Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-13 / 10. szám

Jt m PETŐFI NÉPE • 1987. Január 13. események sorokban BUDAPEST_______________________ Trautmann Rezső, az Elnöki "Tanács helyettes elnöke, Maróthy •László, a Minisztertanács elnök­helyettese és Sarlós István, az Or­szággyűlés elnöke fogadta Kőmí­ves Imrét, hazánk Svájcba akk­reditált rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét, aki a közel­jövőben utazik állomáshelyére. NEW YORK A The New York Times hétfői száma szerint az Egyesült Álla­mok február 5-ére tervezi első idei atpmrobbantási kísérletét. A lap a Reaigan-kormányzat hiva­talos személyiségeitől szerzett ér­tesülésekre hivatkozik. Az ameri­kai atomkísérleti programot isi­merő szakértők szerint az „ener­getikai minisztérium az elkövet­kező három hónapban összesen hat nukleáris robbantást tervez”. MAPUTO Joaquim Chissano mozambiki elnök a kormány átszervezéséről szóló dekrétumot írt alá — jelen­tette hétfőn a mozambiki rádió. Az elnöki rendelőt érteimében Piaseoal Mucumbi eddigi egész­ségügyi •miniszter kapta meg a külügyminiszteri tárcát, amelyet eddig ez elnök töltött be. Két tartomány eddfgi kormányzóját — Mariano Maitsimhét és Felicia­no Gundanót — a biztonsági "ügyek miniszterévé, illetve elnök­ségi miniszterré nevezték ki. Két új minisztérium — kulturális és ■munkaügyi — létrehozását is be­jelentette a rádió. LONDON George Younger brit hadügy­miniszter vasárnap este a Falk­land- (Malvin-) szigetekre órke- •zett. A londoni hadügyminisztéri­um közlése szerint Younger hat­napos látogatásit tesz a szigeteken. Útját „tényimegállapíitónak” mi- •nősíitiiik Londonban. Újabb atomkísérleteket tervez az USA Rendet csinálnak ahofeji egyetemen Személyi változásokat je­lentettek be az Anhuj tarto­mányi Hófej műszáki és tu­dományegyetem szakmai és pártvezetésében! ennek az egyetemnek a hallgatói indí­tották el december 9-i meg­mozdulásukkal azt a tüntetés­sorozatot, amely január 5-ig tartott, átterjedt több, mint tíz más kínai felsőoktatási központra, köztük eSa n.gha j ra -és Pekingre, s amelyben a Kínai Állami Oktatási Bizott­ság becslése szerint 20 000— 40 000 diák vett részt. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága és az Ál­lamtanács döntése értelmé­ben leváltották az egyetem elnökét és alelnökét. A leváltásokat és a kineve­zéseket hétfőn jelentette be az egyetemen Csou Kuang- csao. a KKP Központi Bizott­ságának tagja, a Kínai Tu­dományos Akadémia alelnö- ke. A változásokat kommen­tálva elmondotta, hogy Fang Li-cse, az egyetem leváltott alelnöke hosszú időn át a burzsoá liberalizmust propa­gáló és a négy alapelvet (a szocialista utat, a népi de­mokratikus diktatúrát, a kommunista párt vezető sze­repét és a marxizmus—leni- nizmust) semmibe vevő nyi­latkozatokat tett. Kísérletet tett arra, hogy megingassa a párt vezető szerepét és elté­rítse az egyetemet a szocia­lista úttól. Kuan Vej-jan, az egyetem elnöke és az egyete­mi pártbizottság helyettes tit­kára súlyos mértékben elha­nyagolta a kötelességét, ami­nek következtében meggyen­gült az ideológia!« és a poli­tikai" munka az egyetemen. WASHINGTON Hat földalatti nukleáris rob­bantást tervez az Egyesült Álla­mok az elkövetksző három hó­napban. Az első idei fegyverkí­sérletet valószínűleg február 5- én hajtják végre a nevadai köz­pontban. Ezt a The New York Times jelentette hétfőn, jól ér­tesült forrásokra hivatkozva. Az energiaügyi minisztéfium, amely hivatalosan az ilyen kísérletek irányítója, nem adott ki előzetes közlést. Korábban más források­tól olyan értesülések láttáit nap­világot, hogy már január végé» végrehajtják az első földalatti robbantást, egy igen kis erősségű nukleáris töltettel. Mint ismeretes, a Szovjetunió, amely mór több mint másfél éve egyoldalúan felfüggesztette nuk­leáris fegyverkísérleteit, a múlt év végén bejelentette, hogy azok felújítására kényszerül, ha az Egyesült Államok folytatja az új típusú nukleáris eszközök kifej­lesztését. Az amerikai hivatalos érvelés szerint azonban „mindad­dig, amíg a nukleáris fegyverek jelentik az elrettentő erő leg­fontosabb elemét, az Egyesült Államok és szövetségesei bizton­sága érdekében szükség van a kísérletekre”. Elhunyt Brutyó János Nicaragua: a jövő alkotmánya Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Brutyó János- elvtárs, a munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizott­ságának nyugalmazott elnöke, a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak tagja, országgyűlési képviselő, január 10-én, hosszan tartó beteg­ség után elhunyt. ÍBrutyő János temetése január 19-én, hétfőn 11 óra­kor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. El­hunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 10.30 órától róhatják, le kegyeletüket a Mező Imre úti temető fedett díszravatalo­zójában. Az MSZMP Központ! Bizottsága, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Országgyűlés. Űj alkotmánya van Nicaraguá­nak. A több mint száz évvel ez­előtt függetlenné vált, kis közép­amerikai ország legújabb alaptör­vénye azt hivatott szavatolni, hogy Nicaragua történelmében először ne egy maroknyi kivált­ságos réteg előjogai érvényesül­jenek, hanem az egész nép élhes­sen ténylegesen a jogaival. AZ ORSZÁG hatodik éve há­borús körülmények között él, a forradalom intézményesítése mégis az ígért „határidők” be­tartásával történik. Az általános választásokat 1984 novemberé­ben tartották, akkor, amikor az amerikai agresszió gazdasági /kö­vetkezményeit már ugyancsak érezte a lakosság. Ebben az idő­ben sokan tették fel a kérdést a sandinista front vezetőinek: mi­ért vártak ennyi időt a választá­sokkal, hiszen ha rögtön a for­radalom győzelme után szólítot­ták volna az urnákhoz a szavazó­kat, a front minden bizonnyal elsöprő győzelmet aratott volna. A válasz az volt, hogy a dikta­túra idejének nyomasztó félelme alóli felszabadulás egy időre hát­térbe szorította a realitásokat, így a korai választás csak a pilla­natnyi helyzetet, de nem a valós erőviszonyokat tükrözte volna. A sandinisták így időt adtak az el­lenzéknek, hogy az új Nicaraguá­ban megtalálja helyét, az új já­tékszabályok betartásával. A FORRADALOM korántsem kapott ennyi időt az Egyesült Államoktól, a sandinisták még­sem adták fel korábbi álláspont­jukat. Az 1984-es választásokon a front kényelmes többséget szer­zett a Nemzetgyűlésben. Megte­hette volna, hogy az amerikai ag­resszióra hivatkozva leveszi a na­pirendről az alkotmány kérdé­sét, vagy minden különösebb vi­ta nélkül olyan alaptörvényt fo­gadtat el, amely csak az ő el­képzeléseit tükrözi. Nem ez tör­tént: az alkotmány két év alatt készült el, a tervezetről véle­ményt mondhattak a parlament­ben nem képviselt pártok és szer­vezetek, össznépi vitát rendez­tek, majd ezek után a kétszer is átdolgozott tervezetet cikkelyről cikkelyre fogadták el — legtöbb­ször heves vita után — a Nem­zetgyűlésben. AZ ALAPOKMÁNYT tehát az ígért procedúra betartásával az ígért időpontban fogadták el. A sandinista front vállalta azt is, hogy az alkotmány életbe lépése után első intézkedésként — im­már alkotmányos alapon — ép­pen az alkotmány bizonyos ren­delkezéseit kellett felfüggeszte­nie, mivel a katonai helyzet nem tette lehetővé a szükségállapot feloldását. A SANDINISTA FRONT poli­tikáját az önbizalom hatja át. Ez az önbizalom igazolódott az 1984-es választáson, amikor az erőteljes ellenpropaganda nem érte el célját: a szavazásra jogo­sultak 94 százaléka — 1 560 ezer ember — vetette fel magát a vá­lasztói névjegyzékre, közülük 1 170 ezer ment el szavazni és va­lamivel több mint 1 millió ember a sandinista frontra adta voksát. A most elfogadott alkotmány jelentős részben a sandinisták ígéreteit fogalmazza me£. Ezek közül soknak a megvalósítása csak hosszú távon képzelhető el. Ilyen a munkához, a lakáshoz való jog érvényesítése. Az ingye­nes oktatás és egészségügyi ellá­tás a pénz és a béke hiányában jó ideig csak elvként létezhet, mert megvalósítása egyelőre le­hetetlen. A ma realitása Nicara­guában az, hogy az ország ex­portjövedelme a nélkülözhetet­len import értékének felét sem éri el, s az egyre zsugorodó költ­ségvetés mind nagyobb részét — már több mint 50 százalékát — a honvédelemre kell fordítani. Az alaptörvény a politikai és gazdasági pluralizmus létjogo­sultságát mondja ki. Azaz Nica­raguában a törvény biztosítja az ellenzék szabad tevékenységét és szavatolja a magántőke működé­sét. De ennek a tevékenységnek összhangban kell lennie a nép­hatalom — szintén alkotmányban foglalt — elvével. Brutyó János 1911. november 20-án született Makón. 12 éves korától mezőgazdasági napszá­mosként dolgozott, 18 esztendő­sen kitanulta az ács szakmát. 1932-ben Budapestre került és épitömunkásként dolgozott. 1933- ban belépett (az építőipari szak- szervezetbe, amelyben rövide­sen az ács szakosztály vezetőségi tagja lett. Egy évvel később kap­csolatba került az illegális párt­tal; egyik szervezője volt az 1935-ös építőmunkás sztrájknak, majd 1936-ban beválaáztották a MÉMOSZ központi Vezetőségé­nek választmányába. A felszabadulás után részt vett Csillaghegyen a kommunista párt szervezésében, majd ennek titkára lett. 1946-tól '— kéthó­napos pártiskola elvégzése után — a szentendrei járás párttit­káraként tevékenykedett. 1947- től a párt szervezési osztályán dolgozott. 1950 márciusától a MÉMOSZ főtitkárhelyettesi tisz­tét töltötte be,' ezután 1951 feb­ruárjától 1955 májusáig .építés­ügyi miniszterhelyettes volt. 1955 májusától az építők szak- szervezetének elnöke, m))jd fő­titkára volt. 1959-től 1965-ig a SZOT főtitkára, 1966-ig elnö­ke volt. Az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának elnöki . tisztét, az MSZMP IX. kongresszusán történt meg­választásától, 1966-tól 1982-ig, nyugdíjazásáig töltötte be. Az MSZMP Központi iBizottságának 1957—66. között, majd 1985-től haláláig volt tagja. 1958-tól or­szággyűlési képviselő volt. 1961- t>en tagja lett a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának. Koivisto—Nakaszone találkozó HELSINKI Kétnapos, hivatalos finnországi látogatásiát befejezve hétfőn el­utazott a finn fővárosból Nalka- szone Jaszuhiro japán kormány­fő. Nakaszone, aki európai kör­útja első állomásaként szomba­ton érkezett Helsinkibe, a hét vé­gén a főváros kulturális neveze­tességeivel ismerkedett, majd vendéglátójával, Kalevi Sorsa miniisaterelnökkel folytatott meg­beszélést. A csaiknem másfél­órás eszmecsere középpontjában elsősorban a két ország gazda­sági kapcsolatának .magvitatása szerepelt. Hétfőn a japán kormányfőt fogadta Mauno Koivisto finn államfő; a Kyodo japán hírügy­nökség értesülése szerint a 90 perces megbeszélésen a két po­litikus kölcsönösen hangsúlyoz­ta annak fontosságát, hogy a Moszkva és Washington közötti párbeszéd folytatódjon. A kereskedelmi témák között a finn—japán kormányfői ta­lálkozón előtérben állt a keres- kedelrpi mérleg egyensúlyának-helyreállítása: a mintegy egy- milliárd dolláros japán export­tal szemben a finn export értéke csupán 300 millió dollárt tesz ki. Helsinkiből érkezett jelentések szerint a megbeszélés e téren nem hozott eredményt. Japán részről ígéret hangzott el viszont arra. hogy február­ban alacsonyabb szinten ismét megbeszélések kezdődhetnek egy második Helsinki—Tokió légi- vonal megnyitásáról. Nakaszone Finnország után a Német Demokratikus Köztársa­ságot, Lengyelországot és Jugo­szláviát keresi fel. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Az embargó következménye A Szovjetunióval és a szocialista országokkal szemben érvényesített amerikai technológiai-kereskedelmi embargó súlyos .károkat okoz az Egyesült Államok gazdaságának, ugyanakkor nem jár olyan katonai előnyökkel, miint amilyeneket a Pentagon tulajdonít az embargónak. Erre a következtetésre jutott az amerikai tudományos akadémia egy különbizottsága, amely éppen a hadügyminisztérium megbízásából tanulmányozta az embargó hatását. A most közzétett elemzés szerint az amerikai gazdaságnak okozott közvetlen kár évente meghaladja a kilenc milliárd dollárt és 188 ezer munkahely elvesztését eredményez­te. Az embargó azonban össze,ségében több mint 17 milliárd dollár veszteséget jelent, mivel az elbocsátott munkások és családtagjaik vá­sárlóereje is csökkent. ' t • Itt az új válogatott keret Ha az MLSZ elnökségi ülése el is maradt hétfőn, Verebes József szövetségi kapitány tartotta szávát, kijelölte az új válogatott keretét. Ebben 34 játékos kapott helyet, köztük a külföldön szereplő Hannich. Esterházy és Róth. A KERET: KAPUSOK: Szendrei (Ú. Dózsa). Gáspár (MTK-VM), Zsibprás (Fe­rencváros), Ülbert (Rába ETOj. MEZŐNYJÁTÉKOSOK: Csonka (Rá­ba ETO), Kardos (Ü. Dózsa), Garaba (Bp. Honvéd), Preszeller (Rába ETO), Varga I., Szeibert, Bognár Gy. (Valamennyi MTK-VM), Vadász (Videoton), Szabó O. (Rába ETO), Boda (MTK-VM), Kovács K„ Sallai (mindkettő Bp. Honvéd), Hannich (Nancy), Esterházy (Panathinai- itosz), Róth (Feyenoord), Fodor (Bp. Honvéd), Ruháid (Rába ETO), Kékesi (MTK-VM), Kozma (Ú. Dózsa), Pintér (Ferencváros). Szalay (MTK-VM), Keller (Ferencváros), Rostás (Ü Dózsa), Bücs (DMVSC), Szekeres (Békéscsaba), Kvaszta, Dzurják (mindkettő Ferencváros), Vincze I. (Tatabánya), Herédi, Katona (mindkettő Ú. Dózsa). NAPI KOMMENTAR Japán vendég Európában Nakaszone Jaszuhiro Berlin- ber tárgyal — jelentik ma veze­tő helyen öt kontinens rádió- és televízió-állomásai, újságjai. A japán kormányfő összesen egy hetet tölt kontinensünkön. Ez­alatt Európa, pontosabban Észak- és Kelet-Európa négy országát kereste, illetve keresi fel, utazási tempója tehát hazá­ja világszerte ismert és dicsért fejlődési sebességét idézi. Napjainkban mindennaposak a vezető politikusok látogatásai. Közülük nem kevés az olyan, amit a hírügynökségek kommen­tátorai, rutin- vagy egyszerűen protokolláris •eseményekről lér vén szó. alig méltatnak figye­lemre. Ez nem ilyen utazás; nem véletlen, hogy a megfigyelők nagy terjedelemben foglalkoz­nak vele. Vajon miért? Talán azért, mert Nakaszone, aki már 1982 végén ^átvette pártja (a Li­berális Demokrata Párt) és a kabinet vezetését, ritkán moz­dul ki hazulról? TÉL KONTINENSÜNKÖN VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: Ml. JANUAR 13-TÓL lí-IQ Péiunem AnKol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank GöröR drachm* t) Hollandi forint japán yen fi«») jugoszláv dinár Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég koron* NSZK márka Olasz Ura (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svátcl frank Svéd koron* USA dollár *cu (Köz»* Piac) Vételi árfolyam »ráz egységre forintban 6521,93 2934,13 111.24 «08 ,<S4 933.41 69.5.3» 30.61 2041,34 219.4» 1.60 3216.04 »121.20 601.11 ‘ 2311.62 32,66 326.21 30.44 33.64 2168.11 654.44 4401.1» 4180.39 Eladási 6931,71 3115.63 118.12 646.28 991.43 7.38.40 32,57 2173.98 296.76 8.06 3414.47 16656.54 638.03 2434.66 34.68 348.51 32.32 35.72 2946.03 604.02 4674.06 5076.09 Aligha: a miniszterelnöknek ez pontosan a tizenötödik kül­földi útja. Akkor mégis miért e megkülönböztetett figyelem, talán a Felkelő Nap országának gazdasága számára oly fontosak lennének a meglátogatott orszá­gok, Finnország, a Német De­mokratikus Köztársaság, Jugo­szlávia és Lengyelország? A válasz megintcsak semleges; a japán külkereskedelemnek gya­korlatilag csak elhanyagolható töredéke az ezzel a térséggel foly­tatott árucsere. {Igát, a tárgya­lásokon feltehetően mindegyik országban szóba kerül a gazda­sági kapcsolatok bővítésének le­hetősége is.) E kizáró módszerrel eljutot­tunk a lényegig: Nakaszone euró­pai körútja politikai okok miatt váltott ki ekkora figyelmet. Ez kettős értelemben is igaz. Az egyik — történelmileg is érde­kes — vonatkozás az, hogy a meglátogatott országok mind­egyikében most jár először japán miniszterelnök. (Réázben ezért beszélt a japán külügyminiszté­rium közleménye „új korszak­ról”.) De van a figyelemnek még egy, talán ennél is fontosabb motí­vuma. Eredetileg úgy volt. hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára januárban Japánba lá­togat. Ehhez az utazáshoz azon­ban a kétoldalú és az egyetemes viszonylatok még nem értek meg. Nakaszone nyilvánvaló gesztus­nak szánta azt, hogy négy, a Szovjetunióval kiemelten jó kap­csolatokat (két ország esetében szoros szövetségi kapcsolatokat) fenntartó országba látogat. Ilyen értelemben nyer különös jelen­tőséget a kormányfő kinyilvání­tott szándéka, amely szerint európai útjának „elő kell moz­dítania a kelet—nyugati párbe­szédet”. H. E. Szélviharok, kitartó havazás és hidegrekordok jellemezték Eu­rópa időjárását hétfőn, s az elő­rejelzések szerint javulás a kö­vetkező napokban sem várható. A szokatlanul erős hideg már eddig is legalább 73 halálos ál­dozatot szedett a kontinens kü­lönböző országaiban és több he­lyen személyek eltűnéséről ad­tak hírt. A napok óta tartó szakadatlan havazás, a mínusz húsz fok kö­rüli hőmérséklet és az óránként 90 kilométeres sebességgel fújó szél teljesen megbénította az osztrák főváros, Bécs életét is. A vonatoknál több órás késéssel kell számolni, nem járnak a föld feletti tömegközlekedési eszkö­zök, az utcákon behavazva vesz­tegelnek a magánautók. A prak­tikusabb bécsiek hétfőn reggel síléceken indultak munkába. Burgenlandban, az ország keleti részén, ahol az összes mellékutak és a főközlekedési utak nagy ré­sze is járhatatlan, a katonaság bevonásával igyekeznek a hó­ban rekedt járműveket kiszaba­dítani. Az iskolákban szünetet rendeltek el. A svéd főváros vasárnap érte meg leghidegebb napját azóta, hogy a hidegrekordokat jegyzik: mínusz 23,9 Celsius-fok volt a na­pi középhőmérséklet Stockholm­ban. Helyi meteorológusok sze­rint az elmúlt hét Svédországban nagyobb hideget hozott, mint az 1940-es tél. Hétfőn újább két fagyhalált jelentettek a skandi­náv államból. / Görögországban öten vesztet­ték életüket az erős hidegben, s mintegy száz hegyi települést zárt el a szakadatlan hóesés a külvi­lágtól. Különösen nehéz a hely­zet az ország déli részén, Kala- mata térségben, ahol a szeptem­beri földrengés óta emberek ez­rei élnek sátrakban. Az erős szél több helyen magával ragadta eze­ket az ideiglenes lakhelyeket. Az NSZK-ban mínusz 25 fokot mértek Bajorországban és mínusz 17 fokot Szászországban. Megbé­nult a tengeri forgalom a konti­nens és néhány part menti szi­get között. Nem közlekednek a hajók az Elbán sem. A hideg Belgiumot sem Kerül­te el: mínusz 1"5 fokot mértek Brüsszelben, mínusz 22 fokot az Ardennekben. Hollandiában egy gyermek meghalt, amikor a je­ges csatornába esett. A kemény tél hétfőn hajnalra Jugoszláviát is elérte. Belgrádban mínusz 12, Ljubljanában, Zágráb­ban és Újvidéken mínusz 13 fok­ra csökkent a hőmérséklet. A hideget Szerbiában, Boszniában és Crna Gorában hóesés, az ad­riai parton pedig heves szélvi­har és eső kíséri. A köz- és a vasúti közlekedés az egész országban lelassult. Boszniában és Kelet-Szerbiában a hóakadályok, az Adria-parton pedig az esőzés okozta föld- és kőomlások miatt több útszakasz járhatatlanná vált. A belgrádi meteorológiai inté­zet előrejelzése szerint a hideg erősödik, kedd reggel az ország középső és keleti vidékein 20 fo­kos hideg várható. Felkészültek a Duna és más folyók esetleges be­fagyására. A Dunán Bezdánnál négy magyar és két jugoszláv jég­törőhajó áll készenlétben, s ha a folyó befagy, akkor közösen végzik majd a jégtörést, főként jugoszláv területen, egészen Vu- ko várig. Súlyos károkat okoz ezekben a naplókban az ítéletidő több olasz tartományban. Erősen havazik az Abruzzókban, valamint Umbria, Molise és Toscana tartományban. A legsúlyosabban Nápolyt és kör­nyékét érintik a szélviharok: a Tirrén-tenger partja mentén hú­zódó országutak bizonyos szaka­szai egyszerűen „eltűntek”, Amal­fi közelében bárok, éttermek leitek a kicsapódó hullámok martalékai. A természeti csodái­ról és gyönyörű panorámájáról híres Nápolyban a tenger hul­lámai több száz milliárd lírára rúgó károkat okoztak. Vasárnap a szél sebessége elérte az órán­kénti százhetven kilométert, de hétfőn is meghaladta az óránkénti száz kilométert. A kikötőkben több nagytestű hajó az erős hul­lámzás következtében elszakítot­ta a horgonykötelet, több százra tehető az elsüllyedt bárkák szá­ma. A déli szigéttartományban, Szi­cíliában sűrűn esik az eső. Ke­mény szélviharok dúlnak a má­sik nagy szigeten, Szardínián is. Rekordhideget, mínusz 25 fo­kot mértek a hét végén Csehszlo­vákia több pontján. Az országban havazott, az utakon jégpáncél és .vastag hótakaró nehezíti a közle­kedést. Harmadfokú jégelleni ké­szültséget rendeltek el az Elbán, mert a víz hőmérséklete 0 Celsi­us-fok alá süllyedt. A Lovosice— Chavaletice közötti szakasz 80 százalékát jég borítja, a szén- fcállító uszályok egyre nehezeb­ben közlekednek. Számítanak a forgalom teljes leállítására. Ugyancsak nagyfokú készültség volt a hét végén Pozsonyban. A csehszlovák vasutak dolgozóinak erőfeszítései ellenére a belföldi vonatok egy-, a nemzetközi sze­relvények több mint négyórás késéssel értek a szlovák főváros­ba. Megállás nélkül dolgoztak a hó­ekék és sószórógépiek Prágában is, ahol egyébként mínusz 17 Cel­sius-fok körül áll a hőmérő hi­ganyszála. A legnagyobb gond azonban Kutna Hóra, Kolin, s a csehszlovák főváros nyugati ré­szévén volt, ahol az hófúvások következtében másfél méter ma­gas, átjárhatatlan hóréteg borít­ja a harmadrendű utakat

Next

/
Oldalképek
Tartalom