Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-28 / 23. szám

QQzdQ/ógpolitikQ y munka teljs/ítmények PETŐFI NÉPE • 5 1987. január 28. FŐKÉNT SZOCIALISTA EXPORTRA SZÁLLÍT Termelékenység­növelés az Ezermesternél • Egyik új termé­küket, a műgyan­tából öntött labo. ratóriumi asztalt bolgár megrende­lésre készítik. Fel­vételünkön: Kot- hencz Zoltán és Panik Ferenc on- tömlnta-sablo- non dolgozik. Az elmúlt esztendő feladatai próbára tették a Kecskeméti Ezermester Ipari Szö­vetkezet rugalmasságát, alkalmazkodó- és teherbíróképességét. A szabályozóváltozá­sok hatását a rosszabbodó piaci lehetőségek közepette kellett „kivédeniük”. Tavaly az előző évihez képest 1,3 millió rubellel csök­kent a szocialista export kontingensük, ezért újabb piacokat kellett keresniök. Az új piac azonban nem egy esetben új termé­ket is feltételezett, aminek kifejlesztése, a gyártására való átállás időt, pénzt, több­letmunkát igényelt — hallottuk Kövesvári Zsolt elnöktől. „’bejön”, ami,t a biztosítós érdekében vállaltak, akkor is bízhatnak benne, hogy győzik majd a mun­kát. Az idén épülő korszerű mű­helycsarnokukban a lehető leg­kedvezőbb gyártásii folyamatot tudják kialakítani;, amitől joggal várhatják a termelékenység nö­vekedését. A csarnok egyébként tízmillió forintba kerül, amiből mindössze 1,8 mdMió lesz a (KlSZÖV-től igényelt) hitel. Ez év január egytől már kis­szövetkezetként működnek, nye- reségérdekeltségű rendszerben dolgoznak, ami a költségek csök­kentésében, a több és a jobb munkában anyagilag közvetle­nül érdekeltté teszi a szövetke­zet tagjait. Ebben a. gazdasági formában kevesebb a kötelező adminisztráció, kisebb létszám­mal el tudják látni, ennek révén is lecsíphetnek a költségekből valamennyit. É kedvező változá- - sóik, illetve erőfeszítéseik alapján abban bízhatnak, hogy a múlt évihez hasonló eredményekkel zárhatják az évet. Almás! Márta Jó, új piacot tavaly az NDK- bam ital áitak. Egy ottani céggel kooperációban különböző ter­mékeket gyártottak, megrende­lésre elszívóernyőt készítettek. Ezt a szövetkezet fejlesztette ki, akárcsak a kerámiaborítású, valamint bolgár megrendelésre a műgyantából öntött laborató­riumi asztalt. Költséggel, létszámmal az el­múlt esztendőben is igen csínján bántak, aminek eredményeként az előző évihez képest 6 millió forinttal csökkentették kiadá­saikat. Ugyanakkor — kevesebb létszámmal — a tervezett 31 mil­lió helyett 33 millió forint nye­reséget hoztak. összes árbevételük 127 millió forint volt az elmúlt esztendő­ben, ennek túlnyomó részét — 104 millió forintot — az export teszi ki. Ebből viszont csupán hárommillió forint értékben ré­szesedik a nem rubelelszámolású exportjuk. Hagyományához — miszerint főleg külföldi, ezen belül is el­sősorban szocialista megrende­lésre dolgozik —, az Ezermester hű maradt az idén is. A jelek azonban arra mutatnak, hogy az 1987. esztendő minden eddi­ginél nehezebb feladatokat tar­togat számukra. További új pia­cok felderítésével, termékstruk­túrájuk bővítésével igyekeznek helyzetükön javítani, illetve fel­készülni a számukra, esetleg ked­vezőtlen ü] végződő üzleti tár­gyalások hátrányainak kivédésé­re. E törekvésűiknek megfelelően 15 millió forint értékű új ter­mékre már megkötötték a szer­ződést, valamint 30 izotóp-boxot gyártottak NDKJbeli megrende­lésre. Ha minden többszörös A SEGÍTÉS BAJAI, HALASI, HELVÉCIÁI, IZSÁKI PÉLDÁJA Hogyan élnek a mező­és az erdőgazdaság nyugdíjasai? Évkezdet és munkabér Való igaz: nem fogadta osztatlan lelkesedés ama bizonyos december 2-i kormánya járul ást az alapbérek emelésének kívánatos elhalasztásáról. Vannak — nem laikusok, vállalati szakemberek, akik azt kérdezik: ugyan miként egyeztethető össze ez a „kvázi” bérstop a régóta és napjaink­ban egyre gyakrabban hangoztatott vállalati önál-" lósággal. Mások azon spekulálnak, hogy az álta­lában teljesítményifedezet nélküli béremeléseket végrehajtó vállalatokat ugyan ki és mi akadá­lyozza meg abban, hogy majd áprilistól tegyék azt, amit egyébként januárban tettek volna? Megint mások arra hivatkoznak, hogy a felelő­sen gazdálkodó vállalatok felelősen gondolkodó vezetői eddig sem osztogatták januárban, feb. ruárlban nyakra-főre a pénzeket, hanem rendre megvárták az egész esztendő gazdasági eredmé­nyeiről tudósító vállalati mérleg elkészültét; nem hiába mondás manapság is: ha. április — akkor béremelés. Túlbuzgóságból: stop A SZOT illetékes titkára többször is kijelen­tette a nyilvánosság előtt: a szakszervezetek hosszú hetekig vitatták az ajánlással kapcsolatos kormányeilképzelés helyességét, míg végül is be­látták, hogy nem kerülhető ki az ajánlás közzé­tétele. S vannak persze, akik az ilyenkor szokásos túlbuzgóságukban valóban szabályos bérstoppá változtatták azt, ami sem jogi értelemben, de lé­nyegét tékimtve sem bérstopiendelet. Tudok munkahelyről, ahol megtagadták cél jutalmak ki. fizetését, mondván, hogy most bérstop van, s vannak szakmák, ahol az év elején szokásos — nem automatikus, hanem rendkívüli, ám éppen ezért az anyagi ösztönzés szempontjából hatásos — .jfeljebbsorolásokiait” áprilisra halasztották — helyesen —, de azzal, Ihogy azok nem viisszame- nőlteiges hatályúak, csak áprilistól érvényesek. Sok a zavar, sok a félreértés, nagy a kapko. dás, és persze — mindennek következményeként — nagy ellenkezés. Ügy látszik, eljutottunk odáig, hogy egy egyszerű, világosan, érthetően fogalma­zott, minden olvasni tudó ember számára fcöny- nyedén követhető pár ©ores ajánlás — ha úgy tetszik, figyelmeztetés — az érintettek számára felfoghatatlan és emészthetetlen. Eljutottunk odáig, hogy még a laikusok körében is — akik persze legiinikálbb érintettek — az a szent meg­győződés: a kormány most elrendelte a bérsto­pot, de akikor ez miért nem párosul árstoppal? E sorok írója már töbször, több publikációban — ám be kell látnia, hogy minden eredmény nél­kül — megpróbálta tisztázni a vaskos félreértést: a december 2-án megjelent lapok nem arról tu­dósítottak, hogy a kormány bérstopot rendelt el. Az akkori közleményből ugyanis egyértelműen kiderül, hogy áprilisig is emelkedhetnek a telje­sítménybérek, hogy igenis kifizethetők az esedé­kes prémiumok, s persze az évi nyereségből való részesedés is. Vagyis az alapbéreken kívül a kormányai árulás — vagy mondjuk így: kérés, fi­gyelmeztetés? — a munkahelyi keresetek egyéb, és nem lényegtelen elemeit nem érinti. Akkor tehát még egyszer: nem központilag elrendelt ' bénstop, de azért komoly és mindemképpen meg­szívlelendő figyelmeztetési A kormányajánlás indítékai! Azért talán nem árt fölvillantani e kormán y- ajánléis indítékait jelző tényeket. Senki sem vi­tathatja, hagy a felelősein gazdálkodó vállala' tok felelősen gondolkodó vezetői mindig; is az ak­tuális gazdasági eredmények ismer« ítébep er nél- ték a béreket. Megvárták ezzel az éves mérl< igék elkészültét, őket tehát jottányit sem érinti a szó­ban forgó ajánlás. De az is tudnivaló, hogy e fe_ lel ősén gazdálkodók vannak kévés* éhben. Pél­dául: 1985 végén, az esztendő -utolsó hónnapjai­ban, az ipari átlagbérek 23 százalékkal, az építő­ipari átlagbérek pedig 14 százaléké :al nő’ reked­itek. Ezek a számok egyértelműen jelz ik, h ogy a vállalatok nagy többsége a maradék pénz eket az utolsó pillanatokban és villámgyon san : szétosz­totta : e bérezési gyakorlatnak ugyan i míf éle ősz. tönző hatása lehet? Am maradt e sajá tság os „ösz­tönzési” gyakorlat ónért például tavaly,, január és szeptember között kerék 8 százai» ékkt al emel- | ikedtek az átlagbérek, s nem az a baj, hogy ez jóval több, mint amive.1 a tervezők az é tv elején számoltak, hanem az, hogy ez a bérínö vekmény messze nincs arányban a gazdaság, te ,-ljesítmé- nyével. Valószínűleg azért sem, mert a tavai} r\ eszten­dő is a már hosszú évek óta szokásos I oéremelé- sl kampánnyal kezdődött, még mielőt' t kiderült volna, hogy hol és mennyi pénz lesz, h a egyálta­lán lesz, az alapbérek emelésére? Mái -pedig az ' pgyiszer elhatározott bérnövekményt i vállalni és -rendre fizetni kell akkor is. ha a rnérk agak végül is kedvezőtlen gazdasági eredmények! -ől tanús- i kodnak, s fizetni kelj 'akkor is. ha ar nurtkáltató vállalat év közben kerül nehéz h-elyze tbe. Cél: az egyensúly Hát ennyi az alapbéremelések elhf ilasztásával kapcsolatos kormány-álllásfoglalás (aj ánlás) hát­tere. de azért ne feledjük: figyelmei:tet ez az ajánlás még valamire: nevezetesen arra, hogy mem oktalanok a keresetszabályozás megújításá­val kapcsolatos szakmai viták. E vit; í-k közös lé­nyege, hogy a mai és a már iég óta próbált módszerekkel aligha érhető el a ikív;inatos cél: a vásárlóerő és az árualap közötti eg; yensúly, mi­közben az erőteljesen differenciált anyagi ösz­tönzés egyre határozottabban dekla aráit gazda, ságpolitilkai alapelv. Ez a — mindenkori kereset- szabályozástól elvárható — két alap »követelmény sehogy sem hajlandó összhangba kerülni, s fel­tehetően nem a dolgok természete, s okikai inkább a szabályozás felemássága miatt. V» értés Csaba __________________________________________________________ HAGYOMÁNYOSBÓL KORSZERŰBBET Újít az Alumíniumipari Szövetkezet A nyugdijasokka-l való foglal­kozás a szákszervezeti érdekvéde­lem -egyik legjelentősebb feladata, A megyében a lakosság egyhaito- da ima is 'kiüliterületen él, sok az idős, -magányosan, elszigetelten élő ember. A lakosság 21 száza­léka nyugdíjas, mintegy 10 száza­léka 75 éven felüli, vagy 2200 fo­rinton aluli jövedelme van. Bács- Kiískun alapvetően mezőgazdasá­gi jellegű megy-e. A nyugellátás 'megállapításéhoz szükséges szol­gálati időt a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése után szerez­ték még a szövetkezeti dolgozók. A kevés szolgálati idő és -a he­lyenkénti alacsony keresetek miatt alakultak iki az említett nyugdíjak. A Medosz-központ a Terme­lőszövetkezeteik Országos Taná­csával együttműködve -má-r több­ször előterjesztett olyan javasla­tot, hogy a fejkvóta alapján kép­zett jóléti, szociális alapnál a nyugdíjasokat is vegyék figyelem­be, így az ő anyagi támogatásuk kevésbé terhelné a költségvetést. Állami gazdaságaink többsége az érdekeltségi alapból egészíti ki a jólét-i és a kulturális kere­tet. Az izsá/ci, a Helvéciái és a kiskunhalasi gazdaság a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát példá­ját követve havonta 200—300 fo­rint segélyben részesíti a 3000 fő- minit alatti nyugdíjban részesülő­ket az érdekeltségi alap terhére. Másutt, mint például a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban évente ik-éit alkalommal mintegy 1500—2000 forint segélyt adnak a leginkább rászorulóiknak. A Medosz központi vezetősé­ge mellett működő termelőiszövet­kezeti alkalmazotti szakosztály — a XXVI, kongresszus határozatá­nak megfelelően — áttekintette a -mezőgazdasági szövetkezetek nyugdíjasainak életkörülményeit, különös tekintettel a volt alkal­mazottak jövedelmére, ök hátrá­nyosabb helyzetben vannak, mint a tagok, mert ez utóbbiak to­vábbra Is kapják a juttatásokat — a háztáji földterületet, szolgál­tatásokat, terményeket kedvez­ményes áron, segélyeket — míg a volt alkalmazottak csak résziben élvezik az említett kedvezménye­ket. Kétségtelen, hogy számos In­tézkedést tesznek a közös gazda­ságok az ő életkörülményeik ja­vítására is. Az anyagi támogatás azonban nem minden. A nyugdíjasok igénylik az emberi kapcsolatokat is. Alapszervezeteink at nyugdíj- ügyi albizottságok közreműkiödé-r sével ez év május 15-éig ismétel­ten. áttekintik az idősek életikö­rülményeit. Anyagi helyzetük, egészségi állapotuk, családi hát­terük ismerete nagy segítséget nyúj-t a velük való differenciált foglalkozásban. Minden nyugdíjas szívesen látja régi kollégáit, örömmel fogadja, hogy érdeklőd­nek sorsa, anyagi és szociális helyzete, egészségi állapota iránt. A helyszíni tapasztalatok alapján, szükség -esetén azonnal segítséget tudnak nyújtani a rászorultaknak. Az -ismeretek birtokában felhív­ják a tanácsok figyelmét az idő­sek gondjaira, esetleg segítik megszervezni a házi szociális gon­dozást, a segélyezést, az öregek otthonában való elhelyezést. Egyéb formái is vannak az idő­sek segítésének. A többi között az étkezési lehetőség megterem­tése, egészségük védelme, illetve az orvosi ellátás az üzemi rende­lőben, kedvezményes vagy térí­tés-mentes üdültetési. találkozók, kirándulások szervezése, igény esetén munkaalkalom biztosítása, kedvezményes vásárlási akciók. Figyelemmel kísérjük — ahogy tudjuk, segítjük — a Medosz nyugdíjas alapszervezetének és a MAE ínyugöíjaslílubjának munká­ját. A klub tavaly elnyerte a Medosz Kiváló Klubja címet. Bártfai Csabáné, a Medosz megy ©bizottságának munkatársa A Kecskeméti Alumíniumipari Szövetkezet ebben az éviben is szeretné megismételni a tavalyi jó eredményeit. 1986-ban 60 mil­lió forinttal tudták árbevételüket növelni, a tőkésexportj uk 44 mil­lióval volt -több az előző évinél. 1987-iben több újdonságot ter­veznek. A kedvelt kerti bútorok­hoz — melyet egész Európába szállítanak — pavilon gyártását kezdik meg. A hagyományos té­véantennák mellett újakat tervez­nek, melyek -több állomás vételére is alkalmasak lesznek. Belföldön továbbra is a hiúzott alumínium- csövekkel bonyolítják de a legna­gyobb forgalmat. # A különböző háztartási és kerti létrákból szeretnék növelni tőkés exportjukat. (Pásztor Zoltán fel­vétele) Reprivatizálások Nyugat-Európában A párizsi tőzsdén, és egyidejű­leg több nyugat-európai főváros­ban újra forgalomba hozták a neves francia vállalatnak, a Saint Göbain-oek részvényeit. A tőzsdei jegyzések megindulása a konzer­vatív francia kormányzat egyik sarkalatos pontjának megvalósí­tását, az állami vállalatok magán­kézbe adásának kezdetét jelenti. A Saint Gobain-t még 65 társa követi: nemcsak állami vállala­tok, ide pénzintézetiek, szolgáltató ég biztosító cégek is vannak a reprivatizál ásra kiszemelt gazda­sági egységek között. A francia programot, akárcsak a brit vagy a nyugatnémet re- privartlzáiláiSét. elsődlegesen ideo­lógiai indítóokok vezérlik. A leg­főbb. és tegyük hozzá, meglehető­sen leegyszerűsített szempont az, hogy -a maigánitársa,ságek az álla­mi vállalatoknál hatékonyabban működnek, a magántársaságok nem szorulnak rá. és nem Is tá­maszkodhatnak annyira az állam gyámoiítására. „Népi” részvények Közű« vonása valamennyi ak­ciónak, hogy -bár mindenütt kon­zervatív kormányzat hajtja végre azokat, a reprivatizálások iránt rokanszenvet igyekeznek kelteni a tömegekben, úgy „csomagolják” a programokat. Ennek módszere, hogy (Nyugat-Európa-szemte ame­rikai és brit mintára az úgyneve­zett „népi részvényességet" ter­jesztik el. Emögött .részben a ta­karékosság a megfontolás, vagyis, hogy a kisember a sokfajta taka­rékossági lehetőség mellett a mű- ködőtflke-beruházásoklhoz is megtegye a maga hozzájárulását. Másrészt éppen a véllalattrész- vény-jegyzést tekintik a legjobb módszernek a tulajdonosi szemlé­let erősítéséhez. Ezeknek az el­veknek vetik alá a reprivatlzálá- ROk gyakorlati megvalósításiát. Franciaországban például a tör­vény értelmében a vállalat saját alkalmazottjain,alk ajánlja föl a részvények tíz százalékát, még­hozzá kedvezményes, 10—20 szá­zalékkal olcsóbb áron. Minden tíz részvény után In­gyen adnak egyet, feltéve, ha másfél évig a tulajdonos nem adja tovább az érték papírokat, A részvények húsz százalékát kül­földön hozzák forgalomba — Svájcban, Angliában és az NSZK­han —i, ügyelve arra, nehogy va­lamelyik nagyvállalat megkapa­rintsa a részvények többségét, „ellenőrzést szerezzen a nemzeti tőke felett’. Erről a törvénynek az a kitétele hivatott gondoskod­ni, amely szerint egyetlen nagy- részvényes sem szerezhet 25 szá­zalékot meghaladó tulajdonrészt valamely francia vállalatban. Diktál a nagytőke A Saint Gobain Iránt igen élénk az érdeklődés, tízmilldóan jelezték vásárlási szándékukat. Ugyanez történik a La, Manche- csatorna túloldalán, ahol az el­adásra kerülő British Gas állami vállalat részvényeire négy és fél millió vásárló tart igényit. Az elv itt is azonos a francia reprivatl- zálással. A reprivatizál ásókat bíráló bal­oldali pártok ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy a vállalatok feletti tényleges ellenőrzésen semmit sem változtat a sek kis­részvényes léte: tíz százalék alat­ti tőketulajdon is hatékony ellen­őrzést biztosít a nagytőkés tulaj­donosoknak, Kedvező viszont számukra a fejlesztési kockázatok megosztása, és az alacsonyabb teherviselés. Ezzel is összefügg az, hogy a francia szocialista párt a nemzeti vagyon elkótyavetyélé­sével vádolja a kormányt, azzal, hogy például, a Saint Gobain ese­tében olcsón juttat nyereséges vállalatot a magántőkének. Állami kulcspozíciók Ami viszont a magánvállalatok hatékonyságát illeti, még polgári szerzők is elismerik, hogy az nem a vállalati ,tulajdon milyenségével függ össze elsősorban. Az állami vállalatok azért kevésbé jövede­lemérzékenyek, mert ezek a cé­gek az állami aniticiklikus gazda­ságpolitika végrehajtói. Az NSZK-ban például az összes álló­tőke-beruházások 6,4 százalékkal csökkentek 1979 és ’82 között, miközben az állami vállalatok 15 százalékkal növelték fejlesztései­ket, és ezzel nagyban hozzájárul­tak a gazdasági recesszió leküz­déséhez. A magántőke sajátossá­ga, hogy kivonul a nem hatékony fejlesztési területekről, a veszte­séges vállalkozásokból, az állam viszont kénytelen gondoskodni az alapvető Szükségleteket kielégíts tevékenységek f ennmara d á s á r 51 — amivel többletköltséget, al klí­mánként veszteséget is kény! ölen magára vállalná. A reprivatizálásoknak ig . van tehát a határúik, mégpedig az össztőkés és az összga; érdekek védelme a korlát. Mini ezt Kohl kancellár fejtett'' legszükségesebb, a szövet' i dekeknek megfelelő górd-ip i funkcióikat az állam rrn magának. Más kérdés, h< privatizálásokkal egyidejűi jelentett programokban n kom lá­nyok fokozták a követel mén -s az állami tulajdonban vállalatokkal szemben is. masabb, piacorientált gazdus i vezetést kérnek rajtuk is szánni., E vállalatoknak is szabadabb ke­zet ad a jövőben az állam a dön­téshozataliban, nem ad többé ? kik olcsó állami hiteleket, a mékszerkezet és a vezetési m. szerek megújítását kéri tőlük is számon. Marton Jánon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom