Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-10 / 290. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1986. december 10. AZ ÓVODÁTÓL A KÖZÉPISKOLÁIG Szervezett megelőzés és egészségügyi vizsgálat Az esetleges betegségek feltárása, az egészséges életmódra nevelés mér a születés pillanatában megkezdődik. Központilag előírt és szervezett folyamat ez,' melynek szálai a megyei tanács egészségügyi osztályán futnak össze. — Rendkívül fontos, hogy a gyermekek egészségügyi állapotát folyamatosain figyeljük — mondja dr. Miklós György, az egészségügyi osztály csoportvezetője. — A bölcsődékben például saját szakorvos tart mindennapos vizsgálatát, hogy a betegségeket minél előbb felfedezzük, s idejében orvosolni tudjuk. — Vannak olyan betegségek is, melyeket ebben a korban még nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lehet megállapítani. — Valóiban. 'Éppen ezért a későbbiekben sem hanyagoljuk el a gyerekek egészségének ellenőrzését. Nyilvántartásba veszünk mindenkit, vagyis mám fordulhat elő, hogy bárki is lemaradjon a vizsgálatokról, védőoltásokról. Az óvodásaknál ötvenegy-féle esetleges rendellenességet ellenőrzünk. A tartási problémáktól kezdve az érzékszervek állapotán keresztül egészen az élősdiekig, szinte mindent. Megkülönböztetett figyelemmel kutatjuk azokat az elváltozásokat, melyek később akadályozhatják a gyermeket a tanulásban. — Például? — A hallás és a 'látás minőségét, a mozgás koordinációját. Ide tartozik az iskolaérettségi vizsgálat is. — Hogyan döntik el, hogy ki alkalmas az iskola megkezdésére és ki nem? — A testi fejlettségen túl döntő jelentősége van a pszichés állapotnak és a szellemi képességeknek. Meghatározhatja azonban az iskolai előmenetelt egy súlyos beszédhiba is. Mindezt mérlegelve hozza meg a bizottság a döntést, mellyel minden esetben a gyermek érdekét tartja szem előtt. — Az általános iskolákban milyen az egészségügyi ellátás helyzete? — Iskolafcigászatd szakrendelésen vesznek részt rendszeresen a tanulók. Azt az esetleges ötvenegy-féle elváltozást'itt is rendszeresen ellenőrizzük. KözüMlk néhány tipikusan iskolai ártalom. Ilyen például a gerlncdeformlitás, mely óvodában száz közül mindössze egy gyermeknél fordul elő, középiskolában azonban már a tanulók hat és fél százaléka szenved ebben a betegségben. A helyes táplálkozásra, egészséges életmódra nevelés a pedagógusok bevonásával történik. — A nyolcadik osztály befejezése után is átlátják a fiatalok egészségügyi helyzetét? — Nem egészen. Vannak, akik nem tanulnak tovább semmilyen középfokú intézményben, így kimaradnak a központilag szervezett ellenőrzésekből. Nehezebb itt a helyzet azért is, mert jelentkeznek a káros szenvedélyek: dohányzás, italozás, alkalmanként a szlpózás vagy más kábítószerek élvezete, s megjelenik a szexualitás. Mindez nagyon sok előadást, rendszeres felvilágosítást . tesz szükségessé. (Persze ez nem jelenti azt, hogy a megelőzés és felvilágosítás ebben a korban kezdődik!) Ma már minden lány- kollégiumban havonta fogadónapot tart egy szülész-nőgyógyász, hogy szükség esetén hozzá fordul, hassanak a fiatalok tanácsért • Az iskolák befejezésével már mindenki a- saját kezében tartja egészségét. Kevesebb a központilag szervezett és irányított vizsgálat. S. így a statisztikák — sajnos — egyre szomorúbb képet mutatnak... T. T. Finnországi utat nyert! Beszélgetés egy boldog vesztessel — Jutka, boldog vagy? — Igen, nagyon! — De hiszen vesztettél! Menynyire is? — 14-13-ra nyert a partnerem, Terhi, Finnországból. — Akkor miért is vagy boldog? — Mert rengeteget nyertem én is. — Bolyó Judit tizennyolc éves dunavecsel lány, kunszentmiiklósi negyedikes gimnazista a finn ifjúsági rádió finn—magyar vetélkedőjének páros döntőjében egy pánttal - alulmaradt Terhi Ta-rrvmá huszonhárom éves finn- egyetemista lánnyal szemben, — Hogy kezdődött? Hogy kerültél odáig? — Véletlenül hallottam róla, bogy a Magyar Rádió Ötödik sebesség című műsora vetélkedőt hirdet Finnországról huszonöt éven aluli fiataloknak, akik nem tudnak finnül, és még nem is jártak ott. Még a jeligét sem tudtam pontosan, de azért írtam egy levelet valamikor október elejém, azután majdnem • elfelejtettem az egészet, mert sokáig nem jött válasz. Október legvégén behívtak november 5-ére a rádióba, — Várjunk csak! Milyen alapon jelentkeztél egyáltalán? — Még valamikor' nyolcadikban kaptam ajándékba egy könyvet, Varga Domokos: Finn testvéreink című munkáját. Azóta mindent elolvasok g finnekről, amihez csak hozzájutok, és azóta hiszem: Olyan pályát fogck választani, ami még közelebb visz „finn testvéreinkhez”. — Jó, akkor menjünk tovább. — Megérkezteim a rádióhoz, ahol Dám László műsorvezető feltett egymás után tizenhét kérdést. Ebből tizenötre jól feleltem ... — Mire nem? — Hát például arra, hogy mennyi az „egy főre eső rénszarvas” Finnországban. — Tudod-e már? — Igen, másfél. — Eljöttéi... — ... azután délután háromig izgatottan kóvályogtam Pesten. Akkor telefonáltam, és a műsorvezető közölte, hogy ón lettem az első, győztesként finnországi utat nyertem. — Qtthon? — Társaim megtapsoltak a suliban, és a szüleim is nagyon örültek.. De sck idő nem volt az ünneplésre. Hétfőn délelőtt elmentünk először a finnekért, és elindultunk a Balatonra, kedden a Kékesen, Hortobágyon meg Hajdúszoboszlón jártunk, szerdán délelőtt padiig Szentendrén. — Mi volt ennek az utazásnak a célja? — Terhinek kellett élményeket, tapasztalatokat -gyűjtenie. Ezeket magnóra 'mondta, és ezt is leadták a csütörtöki műsorban. Szerda délután interjúit készítettek vélünk az ötödik sebesség számára, és Terhi még külön engem is meginterjúvolt. — Csütörtök volt az adás napja? — Igen. Két előadás -következett, ezt a finneken kívül ja svédek, dánok és norvégek is közvetítették. Az elsőben mentek az élménybeszámolók és a közös -interjúnk. Egy órával később jött a „fő attrakció”, egy kvíz — élőben. Mlrad a ketten tíz kérdést kaptunk: Terhi nyert.. — Hogy érzed, igázságós volt ez a verseny? Hiszen Terhi köny- nyebb helyzetben volt, mint te? — Igen, az ő kérdései tényleg főleg a háromnapos kirándulásunkhoz kötődtek, de ebben a játékban egyáltalán nem az volt az érdekes — számomra sem —, hogy ki nyerü. Valami olyan megfoghatatlan, harmonikus, baráti hangulata volt az egésznek, s csak maga a játék uralkodott. Szóval -még veszíteni is jó volt. — Mikor utazhatsz? — Vagy kora tavasszal, vagy a nyáron. A finn rádió lát majd vendégül. — Mozgalmas éved lesz, hiszen jön az érettségi, meg a felvételi is. — Igen, az ELITE magyar— orosz szakára szeretnék jelentkezni, aztán finnre szakosodni, — „Szakmailag" mit adott ez a hét? — Sokat láttam, tapasztaltam, de Igazán a tolmács munkája fogott meg. öt csodáltam leginkább, ahogy két világot összekapcsol. Én idáig Igazán csak a tanári pályáira gondoltam, de most azt hiszem, legjobban magyar— finn szakos tolmács szeretnék lenini. Uta-znl', minél Inkább megismerni „finn testvéreinket”. Balogh Mihály HONISMERET — HELYTÖRTÉNET Pénzintézetek Kecskeméten Kiváló polgármesterei, a-külső gazdasági körülmények kedvező alakulása, látványos sikerei ellenére Kecskemét a kiegyezés és az első világháború között nem tartozott a leggyorsabban fejlődő magyar városok közé. Szabadka, Arad, Nagyvárad, Szeged, Győr, Miskolc és több .más település erőteljesebben iparosodott, megalapozottabban városiasodon, többet építtetett, dinamikusabban emelkedett lakosságának iskolázottsága, Dermésztő pénzügyi viszonyai fonnyasztották a legtávlatosabb kezdeményezéseket. Nyomorító hitelviszonyok A közgondolkodás, az itt élők puritanizmusa nehezítette pénzüzletek kialakítását más cívisvárosokhoz hasonlóan. Akkor, amikor a kapitalista jellegű gazdálkodás lett volna soron, sokan helytelenítették a kamattal számoló pénzkölcsönzést. A bukás gyanúja rontotta a hitelfelvevők tekintélyét. Kecskemétről Is írhatta volna Balogh István, Deb- reoen történésze: „A vagyonnal vagy a gazdasággal való szükségtelen dicsekvés a jellem egyik fogyatékosságát, az értelem hiányát és a sors szükségtelen kihívását jelentette,". Így vélekedett a gazdaságtörténész arról a Városról, ahol 1846- ban megalapították az első vidéki takarékszövetkezetet. Mit mondott volna a kecskeméti állapotokról? Viszonylag későn értek meg helyi pénzintézet szervezésének feltételei. Lestár Péter ügyvéd állt a pénzt a szalmazsákokból és a vasiódákból kicsaloigató' mozgalom élére. Már Cegléden Is kaphattak némi hitéit a vállalkozó szellemű gazdák, amikor 1862- ben 60 000 forint alaptőkével el. fogadták a Kecskeméti Első Takarékpénztár alapszabályait. Fele ennyivel kezdett 1869-ben a Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank. A kereskedelmi miniszter azonban kevésnek tartotta az alaptőkét, és ezért a. tömörülő iroarosok és .kereskedőik újabb 600 darab 100 forintos kötvénv-t vásároltak. A Kecskeméti Kózvonti Takarék, pénztár jóval töhb pénzzel gazdálkodhatott, mert sikerült tekintélyes budapesti tőkét bevonni ebbe a vállalkozásba. Lassú fejlődés A Kecskeméti Kölcsönsegélyző Egyletből szerveződött 1896-ban a Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó Bank. „A közvagyonosodás újabb forrása” gyorsabban fejlődött bátyjáénál. Működése harmadik- évében már 600 ezer koronára emelte alaptőkéjét. Részvénytulajdonosaik száma meghaladta a kétezret. A századfordulót követő évtizedben több kisebb helyi tömörülés mellett említést kíván két erős bankfiók. Az Osztrák—Ma. gyár Bank és a Magyar Általános Hitelbank nyitott üzletet a-hírős városban. Az előbbi hltelforga. lom szempontjából a bank egyik .legnagyobb fiókja volt. A Hitelbank nyolcadik üzletét nyitotta meg Kecskeméten. A külföldi tőkét Is forgalmazó Hitelbank letelepedése a helyi gazdasági lehetőségeket is sejteti. A Debrecen iparát feldolgozó monográfia 1894-es és 1909-es adatok alapján megvizsgálta hat város hitelviszonyainak alakulását, Eszerint: „a saját tőiké növekedése mindenütt jelentős volt". A takarékbetétek növekedését az Iparosítás befolyásolta legerőteljesebben. „A hitelintézet fejlődési üteme Debrecenben és Aradon volt a leglendületesebb. Nagyvárad, Szeged, Szabadka a második vonalba sorolható. Kecskeméten a fejlődés és az elért szint gyenge volt.” 1910-ben a debreceni hitelintézetek csaknem négyszer, a szegediek és a szabadkaiak több mint kétszer akkora tőkével gaz. dálkodhattak, mint a kecskemétiek. Óvatos tartózkodás A -konzervatív üzleti szemlélet okolható mindenekelőtt az elmaradottságért. „A vezető férfiak legfőbb törekvése áz volt, hogy saját szeplőtelen nevükhöz az általuk vezetett intézetek szeplőtelen hírnevét megtartsák, s a betevőkben a korlátlan bizalmat felébresszék, azt tőlük kiérdemeljék; az adósokat pedig meggyőzzék arról, hogy inkább nyereséget szalasszanak el, mintsem hogy kockáztatott vállalatok által zavarba kerülvén, a hitelfelmondás esélyének tegyék ki Őket”, olvasható találóan a mér említett cikkben. Nehezen' lehet pénzhez jutni a magas kamatláb miatt, panaszkodott már a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben ai helyi sajtó. A mezőgazdászat emelésére először — 1872-ben — a Kecskeméti Első Takarékpénztár igazgatósága gondolt. Tíz évre kölcsönöztek nem túl -nagy ösz- szegeket. A helyi ipari üzemek közül csak a gépgyár alapításában vállalt meghatározó szerepet a banktőke. A Kecskemét a pénzintézeteket hibáztatta 1909. március 7-én a lassú iparfejlődés miatt. „A természet nyújtotta előnyökön Jtí-' vül hiányzik a többi kellék, elsősorban a szükséges pénzügyi támogatás. A város számos jómódú, sőt gazdag polgárában az erősen fejlett takarékossági, tehát magángyűjtési bajiam mellett teljesen hiányzik a vállalko. zási szellem, és ha nálunk valaki megtakarított pénzre tesz szert, ha lehet, földet vásárol, ha nem, takarékpénztárba teszi pénzét, Ipari és gyári vállalatokat azonban nem támogat!" „Vént izzadunk, amely a bankóikba folyik” — háborgott a Magyar Alföld 1914. január 18-án. — Noha kétmillióval gyarapodott a Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület mérlege, 10 százalékos kamattal dolgoznak. „Nem csoda, ha ilyen kamattal megakad a gazdasági élet.” Az ügyetlenségek, a ma rád is ág ellenére nagyobb pénzügyi vállalkozások támogatására hivatott hitelintézetek gyökereztek meg 1914-ig a hírős városban. Sajnos, üzletpolitikájuk f vicinálisként zötyögött, amikor a fővonalakon már gyorsvonatok száguldoztak. Heltai Nándor Egy új múzeum első kiállítása Textil szavunk a latin textus (szövés) szóból ered. S ez is bizonyítja, hogy a textilgyártás legfontosabb mozzanata a szövés. Ez a tény, s a nyilvánvaló praktikus okok (a gyűjtemény megléte) játszottak közre abban, hogy az újonnan megnyílt Textil- és Ruhaipari Múzeum első állandó kiállításának éppen A szövés művé-' szete a címe és témája. A budapesti, XIII. kerületi Gogol utca 9—11. szám alatti épületet, amely egykor a Hazai Fésűsfonó angyalföldi gyáregysége volt, az Ipari Minisztérium, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület közreműködésével átalakították, múzeumi célokra alkalmassá tették. A gyűjtemény, amely 1972 óta létezik, gyarapításához az iparág 56 vállalata nyújtott anyagi se-' gítséget. E hozzájárulásért cserébe a múzeum, köz- művelődési feladatát teljesítve, teret és helyet ad a vállalatok találkozóinak, előadásoknak, szimpóziumoknak. S elhatározott tervük, hogy a textilipari vállalatokat bevonják a muzeológlai gyűjtő-, feldolgozó munkába. Vetélkedők Ha sikerült legyőznöm kényelemszeretetemet, lehallkí toltam egy-két percre készülékemet az Elmebajnokiság kezdete előtt. Egyszerűen érthetetlen számomra, hogy Immár évek óta ingerelheti az ép nyelvérzákűsket műsorának magyartalan, bántóan hibás bejelentésével Egri János. Mintha sosem hallott' volna kollégám nyelvünk dallamvilágáról, a 'hangsúlyozás szabályairól. Nincs ebben a többezres .nagyüzemben minőségi ellenőrzés? Nincs néhány száz forint a bevezető képsorok megismétlésére? Ha erőt vettem a lustaságomon és csslk a képsorokat mutatta öreg Orettám, sűrűn a , képernyőre pislántottam: le ne maradjak az első kérdésről. Jó, j érdekes, msgunhatatlsih műsornak érzem az elmék vetélkedőjét. A közhiedelemmel ellentétben majd mindenki szívesen tanul, főként, ha édes a tudás gyökére, mint az ilyen játékokon. Tisztában vagyok az ilyen lexikális. ismerethalma- zok vitatható értékével, köznapi hasznosításának esetlegességeiveL Hónapok, évek múltán elfelejtődnek a különleges adatok, a bajnoki torna résztvevőitől szerzett Információk, de újra és újra fölkeltik a tudásszomjat Egri János műsorának új fordulói. Magam is gyakran leemeltem egy-egy ritkán -forgatott kötetet könyvespolcomról, ha az érdekes kérdések, válaszok egy-egy témakörre, a természet, a történelem, a művészetek egy-egy területére irányították a figyelmet. Az elbizakodottságtól is óvta nézőit az Elmebajnokság. Mi mindent nem tudunk.,. Némi frissítéssel, apróbb újítá-. sokkal, új bevezető képsorral jöhet a következő Elmebajnokság! Azért is tetszik ez a műsor, ment a szereplés, a itudás, a vállalkozás nem váltódik át azonnal! pénzre. Kérem, ne mosolyogjanak meg! Más vetélkedők már-mnár azil sugallják: az^esetleg nyerhető néhány ezer . forintért érdemes készülni a tévés fellépésre, jó üzlet a kockáztatás. A Legyen szerencsénk! közvetítései után fejcsóválva htimmög- hetünk: miként nyerhetett több ezer forintot valaki ennyire hiányos ismeretekkel. x A szombat délutánokat rendszerint a könyvtárban töltöm, emiatt csak néhány fordulót láttam a. Végvári históriák — vár- jéiiékck honismereti vetélkedő- so re sálból. Érződött: szerkesztői rengeteget búvárkodtak érdekességek összegereblyézéséért, de nem sikerült megtalálniok a vetélkedés igazán játékos, a romantikát is mozgósító, a várakhoz, a váras városokhoz, kedvet csináló formát. Elképzelhető: másként vélekedem a hosszú sorozatról, ha valamennyi közvetítést megnézem. A látottak azonban nem .hatottak rám annyira, hogy a Várjá- tékok-sorozat kedvéért miagboly* gassam kialakult munkarendemet. H. N. NEMZETISÉGI KALENDÁRIUM ______________________ „ Ez az én hazám, itt vagyok otthon” Ilyenkor december táján évről évre feltűnik szerkesztőségi postánkban egy német nyelvű kötet: a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének kalendáriuma. A több száz oldalas, sck-sok képpel illusztrált kiadvány idén is pontosan megérkezett. Címlapján az'1987-es évszám, s a vecsési hagyomány- őrző művészeti csoport két ifjú tagja, a hátsó borítón a bajai Weinträger Adolf Tél Vas- kúton című festménye. A kalendáriumot szerte az országban jó ismerősként veszik kézbe, immár negyedik évtizede. Nem csupán a német keresztneveket -tartalmazó naptár, a hasznos kerti és orvosi tudnivalók kedvéért. Lapjain hazánk több mint kétszázezer német nemzetiségű lakójának mindennapjai tükröződnek. A hagyományoknak megfelelően ez a kalendárium is családi olvasmány. Mindegyik korosztály talál érdeklődésénék megfelelő olvasnivalót. Az írások végigböngészése a téli estéken alkalmat ad a megmerülésre a Muttersprache, az anyanyelv áramában is. A bevezető cikkben Hambuch Géza, a szövetség főtitkára eredményekről és tennivalókról ír. Az országos tanács tagjai pedig lakóhelyük, választási körzetük életéről tudósítanak. Bács-Kiskun megyéről a bajai Zom Antal és Flock István, a csátaljai Rock József, a hartal Hinkel Henrik és a császártöltési Angeli Mátyás beszámolóját olvashatjuk. A három évszázados együttélés- állomáísalt idézi fel a magyarországi németség történetét áttekintő tanulmány. Ugyancsak a történelmi múltba kalauzol az az írás, melynek címe: Ez az én hazám, itt vagyok otthon. Érdekes emberek portréi sem hiányoznak a kötetből. Bemutatkozik két felelős tisztségeket betöltő nő: egyikük, Krémemé Míche- lisz Teréz országgyűlési képviselő Hímeshá- záról, a másik fiatalasszony, Bauer-Hell Heléna,tanácselnök Etyeken. Megszólal a kalendárium lapjain az ismert újságíró, Pálfy József, és az orvos-akadémikus, Szentágothai János is. A sokszínű összeállításból a Duna—Tisza köze német nemzetiségi lakói sem maradtak ki. Garai óvodásokról készült felvétellel indul a naptárlapokat Illusztráló fényképek sora. Népviseletbe öltözött apróságok táncát örökítette meg a kamera. Augusztus hónaphoz lapozva pedig a császártöltési úttörő-fúvószenekart láthatjuk. A felvétel a Magyar Mezőgazdasági Múzeum előtt készült egy budapesti fellépés alkalmával. Egy másik fotó bedig ügyeskezű császártöltés! asszonyok munkáját mutatja be a helyi Kossuth Termelőszövetkezet varrodájában. A képes riportok sorát Harte bemutatkozása nyitja. A község jelenéről Szokola Imre tanácselnök számol be. A Lenin Termelőszövetkezet munkáját, eredményeit Enisz Péter Ismerteti. A képeken pedig többek között a hartal néptáncegyüttest, az épülő új, kétnyelvű iskolát, s a fejlődő község utcaképeit láthatjuk. ,— Azt mondanám, posztmpdern stílusú alkotás, ha nem tudnám, hogy készítője, a bajai Sitkéi Levente még csak nyolcéves — Adam Misch festőművész szavaival kezdődik az a cikk, melyben a Grimm-mesék alapján készített gyermekraj zckról olvashatunk. A legjobb alkotásokat az NDK budapesti kulturális központjában állították ki. DEUTSCHER KALENDER 1987 Versek és elbeszélések is .helyet kaptak a kalendáriumban. Az utolsó oldalakon pedig könyv- és hanglemez-ismertetés található. A magyarországi németséget bemutató művek — köztük a tizennégyezer példányban kiadott Deutscher Kalender — megvásárolhatók a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat boltjaiban, a megyében Baján, a Tóth Kálmán téri könyvüzletben. L. D.
