Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-19 / 15. szám
iQzdQ/ógpolitikQymunko ; IdJc/HmcnycK f PETŐFI NÉPE 1987. január 19. A HÁZTÁJI SERTÉSTARTÁSRÓL Ösztönzőbb árrendszer, piacpolitika A NÉPI ELLENŐRZÉS MÉRLEGÉN Az úthálózattól a munkaidő kihasználásáig Bács-Kiskun megye háztájiban levő sertésállománya 1985- *ben csökkent. A tavalyi árintézkedések hatására ez a folyamat megállt, s' a legfrissebb adatok a kocalétszám növekedését mutatják. Tehát az idén a hízóállomány gyarapodására számíthatunk. A Duna—Tisza Közi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat felmérése alapján az elmúlt .esztendő utolsó negyeidében tevékenységi körzetükben, a háztájikban 61 ezer 500 koca volt. Egy évvel korábban csak 56 ezer 200. • A szapora, jó tulajdonságú fehér sertés megfelelő jövedelmet hoz a nevelőjének, s a feldolgozójának. Az idén életbe lépett ár- és ■szabályozóváltozások hatása tehát már érezhető. Hiszen, a gazdálkodók ismét megtalálják számításukat, mert javul a sertés- tartás jövedelmezősége. Sőt, a "korábbinál jelentősebb árdifferencia — a fehér hússertés normál kategóriájú alapára kilogrammonként 41,20 forint, az egyéb típusú sertéseké 39,30 forint- — a fogyasztók és az exportpiac igényelnek megfelelően minőségi változást ígér. A tröszt megszűnése után a megyei áilatforgalml vállalatok önálló kereskedelmi politikát folytatnak, s ezt az elmúlt hetekben Is szervezett falugyűléseken Igyekeztek tudatni az érdekelt kistermelőkkel. Sörös Józseftől, a kiskunfélegyházi székhelyű Duna— Tisza közi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatóhelyettesétől idei célkitűzéseikről kértünk információt. — Ettől az év 1551 a hízók fel- vásárlási súlykategóriája öt kilogrammal csökkent. A legmagasabb, árat a 95—120 ’ kilogramm súlyú hízókért fizetjük. A súlylevonás mértéke rendelet szerint nem változott. A fehér, húsjelle- gű sertések ára kilogrammonként 70 fillérrel emelkedett, és az eddig fizetett kilogrammonkénti 1,20 forint minőségi felárat az alapbérbe beépítjük. A „színes” sertések ára nem változott. Kilogrammonként két forinttal emelkedett a 170 kilogramm feletti leadott állatok alapára is. Fehér, illetve húsjellegűnek számít a KA-HYB, a Hungahib, a Tetj-a-S hibrid és a fehér, valamint a durok fajta keresztezése. — Előfordul, hogy a Hungahib tenyésztése során enyhe, elmosódott, kismértékű szinezettség tapasztalható. Az ilyen állatokat milyennek minősítik? '" — Az átvételek alkalmával ezt figyelemmel kísérjük és a- minimális, alig észrevehető pigmentfolt esetén, amennyiben a sertés egyébként „jó húsformát” mutat, fehérnek minősül, tehát magasabb árat kap érte a termelő. Ennél a témánál még szólni kell a felárakról. Március Síéig kilogrammonként „az időszaki felár” egy forint, valamint a mennyiségi felár egész évben ugyanekkora. De meg kell említenem, hogy az utóbbiból, költségei fedezésére az integráló nagyüzem, ennek maximum ötven százalékát visszatarthatja. Érdemes élni a lehetőséggel — Továbbra is központi kérdés a vágás utáni minősítés. — A minősítésen való részvételt a vállalatok továbbra is biz. tosítják, az viszont megint más kérdés, hogy egy-két hízóért Pestre vagy Zalaegerszegre elutazni aligha éri meg. A vágás utáni minősítés egyéhként semmiféle kockázattal nem jár, hiszen az eddigiekben felsorolt valamennyi alap- és felárat az átvételkor már elszámoljuk. Amennyiben azonban a vágás során a sertésejt a negyedosztályúnál jobb minősítést érnek el, leadójuk külön minőségi felárban részesül. Első osztály esetében nettó kilogrammonként ez 5,80 forintot ér, másodosztálynál 3 forintot, harmadosztály esetében pedig 1,20 forintot. Javasoljuk a termelőiknek, ha már áttértek a fehér sertések hizlalására, a drágább tartástechnológiára. akkor használják ki az objektív minősítés lehetőségében rejjő előnyöket, hiszen már a harmadik osztály elérése esetén is minden egyes sertésnél 110— 140 forinttal emelkedik bevételük. Nem mindegy, milyen a hízó az ólban — Korábban is számos.termelést, sertéstartást ösztönző intézkedést vezettek be. Hogyan alakul ez a jövőben? — A kistermelők részére a fel- vásárlási árba nem foglalt további olyan ösztönzőket igyekszünk nyújtani, amelyekkel a jövedelmezőség javulhat. Így a velünk, illetve megbízottunkként működő mezőgazdasági nagyüzemmel szerződő kistermelők részére továbbra is fenntartjuk vemheskoca- és tenyészkan-kihelyezési akciónkat, valamint a mesterséges termékenyítés költ. ségelnek átvállalását. Változás viszont, hogy a kihelyezendő kocákat 1987-től legalább fele arányban a kistermelőknél neveltetjük. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy a hizlalás .alapanyaga ne csak az előírt minőségi követelményeknek feleljen meg, hanem a születés után a tartás, a takarmányozás körülményei hasonlóak legyenek a fogadó gazda feltételeihez. A vemhes kocák ára Idén hétezer forint. Kamatmentes hitel igénybevétele esetén a termelőnek azt kell vállalnia, hogy ezt az OTP-től igényli és a kihelyezett tenyészállat utáni szaporulatot vállalatunk felé értékesíti. Származási lappal ellátott tenyészkanokat Is adunk az arra Igényt tartó termelőknek darabonként hatezer forintért. A mesterséges termékenyítés díját a befizetést igazoló csekk- szelvény ellenében az integráló mezőgazdasági nagyüzemen keresztül kifizetjük.' Kiszámoltuk, hegy a termeltetési akciókban közvetve nyújtott árak és támogatások összege a felvásárlási árral együtt közel van az ideálisnak mondható kilogrammonkénti 45 forinthoz. Korrekt kapcsolat — Hasonló visszatérő jogos panaszuk a termelőknek, hogy időnként csúszik az átvétel, ami nem kis többletköltséget jelent, s forrása a jövedelem csökkenésének. — Nagyon fontos kérdés a pontosság. Az átvételek ilyenfajta kitolódása általában akkor következik be, ha vállalatunk nem kap pontos információt a szervező mezőgazdasági nagyüzemektől. Ezért a szervezést végző nagyüzemek nevében is kérjük a termelőket a termékértékesítési szerződések legalább féléves szintű megkötésére, valamint arra, hogy a tárgyhónapban leadásra szánt sertések mennyiségét a megelőző hónap első de- kádjában a gazdaság háztáji szervezőjével közöljék. • A vállalat tehát új együttműködési formákat keres. Ezek, ahogy az igazgatóhelyettes szavaiból kitűnt, kétoldalú, kölcsönös érdekességen alapuló tevékenységet irányoznak elő. Ezeknek a kölcsönös előnyöknek a felszínre hozása azonban szorosabb partnerkapcsolatok nélkül aligha képzelhető el. A hizlalás- termelés-értékesítés biztonsága csak így maradihat fenn, valamint mindannyiunk érdeke, hogy az oly fontos exportkövetelményeknek megfeleljünk. Czauner Péter Bács-Kiskun megyében a népi ellenőrzési bizottságok 1986-ban käencven tárnái- és célvizsgálatot folytattak le, kétszázhait közérdekű 'bejelentés és harmincegy magánpanasz intézését fejezték be. A vizsgálatokba 782 népi ellenőrt vontak be, akik 3307 munkanapot fordítottak a helyzet feltárására. A személyesen megjelenő állampolgároknak pedig 173 esetben intézték ügyes-bajos dolgait. A téma:- és célvizsgálatok a legidőszerűbb társadalom- és gazdaságpolitikai feladatok megoldásához kapcsolódtak. Igyekeztek feltárná a helyi erőforrások mozgósításának lehetőségeit. az anyaggal, az energiával, a munkaidővel való gazdálkodás tartalékait. Utánanéztek többek között a népi ellenőrök a kommunális szolgáltató vállalatok hétvégi ügyeleti rendszere működésének. Tapasztalataik döntően kedvezőek voltak, de kedvezőtlen körülményieket is észleltek, amelyek a nem kellő szervezettségre és az ellenőrzés hiányára voltak visszavezethetők. Szinte kivétel nélkül gondot jelentett a hibajelzések rögzítésének nem megfelelő módja a jelzések továbbítása és a hibaelhárításra vonatkozó feljegyzések elmaradása. A megkérdezett lakosság mintegy negyede kifogásolta a hibaelhárító dolgozók „bcrravalóvárá- sát”, a gyakori túlszámlázást. Reklamációra kevesen vállalkoztak, ment sokan kiszolgáltatottnak érezték magukat. A kiskunfélegyházi NEB vizsgálta a munkaidőalap kihasználtságát a helyi ipari üzemekben. Megállapították, azok érték el a legtöbb eredményit, amelyek a legösszetettebben kezelték a feladatokat. Ahol nemcsak a jelenlétire ügyeltek, hanem a munkavégzés leghasznosabb feltételeit teremtették meg, például csökkentették az állásidőt, anyagot, alkatrészt, üzemképes gépet adtak folyamatosan. A munkahelyről 1 idő előtt eltávozókat megkérdezve igazolhatőnaik találták viszont, hogy nem mindegyik távoliét „védhető ki-”. Ugyanis az áru- és személyiszolgáltatásck vagy egyéb ügyintézések rendkí- ,vül időigényeseik, amiben az ügyfelek vétlenek. Ezért kevés, ha csak az egyes dolgozók vagy a munkahelyi vezetés szemléletét javítják, h/jnem ügyelni keli. a társadalmi munkamegosztás különböző pontjai közötti összhang megteremtésére is. Az emberi környezetet, az élet- körülményeket befolyásoló tényezők közül vizsgálták a bizottságok a lakosság közérzetét, a terület népességmegtartó képességét érintő úthálózati, víz- és csa- itarmaeüátási helyzetet. Megyénk úthálózata továbbra is elmarad az országos átlagtól, még akkor is, ha jelentős összegeket fordítanak a korszerűsítésre, Hasonlóak a gondok a szennyvíz elvezetésében és tisztításában is. A gazdálkodó szervezetek munkájában az ellenőrzések során folyamatosain tapasztalták a változó körülményekhez való alkalmazkodási készséget. A feladatok megoldásában a munkahelyi kollektívák és a lakosság is keményen dolgozott de ennek eredményessége nemcsak rajtuk múlott. Ugyanis a törekvések egy része csak jószándékú akarat maradt, mert kellő hozzáértés híján nem járhatott sikérrel. Több esetben kiderült, hogy a vezetés a kollektív érdekek látszatát keltve az egyéni törekvéseket juttatta érvényre. A közérdekű bejelentések egyre gyakrabban és élesebb megfogalmazásban vetették fel a kiugróan magas jövedelmek megszerzését. Tovább nőit a névtelen közérdekű beie- lentések aránya, amely a demokratizmus fogyatékosságaira is utal. Sok bejelentés úgy érkezett a NEB-hez. hogy a munkahely vagy más szervek .különböző fokozatait már megjárta, ugyanis vagy nem volt mesfelelő az _ intézkedés. vagy aligha számított meggyőzőnek az annak alaptalanságát bizonyító tájékoztatás. Az 1985-ben létrehozott Bácsalmási és Kunszentmiklósd. NEB ellenőrző és testületi munkája megerősödött, a rájuk háruló feladatokat ellátták. Tiszakéc.skén pedig a városi tanács — társadalmi elnökkel az élén — népi ellenőrzési 'bizottságot hozott létre. Tuza Béla A BOLGÁR MURRA Újra felfedezték a bivalyt Az utóbbi évtizedekben; világszerte növekedik a bdvalytenyész- tés. Jelenleg 64 országban 130 millió a bivalyok száma. Miért ez a fokozódó éfdeklődés? Közismert, hogy a bivalytej zsírtartalma két, két és félszerese a tehéntejnek. Fehérebb és sűrűbb annál, kevesebb a víz. és több a szárazanyag-tartalma, több benne a protein, laktóz (tej, cukor) és a vitamin. A bivalyihús gazdagabb foszforban, és vasiban, mint a marhahús. Jobban konzerválható, .tovább megőrzi tápértékét. Mindemellett a bivaly viszonylag igénytelen állat, jól alkalmazkodik a természeti viszonyokhoz és ellenállóbb a "betegségekkel szemben. Minthogy Agg vonásra ma már nem használják, Bulgáriában tej- és hústermelés céljából tenyésztik. Hogy teljesítőképességét növeljék, elhatározták, hogy a hazai fajtákat a közismerten Jól tejelő indiai Murra-fajitával keresztezik. 1962-ben 32 tenyészállatot Importáltak Indiából. Két év,tized alatt sikerült egy új fajtát, a bolgár Murra-b.lvalyt előáll íitani. A bolgár Murra átlagosan évi kétezer liter 7,5 százalékos zsírtartalmú tejelt ad. Ez a 3,6 .százalékos tehéntejhez viszonyítva 4000 liternek felel meg. Az „országos csúcsot” a Gabrovo megyei Javorec tenyészete tartja: a 305 napos tejelési időszakban tehenenként 5346 liter tej a hozama. Az új fajta megdöntötte azt a feltevést, hogy a bivalyt nem lehet Iparszerflen tenyészteni. Ma valamennyi bolgár bivalyte’.ep korszerű technikával rendelkezik, mint például a gépi fejés, a borjúk korábbi elválasztása az anyaállattól, szabadban tartás stb. Kiváló tulajdonságaik miatt külföldön is nagy az érdeklődés a bolgár tenyészállatok iránt. A Szovjetunióban a bolgár Murrát kaukázusi bivalyokkal keresztezték. Az eredmény: 30 százalékkal nőtt a tehenenként! tejtermelés. Érdeklődnek az Egyesült Államokból és Venezuelából is. A sikerek a sumeni kísérleti telep munkájának köszönhetők. Itt dolgozták ki a bivalytartás genetikai, tenyésztési, takarmányozási és tartási technológiáját. A telep igazgatója, Aleko Aleksziev így 'beszél erről a munkáról: „A genetikai eredményeket figyelembe véve mesterséges megtermékenyítést alkalmazunk. A tenyésztési időszak megrövidítésére eredményes kísérleteket folytatunk embrióát- ültétéssel Is. Ez .persze még nem általános. Eddig csak egy borjú jött ezzel a módszerrel világra. Most a bolgár mezőgazdasági akadémia szakembereivel, az egyesült államokbeli, ' floridai egyetemmel együttműködésben közös kísérletekbe kezdtünk Süniemben. Negyven embriót 28 bivalytehénbe ültettünk át, közülük tizenkettőt két-két embrióval termékenyítettünk meg. Hogy ez a kísérlet sikerül-e, az persze csak ezután . derül ki. Célunk, egy termelékenyebb hlvialy- íajta előállítása is, amelynek átlagos tejhozama eléri az évi 2500—3000 litert. Ki tudja, egyszer talán a bivalytej komoly versenytársa lehet a tehéntejnek. És ehhez a mi tudósaink munkája is hozzájárulna.” Piámén Stolnov (SZÓFIAPRESSZ — KS) • Bivalytartás szabadban. • Bolgár és amerikai szakemberek embrióit ültetéssel kísérleteznek EGY SZCZECINI KERTÉSZETBEN Biológiai növényvédelem A szczecini Kertészeti Állami Gazdasági Kombinát 4,5 ezer hektáron gazdálkodik, ebből 4,3 ezer hektár a mezőgazdasági művelés alatt álló terület. Mintegy 26 hektár üveggel fedett, egy üvegházak láncolatából álló hatalmas komplexum, valóságos üvegházváros, amelyben az egymásra merőleges utakon elektromos szállítójárművek közlekednek. A szczecini 26 hektáros, üvegházi kertészetben összesen 800 millió zloty értékű virágot és zöldségféléket termesztenek. A termesztett virágok és zöldségfélék több mint egyharmadát külföldön értékesítik. — Termékeinket az NDK- ba, Svédországba, Nyugat- Berlinbe és Ausztriába exportáljuk — tájékoztat Piotr Ostrowski mérnök, a kombinát vezérigazgatója, de jut belőlük a svájci és csehszlovákiai üzletekbe is. Elsősorban paradicsomot és uborkát, a virágokból pedig — a betlehemi csillagnak is nevezett ún. mikulásvirágot, aráliát, fikuszt, páfrányféléket és másokat exportálunk. A szczecini kombinát egyik üvegházában elszaporodtak a növényi kártevők. Ha nem vennék fel ellenük a küzdelmet, a nyár elejére az egész zöldség- és virágültetvényt elpusztítanák. Kiirthatók növényvédő vegyszerekkel is — ez gyors és sikeres módszer, de a kártevőket elpusztító vegyszerek az emberi egészséget is veszélyeztetnék. Ha csak egy mód van rá, kerülni kell az alkalma-r zásukat. — A természetben mindig találni olyan kártevőt, amely elpusztítja a másikat, s e közben nem okoz kárt a növényben — magyarázza a biológiai ;növényvédelem egyik szakértője, miközben megmutatja a kártevők által ellepett növényleveleket. — Ezek a fehér pontocskák a paradicsomon és uborkán élősködő Trialeyrodes vaspo- rariorum lárvái. Ezek a fekete pontocskák pedig az Encar- sia formosa — az előbbi kártevő természetes ellensége, és a mi szövetségesünk. Az Encarsia formosa a Trialeyrodes vasporaricyum kárára fejlődik. Egy idő után az Encarsia teljesen felemészti a kártevőt. így védi az ültetvényt a kártevő pusztításával szemben. Ez az eljárás is bizonyítja, hogy csupán a természet saját erejével, a vegyszerek segítsége nélkül is meg lehet védeni a zöldségültetvényeket a kártevőktől. A biológiai növényvédelemnek köszönhetően a termesztett zöldségek sokkal egészségesebbek, és nem keyésbé jól fejlettek. Az sem mellékes, hogy ez a módszer jóval olcsóbb, s az sem, hogy nem kell folyton aggódni a jelentős részben külföldről vásárolt növényvédő szerek hiánya miatt. Rafal Jesswein
