Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-11 / 291. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1986. december 11. Firenzei fórum a biztonságról Nagy létszámú közönség előtt folytatta munkáját szerdián az olaszországi Firenzében az átfogó nemzetközi biztonság megteremtésének a kérdéseivel foglalkozó .szimpózium, amelynek résztvevői (a különböző országokból -érkezett közéleti személyiségek) a Ikelet—nyugati kapcsolatok, és a nemzetközi párbeszéd élénkítésének a lehetőségeit vizsgál, -tálk tartalmas felszólalások és viták keretében. Az ENSZ főtitkárának és az olasz kormánynak közös kezdeményezése alapján összehívott szimpóziumon tizenkét meghívott előadó fejtette ki álláspontját a rendezvény napirendjére tűzött témáról. „TÁBOROK HÁBORÚJA” Az Arab Liga miniszteri tanácsa azonnali tűzszünetre szólított fel a libanoni „táborok háborújában”. A tanács tuniszi ülésén a résztvevők úgy döntöttek, hogy hétfőn ismét összeülnek annak megvitatására, milyen .konkrét és hatékony intézkedéseket követel meg a helyzet”. A tagállamók külügyminiszterei felszólították az Amal-moZ; galmat, hogy oldja fel a palesztin táborok körüli zárlatot, tegye lehetővé a menekültek és foglyok hazatérését lakhelyükre. Biz. tásítani kell a sebesültek kórházAz előadók és a viták résztvevői azt a problémát elemezték, hogy miképpen lelhet új módszereket találni a kelet—nyugati kapcsolatok építésében, és milyen módon lehet megteremteni egy átfogó biztonsági rendszert a világ államai között meglévő kölcsönös függés, egymásra utaltság körülményei között. A vita sokszor éles hangú volt, -különösen annak a problémának a kapcsán, hogy Nyugat-Európa miért nem támogatja következetesen a szocialista országok törekvését Európának az atomfegyverektől való megszabadítására. Hangot kapott a szimpóziumon az a közös nézet, hogy a túlfegy- venkezés mai szintje nem tarthatja szállítását és a térség gyógyszerellátását. Szíria és Libanon fenntartásait hangoztatta a nyilatkozattal kapcsolatban, míg Nabiíh Berri, az Amal-mozgalom vezetője már hétfőn kijelentette, hogy nem hajlandó figyelembe Venni a tuniszi tanácskozás döntéseit. A 21 államot tömörítő Arab Liga képviselői a PFSZ kérésére ültek össze. A palesztin szervezet azt szerette volna elérni, ha közös arab erőt hoznak létre a libanoni palesztin táborok védelmére. tó fenn tovább, a vélemények között azonban eltérés van abban, hogy milyen módszerekkel kell megfékezni a fegyverkezési hajszát. A szocialista országok állás, pontját fogalmazta meg Horn Gyula államtitkár., Felszólalásé nagy visszhangot váltott ki- a szimpózium résztvevői között. Szovjet—jugoszláv tárgyalások A szovjet és a jugoszláv párt küldöttségei szerdán megbeszélést folytattak a Kremlben Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának és Milanko Renovi- cának, a J-KSZ KB Elnöksége elnökének vezetésével. A két fél részletesen tájékoztatta egymást az SZKP XXVII. és a JKSZ XIII. kongresszusa óta végzett tevékenységéről, a két párt és a két ország kapcsolatainak helyzetéről és fejlesztése távlatairól, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A kölcsönös megértés, a barátság és az őszinteség légkörében lezajlott tárgyalásokról közös közleményt fogadtak el. Ezt a JKSZ-küldöttség látogatásának befejezése után hozzák nyilvánosságra. Az SZKP Központi Bizottsága szerdán a Kremlben vacsorát adott a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége küldöttségének tiszteletére. A vacsorán Mihail Gorbacsov és Milanko Renovica pohárköszöntőt mondott. FÜLÖP-SZIGETEK Hallgatnak a fegyverek Szerdán, helyi idő szerint délben életbe lépett a Fülöp- szigeteki kormányerők és az Új Népi Hadsereg elnevezésű baloldali gerillaszervezet közötti tűzszünet. A november 27-én kötött megállapodás hatvan napig marad érvényben. A kedden este elért pótlólagos megállapodás értelmében a gerillák vállalták, hogy nem viszik magukkal fegyvereiket a népesebb településekre. A 17 éve folyó gerillaháború történetében ez az első eset, hogy a szembenálló felek az egész országra - kiterjedő tűzszünetben tudtak megállapodni. Kádár János nyilatkozott a televíziónak és a rádiónak Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára ellátogatott a Magyar Televízióba. Kornidesz Mihály, az MTV elnöke és Kígyós Sándor, az intézmény pártbizottságának titkára fogadta Kádár Jánost, aki elbeszélgetett a televízió vezetőivel, majd Sugár András kérdéseire válaszolva tv- és rádió- nyilatkozatot adott. A kül- és belpolitikai kérdésekkel * foglalkozó interjút pénteken este 20.00 órakor egyes programján közvetíti a Magyar Televízió. A Kossuth Rádió ugyancsak pénteken este — 21 óra 10 perckor — hangfelvételről sugározza Kádár János nyilatkozatát. Az Országos Cigánytanács ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett működő Országos Cigánytanács tegnap ülést tartott a HNF OT székházában. A testület tagjai tájékoztatót hallgattak meg a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének megalakulásáról. Az ülésen felszólalók hangsúlyozták: a cigánytanácsnak és a ■ szövetségnek a jövőben szorosan együtt kell működnie, közös erőfeszítéseket kell tennie a cigányság kulturális elmaradottságának csökkentéséért. Szóltak arról is, hogy a tanköteles korú cigányoknak csupán 37 százaléka végzi el bukás nélkül az általános-iskolát, s közülük is csak minden harmadik tanul tovább. Következésképpen a cigányok nagy része segédmunkásként tud elhelyezkedni, szakképzetlen ' munkaerőre viszont a vállalatoknak egyre korlátozottabb számban van szükségük. A hozzászólók javasolták: a cigány tan ács és a kulturális szövetség szervezzen közös fórumot az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szakembereivel a cigányok foglalkoztatottságának helyzetéről. Az ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy a cigányok foglalkoztatásában kialakult helyzet már következmény, a valódi ok az iskoláztatásban tapasztalható nagy lemaradás. Ezért úgy foglaltak állást: a cigány tanács és a szövetség — egyebek között mozgósítással, felvilágosító munkával. átképzések szervezésével — a jövőben tegyen meg mindent azért, hogy a cigányok közül minél többen tanuljanak, művelődjenek. Hírt adtak arról, hogy jól halad a cigányújság megjelenésének előkészítése. 1986 Nobel-díjasai # Az 1986. évi Nobel-díjasok a svéd királyi akadémián: álló sor balról jobbra: a svájci Gerd Binnig, a fizikai, az amerikai Juan T. Lee, a kémiai, az amerikai James McGill Buchanan, a közgazdasági, a svájci Heinrich Rohrer, a fizikai, a nyugatnémet Ernst Ruska, a fizi. kai, a magyar származású kanadai John C. Polanyi, a kémiai és az amerikai Dudley R. Hersbach, a kémiai Nobel-díj nyertesei. t)lő sor balról jobbra: az amerikai Stanley Cohen, az orvosi, a nigériai Wole Soyinka, az irodalmi és az amerikai Rita Levi-Montalcini az orvosi Nobel-díj kitüntetettje. Tűzszünetet sürget az Arab Liga Végső búcsú de. Szegedi Sándortól A 65 éves korában elhunyt dr. Szegedi Sándortól, a mezőgazda- sági tudomány doktorától, Mat- hiász-díjas nemesítőtői, Kecskemét díszpolgárától nagy részvéttel tegnap vettek végső búcsút a kecskeméti Köztemetőben. A ravatalnál párt- és állami vezetők, a tudományos élet képviselői álltak díszőrséget. Dr. Zilai János, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének igazgatója, családja és a tudományos agrárértelmiség nevében búcsúzott az elhunyttól. Emlékezett pályájára, kutatói munkásságára, amellyel követte nagy elődeit. Dr. Szegedi Sándor is az e vidék homoktalajain termesztésre legalkalmasabb szőlőfajtákat nemesítette, és foglalkozott e növények élettanával, valamint termesztéstechnológiájával is. Tanítómestere volt a mai szőlőkutató nemzedéknek, nevét beírta a sosem felejthetők névsorába, a szőlővel foglalkozó emberek emlékezetébe, akik az általa előállított fajtákat még évtizedekig termeszthetik. A párt- és tanácsi szervek nevében dr. Mező Mihály, Kecskemét város tanácselnöke búcsúzott. Emlékeztetett arra, hogydr. Szegedi Sándor a város — különösen pedig lakóhelye, Katonatelep — fejlődéséért fáradhatatlanul dolgozott, amiért a díszpolgári címet is kiérdemelte. A sírnál dr. Filius István, a Kertészeti és - Élelmiszeripari Egyetem rektorhelyettese a mezőgazdasági kormányzat és az intézet képviseletében vett búcsút dr. Szegedi Sándortól. Mint mondotta, halálával nagy veszteség érte nemcsak a hazai, hanem az európai szőlőnemesítést, kutatást is. Dir. Szegedi Sándor sírját, amelyet elborítottak a tisztelet virágkoszorúi, mintegy ezren állták körül, azok, akik becsülték, tisztelték és szerették. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK VITATTÁK Fellendülésre várnak a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termelés helyzetét, az idei eredményeket és a jövő évi tennivalókat eleme'zte tegnapi ülésén az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A képviselőket Villányi Miklós mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár arról tájékoztatta, hogy az agrárágazat a tervezett célkitűzésektől az idén valamelyest elmaradt; főként azért, mert az aszályos időjárás miatt a vártnál alacsonyabbak voltak a hozamok. Az állat- tenyésztésben sikerült megállítani az állomány csökkenését; a sertéstenyésztésben az élénkülés jelei tapasztalhatók. 1985-höz képest 520 ezerrel nőtt az idén a sertésállomány, 1987-ben az előirányzat szerint 4,5—5,5 százalékkal növekedik a mezőgazdasági termelés, főként a növénytermesztésben terveznek, nagyobb ütemű fejlesztést, az állattenyésztésben mérsékeltebbek a tervcélok. AZ eleliniszeripar hozzávetőleg 2,4 százalékkal fokozza a termelést, főként a hús- és a növényolajiparban várnak az átlagosnál nagyobb föllendülést. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke beszámolójában elmondotta: a mezőgazdaság vízfelhasználása nem emelkedik: az öntözhető 400 —420 ezer hektárnak csak mintegy fele kapott az idén mesterséges vízutánpótlást. Ügy tűnik: a gazdaságok, a jelenlegi feltételek mellett, nem találják meg számításaikat az öntözésnél. A vitában a képviselők egyebek között kifogásolták, hogy amíg egyre inkább a minőségi hústermelés áruja után mutatkozik növekvő kereslet, addig a mezőgazdasági termelők a korábbinál rosszabb minőségű és például a fehérjetartalom szempontjából kisebb értékű takarmányok felhasználására kénysze* rülnek. A vitában felvetettekre Villányi Miklós válaszolt. Honvédelmi költségvetés-tervezet Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága Gyuricza László elnökletével tegnap ülést tartott a Parlamentben. A tanácskozáson részt vett Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke, Madaras! Attila pénzügyminisztériumi államtitkár és Dóró György, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. A testület Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár ésFöl- desi Jenő belügyminisztériumi államtitkár beszámolója alapján áttekintette a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium 1986-os tervének teljesítését, s megvitatta az 1987. évi költségvetés-tervezetet, amelyet az Országgyűlés soron következő ülésszaka elé terjesztenek. TANÚK ÉS BOTRÁNYOK Ha ő egyszer kinyitja a száját... Jó tíz esztendőn át valahány botrány volt Washingtonban, a sajtó versengve ragasztotta rá a „-gate” címkét, többnyire jogtalanul, hiszen az ügy korántsem rendítette meg a hivatalban ülő elnök hatalmát, legfeljebb megtépázta a tekintélyét. Furcsa módon az iráni fegyverszállítások okán kitört viharban a hírlapírók óvatoskodtak, és még hetek múltán sem vált általánossá az „Irángate” elnevezés. „Harmadrangú betörés” Közkeletű tévedés úgy felfogni a Watergate-.ügyet, mint holmi lehallgatási kalamajkát; ilyen értelmezésben valóban nehezen érthető, miért > kényszerült Richard Nixon elhagyni végül a Fehér Házat. Amikor 1972. június 17-én hajnalban a demokraták országos főhadiszállásán, a Watergate-épületben rajtavesztettek a lehallgató készülékeket elhelyező illetéktelen behatolók, a Fehér Ház szóvivője, Ron Ziegler még hetykén mondhatta el hírhedtté vált szavait: „Nem kommentálok egy harmadrangú betö;ést”. A nyomok azonban mind messzebbre, jobban mondva mind magasabb rangú személyekhez vezettek. Mindebből azonban édes-keveset láttunk 1972 nyarán és őszén, Amerika vezető körei korántsem voltak buzgók a nyomozásban, s így Nigon újraválasz- tási kampányát a Watergate- botrány alig zavarta. Ám még 1973 márciusában, amikor a Watergate-betörőket elítélték, még ekkor sem érzékelték, az amerikaiak, hogy miről is van szó igazában. Pedig a megelőző hónapokban a Fehér Házban lázasan próbáltak bűnbakot keresni. Az erre kiszemelt John Dean elnöki jogtanácsos azonban nem óhajtott áldozati bárány lenni, s amikor a súlyos börtönbünteités- sel sújtott betörők egyike, McCord elkezdett fölfelé mutogatni, Dean is menteni igyekezett a saját bőrét, és rávallott az egész Watergate-akciót irányító főnökeire. Az elnök fő bfine Lélegzetvisszafojtva hallgatta 1973 nyarán egész Amerika, hogy a hihetetlenül precíz memóriájú John Dean a szenátusi vizsgáló- bizottság előtt feltárja az elnökkel és főtanácsadóival folytatott beszélgetések titkát. Márpedig ezeken a 'beszélgetéseken másról sem volt szó, mint arról, hogyan lehetne eltussolni a Watergate- botrányt, vagyis félrevezetni az Igazságszolgáltatást. Politikailag és jogilag elképesztő képlet tárult fel: a jogrend legfőbb őre igyekszik félrevezetni a nyomozást. S amikor ráadásul kipattant az is, hogy az elnöki irodában Nixon titokban magnókészülékeket működtetett, attól kezdve a küzdelem arra irányult, hogy az államfőt rákényszer'ítsék e perdöntő bizonyítékok kiszolgáltatására. E harc jó egy évig tartott, megannyi drámai fordulattal, s végül 1974 nyarán a legfelsőbb bíróság egyhangú döntésben kötelezte Nixont a hang• Annak idején Nlxonnak távoznia kellett a Fehér Házból, Ronald Reagan ma gondterhelt. 4» szalagok kiadására. Alig tíz nappal később az elnök — az amerikai történelemben páratlan módon — lemondott hivataláról, hogy elkerülje a szenátusi felelősségre vonást. Nixon tulajdonképpen nem annyira az eredetileg elkövetett bűnbe bukott bele, hanem abba a hibába, hogy félrevezette az igazságszolgáltatást, tehát semmibe vette a jogrendet, becsapta országát, és ez kiderült. Időzített bombák Az „Irángate” esetében is az a kérdés, hogy ki miről tudott, és hogy maga Reagan elnök tudott-e a törvénysértésekről. Kétségkívül felidézik a Watergate- ügyet az első hetek azonosságai: az önmagát vizsgáló kormányzat folytonos hátrálása, ami egyúttal kétségeket ébreszt az elnök közeli emberének számító igazságügy-miniszter pártatlansága iránt. A republikánusok sietnének „alapos”, de főleg gyorsan lezáruló törvényhozási vizsgálatot tartani, a demokraták viszont hosszabb távon szeretnék kihasználni az ügyet. Az elnök szempontjából a döntő kérdés, hogy mennyire ismerte az illegális cselekvések részleteit. Nem lenne hízelgő Reaganra nézve az sem, ha csupán az derülne ki: fogalma sem volt munkatársai bajkeveréséről, ám amennyiben az ő emberei között is akad netán egy John Dean, aki a bőrét mentve főnökére váltaná, akkor bizony ennek az elnöknek a sorsa is kétségessé válhat. Minden azon áll vagy'bukik, hogy akad-e a Fehér Házban valaki, aiki egyszer kinyitja a száját, persze abban az esetben, ha valóban volna terhelő mondanivalója. Avar János Pártaktíva Kiskunhalason <Folytatás az 1. gidairól) személyzeti munkáját, majd így folytatta: — Az állami, szövetkezeti személyzeti munkáról elmondhatjuk, hogy annak színvonala emelkedett. Ehhez elsősorban a vezetők tudatos tevékenysége, a szakmai munka javulása járult hozzá. Szorosabb lett az együttműködés az állami, a párt-, a társadalmi Szervek vezetői és testületéi között. A továbbiakban a feladatokról szólt és hangsúlyozta: atapelv, hogy a vezetőknek meg kell felelniük a politikai, az erkölcsi alkalmasság, a szakmai hozzáértés és a rátermettség követelményének. Ez káderpolitikánk gerince, egységes elemei egymástól el nem választhatók, közülük egyik sem hiányozhat. Ugyanakkor differenciáltan — az egyes munkaterületek sajátosságait, az adott munkakör jellegét, szintjét, a konkrét munkaköri feladatokat és lehetőségeket figyelembe véve — kell ezeket alkalmazni. Végezetül az utánpótlás neveléséről, a minősítések rendjéről a személyzeti munka fontosságáról szólt az előadó. A megyei pártbizottság titkárának beszédét követően szünet következett, majd megkezdődött a vita, amelynek során felszólalt Romány Pál is. A megyei pártbizottság első titkára elöljáróban hangsúlyoztad a káderpolitikai határozattal való foglalkozás, annak értelmezése rendkívül- időszerű. Az egyetértéshez természetesen vitára van szükség és az sem baj, ha valakinek más a véleménye. A vita után az egységes álláspont kialakítását követően azonban csak az egységes végrehajtás következhet. A továbbiakban arról szólt, hogy a párt felelős: tetteiért, ezt vállalja is. De nem felelős egyes emberek, vezetők mulasztásaiért. A kádcrmozgásokról szólva árrá figyelmeztetett; ne azt nézzük, hogy aki volt munkahelyéről máshová távozott, miért tette, s ne magyarázzuk bele, hogy félreállították. Ha váltunk, tegyük ezt kézfogással, kultúrál-, tan. ! A teendőket ismertetve elmondta az első titkár, hogy erősíteni kell a vezetői magabiztosságot, az Önkontrollt, a'pártirányítást, jól és egységesen kell értelmezni módszereinket. Növelnünk kelj —, s ezt nem csak a kádermunkára értette — az Igényességet, a nemzeti tudatot, a pártszervezetek kezdeményező készségét. Végezetül néhány gazdaságpolitikai kérdésről szólt. Felszólalt a pártaktíván Domonkos László is. A káderpolitikái határozat jelentőségéről, fontosságáról beszélt, utalt arra, hogy javítani kell a személyi feltételeket. A továbbiakban a kádernevelés feltételeiről szólt, rámutatva: az új határozatra azért volt szükség, mert megváltoztak a gazdasági, politikai, társadalmi feltételek, ám az alapok a régiek. Mint említette: sok gyakorlati és módszertani tennivalójuk van a pártszervezeteknek, amelyeknek érvényesíteniük kell vezető és ellenőrző tevékenységüket, a demokratikus centralizmust, s a kezdeményező készséget. A vitában felszólalt még Lóránt Kálmánná, a Texcoop pártvezetőségének titkára, Dám Péter, Szakmár község pártvezetőségének titkára, Krupp Éva, az MSZMP megyei oktatási igazgatóságának - igazgatóhelyettese, dr. Südi Bertalan, a Jánoshalmi Petőfi Tsz pártatapszervezetének titkára, Aradi Lászlóné, az ÉDOSZ megyei titkára és Horváth István, az.Ikarusz Karosszéria- és Gépgyár kiskunhalasi gyárának személyzeti vezetője. Az elhangzottakat Ter.be Dezső foglalta össze. G. G.
