykedő aktivista — fejtette ki véleményét. Közöttük Kerényi József Ybl-díjas építész, aki rámutatott: az egyén azzal is hozzájárul a béke ügyéhez, ha a saját szakmájában tisztesség­gel végzi munkáját. Cseres Tibor író. a Magyar írók Szövetségé­nek elnöke, utalva a szövetség — mint mondotta — válságos hely­zetére, rámutatott: a magyar írók legtöbbje magáénak vallja a bé- kemozgalom szándékait, s részt kíván venni e törekvések meg­valósításában. Többen hangsú­lyozták a vitában, hogy a peda­gógusok számára a békére neve­lés aktív, felelős magatartást je­lent. Tóth Károly református püs­pök, a keresztyén békekonferen­cia elnöke a hívők természetes békeakaratáról beszélt. A béke­mozgalom és a hívő emberek kö­zös céljait emelte ki Bíró Imre kanonok is. A Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség az Országos Béke­tanáccsal kialakított eredmé­nyes együttműködés folytatása­ként továbbra is részt vállal az örvendetesen fejlődő ifjúsági békeközösségek tevékenységének támogatásában, orientálásában — hangoztatta felszólalásában Ernőd Péter, a KISZ KB titkára. Balogh András, az OiBT elnök­helyettese felszólalásában utalt arra, hogy Magyarországon nin­csenek atomfegyverek. Javasol­ta, hogy hazánk őrizze meg ezt a státuszát. Olyan Európát, olyan világot ke'4 megteremteni, amely mindenütt mentes az atomfegy­verektől. Javasolta továbbá, hogy a magyar békemozgalom álljon ki a katonai tömbök néUcüili Eu­rópa gondolata mellett, össz­hangban a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületének budapesti ütésén is megfogalma­zott törekvéssel. • A délelőtti plenáris ülést kö­vetően a békekonferencia kül­döttei nyolc munkabizottságban tanácskoztak. A szekciókban élénk vita, tartalmas eszmecse­re folyt; összesen 154-en kaptak szót. A XI. országos békekonferen­cia este plenáris üléssel fejezte be munkáját. A tanácskozás ta­pasztalatait Barabás Miklós fog­lalta össze. A küldöttek állásfog­lalást fogadtak el a bákemozga- lom szerepéről és további fel­adatairól. A békekonferencia Sztanyik B. László zárszavával ért véget. Közös tettekre hívunk mindenkit Az alábbiakban közöljük a XI. országos békekonferencián el­fogadott állásfoglalás teljes szö­vegét: Helyünk a világban A béke minden ember legsze­mélyesebb közügye. Nemcsak a népek, a társadalmak tudatában, hanem az egyes emberekében is egyszerre vannak jelen a félel­mek, a veszélyek és a reménysé­gek, az új lehetőségek távlatai. Az emberiség történelmének leg­nagyobb veszélyével kell szem­benéznünk: az atomerövel képe­sek lennénk önmagunk megsem­misítésére. Ugyanakkor reális remények is élnek bennünk. Az atomháború elkerülhető. Az elmúlt két évben született lesze­relési javaslatok lehetőséget nyit­nak arra, hogy a harmadik év­ezred küszöbét a tömegpusztító eszközök terhétől megszabadul­va, kevesebb fegyverrel lephes­sük át. Ez a lehetőség a bákemozga- lom számára kötelességgé foko­zódik: meg kell győznünk min­den embert arról, hogy ragadja meg ezt az alkalmat. Él kell ér­nünk, hogy a nemzetek biztonsá­gát politikai akarat, egymás ér­dekeinek tiszteletben tartása és kölcsönös bizalom szavatolja, ne pedig a fegyverkezési verseny. Hogy ez a mai világhelyzetben nemcsak ábránd, 3rra bizonyos­ság a megállapodás a stockholmi konferencián. Üj politikai gondolkodásmód Állásfoglalás van kialakulóban, amely a köl­csönösen elfogadható kompro­misszumokat keresi. Ma fonto­sabb, mint valaha, hogy a béke- mozgalmak politikaformáló té­nyezővé váljanak. Amikor a em­beri civilizáció- megmentéséről van szó, nincsenek kis és nagy országok, kis és nagy népek. Bé­kemozgalmunk törekvéseit is kifejezi az az ENSZ-ben előter­jesztett magyar javaslat, hogy tűzzék napirendre a nemzetközi béke és biztonság átfogó rend­szerének megteremtését. Ennek építőkövei a nemzeti békemoz­galmak, amelyek különösen al­kalmasak lehetnek a kelet—nyu­gat közti feszültség enyhítésére. Fejlesztjük kapcsolatainkat a különböző politikai irányzatokat képviselő nyugati békemozgal­makkal és a szocialista országok békeerőivel. Részt veszünk a Bé­kevilágtanács munkájának meg­újításában, támogatjuk kapcso­latainak bővítését. Kiemelt fel­adat. hogy Közép-Kelet-Európa országai és népei között javuljon az összefogás és az együttműkö­dés a közélefben és a mindenna­pi életben is. Kezet nyújtunk mindenkinek, akivel szót tudunk érteni a béke megvédésében. Ennek tudatában alakítjuk személyes és közösségi kapcsolatainkat a más országok­ban élő, békét kívánó emberek­kel és mozgalmakkal. Bővítjük a testvérmegyei, -városi és -köz­a döntések előkészítésében, a közügyek intézésében. A béke­mozgalomnak is segítenie kell, hogy ebben ki-ki megtalálja és vállalja feladatát. A béke igenlése az egységes magyar békemozgalom alapja. Ez cselekvő erő, amelyet meg kell őriznünk. Tudjuk és vállaljuk, hogy az együttműködés széles körű párbeszédben, vitákban va­lósulhat meg. Világnézeti meg­győződéstől függetlenül együtt munkálkodunk mindenkivel, aki kész cselekedni a békéért. A békemozgalom a népi—nem­zeti egység egyik alkotó eleme. A jövőben is közösen dolgozunk a Hazafias Népfronttal, a KISZ- szel, a szakszervezetekkel, erő­sítjük kapcsolatainkat a nemze­tiségi szövetségekkel és a többi tömegszervezettel, érdekképvise­leti szervvel. Számítunk a csa­lád, az iskola, a munkahely se­gítő közreműködésére. A szakmai békemozgalmak lét­rejöttével tartalmasabbá vált munkánk. Az orvosok, a pedagó­gusok, a nyugalmazott táborno­kok, a mérnökök, az újságírók és a sportolók kezdeményezései gazdagítják nemzetközi kapcso­latainkat, hazai tevékenységün­ket. Arra törekszünk, hogy még több író, művész és tudós legyen közöttünk. Pezsdítően hat mozgalmunk­ra a fiatalok részvétele. Támo­gatjuk a tartalmas, öntevékeny közösségi és egyéni kezdeménye­zéseket, az ifjúsági békecsopor­tok munkáját. Örömmel ven­nénk, ha egyetemisták, főiskolá­sok és fiatal értelmiségiek is utat találnának mozgalmunkhoz. Folytatjuk a kapcsolatépítést a munkásság, a mezőgazdaság­ban dolgozók körében. Termelé­si közösségeik, brigádjaik a bé­kemunka fontos színterévé le­hetnek. A katolikus és az egyházközi békebizottság,* minden egyház és felekezet összefogása, hazai és nemzetközi tevékenységük érté­kes hozzájárulás a béke védel­méhez és közelebb hozza moz­galmunkhoz a hívő embereket. Az Országos Béketanács és vá­lasztott testületéi a hagyomá­nyokra és a kor követelményei­re figyelemmel demokratikusan irányítják a magyar békemoz­galmat. Az OBT bizottságai to­vábbfejlesztik elemző, döntéselő­készítő munkájukat. Mozgalmunk továbbra is nyi­tott az élet által feltett új kérdé­sekre, kész a párbeszédre, a vá­laszok közös kimunkálására. Cselekvési programunkat, mun­kánk módszereit a nemzetközi és a hazai élet eseményei nyo­mán folyamatosan, együtt hatá­rozzuk meg. Ezért közös gondol­kodásra, közös tettekre hívunk, várunk mindenkit! A megyei küldöttek egy csoportja. Hogyan látták a béketanács tagjai? ségi együttműködést, felhasznál­juk az idegenforgalom lehetősé­geit. A külföldön élő magyarok­kal az eddiginél szorosabb kap­csolatra törekszünk. Szolidaritást vállalunk a fej­lődő világ népeinek a szabadsá­gért, a haladásért, gyakran a puszta életért folytatott küzdel­mével. Támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmak igazsá­gos harcát. A helyi konfliktusok békés rendezése mellett fogla­lunk állást. Elítéljük az erőszak­kal való fenyegetést és a terro­rizmus minden fajtáját. A nemzetközi színtéren rólunk alkotott“ véleményt a hazai való­ság határozza meg. Szavunk sú­lyát növeli, ha hitfelesen képvi­seljük hazánkat, ha kifejezésre juttatjuk a magyar békemozga­lom nemzeti vonásait. Helyünk a hazában Nemfeti fejlődésünk program­ja a szocializmus értékeinek őr­zése és gyarapítása. Ez mozgal­munk programja is. A társada­lom minden rétegével szót értve, hozzájárulunk a Magyar Nép- köztársaság békepolitikájának formálásához és érvényre jutta­tásához. Országépítő munkánkat a korábbiaknál nehezebb feltéte­lek között végezzük. A magyar gazdaság fejlesztése közös, jobb munkát követel. Ez előrelépésünk elemi feltétele, alapvető érde­künk. Fejlődésünk megköveteli, Az újjáalakult Országos Béketanács a társadalom különböző rétegeit fogja át, eltérő világnézetű, kü­lönböző foglalkozású embereket egyesít. Tagjai kö­zül szólaltattunk meg hármat a tanácskozás szüne­teiben: — Milyen benyomásokat szereztek, hogyan vettek részt a konferencia munkájában? Fontos a jobb megismerés Mikulás Ferenc, a Pannónia iFilmvállalat kecske­méti műtermének vezetője a Tudósok, írók, művé­szek felelőssége az atomkorszakban nevet viselő szekció ülésén vett részt: — Vitaindítójában Szentágothay professzor a i£el- lemi környezetszennyezésről beszélt. Azoknak a tudósoknak és művészeknek a felelősségéről, akik a tömegtájékoztatás közelébe kerülnek. Tudomány és áltudomány, a művészetben pedig értékes alko­tás és talmi pótművészet keveredik napjainkban. Már fenn keringenek a televíziós, műholdak, csak idő kérdése, mikor lehet fogni nálunk az adásu­kat. Ezek olyan műsorokat sugároznak, melyek egy­szerre céloznak meg különböző népeket, eltérő fog­lalkozású és intelligenciájú embereket. Mindenféle igénynek egyszerre meg akarnak felelni. Ez eleve kizárja a minőséget, nem lehet más, mint egyfajta szellemi rágógumi. Hozzászólásomban elmondtam, hogy a televízió adta lehetőségeket nem csak si­lány, rossz dolgokra lehet felhasználni. Példaként hoztam fel a Kecskeméten készült Magyar népme­sék sorozatot, melyet mostanra Európa összes or­szága megvásárolt. Ritkán nyílik ilyen lehetőség, hvgy a magyar kultúra értékeit harminckilencszer tíz percben eljuttassuk a külföldi tv-nézők milliói­hoz. Ez a béke ügyével is szorosan összefügg. Fon­tos ugyanis, hogy a különböző népek minél jobban megismerjék egymást. Ez lehet az első lépés a köl­csönös megértéshez. Minden ember legszemélyesebb ügye A konferencia elnökségében foglalt helyet — egy tanár és az ifjúsági békemozgalmat képviselő fiatal orvostanhallgatónő között — dr. Paskai László ka­locsai koadfutor érsek, a Magyar Római Katolikus Püspöki Kar elnöke: — Minden embernek legszemélyesebb ügye a bé­ke — mondotta Boldizsár Iván alelnök. Első benyo­másomat a mostani békekonferenciáról én is ezek­kel a szavakkal fejezhetem ki. Valamennyi felszó­laló — különböző formában és különböző módon — azt juttatta kifejezésre, hogy a béke személyes ügye. Ez a személyes ügyszeretet eredményezte, hogy a békemozgálom hazánkban is mind jobban erősö­dik és aktivizálja az embereket. „A magyarországi békemozgalomnak is szerepe volt abban, hogy az ötödik békés évtizedhez érkez­tünk el — emelte ki Sztanyik B. László, az Orszá­gos Béketanács most megválasztott elnöke. A má­sodik benyomásomat ezek a szavak tükrözik. Ha­zánk ugyan kis ország, de a mi békemozgalmunk munkája is ott van a jószándékú emberek egész világra kiterjedő békeakaratában. Személy szerint azt is megemlítem, hogy a ma­gyar katolikus egyház őszinte jószándékkal kap­csolódik a béke munkálásához. Immár két évtize­de január elseje a katolikus egyházban a béke vi­lágnapja. Az elmúlt év október huszonhetedikére pedig a pápa közös imanapra hívta össze a világ vdtlásawtak vezetőitoAssisibe, a béke városába. ■Ez a nap az imádság mellett a vallásos emberek béke­akaratának kiemelkedő .kifejezése volt,, melyhez csatlakozott idehaza a magyar katolikus egyház is. Ügy éreztem, hogy híveinknek ez a jószáhdékú bé­ketörekvése is itt volt a mostani konferencián. . ... . ) „Megerősítette az optimizmusomat” Több minit húsz éve dolgozik a Bajai Kismotor- és Gépgyárban Simon Jánosné galvanizáló szak­munkás. A konferencia előestjén az Országos Bé­kemozgalomban végzett munkájáért magas kitün­tetést vehetett ált, a Munka Érdemrend bronz foko­zatát. Részt vett és felszólalt a gazdaság—béke— nemzetközi együttműködés összefüggéseiről tanács­kozó szekció ülésén: — A békemozgalomban végzett munka értelmét abban látom, hogy minden emberhez egyformán szól, életkorra, világnézetré való tekintet nélkül. Ezt tapasztalom, amikor különböző közösségekben szervezünk beszélgetéseket, békegyűléseket. A bé­ke többet jelent, mint pusztán a háború elutasítá­sát, az egész életünket átfogja. A szekcióülésen ar­ról beszéltem, ami sokunkat érint, akik nem va­gyunk milliomosok, hanem a nyolcórai keresetből élünk. Megértjük a nehéz gazdasági helyzetet, de a békemunka is nehezebbé vált ilyen körülmények között. Vannak, akik kihasználják, hogy van egy gazdag és egy szegényebb réteg, és ez a rés nem csökken, inkább növekszik. Azt hiszem, most a leg­fontosabb — fel is hívtam erre a békebarátaim fi­gyelmére—, a cselekvés. A béketanácstagok felada­tának is tartom, hogy segítsük a legutóbbi pártha­tározatok minél előbbi végrehajtását, és visszaszo­rítsuk a pesszimista hangadókat. Én a munkámban is megtalálom a békéért való cselekvés lehetőségét. Most például egy környezetvédő beruházást készí­tünk elő a gyárban. Minden területen a cselekvésre kell összpontosítani, és akkor elérjük a kitűzött célokat. A konferencia megerősítette az optimiz­musomat. , 1 Lovas Dániel EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Új amerikai nagykövet Ronald Reagan amerikai elnök pénteken Jack F. Matlockot ne­vezte ki az Egyesült Államok új moszkvai nagykövetének. A ki­nevezést a szenátusnak még meg kell erősítenie. Az 57 éves hiva­tásos diplomata eddig már há­romszor dolgozott különböző szintű diplomáciai beosztásban a Szovjetunióban. Mostani ki­nevezése előtt a Nemzetbizton­sági Tanács első számú szovjet­szakértője és Reagan elnök ke­let—nyugati kérdésekkel foglal­kozó tanácsadója volt. A libanoni túszügy Bizonytalan a Libanonban az elmúlt hetekben elrabolt vagy hogy mind többen vegyünk részt eltűnt személyeknek a sorsa, beleértve Terry Waite-et, a can- terbuiry-i érsek megbízottját is. Szombaton újabb, immár a harmadik fenyegető üzenettel hallatott magáról az „Iszlám Dzsihád Palesztina Felszabadí­tásáért” elnevezésű csoport, amely három amerikai és egy in­diai egyetemi tanárt tart fogsá­gában. Négyszáz, Izraelben be­börtönzött fogoly szabadon bo­csátását követelik a négy tú­szért cserébe. Egyhetes határidőt szabnak a fogolycsere lebonyolí­tására, ellenkező esetben — hang­zik a fenyegetés — halál vár mind a négyükre. Jaruzelski—Whitehead találkozó Wojciech Jaruzelski, a lengyel államtanács elnöke szombaton délelőtt Varsóban fogadta John C. Whitehead amerikai külügy­miniszter-helyettest, aki munka- látogatáson tartózkodik Lengyel- országban. Whitehead Marian Orzechows- ki külügyminiszterrel tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról és ta­lálkozott Zbigniew Messner kor­mányfővel, akivel mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatokat tekin­tették át. Megállapodás született az Amerikai—Lengyel Gazda­sági Tanács, valamint a kereske­delmi bizottság tevékenységé­nek felújításáról. Merénylet Kabulban Nagy erejű pokolgép robbant vasárnap Kabulban, atz indiai nagykövetség épülete előtt egy parkoló személyautóban — közöl­te a Baihfar afgán hírügynökség. A robbanás következtében négy személy — közöttük két gyermek — életét vesztette, megrongá­lódott a nagykövetségi épülete, és számos más közeli épület.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom