Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-17 / 14. szám

művelődés TÁRLATNAPLÓ Weintrager Adolf kiállításai • Weintrager Adolf: Tanya A Baján élő Weintrager Adolf festő- és grafikus művész most 60 éves. Az évfordulón tisztelegnek a megyei kiállítóhe­lyek szervezői: sorra hirdették s hirdetik tárlatait. Kiskunhalas után Dunavecse, a múlt héttől pedig Kecskemét - az SZMT- székház — ad otthont az alföldi piktúra kései hagyományait ápoló, s továbbfejlesztő mester munkáinak. Ha a paravánokra kerülő, összességében száznál jóval több olajfestménynek és akva- rcllnek — kiállítási helytől füg­getlenül — összefoglaló címet kellene adni, a legkézenfekvőbb a „bajai táj ecsettel” lehetne. A tárlatok tematikailag igen sokrétű anyagát ugyanis legin­kább a regionális elkötelezett­ség határozza meg. Természete­sen nagyon leegyszerűsítenénk Weintrager művészi teljesítmé­nyét, ha ezt a determináltságot szűkítetten értelmeznénk, vagy­is például, hogy a Dél-Alföld e sajátos vidékének motívumvilá­ga a meghatározó a képépítés­nél. Másról, s többről, szélesebb körű kapcsolatrendszerről van itt szó, ugyanis a vidék soknem­zetiségű kulturális társadalmi­történelmi örökségének az eu­rópai kultúrához szervesen kap­csolódó áramlatainak megérté­se, átélése, feldolgozása is e kap­csolatrendszerhez tartozik. A kiállítások megtekintése után megbizonyosodhat a szem­lélődő, hogy Weintrager Adolf — aki nem e táj szülötte — iga­zán otthon van e vidéken. Egy gazdag hagyományvilá- gú, távoli falucskából, Diószeg­ről indult a bajai mester élete. Tanulmányait Gálán tán, s Lé­ván kezdte, majd Debrecenben és Szegeden folytatta. Később diplomát szerzett a képzőművé­szeti főiskolán is. Gyermekko­rától rajzol és fest. Élete szinte teljesen eggyévált az alkotó munkával. S mintha elégtételt kívánna adni azoknak a taní­tóknak, akik már ifjú korában felismerték a tehetséget, s meg­adtak neki minden támogatást, alkotói élete második nagy mű­ve a szakpedagógiája. Kisisko­lások, s majd tanító- és népmű­velő- jelöltek százait indította a szépség labirintusába — Vaskú- ton és Baján —, egyengetve az utat, biztatva s láttatva az igazi értékeket. A jeles művész és pedagógus sokfelé tanult, több neves taná­ra is volt, de az igazán terméke­nyítő nagy élményt, az életre szóló indíttatást, a Rudnay Gyula vezette Bajai Országos Képzőművészeti Szabadakadé­mia hallgatójaként szerezte. Az oly sok tehetséget pályára segítő Rudnay 1947-től 1953-ig korri­gálta a Vaskútról bejáró fiatal pedagógus képeit. Nem csak a mesterség alapelemeit, a festé­szet technikai fogásait tanulta el mesterétől. A főiskolai tanár majd szabadakadémiai direktor erkölcsi testámentumot is ha­gyott hallgatójára. „Mindig csak úgy fessen, ahogy lát”. Ilyen alapelvvel indította pályá­ra. Vagyis mielőbb meg kellett tanulnia saját festői nyelvét, az egyéniségének legmegfelelőbb kifejezési módot. Vallomása szerint: Rudnaytól tanulta meg azt is, hogy a festőmesterség ko­moly, felelősségteljes munka, amely nagy fegyelmet, elmé- lyültséget és erkölcsi tartást kö­vetel. Weintrager megfogadta a ta­nácsot. Bár kíváncsi szemmel és nagy érzékenységgel megismer­te a képzőművészet új s leg­újabb eredményeit, sikerült el­kerülnie a divatok buktatóit. Szívósan kísérletezett, míg meg­találta azt a vizuális kifejezés- módot, ami leginkább megfelel érzelem- és gondolatvilágának, így született meg a weintrageri expresszív realizmus, amelyet csak gazdagít az a sokféle tech­nika — akvarell, gauche, olaj és szén, toll, tus, amellyel dolgo­zik. (Sajnos, a jubileumon a gra­fikus Weintragerrel nem talál­kozhattunk). Nagy kultúrájú érzelemgaz­dag művész Weintrager Adolf. Kiállításain nem találtunk egyetlen olyan kompozíciót sem, amely megragadt volna a látvány értelem nélküli ábrázo­lásánál. Nem fél az emóció képi közvetítésétől, de munkáin jól fölfedezhetők a tudatos kompo­nista küzdelmei is. Követhetők az alakítás egymásra épülő fo­kozatai. Kitűnik a differenciál­tan egymást fbdő rétegezettség, a részletgazdaság, a hangsúlyo­kat jól erősítő konstruktivitás. A kecskeméti és a dunavecsei tárlatok akvarelljei tájképek. Az egységes tematikának is kö­szönhető — mintha az egészet egy igen mélyen ható, nagy érin­tés, szin- és tájélmény hatására, a rá jellemző heves indulattal festette volna —, hogy kitűnik: készítőjüknek a magyar akva­rell legjelesebb mesterei között van a helye. Bravúros szerkesz­tésű képek A templomélmény, A csend, valamint A hátsó ud­varban címűek. Alkotójuk mély humanizmusa, az egyszerű em­berekkel, a megfáradtakkal, az öregekkel és a magányosokkal közösséget vállaló érzékenysége kap képi kifejezést A temető­ben, Az egyedül típusú fogal­mazásokban, vagy az íkonvari- ációkban. Szereti választott ha­záját. Oda tud figyelni az átlag nézőnek, átutazóknak, vagy az ott lakóknak talán lényegtelen­nek látszó motívumokra (Beta­karításkor, Romos házak, Pin­cesor, Hazafelé). Segít felfedez­ni a vidéket. Megismertet a táj és a nép titkaival, meg tudja sze­rettetni azt, amit ö már koráb­ban megkedvelt. Alkotásaiban érződik, hogy nála a művek bel­ső erőtere szabályozza az alkotó képesítési rendszerét. A gazdag festői arzenál: a lobogó szinu világ, a képritmus, a szerkesz­tés, a remek előadásmód, a hol nyugalmas, hol heves ecsetkeze­lés mindig a művészi akaratnak alárendelten működik. A való világból kapja az in­díttatást a művész, majd fellob- bantja a látvány. Öntörvényű szerkesztéssel átrendezi a valós motívumokat, s a tájat — a ka­puk előtt kocsizó embert, a hát­só udvarban némán várakozó lovat, a temető előtt síró anyó­kákat — egységbe fogja a mű­vész új világot teremtő tág, s gazdag szemlélete. Farkas P. József • Weintrager Adolf: Balatoni vihar után CZAKÓ GÁBOR Na és?* Az ember győz! Az ember le­szállt a fáról, kőbaltát ragadott, nekiesett a mammutnak, a gaz rabszolgatartónak, nemesúrnak, kapitalistának, természetnek, Téli Palotának f már puskával és Aurórával). Útja diadalmenet volt, diadalugrás inkább, mindig annyit előre, amennyit a dobó­kocka mutatott, ha hatos jött ki, akkor hatot, és újra dobhatott, és szökkenhetett egészen az emberi fejlődés csúcsáig, az álmok ál­máig, a nagykohóig, amelyből vörösen csapott ki a győzelem lángja. Útközben persze voltak akadályok, olykor vissza is kel­lett lépni — például akkor, ami­kor az ember egy négert meg­ütött, hármat is —, de az ember dobhatott újra, s győzött, ha előbb nem, akkor utóbb. * A Központi Sajtószolgálat 1986. évi novella- és tárcapályá­zatának különdíjas alkotása. Dr. Püspöky András vett egy sárga babát, vagyis embert, hoz­zá egy kopottfejű lilát, egy őrségi készletből való elefántcsont do­bókockával és játszott. Egyedül, ahogy a családjából kiűzött em­ber manapság játszhat a pad­lásszobájában, hogy valamikép­pen' elüsse az időt a következő műszak megkezdéséig. Vagy va­lameddig. — Eldugult a kád! — Hom- páth Zsuzsika kopogás nélkül kinyitotta^ az ajtót, bejött, lépett kettőt előre a lila figurával, s ment vihogva zuhanyozni. Odalent a földszinten nagy­anyja, Borbála trappolt reggeltől estig bokafogó fűzős cipőjében. „Ha az én koromban megáll az ember, úgy marad és vége". And­rás sose merte kimondani, pedig százszor olt volt a nyelvén: „Na és?" Inkább elfogadta és letusz­kolta a meleg pogácsát vagy a fényesre törölt almát, amit anyja rátukmált. Nem haragudott rá, nem is utálta soha, igazából a halálát sem kívánta, dehát na és? Őszintén és rosszindulat nélkül. Önmagára vonatkoztatva sem vélekedett másként. Csöppet sem nyegleségből, mert ennéLfonto­sabb kérdést, hogy na és?, nem ismert. Az innensőre vonatkozó kérdéseket az ember vagy tudja vagy nem, ha nem, akkor pedig nézzen utánuk. A válasz aztán ez vagy az, mind érdektelen, mert józan ésszel kitalálható —, mint­ha a komputereket utánozná va­laki, ha ebben a körben járatja az eszét. A kérdés a na és?-en túl kez­dődik. Talán rögtön is vége — az volna igazán megnyugtató! A kopottfejü lila emberke ve­reséget szenvedett a Párizsi Kommünben, egy dobásból ki­maradt. A halottakban semmit sem le­het találni. Legföljebb tumort, agyalapi törést, epekövet, embó­liát, ilyesmiket. Aki a halált ke­resi bennük, mintha a tegnap er­re szállt fecskék nyomait kutat­ná a levegő gyűrődései közt. Egy tetemnél üresebb tér az egész vi­lágmindenségben nincsen. Isten — nos, ha van — ő is kiköltözött belőle. Húst hagyott, agyat gon­dolat nélkül, szivet vágyak nél­kül, gerincet izgalom nélkül, lá­gyuló szöveteket, fekete vért. csontokat, hamis anatómiát, amely ugyan szórul-szóra igaz, de sehogy másként, mert ami maradt, abban semmi sem köt, nem tart, nem fűz semmit, min­den céltalan, akár egy vers szavai a szótárban. Akit a na és érdekel, az ne menjen kórboncnak. András ezt későn vette tudomásul, de azt is, hogy akit már más nem érdekel, az ötvennégy esztendős korában nem fog új elfoglaltságot keresni. A kopottfejü lila elég peches alak volt, mert a sárga már rég a kohó vörös lángjainál sütkére­zett fene boldogságában, ö elve­szítette az 1905-ös forradalmat is. Hompóth Miklóst irigyelte. A sógornak volt bátorsága már negyvenhat éves korában átsur­ranni a na és-en túlra. Igazán elegánsan, csöndesen, úriember módján. — Nem hagytam itt az órá­mat? — Zsuzsika koraérett ró­zsaszín testén nem volt egyéb, csak a víz. Törölközőjét torreá- dorosan maga előtt lebegtetve becsörtetett a szobába. A győz­tes sárga, meg az elveszett 1905- ös orosz forradalom viharaiba újra belekeveredett kopottfejü li­la figurát a földre legyintette. — Miért éppen itt hagytad volna? — András ásított. Mások mezítelensége öt mindig a bádog­asztalon elébe kerülőkre emlé­keztette. Különösen, hogy uno­kahúga törölközőkendőjét ör­vénylő vörös ívben megforgatta, majd a hálára terítette, hogy sze­mélyéi előbbre hozza. Amíg meghajolt az asztalok alá a bá­bukért, Zsuzsika rövid, de hatá­rozott sikitást hallatott. — Meg­örültél? — Csak ásítottam. Nekem nem szabad? Én nem unatkozha- tom? — Áthajolt a játékasztal fölött, bele András arcába. Erős, hűvös mellét bácsikája babákat szorongató öklére bocsátotta. — Ne hülyéskedj, kérlek, ne hülyéskedj! — Püspöky András komolyan megijedt. Nyilvánvaló volt, hogy Zsuzsikánál nincs filo­zofálás, nincsen na és? — Elhíztad magad. Bandi bá­csi. — Meglátta a Marlborós dobozt. Elengedte végre mellével bácsikája remegő kezét, rágyúj­tott. — Ti, Andrások általában túlságosan elbizakodoltak vagy­tok. — Törülközőjét hagyta földre esni, kiment. Püspöky András a sárgát és a kopottfejű lilát a negyedkori dzsungelt ábrázoló kezdő kocká­ra tette, aztán két tenyere között rázni kezdte az ósdi elefántcsont dobókockát. Rázta, rázta, de el­dobni elfelejtette. ■■ szabad idő Téli vitaminok FEKETERETEK MÉZZEL. A legyalult vagy vékonyra szele­telt retket egy tálkába tesszük. Tíz dkg retekre egy evőkanál mézet csurgatunk, és egy-két óráig állni hagyjuk. Gazdag a vitamintartalma, és a köhögést is csillapítja. FEKETERETEK SÜLVE. A hámozott és vékonyan felsze­letelt retket — fél kilónyit — vajazott tűzálló tálba tesszük, 4 egész tojást simára keverünk 2 dl tejföllel, ízesítjük sóval, tö­rött borssal, majd a retekre önt­jük és forró sütőben pirosra süt­jük. NYERS CÉKLASALÁTA. A céklagumókat megmossuk, meghámozzuk, tormareszelőn megreszeljük. Megsózzuk, meg­szórjuk kevés darált vagy tört köménymaggal, egy csipet cu­korral és reszelt ecetes tonnával összekeverjük. A cékla levet ereszt, a torma ecetes, tehát nem kell külön salátalét készíteni hozzá. CÉKLÁS SZENDVICS- KRÉM. Az előbbi módon ízesí­tett reszelt céklát levéből ki­nyomva elkeverjük sűrű majo­nézzel és ezzel kenjük meg a szendvicseket, amikre főtt tojás- karikákat vagy sült húst tehe­tünk. FANTAZIAPLLÓVER 38—40-es méretre készült a rajzon látható kockás­kötött, gurtnigalléros moherpulóver. Színe: halványkék. Felhasznált anyag- mennyiség: 45 dkg. 4,5-es kötőtűvel és 4-es horgolótűvel készült. A kocka­minta: 15 sorszor 12 szem a kocka mérete, felváltva dzsörzé (egy sima, egy fordított) és lustakötéssel (1 sor sima, 1 sor fordított). Négy egyforma alapda­rab készül, hatszor hét kockás méretű, ebből kettőre 35 centiméter hosszú, kettőre 20 centiméter hosszú 15—15 sormagasságú passzét kötünk, 3,5-es kötőtűvel (két sima, két fordított váltakozása). A gurtnigallér a már összeállí­tott pulóver csónakkivágásába kerül, horgolással. 10 centiméter magasan, egyráhajtásos pálcasorokat horgolunk. Amikor kész, kifelé hajtjuk, és a rajzon látható módon láncszemsorral rögzítjük a gurtnit A modell szűk szoknyához előnyös. ORVOSSZEMMEL Számvetés Új esztendő elején szoká­sos a múlt évben végzett munka eredményeit és hiá­nyosságait felmérni, a tanul­ságokat levonni. Az Orvosszemmel rovat­ról állíthatjuk, hogy széles körű érdeklődésre tart szá­mot. Bizonyítják ezt az egyes munkahelyek jelzései szerint kialakult kollektív értékelések, a levélben és te­lefonon közölt kívánságok, igények. Ez utóbbiak kielé­gítésénél szóba kerülő szem­pontok: az évszakok szerinti időszerű egészségügyi prob­lémák megvilágítása, az ál­talánosan érdeklődésre szá- mottartó kórformák ismer­tetése, leírva az ezekkel kap­csolatos helyes és kívánatos egészségvédő vagy éppen te­rápiás tennivalókat, vala­mint egyes kirívó esetek ta­nulságainak ismertetése. Természetesen nem állt mó­dunkban minden kívánsá­got teljesíteni. Felvetődött valamiféle orvosi válaszadás igénye is. Erre főleg helyszű­ke miatt nem kerülhetett sor. Mentségünkre szolgál­jon, hogy a felmerülő prob­lémákat levélben vagy tele­fonon megválaszoltuk. A bizalmat és a segítő szándékú, írott vagy szóbeli köszöneteket jólesoen nyug­tázzuk. Kérjük, hogy olva­sóink ezután is ajándékozza­nak meg bennünket érdek­lődésükkel és bizalmukkal. Segítsenek kialakítani észre­vételeikkel a minél jobb for­mát, s kívánjuk, hogy mind­inkább hasznosítsák cikke­ink tartalmát — egészségük érdekében. dr. Honti Géza JOGI TANÁCSOK Költségmentesség a bírósági eljárásban A 6/1986/VI 26/IM számú rendelet szabályozza a bírósági eljárás során érvényesülő személyes és tárgyi költségmentességet: milyen esetekben engedélyezik a személyes költségmentességet, mikor lehet azt utólag kérni, mi a megvonásának rendje. A tárgyi költségmentesség magához az ügyhöz kapcsoló­dik. Jogszabály sorolja fel, me­lyek azok az esetek, amelyekben a feleknek jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül jár a költségmentesség. Ezek a pe­rek a következők: az apasági és a származás megállapítása irán­ti egyéb perek; a szülői felügye­let megszüntetése vagy visszaál­lítása iránti pier; a gondnokság alá helyezés és a gondnokság alá helyezés megszüntetésére irányuló per; a gyermek elhelye­zésével és átadásával kapcsola­tos per, a törvényen alapuló minden tartással kapcsolatos per; a szövetkezeti tagsági vi­szonyból származó, a munka- végzési kötelezettséggel össze­függésben keletkezett per; a fegyveres erők, fegyveres testü­letek, valamint a rendészeti szervek és tagjaik között a szol­gálati viszonnyal kapcsolatos kártérítési és megtérítési perek. A tárgyi költségmentcsség a vértulajdonság-vizsgálat és a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői (élettani) vizsgálat költségének előlegezése és megfizetése alól, valamint a törvényen alapuló tartással kapcsolatos perekben a tartásra kötelezett jövedelmé­nek megállapításához szükséges szakértői vizsgálat költségének megfizetése alól nem mentesít. Annak a félnek, aki a szemé­lyes költségmentességet kéri, jö­vedelmi és vagyoni viszonyait igazolnia kell. A költségmentes­ség engedélyezését a fél akár az eljárás megindítása előtt vagy azzal egyidejűleg, illetve az eljá­rást befejező határozat megho­zataláig bármikor kérheti. Személyes költségmentesség­ben azt a felet kell részesíteni, akinek jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj legkisebb összegét, vagyona pe­dig — a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül — nincs. Minden más esetben a bíróság a fél körülményeinek vizsgálata alapján állapítja meg, hogy méltányosságból, kivétele­sen van-e helye a költségmen­tesség engedélyezésének. Költségmentesség hiányában a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség megfizetésére a feleket abban az arányban kötelezi a bíróság, amelyben a perköltség viselésé­re kötelesek lennének. A fél a bíróságnak a szemé­lyes költségmentességre vonat­kozó elutasító döntését, vala­mint a tárgyi költségmentesség fenn nem állásának megállapí­tását megfellebbezheti. dr. K. É. KRIMI Rejtvényünkben nyolc — kri­mikből ismert — főszereplő ne­vét találják. VÍZSZINTES: 1. Bűnügyi re­gények ismert nyájas kínai tie­tek tívje. 10. ... River, a Missis­sippi mellékvize. 13. Elővételi jog. 14. Virág része. 15. Csor­dultig. 16. Dolgos állat. 17. Kis fuvola. 19. Legyőz, megver va­lakit. 21. Neves olasz festő (Gu­ido, 1775—1604). 22. Öltögetés- sel szakadást megszüntet. 23. Megszólítás. 26. A szabadba. 28. Román pénz többes szám­ban. 29. Kétárbocos vitorlásha­jó. 30. Dohánytőzsde. 34. Te- nisztrófea. 35. Japán kikötő Kyushu szigetén. 37 __csatája ( Liszt F. szimfonikus költemé­nye.) 39. Lankadó. 42. Vadász­kutyák. 45. Hógörgeteg. 47. Csúcs. 49. „ ... infinitum” (a végsőkig.) 51. A Fülöp-szigetek fővárosa. 53. Bányatelep Resica közelében. 54. Női becenév. 56. A francia frank rövidítése. 58. Szóösszetételekben szembenál­lásra utal. 59. „Az éneklő ku­tya” írója (Jack). 61. A Majna hazai neve. 63. Rendjelek. 64. Az egyik legrégibb detektivfigu- ra. Conan Doyle mesterdetektív- je. 66. Az egykori Babilónia fő­városa volt. 67. Bécs, Bécsben. 68. Trója vesztét okozta. 69. Francia folyó, döntő csata szín­helye az első világháborúban. 71. Sietségben van! 72. E. S. Gardner híres védőügyvédje, ki sorra oldja meg a legrázósabb feladatokat. Ti. Agatha Christie nagvbajuszú belga detektívje. FÜGGŐLEGES: 1. Tévé-krimi- sorozat „ballonkabátos" nyomo­zója. 2. A hidrogén, a foszfor és az oxigén vegyjele. 3. Kanadai légitársaság névjele. 4. ... van Winkle (P. Planqüctte operett­je). 5. A Loire mellékvize. 6. Vulkanizált kaucsuk. 7. Becé­zett női név. 8. Hebron páratlan betűi. 9. Nagy költőnk névbe­tűi. 10. Tallinn régebbi neve. 11. Esni kezd. 12. Tévé-krimisoro- zat főfelügyelője, ki tévénkben „szakácsként" is bemutatkozott. 15. Meghatározott távolság. 18. Labdarúgó-trófea. 19. Ideghár­tya. 20. Meggyőz. 24. Török férfinév. 25. A Duna mellékvize, (névelővel). 27. Hahota. 31. Helyrag. 32. A hangok gyors egymásutánja. 33. Régi pén­zünk. 36. A háború és halál iste­ne a germán mitológiában. 38. Ingszerü fehér papi ruhadarab.. 40. Régi nép. 4L Fekete szinü féldrágakő. 43. Garay János verse. 44. Raymond Chandler bűnügyi regényeinek vakmerő amerikai magándetektívje. 46. Rangjelző. 48. Georges Simenon népszerű főfelügyelője. 50. Dí­szítőkőzet. 52. Növényvédő szer. 55. Cordillera de los ... (Dél-amerikai hegység). 57 Verskellék. 60. Folyó a Szovjet­unióban. 61. Hullámtörő. 62 Verne Gyula egyik kapitán\ alakja. 64. Testrész. 65. ISA be tűi. 66. Az ENSZ nemzetközi rövidítése. 68. Tüzelő. 70. Eg\ forma betűk. E. B. Beküldendő: a nyolc krimi­főszereplő neve A január 10-én közölt rejt­vény helyes megfejtése: KACSKAFARKU MACSKA HA FEDNE TOLLACSKA NEM LENNÉL TE MACSKA, LENNÉL MADARACSKA. Az elmúlt héten közölt ke­resztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Ritu r Imre. Kerekegyháza; Miki, Meny hér íné, Mélykút; Mohién Ferencné. Kecel; dr. Hav,n László Kecskemét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom