Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-14 / 11. szám
• PETŐFI NÉPE QQzdQ/óQpolitikQ y munko y IcIJc/ílmcnycK f 1987. január 14. KÜLFÖLDRŐL FÉRGES ÁLMÁT KÉRTEK Élelmiszer — vegyszerek nélkül Még a szakemberek nagyobb része is megrökönyödve hallgatta a hírt, miszerint az egyik magyar termelőszövetkezet .férges almát akart exportálni. Pedig nem volt ebben semmi különös, hiszen a gazdaság a nyugat-európai vevő kérését akarta teljesíteni. Végül a kezdeményezésből nem lett semmi, mert a nálunk szokásos lassú, hosszú ideig . .elhúzódó engedélyezési eljárás miatt a vevő elállt szándékától. Az úgynevezett biotermékeknek — vegyszer nélkül előállított élelmiszereknek — pedig van piaca. A Hőtermelésre, mint mezőgazdasági módszerre, sokfelé berendezkedtek a világon. A vevő kérése ugyanis döntő, s ha éppen kukacos almát, körtét akar vásárolni, akkor annak előállításával foglalkozik a termelő. Az persze szorosan hozzátartozik a folyamathoz, hogy a különleges kívánság teljesítésének megkéri az árát. A biotermelés korlátái A biotermelés tehát elfogadott módszer a mezőgazdaságban, de erőteljes területi korlátái van- ,nak. S a termelés mennyiségét nemcsak drágasága, a hagyományos termékekhez képest szűk piaca korlátozza, hanem a józan ész is. összefoglalva: a világélelmezés globális problémáit a kémiai anyagokat mellőző mező- gazdaság nem képes megoldani. Ez érthető is, hiszen a biotermelési módszerek kímélik a környezetet és a fogyasztót egyaránt, de alkalmazásukkal csak kisebb hozamok érhetők el, s a termés mennyisége nem fedezi a szükségleteket. A kémiai anyagokról a jövőben .sem mondhat le a mezőgazdaság. Érmek magyar vonatkozása, hogy nemrégiben a tudósok kiszámították, mi történne akkor, ha hirtelen felére csökkentenék a gazdálkodóik a műtrágya-adagokat: A végeredmény: 30—40 százalékkal csökkenne a termés mennyisége. Ez az adat azonnal „sokatmondóvá” válik, ha hozzátesszük: jelenleg a mezőgazdaságban előállított termékeknek a harmadát exportáljuk, s az agrárgazdasági kivitelnek jelentős a szerepe az ország külgazdasági egyensúlyában. A műtrágyacsökkentés következménye tehát az lenne, hogy megszűnik az export, s esetenként a hazai ellátás is akadozna, mert ingadozna önellátásunk is az élelmiszerekből. A kémiai anyagok mellőzésének vagy elhagyásának másfajta következményei is lennének. Az imént említett vizsgálat kiderítette azt Is, ha a magyar mező- gazdaság nem alkalmazna gyomirtószereket, egymillió embert kellene visszaállítani a termelésbe, mert másként mindent elborítanának a gyomok. Az könnyen belátható, hogy sem most, sem a jövőben nem lesz ennyi felesleges munkaerő. S az is tény, hogy a mezőgazdaság munkaerőgazdálkodásában éppen fordított irányú folyamatok érvényesülnek világszerte, vagyis csökken a foglalkoztatottak száma. Hol van a középút ? Az említett adatok tehát a kémiai anyagok mezőgazdasági fel- használása mellett érvelnek. Arra persze gondolni sem szabad, hogy az a gyakorlat, amelyet jelenleg alkalmaz a magyar mező- gazdaság, a legtökéletesebb. Közismert ugyanis, hogy helyenként túladagolják a műtrágyákat, a növényvédő szereket, a hibás vagy a fegyelmezetlenül betartott technológiák miatt károsodik a környezet, és még hosszan lehetne sorolni a kémiai anyagok felhasználásának fogyatékosságait. A vegyszerek alkalmazásának elhagyása tehát az egyik szélső érték, túlzott felhasználásuk pedig a másik. Mint a legtöbb dologban, itt is a középút a helyes. Az persze nem nevezhető eredeti bölcsességnek, ha megállapítjuk: a vegyszerek felhasználásénak azt a mértékét kell megtalálni, amely nem veszélyezteti a környezetet, és a termelést sem gátolja. Ennek felismerése szinte természetes, sokkal fontosabb azoknak a módszereknek a kidolgozása, amelyek el is vezetnek e megoldáshoz. ' ' S ebben ma még a tudomány, a vegyipar és a mezőgazdasági gyakorlat egyaránt talál magának feladatot. Lehet kísérletezni az új, kevésbé káros kémiai anyagok előállításán, finomft- hatók az úgynevezett integrált növényvédelmi eljárások, amelyek a különféle módszereket együttesen alkalmazzák a környezet védelmében. Csak a jobbat keresik A bevezetőben említett biotermékeknek ugyan ma még korlátozott a piacuk, de a vegyszerkárosodástól mentes, gondosan, fegyelmezetten betartott technológiákkal előállított termékek forgalmazását már serkentik. Végső soron a termékek minősége iránt egyre nagyobbak lesznek az igények, hiszen az élelmiszereket tekintve kínálati piac van a világon. Emiatt csak a jó vagy a jobb minőségű termékekre van kereslet, s csak az a termelő boldogul, aki ehhez alkalmazkodik. A piac tehát kikényszeríti a minőség védelmét. Ez persze nem csupán a kémiái anyagok ésszerű felhasználását jelenti, de ez is része a minőségvédelemnek. S ha ezt diktálja a piac, annál jobb, minél gyorsabban vesszük tudomásul. V. Farkas József TÖMEGTERMELÉS ÉS EGYEDI MEGRENDELÉSEK • A lakkozóműhelyben Rózsa Jánosné lefújja lakkal a sötétre pácolt székeket. Ebből a termékből az idén több mbit húszezer darabot szállít a gyár a Szovjetunióba. Fejlődő vasutak Kárpitozási munkák a színházban A múlt év végére teljesen kiürült a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárának készáruraktára, mert valameny- nyi termékük vevőre talált. így a 360 millió forintosra tervezett termelési értéküket 20 Millióval sikerült túlszárnyalniuk. Termékeik sorában fontos helyet foglalnak el a székék, amelyek mind a szocialista, mind pedig a tőkés piacokon kelendőek. Kárpitozott bútoraik elsősorban a hazai boltokba kerültek, de a „Korzika” és a „Kondor” fantázianevű ülőgarnitúrából negyvenet Svájcba is szállítottak. (Ez a tétel elsősorban a piaci Ismeretszerzést szolgálta.) A nagyobb sorozatú gyártmányaik mellett a múlt esztendőben néhány kisebb egyedi megrendelésnek is eleget tettek. így elkészítették a gerébi kastélyszálló tetszetős, de nagyon munkaigényes bútor- garnitúráját, valamint az új kecskeméti egészségügyi szakközépiskola kollégiumának heverő! t. Az idén jelentős termékszerkezet-váltást nem hajtanak végre a megyeszékhelyi gyárban. Az asztalos tevékenység keretében A múlt évben gyártásba vett kiegészítő bútorok — dohányzó- asztalok, telefonasztalok, virágtartók — értékesítését kívánják növelni. Bár a Vénusz garnitúra nagyon keresett, mégis szeretnének megjelenni ennek egy modernebb változatával. Korábban a BNV-n már sikert aratott a „Grácia” hál ószobagarni túra. Most a termelés feltételeinek megteremtését követően a második félévben ezer garnitúra elkészítését és értékesítését tűzték ki célul. Ebben az esztendőben is lesz egy speciális, szép, de nehéz feladatuk, amely a gyár dolgozóinak szakmai tudását is alaposan próbára teszi: a megújuló Kecskeméti Katona József Színház kárpitozási munkált vállalták magúkra. A nyolcmillió® értéket meghaladó munkák nyomán újjászületnek a pompás épület fali kárpitjai, függönyei, mellvédjei és zsöllyeszékei. Belföldi és nemzetközi viszonylatban is óriási jelentősége van a személy- és teheráru-szállirtásnak egyaránt, amelynek Jelentős része ma is a vasutakon boniyolócjjk le. Az uitas gyakorlatilag csak a kalauzzal találkozik, és .tudja, hogy van egy mozdonyvezető, nem látja azonban a jéghegynek a nagyobb részét, a szolgálattevők sokaságát, akik egy-egy vonalon őrködnék az elrobogó vonatok biztonságán. És imilnt az élet minden területén — itt d® óriási fejlődés következett be, a technika, az ajutomatizálás egyre jobban előretört. Régen a forgalmi szabályozó jelzőket, valamint a váltókat az állomásvégekre épített őrhelyeken szolgálatot teljesítő váltóőrök kezdték, a forgalmi szolgálattevő szóbeli utasítására., aki az állomás középső részére felépített épületben lévő forgalmi irodában teljesített szolgálatot. A fejlődés következő foka az volt, hogy a jelzőket és a váltókat nem a helyszínen kézzel, hanem az említett szolgálati helyekről vonóvezetékkel mozgatva kezelték. A vasúti közlekedés kezdetén a vonatok csak állomásnyl távolságban követhették egymást, tehát az Induló vonatnak meg kellett várnia, hogy az előtte haladó vonat beérhessen a következő állomásra. Később, ahogy a forgalom sűrűsége növekedett, úgynevezett vonatjelző térközőrhelyeket állítattak fel a vasútvonalaik mentén. Az ezeken szolgálatot teljesítő őr azonban elhaladást vagy .megállást jelzett a vonatnak, attól függően, hogy az előtte közlekedő vonat meghaladta-e a következő .térköz-őrhelyet, illetve beért-e a következő állomásra vagy sem. E mechanikai-villamos blokkzáras vasúti biztosítóberendezéseket azután felváltották az önműködő vagy féldg önműködő elektromos biztosítóberendezések. A nagyobb csomópontokon ma már egy nap alatt 250—300 vonat áthaladását kell gyorsan biztosítani. Ezt csak korszerű biztosító- berendezések felhasználásával valósíthatják meg. Nagy állomásokon a forgalmista már nem képzeletben tekinti át a vasúthálózatot. hanem az úgynevezett „Integra-domino" berendezés vezérlőasztalán kicsinyítve láthatja a vágányok szabad vagy foglalt voltát, a váltók és a Jelzők álláKecskemét ipara az ezredfordulón Milyenek lesznek Kecskemét ipari üzemei kétezerben? Első pillanatban úgy tűnhet, a fantá- zlálás birodalmába vezet a kérdés megválaszolása. Hiszen még tizenhárom esztendő választ el bennünket az ezredfordulótól, s dinamikusan formálódó világunkban addig sok minden változhat. Ám körültekintő elemző munkával, lehetőségeink reális mérlegelését követően meg lehet, és meg is kell határoznunk a jövő fejlesztésének fő irányait. Nem véletlen tehát, ha egyre több szó esik e témáról napjainkban. Legutóbb a kecskeméti városi .pártbizottság „A kecskeméti gazdálkodó szervezetek műszaki fejlesztésének fő irányai, távlatai és ezek hatása a foglalkoztatásra” című írásos anyagát elemezte a Gépipari Tudományos Egyesület keretében működő főmérnökök tanácsa. Mind az előterjesztés, mind pedig a műszaki vezetők kiegészítései, észrevételei a megyeszékhely iparának jelenlegi helyzetéből Indultak ki. Megállapították, hogy a 60-as években végbement erőteljes extenzív iparfejlesztést követően mára a legtöbb üzemben mérséklődött a termelés bővülésének üteme, sok helyütt elöregedtek a termelési eszközök. Nem javult kellőképpen a munka hatékonysága, termelékenysége, s alacsony a műszakiak létszáma. Általánosnak mondható, hogy bár folyamatos, ám a kívánatosnál lassúbb a termelési szerkezet megújulása. Kiforratlan a piacfeltáró tevékenység. Fokozatosan csökkent 1980-461 Kecskeméten az iparban foglalkoztatottak száma, s jelenleg néhány helyen munlkaerőhiámy is tapasztalható. Rövidesen azonban érezteti hatását az 1970-es évek demográfiai hulláma. Ennek a korosztálynak számos képviselője hamarosan .kopogtat majd a gyárak kapuin. (Az előrejelzések szerint 1990. táján a mainál 10—20 ezer fővel több lesz Kecskeméten a munkaképes korú lakosok száma.) S ezzel már a jövőhöz értünk, ahol alapvetően fontos, hogy nagyobb teret nyerjen az automatizálás, a robottechnika és a számítástechnika. Ez csupán látszólag nem kedvez az új munkahelyek megteremtésének. A megoldás úgyanis kézenfekvő, hiszen ma is jelentős korszerű kapacitások vannak az üzemekben kihasználatlanul. Az előrelépés érdekében az ebben rejlő tartalékokat is pontosan fel kell tárni. Kétségtelen tény, hogy a megyeszékhelyen sok üzem, vagy üzemrész dolgozik egy. műszakban. A jövőben egyre inkább szükséges törekedni a nagyértékű (gépek folyamatos működtetésére. Ennek ösztönzésére érdemes lenne kidolgozni e sy megfelelő érdekeltség! rendszert Is. A továbbiakban a rendelkezésre álló anyagi eszközöket elsősorban korszerű berendezések, technológiák és alapanyagok beszerzésére kell fordítani. Az alapanyagok behozatalát legtöbbször a 'KGST-országokból is meg lehetne oldani. Az emelkedő technikai színvonal ugyanakkor felveti a szakemberképzés, -továbbképzés színvonalának javítását is. Bár a hiányszakmákban (lakatos, esztergályos) ez utóbbi időkben történt némi előrelépés, de ez korántsem elegendő. Egyre szembetűnőbb a technikusképzés hiánya. Minél hamarább be kell indítani Kecskeméten az általános gépésztechnikus-oktatást. Az ipari üzemekben a középkáderek ma nem megfelelően képzettek, vagy főiskolai végzettséggel látják el a munkaköröket. Emellett egyre nagyobb szükség lesz a műszakilag jól felkészült, több nyelvet beszélő szakemberekre. Velük mód nyílhat a vállalatok marketing tevékenységének megjavítására, ami többlet-exporttal kamatozhat. Az elemző munka folyik. A városi pártbizottság és a főmérnökök tanácsa tehát nem prognózist akar (készíteni. Többet annál. Az írásos anyag és annak véleményezése a térség iparfejlesztési stratégiájának .kimunkálását szolgálja. Gaál Béla A SZOVJET GAZDASÁG ÁTALAKÍTÁSA Központi kérdés a minőség A világ ipari termelésének 20 százalékát előállító Szovjetunió nagyon sok területen megelőzte a világ országait. Ez a tény eddig alapvetően csak a mennyiségi mutatókra volt érvényes. A világpiacon is versenyképes termékek aránya 1985-ben a Szov- jeunióban mindössze 16,5 százalék volt. Miért kifogásolható a szovjet termékek minősége? Ennek szerteágazó okai vannak. Van ami tőlünk független, van amit örököltünk és vannak olyan területek is, ahol kevésnek bizonyult az erő és a tudás. A nemzetközi munkamegosztás gyümölcseit a Szovjetuniótól több ízben is megtagadták. Természetesen sok minden rajtunk is múlott: kezdve a közgazdasági törvények dogmatikus értelmezésétől egészen az ügyek szociális hátterének bürokratikus kezeléséig. Két példa erre. Az egyenlősdi- ség elvét mindenki ellenezte, a gyakorlatban pedig ez az elv érvényesült. A jól és rosszul dolgozók azonos fizetése, az élenjáró és veszteséges vállalatok egyensúlyának biztosítása általános Jelenséggé vált. Az Intenzív, új módszerekre való áttérés nem bizonyult kifizetődőnek. Az utasításokat őrzők magát a gondolatokat Is béklyóba kötötték. Számukra a legíonsát, és különböző színű gombok megnyomásával vezérli a berendezést. Hasonlóképpen nagy a fejlődés a rendező-pályaudvarokon, ahol az érkező tehervagonokból a rendeltetési irány szerint csoportosítják a kocsikat. Ez általában gurütódombakród történik. Régen a kocsik futását emberi erővel kezelt féksairukkai szabályozták, ma már automatikusam vagy félig automatikusam vezérelt vágányfékkel, központi helyről, K mint képünkön látható, gombnyomással. tosabb az volt, hogy minden változatlan maradjon. A nyugalom volt számukra a legfontosabb szempont. A dogmatizmussal leszámolva az SZKF XXVII. kongresszusa a változás mellett döntött. E változtatások legfontosabb célja a társadalom szociális-gazdasági fejlődésének felgyorsítása. 1987-ben ennek a feladatnak a legfontosabb célkitűzését, a minőség javítását kell elérni. Lesznek persze olyan vállalatok és kollektívák, amelyek veszítenek ennek során. Csökkennek a fizetések, nem lesz prémium. Az 1987. évi átalakítás során megváltozik a termelési mutatók fontossági sorrendje. A legfontosabb termelési mutató jelenleg a realizált termelési érték. Január l-től ennek szerepét a szállítási kötelezettségek teljesítése, más szavakkal rendelési állomány vette át. Miért van erre szükség? Azért, mert korábban a tervek teljesítése nem volt mindig becsületes: a fogyasztók által igényelt olcsó termékek helyett drága, gyakran felesleges árukat gyártottak. Ennek következménye a részben nem megdolgozott pénzösszegek felhalmozódása, a szükséges árucikkek hiánya és a senki által nem vásárolt árucikkek bősége, lett. A rendelésállomány figyelemmel kísérése ennek gátat vet. Továbbá újdonságnak számít a nyereség elosztásának normatív rendszere az állam és a vállalatok között. Korábban a minisztériumok „büntették” a kiváló vállalatokat azzal, hogy adminisztratív intézkedésekkel elvonták anyagi eszközeik egy részét a rosszul termelő vállalatok támogatása érdekében. Az új rendszerben minden vállalat a megtermelt nyereség garantált részével rendelkezhet. A reform lényege — minden vállalat önfinanszírozási és ki- flzetödőségi rendszerre tér át. Ilyen vállalatok már ma is vannak, de egyelőre még kisebbségben. 1987-ben teljes gazdasági önállóságot kap öt ipari minisztérium, továbbá a. kereskedelem és a tengeri flotta. A későbbiekben ez a folyamat átfogja az egész szovjet gazdaságot. Milyen eredmények születtek az átalakítás eddigi szakaszában? Gabonából az ország történetének negyedik legnagyobb termését — 210 millió tonnát — takarítottak be. Emlékezetem szerint első ízben van gyümölcsből és zöldségből bőséges ellátás Moszkvában. Dinamikusan növekszik a hús- és tejtermelés. Ezek termelését az állam 1987-ben mintegy 58 milliárd rubellel támogatja (a hivatalos árfolyam szerint 1 rubel 1,45 dollárnak felel meg). Az átalakítás során visszaút nincs. Nehéz feladatok várnak az országra. Az „igazság pillanaté, ban” ez minden területre és mindenben érvényes. Azonban csak ez lehet a szocializmussal szembeni kihívásra való egyetlen he« lyes válasz. Gennagylj PiszarevszkiJ . ALFÖLDI TÜZÉR VÁLLALAT TELEPEIN SZEZONÁLIS engedményes cementvásárt rendez, melynek keretében MINDENFAJTA CEMENT ÁRÁBÓL 200 FT/TONNA ENGEDMÉNYT AD. Az Alföldi Tfizép Vállalat várja vásárlóit Bács, Békés és Csöng rád megyei telepein.
