Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-12 / 292. szám

1986. december 12. * .PETŐFI NÉPE ® 3 „TUDOM, NEM VAGY AZ ANYUKÁM..." Családban: egy hétig • Dr. Altorjal Balázs kecskeméti nőgyógyász szakorvos beszélgetett a serdülőkor problémáiról a táborlakókkal. (Straszer András (elvételei) • Petrovácz Antalné: Őszintén, nyíltan... á mi feladatunk. Össztársadalmi ügyről van szó. — Bennünket is kételkedve fo­gadtak — idézi fel a találkozás első pillanatait Nagyné Űjvári Paulina. — Figyelték minden szavunkat, megnyilvánulásain­kat. Azután egyre őszintébbek, nyíltabbak lettek a fiúk,'a lá­nyok. Olyan - dolgokat meséltek el, amelyeket nem idéznének fel mindenkinek. Általában tizen vannak egy családban. Nekünk, választott szülőknek sokáig a fülünkben csengenek az első fél­szeg kijelentések: „Tudom, nem ■ vagy az anyukám, de engedd meg, hogy azt mondjam: anyu­ci". Kása Zoltán, a kecskeméti Me­zőgép géplakatosa tavaly is apa­szerepet töltött be a táborban. — A lényeg az, hogy önma­gunkat kell adni — véli. — Nem lehet semmit sem takargatni. Be­szélgettünk a családalapításról, a lakáshoz jutás lehetőségéről, a párválasztásról. Sikere volt az önismereti játéknak, amikor mindannyian vallottak az arcuk­ról, külső ábrázatukról. Igen is, belenéznek a tükörbe, s kritiku­san értékelik önmagukat. Mi lesz a fiatalokkal holnap és holnapután? Tavaly sokáig beszélgettem az egyik állami gon­dozott fiúval, mesebeli királynő­nek és királyfinak nevezte a tá­bori anyját, apját. Aztán néhány hónap elteltével ittasan láttam Kecskeméten... — Az egyhetes tábor nem old­ja meg az utógondozást — jelen­ti ki Vida-Szűcs Lajos. — Jó lenne, ha a későbbiekben is együtt tölthetné az időt a csa­lád, ez viszont lehetetlen vállal­kozás. Tavaly egy ideig sokan leveleztek, aztán ennek is vége szakadt, nem tudták vállalni a szülők a tíz gyerekkel való kap­csolattartást. Pedig, ha továbbra LAKÁSKIVITELEZÉS ÉS SZAVATOSSÁGI KÖTELEZETTSÉG A vizsgálat tárgya a minőség Könyvtárnyi (tötetet lehetne megtölteni azokkal az írásba foglalt panaszokkal, ame­lyeket az elmúlt két-három évtizedben felso­roltak az új lakások tulajdonosai és bérlői. Milyen a frissen épített otthonok minősége? Ezzel a kérdéssel nagyon sokan foglalkoztak már. Am, úgy tűnik, mindeddig hiába. Tény: a vásárlói igények fokozódásával szemben, egyre romlik (főként) a többszintes lakások minősége. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ja­vaslatára az ország valamennyi olyan telepü­lésén vizsgálatot végeztek ebben a témakör­ben, ahol többszintes lakásokat építenek. De jó néhány helyen körülnéztek a magánerőből épülő családi házak tájékán is. Bács-Kiskun megyében a bajai, a kiskunfélegyházi, a kis­kunhalasi és a kecskeméti népi ellenőrzési bi­zottság annak járt utána, hogy a minőségi hi­bák milyen összefüggést mutatnak a tervezé­si, kivitelezési jogosultsággal, a szakismeret­tel, ft technológiai előírások betartásával, az ütemes munkavégzés feltételeivel, a külső és belső ellenőrzéssel, valamint a beépített anyagok és felszerelési tárgyak milyenségé­vel. Levél kazettán Negyven Bács-Kiskun megyei fiatal lány, fiú töltötte együtt ezt a hetet Baján a Petőfi-szigeten, a KISZ-iskolán. öt családot al­kottak az állami gondozottak, a nevelőszülőknél élők és a cson­ka családból érkezők. Tavaly de­cemberben Sükösdön szervezett először számukra életmód-tá­bort a KISZ Bács-Kiskun Me­gyei Bizottsága. Kiderült: igény­lik *a fiatalok a velük való törő­dést. Ezt az is bizonyltja, hogy a Sükösdön táborozók később rendszeresen találkoztak Kecs­keméten, az úgynevezett Sílkösd- klubban. Elgondolkodtató, hogy szük­ség van-e az Ilyen táborokra? Első pillanatra az a válasz: min­denképpen örvendetes, hogy az állami gondozottakra így figyel a KISZ — az Országos Pedagógus ■ Gyermekotthonnal, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézettel, vala­mint a Vöröskereszttel karöltve. Megismertetik velük a családi élet apró megnyilvánulásait, se­gítenek eligazodni az élet bonyo­lult dolgaiban. Mindezt azon­ban egy h.ét alatt nehéz felvál­lalni. Ott bujkál az emberben a kisördög: mi lesz velük a táboro­zás után? Minden marad a ré­giben? Vagy mégsem? Nagyné Újvári Paulina, a Vö­röskereszt megyei szervezetének munkatársa szerint: — Feltétlenül szükség van a szakemberekre. A módszertani elvek, feladatok kidolgozásá­nál segítséget, tanácsokat kér­tünk pszichológustól, ideggyó­gyásztól is. Az a célunk, hogy a táborozás ideje alatt a-család va­lamennyi funkciójának történése­it átéljék a gyerekek. Ez óriási vállalkozásnak tűnik, már csak azért is, mert figyelembe kell venni a résztvevők érzelmi elő­életét, értelmi fejlettségét, az esetleges családonkívüliséget. A szülők határozzák meg a na­pirendet, ennek alapján élik az életüket a családok. Petrovácz Antalné gyógype­dagógus a Garai Egészségügyi Gyermekotthonban. Baján pedig „anya" volt: — Vitatkoztunk azon, kell-e egyáltalán beszélni a gyere­kekkel arról, hogy állami gon­dozottak. Véleményem szerint: igen, különben nem ér semmit ez a tábor, őszintén, nyíltan kell a problémákról szót ejteni, a helyes magatartási, társadalmi normákat ecsetelni. S úgy, hogy a gyerekek maguktól jöjjenek rá a lényegre. Persze erre itt eléggé ,^v az eey folyamatot elindíthatunk. Vida-$zűcs Lajos, a megyei KlSZ-bizottság munkatársa, a családi életre felkészítő tábor vezetője: — Szeretnénk minél több in­formációt átadni a gyerekeknek, hiszen kevés gyakorlati tapasz­talattal rendelkeznek. Nem tud­ják beosztani a pénzüket, sokak­nak a vásárlás is gondot okoz, vagy az, hogyan menjenek el a randevúra. Bátorítani kell őket .sokféle tekintetben. A KISZ pél­dát mutat ezzel a táborral, de többre nemigen vállalkozhatunk, hiszen az állami gondozottakkal való törődés, az utógondozás nem — Tisztelt Szerkesztőség! Rend­hagyó módon szeretném tudatni a következő hírt. Nem levélpapí­ron, hanem ezen a kazettán élő­szóval. A Magyar Posta új szol­gáltatásának köszönhetően tíz percben*mondhatom el, hogy az országban először nálunk, tehát a Szegedi Postaigazgatóság te­rületén engedték útjára a han­gos levelet. ■ így kezdődik az a rendhagyó híradást, melyet Rostás Sándor, a kecskeméti 1. számú postahiva­tal vezetője küldött szerkesztő­ségünknek. A kazettát tovább pörgetve kiderült, hogy ezt a hi­vatalt bízták meg az új szolgál­tatás istápolásával. December el­sejétől kézbesítik a különleges ^levelekét”, melyeket eddig már több száz címre juttattak el. So­kaknak érdemes ezt a formát vá­lasztani. hiszen más így a kon­taktus feladó és címzett között. Ugyanakkor olcsóbb is, mintha rendes magnókazettára beszél­nének. A szalag 32 forintba ke­rül — nagyobb postahivatalok­ban vásárolható meg —. a hozzá­való bélelt boríték pedig 12 fo­rintba. A feladás levéldíjszabás szerint történik. Nemcsak az or­szághatáron belüli települések­re juttatható el a kazetta, hanem külföldre is. A hangos levél így fejeződik be: — Közeledik a karácsony és az újév. Érezhetően nő a forgal­munk. A hangos levél siker, és ha mind az ötezer elfogy, ami a rendelkezésünkre áll —, hiszen még csak kísérletként vezették be — Magyarország összes pos­taigazgatóságán igénybe vehetik ügyfeleink a szolgáltatást. * A kedves olvasóval, mi a ha­gyományos módon, újságpapíron közölhettük ezt a információt. Ta­lán majd jövőre... (temesl) A LAJOSMIZSEI Tanyacsárda 1986. december 12-étől 1987. FEBRUAR 27-ÉIG, felújítás miatt ZÄRVA tart. 2,833 • Kása Zoltán: Kritikusan érté­kelik önmagukat. # Vida-Szűcs Lajos: össztár­sadalmi ügyről van szó. is hozzájuk fordulhatnának gond­jaikkal, örömeikkel, legalább né­hány fiatal biztosabban állna a lábán. Ez nagy felelősség, érez­zük mi is. Az ugyancsak megvá­laszolatlan kérdés, hogy a többi állami gondozott sorsa hogyan rendeződik. Nekik kik segítenek? És megannyi újabb kérdés... Borzák Tibor Nyolcvan—száz évvel ezelőtt az emberek azért vették kézbe, azért forgatták a naptárakat, ka­lendáriumokat, hogy hasznos gaz­dálkodási és egyéb tanácsokat merítsenek belőlük. A naptárak népi hiedelmek, babonák leírá­sát, álomfejtéseket, csillagjóslá- sokat és olvasmányt kínáltak az egyszerű embereknek. Mint annyi más kulturális örökségünknek, a naptáraknak a története is a rómaiak korába vezet. Annak idején nem az idő­számítás és időmegállapítás cél­jára készültek a naptárak, ha­nem az adósságok visszafizetési határidejének rögzítésére. A leg­fontosabb nap a hónap kezdő napja, a kalendae volt (innen a kalendárium elnevezés). A leg­fontosabb napokat hónapok sze­rint latin versekbe szedték, ame­lyeket a kezdő szavakról Cisio Janus néven neveztek. A Cisio a Circumcisio Christi-t (Krisztus körülmetélése), a Janus a január elsejét jelentette. A Cisio szó ná­lunk is meghonosodva csízió for­mában tovább élt kalendáriumok, álmoskönyvek megnevezésére. A legrégibb magyar cizio a 16. szá­zadi kéziratos Peer-kódexben ta­lálható. Az első nyomtatott nap­tárt 1592-ben Debrecenben ad­ták ki. A francia forradalom idején a népszerűsítő ismeretterjesztő tö­rekvések szolgálatába állították a naptárakat hazánkban is. Ez időtől fogva valóságos naptár­irodalom fejlődött ki. Számos időjárási, asztrológiai jóslás, egészségügyi szabály látott nap­világot a naptárakban. Hosszú ideig a lőcsei kalendárium volt a leghíresebb honi kiadvány. Manapság nem az olvasmány, sokkal inkább a látvány miatt Hibák az átadáskor A terjedelmes vizsgálati anyag­ból a kecskeméti NEB konkrét tapasztalatait adjuk közre, mert úgy véljük, hogy tengerből vett cseppként tükrözi u problémakör egészét. Kecskeméten a Batthyány ut­ca 16—22., valamint a 24—30. szá-. mú OTP-szervezésű társasházak kivitelezője a Dutép, beruházója a Bácsber volt. A műszaki át- adás-átvétel két ütemben történt. Az utolsó jegyzőkönyvi dátum 1985. december 12. Az épület mi­nőségét egyértelműen jellemzi, hogy az alig több mint 91 millió forint vállalási összeggel szem­ben — a javított hibák értékén kívül — a lakóknak visszafizetett minőségi értékcsökkenés megha­ladta a négy és fél millió forin­tot. Ez a százhúsz lakást tekint­ve 13 ezer, illetve 71 ezer 700 fo­rint szélső értékek között válta­kozott. A lakóknak visszafizetett összegeket az OTP és a Bácsber ugyan közösen állapította meg, de még az így kialakított, vi­szonylag magas forintösszegek sem nyújthattak reális fedezetet a hibák kijavítására. A műszaki átadást-átvételt kö­vetően felvett hiánypótlási jegy­zőkönyvekben így rögzítették a tényeket idén február 14-én, il­letve február 25-én: „Az épület­ben lakhatást gátló hiányosság nem volt.” Ezzel szemben a szep­tember 11-én felvett „fűtési rend­szer ellenőrzése”, tárgyú jegyző­könyvben kiemelt szöveg szerint az ellenőrzést végző OTP—Du­tép—Bácsber és a közös képvise­lőkből álló bizottság lakhatást gátló hibákat fedezett fel. Pél­dául csöpögtek a radiátorok. Azo­kat úgynevezett kontralejtéssel szerelték, amiért nem melegedhet­tek fel, így nem fűtöttek. A sze­métledobó felőli hálófülke válasz­falai „büdösek” voltak, a lép­csőház melletti félszoba ablak­üvege közé pedig bejutott a pára. A lakáshoz tartozó szellőzőberen­dezés zajos volt, a bentlakók nyu­galmát minduntalan zavarta. Egyértelműen kiderült az is, hogy és praktikum (időbeosztás, el­foglaltság bejegyzése) -céljából folyamodunk a naptárakhoz. Fel­ismerve azt az igényt, a Képző- művészeti Kiadó' évről évre sok­féle képes kiadvánnyal csábítja a vásárlókat. Az idén 14-féle fa­li, 8-féle asztali, 5-féle határidő- naptár és számtalan plakát- és kártyanaptár közül válogatha­tunk. A kiadó profiljába tartozó té­mák leginkább a falinaptárakon jelennek meg. Gyönyörű a kö­zépkori magyar festészet két ki­válóságának, Kolozsvári Tamás 1427-ben és MS mester 1506- ban festett oltárképeit reprodu­káló kiadvány. A Kovács Mar­git agyagszobraival illusztrált naptárat szinte napok alatt el­kapkodták az üzletekben. A nap­jainkban újra divatos szecesszió­nak hódol a francia Eugene Grasset nőalakjaiból összeállí­tott falinaptár. A magyar tér­képfestészet egyik legjobb korai mestere volt Mészöly Géza, al­földi, balatoni tájai naptár­illusztrációnak is reprezentatívak. Jó ajándék külföldi ismerőseink­nek a Magyar városok (Buda­pest, Eger, Esztergom, Kecske­mét, Kőszeg, Pécs, Sopron, Sze­ged, Veszprém) látképeit felvo­nultató magyar, angol, német, orosz nyelvű feliratos és a Nép­viseletek — Magyar lakodalmi öltözetek című falinaptárak. ezek a lakhatást gátló hibák nem használat közben alakultak ki, hanem megvoltak az épületek átadásaikor is. Hiánypótlás helyett levélváltás A második épületrész iratanya­ga vaskos. A hibákkal összefüg­gésben eddig több mint ötven le­vélváltás történt, a legtöbb átü­téssel, a nyílászárókkal és az épü­let beázásával foglalkozott. Kö­zülük néhány fontosabb: 1984. október 5-én a közös képviselő írásban kéri az ingatlankezelő vállalatot és a Dutépet, hogy a már májusban is hibásan mű­ködő fűtési rendszert szabályoz­zák be. Ugyancsak hosszabb le­velezés és vita folyt az épület bejárati ajtajainak minőségéről. Mindkét esetben csak a bíróság tudta lezárni az ügyet. Végül a G. 40303/1985. számú bírósági ítélet kötelezte a kivitelezőt a fű­tési rendszer finombeszabályozá­sára és az ajtók kijavítására. Spórolni minden áron? A népi ellenőrök néhány ma­gánerős családi házat is meg­vizsgáltak Kecskeméten, a Felső- széktón. Az építési telkek alap­vető közművekkel rendelkeznek ugyan, de úgy tűnik, hogy a sűrű beépítettség miatt a szenny- és a csapadékvíz elvezetése a terv­ben szereplő zárt aknarendszer­rel drága mulatság lesz. A város­résznek kiépített úthálózata nincs, sok helyütt még ideiglenes úthálózatnak sem lehet nevezni a alig járható homoksávokat. Igya már megépült nagy értékű csalá­di házak megközelítése igencsak körülményes, akár száraz, akár esős az időjárás. A konkrétan vizsgált négy csa­ládi ház közül három egyedi terv alapján épült. Az építtetők kö­zül felelős műszaki vezetőt és kivitelezőt csak egy jelölt meg, ő is saját magát, ugyanis építész­mérnök. A magyarázat a felme­rülő kérdésre az volt, hogy álta­lában mások sem kötnek kivite­lezési szerződést, mert így spórol­ni lehet. Csakhogy ezáltal a sza­vatossági kötelezettségek a későb­biekben senkinél sem érvényesít­hetők. Túlméretezett kazánok A társasház jellegű lakóépüle­tek minőségi problémáit növe­lik a szavatossági kötelezettség sok-sok huzavonát igénylő telje­sítéséből eredő gondok is. Néhány példa itt is elegendő a helyzet érzékeltetésére. A kecskeméti NEB idei április 11-ei ülésén tár. gyalta meg az Irinyi út 38—40. számú épület tetőfelújítási mun­káit, amelyeknél belül voltak a szavatossági időn. A Dutép ak­kor június 30-ára vállalt» a munkák teljes befejezését, de ennek ellenére még október kö­zepén is ott dolgozgatott. A kertvárosban a Népfront La­kásszövetkezet szervezésében épült 242 lakásban rendre elő­jöttek a fűtési problémák, mert az egyes otthonokban túlmérete­zett kazánokat alkalmaztak. Még növelte a bajt, hogy a fűtőberen­dezések átalakításához csak köz­vetlenül a fűtési idény megkez­dése előtt látott hozzá a kivite­lező, pedig hónapokkal koráb­ban megkapta rá az engedélyt az energiafelügyelettől. A túlmére­tezett kazánokkal a Dutép egy- egy családra esően 9—9 ezer, ösz- szesen 2 millió 178 ezer forint építési többletköltséget okozott, nem beszélve a rengeteg kelle­metlenségről. • A népi ellenőrzési vizsgála­tok csak a száraz tényeket álla­píthatták meg és ezek alapján te­hettek a bizottságok javaslato­kat a megoldás módozataira. Ám félő, hogy ezek a javaslatok sem fogják megoldani az építőipar gondjait. A minőség javítása ugyanis már nemcsak egy ága­zaton belüli kérdés, sőt nem ki­zárólag gazdasági kérdés. Ez a társadalom fejlődésének elen­gedhetetlen feltétele, az életkö­rülmények, a társadalmi közér­zet tényezője. T. B. fXmmwí Régi és új naptárak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom