Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-02 / 1. szám
IDŐJÁRÁS Várható tdójárá* ár omit területén péntek estik t Eleinte felhfiátronu- lásókból elszórtan futó záporra keü •sántítani, később túlnyomóan borult less az ég, országszerte eső, zápor várható. A többször erős nyugati szél észak, északkeletire fordul ti tovább erősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 4 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE az mar bAcs-kukun megyei bizottságának napilapja XLII. évf. I. fzán Árt! 1,80 Ft 1981. január 2. péntek 'tÜSKlW ' Űj gondolkodásmód szükséges a nemzetközi politikában MIHAIL GORBACSOV ÜZENETE Az elmúlt esztendőt a tudatos útkeresések, a megfeszített munka, az átalakítások, az elképzelések és tervek valóra váltása Jellemezte. Az elmúlt évben erősödött a békéért vívott harc — állapította meg Mihail Gorbacsov. az SZKP KB főtitkára a szovjet néphez Intézett újévi üzenetében, amely a szovjet televízióban hangzott éL Az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy a gazdasági élet minden területén sikerült továbblépni, és leküzdeni a pangás jelenségeit. Lényegesen gyarapodott a nemzeti jövedelem, a növekedés meghaladja a négy százalékot. Fordulat előtt állnak a társadalmi és szociális problémák hatékonyabb megoldása terén is. Gorbacsov a továbbiakban arra figyelmeztetett, hogy az elkövetkező esztendőben még jobb teljesítményekre lesz szükség a gazdaságban, a vállalatoknál széles körben be kell vezetni az Új gazdálkodási módszereket, döntően javítani kell a termékek minőségét. Hasonló, nem kevésbé fontos és bonyolult feladatokat kell megoldani a szovjet társadalom életének más területein Is. — A döntő változtatások útjára léptünk, mégpedig közös megegyezéssel — mondta Mihail Gorbacsov, és hozzáfűzte: ugyanakkor érzékelhető még az egy helyben topogás, a közömbösség, egyesek abban reménykednek, hogy minden visszatér a régi ■mederbe. Ez az erő azonban nem állíthatja meg a szovjet társadalmat az átszervezés útján. Határozottaknak és következeteseknek kell lennünk. A legcsekélyebb megingást sem engedhetjük meg magunknak. Politikai és erkölcsi álláspontunk az, hogy a szocialista rendszer fejlesztésének hatékony eszköze a kezdeményezés. a felelősségtudat, a bírálat és a nyilvánosság, a demokrácia és a fegyelem. Külpolitikai kérdéseket említve az SZKP KB főtitkára rámutatott: a nukleáris szembenállás új gondolkodásmódot követel meg a nemzetközi politikában. A Szovjetunió átfogó bé- kekezdeményezéseket tett, hogy megjavuljon a nemzetköm légkör. A legnagyobb jószándékkal terjesztettük elő javaslatainkat Reykjavíkban. Ez volt az a pillanat. amikor az emberiség megláthatta az atomfegyvermentes világ körvonalait. Sajnos, számos nyugati politikus Reykjavik^ való reagálása megmutatta, hogy milyen erős még a régi, konzervatív gondolkodás, milyen messze áll egyes kormányok politikája a népek igazi akaratától. Mihail Gorbacsov hangsúlyozta: őszinte barátságot és együttműködést ajánlunk fel mindazoknak, akik amellett vannak, hogy azonnal kezdődjenek tárgyalások az atomfegyver-kísérletek teljes betiltásáról, őszinte barátságot és együttműködést ajánlunk azoknak, akik az atomfegyverek számának csökkenését. illetve teljes megsemmisítésüket követelik, továbbá azt, hogy az egyenlőség és az általános biztonság elvei alapján fejlődjenek a nemzetközi kapcsolatok. A md ajtónk nyitva áll á tárgyalások előtt. De egy másik dolognak is világosnak kell lennie mindenki számára. Békesze- retetünknek semmi köze a gyengeséghez. A szovjet emberek békés munkáját megvédj ük. A szooializmus vívmányait az erős, korszerűen felszerelt szovjet fegyveres erők védelmezik. Az újév alkalmából szívélyesen üdvözöljük a szocialista országok népeit, mindenkit, aki küzd a békéért és a társadalmi haladásért, minden jót kívánunk a föld valamennyi népének — hangzott el Mihail Gorbacsov üzenetében. Tettekkel váltsuk valóra re Kedves Honfitársaim! Az új esztendő első napján tisztelettel köszöntőm hazánk minden állampolgárát.' Sikerekben szerényebb, ám tanulságokban annál gazdagabb óévet hagytunk magunk mögött. Megnyugtató, hogy létünk és munkánk legalapvetőbb feltétele, a béke, változatlanul fennmaradt. 1986 jellemzője volt a Genf ben kibontakozott folyamat erősödése. A Szovjetunió és a szocialista országok új elemeket tartalmazó békekezdeményezései újraélesztették a népek bizakodását az enyhülés visszatérése iránt. A reykjavíki szovjet—amerikai csúcstalálkozón ismét meggyőződhettünk, hogy tárgyalóasztal mellett, őszinte eszmecserében, az érdekek kölcsönös tiszteletben tartásával, a nemzetközi élet legsúlyosabb problémái is közel kerülhetnek a megoldáshoz. Ugyanakkor azt is jól tudjuk: jelentősek még azok. az erők, amelyek a bizalmatlanság szításával fékezik a népek közötti normális kapcsolatok kialakítását, zavarják a békés egymás mellett élést. Hazánk a bonyolult világpolitikai helyzetben is tovább bővítette nemzetközi kapcsolatait. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának eddig is egyik legmarkánsabb vonása volt, hngy a baráti szocialista országokkal együtt, összefogva a világ haladó erőivel, szorgalmazza a fegyverkezési verseny megállítását, a leszerelést, a nemzetközi biztonság, az államok közti bizalom és a béke erősítését. Mindenkor síkra szálltunk a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös együttműködéséért, kiálltunk a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése mellett. Tárgyalunk mindenkivel, aki tiszteletben tartja társadalmi rendünket, szövetségi kapcsolatainkat és a kölcsönös érdekek elismerése alapján akar vetünk szót váltani. Vallottuk és valljuk, hogy az emberiség gondjai csak úgy enyhülhetnek, ha a népek közösen munkálkodnak orvoslásukon. Csakis a kölcsönös bizalom és egymás érdekeinek tiszteletben tartása viheti előbbre az emberiséget. Csakis így távolíthatók el azok a mesterségesen emelt, . politikai természetű akadályok, amelyek az országok közötti együttműködés útjában állnak. Szükebb értelemben vett honi dolgainkat teLosonczi Pál újévi köszöntője kintve elmondhatjuk, hogy a körülmények kedvezőtlen alakulása ellenére is gyarapodott a nemzeti vagyon, hazánk újt létesítményekkel gazdagodott, és társadalmunk átfogó reformfolyamatában úf tudományos eredmények, szociális és kulturális létesítmények születtek. Megőriztük a teljes foglalkoztatottságot, és a lakosság ellátásának színvonalát is. Az az összteljesítmény, amit népünk nyújtott, megbecsülést érdemel, mert nehéz körülmények között érte el eredményeit. Céljaink eléréséhez azonban mindez kevés volt. A világgazdaság értékítéletei tovább szigorodtak. Termékeink leértékelődése folytatódott, kedvezőtlenebbé váltak értékesítési lehetőségeink. Hátráltatták versenyképességünket azok a végső soron politikai jellegű akadályok, amelyek nemcsak a termelőberendezések és technológiák, hanem az áruk normális cseréjét is megnehezítik. De csupán ezek a vitathatatlan tények nem szolgálhatnak magyarázatul lemaradásunkra, és nem menthetnek fel bennünket kovetkezmenyei alól. Későn ismertük fel a külső hatásokat, nem készültünk fel következményeire, nem igazodtunk elég rugalmasan és gyorsan az új követelményekhez. Pártunk Központi Bizottságának 1986 novemberi határozata joggal állapította meg, hogy a magyar népgazdaság mérsékeltebb teljesítményében saját munkánk gyengeségei, a vezetés és irányítás fogyatékosságai, a végrehajtás következetlenségei is jórészt tükröződnek. Bár az emberek többsége becsületesen dolgozik, még nem vált általánossá a korszerű gazdálkodási szemlélet, a szervezett és fegyelmezett munka. Pazarlóan bánunk anyaggal, energiával, idővel, » ami talán a legsúlyosabb: az emberi munkával. Ezen a helyzeten változtatnunk kell, ha előre akarunk haladni. Az életkörülmények javítása és a jogos fogyasztási igények kielégítése csak úgy lehetséges, ha a maga területén mindenki az eddigieknél eredményesebben dolgozik. A XIII. pártkongresszuson megfogalmazott célokat nemzeti egyetértés fogadta, és társadalmunkban megvan a készség, hogy az elérésükhöz szükséges feladatokat végrehajtsa. Államunk ezeréves történelme is bizonyítja, hogy népünk a legnehezebb helyzeteken is úrrá tudott lenni, ha értelmes célok érdekében egyesítette erőit. Az Országgyűlés a közelmúltban törvényerőre emelte az idei költségvetést, és tervünk tartalmazza a legfontosabb tennivalókat. Eredményes teljesítése elengedhetetlen gazdaságunk élénküléséhez. Arra van szükség, hogy már az év elejétől — a termelésben és minden más munkahelyen — a lehető iegjobban hasznosítsuk erőforrásainkat. Különösen fontos a munka minőségének javitása és az észszerű takarékosság. Szocialista fejlődésünk és egyben a korszerű gazdálkodás nélkülözhetetlen feltétele, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket a hatékonyan működő vállalatok fejlesztésére, a biztosabb és gyorsabb megtérülés javára fordítsuk. Mint ahogy — a szinte már vérünkbe ivódott egyenlősdit felszámolva — bérrendszerünkben is következetesebben érvényesítjük a munka szerinti részesedés elvét. A magasabb színvonalú, az alkotó tevékenységet kívánjuk átlagon felül megbecsülni az élet minden területén. Ez nemcsak kormányzatunk szándéka, hanem a becsületesen dolgozó nagy többség igénye is. Társadalmi rendünk szilárdsága, népünk felelősségérzete és demokratikus intézményrendszerünk erősödése egyaránt záloga a szocializmus sikeres továbbépítésének. Ennek érdekében — a kölcsönös előnyök alapján — a jövőben is készek vagyunk együttműködni minden országgal, függetlenül azok társadalmi berendezkedésétől. Legbiztosabb támaI szunk azonban a baráti szocialista országok korszerűsödő és gazdagodó együttműködése. Hisz nemcsak céljaink azonosak, hanem közös a felismerésünk is: kapcsolatainkban mi- nöségileg új viszonylatok és távlatok rejlenek. E gondolatok jegyében és nemcsak az új év napjának szokása alapján mondom: reményeinket párosítsuk tenniakarással, sót, tettekkel, és akkor az eredmény sem maradhat el. Ehhez kívánok 1987 első napján békés, boldog új esztendőt valamennyi honfitársamnak és barátunknak az egész világon. AZ ÁLLATTENYÉSZTŐ TELEPEKEN AZ ELSŐ MUNKANAPON Tegnap jószerivef az ország nagyobbik része az óév búcsúztatásának fáradalmait pihente ki. Nem Így azok, akik az állatokat gondozzák. A Bács-Kiskun megyei mezőgazdasági üzemek között hetvennél többen tartanak szarvasmarhát, negyvenhét helyen sertést, Juhászata pedig hatvannégy üzemnek van. Itt mindenütt az év első napja is csak egy a háromszázhatvanötből, amikor az állatokat el kell látni. Kondi Sándor Is — a Városföldi Állami Gazdaság dolgozója — sökszáz megyebeli társával hajnalban ébredt. A gazdaság kiskunfélegyházi kerületében indult n gondjaira ibízott 259 vemhes tszőt takarmányozni. Tegnap délután 4 órára Végzett a munkával. ! (Strasaer András felvétele) TELEFONTERVEK 1987-RE RÁCS-KISKUNBAN Űj központok épülnek, bővül a távhívóhálózat A telefon társadalmi ügy. Az Országgyűlés októberi ülésszakán részletesen foglalkoztak ezzel a kérdéssel. A telefonellátottság a közhangulat mellett a termelésre is kihat, ezért az illetékesek úgy döntöttek, hogy ebben az ötéves tervben nagyobb ütemben valósítják meg a fejlesztéseket. A kormányzat a távközlés fejlesztésére a tervidőszakban 40 milliárd forintot fordít, ebből 1987-re 7,5 milliárd jut. Vajon Bács-Kiskun megyében hogyan alakul a telefon- ellátottság? Vojnár László, a Szegedi Postaigazgatóság távközlési igazgató- helyettese és Kálmán Miklós, az igazgatóság beruházási és építési osztályának vezetője tájékoztatott az idei tervekről. (Folytatás a 2. oldalon.) SZAZHATVANNÉGY ÉVE SZÜLETETT Petőfire emlékeztek A múlt év utolsó napján megyeszerte megemlékeztek Petőfi Sándor születésének 164. évfordulójáról, hiszen iközismert, Bács-Kiskun- ban tucatnyi település büszkélkedhet a költőt Idéző emlékeikkel. A rendezvénysorozat központja most Is a szülőváros, Kiskőrös voW. A nemzeti poétánknál elnevezett művelődési központban már a szilvesztert megelőző nap is az emlékezés jegyében telt. A kamarateremben a Petőfi a képzőművészetben, „Az Alföld” című pályázat díjait adták át. Az idén második aillka- íbmimal megrendezett kiállítást —. amelyre 47 művész küldött képet — dr. Bőik» Ferenc Irodalomtörténész. a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója nyitotta meg. A hagyományos ünnepi megemlékezés több száz résztvevővel 31-én, délután 5 órakor kezdődött a szülőház előtt. Gyertyák világítottak az apró zsalu gáteres abla- . kokban, Bem tábornok szobránál és a városi iskolák diákjai kezében. A Himnusz után az általános Iskolások kanna, rakórusánaik szép összeállítása Idézte először Petőfi szellemét. A megzenésített versek elhangzása után Sinkovlei László, a városi művelődési központ Igazgatója mondott emlékbeszédet, Idézve a sok évvel korábbi kiskőrösi éjszakát, amikor a mezőváros megbecsült mészárosa. Petrovics István, Izgatottan várta — mintegy átélve a felvilágosodás kori Magyar- ország egy szebb kort áhftó Izgalmát —, hogy felsírjon a gyermek — a család, s mint tudjuk, minden magyar poéta első szülöttje. A műsor további részében Kiskőrös állami és társadalmi vezetői koszorúztak. Az esemény a Szózat éneklésével zárult Az év utolsó napján a megye többi emlékhelyén Is hangulatos ünnepségekkel emlékeztek az évfordulóra. Kiskun- Délegyházán és Dune- vecsén koszorú ztak, Kecskeméten, SzaUt- szenrtmártonban és Szabadszálláson gyertyák égtek az. emléktábláknál, szobroknál. F. P. J. MEGKÉTSZEREZTÉK A VÍZISZÁLLÍTÁST, KORSZERŰSÍTIK A GÉPPARKOT Gazdaságossági törekvések a kiskunsági erdészetben • Gépi rakodás az RP—12-ea szerelvényre. Az utóbbi időázak egyik legjobb esztendejét zárja a Kiskunsági Érád- és Fafeldolgozó Gazdaság. Bárány! László igazgató azonban megjegyzi, hogy nem volt könnyű a gondokkal megküzdeni. Az aszály például 18 millió forint kárt okozott, amelynek felét megtérítette az Állami Biztosító. Végül a tervezett 58 millió forint gazdasági eredmény helyett 82 millióra számítanak, váltefzaitlan termelői létszám mellett. Az igazgató előtt egy balom kimutatás, ezekből idéz néhány adatot: — A fakitermelési tervet december 15-re teljesí tettek. Utána már az 198 7-es esztendőre dolgoztunk. Az év végéig 10 ezer köbméter túlteljesítést kalkuláltunk. A fiatal íenyőtelepítések tisztításával december 20-ra végeztünk. A kitermelt tűlevelű fák közül az arra alkalmasak, a karácsony-fapiacon keltek el — t4- | jékoztat. (Folytatás a 2. oldalon)-V ‘i- ■ SV*.' Perlekedés a köztisztaságért Alig akadt a decemberben megtartott falugyűlések között olyan, ahol ne került volna szóba valamilyen módon a környezetvédelem. A legtöbb felszólaló a szemetetés megfékezését sürgette. Az utóbbi időben azt tapasztalom, valóságos szemétpör bon. I tokozott ki a kisebb településeken: a községért felelősséget érző lakosok pörölnek azokkal, akik nem kérnek I jzót a nyilvános fórumokon, de annál tevékenyebbek. Ojabh és újabb szemétkupacokkal ssúfitják el az útmenti kiserdőt, ia határ és a belterület kevésbé forgalmas ré- I serit. Valamikor város és falu kö- I zött éles határvonalat lehe- I tett bűzni annak alapján (*. | hogy a városi utcák, kövezet- I tefc, ám többnyire szemete- ■ sek. a falvak útjai viszont I sárosak, porosak, de szemetet I csak elvétve találni rajtuk. I Ma már egyre több a közjé- I pék ben is az aszfaltozott út. I Akad a megyében olyan kis- I település, ahol egyetlen föl- I desút sem maradt. Viszont M megjelent a falusi utcákon is I a szemét. Igaz. egyes helyeken fel- I tűntek a korábban szintén I városi szimbólumnak számító I kukáskocsik is. összefopás- I sál. esetleg a közeli várossal I együttműködve két-három I fcözsép már képes fenntartani I eov-egy ilyen korszerű beren- I dezést. A szemétszállítás megszer- I vezése, a közterületek tiszta- I ságának következetes védel- I me újfajta szemlélet első lé. I pése. Jelzi, hogy a községi tarn nácsok egyre szélesebb körű I környezetvédelmi tevékenységet folytatnak, összhangban a mind határozottabb lakossági igénnyel: álUtsák meg a környezet állapotának fényé, getö romlását. Az Alföldnek ezen a részén az ipafi szennyezés közvetlenül kevéssé fenyegeti m köst- ségeket. Tennivaló mégis bőven akad. A tompái tanács például egy nemrég készült beszámolóban áttekintette az orvoslásra váró gondokat, íme néhány ezekből, a teljes. sép igénye nélkül: A külterületeken levő fúrt kutak vize szennyezett, ivásra alkalmatlan. Gyakran előfordul engedély nélküli fakivágás, s a szabályosan Jel termelt fák he. lyett sem ültetnek újakat. A szennyvíz * elhelyezése nem megoldott, és több milliót beruházásra lesz szükség a vezetékes ivóvíz arzénmentes Réséhez U. A terjedelmes listában a tarlóégetéstöl ét engedély nélküli közterületfoglaldsig még jó néhány településkör. nyazeti ártalom szerepel. Nyilvánvaló: lakossági részvéte l, összefogás nélkül nem képes ennyi feladatot megoldani az egyébként sem napvlétizámú tanácsapparátus. Sem Tompán, sem a többi köziépben. Az utcát, tájat csúfító szemét a szennyezés legszembetűnőbb formája. Ha sikerül olyan közhangulatot kialakítani. hogy ne számítson bocsánatos bűnnek a szemete, lés. ez példa lehet arra, hogy a közösséa képes a többi kör- nt/ezeti kérdésre is mepoldást találni. Nem mindepv hát, müven módon dől el a sze- méfpö- községeinkben.