Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-05 / 3. szám

"í gozdo/ágpolitiko > munka , (elje/ílméfiyeh # PETŐFI NÉPE » 5 1981. január 5. 'ÍZEZER FIATALT KÉPVISELNEK ERDŐ- ÉS FAGAZDÁLKODÁS BÁCS-F JSKUNBAN ifjúsági tagozat a szakszervezetekben A SZOT plénuma 1985. októberi ülésén határozatot hozott szakszervezeti ifjúsági munka továbbfejlesztéséről. A ME- >OSZ XXVI. kongresszusa állásfoglalása szerint — ennek Zeitemében — a szakszervezeti ágazatban is létre kell hozni z ifjúsági tagozatot az alapszervezetekben, valamint a ME- )OSZ megyei bizottsága mellett működő ifjúsági tanácsot, mely az ifjúsági tagozatok mellett a tanulói szakszervezetek evékenységét is koordinálja. A megyében december 20-áig 2 alapszervezetben megalakultak az ifjúsági tagozatok és a özelmúltban létrehozták az ifjúsági tanácsot is. Az öttagú söpört hat középiskola és egy főiskola tanítói alapszerveze- ének a munkáját is segíti. Mezei Zoltánt, a MEDOSZ me­zei bizottságának titkárhelyet- :sét arról kérdezem, hogy mit árnak az ifjúsági tagozatok lét- ihozásától. — Mi a célja az említett Intéz- edésnek? — A társadalmi reform meg- öveteli a szakszervezettől is a megújulást, a differenciáltabb ér- akképviseletét. Egyes alapszer- ezeteinknél az ifjúság aránya .éri a 30—40 százalékot. A ta- Dzatok létrehozása a megyében integy tízezer fiatalt érint. Szlik- íges megjegyezni, hogy a szak- ’.ervezetek eddig is vállalták a latalok érdekképviseletét, de ?m számoltak eléggé speciális ér­ekeikkel. A gazdasági változá- jk nem hagyták érintetlenül az ijúság tudati, magatartásbeli mrmálásának, a társadalmi élet- e való bekapcsolódásának egész jmlyamatát. Megsokszorozódtak ’gyes ifjúsági rétegeknél a fe-1 íültsé^pk — Néhány példát hallhatnánk? — A pályakezdők legnagyobb gzisztenciális gondja az önálló otthon megteremtése. Aki neki­fog például a házépítésnek, olyan mértékben kényszerül plusz-jö­vedelemforrás után nézni, amely veszélyezteti kiegyensúlyozott munkavégzését, szakmai fejlődé­sét, sőt a családi életét is. Gond van a szakképzéssel és a tovább­képzéssel. — Hallottam olyan panaszokat is, hogy nehéz beilleszkedni a kollektívába a pályakezdőknek. Bizonyára Ismerős ez a probléma is? — Valóban sok fiatalban van olyan érzés, hogy nem bontakoz­hat ki kellőképpen a tudása, nem élheti ki ambícióját, nem képes­ségei szerint foglalkoztatják. Ide tartozik még a jövedelem alaku­lása is. A fiatal értelmiségieknél gyakran nagyobb szerepe van a munkában eltöltött időszaknak, mint a teljesítménynek. — Olyan megállapítás is el­hangzott egyes alapszervezetek­ben, hogy a KISZ mellett szttk- séges-e egy Ifjúsági tagozat lét­rehozása? *- Szeretnék emlékeztetni a párt ifjúságpolitikai határozatá­nak elvi álláspontjára, amely szerint a KISZ a magyar ifjúság egyetlen politikai tömegszerve­zete, de támogat minden olyan kezdeményezést, amely szélesíti a fiatalság szocialista nevelésé­nek bázisát, növeli a közéletben való részvételét. Szükség van if­júsági egyesületekre, csoportok­ra, klubokra, amelyek a Kom­munista Ifjúsági Szövetség befo­lyásával speciális tevékenységet folytatnak, felkarolják a kezde­ményezéseket. Mi is együtt kívá­nunk működni a társadalmi és tö. megszervezetekkel. Ebben meg­különböztetett helye van aKISZ- szel való kapcsolatoknak. — Mit vár a megyei bizottság az ifjúsági tagozatoktól? — A fiatalok nagy részét az aktivitás, a kezdeményzőkésaség, az egészséges türelmetlenség, az új iránti fogékonyság jellemzi, Ezeket az erőket igyekszünk moz­gásba hozni, az ifjúság saját ér­dekében is. Törekvésünk lénye­ge, hogy elősegítsük: a fiatalság jelentőségének megfelelően a társadalmat alakító erő legyen. — Ml a garancia arra, hogy a munkahelyeken dolgozó vagy a tanuló fiatalok javaslatai meg­valósulnak és egyáltalán hogyan jutnak az Illetékesekhez? — A tagozat vezetőle ha nem Is tagja a bizalmi testületnek, ak­kor is állandó meghívottként vesz részt annak ülésein. Alkalma van közvetíteni az ifjúság javasla­tait. kéréseit az illetékesekhez, esetleg a megyei ifjúsági tanács­hoz — hangoztatja végezetül a MEDOSZ titkárhelyettese. Kereskedő Sándor MEZŐGAZDASÁG, ÉLELMISZERIPAR Jól vizsgáznak a vállalati tanácsok Az új irányítási formákra való ttérést már a kezdetek óta énk vita kíséri. Sokan erőteljes irdulatot várnak a nagy szám­án létrejött vállalati tanácsok íüködésétől a gazdálkodásban. Az eddigi gyakorlat tapaszta­ltai általában kedvezőek. Sok- elyütt máris megalapozottabb öntések születtek, ami elsősor- n a vállalati tanácsok műkö­désének köszönhető. A Szekszár­di Mezőgazdasági Kombinátban tanács megvétózta, hogy az zem csatlakozzék egy társulás- oz, mivel a tagságból származó őny nem látszott eléggé kézen- íkvőnek. Van olyan gazdaság, lol a vt arról hozott határoza­ti, hogy a szarvasmarhatelep eruházási munkái készüljenek el ilamivel később, de ne késle- edjenek a járulékos beruházás­ig mivel e munkák elhúzódása ílyos anyagi következmények­ei járt volna. Egyes üzemekben a vt-k első döntései közé tartozott, hogy azonnal fölemelték az igazgatók bérét. Néhol több ezer forinttal is. A mezőgazdaságban nem ez volt a jellemző: általában 5—0 százalékos — a többi dolgozóval azonos — mértékben növelték az első számú vezetők bérét. Sokakat izgat az is, hogy vajon a legalkalmasabb emberek ke­rültek-e a vállalati tanácsokba? Olyanok, akikben megbíznak, s így képesek hatni a kollektívák­ra? A felmérések arról tanúskod­nak, hogy a különféle körzetek­ben, a gazdaságok egészében a legalkalmasabb, legfelkészültebb dolgozókat jelölték. Ezt igazolja az Is, hogy a kiválasztottak alig kaptak ellenszavazatot. ség esetén leváltsa. Csakhogy eközben a vt-tagok semmiféle védettséget nem élveznek, s anya­gi elismerést sem kapnak. A vt-tagok jogvédelme sem egészen tisztázott még. Ezért ér­demes volna általánossá tenni, hogy a vt előzetes engedélye nél­kül ne lehessen egyetlen testüle­ti tag ellen sem fegyelmit indí­tani, őt áthelyezni. A vt tagjai­nak ugyanolyan védettséget szük­séges biztosítani, mint a többi tisztségviselőnek. így zavartala­nul, legjobb meggyőződésük sze­rint végezhetnék munkájukat, hozhatnának döntéseket. A vt-tagok felkészítése, tovább­képzése nem mindenütt sikerült jól. Egyik-másik — központilag rendezett tanfolyamon — több­nyire csak általánosságok hang­zottak el. Sokszor az Volt a hall­gatók' érzése, maguk az előadók sem döntötték még el, melyik oldalon is állnak: hisznek vagy kételkednek a vt jövőjében. Né­hány helyen — például Környén — bevezették,azt, hogy testületi ülés előtt néhány nappal össze­hívják a választott tagokat, s oldott légkörben megbeszélik a napirenden szereplő kérdésedet. Az ilyen felkészítésnek köszönhe­tően sokkal bátrabban mernek kérdezni, javasolni az emberek. A jó tapasztalatok ellenére jócskán van még kétely, megvá­laszolatlan kérdés az emberek­ben. Az elnökök egy része nyíl­tan vallja, hogy önmagát tanuló vezetőnek tartja. A lecke nem könnyű, hiszen a vt-k nehéz Idő­szakban Jöttek létre, a piaci hely­zet sem a legrózsásabb. Manap­ság ezért tekintélyes még azok­nak a száma, akik nem mernek egyértelműen állást foglalni ate- klntetben, hogy a vt segítt-e a gazdasági fellendülést, vagy csu­pán technikai szerepe lesz. Való­színű, a gyakorlat némiképpen átformál majd az eredeti célki­tűzésekből néhányat. Egv biztos: most mindenütt a vt-k életképes­ségének növelésére, hatékonysá­gának fokozására kell törekedni. Mert a lehetőség csak úgy ér va­lamit, ha élnek is vele. Cseh János A vállalati tanácsok — például dalmandi és a komáromi gaz- t aságban — sokat tettek azért is, ogy a jövedelmek a korábbinál ►bban tükrözzék a teljesítménye- et. Egész sor helyen — többek őzt Pápán és környékén — ja- asolták: kapjanak többet az ál- ttartó telepeken dolgozók, akik >bb műszakban és hétvégeken is algoznak. A mezőihegy esi és bá- olnai gazdaságban a tanács so- rn kívüli intézkedést javasolt a ilyakezdők támogatására: a fia- il szakemberek letelepedését se­tették a korábbinál erőteljeséb­en. Az 1986-os esztendő fontos ál- ■más volt az új vállalatvezetési irmák történetében. A MÉM tál felügyelt területen 1985-ben )9, 1988-ban pedig újabb tíz vál- dat állt át a demokratikusabb ijcormányzati vezetésre. Ez a ilyamat december végén befeje- üdött. Eddig az igazgatók, ve- irigazgatók több mint felét el- nszavazat nélkül megerősítették, zen csak a minimumot kapták, atan pedig nem szerezték meg szavazatok kétharmadát. Nyug- íjazás, betegség, elhalálozás íiatt 29 pályázatot írtak ki. supán négy esetben választottak íeg külső pályázót. 1 A fizikai dolgozók közül szinte mindenütt azok kerültek a ta­nácsba, akik az elmúlt eszten­dőkben, évtizedekben rangot vív­tak ki maguknak, akik szívesen adtak tanácsot, útbaigazítást má­soknak, akiknek véleménye min­dig is perdöntőnek számított. Egyes helyeken szabályozták a beválasztás feltételeit: eszerint csak az lehetett a vt tagja, aki legalább három éve dolgozik a gazdaságban, jól ismerik a sző­kébb környezetben, büntetlen elő­életű, s a munkája is kifogásta* .lan. Természetesen az alapos kö­vetkeztetések levonásához, a vt összetételének minősítéséhez több évre van szükség. Az viszont máris kiderült: a leggondosabb válogatás ellenére is előfordul­hatnak személycserék. Az ötven­fős bábolnai vt-ből például már ketten kiváltak különböző okok miatt. De sikerült helyükre — időben — megfelelő embert ta­lálni. Ipari üzemekben vetődött föl, de a mezőgazdaságban is egyre többen foglalkoznak a vt-tagok anyagi ösztönzésének kérdésével. Egves vezetők szerint erre nincs szükség, hiszen a legjobbakból állt össze a kollektíva, így a ke­resetek is tisztességesek. Mások ezzel szemben foglalnak állást, szerintük l"eol.s szükség van a tagok dflszására, hiszen ezzel nőne az érdekeltségük és a fele­lősségük. A testületnek ugvanls joca van arra. hogy a mulasztó vezetőt felelősségre vonja, szük­• RSnkfaraJcodás &z uszályokba. (StrasZer András felvétele) Termelés és környezetvédelem Bács-Klskun megyében az er- dővagyonnal való gazdálkodás az elmúlt években az érvényben lévő erdőtervek • alapján törté­nik. Ezt állapította meg a megyei népi ellenőrzési bizottság ab­ban az összefoglaló jelentésé­ben, melyet széles körű társa­dalmi vita után a MTESZ Fa­ipari Tudományos Egyesülete és Országos Erdészeti Egyesülete összegzésével rögzített. Az or­szágos témavizsgálathoz kapcso­lódó felmérést a kora őszi hó­napokban a Kecskeméti Erdőfel- ügyelőségen, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban, a Kiskunfélegyházi Lenin, a Kis- kuíjmajsai Jonathán, a Rémi Dó­zsa, a Kunadacsi Barátság Ter­melőszövetkezetekben, valamint a bajai és a kiskunhalasi épület­asztalos-ipari vállalatoknál vé­gezték, és a közelmúltban vitat­ták meg a szakemberek. , Kiemelt program A megyében a Duna—Tisza közének gyenge termőtalaján, a csapadékszegény vidékeken az erdőnek — a termelési funkciók mellett — jelentős a talajvédel­mi szerepe. Ezért bizonyos fo­kig sajátos az itteni erdőgazdál­kodás. Az Alföld fásításában az igazi fellendülés az első ötéves terv időszakában következett be, amikor a tudományos eredménye­ket Is felhasználták már a ter­mőhely feltárásában és a fafa­jok kiválasztásában. Az orszá­gos méretekben is kiemelkedő erdősítési program eredményeként míg 1950-ben 8 százalékot fog­lalt el területeinkből az erdő, ma ennek kétszeresét. Ez össze­sen 140 ezer hektár erdőterületet jelent, amelyből 67,5 ezer hek­tár az új telepítés. A felmérések szerint a folytatásra még mint­egy 51 ezer hektáron van lehe­tőség. Felújítás — lemaradással A megye erdőgazdálkodásá­ban meghatározó a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, ahova Bács-Kiskun össz;es erdő­területének 49,3 százaléka tarto­zik. A felújításokhoz, telepíté­sekhez szükséges szaporítóanya­gok nagy része szintén i nnen ke­rül ki, évente 27,5 milltiS kiültet­hető csemeteként. A KJ2FAG te­rületén általánosan elterjedt — 97 százalékos részarányban —a magcsemetéről történő felújítás, teljes mélyforgatásos talajelő­készítéssel, tuskóeltoléissal, gyö- kériésülíissei. A gyakran vitatott technológia kétségtele nül költ­séges, energiaigényes, de a rossz vízgazdá.lkodású termőhelyeken a legeredményesebb. A részleges talajelőkészítés bevezetésére a hetvene« években indított üzemi kísérletek kedvezőtlen eredmé­nyeket hoztak, több ilyen eljárás­sal erősített terület visszaminő­sítése várható. A sarjaztatásos felújítás; aránya csökkenő ten­denciát mutat az elmúlt időszak­ban. A szakmailag sokat kifogá­solt módszer, javára az a törek­vés szól, hogy a lombfafajok terü­letarányának csökkenését las­sítja, hiszen a több éve tartó aszály miatt ezek csemeteülte- téssel nehezen valósíthatók meg. A termelőszövetkezetekben az erdősítésben komoly a lemaradás, a tervidőszakban több mint ezer hektár. Az okok közül —a vizs­gálat tanúsága szerint — a fel­újításhoz szükséges speciális (té­pek hiányát kell kiemelni. Használat, hasznosítás, feldolgozás Az erdők tisztítóművelésébe.n az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek maradtak el az előirányzottól, az utóbbiak azonban jeleskedtek a gyérítések, munkálataiban. A véghasznála­tok tervszámai a területek szem­pontjából jobban elmaradnak, mint a kitermelt fa mennyiségé­ben, ami a hektáronkénti na­gyobb fatömeggel magyarázható. A hozamelőírások teljesítésében a vizsgált gazdasági egységek között nagyarányú szóródás mu­tatkozik. A fafeldolgozás a KEFAG ese­tében alapvetően a saját terme­lésű alapanyagra épül. Az el­múlt időszakban kialakult a. gazdaságosan értékesíthető ter­mékek skálája. A termelőszövet­kezetekben azonban a fát kü­lönböző kereskedelmi csatorná­kon értékesítik, saját feldolgo­zóipar lényegében alig van. Még. kedvezőtlenebb, hogy néhol az erdőt „lábon értékesítik” szak­mailag felkészületlen vállalko­zóknak. A NEB vizsgálata két faipari vállalatnál — termékeik jellegé­ből adódóan — alncsony a ha­zai faalapanyag felhasználása, csupán egy százalék. A szabvá­nyok, a minőségi követelmények és a vásárlói igények mind az import fűrészáru beszerzésére ösztökélnek. Az igényekhez igazítva A megyei népi ellenőrzési bi­zottság vizsgála tainak összegzé­sében megállapítja, hogy a hosszú távú népgazdasági érde­kek az erdőga.-zdálkodásban nem minden esetb en érvényesültek. A szabályzók gyakori változása, a vállalatok „ költségérzékenysé­gének" növekedése sokszor ha­tott kedvezőtlenül a minőségre is. A több évii tartó aszály szin­tén érezteti k áros hatását A hosszú téivú feladatok kö­zött elsődleges a célirányos ku­tatómunka fejlesztése, a fajták, a termesztésitechnológia és a feldolgozás területén. A mai igé­nyekhez jobban igazított szakem­berképzés, különösen a vadgaz­dálkodási üzemmérnökök és a középfokú végzettségű erdészek hiánya szem betűnő. A megyében és vonzáskörzeté­ben a kilencvenes években je­lentkezik majd a nagy tömegű fenyőíaanyag feldolgozásának, értékesítésének gondja. Ez azon­ban már most felveti a haszno­síts lehetőségeinek meghatáro­zását, a feltételek megteremté­sét. A tervezett cellulózüzem megoldást jelenthet, ha a beru­házás fsürgető szükségessége szem előtt tartható, G. E. Vasúti járműveken szállított áru komppal törté­nő, kirakodás nélküli továbbítása.— ez az egyik legmodernebb szállítástechnológia. Ezt meggyőzően bizonyította a Fekete-tengeren Iljlcse vsz (Szovjet­unió) — Várna (Bulgária) között nyolc éve üzemelő kompjárat. Az ottani tapasztalatok figyelembevételével dol­goztak ki a Balti-tengeri kompközlekedésre egy teljesen új technológiát, amelynek alkalmazásával az áru sokkal hamarabb feldolgozásra kerül. A szovjet tervezők NDK-beli kollégáikkal együtt­működve. javasolták a következő eredeti megol­dást: a kétfedélzetű kompot kapcsolják össze a part­tal egy 45 méteres kétszintes átjóróhíd segítségé­vel. Ez a megoldás már egy sor ország szakembe­reinek felkeltette az érdeklődését. Klajpedában, a Kursal-öbölbe egy 200 méter hosszú széles kikötőmóló nyúlik be. A portálok, kö­zött kétszintes fémszerkezetű híd függ, amely ösz- szekötl a vasúti plllérpályát a kompok fedélzetei­vel. A komplexum első lépcsőjét rekordidő, alig 3 év alatt készítették el. A Mukran elnevezésű komp egyike azon hat komp­hajónak. amelyek az 508 kilométeres Mukran— Klaloeda útvonalon közlekedik majd. Lenyűgöző látvány, amikor az óriási, tízemeletes ház magas­ságú. 190 méter hosszú, és 28 méter széles (12 ezer tonna teherbírású) hajótest milliméteres pontosság­gal összekapcsolódik az átjáróhíd «ínjeivél. Tíz vá_ gányon (minden fedélzeten öt vágfíny van) kezdték meg a vagonok begur ítását a kompra. És az elő­írásnak megfelelően ■ mind a 103 vagont berakodták négy óra alatt. A vr gon fedélzeti elhelyezésében elektronikus számítógép segítette a személyzetet. Egy speciális bérén dezés automatikusan kiegyen­lítette a dőlést Is. A komphajókat huLladékgyflJtő­vel és víztisztító l lerendezéssel is felszerelték. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom