Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-29 / 24. szám

1981. január 29. • PETŐFI NÉPE • 3 KÖZLEMÉNY az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának 1987. január 27-ei üléséről KÜLDÖTT A BÉKEKONFERENCIÁRA Felkelteni az emberek figyelmét (Folytatás az 1. oldalról.) Az értelmiség aktív keresőkön belüli számaránya dinamikusan növekszik, általános műveltsé­gükkel, szakértelmükkel fontos szerepet töltenek be a gazdaság­ban. a közéletben, a közművelő­désben és mindezen keresztül társadalmi környezetük tudatának formálásában. A szocialista demokrácia fej­lődésével összhangban megnőtt az emberek érdeklődése az őket közvetlenül érintő ügyek iránt Egyre inkább igénylik az őszin­te. nyílt cselekvési alternatívá­kat is felvázoló tájékoztatást, véleményük érvényesülését A lakosság körében a reális, a gya­korlati tapas zta -la tpkka 1 egybeeső céloknak hitelük, mozgósító ere­jük van. Az eszmei-politikai nevelő munkában előtérbe került a köz- gazdasági gondolkodásmód, szem­lélet erősítése. Ennek , hatékony­ságát azonban az esetek egy ré­szében csökkentik a közhangula­tot negatívan befolyásoló konk­rét munkahelyi, termelési tapasz­talatok. A hiánygazdálkodás és a •következetlenség, a laza ellenőr­zés által kitermelt negatív je­lenségek (csúszópénz, korrupció, látszatmunka stb.) kedvezőtlen hatást váltanak ki az emberek többségének tudatában és maga­tartásában. A kommunisták fej­lődésünk nélkülözhetetlen felté­telének tartják a társadalom Ideológiai egységének a mainál jobb állapotát. Az elmélettől, ideológiai munkától; a politikai tudatformálástól hatékonyabb segítséget, a gyakorlathoz tudo­mányos alapot, biztosabb elmé­leti irányvonalat és a valóságra épülő, reális távlatokat adó szo­cializmusképet, valamint célra­vezető módszereket várnak. A marxizmus—tenimizmus egyes alapelveinek és a szocialista épí­tés mai gyakorlatának szembe­sítése sokakban kelfc'k azt az ér­zetet, hogy a gyakorlat nem iga­zolja a marxizmus—len inizmus tanításait, mert a rossz gyakor­latot is a helyes eLmálet hibájá­nak tartják. A közgondolkodásban érvénye­sülnek a szocialista erkölcs nor­mái. Az emberek többsége azo­nosul az olyan értékekkel, mint a kollektivizmus, a társadalmi haladás iránti elkötelezettség, a személyiség minden oldalú fej­lesztése. Erős vágy él bennük a szocialista erkölcsi normákat még Inkább érvényesítő társa­dalmi rend iránt. Miiiyjiennapjaik 6orán azonban, a magánéletben, a munkahelyen és a közéletben mégis elviselik hiányukat, vagy éppen maguk sértik meg azokat. Gond és hiányosság tapasztal­ható a segíitőkészség, a családi élet, az igazságosság, a munka tisztelete, az emberi kapcsola­tok. a barátság, a viselkedéskul­túra területén. A lakosság nagy többsége azo­nosul a szocialista hazafiság és internacionalizmus eszméivel. A közgondolkodásban az interna­cionalizmus tartalma a kölcsönös bizalom, a politikai és gazdasági érdekazonosság. A helyes értel­mezést erősítik a széle?, körű és bővülő testvérmegyei, testvérüze­mi kapcsolatok, nemzetiségi po­litikánk gyakorlata. A politikai tudatformáló mun­kában, ismeretnyújtásban Bácsi- Kiskun megyében is fontos sze_ repet vállal a párt- és tömegszer­vezeti oktatás, a káderképzés; a társadalomtudományi kutatások, a központi és a megyei sajtó, a Petőfi Népe, az üzemi lapok, a közművelődés. A feladatok meghatározásakor a testület arra törekedett, hogy azok ne a politikai munka egy- egy területének kiemelt tenni­valójaként. jelentkezzenek, ha­nem szőjék át a pártélet egé­szét.. Szükséges, hogy a tudat- formáló munka a kog problémái­ra adott marxista—leninista vá­lasszal seg'tse a szocializmushoz való megfelelő viszony alakítá­sát, az eszmei tisztánlátásból fa­kadó meggyőződésen alapuló, cselekvéssel párosuló azonosu­lásit, az előrehaladást szolgáló új gondolatok befogadását. Ennek érdekében fontos követelmény, hogy a pártszervek és -szerveze­tek az eddiginél következete­sebben törekedjenek a gazdasá­gi és társadalompolitikai felada­tok ideológiai összefüggéseinek feltárására, ezek egységben tör­ténő kezelésére. Munkájukban a politika elméleti kérdéseinek megvitatása foglalja el méltó he­lyét. Ezek elfogadtatása érdeké­ben korszerűsítsék munkastílusu­kat. A megyei pártbizottság a napi­rend vitája alapján hozott ha­tározatában hangsúlyozta: pár­tunk XIII. kongresszusa és a megyei pártér-tekezlet határoza­tainak eredményes végrehajtá­sa azt igényli a megyében mű­ködő és dolgozó valamennyi párt­szervtől, pártszervezettől és, kommunistától, hogy a pártban és a lakosság körében az eszmei- politikai ne velőm u n ká j uika t to­vább javítsák. Ez a tevékenység a. szocialista építés mai követel­ményeivel összhangban, a társa­dalomtudományi kutatások ered­ményeinek gyorsabb és ponto­sabb közvetítésével hatékonyab­ban járuljon hozzá a megye gaz­dasági és társadalompolitikai cél­jainak eléréséhez. A pártbizottság megfogalmaz­ta a párt szerveiben, a tömeg­szervezetekben és -mozgalmak­ban, az állami és a gazdasági életben, a tudományos és kultu­rális intézményekben dolgozó kommunisták teendőit. Határo­zottan fel kell lépni minden olyan jelenséggel, magaiartásf ormával szemben, amely a szocializmus­sal ellentétes. Minden területen elő kell segíteni eszméink ter­jesztését és érvényesülését, meg­különböztetett figyelmet fordít­va a tanuló és dolgozó fiatalok ideológiai nevelésére, javítani szükséges a párt 'politikájának ismeretét, megértését és elfogad­tatását, mindezzel mozgósítva az igényes cselekvésre. O A testület megvitatta és elfogadta a megyei pártbi­zottság és szervei 1987. évi mun­ka-tervére vonatkozó javaslatot. O A megyei pártbizottság '.tö­mény Pál előterjesztésé­ben meghallgatta és elfogadta a végrehajtó bizottságnak és a p árt hi zo tts ág mumkabi zottsága i- riak a legutóbbi pártbizottsági ülés óta végzett munkájáról szóló jelentést. Családias nevelőotthon Pécsett megkezdte működését az or­szág első családias Jellegű gyermek­nevelő otthona. 'A Művelődési Mi­nisztérium által támogatott kísérlet lényege az, hogy a gyerekék egy-egy csoportot alkotva — .szinte családi kö­zösségben — élnek dvodás koruktól felnőtté válásukig. Az új típusú ne­velőotthonban minden azt a célt szolgálja, hogy a családi élethez leg­inkább hasonlító körülmények kö­zött fejlődjenek a gyerekek, minél változatosabb és élményszerűbb le­gyen az életűk. Jelenleg 85 leány és fiú lakik — nagy részűk testvéreivel együtt — az otthonban. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Kié legyen a lakás ? A bíróság a házasságot fel­bontotta, és a kétszobás lakás­ból a kisebb szobát a férjnek, a nagyobbat az asszonynak juttat­ta. Nem sokkal később az exférj újból megnősült és második fe­leségét beköltöztette a lakásba. Ezek után az elvált asszony a férj bérlőtársi jogviszonyának meg­szüntetéséért és a házaspárnak a lakásból távozásra kötelezéséért pert indított. Arra hivatkozott, hogy a házaspár engedélye nél­kül költözött a lakásba. A férfi a kereset elutasítását kérte, sőt viszontkeresetet támasztott an­nak kimondásáért, hogy a na­gyobbik szoba őt illesse meg. A városi bíróság helyt adott az asszony keresetének, a férfi bér­lőtársi jogviszonyát megszüntet­te, egyben a házaspárt kötelezte, hogy a lakást hatvan nap alatt ürítse ki. Rosszhiszemű, jogcím­nélküli lakááhasználóknak te­kintendők, ezért elhelyezésükről maguknak kell ' gondoskodniuk. A viszontkeresetet elutasította. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíró­ság az első fokú ítéletet jogerő­re emelte. A határozat indoklása szerint a bérlőtárs — kiskorú gyerme­két kivéve — más személyt csak a másik bérlőtárs hozzájárulásá­val fogadhat be a lakásba. Ha másképp cselekszik, a bérlőtárs joggal követelheti a lakásbérleti jogviszony megszüntetését, és tá­vozásukat. A kereset benyújtása előtt azonban az illetőt a kifo­gásolt magatartás megszünteté­sére kell felhívni. Ebben az ügyben az elvált fe­leség nyaralt, amikor a házaspár a lakásba költözött. Ez ellen nyomban tiltakozott, és kifogá­solta az új menyecske ott-tartóz- kodását, majd pert indított. Az első fokú bíróság helyesen dön­tött, ezért ítéletét helyben kel­lett hagyni. Megfulladtak a nyulak Amikor a vagont az egyik kül­kereskedelmi vállalat megbízot­tai kinyitották, megdöbbenve látták, hogy a hót sor magasság­ban és három sor szélesen elhe­lyezett 326 ládában feladott élő nyulak ból 141 darab elhullott, 334 darab pedig olyan állapot­ban volt, hogy le kellett őket bunkózni. A nyulakat vadásztár­saságok export céljára küldték a vállalatnak. Az állatok nagy­mérvű pusztulását, illetve lerom­lását az okozta, hogy a szállító vállalat emberei a ládákat össze- zsúfoltan rakták be a vagonba, amelyben 25—30 fok hőség volt. Az elhullások miatt a szállítási vállalat 122 ezer forintot megté­rített, további kártérítésre azon­ban nem volt hajlandó. Ezért a vállalat, amelynek részére a kül­demény érkezett, háromszáz- harmincnégy darab lebunkózott nyúl ellenértékének, 250 ezer 500 forintnak megfizetéséért pert in­dított a szállító ellen. Az első fokon ítélkező megyei bíróság a szállítót a peresített összeg megfizetésére kötelezte. Az ítélet elleni fellebbezésben a szállítási vállalat arra hivatko­zott, hogy a lebunkózott nyúlnak Is van értéke, mégpedig egyrészt a bundája, másrészt a húsa, amely — a vizsgálati eredmény­től függően — különböző célra (Hamarosan megnyílik a XI. Országos Békekon­ferencia. Dr. Ligeti Zsuzsanna, a kecskeméti Hol­lós József (Kórház-Rendelőintézet főigazgató-helyet­tes főorvosa második alkalommal vesz részt e fó­rum munkájában. — Magamról annyit, hogy Baján kezdtem dol­gozni, mint gyermekorvos, majd üzemorvos. Ké­sőbb — 1980-ban — a bajai rendelőintézet igazga­tójává neveztek ká. Ebben az időben tettem le a má­sodik szakvizsgámat: társadalom-orvostanból. Há­rom éve dolgozom itt. A férjem szintén orvos. Két fiunk van, akik' tizenegy és tizenhat évesek. — önt 1985-ben az Országos Béketanács tagjai közé választatták. Mi a véleménye, az eltelt két év mennyiben váltotta valóra a reményeket? — Ez az időszak magába foglalta az ENSZ által meghirdetett békeévet, vagyis az 1986-os esztendőt, így ennek is köszönhető az a megújulás, lendület, amely az itthoni békemozgalmon belül észlelhető. Ezt alátámasztják az egyre gyakoribb és nagyobb tömegeket megmozgató közös békeakciók, a számos felhívás, mint például az „őrizzük a békét” moz­galom, s a növekvő számú békeklub. A kórház éle­te is megpezsdült az „Orvosok a békéért” felhívás hatására: gyermekraj »pályázatot, szavalóversenyt rendeztünk, s nálunk is alakult ifjúsági békeklub. Én a legnagyobb eredménynek a fiatalok bevoná­sát tartom, mert úgy hiszem, ők a siker zálogai. — Csak az itthoni mozgalomról beszélt. Ez azt jelenti, hogy nagy a különbség a különböző orszá­gok béketörekvései között? — Nem, nem így mondanám. A célunk azonos, de helyzetünk, lehetőségeink eltérőek. A szocialista országok — köztük Magyarország — békemozgal­ma kevésbé látványos, mint sok nyugati országé. Ennek az az oka. hogy' kormányunk békepárti, te­hát segíti az erre irányuló törekvéseinket. Termé­szetesen így is bőven akad tennivalónk. — Mit tekint most a legfontosabb feladatnak? — A figyelem felkeltését. Azt. hogy mindenkivel megértessük a béke szükségességét. Az emberek egy része átélte a világháborút, de azóta két új nemzedék is felnőtt. Nekik — szerencsére — csak halvány elképzeléseik lehetnek a háború szörnyű­ségeiről. Mégis ők azok, akiket ez leginkább fenye­get. — A békekonferencia melyik munkabizottsaga- ban tevékenykedik majd? — A gazdaság — béke — nemzetközi együttmű­ködés szekcióban. — E témák közül melyik kapcsolódik az ön hiva­tásához? — Valamennyi. A világ jelenlegi gazdasági hely­zetét nagyban meghatározza a túlzott fegyverkezés. Döbbenetes, milyen óriási összegeket költünk há­borús eszközökre. Pedig ez a pénz elegendő lenne ahhoz, hogy megszűnjék az éhezés, mindenki szá­mára megfelelő életkörülményeket teremthetnénk, s a gyógyászati kutatásokban nagyobb léptekkel haladhatnánk előre. Ezért szükséges a nemzetközi együttműködés, amely nyilvánvalóan a fegyverke­zés megfékezésére, csökkentésére, s ezen túlmenő­en a békére irányul. Farkas Andrea KorSZerŰSÖdŐ többen utaztak külföldre egészségügyi ellátás Idegenforgalmi mérleg Egymilliárd forint fordítható az idén az Egészségügyi Minisz­térium rendelkezésére álló keret­ből az országos egészségügyi in­tézmények, egyetemi (klinikák fej­lesztésére. A budapesti, a megyei, a városi tanácsok összesen 3,5 milliárd forinttal gazdálkodhat­nak. ennyi jut a hozzájuk tartozó betegellátás feltételeinek javítá­sára. 'Az Egészségügyi Miiniszténiun rendelkezésére álló keret kéthar­mad része fordítható a megkez­dett építkezések folytatására, új beruházások indításánál. Az egy­harmadnyi részt a gép—műszer- beszerzések, valamint a mentőko­csik cseréje köti le. Jól halad a 410 ágyas szegedi klinikai tömb építése, idén fejezik be a szak­ipari munkákat, jövőre a gyógyá­szati berendezéseket szerelik, a helyezik üzembe. Az Országos Onkológiai Intézet területén egy évvel az alapkőletétel után. már a múlt év végén fontos állomás­hoz érkeztek az építők, befejez­ték az ú j épülettömb külső mun­káit, s a fűthető épületben meg­kezdődhetett a belső terek kiala­kítása. Tanácsi keretből folytatódik több megyei kórház rekonstruk­ciója. bővítése. • A Belkereskedelmi Minisztéri­umban elkészült az elmúlt év idegenforgalmát összegző gyors- jelentés. Eszerint 1986-ban össze­sen 16 millió 646 ezer külföldi látogatott hazánkba, 1 millió 520 ezerrel többen, mint 1985-ben. A szocialista országokból 1 millió 190 ezerrel, a nem szocialista orszá­gokból pedig 330 ezerrel növeke­dett a beutazóforgalom. C-ehszlövákiából érkeztek a legtöbben — összesen több mint t,:t millióan — ám ez a szám 8(10 ezerrel elmarad a megelőző évitől. Lengyelországból több ni nt hárommillióan, az NDK-ból 1,4 millióan jöttek Magyaror­szágra, Jugoszláviából 1,2 millió­an látogattak hazánkba', 540 ezer­rel többen, mint az előző évben. A nem szocialista országok kö­zül Ausztriáiból jöttek a legtöb­ben, csaknem két és fél millióan. Gsak májusban mérséklődött a beutazók száma, összességében azonban 390 ezerrel többen érkez­tek, mint a megelőző éviben. Az NSZK-ból számottevő forgalom­visszaesés volt (tapasztalható az év közepén, s összességében a korábbinál 37 ezerrel kevesebben keresték fel hazánkat. A megelő­ző évinél többen jöttek Olaszor­szágból. a skandináv országokból és Franciaországból, számottevő­en mérséklődött azonban a forga­lom az Egyesült Államokból és Kanadából. Külföldre az elmúlt évben ösz- szesen 6 millió 280 ezer magyar állampolgár utazott, 13 és fél szá­zalékká többen, mint 1985-iben. Tőkés országokba csaknem 16 százalékkal többen utaztak, mint 1985-ben, de a külföldi utak döntő többsége, csaknem 86 szá­zaléka így i® a szocialista! orszá­gokba irányult. NEM KÖRNYEZETSZENNYEZŐ Tüzelő szalmából, kukoricaszárból felhasználható. Tehát ezt az ér­téket a vállalat követeléséből le kell vonni. A Legfelsőbb Bíróság a felleb­bezést elutasította, és a megyei bíróság ítéletét jogerőre emelte. A döntés indoklása szerint a vál­lalat bizonyította, hogy a szó- banfongó időben az élő nyúl ára 850, a lebunkózotté pedig 100 fo­rint volt. Ezt az értékcsökkenést figyelembe véve igényelte a da­rabonkénti 750 forintot. Tehát a 334 darab lebunkózott állat el­lenértékéül a szállítási vállalat­nak 250 ezer 500 forint kártérí­tést kell fizetnie. A jeges úton történt Télen különös aktualitása van annak a törvényességi határozat­nak, amelyben a Legfelsőbb Bí­róság megállapította, hogy egy áruház előtti jeges úton történt elcsúszásért ki tartozik kártérí­tési felelősséggel. Az ügy előzménye az, hogy az egyik városban levő áruház­hoz vezető lépcső alján elhelye­zett virágtartók közti jeges terü­leten egy idős asszony megcsú­szott, elesett, és combnyaktörést szenvedett. Sokáig kórházban ápolták, betegállományban volt, majd öregségi nyugdíjba ment. Felépülése után a városi ta­nács építési és közlekedési osz­tálya ellen kártérítési pert indí­tott. Az első fokú bíróság a ta­nácsot 28 ezer forint vagyoni, és 60 ezer forint nem vagyoni kár­térítés megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint a ta­nács köteles a közterületek sí­kosságát megszüntetni, és baleset- mentes állapotban tartani. Az áruház előtti közterületnek szá­mító úton, a növényekkel beül­tetett faládákat, pihenésre szol­gáló padokat a tanács megbízá­sából helyezték el. A növények gondozásáról — a tanács meg­rendelésére — a helybeni kerté­szeti vállalat gondoskodott. A parkosított részt ugyancsak a ta­nács megrendelésére, a köztisz­tasági vállalat tartja rendben. Megbízottai tevékenységéért pe­dig a tanács felelős. A megyei bíróság ezt a döntést helyben­hagyta. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, és így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került. — A városi tanács rendeleté értelmében az ingatlanok és kör­nyékük tisztán tartásáról, a tu­lajdonos, a használó vagy a bér­lő tartozik gondoskodni — hang­zik a határozat. Ennek hatálya, mint az ingatlan kezelőjére, az áruházra is kiterjed. Annak a te­rületnek, ahol a baleset történt, az árulház a kezelője, és a taná­csi rendelet értelmében jogai, valamint kötelezettségei a tulaj­donoséval azonosak. Ez azt je­lenti, hogy a tisztán tartásról és a síkosság megszüntetéséről gon­doskodni köteles. Tévedtek tehát a bíróságok, amikor a tanács kár­térítési felelősségét állapították -meg. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság -mindkét ítéletet hatá­lyon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot új eljárás lefoly­tatására kötelezte. Ennek során a nyugdíjasnak -lehetőséget kell adni, hogy az áruházzal szemben keresetet terjeszthessen elő. H. E. Kétezer tonna itűzipelletet — szalmából, illetve kukoricaszár­ból készült, szárított, lisztté őrölt és 10—20 milliméteres rudacs­kákba préselt tüzelőanyagot — állít elő az idén sina-telepi üze­mében az Agárdi -Mezőgazdasági Kombinát. Már negyedik éve kí­sérleteznek a szenet és az olajat helyettesítő biobrikett készítésé­vel, A tüzelési kísérletek és a szakértői vizsgálatok egyaránt azt bizonyították, hogy a mező- gazdasági hulladékból nyert tü­zelőanyag szi-nte minden kazán­típusban jól használható. A szak- vélemények szerint a itűzipellet fűtőértéke a közepes minőségű szénével azonos — 3500—4200 kilokalória —, égési tulajdonsá­gai kedvezőek. Nem szennyezi a környezetet, füstje nem tartal­maz szénmonoxidot, illetve kén­dioxidot, s hamuja trágyaként hasznosítható. Ennek alapján a kombinátnál elhatározták, hogy a korábbinál nagyobb mennyiségben gyártják a szalma és a kukoricaszár fel- használásával készülő tüzelő­anyagot. Energiaracionalizálási hitellel bővítették a pelletgyártó üzemet, új raktárát építettek, be­takarító-, bálázó-, bálatépő gépe­ket, traktorokat és pótkocsikat vásároltak. Bíznak abban, hogy nem lesznek piaci gondjaik, hi­szen a tűzi-pellet egyaránt alkal­mas családi házak fűtésére és üzemi felhasználásra. NAPKÖZBEN Amíg a készlet tart! Túl jól sikerült a kecske­méti Centrum Áruház lapunk január 17-ei számában megje­lent hirdetése. A Jövő heti ajánlatunk! reklámját olyan, keresett termék megnevezé­sével vezette -be, amelyet az eredeti 2150 helyett 1600 fo­rint engedményes árért vittek volna, mint a cukrot. Azaz, vitték is a szóba-nforgó — ajánlott — Hajdú mosógépet már akkor szombaton a szem­füles vevők, olyannyira, hogy hétfőre, mire a hirdetésben jelzett „jövő hót” megkezdő­dött, nem maradt belőle hír­mondó sem. A hoppon maradt vevők -méltatlankodva távoztak az áruházból, köztük a Sállal ut­cai Laczkó Mariann is, aki szerkesztőségünknek küldött levelében azt írta: ,^Nagy hű­hó semmiért!” Megértjük bosszúságát, hogy az árengedményes vásárlás­ból sokadmagával kimaradt. Anélkül azonban, hogy az áruházat védelmünkbe ven­nénk, megjegyezzük: a Cent­rum nem csapta be a vevő­ket. A hirdetésben ugyanis ott áll: amíg a készlet tart. Ez a készlet ebben az esetben 58 Hajdú mosógép volt. Haj­dúnánásról azóta újaibb szállítmányt kaptak — 50 da­rabot —, s a nagy érdeklődés­re való tekintettel még 50— 100 ilyen háztartási gépet ren­delnek pótlásként olcsóbb árusításra. Szerintünk nem vet rossz fényt egy üzletre, ha jobbára hiánycikknek számító termé­ket is árengedménnyel- forgal­maz alkalomadtán. Vállalva ennek azt az ódiumát, hogy esetleg nem jut belőle min­denkinek. Az mindenesetre az áruház javára írható, hogy igyekszik pótolni az elfogyott Hajdút. Hűhó helyett tehát- árut kí­nál. De csak annyit (és addig), amíg a készlet tart! K — I

Next

/
Oldalképek
Tartalom