Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-30 / 25. szám
4 • PETŐFI NfiPE • 1087. január 30. péntek HÁNY FILM KÖTŐDIK NAPJAINKHOZ ? A magyar televízió 1986-ban Megsajnáltam Dömölky Jánost, a Teleráma legutóbbi vltamüsorát (hallgatva. Kimondva-kiiuondatlanul úgy érzi, hogy a tolakodó közép, szer a magyar televízió másfél csatornás szűkösségéből kiszorítja a -befogadótól is némi elmélyülést kívánó művészi alkotásokat. Aligha személyes metllőatetés .miatt panaszkodott, noha 1986- ban egyetlen rendezése sem került képernyőre. Mintha megcsappant voilna a magyar televízió vállalkozókedve. Voltak időszakok, amikor az Irodalom, máskor a film járt -élen a valóságflelitárásban, a holnap csíráinak kibontakoztatásában. a társadalmi közgondolkodás korszerűsítésében. A hetvenes évek elején a televízió táplálta azt a reményt, hogy önmagát minőségileg megújítva. Igazi lehetőségeit fölismerve és kihasználva siettetheti a társadalmi fejlődést, a rossz elvetését, az új elfogadtatását. Urbán Ernő, Szőnyi G. Sándor és mások •óriási tömeahaitású filmjei nélkül — például — aligha sikerült volna a koncra leső alkalmatlan embereket eltanácsolni (esetenként kiseprűzmi) a termelő- szövetkezetekből, általánosan elfogadtatni a teljesítmény, a képesség szerinti megbecsülés oly szép, oly gyakran hangoztatott, ám az élet más területein el-elfelejtődő elvét a közös gazdaságokban. Drámák a képernyőn Két kezemen megszámolhatom, hogy az eLmúLt évben, bemutatott 62 tévétiilmből, tévéjátékból, sorozatból hány kötődik napjainkhoz — pedig régóta tudnivaló, hogy jaj annak, aki kihull a mából —, hány mozgósított a szó legnemesebb értelmében össznépi tennivalókra, hány ösztönzött önmagunk, a társadalom jobbítására. A járt utat a járatlanért el ne hagyd, hamis, ám követőit gyakorta megjutalmazó elvnek hódoltak a Szabadság téren a színpadon már kipróbált művek tömeges lefényképezésével, tessék- las-ék tévés ítésével. Szó se róla, a közönség mindig ia kedvelte a színházi közvetítéseket. Igazságtalan lennék, ha lebecsülném a televíziónak a klasszikus vagy színvonalas drámai alkotások népszerűsítésében szerzett érdemelt. Indokoltan került képernyőre a Nóra (Ibsen), az Ellenségek (Gorkij), A kertész kutyája (Lo-pe de Vega), a Holtak hallgatnak (Örkény), a Kérők (Kisfaludy Károly), a Villámfénynél (Németh László), a Jeruzsálem pusztulása (Katona— Spiró), a Laodameia (Babits Mihály), -a Miirandolima (Goldoni), Az ezerkettediik éjszaka (Hetóaii), a 33 névtelen levél (Oaragiele), a Tizenötezer pengő jutalom (Zsolt Béla), az Alkony (Iszaak Babel), a Kőmíves Kelemen (Sarkad! Imre) és a Nagymama (Csiky Gergely). Sorozatok Célszerűbbnek látnám a helyszíni színházi közvetítések fölelevenítését. Hozzátartozik az előadáshoz a cselekménnyel együtt örvendező, bánkódó, hangulatával a produkálót befolyásoló közönség. A pontosabb beállítások, a szabadabb gépmozgás előnyei ritkán feledtetik a hiányzó nézőket. Többször alapanyagként hasznosították az eredeti színművet. Alighanem igazolódna sejtésem. ha utánaszámolnék: eddig minden évben több tévéjátékot, tévéfll! met mutattak 'be, mint 1966-ban, Kevés a pénz? Gyanítható A falu jegyzője című négyrészes sorozat szegényes kiállításából és más tünetekből. Ha már a sorozatoknál tartunk: a Századunk 1986-ban sugárzott 8 folytatása valamivel halványabbnak érződött a korábbiaknál. Megszoktuk sajátos formáját? A megkérdezettek kevesebb szenzációval, fontos Információval szolgáltak, mint a korábbam a kamerák elé állt hősök. áldozatok és tanúk? Meglehet. ám számos érdekes, adalékkal. a történéseiket hitelesítő kiegészítéssel, a krónikát pontosító dokumentummal gazdagította történelmi ismereteinket tavaly is Bokor Péter és stábja. Talán Linda tudná kinyomozni. hogy egy ilyen eredeti ötletből miért ilyen bántóan erőltetett, elemi követelményeket mellőző sorozat sikeredett a gyorskezű és gyorslábú kislány kalandjaiból. Siker Feltétlenül az évi mérleg si- kerserpenyőjébe kerüli Málroay Levente (rendező), R. Székely Julis (riporter) és Gulyás Buda (operatőr) Krízis című. ámbár kissé túlbonyolított, esv értelmiségi házaspár hivatástudat-válságát az eredeti riportnál halványabban ábrázoló tévéim. Az elmú’it év egyik legérdekesebb vállalkozásának é-zem a Doktorrá fogadom.... sorozatot. Föltűnt Boháik György rendező hangulatteremtő 'képessége a Vercors-regérvyből készült Far- kascsabda feszült jeleneseiben. A Fiatal Művészek Stúdiója elnevezésű. laza kötődésű csoportosulás jó évet zárt. Az öregek sorsát együttérzéssel megjelenítő Örökkön örökké (rendező Molnár György, operatőr Szalbó Gábor) szakmai körökben Is őszinte elismerést keltett. A rövidesen újra a képernyőre kerülő Isten teremtményeire ezúton is fölhívom kedves olvasóink figyelmét. Aki elmulasztotta december végi bemutatóját az utóbbi évek egyik legszebb, leglgazibb filmjében gyönyörködhet. Ritkán érez rá valaki úgy művésztársa szándékaira, mint most Gaál István, a korán elhunyt dunántúli panasztszár- mazék, Szabó István világára. Egy kollégám szerint „Gaál felfogta a novella képeinek beszédét”. Olyan ez a film, mint a sokak sorsát képekbe sűrítő nép- diai. A Kecskeméten te jól ismert Blaskó Péter megrendítő egyszerűséggel formáLta meg az oly gyönyörű', mégis oly keserves hajdani paraszti lót emberibb életre vágyó mezei emberének életét. Hogyan tovább? A Bábolna vált 1986 leg nagy óbb, üeghazafiasabb, legköz- életiibb filmje vitathatatlanul. (Olcsó fogás volna, ha a Sára Sándor nevével jegyzett valóságfaggatás, történelmi lecke és nemzetismenefti továbbképzés előzetes propagandáját, bemutatási körülményeit összehasonlítanám a Ralbszoigasorséval). Nagy kérdés, hogy a televízió a könnyebb, kényelmesebb utat választja az idén és a következő esztendőkben, vagy nagyobbrészt vállal az értékek teremtéséből, a meglevők népszerűsítéséből. A Mafilm műhelyeiben készült Bábolna is elsikkadt voilna a mozik krimi, és kalandfiltaiáradatá- ban, ha mondandójának fontossága. az illetékes tévések figyelme nem menti át a képernyőkre. Heltal Nándor KÖNYVESPOLC Embertani kiállítás — vándorúton Novemberben az Erdei Ferenc Művelődési Központban nyílt meg az az antropológiai kiálli. tás. melynek anyagát Hemíkey Gyula gyűjtötte és állította össze. A 24 ezer felnőtt embertani vizsgálatait összefoglaló tablók az Idén vándorútra indulnak. Ezekben a napokban a lászlófalvai művelődési házban láthatók, február elejétől pedig Dunapatajon tekinthetik meg az érdeklődők a 220 fotót Ezt követően Szolnok megye több településén. majd pedig Hevea megyében mutatják be az egyedülálló anyagot. □ □ □ Ezúttal Gyenis Gyula szakmai bevezetőjéből közlünk részletet, mely a kiállítás kecskeméti megnyitóján hangzott el: — Az embertan tudománya a magyarság kialakulásával, mai képével kapcsolatos problémákat két vonatkoztatási rendszerben kutatja: elődeink ránk maradt csontmaradványalt a történeti antropológia, a mai magyar népességeket pedig az etnikai embertan vizsgálja. Azonban a történeti antropológia eddigi eredményei nem nyújtanak lényeges hozzájárulást a kérdések megoldásához. Erről nem az antropológusok tehetnek: a csontok konzerválódásához, majd elő. kerüléséhez jelentős mértékű szerencse, az ásatásakhoz sok pénz is kell. Például a 10. században temetkezett több millió honfoglaló ősünk közül eddig több, mint száznak a vizsgálható csontjai kerültek elő! Más a helyzet az etnikai antropológia terén. A határainkon belüli 10 millió, és határainkon ki> vili élő több milliós magyarság módszeres, szisz- tematikus vizsgálata jelentős hozzájárulást adhat a még nyitott kérdések megválaszolásához. Talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy a magyar etnikai antropológia Csipkerózsika-álmát laludta Henkey Gyula munkásságának kezdetéig. Akér jubileumi kiállítás is lehetne a mostani, mert összeállítója pontosan 30 évvel ezelőtt kezdte meg etnikai antropológiai kutatásait, mint egykori Bartucz-tanítvány, a professzora által lefektetett alapokon. Hangsúlyozni szeretném, hogy munkássága jelentős részét képezi a mai magyar antropológiának, és nemzetközi mércével mérve Is jelentős. Bizton állíthatom, hogy Ilyen rendszeres és módszeres anyaggyűjtést, amelyet ugyanakkor szinte azonnal fel Is dolgozott és publikált, rajta kívül senki nem végzett még eddig. MI mindennek a szakmai jelentősége? Két fő jellemzőt kell kiemelnem. Először azt. hogy be. bizonyította: a korábbi századokban történt népességpusztulás, majd a betelepítés és keveredés, illetve a felszabadulás utáni nagy népmozgalmi események után még mindig jelentős olyan né- pesaég található hazánkban, amely őrzi az ősi ti- pusokat. Másodszor pedig kimutatta, hogy a népesség legalább felét az a négy-öt domináló típus teazi ki. amely eredetében a török népekhez köthető. E megállapítások konzekvenciáit a társ- tudományoknak is le kell vonniuk. Henkey Gyula munkásságának azonban van a szűikebb szakmán is túlmutató fontossága — a nemzeti önismeret szempontjából. Kutatásai a „mi” tudat erősítését szolgálják az „én”-nel, az individuális egyéni tudattal, illetve a kozmopolita semmihez isem kötődéssel szemben, mely utóbbiak közösséget bomlasztó hatását egyre erősödve figyelhetjük meg mostanában. A bohóc köszöntője A Móra Ferenc Könyvkiadó egy évvel ezelőtt gyermekraj z- pályázatot hirdetett óvodás kordáknak: rajzolják meg jeles költőink verseinek szereplőit; a költemény egy-egy pillanatát, eseményét, ki, hogyan látja. Mintegy háromezer alkotás érkezett a kiadóhoz, a legjobbak- ból válogatták ki az 1986. decemberi Gyermekkönyvhét megnyitására rendezett budapesti kiállítás anyagát. A pályázók között nagy számmal szerepeltek 6 Krisztmann Edit: Kicsi vagyok én. *, Bács-Kiiskun megyeiek, különösen Bajáról érkeztek kitűnő rajzok. (Egyetlen vidéki településünkről sem futott be annyi versenymű, mint Duna menti városunkból. s külön öröm: a legkifejezőbb, technikailag is legjobban sikerült munkák jelentős része is bajai óvodásoké volt. A pályázatra érkezett rajzok, festményeik egy részét a könyvhétre A bohóc köszöntője címmel megjelent könyvben, illusztrációként adta közre a Móra Ferenc Könyvkiadó, 90 festményt, rajzot felhasználva. Így lettek 3—6 évesein a 35 200 példányban megjelenít könyv „társszerzői", illusztrátorai: Ágoston Csaba, Bódy Szilvia, Fenyősi Bernadett, Haász Balázs, Kaposi Szandra, Komár Valéria (2 rajzzal ds), Krisztmann Edit, Nagy Boglárka, Szalai Ágnes, Péter Szandra bajai, és Dont Cecilia solti óvodás. A gyermekkönyvhlét egyik legsikeresebb kötete volt A bohóc • Szalai Ágnes: A békakirály (Weöres Sándor) köszöntője; jól megválasztott verseket gyermekekkel illliuszrt- ráltatnd, kitűnő gondolat volt a kiadótól! A kötet összeállításáért Borbiró Zsókát, T. Aszódi Évát és Zigány Editet Illeti a dicséret. A gyermekrajz-lklállitás Budapest után most vidéki bemutatókőrútra indult; elsőnek Baján, az útbörőházban tekinthetik meg az érdeklődők. A bajai kiállításon természetesen nemcsak a könyvben megjelent gyerekrajzokat mutatják be, hanem több más bajai ovls munkáját 1& K. M. KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától reggel 8 óráig tart; szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. T.: 20-488, központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5., C- pavilon, földszinti ambulancia. T.: 22-822. Ágasegyháza, Ballószög. Helvécia, Hetényegyháiza, Jakabszállás^ Nyárlőrinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a 'kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Orgoivány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Lajosmizse, Fel- sőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöpszállás, Solt- szentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- mlklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő ' (T.: 155); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse. központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kun- baracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-101); Lakitelek: dr. Gesztéi J. (Lakitelek, egészségház, T.: 42-105); Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 6); Tiszaalpár: dr. Pultos T. (Imre tér 18., T.: 44-162).- A: n hétvégi ügyeletet a kórház oaieseu sebészeti pavilonjában látják el. T.: 11-244. Itt fogadják a bajai, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsek- csanádi, felsőszentiváni, garai, hercegszántói, nagybaracskai, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csi- kériai, madarasi, katymári lakosokat látják el (T.: 124). KISKÖRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. T.: 12 vagy 105. Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8—12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi. tabdi, páhl, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvad- kert, Bócsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiiskunifélegyháza* Kilián Gy. u. 7., T.: 62-520. Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfi- szállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken: szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a lászló- falvi betegeket látják el (T.: 41-261). . KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. ítt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő-Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. T.: 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 219-es mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Dunaszentbe- nedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Fájsz, Dusnok: dr. Szilágyi K. (Dusnok, Dembinszki u. 13., T.: 24); Hajós: dr. Pap I. (Hajós, Kossuth u. 1„ T.: 10); Solt, Üj- solt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167). KISKUNHALAS: a Semmelweis Kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet. T.: 21-011, 275-ös mellék. Itt látják el a balotaszállási, harkakötönyl, zsanai, kunfehértói, kisszállást, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszent- lászló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 25); Jánoshalma, Kéleshalom, Borota, Rém: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Mélykút: központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. Bartha I. (Kelebia, Ady E. u. 106. T.: 30). GYÓGYSZERTÁRAK----------- A péntek esti zárórától hétfő reggeliig a kővetkező gyógyszertárak _______ tartanak ügyeletét: K ecskemét: Szabadság tér; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma: Béke u, 1/a.: Kalocsa: Széchenyi lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécs- ke: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 34., T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓR- HÁZ: dr. Tuboly Cs. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344). bajai Állategészségügyi KERÜLET: Baja, Bátmo- nostor, Szeremle: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsa- nád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/a., T.: 12-482), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Taskovics L. (Vaskút, Bajai u. 1/a., T.: 12-851), Felsőszent- iván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Lipokatich S. (Csávoly, Arany J. u. 37., T.: 29), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Varga M. (Madaras, Hunyadi u. 1/a., T.: 2), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Varga I. (Dávod, Dózsa Gy. u, 37.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Kovácsffy Cs. (Kalocsa, Újhelyi Imre u. 2.), Tass, Szalkszentmárton: dr. Reviczky Gy. (Szalkszentmárton, Vasút u. 12.), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. u. 17/a.), Solt, Űjsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Né-* meth I. (Solt, Lepke u. 4.), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Kohány S. (Harta, Duna-part 3.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Uiszlód, Dunaszentbenedek: dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3., T.: 75), Szakmár, öregcsertő, Homokmégy: dr. Répási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55.), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. 1.), Fájsz, Dusnok, Bátya-BAFAMI: dr. Kis Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35. T.: 20). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecskemét, Széchenyi tér 1—3. IV/59., T.: 24-168), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Ispánovity I. (Kecskemét. Kölcsey u. 24., T.: 20-869), Jakabszállás, Orgovány: dr. Bar- tal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22., T.: 42), Lászlófalva, Nyárlőrinc: dr. Pillér J. (Lászlófalva, Dózsa Gy, u. 1., T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29., T.: 99), Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tisza- kécske, Tanácsköztársaság u. 6., T.: 41-027), Kerekegyháza, Kun- baracs, Ladánybene: dr. Talabér Zs. (Kerekegyháza, Arany J. u. 24.). KISKÖRÖS! ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10.), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ság- vári u. 5.), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay T. (Kunszentmiklós, Mikulás u. 1., T.: 93), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Gera J. (Szabadszállás, Szamuely T. u. 1.), Soltvadkert, Bócsa, Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai u. 29., T.: 250), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2.), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Lombár L. (Kiskunfélegyháza, Lónyai u. 2/a., T.: 62-115), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61., T.: 62-455), Tiszaalpár, Lakltelek: dr. Kovács Gy-né (Lakitelek, Petőfi u. 3/a„ T.: 42-118), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 130., T.: 118), Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3., T.: 6), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7., T.: 4). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET; Kiskunhalas: dr. Evetovics I, (Kiskunhalas, Kállai É. u. 22., T.: 22-191), Zsana, Harkakötöny, Plrtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Előre Tsz., T.: 22-377), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7., T.: 283), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Mészáros I. (Mélykút, Petőfi tér 16., T.: 102), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tél з. , T.: 35), Bácsalmás, Cslkéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I (Cslkéria, Kossuth u. 21., T.: 4) Tataháza, Bácsalmás, Mátételke dr. Csibrd J. (Bácsalmás, Petőfi и. 48.).
