Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-02 / 1. szám

IDŐJÁRÁS Várható tdójárá* ár omit terüle­tén péntek estik t Eleinte felhfiátronu- lásókból elszórtan futó záporra keü •sántítani, később túlnyomóan borult less az ég, ország­szerte eső, zápor várható. A többször erős nyugati szél észak, északkeletire fordul ti tovább erősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 4 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE az mar bAcs-kukun megyei bizottságának napilapja XLII. évf. I. fzán Árt! 1,80 Ft 1981. január 2. péntek 'tÜSKlW ' Űj gondolkodásmód szükséges a nemzetközi politikában MIHAIL GORBACSOV ÜZENETE Az elmúlt esztendőt a tudatos útkeresések, a megfeszített mun­ka, az átalakítások, az elképze­lések és tervek valóra váltása Jellemezte. Az elmúlt évben erő­södött a békéért vívott harc — állapította meg Mihail Gorba­csov. az SZKP KB főtitkára a szovjet néphez Intézett újévi üze­netében, amely a szovjet televí­zióban hangzott éL Az SZKP KB főtitkára megál­lapította, hogy a gazdasági élet minden területén sikerült to­vábblépni, és leküzdeni a pan­gás jelenségeit. Lényegesen gya­rapodott a nemzeti jövedelem, a növekedés meghaladja a négy százalékot. Fordulat előtt állnak a társadalmi és szociális prob­lémák hatékonyabb megoldása terén is. Gorbacsov a továbbiakban arra figyelmeztetett, hogy az elkövet­kező esztendőben még jobb tel­jesítményekre lesz szükség a gazdaságban, a vállalatoknál szé­les körben be kell vezetni az Új gazdálkodási módszereket, döntően javítani kell a termékek minőségét. Hasonló, nem kevés­bé fontos és bonyolult feladato­kat kell megoldani a szovjet társadalom életének más terü­letein Is. — A döntő változtatások út­jára léptünk, mégpedig közös megegyezéssel — mondta Mihail Gorbacsov, és hozzáfűzte: ugyan­akkor érzékelhető még az egy helyben topogás, a közömbösség, egyesek abban reménykednek, hogy minden visszatér a régi ■mederbe. Ez az erő azonban nem állíthatja meg a szovjet társadal­mat az átszervezés útján. Hatá­rozottaknak és következetesek­nek kell lennünk. A legcseké­lyebb megingást sem engedhet­jük meg magunknak. Politikai és erkölcsi álláspontunk az, hogy a szocialista rendszer fejleszté­sének hatékony eszköze a kez­deményezés. a felelősségtudat, a bírálat és a nyilvánosság, a de­mokrácia és a fegyelem. Külpolitikai kérdéseket em­lítve az SZKP KB főtitkára rá­mutatott: a nukleáris szemben­állás új gondolkodásmódot köve­tel meg a nemzetközi politiká­ban. A Szovjetunió átfogó bé- kekezdeményezéseket tett, hogy megjavuljon a nemzetköm lég­kör. A legnagyobb jószándékkal terjesztettük elő javaslatainkat Reykjavíkban. Ez volt az a pil­lanat. amikor az emberiség meg­láthatta az atomfegyvermentes világ körvonalait. Sajnos, szá­mos nyugati politikus Reykja­vik^ való reagálása megmutat­ta, hogy milyen erős még a ré­gi, konzervatív gondolkodás, mi­lyen messze áll egyes kormányok politikája a népek igazi akara­tától. Mihail Gorbacsov hangsúlyoz­ta: őszinte barátságot és együtt­működést ajánlunk fel mind­azoknak, akik amellett vannak, hogy azonnal kezdődjenek tár­gyalások az atomfegyver-kísérle­tek teljes betiltásáról, őszinte barátságot és együttműködést ajánlunk azoknak, akik az atom­fegyverek számának csökkené­sét. illetve teljes megsemmisíté­süket követelik, továbbá azt, hogy az egyenlőség és az álta­lános biztonság elvei alapján fejlődjenek a nemzetközi kapcso­latok. A md ajtónk nyitva áll á tárgyalások előtt. De egy másik dolognak is világosnak kell len­nie mindenki számára. Békesze- retetünknek semmi köze a gyen­geséghez. A szovjet emberek bé­kés munkáját megvédj ük. A szooializmus vívmányait az erős, korszerűen felszerelt szovjet fegyveres erők védelmezik. Az újév alkalmából szívélye­sen üdvözöljük a szocialista or­szágok népeit, mindenkit, aki küzd a békéért és a társadalmi haladásért, minden jót kívánunk a föld valamennyi népének — hangzott el Mihail Gorbacsov üzenetében. Tettekkel váltsuk valóra re Kedves Honfitársaim! Az új esztendő első napján tisztelettel kö­szöntőm hazánk minden állampolgárát.' Si­kerekben szerényebb, ám tanulságokban an­nál gazdagabb óévet hagytunk magunk mö­gött. Megnyugtató, hogy létünk és munkánk leg­alapvetőbb feltétele, a béke, változatlanul fennmaradt. 1986 jellemzője volt a Genf ben kibontakozott folyamat erősödése. A Szov­jetunió és a szocialista országok új elemeket tartalmazó békekezdeményezései újraélesztet­ték a népek bizakodását az enyhülés vissza­térése iránt. A reykjavíki szovjet—amerikai csúcstalálkozón ismét meggyőződhettünk, hogy tárgyalóasztal mellett, őszinte eszmecseré­ben, az érdekek kölcsönös tiszteletben tartá­sával, a nemzetközi élet legsúlyosabb problé­mái is közel kerülhetnek a megoldáshoz. Ugyanakkor azt is jól tudjuk: jelentősek még azok. az erők, amelyek a bizalmatlanság szí­tásával fékezik a népek közötti normális kap­csolatok kialakítását, zavarják a békés egy­más mellett élést. Hazánk a bonyolult világpolitikai helyzet­ben is tovább bővítette nemzetközi kapcso­latait. A Magyar Népköztársaság külpolitiká­jának eddig is egyik legmarkánsabb vonása volt, hngy a baráti szocialista országokkal együtt, összefogva a világ haladó erőivel, szorgalmazza a fegyverkezési verseny megállí­tását, a leszerelést, a nemzetközi biztonság, az államok közti bizalom és a béke erősítését. Mindenkor síkra szálltunk a különböző tár­sadalmi rendszerű országok kölcsönösen elő­nyös együttműködéséért, kiálltunk a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése mellett. Tárgyalunk mindenkivel, aki tiszteletben tartja társadalmi rendünket, szövetségi kap­csolatainkat és a kölcsönös érdekek elismerése alapján akar vetünk szót váltani. Vallottuk és valljuk, hogy az emberiség gondjai csak úgy enyhülhetnek, ha a népek közösen munkál­kodnak orvoslásukon. Csakis a kölcsönös bi­zalom és egymás érdekeinek tiszteletben tar­tása viheti előbbre az emberiséget. Csakis így távolíthatók el azok a mesterségesen emelt, . politikai természetű akadályok, amelyek az országok közötti együttműködés útjában áll­nak. Szükebb értelemben vett honi dolgainkat te­Losonczi Pál újévi köszöntője kintve elmondhatjuk, hogy a körülmények kedvezőtlen alakulása ellenére is gyarapodott a nemzeti vagyon, hazánk újt létesítmények­kel gazdagodott, és társadalmunk átfogó re­formfolyamatában úf tudományos eredmények, szociális és kulturális létesítmények szület­tek. Megőriztük a teljes foglalkoztatottságot, és a lakosság ellátásának színvonalát is. Az az összteljesítmény, amit népünk nyújtott, meg­becsülést érdemel, mert nehéz körülmények között érte el eredményeit. Céljaink elérésé­hez azonban mindez kevés volt. A világgazdaság értékítéletei tovább szi­gorodtak. Termékeink leértékelődése folyta­tódott, kedvezőtlenebbé váltak értékesítési lehetőségeink. Hátráltatták versenyképessé­günket azok a végső soron politikai jellegű akadályok, amelyek nemcsak a termelőberen­dezések és technológiák, hanem az áruk nor­mális cseréjét is megnehezítik. De csupán ezek a vitathatatlan tények nem szolgálhat­nak magyarázatul lemaradásunkra, és nem menthetnek fel bennünket kovetkezmenyei alól. Későn ismertük fel a külső hatásokat, nem készültünk fel következményeire, nem igazodtunk elég rugalmasan és gyorsan az új követelményekhez. Pártunk Központi Bizott­ságának 1986 novemberi határozata joggal állapította meg, hogy a magyar népgazdaság mérsékeltebb teljesítményében saját mun­kánk gyengeségei, a vezetés és irányítás fo­gyatékosságai, a végrehajtás következetlen­ségei is jórészt tükröződnek. Bár az emberek többsége becsületesen dol­gozik, még nem vált általánossá a korszerű gazdálkodási szemlélet, a szervezett és fe­gyelmezett munka. Pazarlóan bánunk anyag­gal, energiával, idővel, » ami talán a legsú­lyosabb: az emberi munkával. Ezen a helyze­ten változtatnunk kell, ha előre akarunk ha­ladni. Az életkörülmények javítása és a jogos fogyasztási igények kielégítése csak úgy le­hetséges, ha a maga területén mindenki az eddigieknél eredményesebben dolgozik. A XIII. pártkongresszuson megfogalmazott célokat nemzeti egyetértés fogadta, és társa­dalmunkban megvan a készség, hogy az el­érésükhöz szükséges feladatokat végrehajt­sa. Államunk ezeréves történelme is bizo­nyítja, hogy népünk a legnehezebb helyzete­ken is úrrá tudott lenni, ha értelmes célok érdekében egyesítette erőit. Az Országgyűlés a közelmúltban törvény­erőre emelte az idei költségvetést, és tervünk tartalmazza a legfontosabb tennivalókat. Ered­ményes teljesítése elengedhetetlen gazdasá­gunk élénküléséhez. Arra van szükség, hogy már az év elejétől — a termelésben és min­den más munkahelyen — a lehető iegjobban hasznosítsuk erőforrásainkat. Különösen fon­tos a munka minőségének javitása és az ész­szerű takarékosság. Szocialista fejlődésünk és egyben a korsze­rű gazdálkodás nélkülözhetetlen feltétele, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket a hatékonyan működő vállalatok fejlesztésé­re, a biztosabb és gyorsabb megtérülés ja­vára fordítsuk. Mint ahogy — a szinte már vérünkbe ivódott egyenlősdit felszámolva — bérrendszerünkben is következetesebben ér­vényesítjük a munka szerinti részesedés el­vét. A magasabb színvonalú, az alkotó tevé­kenységet kívánjuk átlagon felül megbecsül­ni az élet minden területén. Ez nemcsak kor­mányzatunk szándéka, hanem a becsületesen dolgozó nagy többség igénye is. Társadalmi rendünk szilárdsága, népünk felelősségérzete és demokratikus intézmény­rendszerünk erősödése egyaránt záloga a szo­cializmus sikeres továbbépítésének. Ennek ér­dekében — a kölcsönös előnyök alapján — a jövőben is készek vagyunk együttműködni minden országgal, függetlenül azok társadal­mi berendezkedésétől. Legbiztosabb táma­I szunk azonban a baráti szocialista országok korszerűsödő és gazdagodó együttműködése. Hisz nemcsak céljaink azonosak, hanem kö­zös a felismerésünk is: kapcsolatainkban mi- nöségileg új viszonylatok és távlatok rejle­nek. E gondolatok jegyében és nemcsak az új év napjának szokása alapján mondom: remé­nyeinket párosítsuk tenniakarással, sót, tet­tekkel, és akkor az eredmény sem maradhat el. Ehhez kívánok 1987 első napján békés, boldog új esztendőt valamennyi honfitársam­nak és barátunknak az egész világon. AZ ÁLLATTENYÉSZTŐ TELEPEKEN AZ ELSŐ MUNKANAPON Tegnap jószerivef az ország nagyobbik része az óév búcsúz­tatásának fáradalmait pihente ki. Nem Így azok, akik az állatokat gondozzák. A Bács-Kiskun me­gyei mezőgazdasági üzemek kö­zött hetvennél többen tartanak szarvasmarhát, negyvenhét he­lyen sertést, Juhászata pedig hat­vannégy üzemnek van. Itt min­denütt az év első napja is csak egy a háromszázhatvanötből, amikor az állatokat el kell látni. Kondi Sándor Is — a Városföldi Állami Gazdaság dolgozója — sökszáz megyebeli társával haj­nalban ébredt. A gazdaság kis­kunfélegyházi kerületében indult n gondjaira ibízott 259 vemhes tszőt takarmányozni. Tegnap délután 4 órára Végzett a mun­kával. ! (Strasaer András felvétele) TELEFONTERVEK 1987-RE RÁCS-KISKUNBAN Űj központok épülnek, bővül a távhívóhálózat A telefon társadalmi ügy. Az Or­szággyűlés októberi ülésszakán rész­letesen foglalkoztak ezzel a kérdés­sel. A telefonellátottság a közhangu­lat mellett a termelésre is kihat, ezért az illetékesek úgy döntöttek, hogy ebben az ötéves tervben nagyobb ütemben valósítják meg a fejleszté­seket. A kormányzat a távközlés fej­lesztésére a tervidőszakban 40 mil­liárd forintot fordít, ebből 1987-re 7,5 milliárd jut. Vajon Bács-Kiskun megyében hogyan alakul a telefon- ellátottság? Vojnár László, a Szegedi Postaigazgatóság távközlési igazgató- helyettese és Kálmán Miklós, az igaz­gatóság beruházási és építési osztá­lyának vezetője tájékoztatott az idei tervekről. (Folytatás a 2. oldalon.) SZAZHATVANNÉGY ÉVE SZÜLETETT Petőfire emlékeztek A múlt év utolsó napján megyeszerte megemlékeztek Petőfi Sándor születésének 164. évfordulójáról, hiszen iközismert, Bács-Kiskun- ban tucatnyi település büszkélkedhet a költőt Idéző emlékeikkel. A rendezvénysorozat központja most Is a szülőváros, Kiskőrös voW. A nemzeti poé­tánknál elnevezett mű­velődési központban már a szilvesztert meg­előző nap is az emléke­zés jegyében telt. A ka­marateremben a Petőfi a képzőművészetben, „Az Alföld” című pá­lyázat díjait adták át. Az idén második aillka- íbmimal megrendezett kiállítást —. amelyre 47 művész küldött képet — dr. Bőik» Ferenc Iroda­lomtörténész. a Petőfi Irodalmi Múzeum fő­igazgatója nyitotta meg. A hagyományos ünne­pi megemlékezés több száz résztvevővel 31-én, délután 5 órakor kezdő­dött a szülőház előtt. Gyertyák világítottak az apró zsalu gáteres abla- . kokban, Bem tábornok szobránál és a városi iskolák diákjai kezében. A Himnusz után az ál­talános Iskolások kanna, rakórusánaik szép össze­állítása Idézte először Petőfi szellemét. A meg­zenésített versek el­hangzása után Sinkovlei László, a városi műve­lődési központ Igazgató­ja mondott emlékbeszé­det, Idézve a sok évvel korábbi kiskőrösi éjsza­kát, amikor a mezővá­ros megbecsült mészá­rosa. Petrovics István, Izgatottan várta — mintegy átélve a felvi­lágosodás kori Magyar- ország egy szebb kort áhftó Izgalmát —, hogy felsírjon a gyermek — a család, s mint tudjuk, minden magyar poéta első szülöttje. A műsor további részében Kiskő­rös állami és társadalmi vezetői koszorúztak. Az esemény a Szózat ének­lésével zárult Az év utolsó napján a megye többi emlékhe­lyén Is hangulatos ün­nepségekkel emlékeztek az évfordulóra. Kiskun- Délegyházán és Dune- vecsén koszorú ztak, Kecskeméten, SzaUt- szenrtmártonban és Sza­badszálláson gyertyák égtek az. emléktábláknál, szobroknál. F. P. J. MEGKÉTSZEREZTÉK A VÍZISZÁLLÍTÁST, KORSZERŰSÍTIK A GÉPPARKOT Gazdaságossági törekvések a kiskunsági erdészetben • Gépi rakodás az RP—12-ea szerelvényre. Az utóbbi időázak egyik legjobb esztendejét zárja a Kiskunsági Ér­ád- és Fafeldolgozó Gazdaság. Bárány! László igazgató azonban meg­jegyzi, hogy nem volt könnyű a gondokkal megküzdeni. Az aszály például 18 millió forint kárt okozott, amelynek felét megtérítette az Állami Biztosító. Végül a tervezett 58 millió forint gazdasági ered­mény helyett 82 millióra számítanak, váltefzaitlan termelői létszám mellett. Az igazgató előtt egy balom kimutatás, ezekből idéz néhány adatot: — A fakitermelési tervet de­cember 15-re teljesí tettek. Utána már az 198 7-es esztendőre dol­goztunk. Az év végéig 10 ezer köbméter túlteljesítést kalkulál­tunk. A fiatal íenyőtelepítések tisztításával december 20-ra vé­geztünk. A kitermelt tűlevelű fák közül az arra alkalmasak, a ka­rácsony-fapiacon keltek el — t4- | jékoztat. (Folytatás a 2. oldalon)-V ‘i- ■ SV*.' Perlekedés a köztisztaságért Alig akadt a decemberben megtartott falugyűlések kö­zött olyan, ahol ne került volna szóba valamilyen mó­don a környezetvédelem. A legtöbb felszólaló a szemete­tés megfékezését sürgette. Az utóbbi időben azt tapaszta­lom, valóságos szemétpör bon. I tokozott ki a kisebb tele­püléseken: a községért felelős­séget érző lakosok pörölnek azokkal, akik nem kérnek I jzót a nyilvános fórumokon, de annál tevékenyebbek. Ojabh és újabb szemétkupa­cokkal ssúfitják el az útmen­ti kiserdőt, ia határ és a bel­terület kevésbé forgalmas ré- I serit. Valamikor város és falu kö- I zött éles határvonalat lehe- I tett bűzni annak alapján (*. | hogy a városi utcák, kövezet- I tefc, ám többnyire szemete- ■ sek. a falvak útjai viszont I sárosak, porosak, de szemetet I csak elvétve találni rajtuk. I Ma már egyre több a közjé- I pék ben is az aszfaltozott út. I Akad a megyében olyan kis- I település, ahol egyetlen föl- I desút sem maradt. Viszont M megjelent a falusi utcákon is I a szemét. Igaz. egyes helyeken fel- I tűntek a korábban szintén I városi szimbólumnak számító I kukáskocsik is. összefopás- I sál. esetleg a közeli várossal I együttműködve két-három I fcözsép már képes fenntartani I eov-egy ilyen korszerű beren- I dezést. A szemétszállítás megszer- I vezése, a közterületek tiszta- I ságának következetes védel- I me újfajta szemlélet első lé. I pése. Jelzi, hogy a községi ta­rn nácsok egyre szélesebb körű I környezetvédelmi tevékenysé­get folytatnak, összhangban a mind határozottabb lakossá­gi igénnyel: álUtsák meg a környezet állapotának fényé, getö romlását. Az Alföldnek ezen a részén az ipafi szennyezés közvetle­nül kevéssé fenyegeti m köst- ségeket. Tennivaló mégis bő­ven akad. A tompái tanács például egy nemrég készült beszámolóban áttekintette az orvoslásra váró gondokat, íme néhány ezekből, a teljes. sép igénye nélkül: A külterü­leteken levő fúrt kutak vize szennyezett, ivásra alkalmat­lan. Gyakran előfordul enge­dély nélküli fakivágás, s a szabályosan Jel termelt fák he. lyett sem ültetnek újakat. A szennyvíz * elhelyezése nem megoldott, és több milliót be­ruházásra lesz szükség a ve­zetékes ivóvíz arzénmentes Ré­séhez U. A terjedelmes listában a tarlóégetéstöl ét engedély nélküli közterületfoglaldsig még jó néhány településkör. nyazeti ártalom szerepel. Nyil­vánvaló: lakossági részvéte l, összefogás nélkül nem képes ennyi feladatot megoldani az egyébként sem napvlétizámú tanácsapparátus. Sem Tom­pán, sem a többi köziépben. Az utcát, tájat csúfító sze­mét a szennyezés legszembe­tűnőbb formája. Ha sikerül olyan közhangulatot kialakí­tani. hogy ne számítson bo­csánatos bűnnek a szemete, lés. ez példa lehet arra, hogy a közösséa képes a többi kör- nt/ezeti kérdésre is mepoldást találni. Nem mindepv hát, müven módon dől el a sze- méfpö- községeinkben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom