Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-09 / 289. szám

i I 1986. december 9. • PETŐFI NÉPE 9 3 MOZGALMAS ESZTENDŐ — KONFERENCIA ELŐTT CÉLOK, ÚJÍTÁSOK Felelősséggel egymásért, a gyermekekért Beszélgetés László Anikóval Ebben az esztendőben bőven volt tennivalójuk az úttörő­mozgalomban tevékenykedőknek. László Anikó megyei úttö­rőelnöktől elsőként erről érdeklődtünk: — A» idén az úttörőmozgalom múltja, jelene és jövője „csúcs* találkozóját” éltUk és éljük. Az év elején kisdobosok, úttörők, úttűrővezetők születésnapi sta­fétával s az úttörőhét eseményei­vel elevenítették fel a. negyven esztendővel ezelőtt útjára indu­ló új, már a nevében is a jövőt vállaló, többre törekvő gyermek­mozgalom történetét. Az ünne­pekkel párhuzamosan a jelen­legi irányítókkal májusban, jú­niusban úttörővezetői értekez­leteken, szeptemberben, októ­berben városi és megyei konfe­renciákon tanácskoztunk az eredményekről, a gondokról, a feladatokról: valóban íelnőt- tünk-e az alapítók szándékai­hoz, a körülöttünk lüktető bo­nyolult világhoz, s képesek va­gyunk-e a megújulásra? Be kell ismerni, nem volt könnyű ez az. év. Elsősorban a csapatoknál dolgozó úttörővezetők számára jelentett sok feladatot. — A Magyar Úttörők Szövet­ségének Országos Tanácsa de­cember 13—14-én Salgótarjánban rendezi meg az úttörővezetők IX. országos konferenciáját. Is­mét számadás következik? . — Ezt a kérdést 'úttörővezető­ink is megfogalmazták, sőt to­vább fűzték: miről adjunk szá­mot, hiszen egy hosszabb távra szóló programot nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. Mi legyen azokkal a célokkal, feladatokkal, amelyeket három évvel korábban elfogadtak Mis­kolcon? Mozgalmunk számára halaszthatatlanná vált, hogy ér­tékelő és célmeghatározó tevé­kenységünket a társadalmi, poli­tikai élet ritmusához igazítsuk, csatlakozzunk a párt és a KISZ- kongresszuson elfogadott hatá­rozatokhoz.. Salgótarjánba tizen­kilencen utazunk Bács-Kiskun megyéből. Visszük szűkebb pát­riánk gondjait, eredményeit, saz országos tanács által kiadott do­kumentációkról kialakított állás- foglalásunkat. A csapatoknál ren­dezett úttörővezetői értekezle­ten heves vitát váltott ki az alapszabály és működési szabály tervezete. Nem voltak könnyű helyzetbén a megyei konferencia küldöttei, amikor a sok-sok al­ternatív javaslat közül a leg­jobbat kellett kiválasztaniuk, vagy úgy módosítaniuk, hogy az a legoptimálisabb legyen. Mindenki érezte a felelősséget, hogy több évtizedre határozhat-: juk meg mozgalmunk ' arcula­tát. Az új dokumentumok elfo­gadásánál gondosan mérlegelni kell a mozgalom mai valósága és a kívánatos jövő, valamint a fej­lesztési célok között feszülő el­lentmondásokat. Egyfelől el kell kerülni a mai állapotot konzer­váló, a fejlődés jövőbeni útjait akadályozó szabályozást. Más­felől arra kell törekedni, hogy ez alap- és működési szabályzat oly módon nyisson utat a meg­érlelődött változásoknak, hogy egyúttal a jelenlegi tevékeny­ségben se keletkezzenek zava­rok. Mindezekkel együtt tartal­mi megújulásra is számítunk. A salgótarjáni tanácskozás sors­döntő lehet! — Milyen célokat tűznek ki? — Változatlan törekvésünk, hogy minél: -több gyermekhez el­jussunk, élményt nyújtsunk szá­mukra, egyéniségüknek megfe­lelő fejlődési, kibontakozási, al­kotói, cselekvési lehetőséget te­remtsünk. A játék, az egészsé­ges romantika kapjon nagyobb szerepet. A gyermekek közéleti tevékenységében úttörőcsapata­ink már megtették azokat a lé­péseket, amelyek demokratikus irányban hatnak, bár ez a fo­lyamat lassú. Tapasztalataink szerint a gyermekvezető testü­letek egyre nagyobb önállóság­gal végzik tennivalóikat, részt vesznek a csapatmunka tervező, szervező, ellenőrző, értékelő te­vékenységében. Fontos, hogy ng mindig a pedagógus döntse el, hogy a gyerekek mit akarnak. Azért sem szerencsés ez, mert az 'úttörő nem érzi magáénak a szervezetet, ha nem az ő akara­ta. szándéka érvényesül. Sajnos, még mindig jellemző, hogy a diákok kiszorulnak a döntések­ből. Szükséges erősíteni tehát az úttörőcsapatok önállóságát. — Sok más tevékenységre Is figyelni kell még. — Igen.. Nem teszünk le arról sem. hogy több mozgás, sporto­lás és kirándulás szerepeljen a programkínálatban. Ösztönöz­zük a diáksportkörök megalakí­tását. A nyári táborozást szintén fontosnak tartjuk. Szeretnénk elérni, hogy ne csak ez ünnepek alkalmával gondoljunk haladó hagyományainkra, hanem ’ folya­matosan ápoljuk azokat. Ezért szorgalmazzuk az úttörőcsapa­toknál meglévő dokumentumok rendezését, illetve egy megyei úttörőtörténeti múzeum létreho­zását — Az elképzelések megvaló­sításához eleven kapcsolatokra is szükség van. Kikre számíthat­nak? — Több úttörőcsapat munká­jában hozott tartalmi változást, hogy az őrsi és raj foglalkozá­sok, illetve csapatversenyek elő­készítésében, megtartásában és nemegyszer értékelésében is közreműködnek a szülők. Válto­zatlan törekvésünk, hogy élő, mindennapi kapcsolatunk le­gyen a környezettel, a társada­lommal, az úttörőcsapatot kö­rülvevő világgal. Erre sok le­hetőség kínálkozik, az iskolaszö­vetkezetekben, a játszótéri és parkvédnökségben, a környezet­és természetvédelemben, a lakóte­rületi munkában. Sajnos, a tár­sadalomban lejátszódó érték­rendváltozás, az anyagias szem­lélet megjelenése nem kedvez a felnőttek, a szülők megnyeré­sére. Ennek ellenére nem mon­dunk le arról, hogy bevonjuk őket az úttörőmozgalomba. Szö­vetségünk a gyermekek szerve-. zete. Őszintén szeretnénk, ha mindenütt, minden értük és ál­taluk történne. Jó lenne, ha munka - és önfeledt játék, őszin­te baráti kapcsolatok, közös ér­deklődés kötné össze a gyereke­ket. Ne formális, kötelező jelle­gű legyen az úttörőélet. — A KISZ XI. kongresszusán az eddigieknél is nagyobb figye­lemmel fordultak a tizenévesek felé, hiszen az elkövetkezendő években a legnagyobb változást éppen a 14—18 esztendősek kö­rében kívánják elérni. Mit je­lent ez az úttörőszövetség szá­mára? — Megnőtt a szerepünk abból a szempontból is, hogy a KISZ legnagyobb létszámú korosztá­lya, a tizenévesek tábora még nagyobb önállósággal, közösségi tapasztalatokon nyugvó ötlet- gazdagsággal kapcsolódhasson a diákmozgalomba. Az őrsök, ra­jok, csapatok mindennapjai for­málják a gyerekek, a leendő KISZ-tagok közösségi igényeit, készségeiket, az itt tapasztaltak alapozzák meg az együtt, egy­másért végzett munka fontossá­gát, becsületét. Nemcsak az út­törőcsapat számára nagy segít­ség az ifjú kommunistákkal va­ló testvérkapcsolat, hanem a KISZ-nek is lényeges, hogy kik közül kerül ki az utánpótlás. Több alkalmat kell teremtenünk a gyerekek, a fiatalok együttlé- tére, a közös beszélgetésekre, a játékra. Ügy érzem, nagyon so­kan nem ismerik az úttörőmoz­galmat, nem tudják, hogy a hul­ladékgyűjtésen és a számháborún túl milyen sokszínű tevékeny­ségrendszert kínálunk a gyere­keknek. Az a dolgunk, hogy tár­sadalmi, politikai életünk dol­gaiban eligazodó, elkötelezett, valóban tartalmas,, izgalmas, színes diákéletet élni tudó fia­talok kerüljenek ki a szövetség soraiból. — Az idén volt még egy je­lentős változás. Az új oktatási törvényre gondolok... — A nevelés társadalmi jelle­gének erősödésével nem csök­ken, hanem inkább tovább nő az iskola, a pedagógus szerepei az úttörőmozgalom, a gyermek- szervezet felelőssége. Az okta­tási törvény hatályba lépése kö­vetkeztében jelentős változások­ra számíthatunk az iskolák éle­tében, valamint az úttörőcsapa­tok tevékenységében. Ott, ahol a nevelési folyamat önkormány­zatra épül, a csapat a kisdobo­soknak és az úttörőknek érde­kes, öntevékenységre alapozott programokat hirdetnek meg. S ha a rajok, őrsök tényleges ön­állósággal szervezhetik esemé­nyeiket, a pedagógusokra, az ifi- vezetőkre, a külső aktivistákba támaszkodhatnak, akkor való­sággá válhat az a kijelentés: az úttörőmozgalom a gyermekek mozgalma. Borzák Tibor [A Szép szó mozgalom pályázatai Teljesítette éves tervét a Borsodi Szénbányák Vállalat A KISZ Központi Bizottságá­nak kulturális osztálya, a KISZ KB által meghirdetett Szép szó mozgalom keretében több pályá­zatot írt ki. A „Nyelv és illem a fiatalok szemével” pályázatra olyan fia­talok írásait várják, akik kedvet éreznek ahhoz, hogy e témáról elmondják gondolataikat, ta­pasztalataikat, ötleteiket. Lehet tüzetes adatgyűjtést követően pályamunkát Imi, de részletes adatgyűjtés nélkül is kifejtheti gondolatait a pályázó arról, hogy hogyan lehetne a fiatalok - be­széd- és magaitartáskultúráját ja. vítaind. A pályaművek legkisebb terjedelme 8—10 gépelt oldal. „Korosztályom beszédmódja” a másik pályázat címe, amelyben arra a kérdésre várja a Szép szó zsűrije a választ, hogy melyék a mai fiatalok jellemző kifejezései, nyelvi fordulatai. A gyűjtés aján­lott fogalomkörei: a köszönésmó­dok: a szórakozás, sport, öltöz­ködés, fiú-lány kapcsolat kife­jezései; az iskolai élet, az anya­gi helyzet, a járművek speciális szavai.; a ragadványnevek, a be­cenevek; a rikító, túlzó jelzők. . Hogyan élnek tovább, hogyan alakulnak át a régi nép- és diák- hagyományok a fiatalok életében? A ..Múlt és jelen találkozása vi­selkedési és magatartási szoká­sainkban” pályázatra beküldött írások erre a kérdésre adhatnak választ. Érdekes pályázati anya­got adhat a helyi folklór, például az iskola: adomák, viccek a diá­kokról, tanárokról, a feliratok, az óra alatti levelezés. A pályázatot kiíró Szép szó mozgalom zsű­rije szívesen fogad egy adott kö. zösség (zenekar, klub, amatőr csoport stb.) kialakulásáról, fel­bomlásáról írott dolgozatot is. Ebben a pályázatban a családi közösségi szokásokról, az ismer­kedés, a párválasztás mai „hau gyományairól” szóló pályamun­kákkal is lehet jelentkezni. Nem pusztán a megfigyelések leírását, hanem az elemző, bíráló,. ötlete­ket adó műveket várja elsősorban a zsűri. . , / - ,• A három pályázatra készült munkákat a KISZ KB kulturális osztályára kell beküldeni (Buda­pest, H33 Kim Béla rakp. 37— 38.), 1987. március 31-éig.' A nyer­tesek a nagy összegű díjakon kíu vül megkapják a mozgalom jel­képét, a Szép szó harangot. A KISZ Központi Bizottsága a kulturált magatartást, helyes magyarságot, szép beszédet fel­karoló és fejlesztő mozgalom ke­retében- szeretné megkeresni azo­kat a diákokat és tanárokat is, akiknek beszéde választékos, vi­selkedése kulturált, és egész élet­módja másoknak is példa lehet. A KISZ KB javasolja, hogy minden évben válasszák meg a diákok iskolájukban azt a tanárt, a tanárok pedig azt a diákot, aki leginkább képviseli e tulajdonsá­gokat. Az iskolai KlSZ-szerveze- tek a Szép szó harangra érde­mesnek találtaik nevét 1987. áp­rilis 31-éig küldhetik be a KISZ - KB kulturális osztályának címé­re. ; Hétfőn teljesítette éves tervét a Borsodi Szénbányák Vállalat: a dolgozói az év eleje óta 4 100 000 tonna szenet küldtek felszínre. A vállalat egyes részlegei, a mis­kolci, a mákvölgyi és a bükkal- jai üzeni, már korábban teljesí­tette éves- előirányzatát és ezzel pótolta a farkaslyuki, a putnoki, és a szuhavölgyi akna geológiai nehézségek miatt , bekövetkezett lemaradását. A borsodi bányá­szok elismerésre méltó teljesít­Jó pezsgőellátást ígér termé­keiből szilveszterre a Hungaro- vin Borgazdasági Kombinát, amely újfajta pezsgőt is forga­lomba hoz. A kombinát Törley Pezsgőgyá­rában hetek óta- nyújtott műsza­kokban palackoznak. Nyolcfé­le pezsgőből naponta 200 ezer üveget töltenek meg,* s szállíta­nak az üzletekbe és exportra. Az elmúlt napokban a mintegy fel­száz gépkocsiból álló járműpark­jukat Volántól bérelt tehergép­kocsikkal egészítették ki, hogy a megnövekedett szállítási fela­datoknak eleget tehessenek. A Törley Pezsgőgyár újdonsá­gokkal jelentkezett. A „Francois Jubileum” elnevezésű, félédes pezsgőt a 'Francois pezsgőüzem százéves alapításának jubileumá­ra novemberben palackozták elő­ménye elsősorban az áldozatos, fegyelmezett munka, a szabadna­pokon vállalt termelés, és két kommunista műszakban nyújtott kiemelkedő teljesítmények ered­ménye. A vállalat bányaüzemei az év végéig még mintegy kétszázezer tonna szenet akarnak termelni az év. végéig, s vágathajtási tervük jelentős túlteljesítésével megte­remtik a további zavartalan mun­ka feltételeit is. szőr; az üzletekbe decemberben több mint 100 ezer palackkal kül­denek. A Hungarovin 1986-ban vár­hatóan összesen mintegy 28 mil­lió palack pezsgőt gyárt. Tizen­egymilliót belföldre szállítanak, a többit exportálják. Az elmúlt hetekben növekvő érdeklődés- mutatkozott a pezsgőik aránt a nyugat-európai piacon és Kana­dában. A közelmúltban újabb mintákat kértek tőlük francia és NSZK-bel i kereskedelmi cégek is. Az idén a közepesnél valami­vel jobb termés volt a kombinát etyeki szőlőtermesztő gazdasá­gában, és több mint félszáz part­nerüzemében, így lesz elég alap­anyag jövőre a pezsgőgyártás­hoz. i Töltik a szilveszteri pezsgőt Játékkiállítás Helsinkiben „Magyar fajátékok” címmel rendezett kiállítást Helsinkiben a Szórakaténusz Játékmúzeum. A Finnország további tíz városá­ban is bemutatásra kerülő anyag döntő többsége az 1920—1940 kö­zötti időszakiból való, de a kiál­lítás rendezői mai magyar játék­terveket és prototípusokat Is köz­readtak. Kelet-Helsinki új. nemrég át­adott kulturális központjában Joó Árpád népzenész muzsikáját követően Airi llaskivi, a finn fő­város polgármesterének felesé­ge ajánlotta a .közönség figyelmé­be a Szórakaténusz kiállítását. A magyar nagykövetség kulturális és tudományos központja és a Finn Gyermekvédelmi Szövet­ségek képviselői előtt bemutat­ták a Katona József Múzeum munkatársai által készített video­filmét Is* amely finn kföérőszö- veggel a kecskeméti játékmú­zeumról és a Hosszú Utcai óvo­da két csoportjának munkájáról készült. Az elképzelések szerint. 1988- ban finn fajátékokat tárnak köz­szemlére Kecskeméten, majd a kiállítás szintén több helyütt lát­ható lesz — a mostani, finnorszá­gi bemutató viszonzásaként. K. V. J. Űj pénzintézet: Budapest Bank RT Az Állami Fejlesztési Bank ér­tékpapírpiaca 1987. január l-jé- től az újonnan alakuló Budapest Bank RT keretében, változatlan feltételekkel működik tovább. Járai Zsigmond, az Állami Fej­lesztési Bank közgazdasági és ér. tékpapfrosztályának vezetője eb mondotta: az új pénzintézet — amely az ÁFB egyes egységeiből, a Budapesti Hitelbankból, a Ma­gyar Nemzeti Bank Pest Megyei Igazgatóságából és még néhány más fiókjából- jön létre — keres­kedelmi bankként, tehát üzleti alapon fog működni. Ez azonban alapvetően nem 'befolyásolja a kötvénykibocsátási, értékpapír- forgalmazási tevékenységet. Je­lenleg több mint 150 fajta köt­vény van forgalomban, értékük •meghaladja a 9 milliárd forintot. . A kötvények több mint 50 száza­lékát az Áj]ami Fejlesztési Bank bocsátotta ki. Másodlagos for­galmazásukkal ugyancsak az ÁFB foglalkozik elsősorban. Át­lagos napi forgalma a lakossá, gi kötvényekből meghaladja a 12 millió forintot. Mivel ez az üzletág eddig is jövedelmező volt, tisztes nyere­séget biztosított az intézetnek, így továbbfejlesztik az értékpa- ’ pírokkal 'kapcsolatos szolgála- tásokat. A január 1-jétől műkö­dő új bank önálló értékpapír- irodát hoz létre, amely kötvények kibocsátásával, másodlagos for­galmazásával, váltók leszámíto­lásával, részvények kibocsátá­sával, vásárlásával egyaránt fog­lalkozik, és elvégzi az ezzel kap­csolatos szervezői, ügynöki és egyéb teendőket. A szolgáltatási díjak a tervek szerint nem vál­toznak. Jelenleg már az Állami Fejlesz­tési Bank hét vidéki fiókja is be­kapcsolódott £z értékpapír-üz­letágba; Budapest mellett Mis­kolcon, Szegeden, Tatabányán, Pécsett, Veszprémben, Pakson és Debrecenben építettek ki helyi értékpapírpiacokat. A 'bank fiók­hálózata tovább bővül: 12 új te­rületi egység kapcsolódik be a munkába. Az elképzelések sze­rint valamennyi fiók részt vesz az értékpapír-forgalomban, ami azt jelenti, hogy egyaránt vállal­koznak a kibocsátások megszer­vezésére, valamennyi értékpa­pír elsődleges és másodlagos for­galmazására. A központban első­sorban a kibocsátások koordiná­lásával foglalkoznak, ütemezik a különböző kötvények forgalom­ba hozatalát, nehogy egy időiben túl sok értékpapír kerüljön a piacra, ami megzavarná az érté­kesítést. Jelenleg még az Állami Fej­lesztési Bank az egyetlen olyan pénzintézet, amely kibocsátás­kor hajlandó készpénzért meg­vásárolni az el nem fogyott köt­vényeket. Ezzel a bank jelentős kockázatot vállal, de lényegesen növeli a kibocsátók biztonságát, és hozzájárul az értékpapír-for­galom növeléséhez. Éppen ezért az új bank is vállalkozni fog er­re a szolgáltatásra. BÍRSÁGOLNAK — MÉGIS SOK A SZEMÉTDOMB Munkában a közterület-felügyelők • Szemétkupacok Kiskőrös határában. Szürke egyenruhájukat kezdjük megszokni. Most már tudjuk, hogy aki ilyet visel; a városok, települések szépítéséért fárado­zik. Közterület-felügyelőknek hívják őket. Elsődleges felada­tuk, hogy megakadályozzák a szemetelöket, a legelemibb együtt­élési szabályokat megsértők el­len pedig, ha kell, fellépjenek. Fi­gyelmeztetési, helyszíni bírságo­lási, feljelentési és előállítási jo­guk van. Két éve vannak hazánkban köz­terület-felügyelők. Munkájukkal. Kiskörösön és Kecskeméten is-' merkedtUnk. Kiskőrösön hárman látják el ezt a feladatot: Túrán István, Kecskeméti Győző és Andriska Pál. — Bőven van tennivalónk — fogadott Túrán István, a felügye­let vezetője. — A városban csu­pán egy éve létezik a hivatal, de ezalatt, úgy érezzük, sok válto­zás történt. Szebb, tisztább lett a település. Igen sok olyan embert sikerült megfékeznünk bírságo­lással, akik nem törődtek környe­zetükkel. Persze, nem az a cé­lunk, hogy minél több bevételhez jussunk ily módon. — Ez évben hány forintot in­kasszáltak be? — Eddig huszonkétezer forin­tot. Helyszíni bírságot 111 eset­ben szabtunk ki. A szabálysérté­si feljelentések száma is megha­ladta a félszázat. — Mi a leggyakoribb eset? — A szemetelés. Ha valaki köz­területre szemetet helyez, két- háromszáz forint érte a bünte­tés. Kirívóbb esetben lehet öt­száz is. Sajnos, a parkrongál ók száma sem kevés. Csendháborí­tók is akadnak bőven. — A lakosság mennyire veszi komolyan ténykedésüket? — Most már egyre inkább. Kez­detben csak mosolyogtak rajtunk — a kérdésre Kecskeméti Győző válaszolt. — Sokan azonban még mindig nem tudnak rólunk ... Beszélgetőpartnereim gépjár­művel végigvittek a városon. A külterületen találtuk a legtöbb szabályellenességet, minden til­tás ellenére szemétkupacok vár­nak elszállításra. Sokszor még ál­lati tetemek is megtalálhatók itt, ami pedig fertőzésveszéllyel jár. Nagy eredménynek tartanák, ha ezeket minél előbb meg tudnák szüntetni. Ehhez nagyobb össze­fogásra van szükség! • Kecskeméten pontosan két éve járják az utcákat a közterület- . felügyelők. Jelenleg nyolcán van­nak. Vezetőjük Tóth Pál. Vele és egyik beosztottjával, Pokomy Józseffel beszélgettem. — Milyen az önök statisztiká­ja? — Helyszíni bírságot 1700, fi­gyelmeztetést 1500 esetben rót­tunk ki, összesen 350 ezer forint összegben. A legfőbb gondunk az illegális szemétlerakóhelyek sza­porodása. Az idén tizennégy ak­ciót szerveztünk a rendőrséggel közösen — de civilben! —, és en­nek ellenére azt kell mondanom, hogy nem könnyű elkapni a sze­metelöket. Ugyanis még. ilyen ap­parátussal sem lehetünk ott min­denütt! A nyáron például három héten keresztül éjjel-nappal, szombaton és vasárnap figyeltük a közismertebb helyeket, és mind­össze harminc szabálysértőt kap­tunk el. Nem sok... — Melyek ezek a helyek? — A Hegedűs köz, a Mátyás király körút, és az MHSZ-lőtér melletti rész. Itt sajnos alig fogy a szemétkupacok száma... De mindent megteszünk azért, hogy megszüntessük az ilyen fertőzött területeket. — Ezenkívül mi foglalkoztatja még a kis csoportot? — Falragaszok tiltott elhelyezé­se, roncsautók közterületen való tárolása, a Parkerdőben történő parkolás, a konténerek környéké­nek rendbehozatala és sorolhat­nánk tovább. Hatékonyabb len­ne a munkánk, ha rendelkezé­sünkre állma egy gépkocsi, mert gyalog azért nehezebb ilyen nagy területet bejárni. Igaz, van egy motorkerékpárunk, és néhányan a saját gépkocsijukat használ­ják, de ez kevés. — Hogy érzik: van tekinté­lyük? — Ügy gondolom, van. Az em­berek bizalommal fordulnak hoz­zánk, többször segítik munkán­kat közérdekű bejelentéseikkel. Itt a tél, arra kérjük a háztulaj­donosokat, a házmestereket, hogy testi - épségünk érdekében a há­zuk előtt síktalanitsák ,a járdát — ugyanis ellenkező esetben köz­terület-felügyelőink bírságot .szabnak, ki. Temesi László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom