Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-12 / 292. szám
1986'. derem beF 12. QQzdQ/QQpoliÜho y munka y Idjc/ílmcnycK f • PETŐFI NEPE « 5 KONGRESSZUSI KÜLDÖTT Dr. Őz Zsuzsanna jogtanácsos ,,A feladatokat itthon kell megoldani” Dr. öz Zsuzsanna személyzeti vezető és jogtanácsos egy éve dolgozik a Tataházi Petőfi Termelőszövetkezetben. A Bácskai és Duna Melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége ifjúsági bizottságának elnöke, küldött a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kongresszusán, 59 gazdálkodó szervezet fiataljait képviseli az országos találkozón. Mivel érdemelte ki a bizalmat, és hogyan látja a saját munkáján keresztül a fiatalok helyzetét egy jogász, aki közéleti szereplést vállalt? — Kérem, sorolja fel eddigi közéleti megbízatásait! — Középiskolásként léptem be az ifjúsági szervezetbe. A bácsalmási áfésznél. korábbi munkahelyemen, KISZ. vezetőségi tag. nak választottak. 1984-ben ugyancsak Bácsalmáson a városi KISZ- bizottság tagja lettem, ahol már a másodig választási ciklusban töltöm be ezt a tisztséget. 1985- től a. helyi népi ellenőrzési bizottság munkájában veszek részt. Dolgoztam az országgyűlési és tanácsválasztások előtt a körzetünkben alakult választási elnökségben, tavaly az áfész ifjúsági bizottságának elnökévé választottak, az idén pedig a TESZÖV ifjúsági bizottságának az elnöke is én lettem, és Itt jelöltek kongresszusi küldöttnek. — Nehéz elképzelni, hogy egy ember ennyi feladatnak meg tudjon felelni. — Mindig arra törekszem, hogy ne csak én legyek megelégedve a munkámmal. Egyedülálló vagyok, még nincsen családom, így egyelőre nem gond, ha esté tíz óra körül kerülök haza. Amit elvállaltam, szíwel-lélekkel csinálom, és csak annyit vállalok, aminek úgy érzem, maradéktalanul eleget tehetek. — Ilyen sok elfoglaltság mellett mennyi ideje marad a hivatásának? — Társadalmi megbízatásaimat jórészt munkaidőn kívül teljesítem. Még arra Is" jut időm, hogy elvégezzem a jogtanácsosi szakosítót az egyetemen. Egy tsz-jo- ,gásznak univerzálisnak kell lennie. Ebbe az is beletartozik, hogy ■megnézzem, hogyan kel a répa, és hogyan folynak a betakarítások. — A jogász munkája milyen hatással van a gazdálkodásra? — A legfontosabb feladatomnak a jogszabályváltozások követését tartam, de egy jó jogász a végrehajtásban is hozhat valamit a konyhára. A téeszek re vonatkozóan jelenleg körülbelül háromezer jogszabály van érvényben, sok közülük havonta, kéthetente megváltozik. A szabályo. zókhoz való állandó alkalmazkodás rengeteg energiát köt le. — A TESZÖV közös gazdaságaiban körülbelül 23 ezer fő a foglalkoztatottak létszáma, ennek csaknem egynegyede harminc éven aluli fiatal. Milyennek látja a helyzetüket? — A fiatalok mezőgazdasági munkában betöltött szerepe Igen fontos, a jelenlegi korszerű technikai eszközök hetven százalékát a 30 év alatti korosztály működteti. Az agrárágazatban az átlag- kereset még mindig kevesebb, mint az iparban, a munkaidő viszont hosszabb. Növelni kell a mezőgazdasági szakmák rangját, hogy a fiatalok még nagyobb számban jöjjenek hozzánk dolgozni. A háztáji tevékenység jelentős jövedelemkiegészítő forrást jelent, de kizárólag a szabadidő rovására. A túlzottan anyagias szemlélet, a többletmunkára való rákényszerülés társadalmi szinten is kivált bizonyos elide- genülési folyamatot, mondván: „Nem érdekel, mit csinál a szomszéd, csak nekem jó legyen, az én családomnak meglegyen mindene”. .-Ennek a gondolkodásnak a megváltoztatásáért szeretnék még sokat tenni. — Gondolom, eddig is voltak sikerei és vannak újabb feladatai. — A jövőre gondolva megtettük a kezdő lépéseket. Szakköröket szerveztünk a helyi álta'á- nos iskolások részére a mezőgazdasági szakmák népszerűsítése érdekében. Igen jól működő Is. kolatéeszünk van. Teljes anyagi támogatást biztosítunk a továbbtanulóknak. Szolgálati lakások építésével segítjük a fiatal házasokat. De az eddigieknél még nagyohb társadé Imi segítségre lenne szükség a kezdő szakemberek otthonteremtéséhez. Feltétlenül többet kell tenni a falu népességmegtartó erejének növelése érdekében is. A termelőszövetkezetek anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy kulturált szórakozóhelyeket létesítsünk a falusi kocsmák helyett. Szeretnénk. ha a szolgáltatások is elérhetőbbek lennének a falusi fiatalok számára, ez sok esetben csak a közlekedés javításán múlik. — Mit vár a kongresszustól? — Talán sokan azt várják, most a mezőgazdaság minden gondja, baja egyik napról a másikra megoldódik. Én azt gondolom, a kongresszus fórumot teremt a küldötteknek, felvetődnek és összegződnek a problémák és azok megoldási javaslatai. Az irányelveket kialakíthatjuk, de a feladatokat helyben kell végrehajtani. Kisvágó Árpád Elhelyezkedési támogatás A munkaképes korú lakosság lehetőleg teljes körű foglalkoztatása — a gazdaságirányítás elméleti követelményeként — mindig is együtt jelent meg a munkavállalók gazdaságilag racionális, hatékony foglalkoztatásával. A mindennapi gyakorlatban azonban Inkább a teljes foglalkoztatás követelménye érvényesült a hatékonyság rovására, s ez a gyakorlat országszerte a munkaerővel való pazarló gazdálkodáshoz, következésképpen a munka termelékenységének stagnálásához, illetve romlásához vezetett. Itt fölösleg — ott hiány Mostanság mintha, változna valamelyest a helyzet, mintha a foglalkoztatás hatékonyságát legalább olyan fontos szempontként kezelnék, mint a teljes foglalkoztatást. Még akkor is, ha sokan úgy vélik, hogy a hatékonyság túleről- tetése végül is a teljes foglalkoztatást veszélyezteti, márpedig ez utóbbi olyan szociális vívmány, amelyről nem szabad lemondani. Szerintük e két követelmény konfliktusa gyakorlatilag feloldhatatlan. Elvileg van is ebben némi igazság, csakhogy Magyarországon munkahelyek tízezrein tapasztalható valóságos — és gyakorta valóban súlyos — munkerőhiány, főleg az infrastrukturális ágazatokban, de egyes termelőágazatokban is. A cél tehát olyan foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer megteremtése, hogy a racionális megfontolásokból felszámolt munkahelyek dolgozói. állami segítséggel kerülhessenek új munkahelyre, esetleg új szakmát is tanulva. Másképpen fogalmazva! a korábban annyi gazdasági kárt okozó — főleg, mert spontán jellegű, személyes indítékú — munkaerő-fluktuációt egyfajta kényszerpályára terelve, a gazdaságilag hasznos mobilizáció szolgálatába kell állítani, felhagyva végre azzal az ősrégi — és gyakorta ugyancsak nagyon káros — elmélettel, hogy csakis az a jő és megbízható munkás, illetve alkalmazott, aki valamikor belép egy munkahelyre, s aztán, majd onnan megy nyugállományba. Viszont: a tervszerűen Irányított mobilizáció az egyéni érdekek védelmét is megköveteli: az érintetteket minden lehető módon segíteni kell abban, hogy a kényszerűségből elhagyott munkahelyek helyett másikat és minden szempontból megfelelőt találjanak, s hogy még csak átmenetileg se érje őket súlyosabb kereset- veszteség. És ez alapvetően állami feladat, mert ha az állam e tennivalókat a munkáltatók nyakába varrná, akkor aligha vállalkozna bárki is olyan akciókra, mint legutóbb a Rába, kispesti gyára egyik részlegének felszámolásával. A joggal összhangban A munkaügyi szakemberek véleménye — és reményei — szerint a közeljövőben' és meglepően rövid idő alatt megélénkülhet a gazdaságtalan tevékenységek felszámolása. Ennek egyik jogi lehetősége, megszületett végre a csődtörvény, tehát kidolgozták a vállalatfeLszámolá- sok, illetve szanálások pontos jogi rendjét. Ezzel párhuzamosan — és főleg a szakszervezetek szorgalmazására — kidolgozták és életbe léptették a munkanélküli segély egy speciális formáját is, amelynek alkalmazásával nagymértékben megkönnyítik az átmenetileg munka- nélküliek újra elhelyezkedését. Ám sokan kérdezik, hogy ez a bizonyos elhelyezkedési támogatás nem ellentétes-e a munkához való alkotmányos joggal? Nem! Gyakorlati okok miatt sem. A következő években nyilván viszonylag ritkán kell csak folyósítani e támogatást, mert az ideiglenesen munkanélküliek elhelyezkedése semmi gondot nem jelenthet egy olyan országban, ahol jelenleg is több mint 70 ezer a szabad munkahely, s ezek java része a fővárosban, illetve a nagyohb ipari körzetekben található. (A már említett Rába-példa kapcsán meg kell kérdezni: vajon ki tudja, hogy az intézkedés által érintett 360 emberért eddig ösz- szesen 50 munkáltató jelentkezett, jelezve, hogy azon nyomban foglalkoztatnák őket; volt olyan jelentkező is, aki az egész csoportot átvenné, minden keresetveszteség nélkül. Állami feladat! Ám ha így van, akkor egyáltalán miért szükséges ez a speciális munkanélküli segély? Nos, éppen a hatékony foglalkoztatás elősegítése végett. A vállalatok ugyanis túlságosan is komo. lyan vették — mellesleg nem egészen önszántukból, hanem bizonyos politikai, társadalmi nyomásra — a teljes foglalkoztatással kapcsolatos morális kötelezettségeiket. Ügy érezték és érzik, hogy nekik is vállalniuk kell valamit az ezzel kapcsolatos tennivalókból. Gyakorta emiatt maradtak el a nélkülözhetetlen átszervezések, létszámcsökkentések. S hogy levegyék a vállalatokról ezt a terhet, nos, ezért született a döntés: az átszervezésekkel és az átcsoportosításokkal együtt járó anyagi konzekvenciákat az állam vállalja. Vagyis: a munkaerő-közvetítő hálózat kiépítése, az átképzési támogatás, s újabban az elhelyezkedési támogatás — mint a foglalkoztatáspolitika együttes eszközrendszere — lényegében felszólítást jelent a gazdasági veze. tőknek, hogy hagyják bátrain kibontakozni a foglalkoztatás hatékonyságát javító folyamatokat. Szüntessék meg a gazdaságtalan munkahelyeket, küldjék el a felesleges embereket, mert létbiztonságukról, újra elhelyezkedésükről az állam gondoskodik. A munkáltatóknak nem az a dolguk, hogy a teljes foglalkoztatás fenntartásán őrködjenek — ez állami feladat és kötelezettség —, viszont min. dent meg kell tenniük a2 emberek ésszerű, hatékony, a termelékenység növekedését biztosító foglalkoztatása érdekében. Vértes Csaba JÓ KAPCSOLAT A KISGAZDASÁGOKKAL Nőtt a sertésállomány Bácsalmáson ÖRMÉNYORSZÁG: Talaj nélküli növénytermesztés A Bácsalmási Állami Gazdaságot cfcsdsorb&n a napraforgó-termesztéssel kapcsolaton kutatásai és az olajos nttvény vetésterületének növelése érdekében tett erőfeszítései tették Ismertté. A Bácsalmási Napraforgó TérHarminc százalék Oravecz Béla termelési igazgatóhelyettes arról tájékoztat, hogy az idén 7200 tonna hízott sertést értékesítenek, ennek csaknem melé.1 Rendszer eredményeiről többször Irtunk már lapunk hasábjain. Kevés szó esett azonban arról, hogy az állami gazdaság a megye legnagyobb mezőgazdasági nagyüzeme is. egyharmada a háztáji gazdaságokból származik: — Közismert, hogy sok helyen csökkent a sertésállomány. Ezért is hoztak központi intézkedéseket a tenyésztés gazdaságosabbá tételére. A mi körzetünkben viszont az elmúlt évhez viszonyítva az idén 30 százalékkal magasabb a sertéslétszám a kisterme, löknél. Sikerült olyan kapcsolatot teremteni a kisgazdaságokkal, amely elősegítette a tenyésztési kedv növekedését. A sertéseket vagy üzemi szaporulatból helyezzük ki, vagy pedig saját állományéra szerződik a háztáji gazdaság. Arra törekszünk, hogy a húsipar igényeinek megfelelő fajtákat hizlalják. Közismert, hogy a kisgazdaságokban az el. múlt években még elég vegyes volt az állomány. Nem győzik l Komlósi György főágazatveze- tő arról ad információt, hogy a létszámnövekedés a következő évbenV várhatóan folytatódik. A gazdaságban jelenleg 60 ezer sertés van, amelyből csaknem 20 ezret tartanak a kisüzemekben. Ez utóbbiakat különböző szolgáltatásokkal támogatják. — Kiszállítjuk a» táptakar, mányi, nagyobb megrendelés esetén kedvezményt kapnak a gazdák. Amennyiben az adott határidőre nem fuvaroznánk ki a takarmányt, megtérítjük a fuvar- költséget. Ilyen eset még nem fordult elő, ami azt bizonyítja, hogy napra és órára pontosan megkapják a megrendeli meny- nyiséget a tenyésztők. Ahová lehetséges, ömlesztve szállítjuk a tápot, ez is megtakarítást jelent, mert nem kell csomagolóeszköz — mondja a főágazaivezető. Megtudom azt is, hogy az állami gazdaság évente mintegy 30 ezer tonna sertéstápot állít elő saját üzemében. A gazdaságosság érdekében a baromfifeldolgozás melléktermékeként jelentkező fehérjéket a halasi Baromfifeldolgozó Vállalattól megvásárolják. Ezeket az anyagokat megfelelő feldolgozás után takarmányként értékesítik. Ezzel az eljárással 3 és fél millió forint értékű importfehérjét takarítanak meg. A termelési Igazgatóhelyettes elismeréssel szól a dolgozók kezdeményezőkészségéről : — Ügyes szakembereink megoldották a gázinfrafűtést. Az Al. kötő Ifjúság országos pályázatán díjat nyertek újításukkal. Az ország minden részéből ellátogatnak hozzánk és igyekeznek átvenni a módszert. A beruházásaik is a sertéstenyésztést segítették. Figyelembe véve, hogy ez az ágazat mégha, tározó jellegű a gazdaságban, építettek négy darab hatezer tonnás tárolót, amelyek az idén lettek kész. Kísérlet A jövő év januárjában a napraforgódara ára csökken. A gazdaság kísérletet végez annak érdedében, hogy pontosan megállapítsák, mennyi fehérjét helyettesít. Amennyiben megéri, akkor nagyobb arányban használják fel a napraforgódarát a táptakarmány készítésénél. — Egyik nagy gondunk, hogy a sertéstenyésztés fellendülése miatt egyre magasabb a táptakar, mányi gény. Jelenleg szombat— vasárnap is dolgoznak a gyártó, üzemben, hogy ki tudjuk elégíteni a megrendeléseket. Szerencsére nyersanyagunk van elegendő. Az idép 25 százalékkal több kukoricát vetettünk, mint az elmúlt évben, és jó termést takarítottunk be — teszi hozzá végezetül a főágazatvezető. Kereskedő Sándor Jó eredményekkel dicsekedhet a talaj nélküli növénytermesztés terén az örmény Tudományos Akadémia agrokémiai tudományos kutatóintézetének kollektívája. Különleges berendezéseket szerkesztettek a különféle növényfajták irányított körülmények - között történő termesztésére. A növényeket állandóan ellátják vízzel, tápanyagokkal és 'levegővel. Ilyen közegben az egységre jutó produktivitás 3—5-szörösére nő. A csaknem negyvenhektáros nyitott vízkultúrás ültetvényeken olajos, gyógy- és más növények élnek. Az intézet szoros kapcsolatban áll a termeléssel. Az őszi—téli időszakban innen látják el zöld- vitaminadalékkal a növendékállatokat és a baromfiakat. A képen többszintes melegház: gyógy- és dísznövényeket termesztenek .benne. Izsáki Állami Gazdaság 1986. DECEMBER I6-ÄN, 10 ÓRAKOR ff épárverési rendez ÉRTÉKESÍTÉSRE KERÜL: — 1 db HL 60 11 tip. pótkocsi, — 2 db 80 köbméter/óra légkompresszor, — 3 db DIGÉP 130 W hűtőkompresszor, — 5 db BC 3 tip. szőlő zúzó-bogyózó cefreszlvattyúval, — 2 db KS—40 szőlőprés, — 1 db HILTI fúró-bontó kalapács, — 1 db cimkéző-kupakoló gép, — 1 db COQ 600 szőlőprés léelválasztóval, — 1 db SZK—Sl gabonakombájn, — 1 db TO 5 olajégőfej, — 1 db TO 7 olajégőfej. izsAki Állami gazdasAg borászati üzeme AGáSEGYHAZA—IZSÁK KÖZÜT 16-OS KM-NÉL JELEZVE 2743
