Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-05 / 3. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ülést tartott a rugalmas ruházati kereskedelem—több lengéscsillapító Minisztertanács PETŐFI NÉPE AX MS BACS-KISKUN megyei bizottságának napilapja xlii. évi. 3. síim Ára: 1,80 Ft 1987. január 5. hétfő TSZA^ZETÖKSIK vécém: Mit tesznek a jövedelemtermelő képesség erősítéséért? Telefonon kérdeztük meg Kecskemét három mezőgazdasági szövetkezetének vezetőjétől: — Mit tesznek annak érdekében, hogy gazdaságunkban a jövedelemtermelő képesség ne csökkenjen 1987-ben? Dr. Kosa Antal, a Magyar— Bzovjet Barátság Tsz elnöke: — Az úgynevezett átalányelszámolású bérezési rendszert kívánjuk bevezetni, illetve általában alkalmazni valamennyi tevékenységünkben, tehát az állat- tenyésztésben, növénytermesztésben is. E rendszer lényegé, hogy a dolgozókat közvetlenül érdekeltté teszi a költségek csökkentésében, a több és a jobb munkavégzésben. Ez utóbbit leegyszerűsítve úgy is mondhatnám: szabad lesz annyit dolgozniok, amennyit tudnak, akarnak, annak, hogy a létrehozott értéket megfizessük, nem lesz akadálya. Lényegbevágó változás ez a korábbi gyakorlathoz képest:amint a dolgozók jövedelme elért egy bizonyos szintet, le kellett állítanunk a munkát. — Mikortól alkalmazzák az átalánydíjas bérezési rendszert? — Bízunk benne, hogy hamarosan megkapjuk az értesítést arról, hogy elnyertük a Pénzügyminisztérium ez irányú pályázatát. Hasonló értesítésre várnak a Kossuth Tsznben is. A vonal másik végén Nagy Imre elnökhelyettes: — Szövetkezetünkben az egyes munkaterületeken már korábban is alkalmazott átalányelszámolású bérezési rendszert akarjuk az idén kiterjeszteni. Jól bevált ez a módszer, amit az ipari és a kereskedelmi tevékenységünkben alkalmaznánk szélesebb körben. Számításaink szerint ez hatmillió forint nyereségA szünidő utolsó napján Véget ért az általános és a középiskolákban a téli szünidő, ma már ismét elfoglalták helyüket a gyerekek a tantermekben. Aki tehette, tegnap igyekezett kihasználni az utolsó napot is játékkal, kellemes időtöltéssel. többletet jelentene ebben az esztendőben. — Az alaptevékenységükben, például az állattenyésztésben, növénytermesztésben nem vezették be ezt a módszert? — Nem, de az ipari és a kereskedelmi tevékenységünk jelentős mértékben, 50—80 százalékkal részesedik az összes árbevételből. Az e területen bekövetkező pozitív változások alapvetően befolyásolhatják a szövetkezet gazdálkodásának egészét. Dudás László, a Törekvés Tsz főkönyvelője: — Elsősorban az ipari tevékenység meghonosításával kívánjuk gazdaságunk jövedelem- termelő képességét erősíteni. E programunkat már tavaly elkezdtük, az idén kiszélesítjük: újabb ipari ágazatokat, részlegeket, szakcsoportokat hozunk létre, jól eladható áruk termelésére, illetve olyan szolgáltató tevékenységre, amire kereslet van. A jobb piaci lehetőségek felkutatása, a megtermelt árunak a korábbiaknál jobb értékesítése általános törekvésünk. Emellett a költségek csökkentésével akarjuk gazdasági eredményeinket javítani, ebben a munkaerő észszerű foglalkoztatása, szükség szerinti átcsoportosítása, a lehetőség szerinti ösztönző bérezés alkalmazása is benne van. — Az átalányelszámolású bérezési módszer bevezetésével ki- sérletcznek-e? — Ezt már a múlt esztendőben elkezdtük, szolgáltatóipari ágazatunkban öt munkabrigádban alkalmaztuk, több-kevesebb sikerrel. Az idén az ötből három brigád folytatja munkáját átalány- elszámolású rendszerben. A M. A Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője közli: a Minisztertanács szombaton ülést tartott. Lázár György, a kormány elnöke az ülésen tájékoztatást adott Nyikolaj Rizskovval, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökével 1986. december 23-án Moszkvában folytatott tárgyalásairól, amelyeken megkülönböztetett figyelmet fordítottak a legfelsőbb szinten elért megállapodások végrehajtására. A Minisztertanács nagyra értékelve a tárgyalások eredményét, a tájékoztatást jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megvitatta a Magyar Hírlap munkájáról szóló jelentést. Egyetértőén tudomásul vette, hogy a Magyar Hírlap a jövőben is mint a kormány félhivatalos sajtóorgánuma jelenik meg. A kormány meghallgatta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelentését, a közérdekű bejelentések és panaszok kezelésének tapasztalatairól, valamint az egészségügyi intézmények műszerellátásáról. Mindkét jelentéssel kapcsolatban kötelezte az illetékeseket a tapasztalatok alapján levonható következtetések hasznosítására. A Minisztertanács áttekintette az idegenforgalom 1986. évi alakulását. Megállapította, hogy az ágazat az ismert kedvezőtlen körülmények ellenére eredményes évet zárt, s ez jó alapot ad az 1987-re kitűzött célok eléréséhez. (A kormányszóvivői értekezletről a 3. oldalon írunk.) Folytatódtak a munkahelyi tanácskozások Munkásgyűlést tartottak szombaton a Bácska Kereskedelmi Vállalat bajai székházában. Tüske Péter, az MSZMP-alapszervezet titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Gajdócsi Istvánt, az Elnöki Tanács tagját, megyei tanácselnököt, Baja város országgyűlési képviselőjét, Papp Györgyöt, az MSZMP városi bizottságának első titkárát és dr. Kincses Ferenc tanácselnököt, majd Ismertette a vállalat elmúlt évi tevékenységét. A többi között elmondta, hogy a nyolcszáz dolgozó sikeresen állta a nagy év végi erőpróbát. A szokásos arany- és ezüsvasárnapon kívül még bronzvasárnapot is tartottak, s a kilenctized részben nőkből álló kollektíva példamutató áldozatvállalással vette ki részét a vásárlási csúcs idején a munkából. • Dr. Gajdócsi István átadja a kitüntetést Horváth Józsefnek. Megtudtuk, hogy a megye ruházati forgalmának döntő hányadát a Bácska Kereskedelmi Vállalat bonyolítja le, minden városban van boltjuk. Üzletpolitikájukat a rugalmasság és alkalmazkodó képesség jellemzi, ennek következtében számos új üzemeltetési és kereskedelmi formát vezettek be. A tavalyi árbevétel csaknem 1 milliárd 600 millió forint, 14 százalékkal több a megelőző évinél, s a nyereség körülbelül 10 százalékos növekedésével számolnak. A kiemelkedő eredmény a dolgozók jövedelmében is tükröződött, mert az átlagos évi kereset 70 ezer forint volt. A SZŐLŐKUTATÓK PROGRAMJA Kedvezőbb anyagi ösztönzés Korábban a kutatóintézetek költségeit központi keretből fedezték. Az elmúlt esztendőben megváltozott a tudományos munkára fordítható összegek megszerzésének rendje. A megrendelők, közöttük a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint a vállalatok pályázatokat írnak ki, amelyek elnyerése után jöhet létre a részletes — anyagi juttatásokat is tartalmazó — megállapodás. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem kecskeméti székhelyű Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének tudományos igazgatóhelyettese, dr. Urbán András arról tájékoztatott, hogy az elmúlt esztendőben a harminchét fős kutatógárda 30 pályázatot nyújtott be, ebből tizenegyet fogadtak el. A szerződéseket két évre — 1986—87-re ■— kötötték, ami, ahogy az igazgatóhelyettes fogalmazott, nem könnyíti meg a hosszabb távú tervezést. Ahogy a finanszírozó termelő vállalatok anyagi helyzete romlik, egyre inkább a minél előbb — rövid távon — megtérülő kutatásokat támogatják. Ez pedig — különösen ennél a 25—30 évre telepített növénynél nehezíti — az előrelátást. Ezért az intézet, amennyire lehetséges, igyekszik az egyensúlyt fenntartani, továbbra is folytatnak fejlesztő, alap-, illetve alapozó jellegű kutatásokat. □ □ □ Jó néhány társintézménnyel is kapcsolatban állnak, így lényegesen kisebb költséggel sikerül előbbre lépni, hiszen a párhuzamos kutatásoknak aligha van értelmük. Így az MTA Szegedi Biológiai Központjával, Izotóp Intézetével, Növényvédelmi Intézetével, a Kertészeti és Élelmi- szeripari Egyetem négy tanszékével, a budapesti, a szegedi és a debreceni tudományegyetem tanszékeivel, valamint a Központi Élelmiszerkutató Intézettel. ODD A Kisfáiban, a Katona- és a Miklóstelepen dolgozó kutatók, s az intézet vezetői könnyebb helyzetbe kerültek egy pénzügyminisztériumi rendelet révén, amelynek ágazati végrehajtási utasítása a napokban látott napvilágot. A jövőben a többletárbevétel elérésében részt vállaló kutatók alapbére maximum 20 százalékkal — adóteher nélkül — növelhető. Az intézet Illetékesei ennek a rendszernek mielőbbi bevezetése érdekében most készítik ez új belső érdekeltségi szabályzatot. Cz. P. • „Sajnos, a szánkót hiába hoztuk ..." (Tóth Sándor képriportja) • A lego verseny sem utolsó mulatság. Ezt követően felszólalásában dr. Gajdócsi István körvonalazta hazánk politikai és gazdasági helyzetét, beszélt a megye fejlődésének fő irányairól. A nehézségek csak úgy küzdhetők le, ha mindenki teljesíti a kötelességét, úgy, mint a Bácska Kereskedelmi Vállalat dolgozói tették — mondta végezetül dr. Gajdócsi István, majd átnyújtotta az Elnöki Tanács által adományozott Április 4-e Érdemrendet Horváth József igazgatónak, négy évtizedes kiemelkedő vezetői és közéleti munkássága elismeréséül. Az Újpesti Gépelemgyár kecskeméti gyáregységében Molnár András, a vállalat Budapestről érkezett igazgatója mondott beszédet a szombati munkásgyűlésen, ahol a megyei pártbizottságot Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese képviselte. Az igazgató felolvasta dr. Kapolyi László Ipari miniszternek az ágazat dolgozóihoz intézett levelét, majd értékelte az 1986-os esztendőt. Az elmúlt évet kiemelkedőnek minősítette, amit az alábbiakkal támasztott alá: A vállalat árbevétele — több mint százmillióval — 722 millió • forintra nőtt. a várható nyereség pedig 182 millió forint, ami húsz* millióval több a tavalyinál. A kecskemétiek is kivették részüket a megnövekedett lengéscsillapító-piac kielégítéséből, jó munkájukkal hozzájárultak a 40 ezer darabos többlettermeléshez. A AZ AGROTEK ÍGÉRI: dolgozók keresetszintje kiemel-'- kedően magas, 98 ezer 200 forint volt. 1986 egyetlen figyelmeztető negatívuma, hogy a korábbinál több minőségi panasz merült fel a vállalat termékeire. Ezt időben jött figyelmeztetésnek kell tekinteni, hogy a 45 milliós tőkés export tovább fokozható legyén. 1987-re a vállalat további termelésbővítést tervez, ami teljes egészében a kecskeméti kollektívára hárul, mivel csak itt növelhető a kapacitás. Rövid hozzászólásában Tohai László boldog új évet kívánt a kollektívának, s kiemelte, hogy nem folytatódhat az a gyakorlat, miszerint a jól dolgozó vállalatok jövedelmét a gyengébbek megsegítésére elvonjak. Az élet- színvonal csak a teljesítményekkel arányosan növekedhet. A munkásgyűlés végén személyi bejelentésekre került sor. Dömötör Tibor gyáregység-igazgató január 15-étől a megyei tanács ipari osztályának vezetője lesz, s megüresedő állását a pályázat meghirdetéséig Kulcsár Károly, a vállalat jelenlegi termelési főmérnöke tölti majd be. Hosszabb ideje ellátatlan a kecskeméti gyáregység termelési főmérnökének feladatköre is. A beosztással kapcsolatos feladatok elvégzésére most Szakonyi János termelési osztályvezető kapott megbízást. G. Z.—B. F. I. Biztonságosabb gép- és alkatrészellátás Bővül a kölcsönzés Új kezdeményezésekkel segíti a mezőgazdasági üzemek biztonságosabb gép- és alkatrészellátását 1987-ben az Agrotek, a Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat. A szocialista országok gépgyártó vállalataival tovább erősítette kapcsolatait. NDK-beli partnereivel garanciális vevőszolgálati szerződést kötött, amelynek értelmében a gyártók a tőlük vásárolt mezőgazdasági gépek fődarabjaira is — átlagban hat hónap — garanciát biztosítanak. Lényegében az ez időn belül meghibásodott motorok, adapterek, hidraulikus elemek javítási költségeit — szemben az eddigi gyakorlattal — a gyártók átvállalják. A vállalat csehszlovák partnereivel is megállapodott, hogy a tőlük vásárolt Zetor traktorok tönkrement motorjait, és az UNHZ—750 típusú rakodógép vezérlőtömbjét visszaveszik, felújítják és rövid határidőn belül ismét a felhasználó rendelkezésére bocsátják. Ezáltal nemcsak felgyorsul a gépek korábban gyakran akadozó alkatrészellátása, hanem egyúttal olcsóbban — általában az új ár 60—70 százalékáért — felújított fődarabokhoz juthatnak az állami gazdaságok, tsz-ek. Mezőtúron létrehozzák a kisebb teljesítményű csehszlovák gyártmányú traktorok márkaszervizét. Itt eredeti alkatrészekkel, jól felszerelt műhelyben, magas technikai színvonalon gyorsan elvégzik majd a javítást, s így csökken a kényszerállás ideje. Tovább javul 1987-ben a Szovjetunióból vásárolt gépek, traktorok műszaki kiszolgálása is; ehhez külön műhelyt létesítenek a Szovjetunió Budapesti Műszaki Központjának telepén. Itt a szovjet gyártmányú gépekhez kellő mennyiségű alkatrész áll rendelkezésre, s diagnosztikai vizsgálatokra is felkészültek. Mindez jelentősen lerövidíti a gépek állásidejét, s a nyári mezőgazdasági munkák idején műszaki akadályok kevésbé lassítják majd a betakarítást. Az Agrotek szeretné folytatni a jól bevált gépkölcsönzést is. Azok a mezőgazdasági üzemek, amelyeknek nincs anyagi lehetőségük drága, új gépek vásárlására, bérbe vehetnek kombájnokat, egyes betakarító gépeket a vállalattól. Szó van arról, hogy traktorokra, burgonyakombájnokra, cukorrépa-betakarító gépekre is kiterjesztik ezt a fajta kedvezményes kölcsönzési lehetőséget. AZ ARAB LIGA MISSZIÓJA Véget vetni a „táborok háborújának” Szíria és Libanon kész fogadni az Arab Liga külügyminiszteri bizottságát, hogy megvitassák, miként lehetne véget vetni a libanoni „táborok háborújának” — közölték hivatalosan Tuniszban. Korábban Szíria és Libanon egyaránt ellenezte, hogy az Arab Liga foglalkozzék a menekülttáborok helyzetével, mondván, ez Libanon belügye. A probléma megvitatását a PFSZ kezdeményezte, amely Szíriát azzal vádolja, hogy a siíta Amal milícia oldalán közvetlenül beavatkozik a palesztinok ellen vívott harcokba. Álláspontjának megváltoztatásáról Szíria és Libanon üzenetben értesítette az Arab Ligát. Háfez Asszad Szíriái elnök egyúttal bejelentette azt is, kész fogadni Damaszkuszban a külügyminiszteri bizottságot — hangzik u a közlemény, »me* lyet a bizottság Tuniszban megtartott üléséről adott ki. Ismeretes, hogy a Palesztina! Felszabedítási Szervezet kérésére az Arab Liga december 22- én tartott rendkívüli ülésén alakította meg a héttagú bizottságot az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia, Kuvait, Mauritánia, Tunézia, Észak-Jemen és Algéria külügyminisztereiből. Feladata az, hogy elősegítse a libanoni palesztin menekülttáborok ellen irányuló támadások beszüntetését, tűzszünet létrejöttét. • Csúszkálásra megteszi a pár négyzetméteres jégfelület is • Akik a planetáriumban — Kecském éten — a csillagos ég rejtelmeivel ismerkedtek.
