Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-13 / 10. szám

iQzdQ/QQpolitikQ j munka PETŐFI NÉPE m * 1987. január 13. Kedvező változások a zöldség—gyümölcs­„JÓL BEVÁLT REKLÁM, HA MAGAMRA ÖLTÖK EGY KÉT DARABOT” “A kertészeti termékek piacán ••az uíóbbi időben mind több jel mutat arra, hogy a termelés és az értékesítés összhangja, vala­mint a verseny kibontakoztatása •érdekében tett korábbi íntéztoe- .eléseik kezdenek beérni. _______ A szervezettebb piac kialakulá­sát töitab tényező is mutatja. Mér­sékeltebbé váltak azok a véle­mények, amelyek a zöldség-, gyü­mölcsellátás ismétlődő zavarait 'kizárólag a kereskedelem szám­lájára igyekeztek Írni. A problé­mát leegyszerűsítve „maffiózó csoport” működésének tudtak be •olyan hibákat is, amelyeket pedig .a piac szervezetlensége, a túlzott központosítás Idézett elő. Csök­kent a termelői panaszok száma, .amelyek az előző években az egyes termékeik átvételének meg­tagadásával vagy azok minősíté­sével függtek össze. Kiegyenlített volt az ellátás Természetesen mindezek a kö­rülmények önmagukban még nem volnának elegendőek ahhoz, hogy a zöldség—gyümölcs-piacok rend­jének kedvezőbb irányba való elmozdulását megállapíthassuk. Ehhez azonban segítséget nyújt a tényleges forgalom és az ezzel összefüggő termelési és fogyasz­tói árak alakulása. A Központi Statisztikai Hivatal adatai sze­rint 1986 első hét hónapjában a burgonya és a zöldség-gyümölcs összevont fogyasztói árszínvonala mindössze 2,8 százalékkal volt magasabb, mint az előzó év ha­sonló időszakában/, s ez az éves ártervben előirányzott fogyasztói árszintet nem érte el. A Fővárosi Csarnok, és Piacigazgatóság fel­mérése szerint Budapesten az első kilenc hónapban mért fo­gyasztói átlagár az előzőekben feltüntetett adatoknál is kedve­zőbben alakult. Mindezek az eredőmé nyék ki­egyenlített ellátással párosultak, és túlzás nélkül állapítható meg. hogy a kereskedelem — a ked­vezőtlen időjárás ellenére is — jó minőségű, megfelelő választé­kú, területenként (elsősorban a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban) látványos zöldség- gyümölcs piaci kínálatot biztosí­tott. A Bács-Kiskun megyeiek példája A piacokon ma már mindin­kább érzékelhetővé vált a ked­vező versenyhelyzet, amely a ter­melés én értékesítés összhangját az eddigieknél lényegesen maga­sabb szinten tudja megteremteni. A korszerűbb kereskedelem elő­nyeit a fogyasztók is egyre in­kább kézzelfoghatóan tapasztal­ják. Ilyen újszerű kereskedelmi tevékenység érzékelhető a szövet­kezeti szakkereskedelem egyes területein. Budapesten például a Bács-Kiskun Megyei Zöldért Vállalat kirendeltsége a múlt év szeptemberében néhány alapve­tő zöldség-gyümölcsféléből — a felhozatalt erőteljesen megnö­velve, a biztonságos termelői hát­tér felhasználásával — kedvez­ményes értékesítési akciót szer­vezett. A szakmában egyedülálló meg­oldással az alma alakú paprikát, a paradicsomot, a burgonyát, a vöröshagymát és az almát a fő­városban, majd később Bács me­gyében is, kilogrammonként egy­ségesen 5 forintért árusították. A fogyasztói árakat a termelési hát­tér alapján kialakult kínálati po­zíció ismeretében alakították ki. Éhben az időszakban ugyanis a még szerződéssel termeltetett al­ma alakú paprika felvásárlása Is akadozott, sőt átvételét több he­lyen meg Is szüntették. A ter­melők hangulatát ez Igen kedve­zőtlenül befolyásolta, amin vi­szont a vállalat értékesítési ak­ciója jelentősen javított. Ebben az időszakban a búr-. gonya termelői árát sem alakí­totta ki még a kereskedelem, és a termelői kínálathoz mérten vi­szonylag magos volt az alma fo­gyasztói ára is. Az előzőekben vázolt piaci fo­lyamatokat a Bács-Kiskun Me= gyei Zöldért Vállalat budapesti kirendeltségének kereskedelem­kereskedele politikája pozitív irányban befo­lyásolta, és egyúttal a régen elfe­lejtett „nagy forgalom, kicsi ha­szon" gyakorlatát Is felelevení­tette. A korábban jelzett hivatalos árstatisztikákkal szemben ugyan­is a vállalat fogyasztói árszín­vonala a múlt év első kilenc hó­napjában 20 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1985-ben ilyen­kor. Az értékesítési akció Ideje alatt tehát — szeptembert véve alapul —■ már 22,5 százalékkal adták alacsonyabb áron' a bur­gonyát, a zöldséget és a gyümöl­csöd mint 1985-ben. A fogyasztói árszínvonal alakulásával egy* Időben érdemes szembeállítani a vállalat által alkalmazott ter­melői árakat is. Szeptemberben 25 százalékkal fizettek többet a burgonyáért a termelőknek, mint 1985-ben, és csaknem 20 száza­lékkal magasabb volt az év első nyolc hónapjában a gyümölcs termelői ára is. Az I—III. ne­gyedévben a burgonya, a zöld­ség és a gyümölcs összevont ter­melői ára pedig mindössze 5 százalékkal maradt el a bázistól. / Miért nem lehet folyamatossá tenni ? Indokoltnak tűnik ezek után azt a kérdést feltenni, hogy a ke­II reskedelmi munkában hogyan lehet ilyen fordulatot elérni, és ezt miért nem lehet folyamatossá tenni? Magyarázat lehet erre, hogy a vállalat az áru felvásár­lásával összefüggő költségeket je­lentősen csökkentette, úgy, hogy az úgynevezett felvásárlási és el­osztói hálózatokat ebben az idő­szakban az áru útjából teljesen kikapcsolta. Ezzel sikerűit elér­ni, hogy a fogyasztói árak kiala­kításánál az általánosan elfoga­dott és érvényesített 50 százalé­kos árrést több mint 30 százalék­kal tudták mérsékelni. A kedvezményezett fogyasztói áron történő akciónak átütő si­kere volt. A budapesti árudák az előző évek azonos időszakához képest forgalmukat megtöbbszö­rözték, és a kereslet még na­gyobb arányban történő kielégí­tésének csak az elárusítóhelyek száma, valamint a munkaerő- ellátottság szabott határt. Az al­kalmazott kereskedelmi tevé­kenység eredménye egyértelműen bizonyítja, hogy a lakosság — különösen a peremkerületekben — igényt tart a szervezett és a téli ellátást is segítő piád mutt kára. Szélesebb körben való al­kalmazása ugyanakkor az eddi­ginél jobban tudná szolgálni egyes zöldség, és gyümölcs több­letek értékesítését. Az előzőekben bemutatott, új­szerűnek minősíthető kereske­delmi munkának az értékelésé­nél természetesen több körül­ményt is figyelembe kell még venni. így például azt, hogy az értékesítést piaci elárusítóhelye­ken végezték, ami költségkímé­lőbb az állandó telepítésű üzle­teknél Nem kényszerültek az áru tárolására, annak költséges csomagolásárat vagy nagyobb tá­volságra történő kiszállítására. Mindezek azonban nem csök­kentik a kereskedelmi munka ja­vítására tett vállalati erőfeszíté­sek értékét, mivel azok egyaránt nagyon jól szolgálták nemcsak a fogyasztói, hanem a termelői ér­dekeket Is. Tevékenységük meg­felelt mindazoknak a piac fel ügye­leti szervek által is ajánlott ke­reskedelempolitikai célkitűzé­seknek, amelyek a termelői és fogyasztói árak értékarányosabb alakítására, a termelés, értékesí­tés biztonságára, az áru útjának rövidítésére, az ellátás, valamint a szerződéses kapcsolatok javí­tására Irányulnak. Göndör József osztályvezető, MÉM kereskedelmi és piac­felügyelet! főosztály • Megjelent a Magyar Mezőgazdáiig című hetilapban. • Tavaly a kecskeméti piacon — általában — drágábban lehetett vá­sárolni, mint a fővárosban, a Vásárcsarnokban. Magántevékenység a Szovjetunióban 1987. május elsejétől több ezer szovjet állampolgár juthat ki­egészítő jövedelemhez a Legfel­sőbb Tanács által elfogadott, a magántevékenységről szóló új törvény révén. A lakosság nem­csak a magánmunkával előállí­tott újabb árukhoz juthat hozzá, jelentősen .bővül a szolgáltatások köre is. A törvény megengedi, hogy a társadalmi termelésre fordított Idő után fennmaradó időben a szovjet állampolgárok magán- .munkával foglalkozzanak. Olya­nok is folytathatnak magántevé­kenységet, akik korábban nem dolgozta^ a társadalmi terme­lésben, de munkájukra lakossági Igény van, és az megfelel a tör­vényeknek. Kisipari tevékeny­ség keretében lehet készíteni ru­hát, cipőt, szőrme- és rövidárut, bútort, szőnyeget, játékot, aján­dékot, fazekas- és kerámíatár- gyakat. Engedélyezett a háztartá­si készülékek, személygépkocsik, rádiók, tévékészülékek javítása. A törvény megengedi a magán- taxizást, panziók nyitását, a kis­ipari fényképész tevékenységet, a íodrászkisipari munkát, bizonyos területeken az orvosi magán­praxist és más szolgáltatási for­mákat. A háziasszonyok, az egyetemi hallgatók, a 16 éven felüli diá­kok és r több mint 50 millió nyugdíj;, is folytathat magán- tevékenységet. A törvény szigo­rúan tiltja a bérmunkát, a nem munkából származó jövedelem- szerzést Ületve minden olyan te­vékeny. 0 t, amely valamely tár­sadalmi érdeket sért. A törvény előirányozza szövetkezeti egye­sülések és társaságok alakítását, az árutermelés fokozása és a szolgáltatások bővítése, illetve az áruk minőségének javítása cél­jából. Az új törvény ösztönzi az ipar- művészeti képzést. Ennek ered­ményeképpen új lehetőségek nyíl­nak az eredeti népi hagyományok őrzésére és megsokszorozására. A törvény kötelezi az Állami Ellátási Bizottság területi meg­bízottait, hogy elégítsék ki a magánmunkával foglalkozók alapanyag- és nyersanyagigénye­it, annak érdekében, hogy mun­kájuk a lehető legnagyobb hasz­not hajtsa a társadalomnak, ter­mékeik pedig jó minőségűek le­gyenek. A vállalatok szerződése­ket köthetnek a magántevékeny­séget folytató személyekkel, meg­maradt nyersanyagaikat elad­hatják nekik, hogy azt a fogyasz­tók javát szolgáló késztermékké feldolgozzák. A kisvállalkozási és kisipari engedélyeket, maximum ötéves Az elmúlt esztendőben a köz­lekedésben, a számításiban, a fu­varozásban, az adózásban rendkí­vül sok jogszabály változott meg. A módosításokait a korábbi ren­deltetekben átvezetni, azokat átte­kinteni szinte lehetetlen feladat. Ezért tartjuk jónak, is követendő­nek a KIOSZ Oktatási és Szak­mafejlesztési Központjának kez­deményezését, ugyanis gondozá­sukban megjelent a Személyszál­lítók és árufuvarozók kézikönyve. Megyénkben több ezer személy- szállító és árufuva.rozó kisiparos dolgozik, akiknek fuvarjogi, adó­zási és egyéb ismeretei — ame­lyek szorosan kapcsolódnak tevé­kenységükhöz — bizony kívánni­valót hagynak maguk után. Az időtartamra, a helyi tanácsok adják ki. Az iparengedélyekért az állampolgárok évente megha­tározott összeget fizetnek. Ez eset­ben külön jövedelemadót nem kell fizetniök. Ahol az iparenge­délyért nem évi meghatározott összeg befizetése a kötelező, ott a magántevékenységet folytató sze­mélyek jövedelmük után a tör­vényben megállapított összeget kötelesek fizetni. A törvény ren­deletéi értelmében a magántevé­kenységet folytató személyek könnyebben bérelhetnek üzlet- helyiséget, értékesíthetik termé­keiket, több szükséges informá­cióhoz juthatnak hozzá, és na­gyobb összegű hiteleket kaphat­nak. A törvény jelentős kedvezmé­nyeket biztosít a háborús veterá­noknak, a munka veteránjainak, a rokkantaknak és a krónikus betegségben szenvedőknek. Az állampolgárok egészség-, említett kézikönyv tartalmazza mindazokat a tudnivalókat, ame­lyek az ipar gyakorlásához szükségesek, A könyv népsze­rű módon elsőként a fuvar­jog! ismeretekről tájékoztat. A legbővebb terjedelmet az adózási ismeretek kapták. E fe­jezetben nemcsak az általá­nos jövedelemadó mértékéről tá­jékoztatják a kisiiparosokat, de pontosan meghatározzák az adó­zási formákat, a befizetendő adó mértékét, a kötelezettség teljesí­tését. a közületi számla kifizeté­sét. A könyvelési tudnivalók tag­lalják a pénztárkönyv, az állóesz­köz-nyilvántartás, a számla- és nyugtakiadás, -kitöltés módoza­tait. érdek- és erkölcsi védelme érde­kében a szovjet törvényhozás az új jogszabályok bevezetésével egyldóben számos korlátozást al­kalmaz. így tilos játéktermek fenntartása, kozmetikai, mérge­ző és kábító anyagok előállítása, valamint gyógyszerek készítése magántevékenység keretében. Az állampolgárok magántevékenysége nem lehet több személy közösen folytatott magánvállalkozása, s Így kizárólag az állampolgárok és családtagjaik személyes munká­ján alapulhat. A törvény lényege: a Szovjet­unió minden olyan állampolgára, aki a társadalom számára hasz­nos kiegészítő munkával kíván foglalkozni, egyénileg választ­hatja ki magának azt a tevé­kenységet, amely személyes jólé­te növelése mellett az egész tár­sadalom javát szolgálja. Az árismeretek meghatározzák a tisztességtelen gazdálkodás éa ár fogalmát, s köztik e tehergép- Jármű-díjszabás, súlydíjas és óra- kllométerdíjas fuvardíjszámítás határozmányait, a különleges tel­jesítményeket. valamint a külön­leges gépjárművekre meghatáro­zott fuvárd 1 Jszárníitá, módját, A mellékletek bemutatják a bevételi és kiadási nyilvántartókönyv, az állóeszköz-nyilvántartó lap, illetve a gépjármű-menetlevél vezetését. Külön fejezet foglalkozik a tár­sadalombiztosítással a kisiparo­sok járulékfizetési kötelezettségé­vel, a mentesítéssel, a táppénzzel és egyéb juttatásokkal. G. G. (APN—KS) Hasznos kézikönyv szállító kisiparosoknak A röviköt-szakma kiváló igazgatója Határozott, magabiztos. Megjelenése szépérzékre, sőt divatismeretre vall. Ha vala­ki ismeretlenül összetalálkoz­na Cserny Jánosnéval és arra kellene tippelnie, vajon mi­vel foglalkozik, megközelí­tően könnyen kitalálná. — Talán úgy tűnhet, könnyű a dolgom, de csöppet sem így van — kezdte a beszélgetést. — Ide, a Délmagyarországi Rövid- és Kötöttáru Kereskedelmi Vállalat kecskeméti lenalkatához először tizennégy évvel ezelőtt jöttem. 1980-t/g adminisztratív vezető voltam. Azutáni egy ddóre meg­váltóm a cégtől, s októberben múlt négy éve, hogy visszajöttem — raktárház-igazgatónak. Rossz körülmények közöitt vettem át a lerakatot, százmilliós készlettel, • Csern y Jánosné rendetlenséggel. _Hogyan fogott a „nagytaka­rításhoz”? '. . — Komoly, átszervezéseket kel­eti végrehajtani. Hogy mennyire ü került? Korábban nagy volt a fluktuáció, mára már megszűnt. Komoly, képzett szakemberek /esznek körűi. Zömében lányok, jssizonyok. Pedig a nehéz fizikai munkákhoz elkelnének néha az srósebb kezek. Részben ezért vált szükségessé, hogy korszerűsítsük i belső anyagmozgatást, s a szint­különbségeket /megszüntessük. 1986 májusában kezdődtek a munkálatok, sok-sok kivitelező­vel Így azután nem csoda hogy késett az átadási határidő. Nem kis gondot jelentett az ötszáz négyzetméteres raktár felújítása. — E viszonylag hosszú ideig tartó rendetlenség hogyan befo­lyásolta terveik teljesítését? — 530 millió forint volt — har­minccal éxiflfil - & lerakat tavalyi értékesítési terve, s mintegy 528 milliót értünk« el* Nincs az a vevő, aki ilyen zsú ­foltságban, amiben mi voltunké szeret vásárolni. Előfordult, hogy az útépítés miatt a szállítók nem tudtak bejárni. A vagyonvédelem sem volt megnyugtató. Nehézkes ilyen körülmények között az á ru- bemutatás is. Pedig a mi szak­mánkban ez fontos. S mit tesz ilyenkor egy vezető? „Bedobja" önmagát: azaz mostanában sfírűb- ben váltom a ruhatáramat. Jól bevált reklám, ha magamra, öltök egy-két darabot, s ellátogatok a vevőkhöz. Megdicsérik... én to­vább: „van ennél szebb Is”. Re­mélem, eddig senki sem bánta meg, hogy engedett a „'csábítás­nak”. Hiszen egyik célom — s ez kellene tegyen a többi kereske­dőnek is — az olyan í:ilésformá­lás, hogy minden réteg megtalál­ja a magának való árucikket. Egyébként sok divatos, közepes árú holmink van., — Kik vásárolnak a lerakattól? — Nagyvevőnk például a Bácska Kereskedőim! Vállalat, annak valamennyi ír negyei üzlete, vásárlóink áz áfészek. Kiskör ős­itől Bácsalmásig, Toimpától Lajos- mlzséig. A klsébb-fl nagyobb üzle­teket számbaivéve úgy félezren lehetnek. Egyébké/nt az árukat saját kocsinkkal, túnajáratban szállítjuk. É)s ha bármilyen akciót tervezünk, szálúink, megyünk a vevők után. — Miben v&lo gathatnak Itt a kereskedők? — Hat árufőcsoportunk van. Ilyen a felső 1 rötött, a bébihol- mlikitól a felnőt ttméretlg. Vannak alsó költött holmik, harisnyafélék; kötött divatáruk (sapka, sál stb). : alsókon,fek< dóban a férfi Ingtől minden megtalálható. S végül a rövidáruik: fonalak, gombok, dí­szítő szalagok, kapcsok, Ez a sok apróság a legmunkaigényesebb. Minden elismerésem az ott dolgo­zóké. Megjegyzem, jó lenne, ha Kecskeméten is nyílna egy klasz- szikti/s rövidáru-szaküzlet. A hoz­závaló árualapot mi biztosítani tudnánk, s a vásárlóknak nem kellene minden egyes apró cik­kért más-más üzletbe myitogatni. Választékbővítésként még kevés ágyneműt Is tartunk. — Honnan kapják az árut? — Zömét, mintegy 80 százalé­kát a szegedi központ szerzi be a Hódikötitől, a Rábatextől, a Bu­dapesti Harisnya- és más gyárak­tól ipari szövetkezetektől, vala­mint szocialista, illetve itőkés im­portból A fennmaradó rész a le­rakat hatáskörébe tartozik. Ki­sebb szövetkezetekkel tárgyalunk, ■kle-vszériákat veszünk. Az ira- - port áruk között — az egyébként i áni.ndfefi ^'árucsoportban Vári —; legnagyobb a kínai tétel, majd az NDK, a cseh és a lengyel. Ezeket a lerakat osztja el. Ez csak azért nem jó, mert időnként lökéssze­rűen, ütemtelenül érkeznek a szállítmányok és azonnali mun­kát kívánnak. — Miben látná a kereskedelem jobbítását? — Az alapgondokat abban lá- . tóm, hogy nincsenek profilírozott szaküzletek. A piacon telítődnek olyan árufélék, amelyek különbö­ző beszerzési forrásokból vannak, a másik oldalon pedig hiányként jelentkeznek. Az áruellátás folya­matosságát egyébként is nagyon nehéz, Időnként lehetetlen bizto­sítani. Hiszen a gyártók az ex­portterv teljesítését tekintik a legfontosabbnak, s a belföldi Igé­nyek kielégítése ez után követ­kezik. Mindezektől függetlenül a tervet — a tavalyi minimális el­maradástól eltekintve — mindig teljesítettük. Persze, mindehhez olyan kollektíva kell. amilyen Itt van. Jómagam is igyekszem min­dent megtenni kollégáimért. A továbbtanulást, a szakmai kép­zést támogatom. Fiatalok az Itt dolgozók, az átlagéletkoruk 35 év. Úgy érzem, jó a kapcsolatom velük. Havi jövedelmük ötezer forint körül van. Negyedévenként célprémiumot osztunk, 1986-ban 137 ezer forint volt a kifizetett Jutalomösszeg, s 30 napnak meg­felelő a nyereség, — És b személyes elismeréseit — Talán velem is elégedettek főnökeim... Cserny Jánosné a korábbi ki­váló címek után legutóbb novem­berben kapott miniszteri kitünte­tést. ruUI Sár» • A felújított raktár, még üresen. (Méhes! Év» felvételeik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom