Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-29 / 24. szám

Ez már történelem! Kecskemét, 1957 januárjában Megyénk képviselőcsoportja hosszú kényszerpihenő után ismét megkezdte munkáját. Valamennyi képviselő részvé­telével ülést tartottak, ahol az elkövetkezendő idők fel­adatait beszélték meg. A múlt hibáiból levonva a tanulságo­kat, elhatározták, hogy min­dig és minden körülmények között képviselik választóikat és érvényt szereznek a jogos követeléseknek. A képviselők elmondták, hogy a megye dolgozói már hőn óhajtják, hogy a kormány ismertesse .programját. Ennek érdekében a megye dolgozói nevében sür­gős intézkedést követel a me­gyei képviselőcsoport. A napokban összejött né­hány hires kertész Kecskemé­ten és elhatározták, hogy ker­tészeti szövetkezetét alapíta­nak. A gyűlésen az előkészítő bizottság elnöke, Érsek Tibor Ismertette a terveket. A tízta­gú hallgatóság egyhangúan megszavazta a termelőszövet­kezetté alakulást. A tervek szerint Gyenes István Hunya­diváros 26. szám alatti tele­pén, valamint Darida József négyholdas, kertészeti műve­lésre alkalmas földjén kezdik meg a munkát. Háromhetes kényszerszünet után újból felbúgtak a gé­pek a Kecskeméti Cipőgyár­ban. A hónap elején naponta átlagosan 400—450 pár gyer­mekcipő készült. Hetedikétől kezdve napi 577 pár cipő ké­szítésére biztosítottak anya­got. A Kecskeméti Városi Tanács népművelési csoportja a kö­zelmúltban több kulturális intézménynek jelentős pénz­beli támogatást juttatott. 3250 forintot kapott- például a Kecskeméti Tanítóképző nép­művelési szakköre. 1300 forin­tos jutalmat kapott a közis­mert kecskeméti népi zene­kar, Rácz Kálmán zeneszerző és cimbalomművész együtte­se. A Kecskeméti Szimfonikus Zenekar részére is juttatott 1600 forintos összeget a váro­si tanács. Vásárlásokat haj­tott végre a városi tanács népművelési csoportja a Kecs­keméten élő képzőművészek körében. ProháSzka József, Kis Zoltán és Bozsó János öt fest­ményét vették meg 03 ezer forint értékben. A Kecskeméti Gépkocsi Közlekedési Vállalat a lakos­ság és a tanács kérésére el­határozta, hogy ismét vissza­állítja a korábban közlekedett 0-os járatot. Ütvonala a kö­vetkező lesz: Tanácsháza—Sze­leifalu—Tanácsháza—Budai út —Rihocsek—Tanácsháza. A 6-os járat egyórás fordulókkal közlekedik. Dr. Bodóczky Lászlónak, a megyei bíróság elnökének nyi- . iaitkozatából: „Az elmúlt esz­tendőben — az október 23-al események következtében — az ügyérkezés az 1955. évihez viszonyítva a büntető ügyek­ben 11 044-ről 7344-re csök­kent, ami különben összefüg­gésben van azzal, hogy a ki­sebb jelentőségű büntető ügye­ket a szabálysértési előadók bírálják el.” Gyermekbénuláaoa esetek szinte minden évben szoktak jelentkezni a nyári és őszi időszakban. Szokatlan dolog, hogy most ebben a téli Idő­ben jelentkezett néhány meg­betegedés. A gyermekbénulás- fertőzés szinte kizárólag a legutóbbi járvány óta szüle­tett gyermekeket fenyegeti, tehát ezúttal a három éven aluliakat — nyilatkozta dr. Somogyi Lajos városi főorvos. As októberi események, az ellenforradalom elleni harcok során elhaltak szá­máról megyeszerte meglehe­tősen bizonytalan hírek ter­jedtek el. Illetékes szerveik befejezték az elhaltak számá­nak felkutatását, miszerint összesen 29 fő vesztette életét. A veszteség részben a polgá­ri lakosság körében, vagy a katonaság soraiban keletke­zett. Kockák az MSZMP Bács- Kiskun megyei fejlődéséből: A megyében 1957. január 3-áig 312 helyi pártszervezet ala­kult, 5055 taggal. Kiskunfél­egyházán 29 alapszervezetben 446 fő, Kecskeméten 674, Ba­ján 319 tagja van az MSZMP- nek. A bácsalmási járás 27 alapszervezetében 595 kommu­nista tömörült. A termelőszö­vetkezetek egynegyedében dol­goznak kommunisták, mintegy 810-en. 1957. január 31-én már a következőket olvas­hattuk: „Megyénkben az utób­bi napokig 365 alapszervezet alakult, megközelítőleg hat­ezer taggal. Eddig több mint kétszázan vannak olyanok, akik nem voltak tagjai az MDP-nek. A pártba lépettek­nek nagy többsége férfi. A továbbiakban szükséges a nők számarányának emelése, és az, hogy a munkások még na­gyobb mértékben legyenek tagjai a munkásosztály élen­járó pártjának." (A Petőfi Népéből tallózta:) W. D. ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL - NEM CSAK KECSKEMÉTIEKNEK - 1987. JANUÁR ÜJ GIMNÁZIUM A SZÉCHENYIVÁROSBAN Várják az alapítók jelentkezését Szeptemberben benépesül az új kecskeméti gimnázium, amely a Széchenyi városban épül. Négy első osztályban kezdődik meg a tanítás —. ahová máris várják az alapító-jelentkezőket. A Kecskeméti Városi Tanács művelődési osztálya és Klinger Adám, az iskola megbízott veze­tője igen részletes tájékoztatásit adott az új, tizenha/t tantermes, impozáns kinézetű intézmény terveiről. Fő céljuk: megterem­teni az ezredforduló korszerű is­koláját enyhíteni a dinamiku­san fejlődő város és a megye más közép iskoláinak zsúfoltsá­gát. és szeretnék az igényes ta­nulást és a sportot hatékonyan összekapcsolni. A tetőtér-beépíitésű új gimná­zium a kor színvonalián álló tech­nikai feltételiekkel kezdheti a munkát. Nyelvi és számítástech­nikai laboratórium, kémia-, bio­lógia- és fizikáéiőadóik, tágas ol­vasóterem a tízezer kötetes könyvtárhoz, 650 négyzetméte­res tornaterem — mindez ragyo­gó lehetőségeket teremt a haté­kony oktatáshoz. Az új gimnázium szeretne ösz­tönző tehetséggondozással elő­készíteni a továbbtanulásra, il­letve az egyetemre, főiskolára nem jelentkezőket a város és a megye intézményeiben végzen­dő munkára képezik ki. Ennék megfelelően új — flakultativ — gyakorlati tárgyak oktatása Is szerepel terveikben. 1987 szeptemberében négy el­ső osztályban kezdődik meg a tanítás. Kettő ezek közül speciá­lis tantervű: ide egyrészt a ma­tematika és a számítástechnika, másrészt pedig a francia és a német nyelv iránt érdeklődőket várják. A másik két osztály ál­talános jellegű képzést ad, az ide jelentkezők harmadik évfolyamos korukban választhatnak maguk­nak — képességük és érdékűődé­síik alapján — fakultatív gya­korlati tárgyaikat. Szeretnének egyébként francia, illetve német iskolával kapcsolatot kiépíteni, hogy a nyelvoktatás még haté­konyabb lehessen. „Várjuk mindazon fiatalok je­lentkezését — olvashatjuk a tá­jékoztatóban —, akik kedvet éreznek arra, hogy az új iskola alapítói, hagyományteremtői lé­gyenek, komoly a szándékuk a tanulásra, saját személyiségűik fejlesztésére.” A jelentkezési lapokon féli kell tüntetni, hogy ki és milyen spe­ciális osztályba kíván járni. Az osztályfőnököknek a magyar, a történelem, az orosz, a matema­tika. a fizika, a kémia, a bioló­gia jegyeket kéül' beírni (ötödik­től). Vidéki tanulóknak kollégiu­mi elhelyezést biztosítanak. A jelentkezési lapokat a Kecske­méti Városi Tanács (6001 Kecs­kemét. Kossuth tér 1.) művelő­dési osztályának elmére kell el­juttatni a szokásos határidőre. B. J. LÁPSZEL ÜJ UTCA- ÉS TÉRNEVEK A Kecskeméti Városi Ta­nács Végrehajtó .’Bizottsága a közelmúltban hét új utca-, il­letve térelnevezést rendelt el. A Felsőszéktóbar í az Eper és Csipke utca közö tt az Alkony és Egyetértés u teára nyíló közterületet SEL YEM; a Mű­kertvárosban a Rozsnyó és a Bártfa utca térségében kiala­kított új utcát SEGESVÁRI; a Béke fasor térségében a te­lekosztás kapcsán kialakított új utcákat MÉCSES és ŐR­TORONY ; a, Mozsár és a Mér­leg utca közé eső Csap utca részeként kialakult új utcát SZÍV utcának nevezte el. A Március 15. utca és az Irinyi utca által határolt közterü­letnek az ifjúsági garzonház mögötti részét ezentúl KOM- SZOMOL térnek hívják. A volt Komszomol tér a jövő­ben JÖKAI tér lesz. FÖLD ÉS5 ÉG KLUB A Budapesten már működő klub mintájára Kecskeméten is megalakítják a csillagászatot, földrajzot, geológiát kedvelők kö­zösségéit, a Fc«Ld és ég klubot, a planetáriumban. A tervek szerint a csoport itagjiai előad ásókat hall­gatnak, kpz.ös kirándulásokon vesznek részt és kötetlen beszél­getéseken vitatják meg a .témába illő problémákat A iklubalakí- tiásra január 30-án, pénteken, 17 órakor kerül sor a Kecskeméti Planetáriumban (Lánchíd utca 18.) Az alakuló ülésen két elő­adásra is sor kerül: dr. Iványosd Szabó Andnis: Az Alföld geoló­giai fejlődésének története — il­letve E. Kovács Zoltán: Lemez­tektonika más égitesten címmel. STÄJER-NAPOK Első alkalommai rendeznek külföldi szakácsok, zenészek rész­vételével ünnepi napokat a kecs­keméti Három Gúnár fogadóban, február 13-án és 14-én, pénteken és szombaton. Az eseményre két szakács, három zenész érkezik, valamint egy csoport, amely a Bemutatkozik Stájerország cimü kiállítást rendezi és a folyamato. san vetített vddeomüsort szervezi. A tervek szerint a kiállítást megtekintők belépőjegyei egyben tombolajegyek is lesznek, ame­lyekre — stílusosan — négy da­rab háromnapos. Stájerországba szóló utazást sorsolnak ki. ,KÖZÖS ÉRDEK, HOGY REND LEGYEN...” Temetői panaszok nyomában színházi hírek Az Épszer Vállalat, valamennyi dolgozóját és az óvónőképző száz­ötven hallgatóját hívta meg a Kecskeméti Katona József Színház ve- soetőiéae a Marica grófnő utolsó előadására, A meghívás a színház dolgozóinak köszönetét tolmácsolta a munkájukat (kiválóan végző épí­tőknek. illetve azoknak a hallgatóknak, akik szívesen énekeltek az operettek énekkarában. A színház művészei már javálban készülnek a két következő premierre, a február 5-én bemutatandó Velencei kai. márra, amit Hegyi Árpád Jutocsa rendez, és a február 20-án, Kecs. kemétan is színre kerülő Villámfónynél című Németh László-darab- na, amit Seprődi Kiss Attila állít színpadra, FIATALOK HÓKARNEVÁLJA A hét végén tizenhat autóbusz viszi a kecskeméti KISZ- bizottság szervezte hókameválra a fiatalokat, Eresztvényre. A. tervek szerint szánkóversenyen, gyalogtúrán különféle le- sudoversenyen — gumibelsőn, nejlonzsákon — vehetnek részt. Befejezésként értékelik a nap folyamán készült hószobrokat és közös fáklyás lesiklással búcsúznak a salgótarjáni kirándu­lás színhelyétől. FEKETE SAROK Ezek a havas téli napok bizony próbára teszik az em­ber türelmét. Szenved gyalogos és autós, fiatal és öreg, no és férfi, külvárosi és belvárosi. Azazhogy: a belváro­si az idő múlásával egyre kevesebbet. Érthető dolog ez: egyrészt a központban egyébként is sokkal többen jár­nak, mint egy lakótelepen, másrészt a belváros mindig jobban szem előtt van. Jól is nézne ki, ha egy közintéz­ményt bokáig érő latyakban lehetne csak fölkeresni Amilyen helyes, hogy a frekventált területek megtisz­títása — viszonylag — kevés időbe telik, annál kényel­metlenebb, hogy a lakótelepi mellékutakról mostanáig sem kotorták el még a hó nagyját sem. Bevált dolog a lakosság összefogására hivatkozni, ám ennek ez esetben semmi értelme sincs: az úttestről nem lehet gépi erő nélkül eltávolítani a tíz—tizenöt centis kérget. Sajnos azonban gépi erő errefelé csak a pörgő kerekű, ide-oda csúszkáló, kis teljesítményű autók mo­torjában van, ami erőnek ugyan erő(cske), de a célnak nem felel meg. Tucatszámra vannak tehát aüg-alig járható mellékut­cák, ahol a közlekedés nehézkesnek is csak jóindulattal nevezhető. Várjuk meg az olvadást?! —if. Kecskemét körülbelül harminc hektárnyi területén fekszik a Köz­temető, ahová a Béke fasoron és a Czollner közön lebet eljutni. Legá­lisan. Illegálisan a kerítés minden olyan szakaszán, mely szakadt, de­formálódott —, ami miatt sok hozzátartozó kesereg régóta. Egy fiatal édesanya a nemrég elhunyt kisfia sírjától jövet mon­dotta: — Nagyon szép — és hadd te­gyem hozzá, igen drágán vásárolt — virágcsokrot helyeztem el a fejfa melletti kővázában, késő délután. Másnap délben már üres volt az edény. Idős férfi panaszolta, hogy a felesége sírhalmán állatok láb­nyomait és trágyáját találta. A Gőzhajó u. 6. szám alatt la­kó Farkas Miklósné még elgon- dolkodtatóbb esetét közölte: — 1985 tavaszán, édesanyám halálakor négyszemélyes sírhelyet váltottam. Azóta mindkét szülőm benne nyugszik. Mielőtt én és férjem Is következnénk a sorban, gondoltam, fákat ültetek a sír­emlék mellé. A félméteres ezüst­fenyő még ’85 októberében a földbe került, ám vandál kezek tavaly márciusban gyökerestől kitépték és elvitték. A hiányt egy hónap múlva 4 fenyővel pótol­tam, melyek novemberben ju­tottak hasonló sorsra. A gátlás­talan elkövető az év vége előtt ültetett fenyőket szintén ellopta, s egy rózsatövet is magához vett. A káreseteket mindig jelentettem a temetői gondnokságon, ahol közölték: értesítették a rendőrsé­get. Nincs hírem róla, van-e fej­lemény az ügyben, csak azt tu­dom, hogy túlságosan elterjedt a temetőben a különféle szabály­talanság, melyek kegyeletsértés­sel Is felérnek. Szigorúbb hatósá­gi ellenőrzéssel talán elejét le­hetne venni a lopások és egyéb cselekmények sorozatának, te­hát annak, hogy a síroknál ne csak az elhunyt szeretteinkre em­lékezve sírjunk ... Olvasóink észrevételeire ezeket válaszolta a Köztemető gondnok­ságának vezetője, Körmendi Gás. pár: — Bár szerények a pénzügyi le­hetőségeink, a kerítéseket meg­javítottuk. A külterület felőli szakasza azonban több helyütt gyenge, melyen át sajnos beugra­nak az őzek, más vadak, és való­ban lelegelik az útjukba eső virá­gokat, megrágják a fákat és ta­posnak szerteszét. Addig keveset tehetünk velük szemben, míg nem futja forintjainkból az erő­sebb anyagokból építendő kerítés­re. Persze kárt okoznak a rossz szándékú emberek is. Ellenük tettenéréssel lehetne hatékonyan fellépni. Nekünk azonban nincs annjd dolgozónk, hogy a nagy ki­terjedésű terület minden pontját állandóan szemmel tarthassuk. Problémáinkat növelik azok, akik a sírhelyen túl ültetnek vi­rágot, fát, vagy elhelyeznek va­lamilyen tárgyat, ilyen célból szigorúan tilos igénybe venni a közterületet, ahonnan kártéríté­si kötelezettség nélkül van jo­gunk eltávolítani mindent, ami a közlekedést zavarja. Ezekhez még a következőket fűzte a temetőt kezelő Kecske­méti Városgazdálkodási Vállalat igazgatója, Pólyák Péter: — Tőlünk telhetőén mindent megteszünk azért, hogy a Közte­metőben rend legyen, ami közös érdek. Az elhunytak hozzátarto­zói, a temető látogatói sokat se­gíthetnek nekünk, ha a rendelle­nességet azonnal jelzik a hely­színen levő gondnokságunknál, ahol készséggel adnak felvilágo­sítást a sírhelyhasználat tudni­valóiról is. A kerítésügy végére nagyobb pénzügyi ráfordítás (ta­nácsi támogatás) révén tehetünk végleg pontot, az egyéni tulajdon és a közrend sértői ellen viszont csak a lakossággal együtt intéz­kedhetünk érdemiben, s természe­tesen a rendfenntartó szervek tá­mogatásával. Velkel Árpád ITT A TARTÓS KENYÉR! A Kecskeméti Sütő- és Édesipa­ri Vállalattól folyamatosan külde­nek újdonságokat a megyeszék­hely 'boltjaiba. Az elmúlt eszten­dőben „alkotott" sikerkenyér a kerek rozscipó volt, amiből elő­ször heti 100 darabot küldtek a boltokba, az esztendő végén pe­dig már heti 500-at kértek a boltvezetők, jelezvén, hogy mind több vevő keresi ezt a fajta ke­nyeret. Januáriban „robbant” a kereslet, jelente« napi ezer cipó talál gazdára. Jelenleg egy tartós — hat napig frissen tárolható — kenyér előállításával foglalkoz­nak. Az egykilós veknik legké­sőbb az első negyedév végére az üzletekbe kerülnek. KIÁLLÍTÁS a KÉPCSARNOKBAN Február 18-átói 25-éig rendezik meg két iparművész: Czeglédi Júlia textiltervező és Pál István fonottbútor-készítő munkáiból. Az egy hétig tartó tárlaton a művésznő pamut- és lenalapanya­gú filmnyomott ilakástextilekkel, Pál István, valamint Pál Erika és ifj. Pál István a Fülöp-szige- tekról származó imanilanádból hajlított, különlegesen szép búto­rokkal szerepel. VEGYéSSALATA: tonnaszAmra A Kecskeméti Konzervgyár munkatársai néhány évvel ezelőtt új vegyessalátákkal örvendeztet­ték meg a vásárlókat, amelyeket Mexikói, illetve Argentin saláta néven hoztak forgalomba. A két újdonság négy-négy ulapmv ban szerepel a zsenge szeme.ku­korica, a hagyma, n zöldpaprika. Illetve a zöldbab. A konzervatív ízlésű magyar háziasszonyok ne­hezen fogadták el az újdon-k. - kát, dé a különféle rendezvénye­ken tartott kóstolók, bemutatók végül meghoznák a kívánt sikert: Jelenleg fajtánként 90—100 tonnát rendel e salátákból a kereskede­lem, Szerkeszti: Ballal Jómét • Lyuk a kerítésen. Cuk egy i sok kőiül. (Pásztor Zoltán felVétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom