Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-23 / 19. szám

1987. Január 23. • TETÖF1 NÉPE • 3 Faluszépítők Szalkszentmártonban Nehezen vitatható: az elmúlt évtizedekben — bármennyire nagy is még az elmaradás — a falvakban jóval nagyobb ará­nyú változások mentek végbe, mint a városokban. Külföldi turisták, falujáró városiak újra és újra rácsodálkoznak a mo­dern lakótelepekre, az egyre-másra alakuló parkokra. Mintha kisebb településeink utol kívánnák érni a száguldó időt, amely évszázados lemaradással sújtotta földszintes világukat. A nagyablakos, esetleg emeletes, garázzsal alápincézett, ápolt kerttel övezett községi porta hű kifejezője lakói életszínvona­lának. Az ott élőknek azonban az sem mindegy, hogyan néz ki a házak előtt elvezető útszakasz? Van-e csatorna? Milye­nek a parkok vagy a középületek kertjei? A megyei tanács új osztályvezetői Szalkszentmártonban, éppen a Bzűkebb pátriáért tenni akaró jó szándék, az egészséges lokál­patriotizmus hívta életre a me­gye első faluszépítő és környe­zetvédő bizottságát. Az egye­lőre hétfős közösség munkájáról, céljairól, eredményeiről Babu- csikné Bozóki Edit általános is­kolai tanárral, a testület vezető­jével beszélgettünk. — ön szerint mi lehet az oka, hogy éppen itt, Szalkszentmárton­ban alakult meg a megye első „faluvédő” bizottsága? — Véleményem szerint másfelé — például a szomszédos közsé­gekben — is vannak az itteniek­hez hasonló lelkes emberek. Itt, a községi fórumokon régóta ál­landó napirendi pont volt a köz­terek rendezetlensége. Talán nem volt olyan összejövetel, amelyen ne hangzott volna el panasz a tisztaságra. A gyorsabb, össze- fogottabb, hatékonyabb cselek­vésre, az intézkedni hivatott kö­zösség életrehívására talán azért volt itt nagyobb és sürgetőbb szükség, mert nálunk igen sok a vendég. Évente tizenötezer lá­togatónál is többen megfordul­nak a főtéren. Petőfi tisztelői, az irodalmi zarándokok többször is kifejtették véleményüket: miért nem lehetne szebb ez a műem­lékekben gazdag faluközpont. Tu­dunk — Homokpusztán — védett majorsági épületekről is, amelyek fokozott védelemre szorulnak. Eddig a másra mutogatás gátol­ta a cselekvést, ami nem azt je­lenti, hogy nem történt semmi: a szövetkezet szocialista brigád­jai évente „kisöpörték” a köz­tereket. Az úttörők és a tanács is segített, ahogy tudott, de ezek csak felületi kezelésnek számí­tottak. — Milyen tervekkel indultak? — Kettős programunk van. Egyrészt konkrét fejlesztési fel­adatokat határoztunk meg: fásí­tást, parkosítást, környezetkímé­lő technológiák alkalmazását a termelőszövetkezetben. A talaj, a levegő és a vizeink védelmét. A második fő terület nevelési jellegű. Szeretnénk meggyőzni a lakosságot, hogy nagyobb fi­gyelemmel legyen a kerítéseken kívüli rendre. — A testület tagjai, úgy hiszem, kevesen vannak e nagyívű elkép­zelések kivitelezéséhez. — A hat szervező mellett sok munkatárs dolgozik. Meg kell említeni, hogy a termelőszövet­kezet és a tanáds vezetősége min­den támogatást megad. Segített a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság ráckevei szakasz- mérnökségének Dózsa György, és a helyi közös gazdaság Béke brigádja. Üj parkerdőnk gyom­talanítását, metszését a helyi vízmű kollektívája, a KRESZ-park felszerelését a termelőszövetke­zet műszaki állomásának dolgo­zói vállalták. Az iskola a hul­ladékgyűjtést szervezi rendszere­sen. Rövidesen talán mód lesz a szervezett szemétszállításra is. — És az ismeretterjesztés? — A művelődési házzal állí­tottunk össze téli előadássoroza­tot, amelyre jeles kertészeket, építészeket és világutazókat hí­vunk meg, kérve, hogy mutassa­nak be minél több jó példát, ad­janak tanácsot a közterek meg­tervezéséhez, a parkosításhoz, a környezetvédelmi munkához. Szeretnénk bevonni a pedagógu­sokat is e munkába. Látniuk kell diákjainknak: a közös tevékeny­ség az ő érdekükben indul. — Miből fedezik a területszé­pítés kiadásait? — Mint már említettem, szo­ros kapcsolatban állunk a ter­melőegységekkel. Sok segítséget kapunk szinte mindegyiktől. A községi tanács százezer forintot adott át munkánk finanszírozá­sára. Természetesen számítunk a lakosság társadalmi munkájá­ra és pénzbeli hozzájárulására is kiemelt, vagy a kisebb községe­ket érintő fejlesztéseknél. Ügy tűnik, egyre több ember tekinti valóban sajátjának ezt a falut. Vigyáz, hogy az eddigi eredmé­nyeket ne rombolja le a gondat­lanság, a közöny. Fontos, hogy a háztulajdonosok védjék, ápol­ják a portájuk elé ültetett facse­metéket, gondozzák a virágokat, a pázsitot. Farkas P. József Dömötör Tibor Budapesten született 1944-ben Eredeti szakmája villanyszere­lő, majd elvégezte a Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnö­ki karát. 1969-től tagja a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak. Politi­kai iskolai végzettsége marxista- leninista esti egyetem szakokta­tója. 1968-ban került Kecskemét­re, a Szerszám és Gépelem Gyár­ba művezetőnek. 1971-től az Irodagéptechnikai Vállalat kecs­keméti gyárában osztályvezető, 1979-től az Újpesti Gépelemgyár műszaki tanácsadója, utóbb fő­mérnöke, majd 1981-től igazga­tója. Munkája mellett 1968-tól 1984- ig a Gépipari- és Automatizálá­si Műszaki Főiskola óraadó ta­nára volt. Eddigi eredményes munkája, felkészültsége alapján 1987. ja­nuár 15-étől a Bács-Kiskun Me­gyei Tanács ipari osztályának vezetőjévé nevezték ki. Papesch László Szegeden született 1948-ban. Eredeti szakmája nyomdász. 1969-től tagja a Magyar Szocia­lista Munkáspártnak. Politikai iskolai végzettsége marxista— leninista esiti egyetem szakosí­tója. Munkája mellett állandóan ké­pezte magát és az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófiai sza­kán szerzett diplomát, 1968-tól 1972-ig a Kecskeméti Petőfi Nyomda gépszedője, majd telep­vezetője. 1972-től a megyei párt- bizottság dolgozója, majd 1976- tól az MSZMP Kecskemét Járá­si Bizottsága politikai munka­társa, utóbb titkára. 1984-től a kecskeméti városi pártbizottság ideológiai titkára. Az ideológiai munka valameny- nyi területét jól ismerő, határo­zott pántmunkás. Ezek figyelem- bevételével nevezték ki 1986. december 1-jétől a Bács-Kiskun Megyei Tanács művelődési osz­tályvezetőjévé. • A szalkszentmártoni faluszépítők a jövőben nagyobb gonddal óvják a község határában levő, védett majorsági épületeket. HATALMAS TORTA A GRAND HOTELBÓL Négyévesek az ötös ikrek VASÚTI KEDVEZMÉNYEK Előszállítás, rakodási verseny • A nagymamával, reggelizés közben. A vasúti áruszállításoknál szin­te állandó nehézség a szállítási igények egyenetlensége, amely különösen az év második felében okoz számottevő gondokat. A MÁV szegedi igazgatósága eseté­ben például az év második ré­szében a mezőgazdasági termé­nyek — elsősorban a gabona, majd a cukorrépa betakarítása —, tovább növelte az amúgy is nagy szállítási feladatokat. Indo­kolt tehát, hogy azokat az áru­kat, amelyek szállítása nincs szo­ros időhöz kötve, már az év első felében elfuvarozzák. A MÁV Vezérigazgatósága az energiatakarékos vasúti fuvaro­zás fokozására és a szállítóesz­köz-kapacitás jobb kihasználása érdekében január 1-jétől március 31-éig előszállítási akciót hirde­tett. Ennek lényege, hogy a ked­vezménybe bevont áruféleségek — kavics, homok, kő, mész, ce­ment, salak, aszfalt, bitumen, műtrágya, mésztartalmú talajja­vító anyag, ipari fa, bányafa, be­ton- és vasbeton áruk, építőanya­gok, égetett agyagtégla — belföldi fuvarozásnál a fuvardíjat 20 szá­zalékkal, tűzifa esetében 10 szá­A Belkereskedelmi Miniszté­riumból kapott tájékoztatás sze­rint az idén az állami és szövet­kezeti vendéglátóipar a tavalyi­hoz hasonló mennyiségű étel- és üdítőital-forgalommal, s az al­koholtartalmú italok eladásának csökkentésével számol. A kellő mennyiségű és minőségű ételhez a szükséges alapanyagok rendel­kezésre állnak, kivéve a belsősé­get, a nemes halakat, valamint a drágább húsféléket, amelyekből inkább csak a magasabb osztály­ba sorolt vendéglőknek, szállo­dáknak jut. Az idén tovább bővül azoknak a vendéglátó helyeknek a köre, amelyekben kímélő ételeket is árusítanak. A Belkereskedelmi és az Egészségügyi Minisztérium közösen programot dolgoz ki, amelynek eredményeként né­hány éven belül olyan ételsoro­kat állítanak össze, amelyekkel' ki tudják elégíteni mindenütt az egészséges, alacsony kalóriájú táplálkozás híveit. Diabetikus ételeket jelenleg mintegy 120 fő­városi és vidéki vendéglátó he­lyen kíná’nak, a számukat az év folyamán 200-ra akarják nö­velni. zalékkal csökkenti. A kedvez­ményt a vasút automatikusan, előzetes megállapodás nélkül ad­ja. E szezonális kedvezmény al­kalmazása természetesen azt is jelenti, hogy a felsorolt áruféle­ségek fuvardíját október 1. és de­cember 31. között 20, illetve 10 százalékkal felemelve számítják. Érdemes tehát a vállalatoknak szállításaikat az év végéről az el­ső negyedévre átütemezni. Az előszállítással együtt vasúti rakodási versenyt is hirdettek, amely szintén január 1-jétől már­cius 31-éig tart. E versenyben mind a feladó, mind az átvevő fuvaroztatók áruszállításait szer­vező dolgozók vehetnek részt, akik az előirt feltételek teljesí­tése esetén cél jutalomban is ré­szesülnek. S még egy vasúti ked­vezmény: azok a fuvaroztatók, akik a szocialista országok egy­másközti forgalmában áruikat konténerben adják fel, jelentős kedvezményben részesülnek, ha az elmúlt év I. és II. negyedévé­hez viszonyítva több konténert raknak meg. A fővárosi City Grill-üzletek mintájára vidéken is megkezd­ték, az olcsó meleg szendvicset, sült krumplit árusító étkezdék léte­sítését. A tervek szerint a Krump­lis Fánl gyorsbüfék hálózata is bővül, lehetőleg minden budapes­ti vendéglátóipari vállalat akar nyitni egyet-egyet a saját ke­rületében. Az idén kóstolhatják meg a vendégek az első MacDo­nald’s büfé készítményeit. A vendéglátó vállalatok célja, hogy jó minőségű ételeikkel, színvonalas szolgáltatásaikkal, s elfogadható áraikkal vonzóvá te­gyék az éttermeket, s megtartsák vendégeiket. A minőség, az árak és a szol­gáltatási színvonal összhangjá­nak megteremtése érdekében az idén új osztályba sorolási ren­delet is napvilágot lát, amely a korábbiaknál szigorúbb előírá­sokat fog tartalmazni, egyértel­műen meghatározza a különböző kategóriájú éttermek iránti kö­vetelményeket. HATÁRKAPIJK Vízen — közúton — vasúton (Tudósítónktól) Bács-Kiskun három határkapujában a múlt év­ben ugrásszerűen növekedett a sáemély- és járműforgalom. Her­cegszántón összesen 385 854, Tom­pán 1 483 468, Kelebián 639 178 személy lépte át a határt. Her­cegszántón (a Dunán ki- vagy be­lépő vízi járműveket is, ellenőr­zik) a személyforgalom 64, a jár­műforgalom 70 százalékkal növe­kedett. Tavaly a nem szocialista orszá­gokból hazánkba utazók száma is jelentős mértékben nőtt. A hercegszántói forgalomellenőrző pontra 97, a tompáira 75 ország­ból érkeztek. A legnagyobb szám­ban magyarok és jugoszlávok — az összes személyforgalom 75 szá­zaléka — lépték át a határt, ami viszont a kishatárforgalom növe­kedésével van összefüggésben. Ugyanakkor sok görög, török, NSZK-beli, holland, dán, angol, szovjet, bolgár, lengyel, arab ál­lampolgár jelentkezett ki- vagy belépésre. Tompán 523 000, Hercegszántón 120 500 gépjármű, Kelebián 320 000 vasúti kocsi, a Dunán 2276 vízi jármű ellenőrzését végezték ha­tárőreink. Említésre méltó, hogy ötezerrel több autóbuszt fogadtak a határállomások, s Tompán a 474 062 személygépkocsi mellett 40 421 kamiont eresztettek át a határőrök. A forgalomellenőrző pontokon szolgálatot teljesítő hi­vatásos és sorállományú határ­őrök feladataikat jól teljesítették 1986-ban is, pedig a naponta ki­ás belépésre jelentkező sok ezer utas okmányait megbízhatóan, gyorsan és kulturáltan ellenőriz­ni rendkívül idegfeszítő munka. Az útlevélkezelők szellemi igénybevételét növelte, hogy a ktlencvennél többféle állampol­gárságú utas félezer típusú úti­okmánnyal rendelkezett. A kü­lönböző országokból érkezők kö­zül ötvenkilencen kísérelték meg hamis útlevéllel vagy érvénytelen Okmánnyal átlépni az országha­tárt. Egy külföldi állampolgár a gyorsvonaton elrejtőzve szeretett volna bejutni az országba. Ba­bér Attila határőr azonban meg­hiúsította a határsértést. Éber határőrök leplezték le azokat a nyugati országokból érkező em­bercsempészeket is, akik — több­ször ellenszolgáltatásért — til­tott módon próbálták elősegíteni ismerőseik külföldre szökését. Az útlevélkezelők véleménye szerint az utasok várakozási idejét to­vább lehetne csökkenteni, ameny- nyiben a határra érkezők közül senki sem kísérelné meg tisztes­ségtelen célra felhasználni a kül­földre utazás adta lehetőségeket. Gazsó Béla Egyszerre születtek. Édesanyjuk öt gyermeknek adott életet 1983. január 24-én. Ez akkoriban iga­zi szenzáció volt nemcsak Ma­gyarországon, hanem Európában is. A Tarjányi ötös ikrek — így ismertük meg őket. Születésnap­jukat ünnepük holnap, ez adta az apropóját, hogy meglátogassuk a családot kiskunfélegyházi ottho­nukban. Délelőtt tíz órakor, érkezésünk­kor, bújtak ki az ágyból. Kóco­sán, pizsamában járkáltak a la­kásban, mustrálgatták az idege­neket. Nyomban adódott az első kérdés: — Ilyen álomszuszékok vagy­tok? — Igen — válaszolták egyszer­re. Elmondták, hogy édesanyjuk általában este nyolc, fél kilenc körü'l küldi őket aludni, de ebéd után is pihennek. Jól érzik ma­gukat idehaza, egyikük ugyan járt óvodába — néhány hétig ... Igaz, itt is úgy érezheti magát az ember, mint a kiscsoportban, a szoba megtelik az öt gyerek hagjától, zsibongásától. Sőt még szűknek is találtam, amikor már egy-két játék is előkerült. — Melyik a kedvencetek? — A kisautó — mondta az • Versenyfutás a ház előtt. „Értem a természetet” jeligé­vel Bugát Pál országos termé­szetismereti vetélkedőt hirdet a TIT Természettudományi Stú­diója és Környezetvédelmi Isme­retterjesztési Tanácsa, a TIT Heves megyei szervezete, az Or­szágos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal, a KISZ Közpon­ti Bizottsága, a Természet Vilá­ga című folyóirat, a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium és a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ. A versenyen részt vehet bár­mely középfokú oktatási intéz­mény diákcsapata. A vetélkedő témája a természetben előfordu­egyetlen fiú, Sanyika. öt gokar­tot kaptak karácsonyra az egyik cégtől, hetekig az volt a sláger, le s fel rohangáltak vele a ház­ban. Jelenleg a pincében várják a tavaszt... — Szeretünk még főzni — szó­lalt meg Szilvia. Melinda, Erika és Hajnalka bólogatott hozzá. — Persze csak játékból. — Mi a kedvenc ételetek? — A finom husi. Ezt Hajnalka mondta, de a töb­biek felváltva sorolták: kolbász, hurka, töltött káposzta, pörkölt. — Szerencsére egészségesek, jó az étvágyuk — így Tarjányiné. Naponta hét liter tej, másfél-két kiló kenyér, több mint egy kiló hús vagy kolbász és sok-sok sü­temény fogy el. Az ötliteres üve­gekben lévő csemegeuborka is csak addig tart ki, míg felbont­ják ... Havonta tizenkétezer fo­rint megy el étkezésre! Jönne ve­lem végig a piacon nyáron, lát­hatná mennyit költök zöldség­re, gyümölcsre — tette hozzá a háziasszony, majd hirtelen fel­emelte a hangját: — Sanyika, jössz le az ágyról! Cipőben nem szabad oda men­ni! A kisfiú szót fogadott és át­ló szabályozás. A versenyfelada­tok átfogják a különböző szabá­lyozórendszereket a mikrovilág­tól a makrovilágig, beleértve az élővilág különböző szintjein meg­jelenő szabályozó mechanizmu­sokat is. Az egyes tanintézeteket képviselő csapatok vegyes élet­korúnk is lehetnek. Egy iskolá­ból legfeljebb öt csapat jelent­kezését fogadják el. A verseny kétfordulós. Az elő­döntőn — Budapesten, a TIT Természettudományi Stúdiójá­ban — a három tanulóból álló csapatok írásbeli feladatokat ol­danak meg. A tavaszi szünetben rendezendő elődöntő legjobb 15 ment a fotelba. Az édesanya el­mosolyodott és ezt mondta hoz­zám fordulva: — Sokszor azt sem tudom hová nézz^t, mert igen élénkek a gye­rekek. Vigyázni kell rájuk, ne­hogy bajuk essen. — Ki van segítségére? — Az édesanyám és az édes­apám. Szinte mindig velünk van­nak, igen sokat köszönhetek ne­kik. De néha másoktól is kapunk segítséget, támogatást. Igaz, már nem olyan mértékben, mint az elején, amikor egymásnak adták a kilincset a brigádok, hivatalos emberek. Ma már jócskán csilla­pult irántunk az érdeklődés, ami nem is baj. Van nekem itt éppen elég dolgom. Hat gyereket nevel­ni — Brigitta lányom a rangidős — nem könnyű. — Most azonban inkább az ün­nepről, a születésnapról essen szó. Mi lesz a menü? — Újházi tyúkhúsleves, pacal- pörkölt és fánk. No meg egy ha­talmas torta, amelyet minden év­ben a budapesti Grand Hotel Hungária dolgozói készítenek a gyerekeknek. Boldog születésnapot kívánunk a Tarjányi ötös ikreknek. Temcsi László —20 csapata kerül az országos döntőbe, ezt 1987 augusztusá­ban, Gyöngyösön bonyolítják le. A döntő írásbeli és szóbeli ver­senyből áll. A vetélkedő győztesei értékes tárgyjutalmat kapnak. A jelent­kezéseket január 25-élg kell el­juttatni a TIT Természettudo­mányi Stúdiójába (1113 Buda­pest-XL, Bocskai út 37.), az is­kola nevének és címének megje­lölésével, illetve a csapattagok nevének, • évfolyamának és la­káscímének, valamint a felkészí­tő tanárok nevének feltüntetésé­vel. G. G. KÍMÉLŐ ÉS DIABETIKUS ÉTELEK, BŐVÜLŐ GYORSBÜFÉHÁLÓZAT A vendéglátás idei tervei TERMÉSZETISMERETI VETÉLKEDŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom