Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-08 / 288. szám
QözdQ/QQpolitikQ y munko y teljc/ítmények AZ ASZÁLY ÉS A JÉGKÁR ELLENÉRE FURCSA ELLENTMONDÁS PETŐFI NÉPÉ © 5 1986. december 8. A tavalyinál eredményesebb év a Jánoshalmi Petőfi Tsz-ben A mezőgazdasági szövetkezetekben ilyenkor már tudják, mire számíthatnak az év végén, hogyan alakul a gazdálkodás mérlege, A Jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezet elnökétől, Bátyai Józseftől az év végi eredménybecslés felől érdeklődöm. — Az utóbbi éveikben szinte már megszokottá váltak az aszályos nyaraik, amelyek különösen a nálunk legnagyobb termőfelületű kukoricát sújtották. Olyan kártételt azonban, amilyet augusztus 19-én öltözött az Időjárás, még a legidősebb emberek sem láttak a környéken. Az máskor Is előfordult, hogy egy-kétszáz hektár gabonát a földig ledöntött a vihar vagy a jég, de hogy 1501) hektár kukoricát — az összes terület 77 százalékát — 10 perc alatt úgy ledöntsön, mintha leka- szálták volna. Ilyen még nem volt. A kár több mint' 20 millió forint volt, rögtönzött becsléseink alapján. — Tudomásunk szerint nemcsak szélvihar, hanem jégverés Is pusztított. — Az utóbbit az Állami Biztosító megtéríti. Búzából szövetkezetünk életében a második legnagyobb termést — 6,7 tonnát hektáronként — takarítottunk be, de az őszi árpa csaknem 50 százalékos és a kukorica a tervezetthez viszonyított, hektáronkénti egytennás terméskiesése miatt, ez az ágazat jelentősen elmaradt a tervezett eredményes.:égtől, — A letarolt kukoricát hogyan takarították be7 ■ Jóval nagyobb költséggel, de a vártnál jobb eredménnyel, 8,1 tonnát termeltünk hektáronként. Ebben nagy érdemük van .a kombájnoisokmak, az ógazatveze- tőknek. Sokat tettek azért, hogy minden szem termést megmentsenek. Á tervezett ágazati költségekből, csaknem: 2 millió forintot- megtakarítottak. — A szárazság az ősszel további gondokat okozott. — Sajnos igen, de a korszerű technika átsegített bennünket ezeken. A szántás nélküli talaj- munkákfcail viszonylag -jó .mag- ágyat készítettünk az őszi kalá- ezo-okinak. Az idejében elvetett búza október végén 19 milliméter csapadékot kapott, szépen kikelt, á? őszi árpára viszont már későn jött az eső. A vetést szélverés is károst tóttá. — A másik főágazat az állat- tenyésztés. Mit lehet róla mondani? — A legfontosabb továbbra is a pecsenyecsirke. Sajnos, az eredményessége tovább romlott, az első Osztályú áru arányának csökkenése miatt. A tojás tervezett mennyiségét 10 százalékkal, a naposcsibe-keltetést 6 százalékkal teljesítettük túl. A várható összes értékesítés 44 tonnával lesz több. — A másik ágazatuk a juhászat. Jelentkeznek-e zökkenők az értékesítésnél? — A korábbi esztendőkhöz hasonlóan igen. Most azonban az okok mások, mint az előző évben. Ha síikerül, még az esztendő végéig eladni a hízott bárányokat, az ágazat nyereséges lesz. — Egyéb ágazatok? — Említést érdemel a táptakar- mánygyártás fejlesztése. Nemcsak a saját, hanem a kisgazdaságok állatállományának is jut belőle. Az igények szerint, naprakészen szállítjuk a táptakarmá- nyekat, nincs kifogás a minőségre. A gazdaságosabb termelés, valamint a megnövekedett értékesítés számottevő eredménynövekedést hozott. Fejlődő ágazatunk az energiagazdálkodás Is. Nemcsak az árbevételnél érdemes szólni róla, hanem azért is, mert a tagság közvetlen érdekeit Is szolgálja. Kedvezményes tüzelő^jvásárlással segítjük a gazdákat, icazonkrvüi á fakitermelés a téli- foglalkoztatásra is lehetőséget ad. — Mennyit költöttek beruházásokra? — A tervezett 47,8 millió forinttal szemben 64,1 milliót. Ez azért vált lehetővé, mért óv köziben nagyobb összegű hitelt vet' tünk fel.. Ebből 15,8 milliót gépekre költöttünk. Az utóbbi években a gépvásárláson túl csak •épületfelújításokról beszélhettünk, mert az állatférőhelyek bővítésére szinte alig volt lehetőségünk. — Az Idén viszont kimozdultak a holtpontról. — Az év elején már ígéretesebbek voltak a beruházási lehetőségek. A nyárom átadtuk a négy éve megkezdett új keltetőüzemet, amely 40 millió forintba került. Ily módon az eddigi 2 és fél millió helyett 5 millió naposcsibét tudunk évente keltetni. Áprilisban megkezdtük egy új törzsbaromfi-előnevelő telep építését. Tovább folytatjuk a régi pecsenyenevelő korszerűsítését. Nemcsak az épületeket újítjuk fel, hanem új technológiát is bevezetünk. — Hogyan értékeli az idei esztendőt? — Végső soron a növényter- . mesztésre kedvezőtlen gazdasági év, valamint a gyengébb állattenyésztési eredmények ellenére — ami a pecsenyecsirke-értékesités romlásából és a hízóbárány eladásának zökkenőiből következett be f— a tavalyinál, jobb eredménnyel zárunk. Termelőszövetkezetünkben az üzemi termelési érték 12,6 százalékkal, a szövetkezeti eredmény pedig 13,7 százalékkal magasabb a tervezettnél. Mindez a tagság szorgalmának köszönhető és a vezetők jó együttműködésének. Kereskedő Sándor • Képünkön: a biológiai szennyvíztisztító részlete. Szennyvízből tiszta víz A környezetvédelem vízügyi vonatkozási között első helyen élővizeink elszennyeződése és ennek meggátolása áll. A folyók, az állóvizek (tavak, víztározók) vizét legnagyobb mértékben és legveszedelmesebb módon az ipari és városi szennyvizek rontják. Bár az ilyenfajta szennyezések elleni védekezés jól megszer. vezhető, és hatékonysága ellenőrizhető, a nagy beruházások és a gyártási technológiákat módosító követelmények következtében igen költséges. . Hasonló gondot okoz . a kommunális szennyvíz, amely a háztartásokban mosáshoz, mosogatáshoz, fürdéshez stb. használt vízből áll, és amely azután a WC öblítővizével együtt folyik el. Ha ehhez még a csapadékvizet és a kisebb ipari üzemek szennyvizét is hozzáadjuk, akkor általában városi szennyvízről beszélünk. Víztisztíitásbam, legyen az ipari vagy városi szennyvíztisztítás, vagy akár a vízellátást szolgáló felszíni vizek tisztítása, sok a hasonló, esetenként teljesen azonos eljárás. A szennyvizeket több lépcsőben tisztítják, amelynek lényege, hogy a szennyvizet iszap- talanítják. a rothadásra hajlamod anyagokat átalakítják. A szennyvizek durva uszadé- kát rácsokkal, a szilárd ásványi anyagot pedig homokfogókkal választják le. A megfelelő mértékű biológiai tisztítás elérése végett gyakran a szennyvíz zsír- tafanítása és olaltalanitása . is szükséges. A durvább Iszapanyagot kl« áramlási sebesség bizto- sításáv. aerhanlkai ülepitőTnedeni llem'tlk le. A meohanikt öltésben ügyelnek rár hogy a szennyvíz ún. friss állapotban maradjon, vagyis se- a szennyvíz, se a kiülepedő. a szennyvízzel még közös térben lévő Iszap ne Induljon rothadásnak. Ez azt jelenti, hogy az Iszapot az ülepitőtérből folyamatosan, vagy legalábbis néhány órán belül el kell távolítani. Újabban a mechanikai szennyvíztisztító berendezések teljesítményét különféle vegyszerek hozzáadásával növelik, ezt elsősorban a nagy töménységű szennyvizeknél alkalmazzák. | A szennyvízben a mechanikai tisztítás után még jelentős meny. nylségű oldott állapotú, bomlé- kony. rothadóképes i szennyezőanyag marad, amelyek még erősen terhelnék a befogadó vizet. A szennyvíz további tisztítására a szerves anyagok biokémiai oxidációján alapuló ún. biológiai tisztítás terjedt el. Ezek oxigén jelenlétében aerob folyamatok, és a természetes vizek öntisztuló jelenségéhez hasonlóak. A különbség csak az. hogv a biológiai szennyvíztisztítás során a szerves anyagok bomlási folyamatai megfelelő energiabefektetéssel sokkal rövidebb idő alatt és jelentősen kisebb térben játszódnak le, mint a természetben. A biológiai tisztítás lehet mesterséges (csepegtetőtestes és eleveniszapos eljárás), vagy természetes (árasztásos, esőztető öntözés és halastavas módszer). A csepegtetőtestes berendezésekben nagy víz-levegő határfelületeket hoznak létre, amelyeken a biokémiai oxidációt végző mikroorganizmusok megtaoad- hatnak. Kialakul az ún. biológiai hártva, amelynek aktív részén megkötődnek az oldott szerves anyagok. Az eleveniszapos eljárás szokásos módja elvileg hasonló az előző módszerhez, a biokémiai oxidációt végző szervezetek azonban itt nem helyhez kötöttek, hanem szabadon, ún. eleveniszapként lebegnek a szennyvízben. A lebontáshoz szükséges oxigént mesterségesen, léabefúvássdl juttatják a rendszerbe. Claas úr, az NSZK egyik legnagyobb és világhírű agrárgépgyár- tó cégének első embere, amikor néhány évvel ezelőtt nálunk járt és körbepillantott a. határban, elámuít és értetlenül csóválta a fejét. — Miért van az — kérdez, te kísérőit —, hogy a kukorica- és búzatáblák szépek, nemzetközi mércét tekintve is kimagasló terméssel fizetnek, ugyanakkor a magyar mezőgépek középszerűek, az eszközgyártás színvonala messze elmarad a mezőgazdálkodásban elért imponálóan magas nívótól? Középszerű mezőgépek, magas terméshozamok? Ennek hallatán a honi szakemberek Is elcsodálkoztak. No nem ázon, hogy sok a gond masináinkkal, hiszen ezt csak a vak nem látja. Hanem azon, hogy a messziről jött ' idegennek elég volt egy röpke félóra ahhoz, hogy diagnosztizálja azt a bajt, aminek felismeréséhez nekünk nem volt elég több évtized ... Nehezek és drágák Valaha a magyar agrárgépek — legalábbis több közülük — Eu- rópa-hírűek voltak; a második világháború után, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában viszont a gyártóbázis leszűkült, több üzem megszűnt. ez a terület a háttérbe kerülve magára maradt. Az időben ugyanis a tsz-ek, az állami gazdaságok gépszükségletének kielégítését importból- kívántak megoldani. Ez a helyzet csak 1988 után változott, akkor több mint száz kisebb-nagyobb üzem igyekezett lépést váltva igazodni az új követelményekhez. Csakhogy a fejlesztéshez, a színvonalas termelés növeléséhez nem volt elegendő az a pénz. ami e vállalatoknál képződött: a beruházásokat kisegítő, az önerőt kiegészítő központi források viszont továbbra is csak szerényen csordogáltak. Így még a legjobban gazdálkodó vállalatoknál is csak arra futotta, hogy egy-egy eszközt feilesszenek. s emeljenek elfogadható minőségűvé, nem pedig a teljes termékskáfát formálják mindenhol eladhatóvá. 1985- ben megszűnt a Mezőgép Tröszt; az önállóságot kapott vállalatok közt meglevő jelentő« színvonalbeli különbségek tovább nőttek; a ma e területen működő huszonkét üzem egyharmada jól prosperál. harmada közepesen gazdálkodik; harmada pedig állandó veszteséggel küszködik. •15» mit kifogásolnak a honi élők? Több mindent. Elsősorban azt, hogy a magyar eszközök 30—50 százalékkal nehezebbek a kelleténél, ami alapvetően nem a gépgyártó hibája, hanem az alapanyag-termelőké, a kohászati ágazaté például. A túlsúlyos* ságnak viszont következményei vannak. Mivel az eszközök árát nagymértékben meghatározza a bennük levő anyagmennyiség, ezek a berendezések nemcsak sokat nyomnak, de viszonylag drágák is. Szántóföldi mozgatásuk is jelentős többletenergiát követel, magasak az üzemeltetési költségek. A beépített anyagok gyenge minősége miatt az üzem- biztonság sem megfelelő: a vizsgálatok szerint a hazai gyártású gépek több mint negyede 10—30 százalékos munkaidő-kieséssel dolgozik. Túljutott a holtponton Az elmúlt tervidőszakban a mezőgazdasági üzemek új gépeik 43 százalékát itthonról, 38 százalékát a szocialista országokból, 19 százalékát pedig a tőkés piacokról szerezték be. A hazai mezőgépipar részükre elsősorban nehéztraktorokat. -talajművelő, vető-, növényvédő és állattenyésztési gépeket, valamint gabonakombájn-adaptereket kínált — és szállított. — mintegy 28 milliárd forint értékben. Ez szép summa, ám arra nem ad választ, hogy mennyi eszköz maradt eladatlanul a raktárakban. Tény, több is fogyhatott volna. Ha az utóbbi egy-két évben a tsz-ek pénztárcája nem laposodott volna el teljesen, és ha minden magyar eszköz használati értéke vetekedne az amerikai, az olasz, a nyugatnémet gépek, minőségével, tartósságával. A honi mezőgépipar azért már., túljutott a holtponton, az utóbbi években intenzivebb hazai fejlesztéssel és széles körű licencvásárlásokkal termékeinek egy részét már a világpiac igényelte magas színvonalra emelte. Ezt bizonyítja az is, hogy az előző tervciklushóz képest 1980—85 között az ágazat tőkés exportja csaknem megháromszorozódott. Ez a teljesítmény figyelemre méltó, ám nem tekinthető többnek. mint a kedvező irányba fordulás első mozdulatának. És a mezőgazdák várják a többit is, olyan gépeket, amelyekre büszke lehet a gyártó és a használó is. És lehet, hogy ilyenekre nem is kell sokáig áhítozniuk. Biztató kilátások A mezőgépipar ugyanis — hosszú harcok után — a kiemelt népgazdasági ágazatok közé került, ami nemcsak azt jelenti, hogy az illetékes kormányszervek megkülönböztetett figyelmet fordítanak rájuk, hanem fejlesztési elsőbbséget is, kedvező kölcsönöket, támogatásokat, lehetőségeket. A gyorsabb előrehaladást fogja serkenteni, hogy az elkövetkező években ez az ágazat is felvehet világbanki hiteleket, a jövő évben valószínűleg 80—120 millió dollár segíti majd a termelés korszerűsítését. Persze, a sikeres jövőhöz nem csak a mezőgépgyárakon belül kell változtatni, korszerűsíteni a gyártósorokat és technológiákat. . A háttériparnak is lépnie kell. hogy kiváló minőségű legyen az acél, a rugó, a festék, mindaz, ami szükséges egy ekéhez, égy fűnyíróhoz, egy traktorhoz. S mivel a háttéripar fejlesztését is kiemelt feladatként kezeli az Ipari Minisztérium, van remény a változáshoz. Ma már az ipar és a mező- gazdaság szakemberei egyetértenek abban, hogy a magas színvonalú mezőgépgyártásból nemcsak az agrárüzemek húznak hasznot Az ipar is, hiszen a magyar mezőgazdaság sikerei olyan referenciát nyújtanak a gépgyártóknak, amivel növelhetik tőkés és szocialista exportjukat is. Horváth L. István SZAKKÖNYVTÁR Munka- és vagyonvédelem Épületeink, berendezéseink jelentős értékkel károsodnak, vagy teljesen megsemmisülnek a tűzesetek miatt. A tűz megelőzése érdekében a munkahelyeken az egyéb belső szabályzatok mellett mindenütt elkészítik a tűzvédelmi szabályzatot is. A Népszava Könyvkiadó a napokban jelentette meg a Tűzvédelmi szakvizsgaanyag a tűzoltóvíz-források időszakos vizsgálatát végzők részére címmel a Tűzvédelmi vizsgakönyv sorozat hatodik kötetét A könyv sorra veszi a tűzoltóvíz-forrás létesítésének, bővítésének, tervezésének, készenléti állapotának, rendszeres ellenőrzésének szükségességét. Ismerteti a tűzcsaptipusokat, ezek részeit, szerelvényeit, a tűzoltóvíz-források téli ellenőrzését. karbantartását, a tűzoltóvíz- források felújítását, bővítését, a tűzvédelmi szakvizsgára felkészülőket segítve. A kötetet az ellenőrző kérdések és a szakirodalmi jegyzék zárja. Tövisházi Csaba összeállításában lelent meg Az érvényben lévő munkavédelemmel kapcsolatos szabványok, rendelkezések jegyzéke. A kötet ismerteti a belkereskedelem, az egészségügy, az építésügy. a közlekedés és posta- ügv. a mezőgazdaság és az élel- mezésügv. a művelődésügy, a KGM—KPM—ÉVM és a nehéz- Imr érvényben lévő óvó rendszabályait. Megismertet az összeállító a munkavédelemmel összefüggő állami szabványokkal, a' biztonsági szabályzatokkal, a legfontosabb munkavédelmi határozatok, rendeletek, utasítások mellett a munkavédelem egyéb jobszabá- lyaival. A könyv záró fejezete az üzemi balesetek, a foglalkozási betegségek, a kártérítés rendeletéit gyűjtötte össze. A feldolgozott téma több szempontú visszakeresését jól szerkesztett tárgymutató segíti. K. M. Grisa, a fehér varjú Igen ritka jelenség a tennészetben a fehér varjú. Szokatlannak tűnt egy kalinyini varjúpárosnak is, amikor a fészekben a fekete fiókák •között megpillantották a hófehér kismadarat. Olyannyira, hogy el is tanácsolták a fészekből. Gyerekek találták meg a szerencsétlenül járt, árva kismadarat, gondjaikba vették, etették. Aztán elvitték egy ornitológushoz, Roman Fajermanhoz, aki igen sok madarat tart otthonálban. Grisának nevezték el a fehér kisvarjút. Grisa nagyon tehetséges tanítványnak bizonyult. Rövid idő alatt sok szót megtanult. Különösen a rövid nyelvtörőket szereti. Népszerű a városban is. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS FŰTÉSTECHNIKAI VÁLLALAT VÁLLALJA , rövid határidőre olajkályhák, gázkészülékek, háztartási és nagykonyhai készülékek is garancián túli magánszemélyek és közületek részére. Vállaljuk továbbá gázvezeték és központi fűtés kiépítését. Hibabejelentés: a 27-099 telefonon, üzenetrögzítő éjjel-nappal. Személyesen Kecskemét, Arany János u. 3. st. alatt, reggel 7.00—-16.00-ig, szombaton.is. csütörtökön 7.00—19.00-lg. 2746
