Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-09 / 7. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. január 9.

PROKOP PÉTER SZÖVEGES KÉPGYŰJTEMÉNYEI | varázslat? nem. korszerO gondolkodás

A nagyvilág és a szülőföld

A kalocsai képtár megnyitójá- tra összegyűltek emlékeznek az •érzéseit máskor szigorúan abron- csozó férfi meg-megcsukló sza- •vaira: „Két hete a Szózatot énekelte ebédlőnkben a magyar kórus. ‘Szerencsére ajtó mögött álltam, ők ismételtek, mire újból a ■végére értek (,itt élned, halnod icell’) zokogásomból összeszedhettem magamat".

Az évtizedek óta Rómában élő festőművész gondolatai újra és újra szülőföldjére Indáznak.

Az orvosi tanácsra naponta két -órát sétálgató, szemével szlncso- portosulásokat csipegető Prokop .Péter fölülről mosolyog a távoli város mindennapjain, mert szemlélődése közben újra és újra eszé- ábe villan: „Kalocsáig és vissza is kibírták volna bakancsaim",

Vagyis — ez bujkál tudata mélyén — bármikor nekivághatna az ezervalamennyi kilométernek.

„A gondolatábrázoló” művész kalocsai gyűjteményének hazatalálását idézi kedves küldeménye: Itáliában kiadott könyveivel lepett meg találkozásunk emlékére.

Az Uram irgalmazz négy éve hagyta el a Savonarola utcai nyomdát. Félrevezetném olvasóimat, ha azt mondanám: illusztrációk litániához. A pap-képzőművész maga is kérdőjelet tesz a mondat végére: „Vallásos művészet-e az enyém?” Mert legfőbb parancsnoka a művészet. „A •festő képet fest, a képráma belső törvényei szerint. Lehet irodalmi, erkölcsi vonatkozása is, a laikusnak is tetszhetik, de a képiség sohasem szenvedhet csorbát. A legfönségesebb vallási •dogma se emel művészetté. Csak a kimondás hogyanja az értékmérő szempont”.

önéletrajzi elemekben gazdag a Boldogasszony. Lírai vallomásai a lélek olyan indulatos, izzó kitörései, mint e köteteket is szinte szétrobbantó rajzai, képei. Üjra és újra tudatja: számára a festészet hajcsár, bilincs az elért cél után mindig újabbat lobogtató boldogság. Kereskedőktől, mecénásoktól, olcsó hiúságtól függetlenül kimondhatja, amit nálunk sajnos oly sokan elhallgatnak: ,A közvélemény irányitól, az ízléstelenség kiszolgálói

• Játék a csönddel.

szeretnek kockázat nélkül biztosra menni. Pedig a közhangulat majmolása, az Ízlés ráhagyása a tudatlanra, egyfajta árulás”. (Hazai és külföldi küzdelmei, csalódásai bujkálnak a művész és az ítész felelősségét újra és újra vizsgáló sorokban.)

Az ember és a művészet viszonyáról szól egy haldokló falevél, a szemébeszaLadó muskátlisor, a vatikáni múzeum egy etruszk fa- ragványa, a fénnyel tusakodó Caravaggio, szabómester édesapjának az égbeszúró kalocsai jezsuita templom órájára pillantó ablaka, a még egy emberöltő után is a festő ínyében fészkelő budaörsi őszibarack zamata ürügyén.

Töprengő, a modern élettől az emberiség kivívott értékeit féltő művészember rajzolódik ki az Üdvösségünk kötetből.

A Római évek (ötödik szöveges képgyűjteménye): önvizsgálat, életpálya-számvetés. „A magyar monumentális festészet világjelentőségű mesterének" mondja Bálint Sándor tudós néprajzikutató mélykúti levele. A bácskai Herceg János: „Képeid egyszerre szólaltatják meg a naOV“ világ és a szülőföld hangját. A kor nyelvén, ha mindjárt egy kis alföldi mellékizzel is, főleg a csendéletek rezedái és a pünkösdi róz'sák ringató nosztalgiájában ..." A Vigilia közölte Tüskés Tibor szép cikkét: Prokop Péter Jánoshalmán. Olvasható a kötetben 1980-as kalocsai kiállításán elhangzott bevezető. M. Kiss Pálnak, az alkalomhoz méltó remeklése. A Római évek-ben viszontláthatjuk a szülővárosban rendezett első kiállítását lapunkban méltató cikket, a Magyar Televíziónak adott interjúját.

Jól ír Prokop Péter, noha csak vasárnapi írónak tartja magát, de félek, hogy esszéiről, karcolatéiról szólva eltereltem rajzairól, látomásos képeiről, a kalocsai pingálóasszonyoktól eredeztethető (?) színiköltemónyelről, borongás hazai tájemlékeiről, alkotásaiban a leglángolóbb indulatokat pontos szerkezetbe, formai rendbe kényszerítő kompo- zíciós készségéről, bravúros vonali echniká járói a figyelmet.

Megyénket örvendetesen sok Prokop-festmény gazdagítja. Örömmel tudatnánk: nagyobb könyvtáraink megszerezték szö- *veges képgyűjteményeit, a Prokop Péterre vonatkozó fontosabb kiadványokat. A művei iránt érdeklődőik közelebb kerülnének műhelyéhez. Nyilván szérrtlélete sokakat vitára ingerel, művészi elveivel sem mindenki ért egyet. Prokop szívből utálja a hetyke „tévedhetetleneket”, gondolat- cserére hív, azt szeretné, ha mi magunk vennénk újra szemügyre a világot, az életünket. Percemberek sündörgésének évadán szövetségesnek kell tekintenünk mindenkit, aki hivatása törvényeit, értékelt többre becsüli pillanatnyi érdekeinél, igazáért hátrányos megkülönböztetéseket is vállal.

Okkal és joggal háborgott a szószéket a palettával fölcserélő paip egyik-másik lelki fölöttesé- nek művészi kérdésekben is pöf- feszkedő akarnokságán: „Ha a sorsok intézőjének tetszik is Benczúr, ezáltal még nincs kanonizálva a tartalmatlan selyemfestés". Hozzátette: „egyházias érzés hiánya gyanújaként tűnt, ha kockáztatni mertem: a lelki hatalom nem azonos az esztétikai érzőképességgel.’'

licitál Nándor

MÚZEUMOT KAP BULGAKOV ÉS PASZTERNÁK, KIADJAK A DOKTOR ZSIVAGÓT

A kulturális értékek új szemlélete

A Szovjetunióban ma lépéseket tesznek több olyan szovjet író emlékének méltó ápolására, akinek munkássága vitákat és esetenként hivatalos elutasítást váltott ugyan ki, ám művészi értéke tagadhatatlan.

A szovjet írószövetség titkárságának döntése alapján, mint jelentettük, bizottság alakult az 1960-ban elhunyt Borisz Paszternák, az egyik legnagyobb szovjet-orosz költő szellemi hagyatékának gondozására.

Ugyancsak az irodalmi hetilapban a szovjet írók egy csoportja nyílt levélben szorgalmazta, hogy őrizzék meg eredeti formájában és állítsák helyre azt a moszkvai Szadovaja körúton levő régi házat, amelyben egykor Mihail Bulgakov, a nagy író lakott és mielőbb alakítsák át az író emlékmúzeumává.

E kezdeményezések a tavaly júniusban tartott írókongresszusig nyúlnak vissza. A tanácskozáson sok szó esett arról, hogy gondosabban kell védeni és helyreállítani a múlt kulturális emlékeit, jobban megbecsülni az irodalom értékeit és ápolni nagyjaink emlékét. Jevtusenko javaslatára a kongresszus megszavazta, hogy Borisz Paszternák moszk- va melletti nyaralóját rendezzék be emlékmúzeumnak. Mint a kongresszus után tartott sajtóértekezleten bejelentették, egyebek között tervezik az író Doktor Zsi- vago című, irodalmi Nőbe [-díjjal elismert, de a Szovjetunióban eddig kiadatlan híres regényének megjelentetését is.

Számítástechnika — minden korosztálynak

Az elmúlt két évtizedben a számítástechnikai oktatást támogató határozatok sora született. A tervezőmunkában, az irányításban, ügyeink intézésénél, a közlekedésben, a termelés valamennyi területén átveszi a „hatalmat” a számítógép. Annyiféle információ áramlik szerte a világból, hogy feldolgozása lehetetlen számítógép nélkül. Így azután a jövő generációjának ismeretei közül sem hiányozhat a számítástechnika alap-« illetve felsőfokú tudása.

Hogyan tart ezzel lépést az oktatás? Páris Györggyel, a Tudományszervezési és Informatikai Intézet igazgatójával beszélgetve kapunk a kérdésre választ.

— Még két esztendeje is csupán II 800 számítógép működött a különböző iskolákban, művelődési központokban. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott. 1986 végére a közoktatásban már mintegy 15 800 számítógép volt.

— Minek köszönhető a jelentős változás?

— Az iskolai számítástechnikai oktatási program korábbi szakasza 1985-ben lezárult. A közoktatáson belül eddig a hangsúlyt kifejezetten a középfokú oktatásra helyeztük. Am egy évvel ezelőtt lehetővé vált, hogy a programba bekapcsoljuk az általános iskolákat is. A jövőben tehát megteremtjük a számítástechnika-, Informatikaoktatás feltételeit az alapfokú képzésben is. Hangsúlyozzuk, nem tantárgyként! Felelni nem kell belőle, sőt vizsgázni sem. Viszont ma már az általános iskolák 25—30 százalékában működnek számítástechnikai szakkörök.

— A VII. ötéve» tervben hány számítógép kerül a közoktatásba?

— Terveink között csaknem 50 ezer szerepel. A változás ugyanakkor nemcsak mennyiségi, de minőségi is lesz... Természetesen az imponáló számok ellenére nem felhőtlen az élet. Gondjaink számosak. Eredetileg az iskolákat azonos típusú gépekkel kívántuk felszerelni, azonban a-rendelkezésre álló pénzforrások és gépek nem tették — •ma sem teszik — ezt lehetővé. Megértjük, hogy az iskolákban egyfajta egészséges türelmetlenség vált uralkodóvá. Félnek, hogy lemaradnak, nem tudják kellő ütemben követni a számítástechnika fejlődését.. Bizonytalanságukban mindenféle, -fajta gépet megvásárolnak. Ma még nehéz eldönteni, hogy egyforma vagy különböző típusú számítógépek működjenek az iskolákban. Mind a kettő mellett szólnak érvek. A sokféleség azonban nemcsak színesíti a palettát, de nehezíti is a képzést, a programozást, a programkészítést.

— Az iskolák kellően Ismerik a számítógép-kínálatot?

— Nem tagadható, a számítógépekkel kapcsolatos Információ gyakran nem, vagy csak körülményesen jut el az Iskolákhoz, annak ellenére, hogy az újságok időszakosan ismertetik a gépbeszerzési lehetőségeket, és ml is rendszeresen tájékoztatjuk az érdeklődőket, nyújtunk tanácsokat. A döntésben igyekszünk segíteni, ajánlólistát állítottunk össze.

— Hogyan lehet géphez jutni?

— Az első Időszakban a központi elosztásból az oktatási intézményeik jobbára a Híradástechnika Szövetkezet iskola-számítógépeit kapták meg. Ez évtől a központi választékból maguk az iskolák választhatnak... Újdonság továbbá, hogy ha nem „külső cégtől” szerzik a számítógépeiket az iskolák, akkor a gépek árának egyharmadát nem saját kasz- szából kell kifizetniük, hanem központi költségvetésből, támogatásként kapják. Tapasztaljuk, az iskolák élnek a felkínált lehető- ’ séggel, s bár válogatnak a különféle típusok között, de már nem keverik azokat.

— A tábla, a kréta után nem könnyű a tanároknak sem a váltás. Az oktatók hogyan viszonyulnak az új tárgyhoz?

— Kezdetben jócskán kellett agitálni, hogy megszerezzék maguk is a számítógépes alapismereteket. Ma már a többség felismerte szükségességét. Mondhatom, alapvető szemléletváltás ment végbe a pedagógustársadalomban. Az iskolák szívesen küldik a tanárokat a számítógépes tanfolyamokra. Aki pedig megtanulta a számítógépes nyelvet, készség szinten elsajátította az anyagot, az mind nagyobb tudásra vágyik. Ezért is hívtuk életre az ELTE-n az úgynevezett „C" szakot. Itt a már valamilyen tanári diplomával rendelkezők két év alatt magasszintű számítás- technikai, informatikai ismeretekből is szerezhetnek diplomát. Eddig jobbára túljelentkezéssel találkoztunk...

— Milyen tantárgyaknál hasznosítható a számítógépe» Ismeret?

Beszélgetés Paris Györggyel, a Tudományszervezési és Informatikai Intézet igazgatójával

— Bármelyiknél, s szerencsére ezt felismerték a tanárok is. Fizika-, kémia-, történelem- és nyelvtanárok érdeklődnek: tantárgyaikhoz milyen pedagógiai módszerrel alkalmazható a számítástechnika? Elértük hát, hogy nemcsak központilag szorgalmazzuk a számítástechnika oktatását, hanem maguk a tanárok is igénylik a program széles körű elterjesztését. Varázslat? Nem. Korszerű gondolkodás.

— Miből oktatnak?

— Tankönyv nincs, viszont léteznek programnyelveket tartalmazó kézikönyvek, kiadványok, tanári segédeszközként példatárak és más jegyzetek. Ezeket azonban nem dotálja az állam, így áruk elég magas. Intézetünk, az Országos Oktatástechnikai Központ s az Országos Pedagógiai Intézet kiadásában is születtek kiadványok, amelyek ára lényegesen alacsonyabb a többi ilye» kiadványnál.

— Számitógép program nélkül nem használható ...

— Három éve hirdettük meg azt a nyílt pályázatot, amelyre bárki ötletét szívesen fogadtuk. Eddig nem kevesebb, mint 400- féle program készült, és ezekből mintegy 15 ezer programcsomag állítható össze. Bővítik n kínálatot azok, akik programok eladásával kereskednek, illetve maguk készítenek újabb változatokat. A szakmában vita folyt: az iskolák milyen programokat vásároljanak? Nem biztos ugyanis, hogy pont a legjobb mellett döntenek. Ma az az álláspontunk, hogy szakemberek zsűrizzék az iskoláknak szánt programokat, s csak utána kerüljön a gyerekekhez. Az OPI egyébként megbízást kapott, hogy gyűjtse össze a pedagógiai tapasztalatokat, dolgozza ki a programok rendszerét. Ez alkalmas lesz arra, hogy általa a legoptimálisabban tanítsák a számítástechnikát, informatikát.

Az informatikát alkotó módon alkalmazhatjuk. Kár lenne — sőt talán késő — csak az egyetemen elkezdeni tanulni. Már kisiskolás korban segíti az alternatív gon-’ dolkodást, döntéselőkészítést és ítéletalkotást. Fejleszti az absztrakciós készséget. Ami pedig a legfontosabb: ha a gyerek megtanulja a programnyelveket is, akkor az fegyelmezettebb gondolkodásra ösztönzi. A számítógépes nyelv egy új írás-olvasás tudásával gazdagít. Aki .magas szinten alkalmazza a számítástechnikát, annak a pályaválasztáskor nem lesz gondja. A népgazdaság valamennyi ágazatában nagy a kereslet e területen a jó szakemberek iránt,

Ssulyovszky Csaba

j

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az

ügyelet Ldeje hétfőtől péntekig, este 18 órától reggel 8 óráig tart; szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a kővetkező hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. T.: 20-488, központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5., C pavilon, földszinti ambulancia. T.:

22-822.

Agasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszál- lás. Városföld gyermek és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Ber- •esényi u. 13. T.: 94); Tiszaalpár: flr. Pulius T. (Tiszaalpár, Imre tér 18. T.: 44-162); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunfoaracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-234); Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Lajos- mizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmlzse, központi rendelő (T.: 25); Szabadszállás, Fülöpszállás, Soltszentimre: Szabadszállás,

központi rendelő (T.: 22); Kun- szentmiklós, Kunpeszér, Kun- adacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Lakitelek : dr. Gesztéi J. (Lakitelek, egészségház, T.: 41-105).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. T.: 62-520. Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási. pálmonostori, pe tőfis zállá- st, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken: szombaton és vasárnap 7—19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

KISKUNHALAS: a Semmelweis Kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet. T.:

21-011, 275-ös mellék. Itt látják el a balotaszállásl, harkakötönyi, zsanal, kunfehértói, kisszállásl és pírtól betegeket.

Kiskunmajsa, Szánk, Jászszent- lászló, Csólyospálos, Kömpöc: Kisikunmajsa, központi rendelő (T.: 25); Jánoshalma, Kélesha- lom, Borota, Rém: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88), Mélykút: központi rendelő (T.: 88),

Tompa, Kelebia: dr. Máriási K. (Tompa, Rákóczi u. 15. T.: 31).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Du- naszentbenedek, Foktő, Géder- lak, Homokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő-Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. T.: 10. 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 219-es mellék.

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyeletbe tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Dunaszentbe- nedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Fájsz, Dusnok: dr. Szilágyi K. (Dusnok, Dembinszki u. 13. T.: 24); Hajós: dr. Zakupszky E. (Hajós. Temető u. 9. T.: 27); Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Baross u. 6. T.: 84); Solt, Üjsolt, Dunaegyháza: Solt, központi ügyelet (T.: 167).

KISKÖRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. T.: 12 vagy 105. Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi és kas- kantyúl betegeket.

Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68);. Soltvad- kert, Bócsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21).

BAJA: a hétvégi ügyeletet a kórházi baleseti sebészeti pavilonjában látják el. T.: 11-244. Itt fogadják a bajai, bácsborsódl, bácsszentgyörgyi, bátmonostorl, csátaljad, csávolyl, dávodi, ér- sekcsanádi, felsőszentiváni, ga- rai, hercegszántói, nagybaracskai, nemesnádudvari, sükösdi, szeretnie! és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősl, tataiházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madaras!, katymár! lakosokat látják el. (T.: 124).

TISZAKÉCSKE: a rendelőinté. zetben a tiszakécskei és lászlófal- vi betegeket látják el. (T.: 41261).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér; Bajo: Tóth Kálmán tér

2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/a.; Kalocsa: Szé- chenyl-lakótelep: Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

BÁCSALMÁSI AL- LATKÖRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106).

KECSKEMÉTI ÁLLATKÓR- HÁZ: dr. Repkény I. (Kecskemét. Halasi út 34. T.: 28-344).

ibajai Állategészségügyi KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.), N«- mesnádudvar, Sükösd, Érsekcsa- nád: dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bács- szentgyörgy, Gara, .Vaskút: dr. Taskovics L. (Vaskút, Bajai u. I/a. T.: 12-851), Felsószentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácstookod, Hunyadi u. 28.), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Madaras: 47), Herceg- szántó, Dávod, Csátalja, Nagy- baracska: dr. Tüske F. (Nagyba- racsika, Tulbanov u. 18.).

kalocsai Állategészségügyi KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Kovácsffy Cs. (Kalocsa, Újhelyi Imre u. 2.), Tass, Szalkszentmárton: dr. Reviczky Gy. (Szalkszentmárton, Vasút u. 12), Dunavecse, Apos- tag: dr. Szűts M. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/a.), Solt, Űj- solt, Dunaegyháza, Állampuszta! Célgazdaság solti kerülete: dr. Bíró F. (Solt, Liget u. 6. T.: 85), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Kohány S. (Harta, Dumapart 3.), Dunapataj, Ordas, Gé- derlak, Úszód, Dunaszentbene- dek; dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3.), Szakmár, öregcsertő, Homokmégy: dr, Répásl Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55.), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kurwáry J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. 1.), Fájsz, Dusnok, Bátya-BAFAMI: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.).

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petúr bán u.

2. T.: 20-454), Kecskemét, Bailló- szög, Helvécia, Városföld: dr. Nagy L. (Kecskemét, Jégvirág u. 28.), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 28 ), Lászlófalva, Nyárlő- rinc: dr. Dani S. Nyárlőrtnc, Sugár u. 16. T.: 43-192), Lajosmizse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse, Veréb u. 2/a. T.: 137), Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Tanácsköztársaság u. 6. T.: 41-027), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Talabér Zs. (Kerekegyháza, Arany J. u. 24.).

i kiskőrösi Állategészségügyi KERÜLET: Kiskőrös: dr. Ispánovity J. (Kiskőrös, Baj- psy-Zs. u. 84.), Agasegyháza, Fü- löpháza, Izsák: dr. Jávor P. <Izsáik, Ságvári u. 5.), Kunszent- mikilós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay B. (Kunszentmiklós, Marx tér 10. T.: 8), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Gera J. (Szabadszállás, Szamuely T. u.

1.), Soltvadkert, Bócsa, Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai u. 83.), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kas- kantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2,), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.).

i KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Kiss

L. (Kiskunfélegyháza, Bajcsy-Zs. u. 2. T.: 62-292), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmonóstora, Petőfi- szállás: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61. T.: 62- 455), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Kovács Gy.-né (Lakitele!?, Petőfi u. 3/a. T.: 42-118), Kiskumnaj- sa, Kömpöc: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. Í30. T.: 118), Csólyospálos: dr. Szűts M. (Csólyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3), Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jász- szerntlászló, Radnóti u. 3. T.: 6), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.r 4).

( KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Czabán L. (Kiskunhalas, Kosevoj tér 5. T.: 22- 245), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Bailotiaszállás. Kunfehértó: dr. Er- dődi J. (Kiskunhalas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21-070), Jánoshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar

L. u. 18. T.: 415), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Miihó N. '(Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28),

Tompa, Kelebia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Szabadság tér 6^E. T.:

94). Bácsalmás, Csikértav Bács- szőlős, Kunbaja: dr. Keleties Gy. '(Bácsalmás, Rákóczi u. 8), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tataházat. Kossuth u.

39. T.: 10).