Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-30 / 25. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére aui estig: Az eleinte tübbfelé erős északi szél fokozatosan gyengül. Egyes be- lyeken még előfordulhat egy-egy futó hózápor, hószálllngózás, de jelentős mennyiségű csapadék nem lesz, (gy száraz, hideg IdOre szá­míthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz I és mí­nusz 10 fok kőzOtt alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évi. 25. szám Ára: 1,80 Ft 1987. január 30. péntek KISZ-küldöttség a Krímben A Lenini Komszomol Krím Területi Bizottságának meghívására ja­nuár 21—27-éig a Krímben tett látogatást a KISZ Bács-Kiskun Me­gyei Bizottságának küldöttsége. Taracközi Katalin megyei titkár és Szűcs Pál, a KISZ Kunszentmilktósi városi jogú Nagyközségi Bizottsá­gának titkára a testvérmegyei Komszomol-bizottság 37. konferenciá­ján vett részt, és gazdálkodóegységeket, valamint kulturális intézmé­nyeket látogatott meg Jevpatorijában és Jaltában'. A Bács-Kiskun megyei delegáció megbeszélést folytatott Alekszandr Bozskoval, a Lenini Komszomol Krím Területi Bizottságának első titkárával. A KISZ küldöttségével találkozott V. Sz. Makarenko, az Ukrán Kom­munista Párt Krím Területi Bizottságának első titkára. BAJÁN ÉS KALOCSÁN Döntöttek az idei költségvetésről Hogyan lehet a szűkös anyagi lehetőségek között fenntartani a fejlődés eddigi ütemét? — ez a gondolat foglalkoztatta a bajai tanácstagokat, amikor ' az idei költségvetésről határoztak teg­nap, az első idei tanácsülésen. A tervezet összeállítását széles kö­rű társadalmi vita előzte meg. Az egyes körzetekben a Hazafias Népfronttal együttműködve ősz- szegyűjtötték a lakosság javasla­tait, majd tanácstagi csoportgyű­léseken megvitatták. A pénzügyi osztály vezetője, Butterer Péter elmondta, hogy az előirányzato­kat összehangolták az egész nép­gazdaság fejlődési ütemével, szem előtt tartva azt a fő célki­tűzést, hogy a lakosság életszín­vonalát stabilizálni kell, szerény mértékben javítva az életkörül­ményeket. Az idei fejlesztési ki­adásokból, amelyekre 266 millió forint jut, a legnagyobb részben a lakás- és közműépítési prog­ram részesedik, az említett ösz- szeg 42 százalékával. A középis­kolai építkezésekre 10, az egész­ségügyi kiadásokra 23 százalékot terveztek. Neuralgikus pontja a gazdasá­gi élet fejlődésének a hírközlés elmaradottsága. Baja rövidesen bekapcsolódik az országos távhí­vóhálózatba, majd megkezdődik az új postahivatal építése a Sze­gedi Postaigazgatóság beruházá­sában, de az idén i? 20 millió fo­rint tánácsi segítséggel. Így 1990- re 5 ezer telefonállomás-hellyel bővül az eddigi szűkös ellátott­ság. Dr. Kincses Ferenc tanácselnök beszámolt az előző ülés óta el­telt időiben tett végrehajtóbi­zottsági intézkedésekről, majd a testület meghallgatta Jaszeno- vics Sándornak, a termelési és ellátási bizottság vezetőjének tá­jékoztatóját, valamint jóváhagy­ta a népi ellenőrzési bizottság idei munkatervét. • Minden egészségesen fejlődő településnek megvan a lakosait mozgósító saját nagy vállalkozá­sa. A kalocsaiak számára az utób­bi időben az uszoda vált az ösz- szefogás jelképévé. Az uszoda­építő társulás 1984-ben alakult meg, s már a következő évben megkezdődött az építés, mely mostanra a befejezés küszöbére érkezett. Elkészülhet-e az idén a rég­várt létesítmény? Ez a kérdés került a vita középpontjába a városi tanács tegnapi ülésén. A testület Szalóki István tanácsel­nök vezetésével az idei gazdál­kodási, felújítási és beruházási tervet vitatta meg. Két változat­(Folytatás a 2. oldalon.) A párt és a társadalom MIHAIL egészséges erői GORBACSOV az átalakítás mellett ZÁRÓBESZÉDE szállnak síkra Kedden és szerdán ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága, ahol nagy jelentőségű határozatot fogadtak el, amit tegnapi lapunkban kö­zöltünk. A plénumon Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára mon­dott zárszót, melyet az alábbiakban ismertetünk. A kormány az Országgyűlés elé terjeszti a földtörvény tervezetét A minisztertanács tegnapi ülé­séről a Tájékoztatási Hivatal el­nöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács megvitatta a földről szóló törvény tervezetét és úgy határozott, hogy a tör­vényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány elfogadta a jogal­kotás jogpolitiikájáról és a jog­alkotásról, továbbá a közúti köz­lekedésről szóló törvényjavasla­tok elveit. Meghatározta a két törvény előkészítésével kapcso­latos további feladatokat. A Minisztertanács jóváhagyó­lag tudomásul vette a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság je­lentését a földterületek mező- gazdasági célú haszonbérbe és tartós használatba adásával ösz- szefüiggö vizsgálat tapasztalatairól. (A kormányszóvivői tájékoztatót részleteiben a 2. oldalon ismer­tetjük.) Az SZKP Központi Bizottságá­nak plénuma kiemelkedő politi­kai esemény az SZKP és a szov­jet társadalom életében — je­lentette ki Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Központi Bizottság szerdán végétért plé­numán mondott zárszavában. A szovjet vezető megállapítot­ta; Joggal mondható, hogy a ple­num lényegi ösztönzést ad a pártnak, az országnak és az egész társadalomnak az átalakítás út­ján. A mostani plénum megte­remti az ahhoz szükséges felté­teleket, hogy tovább lehessen ha­ladni a gyorsítás, az átalakítás, a káderpolitika tökéletesítésé­nek útján, összhangban a törté­nelmi fejlődés mostani szakaszá­nak feladataival. Mihail Gorbacsov szerint ,,szá­munkra mindenekelőtt a plé- numnak az a politikai megálla­pítása alapvető jelentőségű, hogy a párt és a társadalom egészséges erői az átalakítás mellett szállnak síkra. Ha pedig ez így van, akkor más út nem is lehetséges”. Mihail Gorbacsov kijelentet­te, hogy az átalakítás immár va­lóság, majd hozzáfűzte: „Most világosabban és mélyebben ért­jük. hogy mind az ország belső fejlődése, mind a külső feltéte­lek és a nemzetközi helyzet szempontjából biztosítanunk kell az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsítását”. Az SZKP KB főtitkára megál­lapította, hogy az 1986-os év eredményeinek áttekintése lát­hatóvá teszi az előrehaladást. ,<Ez annak egyenes következmé­nye, hogy népűnk támogatja az átalakítás, a gyorsítás irányvo­nalát” — mondotta. Mihail Gorbacsov a szovjet tár­sadalom demokratizálásának el­mélyítését olyan ösztönzőnek ne­vezte, amely lehetővé teszi a meghatározó erő, a nép bevo­nását az átalakítás művébe. „Ha ezt nem tesszük, nem oldjuk meg a gyorsítás feladatát, nem vé­gezzük el az átalakítást, s nem lesz belőle semmi.” Az SZKP — folytatta a szov­jet vezető — szilárdan síkra száll a bírálat és az önbírálat, a tö­megek által gyakorolt ellenőrzés — ez a szovjet társadalom egész­séges fejlődésének záloga. Ha ez szükséges a népnek, akkor szük­séges mindenki számára. Annál is fontosabb mindez, minthogy az SZKP a hatalmon levő párt. Ér­dekelt a nyilvánosságban, a bí­(Folytatás a 2. oldalon.) SZERKEZETÁTALAKÍTÁS, MUNKAERŐ-ÁTCSOPORTOSÍTÁS Az ipari miniszter Kiskunfélegyházán A gazdasági munka megjavítására az elmúlt cv novemberében hozott határozatot a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ebben foglaltak megvalósítása társadalmunk továbbfejlő­désének legfontosabb záloga, indokolt tehát, hogy a dolgozók minél szélesebb körben ismerjék, s vitas­sák meg a dokumentum célkitűzéseit, hogy tisztá­ban legyenek az eredményes végrehajtás feltételei­vel Ennek érdekében az év első hónapjában párt­napokat és munkásgyűléseket tartottak, és tartanak a megyében. Tegnap Kiskunfélegyházán, az Április 4. Gépipari Művek törzsgyárában dr. Kapolyi László ipari miniszter ismertette a népgazdaság, s főként az ágazat előtt álló feladatokat, kitérve a végrehaj­tás módszereire is. A munkásgyűlésen részt vett Sztanojev András, a városi pártbizottság első titká­ra, valamint dr. Dobos Ferenc, a városi tanács el­nöke. Beszédét dr. Kapolyi László a népgazdaság tavalyi eredmé­nyeinek elemzésével, s az ország fizetőképességének megőrzése szempontjából döntő jelentőségű külkereskedelmi mérleg egyenle­gének ismertetésével kezdte. • Dr. Kapolyi László. Hangsúlyozta az ország nemzet­közi megítélésének kedvező vol­tát, s ennek fontosságát. Kitért az ágazat nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásának mértéké­re, amely a tervezettől' valame­lyest elmaradt. Rámutatott, hogy az állami • A mun­kásgyűlés hallgató­sága Kis­kunfélegy­házán, az Április 4. Gépipari Művek ebédlőjé­ben. (Straszer András felvételei.) költségvetés hiánya nagymér­tékben adódik a rossz hatékony­ságú vállalatok és ágazatok tá­mogatásából, de ezek között a kohászat és a szénbányászat mel­lett az élelmiszer-feldolgozás, a húsexport költségvetési támoga­tása is igen számottevő. Mint mondotta, az iparnak van olyan fejlesztési stratégiája, amely az ágazat hatékonyságát előbbre viheti. Minden piacra különös gondot kell fordítani, mert a tőkés import arányának csökkentése érdekében fontos, hogy egyes korszerű technológiát képviselő termékeket a KGST-n belül is meg tudjunk szerezni. A város iparából példákat hozva rámutatott, hogy az atomenerge­tikai gépgyártásra az országnak szélesebb körben kellett volna vállalkozni, s hogy képesek va­gyunk biztosítani ennek irányí­tástechnikai hátterét is (lásd MMG, Kecskemét). A szelektív iparfejlesztési politika keretén belül nagy figyelmet kell fordí­tani a biotechnológiai gépgyár­tásra, a mezőgépgyártásra, az élelmiszeripari, vegyipari, köny- nyűipari gépek gyártására, vala­mint a gyártásautomatizálásra és a korszerű anyagtechnológia fej­lesztésére. A minőségről és a rá­fordításokról szólva rámutatott, hogy az iparvállalatok jövedelem- növekedésük kétharmadát reali­zálják áremelésből, s csak egy- harmadát a jobb munkából. Az ágazatban foglalkoztatott 1 millió 300 ezer dolgozóból 100 ezernek a munkahelyét kellene jelenleg megszüntetni, s 150 ez­ret más munkahelyre irányítani. Így a nemzeti jövedelem 50 mil­liárd forinttal emelkedne. Hang- súlyözta, hogy ennek a végrehaj­tása nem könnyű, de szociálpoli­tikai vívmányaink, valamint az életszínvonal megőrzése mellett el kell érni, hogy a gazdaságta­lan tevékenység visszaszoruljon. B. F. I. A pedagógusképzés jobb megalapozása Tanácskozás az Eötvös József főiskolán Időszerű oktatáspolitikai kérdéseket tárgyaltak tegnap és tárgyalnak ma a Bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán á tanító- és óvónőképző -intézetek főigazgatói. A testület napi­rendjére tűzte egyebek között a főiskolák és óvónőképző in­tézetek oktatói követelményrendszerének megvizsgálását, az új tantervek, intézményi szabályzatok irányelveinek megvita­tását. Amint dr. Juhász Károly, az Eötvös József Tanítóképző Főiskola főigazgatója tájé­koztatott, a közeljövő legfon­tosabb teendője az MSZMP Politikai Bizottsága 1981. évi határozatának, valamint az új oktatási törvényben meg­határozott alapelveknek a megvalósítása, a főiskolák pe­dagógusképző tevékenységé­nek korszerűsítése. Az új tan­terveket már ez év szeptem­ber 1-jével bevezetik. Ezek értelmében a képzés diffe­renciáltabbá válik, kötelező és szabadon választható stú­diumok lépnek be az általá­nos tanterv kiegészítéseként. Megalapozottabbá válik és erősödik a nemzetiségi tanító- és óvónőképzés. Az új sza­bályzatok életbelépésével a főiskolák nagyobb önállósá­got kapnak, és kiteljesedik az intézményi demokratizmus. Megfogalmazódnak az okta­tók szakmai felkészültségével kapcsolatos kívánalmak, a tudományos kutatásban va­ló részvétel, a közéleti tevé­kenység és a megalapozott általános műveltség. Az, hogy az óvónőképzés főiskolai rangra emelkedik, tanulmányi ideje pedig ket­tőről három tanévre, az egész magyar pedagógusképzés jö­vőjének jobb megalapozását szolgálja — mondta dr. Ju­hász Károly. A főigazgatói tanácskozá­son részt vesz Csikai Gyula akadémikus, művelődési mi­niszterhelyettes, aki ez év ja­nuár 1-jétől tölti be ezt a tisztséget. Ezt megelőzően a Debreceni Kossuth Lajos Tu­domány Egyetem rektora volt, tudományos munkássá­gáért Állami-díjban részesült. Tegnap látogatást tett a ba­jai pártbizottságon, ahol Papp György, az MSZMP városi bizottságának első titkára fo­gadta, és dr. Kincses Ferenc tanácselnök társaságában tá­jékoztatta a vendéget a város és környéke társadalmi, gaz­dasági és oktatáspolitikai helyzetéről. G. Z. Amikor 1984 október végén ? ß tizedik országos békekon- ■í ferenda megfogalmazta a ma­gyar békemozgalom feladatait, ' állásfoglalásában meggyőző­déssel vallotta: „korunkban a világháború elkerülhető, a bé­ke megőrzése elérhető cél, ér­te élni, dolgozni, harcolni ér­demes, valamennyiünk köte­lessége”. A bizakoló nyilatko­zat teljesen érthető, hiszen enélkül a reális meggyőződés és hit nélkül nem lenne értel­me többé semmiféle tevékeny­ségnek' a Béke jelszava alatt. De tulajdonképpen értelmét veszítené .minden alkotó mun­ka és emberi, társadalmi cse­lekedet, beleértve a jövőt hor­dozó családok létét és az utó­dok felnevelését is. Az előbbi módon szavakba öntött bizakodás természete­sen nem valamiféle vakhitből fogant, nem holmi megszállott dogmatizmus és program­szólam sugallatára született. Akkor és azóta is a magyar békemozgalom a való világ szeizmográfjaként jelzi, elénk rajzolja az emberiség sorsát befolyásoló és olykor megha­tározó tényeket, a béke, a ha­ladás erőviszonyait. Szemben mindazokkal a jelekkel, ame­lyeket a napi hírek sötét rez­gései közvetítenek hozzánk fegyverkezésről, helyi hábo­rúkról, terrorizmusról és egyéb félelmes dolgokról. Mindeze­ket mérlegre téve meri vál­lalni, hogy „népünk békeaka­ratát kifejezve, a társadalom minden rétegét mozgósítva al­kotó módon járuljon hozzá hazánk békepolitikájának for­málásához, megvalósításá­hoz." Ezzel is elősegítve olyan nemzetközi légkör megterem­tését, amelyben a leszerelést előmozdító tárgyalások újra­kezdődhetnek, kedvező ered­ményekre vezetnek. A két év előtti békekonfe­rencia állásfoglalása terméke­nyítőén hatott a hazai béke­mozgalomra, annak itthoni és nemzetközi munkájára. Fel­frissült, elevenebbé, színe­sebbé és tartalmasabbá vált a mozgalom. Az ifjúság és más rétegek körében nőtt az önte­vékenység, békeklubok, cso­portok alakultak, pedagógu­sok, orvosok, kisiparosok, egyházi személyek kértek, vál­laltak munkát soraikban. Így volt ez Bács-Kiskun megyében is, melyet mintegy negyven küldött — köztük számosán az Országos Béketanács tag­jaként — képvisel a most ősz. szeülö XI. Országos Békekon­ferencián. Részt vesznek és hallatják szavukat _a külön­böző munkacsoportokban, ahol a többi között a béke és a fejlődés összefüggéseiről, a hazai és a nemzetközi béke­mozgalom, a biztonság és a leszerelés időszerű kérdései­ről, a békére nevelés felada­tairól vitáznak, tanácskoznak a jelenlevők. Reméljük, hogy a konferen­cia munkája felkelti a közvé­lemény érdeklődését, s az új tennivalókat megfogalmazó állásfoglalás is eljut minden­kihez. „A szocializmust építő magyar nép biztonságban kí­ván élni” — így hangzott a két év előtti nyilatkozat egyik mondata, és ez változatlanul ma is a leghőbb óhajunk. A béke mostani fórumának a cselekvés útját és módját kelt feltárnia. f. t. r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom